Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

Gyors, pontos ügyintézést A legutóbbi sződligeti ta­nácsülésen örömmel állapítot­ta meg Schröck István ''ta­nácselnök, hogy a testület határozóképes. ' Korábban ugyanis előfordult, hogy az ülést a sok hiányzó miatt el kellett napolni. Bizonyára oka volt az is, hogy az utóbbi években a testület tagjai és az ál­lamigazgatási szakembe­rek közötti kapcsolat nem tette lehetővé a szoros együttműködést. A tanácselnök, aki nemrégen tölti be posztját, éppen ezért a most kezdett év legfonto­sabb tennivalói közé sorolta az együttműködés feltételeinek megteremtését. Hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a tanács hatósági munkáját kell terv­szerűbbé tenni, már csak azért is, mert a község lakói éppen azon keresztül ítélik meg az apparátus működését. A gyors, pontos, lelkiis­meretes ügyintézés köve­telményét állította az el­nök a községi tanács va­lamennyi munkatársa elé. A község fejlődését szolgál­ja ebben az évben a vízel­látás megoldása, hamarosan várható az olajkút üzembe he­lyezése is. Sportpályát kap az iskola, felújítják épületét. Ez utóbbihoz az úttörők már eddig is jelentős társadalmi munkával járultak hozzá. N. Új keresztezési program Kísérletek a HSZV-rendszerrel Állattenyésztés a let kési Ipolyvölgye Tsz-ben Kisebb-nagyobb sikerrel öt év óta foglalkozik a letkési termelőszövetkezet a HSZV (hústartásos) rendszerű szarvasmarha-tenyésztéssel. — Ez a tenyésztési mód a borjak korai elválasztását, a bikaborjak gyors hizlalását kívánja — tájékoztat Aszta­los Imre állattenyésztési fő- ágazatvezető. — Jelenleg 393 tehén, 202 borjú és 18 hízó bika alkotja a szövetkezet szarvasmarha-állományát. A szakemberek, a helyi adott­ságokra is figyelemmel, elége­dettek a fejlődés ütemével, mégis úgy gondolják, hogy mindaddig, amíg minden továbbte- nyésztésre megtartott üsző évente le nem ellik és a borjúelhullás nem csökken a minimumra, nem lehet szó az állat- állomány szaporításáról. Az Ipolyvölgye Termelőszö­vetkezet állattenyésztői ebben az esztendőben egy, országo­san is kísérleti stádiumban levő tenyésztési formával pró­bálják rendszerüket gazdasá­gosabbá tenni: új keresztezési program bevezetését tervezik, Limusin fajtával keresztezik az állományt, amitől a szaporu­lat növekedését, a borjak élet- képességének javulását, lege­lő készségének fokozódását várják. A növekvő takarmány­igényt a meglevő legelők felújításával, új legelők kialakításával, az abrak- és tömegtakarmányok mennyiségének növelésével, minőségének javításával elé­gítik ki. A fejlesztési program gazdaságos megvalósításához a régi istállókat is felhasznál­ják. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése közben nem feled­keznek meg a juhászatról sem, annál is inkább, mert a szövetkezet hegyi legelőit csak birkákkal hasznosíthatja. A juhállományt pillanatnyilag 700 anyaállat alkotja, de ha­marosan — szaporulat vissza­tartásával — kétezerre növe­lik az állatok számát. ' N. P. HÍREK - HÍREK - HÍREK — Prágáról tart dr. Tahin Gyuláné tanárnő színes dia­vetítéssel kísért útiélmény­beszámolót január 22-én, hol­nap, este hat órakor, a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban. — A tilos jelzés ellenére, áthajtott az útkereszteződésen és a rendőr jelzőtárcsájának intésére sem állt meg a 33 éves Orbán Rudolf váci lakos, akit szabálysértés miatt 900 forintra büntettek meg. — A Politikai Fórum nép­szerű rendezvénysorozat az Egyesült Izzó Váci Gyárában. Január 25-én délután két óra­kor Marosán György tesz ele­get a gyári művelődési bízott, ság meghívásának. — Farsangi mulatságot ren­deznek január 27-én, szomba­ton, a Bartók Béla utcai Haty- tyú termeiben; a muzsikáról Spányik Bertalan és együt­tese gondoskodik. ^czart-kamarazens Verőcemaroson Holnap, január 22-én, dél­után fél hatkor, Mozdít ka­marazenei műiéi címmel tart hangversenyt a verőce­marosi 1-es számú klubkönyv­tárban az Operaház tagjaiból alakult vonósnégyes. Szólis­ták: Mundi Margit fuvolás, Király Tibor klarinétos, Petz Pál trombitás. Jegyzet Ha szükséges, bírságoljanak A KEMÉNYEBB TÉL BE­ÁLLTA ÓTA sokat bosszan­kodnak a járókelők. Csak elvétve akad háztulajdonos és bérlő, aki portája előtt elsöp­ri a havat, fölszórja a gya­logjárót Mások, ha sóval föl is hintik, a megolvadt latyakot már restek félretolni, lesöpör­ni, estére, éjszakára meg­fagy, s a következő reggelen jéggöröngyökön bukdácsolnak gyerekek és idősek. Az pedig már felháborító, hogy milyen a város központ­ja. Napok teltek el, amíg a Széchenyi utca lebontásra vá­ró házsora elől elkotorták a havat. No, nem máshova, csaik az úttestre. Fél délelőtt sem telt el, s már minden is­mét a régiben volt, csúszkál­hattunk, bukdácsolhattunk to­vább. Az idősebb váciak, mondjuk akik már 20 évvel ezelőtt is felnőttek voltak, némi nosz­talgiával gondolnak azokra az időkre, melyekben még, h§ másként nem ment, a ha­nyag háztulajdonosokat, bér­lőket, tetemes bírsággal kény­szerítették arra, hogy a gya­logjárót rendben tartsák. Igaz, utoljára jó tíz évvel ezelőtt volt hasonlóan ke­mény tél, azóta nemigen volt szükség a hótoló lapátokra. Lehet, hogy ennek is szerepe van a most kialakult helyzet­ben. A METEOROLÓGIAI ELŐ­REJELZÉS egyelőre nem ígér enyhülést. Még előttünk a február, hóval, ónos esővel, zimankóval. Miért várjuk meg a súlyos balesetek bekövet­kezését? A városi tanács il­letékes osztályainak joguk van a bírságolásra. Éljenek vele. Bányász Hédi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VAROS RÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1979. JANUÁR 21., VASÁRNAP Korán kelő emberek Egy tanács - két község Fejlesztési tervek, társadalmi öss zefogás Gödön — Hol járunk? —' kérdezi a vonaton egy bóbiskoló utas. — A Gödöknél vagyunk — válaszolják neki. Alsógöd, Göd, Felsőgöd. A vasútállomások száma után három települést sejt az utazó. Valójában egy ez a három, legalábbis közigazgatásilag. A székhelyközség 1970 óta Alsó­göd, a tanács neve: Göd Nagy­község Tanácsa. A Budapest—Vác autóbusz- vonalon közlekedő járatok Gödön a helyi járatok is egy­ben; gyalogosan szinte nem is lehetne közlekedni a nagy tá­volságok miatt. Kelet—nyuga­ti irányban öt, észak—déli irányban hat kilométer széles a falu. Barangoltam a bozótos, ro­mantikus Duna-parton, má­sokkal együtt kritizáltam az albakerti kis telkekre épített hétvégi házakat. Zaj, forga­lom. Hiába a szép környezet és hiába közel a Duna. A lük­tető forgalmú főútvonal men­tén, autófolyam partján áll­nak a házak. Néptelen folyo­sóknak tűnnek a főútra nyíló, gyéren világított keresztut­cák. Társadalmi szerkezet — Közelebbről másként mu­tat, az üdülőtelep — mondták a tanácsházán. — Száz-százhúsz négyszögölesek a parcellák. Annak idején az volt a cél, hogy kispénzű emberek is hoz­zájuthassanak a hétvégi telek­hez. Gödön körülbelül 1500 hét­végi és üdülőházat tartanak nyilván. A végrehajtó bizott­ság külön tárgyalja az üdülő- területek fejlesztésére vonat­kozó kiadásokat, az anyagi alap a telektulajdonosok évi 250 forintos üdülőterületi hoz- zájárulása. A vasútállomáson két idős ember melegszik a kályha JVemcsak a kaskötőik, igen J 1 híresek voltak Nagybör­zsönyben a takácsok' is. Az ő mesterségük szántén apáról- fiúra szállt. Szövőszéküket maguk készítették, rajta gyö­nyörű asztalterítőket, ágyterí- tőket, törülközőket, kasterítő- ket szőttek, de a legértékeseb­bek és legkeresettebbek az úgynevezett halotti leplek vol­tak. A stafírung része Hogy miért? Nagybörzsöny­ben már a serdülő lány meg­szövette valamelyik takáccsal a saját, de legtöbbször a leen­dő férje halotti leplét is. E kellék nem hiányozhatott még nem is olyan régen a sta.fi- rungból sohasem, ezt terítet­ték a halott alá a koporsó­ba. Valószínű, hogy a sok szá­zaddal ezelőtt idetelepített né­metség hozta magával ezt a szokást, amely kötelező volt mindenki számára, lett légyen az szegény vagy gazdag. A halotti lepel 3 méter hosz- szú és 1 méter 80 centi szé­les, hatalmas terítő. A na­gyobbik felébe mindig piros pamuttal szőtt minták kerül­tek, a kisebbik fele fehér, minta nélküli. Sok száz ilyen lepel korhad a nagybörzsönyi temetőben. . Kilencven éves múlott Pális József, az utolsó börzsönyi ta­kácsmester. ö mondta el, leg­alább huszonötén, harmincán foglalkoztak a téli hónapok­ban szövéssel. A mester ap­ja is, aki 74 éves korában halt meg. de nagyapja is, aki 80 évet élt, híres takács volt. Két szövőszéken dolgoztak. Egyiken Pális József édesap­ja, a másikon ő maga. A szövött holmikat mindig megrendelésre készítették, ho­zott anyagból, kenderfonálból. Nagybörzsönyi takácsok Halotti lepel a leendő férjnek A pamutfona! tette puhábbá, finomabbá A kender közé pamutfonalat szőttek,>az tette puhábbá, fi­nomabbá a térítőkét. Minden takácsnak más és más volt a mintája, amit a halotti lepelbe szőtt. Akié szebb volt, azét vásárolták szívesebben. Ebből aztán né­ha pör is lett, mert egymás mintáját lelopták az élelme­sebb takácsok. Pör támadt belőle Megkérdeztem Pális József­től: / — Hát a saját halotti lep­lét megszőtte-e? — Meg ám, d§ el is ad­tam! — hangzott a rövid vá­lasz. A valóság az, hogy a még meglevők féltve őrzött kin­csei a családoknak. Engedve a csábításnak, sokan eladták vagy még ma is eladják. Egy- egy halotti lepelért 5—6 ezer forintot fizetnek a gyűjtők. Ma már senki'sem készíti e gyönyörű és értékes lepleket, hisz Pális József az utolsó mester, ö is régen befejezte az utolsót. Szövőszéke a pad­láson hever, darabokban. A Kenderföld dűlő ma már csak nevében él, rajta ken­dert senki sem termel. A még meglévő szövőszékeken, rongyból, szőnyegeket készí­tenek. Nem szövik már A falusi életre annyira jel­lemző szövés-fonás a múlté, nincs mit feldolgozni, de az sincs, aki szőné-fonná a gyö­nyörű, értékes holmikat. S a takácsokkal együtt ki­haltak a kedves, tréfás szoká­sok, a népi táncok, játékok, melyek oly sok örömöt, szó­rakozást, felüdülést nyújtottak őseinknek,, sokszor, bizony, ne­héz, küzdelmes életükben. Győrök József mellett. Az egyik tiszántúli táj szól ássál beszél. Az Alföld­ről települt át a hatvanas évek elején. Otthon felszámolta a kis gazdaságát, eladta a há­zát, aztán Üjpestre járt dol­gozni a nyugdíjazásáig. A felszabadulás után Göd társadalmi szerkezete is meg­változott. Alsó- és Felsőgöd lakossága a 8 ezerről 15—16 ezerre növekedett. A hatvanas években sok budapesti mun­kavállaló települt ide az or­szág keleti feléből, s ma még sok az albérlő is, 2—3 ezer kö­zött mozog az ideiglenesen be­jelentettek száma. Egy helyébe négy A gödiek korán kelő embe­rek. Autóbusszal, vonattal jár­nak Budapestre, Dunakeszire és Vácra dolgozni. Sokukat Újpest üzemei foglalkoztat­ják. Ha nem is számottevően, de mégis több lett a helybeli munkalehetőség is az utóbbi években. A legnagyobb gazda­sági egység a 3 ezer dolgozót foglalkoztató Dunamenti Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet, ahol 800 helybeli lakos is dolgozik. Ennél jóval keve­sebb helyi munkalehetőséget kínál az OVIT, s százon felül foglalkoztat helybelieket a Ramona Finomkötött Ktsz. Nyugdíjasoknak és háromnál több gyermeket nevelő anyák­nak ad munkát a szociális fog­lalkoztató üzem. Az emberek többnyire a közeli városok színvonalához mérik az igé­nyeiket. Sokan panaszkodtak a köz- világításra, a sáros utakra. A kereskedelmi ellátásról meg­oszlanak a vélemények. Van aki elégedetlen, mások a mun­kahelyükről hazatartva bevá­sárolnak a vonat indulása előtt. — A gyalogjárókkal arány­lag kevesebb a gondunk — mondja Gáspár Gábor, a vég­rehajtó bizottság titkára. —A közutak hossza viszont kilenc­ven kilométer, amiből csak 10 kilométeren van szilárd út­burkolat. A többi, még a köz­útjaink egy része is földút. Ez foglalkoztatja legjobban a la­kosságot, bármi mást is te­szünk. Vagyis a maguk köz­vetlen környezete. Érthető, de nekünk még ennél is sürge­tőbb gondunk a gyermekin­tézmények fejlesztése. Az elmúlt évben központi támogatással építettünk Felső- gödön egy nyolctantermes is­kolát, így elkerülhettük a har­madik műszakot. Ezzel együtt máris időszerű lenne a másik négy tanterem hozzáépítése, és ugyanennyi tanterem megépí­tése Alsógödön. A meglevő hu­szonkét tanterem már nem elég. Az év végén végez egy nyolcadik osztály, helyette négy első osztály kezdi meg a tanévet. A napköziotthonos foglal­koztatás egyelőre tantermek­ben folyik. Az óvodába tizen­öt százalékkal több gyereket vettünk fel, mint amennyit hi­vatalosan lehetne, mégis hat­van gyereket kellett elutasíta­ni. összesen 100 óvodai helyet kellene még létrehoznunk. Felsőgödön ötven gyereket vet­tünk fel a harmincöt szemé­lyes bölcsődébe, Alsógödön vi­szont nincs is bölcsőde. Pedig egyre többen akarnak dolgoz­ni a szülési szabadság letelte után. tést, beruházást tervezni. Ami­re ez nem elég, arra központi támogatást kell kérni, s csak annyit lehet* elkölteni, ameny- nyit kapunk. Egy példa arra, hogy ez a pénz mire elég. Az első negyedévben megépülő száz-százötven méter hosszú Sport utcai útburkolat félmil­lió forintba kerül. Fénymásolt térkép függ a titkári szoba falán. Nyugaton a Duna vonala zárja le a terü­letet, tőle keletre a Budapest —Vác útvonal, majd egy szé­lesebb sáv után a vasútvonal. Ha megépül az M 2-es autópá­lya, újabb különálló rész kép­ződik, ez is bonyolítja a köz­ségfejlesztést. Ezzel is számol­ni kdl. — Tavaly 52 fok hőmérsék­letű termálvizet találtunk ezen a területen — mutat a vasúton túli részre a vb-tit- kár. — Ez a jövőre nézve meg­határozó. Lehetőség nyílik komoly üdülőterületi fejlesz­tésre, fürdőépítésre. A távla­ti fejlesztési terv szerint 2000- ig 1800 lakást is szeretnénk itt építeni. A közelebbi jövőben még két üzlet elhelyezését ter­vezzük, szükség lenne több or­vosi rendelőre is. A végrehajtó bizottság már foglalkozik az óvodaépítés tervével; társadal­mi összefogással szeretnénk megépíteni. A termelő üze­mekkel kialakult jó kapcsola­taink alapján bízunk ennek a sikerében. Már az Iskolaépí­téshez is kétmillió forinttal járultak hozzá. Ha sikerülne megoldani az iskolabővítése­ket, ezzel párhuzamosan ta­lán sikerülne megoldást talál­ni a bölcsőde létesítésére is. Több idő és energia — Két művelődési intézmé­nyünk van, de mindkettő ki­csi, korszerűtlen — folytatja a titkár. — Elkelne egy köny­vesbolt is. Alsógödön húszán járnak a nyugdíjasok napközi otthonába. Erre Felsőgödön is van igény, amit valószínűleg ki tudunk elégíteni. Termé­szetesen javítunk a közvilágí­táson is, amennyire a lehető­ségeink engedik. Jelenleg évi másfél-kétmillió forint áram- díjat fizetünk. Tavaly tíz százalékkal meg­emelték az agglomerációs öve­zetben levő községek tanácsi dolgozóinak munkabérét. Ne­hezebb itt a munka, több idő és energia kell az ügyek inté­zéséhez. Vitathatatlan előnyei ellenére, egyes vonásaiban hát­rányos is a nagyváros közelsé­ge. A tanácsi vezetők szeret­nék részletesebben tájékoztat­ni választóikat, meghallgatni véleményüket, javaslataikat. A tanácstagi beszámolók iránt azonban a személyes meghí­vások ellenére csekély az ér­deklődés. ★ Alsógöd, Göd, Felsőgöd. A két településnek három állo­mása van, és egy közös taná­csa. A kérdésre, hogy hol la­kik, a megkérdezett más és más választ ad. Aszerint, hogy Alsó- vagy Felsőgödön van-e a lakása. Kovács István Pális József — a lepellel. Grósz Sándor felvétele T ermálviz Fizetjük a községfejlesztési hozzájárulást, használják hát községfejlesztésre, mondják némelyek. Vajon mire elég ez a pénz? — Nos, a közáégfejlesztési bevételünk ebben az évben 1 millió 200 ezer forint lesz. Egyedül ebből lehet fejlesz­Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szer­dán dr. Molnár János, csütör­tökön dr. Karádi Katalin, pén­teken dr. Bea Mátyás, szom­baton és vasárnap dr. Répa Imre tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kór­ház épületében (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11-525-ös telefonon is lehet hívni. A beosztás hétközben meg­változhat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents