Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

1979. JANUÁR 20., SZOMBAT xMt, ap Kétszázan a rajtnál Ifjúgárdisták erőpróbája Vasárnap (21-én), a Kossuth Lajos Katonai Főiskola tan­termeiben, sportlétesítmé­nyeiben 18 ifjúgárda raj, két­száz tagja méri össze tudását a válogató versenyen. A megyei találkozón számot adnak az IG szabályzatból, politikai tudásukról, lövészet­ből, önvédelmi és tereptani ismeretekből. Fórumok A szentendrei tanács és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága az idén is rendez fó­rumokat, melyeken a lakos­ság tájékozódhat a fejlesztési célokról, a várospolitikai el­képzelésekről. Ugyanakkor al­kalmuk nyílik beszélgetésre is a város vezetőivel. Az első találkozóra februárban kerül sor. A hatvanhárom tanácstag szintén tart kerekasztal-be- szélgetést, és találkozik vá­lasztóival lakóhelyén is. Anyagmozgató gépek Fűrészüzem! anyagmozgató berendezések gyártását kezdte az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat. Az első ilyen célú görgősor, amely jelentősen könnyíti a fizikai munkát, a napok- bún inaiul a soproni fafeldolgozó gazdaságba. Nem jönnek a hajók Kőbányászok félen Dunabogdányban Az 1900-as években szinte az egyetlen munkalehetőséget Dunabogdány környékén a Csódi hegy, azaz a kőbánya ajánlotta. Ma csak az iga­zán erős, a hideggel." széllel, tehát a természettel küzdeni tudó emberek az egykori kő­faragó dinasztiák néhány utó­da vállalja a kőfejtést. A januári minusz 10—15 fokos hidegben sem pi­hennek a bányászok, munkát adnak a kőtörőkalapácsnak, a Volvo homlokrakodónak, szállítósza­lagoknak. Ilyenkor itt meg kell küzdeni a csaknem 300 ezer tonna kőért. Várják a Csódi hegy ajándékát a víz­ügyi igazgatóságok, kell az andezit a Duna szabályozásá­hoz, part- és útépítéshez. Az öt-hat kőfaragó, aki kézi erő­vel a kockaköveket készíti, néhány év múlva nyugdíjba megy, megszűnik Dunabog­dányban a kőfaragás. — Mostanában nem üzemel a Duna-parti szállítószalag, az álló hajót a jégzajlás miatt a telelőbe vittük — mondja Kiss Imre üzemvezető-helyettes. Depóra termelünk tehát, és ez a vállalatnak 5—6 fo­rint tonnánkénti többletköltsé­get jelent. Ezárt nem szeret­jük a hideg telet és fohászko­dunk, hogy minél előbb el­múljon. Ha jól emlékszem 1964-ben csak májusban kezdtük meg a rakodást, az uszályos szállítást, olyan hosz- szú volt a tél. A Dunakanyar- (ban élők biztosra vehetik, ha j meglátják a bogdányi Duna- j szakaszon az uszályokat, akkor ! itt a jó idő! i A 133 kőbányai munkás eredményesen teljesítette ta­valyi tervét. A gépi termelé­sű kő 90 százalékát a vízügyi igazgatóságok kapták. Idén is megközelítően 300 ezer ton­na követ akarnak fejteni. El­érik a 19 millió 300 ezer fo­rint termelési értéket. Nem panaszkodhatnak a bogdányi bányászok, az egyre-másra ér­kező gépek könnyítik munkáju­kat. Egy műszókban háromszáz köbméter föld A vasmarok mestere Hatalmas, piros, behemót gép uralja a terepét. Az üveg­falú fülkében aprónak tűnik az ember, akinek akarata sze­rint mozog a Poclain nevű mélyásó kar, belenyúl a két méterre mélyített gödörbe. Aztán megemelkedik a hatal­mas kanál, amely legalább fél köbméter agyagos, fagyos földet szorongat. Ismét moz­dul, kicsit megrázkódik, és aláhullajtja terhét a keze ügyében álló teherautóra. Ezt ismételgeti órákon át. Lát­ványnak is szén, ahogy együtt dolgozik az ember és a gép. Alaoot ásnak, a szentendrei postahivatal alapját. Fordul a hatvanas A motorzajban az egyetlen közlési mód, a jelbeszéd. Az olasz masina vezetője, Cser- ha László int, rögtön lejön a magasból. Aztán mintha a vendégnek kijárna egy mu­tatvány, mezoördíti tengelye körül a vezetőfülkét, s vele a hosszú markos kart. — Ide fordultam az ajtóval — nevet 4s ugrik elém a ma­gas lépcsőről. — ítoopant ügyesen, fürgén mozog a gépe — mondom. — Kitanultam a szakmát. Ez hatvanas típus, de dolgoz­tam már 120-ason is, az jóval nagyobb és többet tud. A lánctalpast nem szeretem, csak ezt a támaszkodást — mutat a kerekek melletti négy talpra. Huszonhét évet töltöttem már a gépek között, ismer­nek — tréfálkozik az Üt- és Vasútéoítő Vállalat nehézgép­kezelője. — Megraktam az összes bil­lenős kocsit, most már úton vannak Békásmegyerre, mi meg a Pirossal pihenünk. Ilyenkor ellenőrzőm a tömlő­ket, az olaj szintet, szeretem, ha biztonságos a berendezés. Most majd megbütykölöm a fülke fűtését, mínusz tíz fok­ban nem soká lehet tűrni, hogy nem szuperál. Mélyásó helyén markoló — Mennyi földet rak ko­csira? — Telente naponként 300 köbmétert, nyáron többet, de akkor nem nyolc, hanem ti­zenkét óra a munkaidő. — Meddig marad Szentend­rén? — A hatezer köbméter föl­det kell kiemelnem, de nem érdemes számolgatni, mert az időjárás befolyásolja a telje­sítményt. A mélyásó szerelék helyett majd a markolót he­lyezem el a géptestre, azzal már könnyebben megy a munka, hiszen a meglazított talajt kell kocsira raknom. Korán szürkül. A piros Poclain megtette napi köte­lességét, a hidraulika feleme­li a négy rögzítőt, és máris indul saját lábán az út szélé­re, s parkol reggelig. Várja, amíg visszaérkezik a kezelő- gazda Budapestről a Wart­burggal. Fizetésük is legalább annyi mint az iparban dolgozóké. Tudják és elismerik a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság törődését, de azért nagyon várják, hogy az Országos Bá­nyagépgyártó Vállalat végre befejezze a harmadik nagy kő­osztályozó szerelését. Ez a berendezés képes évente akár 400 ezer tonna követ osztá­lyozni és válogatni. A legtisztább község Leányfalu Példái mutatnak a vöröskeresztesek Előadássorozat az egészségvédelemről Elkészült a Vöröskereszt 3200 tagot számláló szentend­rei járási szervezete tavalyi munkájának értékelése. Szmola Margit járási titkárral beszélgettünk, hogyan sike­rült megoldani feladataikat. T anfolyamok, napi témákról I Tavaly megszerveztük az egészségnevelési, környezetvé­delmi, szervezési és módszer­tani munkabizottságot, és pezsgőbbé vált az élet az alap­szervezetekben. Eredménye­sebb lett az egészségvéde­lem, jobban együttműköd­tünk a járási-városi egész­ségügyi osztállyal és a Kö­jállal. A mezőgazdaságban dolgozóknak kilenc tanfo­lyamot szerveztünk a nö­vényvédőszerek helyes hasz­nálatáról. Az üzemi vö­röskereszt szervezetek az előző évekhez viszonyítva húsz szá­zalékkal több tanfolyamot rendeztek. A BKV és a Viseg­rádi Parkerdő Gazdaság alap­szervezeteiben vitatták meg a család helyét a társadalom­ban és a szülők felelősségét a gyermeknevelésben. Budaka- lászon és Csobánkán a cigány­Ki-ki anyanyelvén Mlynky—Malomka—Pilisszent kereszt Ha kimondom, Pilisszentke- reszt, rögtön mellé kívánkozik a legalább fél évszázada ked­velt kirándulóhely neve is: Dobogókő. Közigazgatásilag a községhez tartozik, s ha a ta­nácson a lakosság száma iránt érdeklődnénk, együttesen ad­nák: kétezerkétszáz. A Pilis hegység lábánál el­terülő községről már kevesen tudják, hogy szlovák neve Mlynky volt, de a környező falvak magyar anyanyelvű pa­rasztjai a századfordulón még előszeretettel hívták Malom­kának. Ugyanis akkoriban még a Dera patakon épült két vízimalom őrölte a ga­bonát. Napjainkban Pilisszentke- reszten a lakosság 80—85 szá­zaléka nemzetiségi és igényli, hogy anyanyelvén beszélhes­sen ügyes-bajos dolgairól a tanács dolgozóival. Ez az óhaj nem teljesíthetetlen, mert a községi tanácsban nyolcvannégy, a végrehajtó bi­zottságban pedig 90 százalék a nemzetiségiek aránya. Termé­szetes hát, hogy a községben kétnyelvűek a feliratok. A szlovák nemzetiségi kul­túra ápolásából az iskola is j kiveszi részét. A ?13 tanulót j öí szlovák szakos pedagógus is oktatja, nyelvtani tábláza- • tok, lemezek, magnófelvéte­lek, diafilmek és a huszonnégy személyes nyel­vi laboratórium segítségével. A diákok 1500 szlovák nyelvű ifjúsági és szépirodalmi könyvből válo­gathatnak. Az óvodában a ma­gyar nyelvű foglalkozásokon kívül a szlovák is mindenna­pos. Szivek József klubkönyvtár­igazgató joggal büszke a tíz éve épült 5116 kötetes (ki- lencszáznyolcvanhat szlovák nyelvű) könyvtárra, amelynek fenntartását a szentendrei, já­rási áfész 1976-tól évi 40 ezer forinttal segíti. A negyven beiratkozott ol­vasón kívül sokan járnak a könyvtári klub rendezvényei­re is. • Népszerű a Pilisky páv, azaz a pávakör, a szlovák klub, amelyben népszokáso­kat és népdalokat is gyűjte­nek, valamint a honismereti, a sakk és a barkács szakkör. A tizenhárom éve alakult pá­vakörben rendszeresen hu­szonnyolcán — munkások, pe­dagógusok és nyugdíjasok — énekelnek. Az utánpótlás miatt nemrég megszervezték a szlo­vák gyermekklub ének- és tánccsoportját is. lakosság körében szervezett tanfolyam követésre méltó. Akcióink közül sikeres volt az egészségnevelési, és a fogá­szati hónap. Pilisszentlászlón minden hónap első keddjén filmvetítéssel egybekötött előadást tartottak a helyes öltözködésről, testápolásról. — A községek lakóházai közül 7905-öt értékeltünk és ebből 6410 felelt meg a tiszta­sági követelményeknek. Példa­ként állítjuk Leányfalu lakó­házainak, utcáinak, tereinek tisztaságát és a szemétszállí­tás praktikus megoldását. Kiépült a gondozói hálózat A Vöröskereszttől szinte már elvárják, hogy törődjön az idős, beteg emberekkel, s hogy tagjai élen járjanak a véradó mozgalomban. Példa- mutatásukkal sikerül-e meg­nyerni a járás lakosságát a nemes ügynek? — A községi tanácsokon dolgozók és a vöröskeresztes aktívák felmérték, kik azok, akik egyedül élnek és ápo­lásra, segítségre szorulnak. A gondozói hálózat Dunabog­dány és Pilisszentlászló kivé­telével kiépült, s a benne te­vékenykedőknek házi beteg­ápolási tanfolyamot is szer­veztünk. Az idős emberek kö­zül sokan voltak kíváncsiak a közlekedésről szóló előadásso- rozatur»kra. Fontos helyet kapott a fel­adataink között a gyermek- és ifjúságvédelem. Javítottuk együttműködésünket a pomázi gyermekvédő intézettel és kapcsolatot teremtettünk a gödi szellemi- és mozgássé­rült intézettel. A beteg gyere­keket a családvédelmi mun­kabizottság tagjai látogatják s játékokkal, kézimunkafonál­lal, televízióval, rádióval, tré­ningruhákkal, pulóverekkel örvendeztették meg őket. A bizottság megszervezte, hogy a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyerekek is nyaralhassanak. Tavaly tizen­három család vállalta, hogy egy-egy hetet, vagy hét végét együtt töltsenek. Eredmények a véradásban — A járásban 760 liter vért adtak az emberek. A szerve­zésben a legjobb eredményt az \ Óbuda Tsz vöröskereszte­sei érték el. Aszalós Józsefné 40. véradása után megkapta a Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Vezetősége adományozta Kiváló véradó jelvényt. Az elsősegélynyújtó tanfolyamo­kon 180-an vizsgáztak sikere­sen. A vöröskeresztes tagság­hoz tavaly 210-en csatlakoz­tak. — Kína és a külvilág cím­mel tart előadást január 22- én, 18 órakor a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárban Pirityi Sándor újságíró. Főszereplők a gyerekek Vetélkedő, szánkóolimpia, bazár A nemzetközi gyermekév el­ső szentendrei rendezvénye a város felszabadulásának 34. évfordulójához kötődött. Úttö­rők várostörténeti vetélkedőn vettek részt a Felszabadulás lakótelepi klubban. Villámkér­désekre válaszoltak, építészeti stílusokat ismertettek, tudták, hogy Házi Árpád kommunista alispán volt Pest megyében, hogy Petőfi Sándor volt az a költő, aki megmászta Szent­endre határában az iszonyúan magas kőhegyet, s hogy a Szentendrei Vénuszt Czóbel Béla festette. A pajtások írásbeli felada­tokat is megoldottak, ügyes­ségi játékokban is részt vet­tek. A szóbeli feladatok meg­oldásából kiderült, hogy ala­pos ismerői városuknak. A Hazafias Népfront váro­si bizottsága és az úttörőelnök­ség elégedett volt a felkészü­léssel, és a csapatok között sorrendben a következő ered­ményt hirdette ki: első a Baj- csy-Zsilinszky úti iskola csa­Ko'bász, Kék Oima módra Hétezernyolcszáz sertést vágnak idén a Kék Duna Szakszövetkezet tahitótfa’ui hús- feldolgozó üzemé­ben. Az állatokat a Környei Állami Gazdaságtól és a szövetkezet tagjai­tól vásárolják. A tőkehúst saját boltjaikban áru­sítják. Különle­gességük a füs­tölt sertéskolbász, melyből az egész szentendrei járás­ba szállítanak. pata, második a Lenin úti, harmadik pedig a Rákóczi úti iskola csapata. A versenyben Tóth Zsuzsa gyűjtötte össze a legtöbb pontot, így ő lett az egyéni nyertes. ★ A gyerekek másik versenyé­re a szabadban került sor. A Szentendre városi-járási, va­lamint a budai járási úttörő- elnökség szánkó úttörő-olim­piát rendezett. A 140 kisdobos és úttörő két pályán versen­gett a díjakért. Az első helye­zéseket a különböző korcso­portokban Hornyák Ildikó, Kiss László piíisszentlászlói kisdobosok, Pap Márta és Fuhl Attila pilisszentkereszti úttö­rők, valamint Szabó Anna pi- lisszentlászlói és Keszman László érdi úttörő nyerte. Az eredményekből érzékel­hető, hogy a téli sportágban továbbra is a pilisi községek­ben élő pajtások jeleskednek. ★ S hogy még mindig a gyer­mekeknél maradjunk, közre­adjuk a Hazafias Népfront Szentendre Városi Bizottságá­nak és az úttörőelnökségnek a ^ülőkhöz intézett felhívását. A városi gyermeknapon szoli­daritási bazárokat állítanak fel, amelyekben majd szülők árusítják a gyermekek, szak­körök készítette ajándéktár­gyakat, játékokat, kézimunká*- kát. A népfront szeretné, ha a szülők is hozzájárulnának munkáikkal az akció sikeré­hez, hogy minél több pénz íöjjön össze a bazárokban. A hevétett az ENSZ gyermekszo­lidaritási alavjára utalják át. Az eladási tárgyakat május 10-ig kell eljuttatni az iskolák űttörőcsaoataihoz. Az árusí­tásra május 27-én kerül sor. Az oldalt írta: üdvardi Gyöngyi Foto: Bozsán Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents