Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

1979. JANUAR 19., PÉNTEK (SP 5 A nagykáfai járásban Együtt a fiatalok egészségéért Négyszáztizenöt vagon Ahonnan a tejport kapjuk Vivőanyag - növényvédő szerekhez A meghívó a Jó fog, jó egészség című vetélkedőre in­vitál. Ezen a nagykátai járás iskolásai mérhetik össze az egészséges életmóddal, korsze­rű táplálkozással, öltözködés­sel kapcsolatos ismereteiket. Tehát egészségnevelésről van szó. A meghívón négy szerv neve is olvasható, amelyek házigazdái a vetélkedőnek: a nagykátai járási hivatal egészségügyi osztálya, műve­lődési osztálya, az úttörőszö­vetség járási elnöksége és a Vöröskereszt járási vezetősé­ge. Ki mit vállal? Vajon tényleg ennyi gazdá­ja akad a fiatalok egészséges életmódra nevelésének a já­rásban? Beszélgetőpartne­reink: Mizsei A. Tamás, já­rási tanulmányi felügyelő és Farkas László, a Vöröskereszt járási vezetőségének titkára. Mizsei A. Tamás: — Még 1976-ban készített együttműködési tervet a négy szervezet. A cél világos: az egészséges életmóddal kapcso­latos ismereteket, jártasságo­kat, készségeket olyan élet­korban kell elsajátítania a gyerekeknek, amikor a legfo­gékonyabbak. A jövendő fel­nőttjeinek egészsége függ et­től. — A nagykátai járás 22 ál­talános iskolájában csaknem nyolcezer kisdiák tanul, s hat­száz a középiskolások, szak­munkástanulók száma. Neve­lésük nem egyedül az iskolá­ra hárul, még intézményesí­tett formában sem. Farkas László: — Az iskolaorvosi hálózat feladata, hogy ügyeljen a ta­nulók egészségére. Körzeti orvosok, körzeti gyermekgyó­gyászok és fogorvosok, védő­nők vizsgálják, oltják, szük­ség szerint gyógyítják a gye­rekeket, ám közben azt is el­magyarázzák, miként óvhat­ják fogaik épségét, előzhetik meg a betegséget. De a szer­vezett egészségvédelemből is részt vállalnak az egészség- ügyi dolgozók. Az ifjú vörös­keresztesek és egészségőrök tanfolyamain a csecsemőgon­dozásról és ápolásról, az egészséges táplálkozásról tar­tanak előadást, vezetnek be­szélgetést, mutatnak be filme­ket. A körzeti ápolónők első- sególynyújtási és házi beteg­ápolási ismereteket oktatnak, s bemutatják: miként kell a sebet kötözni, az ájult embert eszméletre téríteni, a csecse­mőt füröszteni. Próba és rendtartás — Az úttörőcsapatok, az ifjúsági mozgalom segítsége szinte nélkülözhetetlen. A próbarendszer része az egész­ségügyi szakpróba, ezt éven­te félezer pajtás teszi le. De az úttörőcsapatok irányítják az ifjúsági vöröskeresztes csoportok tevékenységét is. A huszonkét szakcsoport csak­nem 900 tagot számlál, s a tanárelnökök vezetésével tan­folyamok, előadások, vetélke­dők, játékos ügyességi verse­nyek, rajzpályázatok résztve­vői lehetnek a pajtások. Mizsei A. Tamás: — Az iskola egészségneve­lési feladatait a rendtartás szabályoza: „A nevelőmunká­ban különös gondot kell for­dítani a fiatalok egészségügyi nevelésére, felkészültségének és segítőkészségének fejlesz­tésére, a szabad idő helyes felhasználására, a káros szen­vedélyek elleni küzdelemre, a tanulók családi életre törté­nő felkészítésére, szervező, felvilágosító és propaganda- munkával kell kapcsolódni az Edzett ifjúságért mozgalom­hoz.” — Osztályfőnöki és taní­tási órák témái mindezek. Az oktató-nevelő munkától nehéz lenne különválasztani azokat az ismereteket, amelyek az egészséges életmódra vonat­koznak. Nyilvánvalóan sok függ a pedagógus felkészült­ségétől, de nem minden. Gya­kori eset, hogy egészségügyi dolgozók vendégeskednek egy- egy osztályfőnöki órán, s ők beszélnek a gyerekeknek a betegségről, egészségről, vála­szolnak a kérdésekre, ame­lyekre például a magyar— történelem szakos osztályfő­nök nem adhat megalapozott feleletet. Farkas László: — Az alsó tagozaton tanító pedagógusokra hárul sokszor, hogy a legalapvetőbb egész­ségügyi szokásokra, a kézmo­sásra, a fogmosásra, a test­ápolásra szoktassák a gyere­Iskola, bölcsőde Budakalászon Befejeződik a vízvezetékhálózat építése Budakalászon a nagyközsé­gi tanács tagjai megvitatták az idei munkatervet, s értékel­ték a tavalyi eredményeket. Befejezték például a négy orvosi lakás építését. Az ok­tatási intézmények nyári kar. bantartásán túl, elkezdték az általános iskola nyolc tanter­mes tömbjének építését. Ha­marosan megkezdhetik egy böl­csőde alapozását is. Az intéz­ményt — az iskola új épületé­hez hasonlóan — az év máso­dik felében adják át. Tavaly újították fel a Rózsa utcát és mellékutcáit. Az eddigi erőfe­szítéseknek is köszönhető, hogy a községi vízhálózat építése tavasszal valószínűleg befeje­ződik; a megalakult intéző bi­zottság a Csatornamű Tár­sulat megszervezésén dol­gozik. örvendetes, hogy a tavalyi falugyűlésen sokan szólaltak fel, hogy a tanácstagok őszi beszámolóin hetvenen mond­ták el véleményüket, s legtöb­ben közérdekű kérdésekkel, például az épülő vízhálózattal, az intézményes szemétszállí­tás, a kereskedelmi hálózat, a járda- és útépítés problémái­val foglalkoztak. Együttműködési szerződé­sek segítenek abban, hogy to­vább javuljanak a nem taná­csi szervekkel kialakult kap­csolatok. fgy szinte minden feltétel megvan ahhoz, hogy a tanács az idei feladatokat si­kerrel oldja meg. A tavalyi munkát értékelve persze kevésbé kedvező jelen­ségekkel is találkozhatunk. Romlott például — igaz, csak néhány tized százalékkal — a tanácstagoknak a tanácsülése­ken való részvételi aránya. En­nél is fontosabb, hogy az ok­tóber 30—november 21. között megtartott negyvenkét tanács­tagi beszámolón a tavalyinál kevesebb választópolgár je­lent meg, bár a beszámolók időpontjáról és helyéről idő­ben értesítették a lakosságot. Sajnálatos ez az érdektelen­ség. A tanácstagoknak, a helyi néofrontszervezet aktivistái­nak azonban arra kell töre­kedniük, hogy minél szélesebb rétegeket vonjanak be a feladatok végrehajtásába. Mert a tanács — a közössé­gért — csak így dolgozhat eredményesen. P. Sz. E. keket. Járásunkban magasabb a bevándorlók, a cigánylako­sok aránya, mint a megyében átlagosan, ezért az iskolának gyakran a családi nevelés hiányosságait is pótolnia kell. A környezet higiéniájával kapcsolatos tudnivalókat ha­sonlóképp az iskolában sajá­títhatják el a gyerekek. Nem is eredménytelenül. Csupán egyetlen példát: a tanácsok a tanulók segítségét kérték, az „illegális” szemétlerakóhe­lyek felderítéséhez. Százötven úttörő vett részt a környezet- védelmi, őrjáratokban, s bár pontos számot nem tudnék mondani, de sok szemet, or­rot bántó szeméthalom eltű­nése köszönhető nekik. A vetélkedők haszna — Nehezen mérhető az egészségnevelők munkája — mondja Farkas László. — Vi­szont mérhető, hogy hány brosúrát, plakátot, segédanya­got kaptak az egészségőr paj­tások a járási hivatal egész­ségügyi osztályától, hány órát fordítottak felvilágosításukra, képzésükre tanáraik, tanítóik, úttörővezetőik, s az egészség­Csornán, hazánk egyik legmodernebb tejporgyárában ta­valy négyszáztizenöt vagon tejport gyártottak. A csornai üzembe kerül a Győr-Sopron megyében felvásárolt tejnek több mint a fele. A Hegyaljai Ásványbánya és Örlőmű újonnan épült erdőbé- nyei üzemében a próbater­melés során megjelent az első végtermék: o gyöngykovaföld. A gyár új termékét a korsze­rű növényvédő szerek felitatá­sára vivőanyagként fogják használni. Az erdőbényei bányából ki­termelt kovaföldet vegyi úton szemcsés anyaggá dolgozzák fel, és szilárdságának növe­lésével égetőkemencében ezer- háromszáz fokos hőmérsékle­ten távolítják el belőle a nedvességet A nagy szilárd­ságú gyöngykovaföld a folyé­kony növényvédő szerek felvé­tele után sem porlik szét, s akár helikopterekkel is ki le­het szórni a táblákra. Továb­bi előnye, hogy a földbe jut­va, a csapadékok hatására is nehezen oldódik, így a vele felitatott növényvédő szerek négy-öt hónapig — gyakorla­tilag az egész tenyészidő alatt — folyamatosan fejtik ki ha­tásukat A külföldön is keresett ter­mékből a tervek szerint az idén tizennégyezer tonnát ter­melnek. Az új üzem a teljes felfutás után évi húszezer ton­na gyöngykovaföldet állít majd elő. ügy dolgozói. Számba vehető még az is, hogy a Vöröske­reszt hányszor adta kölcsön az iskoláknak a csecsemőgon­dozási, vagy «betegápolás! dia­képsorozatokat, az elsősegély­nyújtási oktatókészletet, az egészségnevelő filmeket. De ezek az adatok aligha feste­nek hű képet. A jó fog, jó egészség című vetélkedőn azt bizonyította: némelyik gyerek járatosabb saját egészsége kérdéseiben, mint szülei. — Az idei esztendő a gyer­mekek éve lesz. Készek a terveink, melyek szerint 1979 nem fog szűkölködni egész­ségvédelmi beszélgetésekben, kérdezz—felelek délutánok­ban, bemutatókban, s vetél­kedőkben sem. Ez utóbbira az idei első példa: április 16-án Nagykátán lesz a járási első­segélynyújtó-verseny. Mizsei A. Tamás: — A pedagógia lehetőségei is gyarapszanak ebben az esz­tendőben : februártól Nagy­kátán megnyílik a nevelési tanácsadó, ahol a szülők szak­avatott pedagógusoktól, egész­ségügyi dolgozóktól kérhetnek és kaphatnak tanácsot; a csa­ládban miként oldják meg nevelési problémáikat, a gyer­mekek személyi gondjaif, kö­zöttük az egészségügyieket is. V. G. P. Mire kell, mire jut a forintokból ? A tanácsok idei gazdálkodása A tanácsi gazdálkodás soha nem volt könnyű mesterség, jóllehet nem vállalati, üzemi, szövetkezeti keretek között, hanem az államigazgatás sa­játos területén folytatják. Sőt, épp az ebből adódó elté­rő körülmények teszik talán még a termelési szféráinál is bizonyos szempontból bonyo­lultabbá. Az állami feladatok többsége a megyei és a helyi tanácsoknál sűrűsödik és ezek végrehajtása már önmagában is roppant szerteágazó tevé­kenységet jelent, ha pedig ehhez még hozzávesszük, hogy mindez a közélet eleven, nemegyszer forró légkörében, s a lakosság árgus tekintete előtt zajlik, aligha szorul bő­vebb magyarázatra az előbbi állítás. Ugyanakkor az is kézenfek­vő: akár a tanácsok — szer­veik és intézményeik — mű­ködését, akár a településfej­lesztési elképzelések megva­lósítását vesszük, egyik sem képzelhető el megfelelő anya­gi háttér nélkül. Mindenek­előtt ebből fakad a tanácsok költségvetési és fejlesztési terveinek megkülönböztetett jelentősége, amelyek egyben saját gazdasági programjaik­nak is tekinthetők. Ezért is dönthet róluk — önkormány­zati jellegénél fogva — kizá­rólag a széles körű testület, noha a költségvetési és a tervtörvény érthetően beha­tárolja a lehetőségeket. Ez azonban mit sem változtat a tanácsok alapvető gazdasági funkcióin. A megállapítás természete­sen az idei esztendőre is vo­natkozik, a népgazdasági egyensúly ismert problémái azonban ezúttal még szigo­rúbb követelményeket tá­masztanak a tanácsi gazdál­kodással szemben. Az egyedüli célravezető út Az országgyűlés téli ülés­szakán Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter igencsak határo­zott szavakat használt: Az Veszett rókák a budai begyekben 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensú­lyának javítása, ez a további fejlődés alapfeltétele. Ebből vezetjük le a gazdasági növe­kedés ütemét, a fejlődés irá­nyait és az elosztási arányo­kat. Mindez a tanácsok szem­pontjából lényegében azt je­lenti, hogy ebben az évben — növekedési ütem az előző há­rom évhez képest. Felvetődhet egyesekben a kérdés: hiszen a parlamenti expozéban azt is hallottuk, hogy a tanácsok ez évi össze­sített költségvetése kereken 52 milliárd, forint, fejlesztési alapjaik előirányzata pedig 33 milliárd forint, s ezek a szá­mok hat-hat százalékkal ha­ladják meg az 1978. évi össze­geket. Csakhogy ezekkel az újabb milliárdokkal együtt is érezhetően lassúbb lesz a pénzforrások bővülésének üte­me! Ugyanakkor a tanácsok­nak azzal is számolniuk kell, hogy az új gazdálkodási mu­tatók, feltételek között a vál­lalatok, üzemek és szövetke­zetek sem tudnak nekik oly mértékű anyagi támogatást nyújtani, mint eddigi együtt­működésük során. A tapasztalatok szerencsére arra engednek következtetni, hogy a tanácsok túlnyomó többsége már a költségvetési és fejlesztési tervek összeállí­tásakor felismerte az egyedüli célravezető utat Ésszerű, ta­karékos gazdálkodás, követke­zetes rangsorolás az alapvető és a társadalompolitikai szem­pontból kevésbé fontos fel­adatok között, a bevételek ha­tározottabb kimunkálása, mé­lyebb felelősségérzet, a lakos­ság támogatásának megnyeré­se — ezek azok a követelmé­Érintéstilalom és oltás Az utóbbi időben a főváros külső területein — különösen Buda erdővel övezett részén — többen élő rókákat láttak, vagy rókahullákat találtak. Az ártalmatlanná tett, illetve el­hullóban talált rókák vizsgá­lata során az Országos Állat­egészségügyi Intézet több eset­ben veszettséget állapított meg. Az állomás felhívja a lakos­ság figyelmét, hogy a veszett­ség fertőzésének veszélye miatt ne érintse meg az élő vagy elhullott rókákat, és amennyi­ben élő rókát látnak, vagy rókahullát találnak, ezt a ke­rületi állatorvosnak — esetleg az állomásnak, XIII. kerület, Lehel út 43—47. Tel.: 409-114 — haladéktalanul jelezzék. Nagyjelentőségű az ebzárlat szigorú betartása is. Fontos köz- és állategészségügyi ér­dek, hogy a fővárosban a ja­nuár közepétől májusig terje­dő időben minden három hó­naposnál idősebb eb veszettség elleni védőoltásban részesül­jön. A veszettség elleni köte­lező védőoltásokat az állator­vosok a rendelkezésükre álló ebnyilvántartás alapján kikül­dött értesítésben meghatáro­zott helyen és időpontban adják be. Lehetőség van arra is, hogy a veszélyeztetett területen a macskák is védőoltásban ré­szesüljenek. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy az eb sza­badon engedése miatt sza­bálysértési eljárást indítanak, a kötelező védőoltás elmulasz­tása esetén pedig a kutyát — kártalanítás nélkül — kiirtják. Az ebtartási rendelet előírja azt is, hogy amennyiben az ebtulajdonos nem szándékozik ebét tovább tartani, köteles annak elhelyezéséről gondos­kodni. Ez vonatkozik olyan esetekre is, amikor épület­szanálás miatt nincs lehetőség további tartásra. Az állomás állategészségügyi telepe (IX. kerület, Illatos út 23. Tel.: 476-114) előzetes telefonbeje­lentés alapján, díjtalanul el­szállítja a felajánlott kutyát. A telep a befogott macskákat is elszállítja. s feltehetően még a későb­biekben is egy ideig — csak mérsékeltebben tudják majd kielégíteni a társadalmi közös fogyasztás számos jogos igé­nyét, mivel e tekintetben két- három százalékkal csökken a nyék, amelyeket egyetlen ta­nácsnál sem téveszthetnek szem elől, mert különben nem csökkennek, hanem még in­kább növekednek gondjaik a lakosság igényeinek áradatá­ban. Nem adhat felmentést Hogy melyek az idei leg­fontosabb feladatok, az már eléggé tisztázott kérdés min­denütt. Természetesen a .taná­csi szervek és intézményeik működéséhez szükséges anya­giakról mindenképpen gon­doskodni kell, de jelentős színvonalemelésre, minőségi fejlesztésre most aligha nyílik lehetőség. A tanácsi beruhá­zások között továbbra is ki­emelkedő helyet foglal el a lakásépítési program teljesí­tése, ám ebben az esztendő­ben ugyanilyen súllyal esik a latba az úgynevezett kapcso­lódó létesítmények egyidejű megteremtése. Ma már ugyan­is nem elégedhetünk meg pusztán a lakásépítési elő­irányzat megvalósításával — vagy éppen túlteljesítésével, ahogy az előbbi években is történt —, ha az infrastruk­turális háttér kialakítása hu­zamosabb késést szenved. A listából azonban nem marad­hat ki a lakóházak karban­tartása, a bölcsődék, óvodák, iskolák további fejlesztése, valamint a kommunális és áz egészségügyi ellátás javítása sem. Az alapvető gazdasági fel­adatokat tehát a szigorúbb körülmények között is meg kell oldaniuk a tanácsoknak. Mindenekelőtt azért, mert a bonyolultabb gazdasági hely­zet és az ebből következő ne­hézségek sem adhatnak fel­mentést sehol a települések, illetve a lakossági életkörül­mények folyamatos fejlődésé­nek biztosítása alól. Németh Géza 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents