Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

1979. JANUÁR 19., PÉNTEK 'xMím Számadás a népfront Pest megyei nőbizottságában Szabadulni a sablonoktól Eljött a számvetés ideje, nemcsak a népgazdaságban, hanem a különböző társadal­mi és tömegszervezetekben is, sorra veszik a testüleletek, a különféle bizottságok, mi min­dent csináltak a múlt esz­tendőben, hogyan hasznosít­hatják mindazt, amit munka közben tapasztaltak, a tanul­ságok miként segítenek a még jobb megoldások keresésében. A Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottságának nő- és ré­tegpolitikai bizottsága tegnap kerített sort erre a számadás- ra. Közös megbe szélések Mindenekelőtt megállapí­tották, hogy a megye nőbi­zottságai a városokban, köz­ségekben elsősorban munká­juk tartalmát igyekeztek ja­vítani, törekedtek megszaba­dulni a sablonoktól. Figyel­mük kiterjedt a gyermek- és ifjúságvédelemre, a szabad idő növekedésével és felhasználá­sával kapcsolatos tennivalók­ra, a tanyás települések hely­zetére, a nemzetiségiek lakta területek sajátos feladataira. A bizottságok alelnökei rend­szeresen találkoztak a mono- ri, a szentendrei, a budai, a váci, a nagykátai járás köz­pontjában rendezett összejöve­teleken, melyeken az érintett területek pártbizottságainak nőreferensei is részt vettek; bővült tehát a kör, melyben lehetőség nyílt a hasznos ta­pasztalatcserére. Tavaly, különösen az esz­tendő utolsó harmadában, a nőbizottságok munkájában jelentős hangsúlyt kapott a nemzetközi gyermekév előké­szítése, elsősorban a családi életre nevelés segítésében, a szülői munkaközösségek támo­gatásában. Mindenképpen em­lítésre méltó, ahogyan a nő­bizottságok partnereivé vál­tak a tanácsoknak, a cigány­lakosság helyzetének, élet­módjának alakításában. A nő­bizottságok tűzték célul azt is, hogy ne tévesszük szem elől a nyugdíjasokat. Elhatározá­suknak tavaly is eredménye­sen tettek eleget. S itt nem arról van szó csupán, hogy az idős, a megér.'v'nelt pihenés éveit töltő emberek szociális körülményeit lelkiismeretesen figyelemmel kísérik, hanem igyekeznek őket bevonni a közéletbe is. S amint tegnap Nemes Istvánná, a Pest me­gyei pájrtbizottság nőreferense is megjegyezte a nőbizottság ülésén: ideje volt fölfedezni, hogy a nyugdíjasok között nemcsak pedagógusok vannak, meg lehet találni, s közéleti tevékenységre kérni az or­vost, a munkást, a mérnököt, minden nyugdíjast, akinek egészsége engedi, hogy tegyen valamit a közösségért. A tanácsokkal egy nevezőn Egy dolog azonban aggasz­tóvá válhat — amint ezt teg­nap több hozzászóló is fölve­tette —, hogy a nőbizottságok nem találnak mindenütt meg­felelő helyet rendezvényeik számára. Ahol a művelődési ház termet ad klubnak, szak­körnek, kézimunkázásnak, ki­állításnak, előadásnak, vagy urambocsá’ egy kis beszélge­tésnek, kismama-foglalkozás­nak, ott nincs baj. Oda szíve­sen elmennek az emberek. Eb­ben kell tehát minden egyps településen közös nevezőre kerülni a népfrontnak és a tanácsnak, illetve mindazok­nak, akik a művelődési házak fenntartói. Érdekes kezdeményezésről számolhattak be a monoriak: tavaly rendeztek először ta­lálkozót nevelőszülők számá­ra, huszonnégy meghívott kö­zül tizenheten meg is jelen­tek. Sok mindenben tudtak segíteni egymásnak, hiszen gondjaik, örömeik közösek, mondhatnánk azonosak. Nemzetközi gyermekév A nő- és rétegpolitikai bi­zottság tegnapi ülésének részt­vevői végül az idei tenniva­lókat beszélték meg. Számos ötlet hangzott el, egyebek kö. zött a nemzetközi gyermekév­vel, a napközi otthonokkal, a gyermekélelmezéssel kapcso­latban. Ezek közül csak egyet: Dunabogdányban Csobán Szvetozárné, népművelő két társával összeállított egy mű­sort a gyermekév alkalmából. Amennyiben az ŐRI elfogadja, járják vele a megyét, az or­szágot. Nemcsak szórakoztat­ják, hanem be is vonják az előadásba a gyermekközönsé­get. Egyharmad a háztájiból A nagygazdaságok segítik a kisgazdaságokat A háztáji és kisegítő gaz­dálkodás a mezőgazdasági ter­melésnek tavaly mintegy 30 százalékát adta az ország­ban. Idén hasonló a helyzet, az állattenyésztés a régi szinten maradt, a növénytermesztés egy_két százalékkal növeke­dik. A népgazdasági igények­nek megfelelően főként a sertés, a nyúl és a méhészeti ágazat fejlődik, a szarvasmarha-állomány tovább csökken a kisgaz­daságokban. Pest megyében az országos tapasztalatokkal megegyezően a munkaigényes növények vál­tak elterjedtté, bár ezt az 1978- as felvásárlási adatok nem tükrözik eléggé, hiszen keve­sebb uborka, paradicsom, pap­rika került a kereskedelmi forgalomba, mint tavaly. Ez a kedvezőtlen, hűvös időjá­rással magyarázható Így is öitszáz vagonnyi az a primőr­zöldség mennyiség, amit a háztájiban termesztettek. Jelentős mértékben, több mint ötvenezer négyzetméter­rel nőtt a fóliás zöldségter­mesztés területe, s az alma ki­vételével emelkedtek a gyü­mölcshozamok is. Figyelemre méltó, hogy Pest megyében sertésből háromezerrel, ba­romfiból ezerszáz tonnával, tejből egymillió literrel haladta meg a háztáji termelése a tavalyit. Az értékesítési biztonság megteremtésére a mezőgazda- sági nagyüzemek és a felvá­sárló vállalatok szorosabb kap­csolatot alakítottak ki a kise­gítő gazdaságokkal. Általános­sá vált, a több évre szóló szerződéskötés, a kisgépek, a műtrágya, növényvédő- és gyomirtó szerek húsz-negyven százalékkal csökkentett áron szerezhetők be. Egységesebb és ösztönzőbb az adórendszer. A szövetkezetek tenyészállattal, vetőmaggal, gépi munkákkal, szaktanáccsal, a közös érté­kesítés megszervezésével se­gítik tagjaik munkáját. A népgazdaság teherbíró képességének ismert csökkené­se miatt az idén takarékosabban kell bánni a drága, nehezen beszerezhető, import fehérje takarmányokkal, bár az ellá­tás a múlt évihez képest nem csökken, a hatékonyabb fel- használás a háztájiban is szükségszerű követelmény. A kisgazdaságokban meg­termelt áru értéke Pest me­gyében egyébként meghaladja a hárommilliárd forintot. V. B. Újabb üzletek Barkácsboltok Cegléden, Százhalombattán Mezőgazdasági és építőipari gépeket kölcsönöznek Körülbelül 8 ezer négyzet- méterrel gyarapszik Pest me­gye ABC-üzleteinek, gazda­boltjainak, vendéglőinek terü­lete az idén. A beruházások egy része már tavaly megkez­dődött, így a pilisborosjenői, 9 süiysápi, a ceglédberceli üzlet építése is, a többi, főként a felvásárlótelepeké most indul. Igen jelentős vállalkozás­nak ígérkeznek az érdi és da- basi áruház előkészítő mun­kái, 1979-ben kezdődnek és az alapozáshoz az ötödik öt­éves terv utolsó évében fog­nak hozzá. A megfelelő kivi­telezői kapacitás a megyei Áfészek számára is gond, ezért a feladatok tekintélyes részét saját építő gárdájukkal kívánják elvégeztetni. Egye­bek között ezekről a kérdé­sekről esett szó a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének elnökségi ülé­sén, amelyen dr. Tuza Sán- dorné elnökölt. Bizonyára sok barkácsoló fogadja örömmel a hírt, hogy Százhalombattán és Cegléden üzletet nyitnak számukra. A szolgáltatóházak egyszerre több funkciót látnak majd el: szerszámok, anyagok árusítá­sán kívül lehetőséget nyújta­nak különböző munkák vég­zésére, s kívánság szerint köl­csönöznek is praktikus esz­közeikből. Mint Nagy Gábor Áfész-titkár, a szolgáltatások helyzetéről szóló napirend előadója elmondta, a Pest megyei Fogyasztási Szövetke­zetek az országos átlagnál na­gyobb mértékben veszik ki részüket a lakosság mezőgaz­dasági és építőipari kisgépek­kel való ellátásából. Említés­re méltó, hogy például Nagy­kőrösön, Ráckevén, de a me­gye más településeiben a szö­vetkezetek bérszántást, sőt növényvédelmi teendőiket is vállalnak. Az ülés utolsó napirendi pontként a szakemberképzés helyzetét tárgyalta meg. Az írásos tájékoztató mint ked­vezőtlen jelenségre hívta fel a figyelmet a gyakorlati ok­tatók indokolatlanul magas számára — jelenleg ugyanis 800 szakmunkásra, 300 irányí­tó szakember jut — ugyan­akkor az oktatók többségé­nek nincs pedagógiai képesí­tése. V. B. Elutazott Milos Jukes Az MSZMP KB meghívá­sára január 15—18 között lá­togatást tett hazánkban Milos Jakes, a CSKP KB elnökségé­nek póttagja, a KB titkára. Kíséretében volt Zbynek So- jak, a KB osztályvezető-he­lyettese. Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára a lá­togatás során fogadta Milos Jakest. Milos Jakes megbeszélése­ket folytatott Borbély Sándor- ral, az MSZMP KB titkárá­val, Kovács Antallal, a KB osztályvezetőjével, Romány Pállal, a KB tagjával, mező- gazdasági és élelmezésügyi mi. niszterrel. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszéléseken vélemény- és tapasztalatcse­rét folytattak a Magyar Nép- köztársaságban és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság­ban folyó szocialista építő­munka időszerű feladatairól, a két testvérpárt agrárpolitiká­jának megvalósításáról. A megbeszélések tükrözték, hogy eredményesen fejlődik az MSZMP és a CSKP, a két or­szág népeinek sokoldalú együttműködése és testvéri ba­rátsága. Milos Jakes és kísérete csü­törtökön elutazott Budapest­ről. fsaiesS&k a i&rssgásrdáhan Negyvenhárcflimillió zsák Magasbatörő, cementfátylat terítő kémények között föld­szintes épület: a váci Cement­es Mészmű tranzitüzemének zsákgyárában percnyi szünet nélkül dolgoznak a félautoma­ta gépsorok. Évente 43 millió zsákot gyártanak. Kevesen tudják, hogy Hejőcsabától Be- remendig innen látják el az egész magyar cementipari e fontos kellékkel. Az üzemben hatvanketten .keresik kenyerű, két; három brigád két mű­szakban dolgozik. Harminc éven alul Negyvenhárommillió zsák. Sok ez, vagy kevés? A kér­désre Illés László, a tranzit­üzem vezetője válaszolt. — Létszámunkhoz képest sók. De kellett, ezért másfél millió darabot már túlórában állítottunk elő, a CEMÜ külön engedélyével. Ha viszont ar­ra gondolok, hogy hetvenöt ember negyvenhétmillió zsá­kot is gyárthatna, esetleges harmadik műszakban, akkor kevés... — Jól emlékszem még arra Óriás sajtok í készáru termelésünk nemcsak a hazai igényeket elégíti ki, egyre bővülő e termékek ex­portja, amelyeknek jelentős részét a KGST-országok vásá. rolják meg. Az utóbbi évtizedekben je­lentősen módosult a világon az energiahordozók termelése és felhasználása. A szén elvesz­tette korábbi egyeduralmát, s a szénhidrogének előretörtek. A KGST-országok ugyancsak lépést tartottak az energia- mérleg változásával. Ez főleg a Szovjetunió hatalmas kész­leteinek köszönhető, hiszen a többi tagországban nemigen találtak jelentős lelőhelyeket. 1977-ben például a KGST-or­szágok kőolajtermelése 566 millió tonna volt. Ebből a Szovjetunió 546 millió tonná­val részesedett. Románia 15 millió tonnát termelt ki, a többi tagország együttesen öt­millió tonnát hozott felszín­re. Import a Szovjetunióból A magyar népgazdaság kő­olaj- és kőolajipari termékek iránti növekvő igényét — adottságai miatt — csak kis­mértékben tudta belföldi ter­melésből fedezni. Importunk döntő hányada a Szovjetunió­ból származik. A rendszeres és nagy mennyiségű szállítá­sokhoz 1963-ban megépült a Barátság—I kőolajvezeték. A növekvő igényekkel lépést tartva 1973-ban pedig elké­szült a Barátság—II kőolaj- vezeték egy szakasza is. Eze­ken a vezetékeken keresztül az előző ötéves tervidőszakban összesen mintegy 28 millió tonna kőolaj érkezett hazánk­ba. A mostani tervidőszak­ban pedig a kétoldalú ma­gyar—szovjet tárgyalások eredményeként tovább emel­kedik ez a mennyiség. Az eltelt három évtizedben a földgáz termelése fejlődött a leglátványosabban a világon és természetesen a KGST-or- szágokban. Jelenleg a világon kitermelt földgáz több mint egynegyedét a szocialista kö­zösség országaiban hozzák fel­színre. A Szovjetunión kívül Románia, Magyarország, az NDK és Lengyelország is évente több milliárd köbmé­ter földgázt termel. Ezek a mennyiségek jelentősek, de már most sem elégítik ki tel­jesen az igényeket. Hogy a növekvő felhasználásra az ér­dekelt országok időben és megfelelően felkészüljenek, el­határozták a Szövetség gázve­zeték létrehozását. A KGST energia, és ener­giahordozó együttműködése az elmúlt időszakban kedvezően fejlődött, jól segítette elő az érdekelt országok gazdasági programjainak valóra váltását. A harminc év tapasztalata azt igazolja, hogy a kapcsolatok jól megalapozottak, szilárdak, amelyekre mindegyik ország — így hazánk is — számít­hat, népgazdasági program­jaink összeállításakor, s a ter­vek valóra váltásakor. Faragó András (Következik: A vegyipar felzárkózása) az időszakra, amikor tizennégy évvel ezelőtt, a zsákgyár meg­nyitásakor 26 millióval kezd­tük a termelést — vette át a szót Túróczi Dávid műve­zető. — Az igények fokozato­san növekedtek, ám az idő múlásával nálunk kialakult egy rendkívül lelkes törzsgár­da: mindig számíthatunk rá. juk, szívesen betanítják az újonnan érkezőket. Érdekes, hogy a törzsgárdisták között vannak már szép számmal olyanok is, akik a fiatalabb korosztályhoz tartoznak. A jelek szerint megállapodtak nálunk... Az üzemvezető és a műve­zető egyaránt elismeréssel szólt a harminc éven aluli dolgo­zók helytállásáról: tavaly például KISZ-műszakot vál­lalva 100 ezer zsákot gyár­tottak — terven felül. A zsák- üzembeliek egyenes darabbér szerint kapják a fizetésüket: a munka nem igényel szakkép­zettséget — a gépsorokat kell kezelni nagy figyelemmel, okos törődéssel. S kik azok, akik ezt a mun­kahelyet az évek múlásával megszerették? Vajon milyen tényezők játszottak közre ab­ban, hogy ott megállapodtak? Lazsálni nem lehet Nyolc évvel ezelőtt tör­tént: Kiss László úgy határo­zott, hogy abbahagyja az in­gázást. Tősgyökeres váci, s úgy érezte, hogy felesleges na­pi két órát utazással töltenie, mert találhat megfelelő el­foglaltságot a Duna-parti vá­rosban is. Aztán gondolt egyet, s bejelentette az Aszfaltútépí­tő Vállalatnál, hogy véglege­sen hazatér. A Tejipari Vállalat sajtüzemében nyolcvan kilogrammos óriás sajtokat dolgoznak fel. Az egy méter átmérőjű sajtok mindegyikéből mintegy háromszáz mackósajtot készítenek. — Nem szívesen engedték el, de én akkor már elhatá­roztam, hogy jövök — eleve­nítette fel az eseményeket Kiss László. — Elegem volt abból az életformából, a csa­ládom körében kevés időt tölthettem. S megmondom őszintén, lényeges szempont volt az is, hogy az üzemtől la­kást kaptam. A feleségemmel két gyerekünket neveljük. A zsákgyárban gépkezelőként dolgozom, s megtaláltam a számításaimat is. Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem: szívesen dolgozom ebben a kollektívában. , Lazsálni nem lehet, de az ember igyekszik becsülettel helytállni ott, ahol egészséges otthonhoz juttat­ták ... A 22 esztendős Cseri Mi- hályné fiatal kora ellenére a törzsgárdatagok közé tartozik: immár kilenc esztendeje, hogy munkára jelentkezett a zsák­gyárban. A meleg tekintetű, szókimondó fiatalasszony a művezető szerint a legjobban dolgozók közé tartozik. — Hogyan került az üzem­be? — Az általános iskola be­fejezése után elhatároztam, hogy munkát vállalok, pénzt keresek — válaszolta. — A nővérem itt dolgozott, ő aján­lotta, nézzem meg a zsák­gyárat, s ha kedvem tartja, próbáljak szerencsét. Amikor beléptem, először az tetszett a legjobban, hogy nagyon sok fiatal állt a gépek mellett. Igaz, döntő többségük azóta már másutt keresi a kenye­rét, de akik itt maradtak, szívesen vállalják e nők szá­mára egyáltalán nem könnyű fizikai munkát A közel­múltban egyébként innen vo­nult be katonának a férjem is. Ha majd leszerel, újra visz- szajön... S ami pedig Cseri Mihályné jövőre szóló terveit illeti, két elképzeléséről adhatunk szá­mot. Az egyik a tanulás: leve­lező tagozaton a Sztáron Sán­dor Gimnázium első osztályos tanulója. A másik: a lakás. Az otthonteremtés gondja es­ténként még gyakori fejtörést okoz számára, hiszen férjével együtt albérletben laknak. — Az üzemben megígérték, hogy kapunk lakást. Azt vi­szont ne kérdezze, hogy mi­kor, mert még én sem tu­dom .., — mondta elgondol­kozva. Cserbenhagyják Az utolsó mondatokat hall­va Túróczi Dávid megjegyez­te: — Azt hiszem, egyetlen pillanatig sem lehet vitás, hogy Cseriék jogosultak a la­kásra. Mindketten hosszú ide­je nálunk dolgoznak, s a teljesítményük is a kiemelke­dők közé tartozik. Mégis vá­rakozásra kényszerülnek: az üzemi lakótelep ugyanis nem épül tovább. Viszont az otta­ni otthonok tekintélyes há­nyadában olyanok élnek, akik a lakáskulcs átvétele után cserbenhagytak bennünket, az első adandó alkalommal űj munkahely után néztek. Ilyen körülmények között az a fur­csa helyzet alakult ki, hogy — Cseriék példájánál marad­va — a most várakozók csak akkor tudnak beköltözni, ha egy-egy lakás megüresedik. ... A lakáskulcsra tehát e visz- szás helyzetben várniuk kell. S hogy meddig, azt csak azok tudják, akik időközben talán már el is felejtették, hogy melyik kollektíva segítségével jutottak korszerű otthonhoz.,! F. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents