Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZERE v XXIII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1979. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Huszonheten neveztek Őrzik a kisvárosi hangulatot A tervpályázat eredménye Mint ismeretes, Vác városi tanácsának végrehajtó bizottsá­ga, a Pest megyei Tanács, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Du nakanyar Intéző Bizottság pá lyázatot hirdetett a Vác Alsó­város—Déli Városkapu rende zésére. , • . A tervpályázat célja olyan korszerű javaslatok begyűjtése volt, amelyek lehetővé teszik az Alsóváros átépítését olyan módon, hogy az kellő átmene­tet képezzen a városközpont és az új lakótelep között. A terv- pályázat kapcsán javaslatot kellett adni a szovjet katonai emlékmű elhelyezésére vonat­kozóan is. A pályázat kiírását 80 pá­lyázó vette át és 27 pályaművet nyújtottak be határidőre. Eb­ből két munkát kizártak, így a bírálóbizottság 25 pályaművet bírált el. Rangsorolás nélkül 60 ezer forint díjban részesített egy nyolctagú miskolci tervező kollektívát, melynek tagjai: ifj. Sári István, Dávidházy Péter, T. Karmazsin Klára, Bunyovszky Attila, Kiss Lajos- né, Klein György, Tóth László- né és Oszkó Mária. A tervezők a meglévő városszerkezetet to­vábbfejlesztve, áttekinthető és jól szervezhető rendszert alakí­tottak ki. Területfelhasználásuk egyértelmű, logikus és jól üte­mezhető. Törekedtek a kisváro­si hangulat megtartására és a kereskedelmi övezet határozott megformálására. Ugyancsak rangsorolás nélkül 60 ezer forint díjat kapott egy budapesti pályázócsoport is; tagjai: Schwarczuk Ágnes, Bá­lint Imre, Karádi Gábor, Pata- ky Etelka, Szeszler Zsuzsa és Nagy Ágota. Ez a pályamű töb­bek között városszerkezeti és területfelhasználási vonatko­zásban új gondolatokat vet fel: a Mártírok útja gyalogos-főten­gelyére szervezett alközpont kiépítését. Javaslatuk az em­lékmű elhelyezésére kedvező lehetőséget nyújt. Építészeti formaképzésük, térkialakítá­saik kulturáltak, részletesen ki­dolgozottak és megfelelően igazodnak a városrész történel­mi karakteréhez. A városkapu kialakítására tett javaslatuk át­gondolt és jó. A fentieken kívül kiadtak két 50 ezer forintos, egy 35 ezer forintos, két 30 ezer forintos és egy 25 ezer forintos díjat. A bíráló bizottság a pálya­művek részletes tanulmá­nyozása és értékelése után a pályázatot összességében eredményesnek ítélte és kialakította azokat az alap­elveket és ajánlásokat, amelye­ket majd az általános rendezési terv felülvizsgálata, valamint a részletes rendezési terv során javasol • figyelembe venni és hasznosítani. Vác azok közé a városok közé tartozik, amelyeknek a műemlékileg értékes városmag­ját körülvevő, sajátos beépíté­sű, hangulatú és szerkezetű kapcsolódó városrészei átépí­tésre szorulnak. Az átépítés kényszerűsége avultságukból, valamint a rendelkezésre álló terület szűkösségéből követke­zik. A pályázat olyan megoldá­sok kidolgozását igényelte, amelyek egyrészt lehetővé teszi a telepszerű, több­szintes, tömegesen kivite­lezhető lakások, másrészt a városrész eredeti karakte­réhez igazodó építészeti együttesek létrehozását. E két feladat sikeres ötvözése eredményezheti a kérdéses vá­rosrészek közötti harmónia megteremtését, a városrész la­kóinak az ottlakás örömét, a városba érkezőknek pedig az esztétikai élményt. A pályázat azt is bebizonyí­totta, hogy a tervezési területen összesen 1600—1700 lakás he­lyezhető el. Két lakóterület egy­ségét célszerű kialakítani: a Mártírok útjától északra és délre. E lakóterületi egységek­be a különválasztott gyalogos és j árműves forgalmi rendszer megtervezhető. A pályázók nagy része jó kapcsolatot bizto sított a szomszédos városré­szekkel, így a Földvári téri la­kóteleppel, a városközponttal és a városi sportteleppel. Több pályázó gondolt a kor­szerűbb gyalogos és járműfor­galomra, figyelembe vette a szükséges zöldterületi igénye­ket, kedvező megoldásokat ta­lált a gépkocsiparkolók helyé­nek a megválasztására. Ki­emelkedtek azok a pályamű­vek, amelyek — az új lakó­terület jó szervezése, belső szerkezetének megoldása mel­lett — nagy gondot fordítottak a térség', építészeti arculatára, a lakóegységek környezetének a kedvező kialakítására, inti­mitására és általában a kisvá­rosi hangulat megteremtésére. A bíráló bizottság megállapí­totta, hogy a pályázat a terü­let végleges beépítéséhez a pályázati kiírásban megfogal­mazott követelményeken is túl­mutató javaslatokat adott. Papp Rezső Olvasói fórum KRESZ a járdán közlekedőknek Szeretem az ifjúságot. Negy­venkét esztendeig foglalkoztam velük különböző iskolákban ta­nítva, nevelve őket. Nem sze­retek rosszat hallani vagy ír­ni róluk és különösen nem szeretek általánosítani. Egy kis figyelmetlenségről azonban szólnom kell velük kapcsolatban, mert ez már.már a többséget jellemzi. A keskeny járdákon hárma­sával, négyesével közleked­nek, vidáman beszélgetve, ne­vetgélve és közben nem ve­szik észre a velük szemben haladókat. Nem húzódnak egy kicsit sem félre, hogy mások­nak is szabaddá tegyék az utat, hogy ne legyenek kény­telenek az úttestre lépni, ha tovább akarnak haladni. Nem akarok régi illemszabá­lyokról elmélkedni, amelyek szerint, a nőket és az örege­ket a járda fal felőli oldalára kellett engedni. Találkozás esetén még karonfogva sétálók is elengedték kezüket, hogy egymás mögött haladva utat adjanak a szemközt jövőnek. Kár. hogy ezek az illemsza­bályok feledésbe mentek, pe­dig nem minden elvetni való, ami régi. Volna egy javaslatom, kü­lönösen jó lenne télvíz idejé­re: vezessük be a járdán is a KRESZ szabályait, a gyalo­gosok a járda menetirány szerinti jobboldalát használ­ják. Ha e szabály ellen valaki vétene, nem illethetnénk ne­veletlen jelzővel, hiszen csak a KRESZ-szabályokat hagyta figyelmen kívül, amiért még bírságot sem kell fizetnie. A járdákon bírságolás nélkül közlekedhetnének szabálytala­nul is, de lassan mindenki megszokna a jobbratartást és élvezné annak előnyeit is. A korzókra, sétaterekre, sé­táló utcákra ez nem vonat­kozna, de ha meggondoljuk, megtartása ott sem okozna fennakadást, nehézséget. Galambos Ferenc Bekapcsolják az uj törőművet Emiiért próbáló tizenkét hónap Harminc kőbányász hiányzik Molnár Jánosról, az ÉSZAKKÖ Pestvidéki Kőbá­nyái szobi üzemének újdon­sült vezetőjéről nem véletle­nül mondják: bátor ember. Január 15-1 kinevezése előtt a bányabeli robbantásokért fe­lelt, azaz, korábban sem ke­vés veszéllyel kellett szembe­néznie. Mint ahogy a most már tartós gondokkal küzdő üzem élére állni sem minden kockázat nélküli vállalko­zás ... — A múlt esztendőben, saj­nos, tovább szaporodtak a gondjaink — kezdte beszélge­tésünket Molnár János. — Mindkét törőművel számos problémánk akadt: a malomvölgyi bányarész­ben az előtörő hibásodott meg, emiatt ott két hóna­pig szüneteltetnünk kel­lett a termelést. Az újonnan épített törőművel sem volt több szerencsénk. Ez utóbbinak az adagolórendsze­re szinte már az augusztusi átadás pillanatában elromlott, s a továbbiakban is csak aka­dozva, nem egyszer 8—16 órás munkakieséseket okozva mű­ködött. — Kollektívánkat dicséri, hogy e zavarok ellenére is túl­szárnyaltuk éves termelési tervünket. Az eredeti elkép­zelések szerint 500 ezer tonna követ kellett volna kitermfel- nünk, s örömmel mondhatom, hogy 510 ezer tonnát teljesí­tettünk. Igaz, termelési érték­ben elmaradtunk a tervtől. Ennek legfőbb oka az, hogy a sziklafalból kibontható érté­kesebb kövek, az úgynevezett nemes zúzalékok aránya ki­sebb, s az új területek feltá­rásakor kezdetben mindig a kevésbé jó minőségű anya­gokkal találkozunk. Persze, ha csökkenteni tudtuk volna az állásidőket.., Az ember a hallottak után azt gondolná, az 1979-es esz­tendőre óvatosabban tervez­nek a szobiak. Annál is in­kább, mert az előbbieken kí­vül is akadnak eddig megol­datlan gondok a kőbányában. Dé legyünk derűlátók: tegyük fel, hogy a gépek ebben az év­ben kifogástalanul működnek majd, anríak ellenére, hogy a karbantartó részlegnek lassan lámpással kell keresnie a szakmunkásokat. A berendezések 100 százalé­kos kihasználtságával kedve­zőbb helyzetben sem számol­hatnak Szobon. Ahhoz ugyanis három műszakos, folyamatos termelésre lenne szükség. Es további 30 kőbányászra. Mert 203 fizikai munkással mindez nem valósítható meg. Ezért is meglepő, hogy 1979-re a termelés 20 szá­zalékos növelését tűzték ki célul a kőbányában. Akaratlanul is felvetődik a kérdés: reális-e a terv? — Ha megfeszített munkát is követel tőlünk, a 600 ezer tonnányi kő előállítása nem megoldhatatlan feladat — vá­laszol magabiztosan Molnár János. — Sokat számít, hogy bekapcsolhatjuk a termelésbe a 10-es törőművet is, amely­nek átépítése nemrégiben fe­jeződött be. Reménnyel tölt­het el bennünket az is, hogy dolgozóink érzik a rájuk há­ruló felelősséget: a szobi kő köztudottan a legjobb minősé­gű az országban, ennek meg­felelően a legkeresettebb is,’ Nem véletlen, hogy a paksi atomerőmű építé­séhez 60 ezer tonna követ szállítunk. Apropó, szállítás! Hogy a ki­termelt mennyiséget folyama­tosan a feldolgozás helyére juttathassuk, szerződést kötöt­tünk a MÁV-val, hogy az ál­talunk előállított követ idő­ben elszállítják. Csak az ipari vasútunkhoz kapnánk jobb minőségű szénét! Az 1979-es esztendő az or­szág valamennyi gazdasági egysége számára roppant fel­adatokat tartogat. A szobi üzemet azonban a jelek sze­rint különösen próbára teszi a következő tizenkét hónap. Tisztelet jár a kőbányászok­nak, ha a terveket az év végé­re teljesíteni tudják. Hegyi Iván A jó hírnév kötelez Korszerű munkahelyet építenek Bővülő lakossági szolgáltatás nak. Gonda László elmondta,' hogy szeretnék megerősíteni az alapítás óta itt dolgozó törzs­gárdájukat s olyan munkakö­rülményeket teremtenek szá­mukra, hogy jól érezzék ma­gukat és minőségi munkával, a határidők megtartásával tá­mogassák a telepvezetés törek­véseit. P. R. Jegyzet Csupán mértéktartókban! c í Január a fogadkozások hónap­ja. Az első napokban többen imigyen fogadkoznak: a mai naptól nem dohányzom, nem iszom, sőt akadnak olyanok is, akik ezzel együtt még sok min­den másra is nemet mondanak, hozzátéve, hogy az új évben új életet kezdenek. Ilyenkor azt hihetnénk, hogy egyik napról a másikra három­millió aszkéta országa lettünk. Az igazat megvallva, ez nem is volna olyan nagy baj. Érthe­tetlen azonban > az, hogy ha már egyszer az új esztendő tiszteletére, ígéretet ígéretre halmozunk, miért feledkezünk meg fontosabb dolgokról. Pél­dául, miért nem tettünk foga­dalmat arra, hogy ak. idén megszüntetjük az élelmiszerek mérhetetlen pocsékolását. A váci kommunális üzem munká­sai a megmondhatói, hogy a szemét gyűjtésekor hány kilo- grammnyi vagy inkább mázsá- nyi kenyér található a konténe­rekben. Nem is olyan régen még gyulai kolbászt is találtak a hulladék között. — De jól megy nekünk! — szoktuk ilyenkor mondani. A kijelentések, az ígéretek mindig nagyon sok kételyt te­remtő ellentmondást tartalmaz­nak. Kételkednek azok. akik előtt fogadkoznak, de kételked­nek maguk a fogadkozók is, mert ígéreteikből pillanatok alatt fogadások lesznek, ame­lyek tétje jobbára a lemondás tárgya, azaz az ital vagy a ci­garetta. A január eleji fogadkozások hitelét még inkább rontja, hogy néhány nap múlva hajlamosak vagyunk azokat elfeledni. Igen. mert mindent meg akarunk ta­gadni önmagunktól. Pedig nem erre volna szükség, csupán mértéktartásra. Mondhatnánk: takarékosságra saját és mások energiájával, a kenyérrel, az itallal, a cigarettával. Mert egyébként terveink, mint a Symphonia füstje, hamar el­szállnak. N. P. A világos, derűs színűre festett emeletes épület meg­változtatta a Rákóczi tér ké­pét. A RAMOVILL-cégtábla világít az esti órákban is, ez az itt dolgozók mesterségének címere. A Kemencei Vegyesipari Ktsz évekkel ezelőtt létesí­tett telephelyet Vácott. Egy megszűnt fővárosi cég profil­ját átvéve, a Mártírok útján — a mostani üzemi könyvter­jesztő helyén — kezdte a te­vékenységet A bolthelyiség kicsi volt a számukra, s egy­re több munkát vártak tőlük. A városi tanács segítségé­vel jutottak a Rákóczi té­ri romos épülethez, amit azután saját erőből, há­zilagos kivitelezéssel rendbe­hoztak, korszerű munkahelyét biztosítva az itt dolgozó 30 embernek. Gonda László telepvezetővel járjuk be a helyiségeket. Jó reklám a ktsz-részlegnek a szépen kiképzett előcsarnok, a tetszetős irodahelyiségek, a tanácskozóterem, az udvari nagy műhelyek, az anyag- és készáruraktár. Ügyesen gaz­dálkodtak a területtel, az ut­cai frontot megemelték egy szinttel, a ház jól illik a főút­vonal képéhez. Sokoldalú a tevékenységük, de főként a lakosságnak vé­geznek szolgáltatást. Vállalnak központifűtés szerelést, külső és belső festést, tatarozást, vízvezetékszerelést. A RAMO- VILL jelű jótállási jegyekre végzik az elektro-akusztikai gépek, a háztartási gépek, mo­torkerékpárok és kerékpárok garanciális javítását. Az idén már a jótállási időn túli javí­tások is hozzájuk tartoznak. Ebben az évben szeretnének több lakáskarbantartási mun­kát vállalni. A kemencei ktsz jó hír­névnek örvend, a váci telep­hely sem végezhet színvonal alatti munkát. Tavalyi teljesí­tésük csaknem hétmillió fo­rint volt — ebbe beleszámított az új telephely kialakítása is —, idén növelni szeretnék ezt a teljesítményt. A városi ta­nács szívesen támogatja a la­kossági szolgáltatás kiterjesz­tésével kapcsolatos törekvései­ket. Még 14—15 szakemberre lenne szükség, hogy kiala­kuljon a végleges lét­szám. Az udvari, gépesített munka- csarnokokban fiatalok dolgoz­Ingyenes jogi tanácsadás A szakmaközi bizottság szervezésében ma, január 18- án, délután 5 órától ingye­nes jogi tanácsadás lesz Vá­cott, a Madách Imre Művelő­dési Központ 22-es szobájá­ban: a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség ügyeletes tag­ja ad felvilágosítást a hozzá fordulók kérdéseire. HÍREK - HÍREK - HÍREK — A Péntek Esti Magazin idei első száma holnap, január 19-én, 15 és 17 órakor jelentke­zik, a Madách Imre Művelődési Központban. Főszerkesztője Réti Ervin, az Esti Hírlap ro­vatvezetője, közreműködik Lantos László és Fodor Lajos, az Esti Hírlap két munkatársa. — 2 ezer 500 forint pénzbír­sággal sújtották a 22 éves Deák Józsefet, akinek vezetői jogosít­ványát ittas vezetés és baleset­okozás miatt bevonták, mégis motorkerékpárral közlekedett a budapest—váci főútvonalon. HELYESEN Petővári Gyula figyelmez­tetett, hogy a Vox Humáné­ról megjelent kis kötet mélta­tásakor Farsang Árpádnak kereszteltem el a Kórusok Országos Tanácsának vezető­ségi tagját, Fasang Árpádot. Hiába hivatkoztam hozzám írt leveleire, évtizedes isme­retségre s a nyomda huncut, kis ördögére. Kedden, január 16-án, meg­jelent Petővári kis tanulmá­nya Füredi Mihályról, a hí­res váci opera- és népszín­műénekesről, akit fiatal ko­rában Aszalkovicsnak hívtak. A kis ördög ismét huncutko- dott: Asztalkovicsnak nyom­ták az újságban. P. ÁGYNEMŰ GARNITÚRÁK, LEPEDŐK, PÁRNAHUZATOK NAGY VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT VÁCI MÉTERÁRUBOLTJA: Vóc, Március 15. tér 17. NÉHÁNY CIKK A VÁLASZTÉKBÓL: Színes lepedő, 140x198 cm-es Fehér dunyhahuzat, 4 szeles Ágyneműgarnitúra, 3 darabos Angin dunyhahuzat, 4 szeles 110 Ft helyett 81,50 Ft 234 Ft helyett 154,- Ft 345 Ft helyett 266,- Ft 261 Ft helyett 183,- Ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents