Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-17 / 13. szám

1979. JANUAR 17., SZERDA Kihasznált tartalékok Sikeres átszervezés pz albertirsai Áfész-nél Rejtett tartalékok kiaknázá­sával javította az áruellátást, P ezzel együtt gazdasági ered­ményeit az Albertirsa és Vi­déke Áfész. Az iparcikk-áru­ház cikkeinek egy csoportját átköltöztették a vas- és edény­holtba, a felszabadult helyen pedig élelmiszer-csemege osz­tályt rendeztek be. Egyéves tapasztalat tanú­sítja, hogy a befektetett szel­lemi tőke busásan kamatozik, az átszervezés eredménye fe­lülmúl minden várakozást. A esemegeosztály forgalma ha­vonta eléri a másfél milliót, míg az előző két élelmiszer- bolt lemagasabb havi forgal­ma együtt 700 ezer forint volt. A vas-műszaki áruk havi for­galma is nagyobb az új he­lyen. Az átszervezés ötlete egy dunántúli tapasztalatcsere al­kalmával született meg. A si­keren felbuzdulva további át­szervezéseket is terveznek. • • Onvizsfgálö műszercsalád A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán a kutató munka egyik fontos témája a tömegközlekedés fej­lesztése. A közlekedésautomatikai osztályon a vasúti jelző- és biztosítóberendezések üzemközbeni önműködő vizsgálatára műszercsaládot fejlesztettek ki. Jó szervezéssel, eredményes esztendő Utak, hidak - határidő előtt Találós kérdésként is felte­hetnénk: kik azok, akiket hí­vunk-várunk, ha nincsenek; ha vannak csak kellemetlensé­geket okoznak; s ha elmentek, gyorsan megfeledkezünk ró­luk? És feltehetnénk a követ­kezőt is: ugyan kiket ellen­őriz naponta több százezer meós? Való igaz, nem örülünk az aszfalttörő-gép fület süketítő zajának, sem a gödröknek, a sárnak, az árkoknak, a bal­esetveszélynek. Mert az út­építők munkája ezzel jár. A Pest megyei Közúti Építő Vállalat emblémájával pe­dig jnegyeszerfce gyakorta ta­lálkozhatunk, kerülgetjük te-, relő bójáikat, s 'azután ész­re sem vesszük, amikor el­tűnnék, hogy sima úton gu­rul a jármű. Túlteljesítették a tervet S, hogy hol használták föl a tavaly termelt 220 ezer tonna aszfaltot? Hosszú len­ne a felsorolás, nem törek­szünk tehát teljességre. Egy- egy munkájuk átlagban érte csak; el az egymillió forint ér­téket, volt hát tennivaló bő­ven azért, hogy elérjék a csak­nem fél milliárd forint ter­melési értéket. EJégedetten mondja dr. Karóczkay József főkönyvelő, hogy valamennyi építésvezetőségük túlteljesí­tette tervét. Kezük munkáját dicsérik Százhalombatta terei és útjai — ahol szennyvízte­lepet is építenek —, Sziget- monostor környékén megújí­tották az úthálózatot, csakúgy, mint Vác körzetében tizenkét kilométer hosszú szakaszon Dunaharasztiban két utca lett tavaly óta végre igazán utca, hiszen már aszfaltos, földes helyett. És a budaörsi lakótelepen élők is örülhettek, hogy időben megépült a bekö­tő út is új otthonaikhoz. Nagy­kovácsiban is kellemetlenked­tek egy ideig a lakosságnak: ott két kis közúti híddal, több mint hat kilométeres utat ké­szítettek. Feladataik közül talán egyik legfontosabbnak a Tahitótfa- lunál átívelő Kis-Duna-hidat tartották. Kétmillió forintos munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a tervezett idő­ben megindulhatott a forga­lom az új hídon. És, amire még büszkék: ők is részt vet­tek a kistarcsai kórház építé­sénél. Valamennyi tér és út burkolását határidő előtt be­fejezték. Segítik a fővárost Nincs okuk szégyenkezésre a vállalat hídépítőinek sem. Olyasvalamivel dicsekedhet­nek, amivel kevesen. Ők épí­tették az ország leghosszabb és legszélesebb felüljáró közúti hídját, amely az M 3-as autó­pálya bevezető szakaszaként, a körvasút fölött vezeti a ' for­galmat a fővárosba. Az igé­nyekhez alkalmazkodva, sok plusz munkát vállalva, a szá­mítottnál három hónappal ko­rábban átadhatták az új köz­úti létesítményt. (Csalt záró­jelben jegyezzük meg, hogy az első szakaszban a híd fél szélességben készült el. Ez három sávos utat jelent) A munka nagyságát jól jelzi, hogy a korábbi módszertől el­térően előregyártott elemekből állították össze a hidat és fel­használtak az építéshez több mint 300, darabonként húsz tonna súlyú hídgerendát. Ha kisebbek is, de nem kevésbé fontosak, az ugyan­csak fővárosi, gondokat eny­hítendő, Fogarasi úti és a Gubacsi úti felüljáró hidak. Mindkettő szervezetten, jó ütemben épült, ezért sikerült a hídépítő főmérnökségnek a számítottnál eredményesebb évet hagyniuk maguk mö­gött Igaz, ez egyúttal idei dolgu­kat is megkönnyíti. Feladatuk nem kevesebb, mint befejez­ni a körvasútsor felett átíve­lő hidat, említett társaival egyetemben. Év vége felé pe­dig újabb nagy munkához lát­nak: hozzákezdenek az M 5~ös autópálya építési műtárgyainak elkészítéséhez. Az építés, természeténél fogva, folyamatos tevékeny­ség. Sok olyan fejlett techno­lógiát , alkalmaznak, amelyeket nem befolyásolhatnak az idő viszontagságai. Tavalyi mun­kájuk értékelésénél számot ve­tettek azzal is, miként szü­lettek eredményeik. Első he­lyen említik, hogy sikerrel dolgoztak a hideg időben is. Megfelelő szervezéssel zordabb időben az aszfaltkeverő tele­pekhez közeli utakat építették, javították. Mindig tudtak munkát adni az embereknek. Kubikosból gépkezelők A munka hatékonyságának növeléséhez, a munkaidő jobb kihasználásához jó eszköznek bizonyult a munkások szakmai képzése. Ezt megtérülő befek­tetésnek tartják. Azzal, hogy képzettség nélküli kubikosok­ból kisgépkezelőket képeztek ki, vagy, hogy a már általános képzettséggel rendelkezőket speciális, nehézgépkezelői tan­folyamokra küldték, kettős célt is elértek. Egyrészt az új. nagy teljesítményű berendezé­seket felkészült személyzet fo­gadta, másrészt egy-egy mun­kást többféle, éppen a leg­szükségesebb munkával bíz­hatták meg. A legkülönfélébb alap- és továbbképző szakmai tanfolyamokat mintegy három­százan végezték el tavaly. Vajon mivel sikerült meg­akadályozniuk a munkaérő­vándorlást, hogyan tudták sta­bilizálni a létszámot. Mert, ez is elősegítette, hogy 483 millió forint termelési érték­kel zárhatták az évet. Aki be­csülettel dolgozik, azt meg is fizetjük, mondják a KÉV ve­zetői. Már tavaly az első fél­évben kilenc százalékkal nö­velték a bérszínvonalat. De, érezhették a gondoskodás sok egyéb formáját is az em­berek. Például minden építés- vezetőségnek van már saját munkásszállása — felépült a legújabb negyven személyes is tavaly — a munkahelyeken pedig meleg ételt biztosítanak és kényelmes, úgynevezett tar­tózkodó-kocsikat, melegedésre. Kisebb növekedés Idei megrendeléseiket ezek­ben a hetekben állítják ösz- sze. Nagy erővel folyik a gé­pek felújítása, javítása Fel­készültek az útf elfagyások gyors kijavítására is. Az idén a tavalyinál kisebb mértékű termelésnövelést terveznek, több mint félmilliárd forin­tot, a hangsúly a minőségen van. ‘ Többek között folytatják a százhalombattai szennyvízte­lep építését és hatvanmillió forint értékű útépítést vál­laltak Szentendrén. Várhatóan nagy feladat vár rájuk a du­nai vízlépcső építésével kap­csolatban is. A Duna mindkét partján új útszakaszokat épí­tenek. D. Gy. Vállalkozó vállalatok Árammérők újjászületése Sokan vélekednek úgy a ter­mékszerkezet-váltásról, hogy az csakis a merőben új ter­mékek gyártásba vételét je­lentheti. Pedig, akik a folya­matos, a lépésről lépésre ha­ladó fejlesztőmunkátv lebe­csülik, azok valójában a ma­gyar ipar számára legtöbb le­hetőséget kínáló műszaki fej­lesztési megoldást vetik el. Ugyanis a hazai ipar által gyártott termékek kb. 40—50 százalékát, az alapos vizsgála­tok tanulsága szerint érdemes továbbfejleszteni, mert ki- sebb-nagyobb szellemi, anya­gi ráfordítással, jó hatásfok­kal előállítható, gazdaságosan eladható, versenyképes gyárt­mányokká tehetők. Mi viszi el a hasznot? Jó példa erre a Ganz Mű­szerművek gödöllői árammé­rőgyárának esete. A vállalat fő gyártmányai az egy- (ház­tartási) és háromfázisú (ipa­ri) fogyasztómérők. E gyárt­mányokat immár 21 éve ké­szítik — ezek megalkotásáért a konstruktőrök Kossuth-díjat kaptak. A fogyasztásmérők egy, a közelmúltban elvégzett nemzetközi műszaki összeha­sonlító vizsgálat alapján a nemzetközi lista 4. helyén áll­nak, a Siemens, a Landys és a Ferrandi után. E termékek műszakilag tehát állják a versenyt: a vállalat exportjá­nak 80 százalékát adják. A gazdasági elemzés azon­ban más képet mutat. A gyártmánycsalád nyeresége ugyanis a 70-es években, kü­lönösen az utóbbi 3 évben, már rohamosan csökkent. Az ötödik ötéves terv kezdetén a fogyasztásmérők az egész vál­lalat árbevételének megköze­lítően a 40 százalékát adták, az eredménynek azonban már csupán a 10—12 százalékát. A gyártmánycsalád műsza­ki és gazdasági értékét össze­vetve á féladat világossá vált: meg kell keresni a gyártás­nak azokat a pontjait és a konstrukciónak azokat a ré­szeit — amelyek elviszik a hasznot. E munkával — hiva­tásos fejlesztőkkel és konst­ruktőrökkel megerősített — értékelemző csoport kezdett foglalkozni. A 70-es évek kö­zepén megkezdett vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy az elégtelen gazdasági ered­mény oka a korszerűtlen technológia. Ezután apró részletekre bontották az árammérők gyártási menetét, s megkeres­ték, hol, melyik (kézi) műve­let végezhető el valamilyen géppel, vagy iktatható ki konstrukciós egyszerűsítés­sel. Mondani sem keli, hogy a több mint két évtizeddel ezelőtt összeállított technoló­gián számos változtatási le­hetőséget találtak. Felszabadult munkaerők Például az 50-es években előírt technológia szerint az áramtekercset vörösrézhuzal­ból kellett gombolyítani. Ez nehé_z, csak férfiaknak való fizikái munka volt. Huzal he­lyett szalaggal dolgozva a művelet gépesíthető, automa­tizálható. Ezzel azonnal 25 ember szabadult fel az áram- tekercsgyártásban, akiket más | területre kellett átcsoportosí­tani. E művelet termelékenysé­ge csaknem az 50-szeresére emelkedett. Vagy: két évtizeddel ezelőtt a műszerházat (az akkori technikának megfelelően) hú­zott lemezből szerkesztették. A mérők azonban műanyag­házban is elhelyezhetők. Egyetlen műanyagformázó géppel 9 darab (30 milliót érő) lemezhúzó, finomító és leszabógépet takarítottak meg. A művelet termelékenység­javulása itt is sokszorosára nőtt. Továbbá 15 embert itt is megtakaríthattak. Nézzünk egy harmadik pél­dát: a fogyasztásmérők lelke (az áramtekercs mellett) a vasmag. Az eredeti konstruk­ciójú mag három részből áll, cirádákkal, kiszögellésekkel tele. (Barokk vasmagnak hív­ják a gyárban.) Ennek bonyo­lult a gyártása és sok a selejt is. A mai tervezésű vasmag egyetlen darabból készül, si­ma vonalakkal, s egyes ré­szeit nem szegecselve, hanem ragasztással rögzítik. Az új vasmag alkalmazásával elér­hető normaóra- és anyagkölt­ség-csökkentés — ennél a műveletnél — 35 százalékos önköltség-megtakarítást ered­ményez, A fejlesztési vizsgálat csak­nem száz ilyen kisebb-na- gyobb változtatási lehetősé­get tár fel, amelyekkel ösz- szesen 20 százalékos önkölt­ségcsökkentés, 90 százalékos termelékenységnövelés és megközelítően háromszorta nagyobb eredmény érhető eL Száz intézkedésT ezer ötlet Lám: egy hosszabb időn át tartó, lépésről lépésre követ­kezetesen véghezvitt fejlesz­tési folyamat meghozhatja az oly áhított jó eredményt. Per­sze, vitathatatlan, ez a mód­szer munkaigényes. A 100 műszaki, szervezési intézke­déshez, technikai, technológiai változtatáshoz ezer és ezer öt­let kellett a végeredmény megszületéséhez.' (Ennek elő­nyeit teljes összegében elő­ször valószínűleg az év végén könyvelheti majd el a gyár. Alighanem a legjobbkor, ha a vállalati gazdálkodás szigo­rúbb feltételeire gondolunk.) A száz és ezer részletből ösz- szerakni, újratermelni a ver­senyképességet, a fejlesztés­nek semmiképp sem a leg­könnyebb útja, de alighanem csak ez vezethet a belső tar­talékok tartós hasznosításá­hoz. Gerencsér Ferenc Jobb kapcsolatok az iparral Aktívaértekezlet a Belkereskedelmi Minisztériumban Aktívaértekezletet tartottak kedden a Belkereskedelmi Mi­nisztérium . párt-, szakszerve­zeti és KISZ-bizottságának vezetői és a minisztérium ve­zető munkatársai. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP KB tit­kára. Sághy Vilmos miniszter be. számolójában az 1978. évi áruellátást kigyensúlyozottnak, jónak minősítve elismeréssel emlékezett meg a 400 ezer ke­reskedelmi és vendéglátóipari dolgozóról, akik az áruellá­tás lebonyolításában egészében jó munkát végeztek. A továb­biakban ismertette azokat a népgazdasági tervben foglalt feladatokat, amelyek a fo­lavult, de még nem kielégítő Százötven hektár jut egy mezőgazdasági szakemberre Mintegy 2800, egyetemet, il­letve főiskolát végzett dolgo­zik Pest megye gazdaságai­ban, amely egyben azt jelen­ti: alig 150 hektárnyi földte­rület jut egy szakemberre. Sok-e avagy éppen kevés ennyi diplomás a mezőgazda­ságban? Ha az országos ada­tokat vesszük összehasonlítási alapul, megyénk a szellemi tőke bőségében él. Mégsem mondhatjuk el, hogy minden szövetkezetben, állami gazda­ságban elég a kiművelt fő. Az iskolák padjaiból kike­rülő ifjú mezőgazdászok ugyanis nem szívesen men­nek a kisebb területű, rosz- szabb adottságú üzemekbe. Érthetően inkább kiemelkedő eredményekkel jeleskedő, gazdag szövetkezetek sze­mélyzeti osztályán kopog­tatnak, tovább növelve ezzel a gyen­ge és erős közös gazdaságok közötti különbséget. A gondon tavaly a Pest megyei Tanács többek között, úgy igyekezett segíteni, hogy állami támo­gatást nyújtott 23, főként köz- gazdasági, pénzügyi és szám­viteli képesítéssel rendelkező szakembernek mintegy 470 ezer forint értékben. Ha a diplomások megtartá­sának problémája egyes tsz- ekre, a szakmunkáshiány a többségre jellemző. Főként szarvasmarha- és sertéste­nyésztőből van a kelleténél kevesebb. A kérdést tovább bonyolítja az, hogy nemcsak a mezőgazdasági iskolák iránt kisebb a kívánatosnál az érdeklődés, hanem a már vég­zettek is gyakorta megválnak tánult mesterségüktől. Pest megye alapfokú szak- képesítést nyújtó intézményei például tavaly 236 fiatalnak adtak bizonyítványt, de a leendő baromfitenyésztők, kertészek zöme a fővárosban szerzi meg ismereteit. Az iskola befejezése szá­mukra egyben életforma­váltást is jelent, és ezt sokan nem vállalják. Elsősorban azok a gazdaságok számíthatnak megfelelő mun­kásutánpótlásra, amelyek tö­rődnek a munkafeltételek ja­vításával, a fiatalok beillesz­kedésével, sőt anyagi erejük­höz mérten támogatják őket a lakásépítésben is. Sokat segíthetnek az általá­nos iskolásoknak szervezett üzemlátogatások is, amelyek során a diákok megismerhe­tik a gazdaságok korszerű termeléstechnológiáját. So­kakban ugyanis a mezőgazda­ságról valami özönvíz előtti kép él, a szövetkezetekről, ahol az emberek éjjel-nappal robotolnak, művelődésre, szó­rakozásra nem jut idő. Mind­ez azzal magyarázható, hogy a korszerű, az iparra jellem­ző módszerekkel dolgozó sza­kosított telepek, vagyis ter­melési rendszerek közelébe aligha juthat az idegen. En­nek főként állathigiéniai okai vannak, de számos szervezési és egyéb tényező sem teszi le­hetővé az érdeklődés kielé­gítését. A megismerés útja a mai viszonyok között csakis szervezett látogatás lehet. Pest megyében egyre több kö­zös gazdaság vállalkozik erre, megértve, hogy a nagyértékű berendezések csakis értő ke­zekben válnak hatékonnyá. Van tehát bőven tennivaló e vonatkozásban, mert bár a 3 évvel ezelőtti helyzettel ösz- szehasonlítva mintegy tíz szá­zalékkal jobb a mezőgazda- sági dolgozók szakmai kép­zettsége, de az is tény, az ál­talános iskola nyolc osztályát be nem fejezettek száma el­éri a 22 ezret. V. B. gyasztásiclkk kereskedelem 1979. évre tervezett fejlődése és az ez évi kereskedelempoli­tika megvalósítása érdekében a minisztériumra hárulnak. Kiemelte az ipar és a ke­reskedelem kapcsolatának to­vábbi javítását, a termékszer­kezet változtatásával kapcsola­tos kereskedelmi feladatokat, a kereskedelem termelésszer­vező tevékenységének fontos­ságát, a céltudatos fogyasztási­cikk importpolitikát, a taka­rékos gazdálkodást, a munka- és üzemszervezés még rejtett tartalékainak kihasználását. A miniszter a továbbiakban szólt a folyamatban levő ide­genforgalmi jellegű fejleszté­sek befejezése és üzembe he­lyezése meggyorsításának szükségességéről. Hangsúlyoz­ta a kereskedelem és a ven­déglátás környezeti kultúrájá­nak javítását, szigorú ellenőr­zését. A miniszter referátumát élénk vita követte. A Belke­reskedelmi Minisztérium aktí­vaértekezlete kifejezésre jut­tatta, hogy a jövőben még tervszerűbb, hatékonyabb munkával járulnak hozzá a lakosság kigyensúlyozott áru­ellátásához, a minisztériumi aktívaértekezletet még janu­árban a vállalati tanácskozá­sok sora követi. Magyar—kínai árucsere- forgalom Tordai Jenő magyar és C« An-xang kínai külkereskedel­mi miniszterhelyettes írta alá kedden Budapesten az 1979. ] évre szóló árucsereforgalmi és | fizetési egyezményt. Ennek ér­telmében a két ország közötti árucsereforgalom az előző év­hez képest tovább növekszik. Az egyezmény alapján Ma­gyarország szerszámgépeket, tehergépkocsikat, autóbuszokat, műszereket, orvosi berendezé­seket, fénycsőgyártó gépsort, acél-, alumíniumárut szállít Kínának különféle mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­mékek, valamint színesfémek, ■ vegyicikkek és könnyűipari 1 termékek ellenében. ft A I

Next

/
Thumbnails
Contents