Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-17 / 13. szám
PEST MEGYEI VOÁC PROLETÁRJAI. ESYESÜUETEK! xxm. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM Aliit R© FILLÉR 1979. JANUAR 17., SZERDA Szünetek iát em kényezteti el a céljai csoportos lakásépítés programja a községeket. Az állami erőforrásokból történő otthonteremtés java — egyébként a társadalmi érdekeltségnek, s nem kevésbé a település- szerkezet korszerűsítésének engedve a városokra jut. így azután tényleg esemény, hogy idén Vá- mosmikolán állami lakások épülnek, azaz a célcsoportos lakásépítési keret terhére négy otthont alakíthatnak ki. Van ugyanis egy olyan elhatározás, hogy a szerény lehetőségek ellenére — mert a megyében a célcsoportos lakásépítés aránya a teljes lakásépítésen belül jóval kisebb, mint a többi megyében — a községekben, nagyközségekben pedagógusok, egészség- ügyi dolgozók és nagycsaládosok részére ilyen forrásokból, illetve ilyen forrásokból is otthont teremtsenek. Ennek az elhatározásnak a jegyében kerül sor a vámosmikolai lakások falainak fölhúzására. A közös tanács területén egyébként esztendőnként tíz, tizennégy lakást emeltek a legutóbbi években, azaz a szóban forgó négy otthonnalc súlya van. S az első pillantásra szerény számot — hiszen mi az, négv lakás?! — ez teszi jelentőssé, a helyi körülmények kölcsönzik a feladat fontosságát. Ahogy így igaz ez a többi célcsoportos lakás esetében is, városokban, nagyközségekben és községekben egyaránt. A megyében ugyanis — gazdaságföldrajzi adottságaiból következően, s nem kevésbé az állami lakásépítés már említett szerény részesedése okán — eléggé szétaprózott a közös forrásokból történő otthonteremtés. Itt ismeretlenek az egy-egy helyen azonos időben átadott négyszáz, ötszáz lakáshoz kapcsolódó hírek, amik másutt szinte természetesek. Eléggé szemléletesen bizonyítja a leírtakat, ha összeszámoljuk: idén a megyében összesen negyven helyen emelnek úgy házfalakat, hogy annak költségeit az állam — a tanács — állja. S ikeres esztendő volt 1978 a célcsoportos lakásépítésben. Korábban még egyetlen évben sem sikerült annyi új otthont tető alá hozni — s azért a tető alá hozni megfogalmazás, mert az otthonok némelyikébe a beköltözés áthúzódott a mostani első negyedévre —, mint tavaly. Az elkészült lakások száma meghaladja az ezerháromszázat, Ami több a tervezettnél, s egyben annak elősegítője is, hogy a korábbi adósság apadjon, azaz az ötödik ötéves terv célcsoportos lakásépítési programját időarányosan teljesítettnek tekinthessük. Ehhez viszonyítva már-már érthetetlennek látszik, hogy az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1979. évi gazdaságpolitikai cselekvési programjában, a kommunális beruházások kiemelt fe’adatainak egyikeként 683 célcsoportos lakás átadásának elérését olvashatjuk. Hiszen ez majdnem cs..'.: fele az 1978-ban teljesítettnek. Miért ez a megtorpanás? Mielőtt búnak eresztenénk a fejünket, hogy hoppra kopp jön, tegyük fel azt az elkerülhetetlen kérdést, mitől lakás a lakás? A puszta négy faltól? Attól sokkal inkább, hogy a kényelemnek — komfortnak — bizonyos fokát is magába foglalja, s hogy környezetében megtalálhatók mindazok a létesítmények, melyek a lakás használhatóságát nagymértékben befolyásolják. így közelítve az okokhoz, megérthetjük: a célcsoportos lakások mellé — mivel ezek többségükben lakótelepként, koncentráltan épülnek fel — közművek sora is kell, ahogy más közösségi létesítmények csoportja úgyszintén. Abban tehát, hogy a lakásépítés nagy lendületében némi szünet következik be idén, tetemes része van például a tömbfűtőművek kialakításának. Egyebek között Dunakeszin, Erden, Sziget- szentmiklóson építenek ilyet, s a beruházásoknak csak ez az egyetlen — nem is a jelentősek közé tartozó — része a célcsoportos lakásépítés pénzügyi fedezetéből nyolcvanmillió forintot szakít ki! T avaly Cegléden — állami és magán forrásokból együttesen — 361 lakás került tető alá. A város tartja a tempót, mert az előző évben, azaz 1977- ben 381 dárab volt a gyarapodás. Ehhez képest igencsak szerény arány, hogy idén, célcsoportos pénzügyi fedezettel, hatvan otthont készíthetnek el, azaz — a jelentős magánlakás építés ellenére is — itt szintén némi szünet következik a gyors tempóban. S mert Cegléden szóbeszéd, aligha van ez másként a többi településen is, leírjuk: tévedés úgy felfogni a lakásépítést, mint minden évben újabb és újabb rekordokat elérőt. E felfogás azt sugallja, hogy csak akkor eredményes ennek a nagyon fontos feladatnak a megvalósítása, ha százra százötven, s arra kétszáz következik. A hullámzás az esztendők egymáshoz viszonyított számadatait tekintve elkerülhetetlen, mert feltételek sorát kell létrehozni ahhoz, hogy a lakásépítés maga folyama- tos lehessen. Ilyen feltétel például Cegléden a célcsoportos lakásépítéshez kapcsolódó nyolc tantermes, könnyűszerkezetes általános iskola, s egy gyógyszertár. Nem törvényszerű viszont abban a hullámzás, hogy a célcsoportos lakások nagy többségét, rossz hagyományként, az év utolsó negyedében adják át az építők, s emiatt késik a következő esztendei lakás- építési feladatok előkészítése. Az idei, visszafogottabb lakásépítési terv mögött ugyanis ott áll, hogy az átadandó 683 lakáson túl körülbelül nyolcszáz célcsoportos otthon építését kezdik meg! A feladatok ésszerű megosztása tehát nem tűr szünetet, azaz idén már arra is gondolni kell, jövőre sikerül-e a középtávú tervvel arányban álló eredmények elérése. Ez a kettősség lényeges jellemzője az állami forrásokból történő otthonteremtésnek, s éppen ezért ne az álljon a fő helyen, hogy egy-egy esztendőben mennyi lakás épül fel, hanem az: a folyamatos, a középtávú tervvel összhangban álló munkának milyenek a feltételei. Mészáros Ottó Import helyett A szénbányászat idei beruházásai Gyorsítják az új bányák építését és rekonstrukcióval, új szénmezők feltárásával gyarapítják a régi aknák szénvagyo- nát. — Ez jellemzi a Magyar Szénbányászati Tröszt idei beruházási programját. Nagy- egyházán például — a tatabányai szénbányák szakembereinek kezdeményezésére az eredeti bányaépítési program megváltoztatásával olyan műszaki átcsoportosításokat hajtanaik végre, amelynek eredményeként a tervezettnél egy évvel korábban megkezdhetik a széntermelést az új aknában. Az előírásokhoz képest több hónapos előnnyel, példás munkaszervezéssel dolgoznak az oroszlányi szénbányák már- kushegyi új bányájának építői is. Az idei program szerint az év közepén megkezdik az első fejtési mezők feltárását. Folytatják Komárom megye másik két új bányájának, a mányi és a lencsehegyi aknáknak a tervezését. A mányi medencében megkezdték a helyszíni előkészületeket is: a víz-, az energiahálózat és az utak kiépítését. Az új bányák építésével egyidejűleg gyorsított ütemben folytatják a meglévők hasznosítását. Ilyen célra az idén 500 millió forintot használnak fel A legnagyobb összeget a mecseki bányákban költik az új szénmezők kiaknázásának előkészítésére. Ebben a térségben több éves beruházási program kezdődött azzal a céllal, hogy 1990-ig a jelenleginek kétszeresére, évi 900 ezer tonnára növeljék a kokszolható szén-koncentrátum termelését A Magyar Szénbányászati Tröszt az idén 4,3 milliárd forint felhasználását tervezi beruházásokra. Ebből 2,3 milliárd forintot a vállalatok saját erőforrásaikból fedeznek. A többit állami támogatásként kapja a szénbányászat. Az 1979. évi beruházások is azt a célt szolgálják, hogy a korábbinál nagyobb részt vállalhasson a szénbányászat az ország energiaellátásából, s ilyen módon csökkenthessék az importot. Harmsneéves a St€ST A VB S3, ülése Moszkvában a KGST épületében kedden délelőtt megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 88. ülése. Az üiésszákon a tagállamok miniszterelnök-helyettesei képviselik országukat. Részt vesz az ülésen Nyikolaj Eaggyejev, a KGST titkára is. Az ülés résztvevői megvitatják a komplex program, a hosz- szútávú együttműködési célprogramok megvalósításával ösz- szefüggő kérdéseket, valamint a KGST tagállamai közötti sokoldalú gazdasági együttműködés más kérdéseit. Az ülést megnyitva Konsztantyin Katusev miniszterelnökhelyettes, a Szovjetunió állandó képviselője emlékeztetett arra, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa harminc évvel ezelőtt, 1949. januárjában alakult meg. Létrehozását azóta az élet igazolta: olyan következetesen szocialista gazdasági együttműködési szervezetet jelent, amely része a világszocializmusnak, megvalósítja a marxizmus—leninizmus elveit az államközi gazdasági kapcsolatokban, a szocialista internacionalizmust, valamennyi résztvevő teljes egyenjogúsága, érdekeinek tiszteletben tartása alapján áll. Az elmúlt három évtized hatalmas sikereket hozott a KGST-ben részt vevő szocialista országoknak — mutatott rá Katusev, hangsúlyozva: a szocialista államok jelentik a világon a legdinamikusabb gazdasági erőt. Ma a tagállamok többsége fejlett ipari, vagy ipari-agrár ország, amelyeknek gazdasága gyorsan fejlődik. Az ülés elnöke emlékeztetett arra, hegy az idén még egy jelentős esemény évfordulója van: tíz évvel ezelőtt hozott határozatot a KGST XXIII. rendkívüli ülésszaka a komplex gazdasági együttműködési program kidolgozásáról, az együttműködés új, magasabb szakaszába való lépésről. Az azóta eltelt időszakban már e program gyakorlati megvalósítására történtek eredményes lépések, a hosszútávú együttműködési célprogramok kidolgozása és megvalósítása folyik. A végrehajtó bizottság ülése csütörtökön ér véget. Armando Hart Davafos Németh Károlynál és Óvári Miklósnál Németh Károly és Övári Miklós,' az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a KB titkárai kedden délután a Központi Bizottság székhazában fogadták Armando Hart Davalost, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, kulturális minisztert, aki a kubai kulturális napok eseménysorozata alkalmával küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott eszmecserén részt vett Pozsgay Imre kulturális miniszter és Jose Antonio Tabares, a Kubai Köztársaság, magyarországi nagy-, követe. Portugál KP Kongresszusi eiókésziiiefek A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának Lisszabonban folyó ülésén döntést hoztak arról, hogy május 31-re összehívják a párt soronkövetkező kongresszusát. A kormány kasaimat kapott A sah elhagyta Iránt Mohammad Reza Pahlavi iráni sah kedden helyi idő szerint délután negyed kettőkor kü- lönrepülőgépen feleségével együtt elhagyta országát. Nyugati hírügynökségi kommentátorok szerint távozása azt jelenti, hogy — legalábbis abszolút uralkodóként — többé nem térhet vissza Iránba. Néhány perccel korábban a parlament alsóháza 149 szavazattal, 43 ellenében és 13 képviselő tartózkodása mellett, jóváhagyta Baktiar kormányának programját. A sah minden hivatalos ünnepség nélkül, néhány vezető politikus és mindössze két iráni újságíró jelenlétében távozott Elutazásakor adott nyilatkozatában a sah fáradtságra panaszkodott és azt mondta, hogy azért csak most utazik, mért meg kellett várnia, amíg a parlament bizalmat szavaz a kormánynak. Visszatérésének lehetőségéről annyit közölt, hogy annak időpontja „kizárólag egészségi állapotától függ”. Azt hangoztatta, hogy az ország gazdaságának helyreállításához az egész nép együttműködésére van szükség, és hogy számít az iráni nép összefogására, hazafias érzelmeire e cél megvalósítása érdekében. A sah távozásának a tehe- ráni rádióban elhangzott bejelentése után a főváros lakossága valóságos örömünne- pet ült. A tömegek énekelve, autódudák hangorkánja kíséretében vonultak az utcára. Az iráni uralkodó útjának első állomása az egyiptomi Asszuán. Hírügynökségi jelentések szerint, egy amerikai légitámaszponton az elmúlt éjszaka leszállt a császári család kü- löngépe, amelyen az uralkodó legközvetlenebb hozzátartozói: anyósa és három gyermeke érkezett az Egyesült Államokba. Mint ismeretes, a császári család számos tagja és több korábban vezető politikus már december végén Amerikába érkezett, s a sah mellett közvetlen környezetéből már csák a felesége maradt. (További iráni híreink a 2, oldalon) Teherautók futópróbán Mint ismeretes, 1978-ban a Csepel Autógyárban új — a korábbiaknál nagyobb teljesítményű és több szállítási feladat elvégzésére alkalmas — teherautó-típus sorozatgyártását kezdték meg. Az év végéig már több száz ilyen — D—750-es típusú — gépkocsi hagyta el a gyárat. A csak exportra gyártott teherautókat gondos ellenőrzés és futópróbák után szállítják el a'megrendelőknek. A képen: futópróbán a D—750-es teherautók. Fehér József felvétele Lehet néhány dekával kevesebb? Drága az „oksó" abrak — Lehet néhány dekával kevesebb? — efféle tréfás mottó kívánkozik annak a beszélgetésnek az elejére, amelyet dr. Hadházy Józseffel, a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójával folytattunk a megyei mezőgazdasági üzemek takarmány- gazdálkodásáról. A téma azért is aktuális, mert a közelmúltban látott napvilágot a MÉM rendelete, amely pontosan meghatározza valamennyi ál- lathizlalási ágazatban a fajlagos takarmányfelhasználás mértékét. Az intézkedés hátterében az rejlik, hogy országos szinten eléggé pazarlóan bántak az etetnivalóval, a nagyüzemi telepeken, márpedig a jelenlegi körülmények között, a közgazdasági szabályzók alakulása miatt csakis a ráfordítások csökkentésével érhető el rentábilitás, akár a tej, akár a hústermelésben. A felügyelőség igazgatójának megítélése szerint, a Pest megyei adatok korántsem rosszak, az országos tabellán az elsők között szerepelhetnek. Ám ezen is javítani lehet, mert a megyében az évi 68 ezer vagon abrakszükségletből csak 50 ezer vagont tudnak előállítani a közös gazdaságok, a többit vásárolniuk kell — nem ritkán importból. Leginkább a szarvasmarhahizlalásban mutatkoznak gondok. Az egy kiló húsra jutó takarmánymennyiség 1978- ban öt és fél kiló volt s jóllehet, ez kevesebb az előző évinél, s megközelíti a MÉM- rendeletben megjelölt mértéket, a kelletnénél több! Javulást csakis szemléletváltozás, a technológiai lépésváltás hozhat. A tíz éve még jól bevált abrak takarmányozást ideje fölváltani az olcsó, és korszerű, gyepre, avagy tömegtakarmányokra alapozott hizlalásnak. Bár sokhelyütt nem fogadják el, ha a sok abrak föletetése nagy hozamokat eredményez, az előző évihez képest jóval emelkedik a tej- vagy hústermelés, amit veszítenek a réven, megnyerik a vámon — magyarán a tejprémiumon, s más pluszban kapott pénzeken. Kétségtelen ez a szemlélet csak helyi érdekeket szolgál, ütközik a népgazdasági követelményekkel. Ezért fontos Pest megyében is a takarmányozás szerkezetének módosítása. Mindez érvényes a sertéshizlalásban és tejtermelésben is, bár e két ágazat nagyszerű hozamokkal dicsekedhet. Az egy tehénre jutó átlag 1978- ban 3800 liter körül volt, s egy liter tej előállításához 41,6 deka takarmányt használtak föl. Az egy kilogramm sertéshús 4,1 kiló takarmányt emésztett fel. Az előző évihez viszonyítva javuló, ám még módosításra szoruló adatok ezek. Hogyan tovább? Mindenekelőtt több tömeg- és szálas takarmányt célszerű és gazdaságos adni a nagyüzemi állatállománynak. Főképpen a magas tápértékfi silókukoricából érdemes jóval többet termelni. Tavasszal már az 1977. évihez képest nagyobb területen vetnek ebből a gazdaságok. Gond viszont, hogy nem ismerik, s nem alkalmazzák még a korszerű silózási-tartósító eljárásokat, amelyek hosszú ideig konzerválják a növényben lévő fontos tápanyagokat. Komoly szerepet kap az észszerűbb takarmányozásban a gyepgazdálkodás is. Ahol már vannak telepített legelők, öntözéssel növelhető a fűhozam. Az ősgyepeken, legelőkön műtrágyázással gyarapítható a fűtermés. A megyében még jókora területek hasznosíthatók,. művelési ágváltás formájában legeltetésre. Kis befektetéssel megoldható, idővel jelentős hasznot hozó beruházások. K. M. t
