Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

1979. JANUÁR 16., KEDD

Polgári védelmi fogalmak

VÍZSZINTES

1. A gázálarc egyik tartozéka (nyolcadik kockába kettős betű).

13. A vegyi harcanyagok egyik csoportjának elnevezése. 15. L. V. 17. M. ü. Ö. 18. Énekhang. 19. Téli sport. £0. Ö. E. D. 22. Az atommag egyik alkotórésze. 25. Ürmér- ték-rövidítés. 26. Révai Dezső és Övári Mihály névbetűi. 28. Görögkeleti szentkép. 23. Sura betűi, keverve. 30. Vissza: női név. 32. Telek szélei. 33. Kevert fogak. 34. C. R. 35. Hangtalan kerék. 36. M. E. ó. 37. Súly rövidítése. 38. A lélek mérnöke. 39. Lángol. 41. Központi sportiskola. 43. Gyermekvárosunk. 44. Folyadék. 45. Mondatrész. 46. O. T. 48. Viaduktjáról nevezetes község. 49. Nyelvtani fogalom. 50. E. M. 51. Erdélyi edény. 53. Kicsinyítő képző. 55. Vénusz betűi, keverve. 60. Kevert nász. 61. N. U. A. 62. Régi, hagyományos harcgáz. 64. Szegecs. 65. Nehézfém. 66. Vágóeszköz. 67. Ferencvárosi labdarúgó. 70. ... szelence. A vegyi védelmi eszközök egyikének fő tartozéka (hatodik kockában kettős betű). 74. A hólyaghúzó harcanyagok egyike.

FÜGGŐLEGES

2. Indulatszó. 3. Kacat. 4. Pléd betűi, keverve. 5. Egyik nagyvárosunkba való. 6. A szélei nélkül szab. 7. Szög felé. 8. Haszon betűi, keverve (az első kockába kettős betű). 9. Erdei Ulrik és Lajtai Nándor névbetűi. 10. Hangtalanul lazít. 11. E. O. 12. Általános hatású vegyi harcanyagok egyike. 14. A hólyaghúzó típusú mérgező harcanyagok egy másik fajtája. 16. A tűzoltás egyik eszköze. 19. Gázálarcfajta. 21. Nagy templom. 23. Hónaprövidítés. 24. Tartó. 25. Maró anyag. 27. A legkisebb egysejtű növényi vagy állati szervezetek (baktériumok, vírusok stb.), amelyeket bioldógiai fegyverként is felhasználnak. 29. Névelővel: igen nagy hatású, fojtó vegyi harcanyag. 31. Sárga színű, erős robbanószer. 33. Színtelen,

keserűmandula illatú, vegyi anyag. 38. Monte Cristo várbörtöne. 39. Létezik. 40. Mássalhangzó kiejtve. 42. I. O. 47. Az idegmérgek egyik leghatásosabbika. 50. Erjesztő hatású szerves vegyület. 52. Kitűnő ital. 53. Gyakori családi név. 54. Naplemente. 56. Téli sporteszköz is (első kockába kettős betű). 58. Fennsík Kínában. 59. Csukta (ékezetfelesleg). 62. Mezei Éva és Gutái Margit névbetűi. 63. Rájegyez. G6. Vegyi anyag. 68. Hangtalan beteg! 70. L. É. 71. Szintén. 72. Sz. T. 73. Babasírás.

BEKÜLDENDŐ SOROK: Vízszintes 1., 13., 22., 62., 70., 74.; függőleges: 12., 14., 16., 19., 27., 29.,

31., 33., 47., 66.

BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 1979. február 1.

Kérjük, a megfejtéseket a Pest megyei Polgári Védelem Parancsnokság, 1052 Budapest V., Városház u. 5—7. címre beküldeni. A keresztrejtvényt helyesen megfejtők között könyveket sorsolunk ki.

A legutóbbi polgári védelmi keresztrejtvény helyes megfejtése:

Vízszintes: légi riasztás, mentesítés, kötszer, sokk, mentődoboz, segélynyújtás.

Függőleges: Varsói szerződés, bőrvédő eszközök, dózis, a kötözés, arabu baba, ivívóz, kolera, fólia, szarin.

A megfejtők közül sorsolás útján egy-egy könyvet nyertek: Prokopp Pál, Nagykovácsi; Varga Alajos, Vác; Kovacsovszki Mihály, Aszód; Snotzer Anikó, Gödöllő; Nagy Dezső, Kistarcsa; Hu- szárik Mihály, Ácsa; Ladányi Gé- záné, Tápiógyörgye; Fekete Istvánná, Vác; dr. Varga Andrásné, Nagykőrös, Szatmáry Viktor, Aszód.

A nyerteseknek a könyveket postán küldjük meg.

A keresztrejtvényt készítette: Gémes István

Polgári védelmi filmek

TÜZEK — TÜZKATASZT- KOfAK. Tíz perces, a MOKÉP részére készült kísérőfilm: Készült: 1977-ben.

Az energia és a műanyagok fokozott felhasználása szinte az egész világon megnövelte a tűzveszélyt. Emellett az emberek figyelmetlensége, az előírt biztonsági rendszabályok be nem tartása következtében a kialakult tüzek nyomán mind emberéletben, mind anyagi javakban jelentős veszteségek keletkezhetnek. A film (sok archív anyag felhasználásával) mutatja be, hogy milyen következményekkel jártak a tüzek, tűzkatasztrófák. Mint ismeretterjesztő film, jól szolgálja .mind a lakosság általános polgári védelmi, mind a szakszolgálati és önvédelmi beosztott állomány felkészüléTÜZMEGELŐZÉS. Tíz perces, a MOKÉP részére készült kísérőfilm. Készült: 1977-ben.

Amíg az előző film a tüzek pusztító hatásait mutatja be, addig ez, a megelőzés alapvető szabályait dolgozza fel mind az üzemekben, mind a lakóházakban. Képsorai meggyőzően bizonyítják, hogy a biztonsági előírások betartása, a figyelmesség, az óvatosság nemcsak jelentős anyagi javak pusztulását előzheti meg, hanem az emberi életet is védi.

TÜZEK OLTÁSA, MAGATARTÁSI SZABÁLYOK. Tíz perces, a MOKÉP részére készült kísérőfilm. Készült: 1978- ban.

A film az előző két film tanulságainak összefoglalásán túl hasznos ismereteket ad arra az esetre, ha otthonunkban, munkahelyünkön tűz keletkezik. A kellő hozzáértés és határozottság adott esetben katasztrófákat előzhet meg. A film számtalan, a lakóházakban és a családi otthonokban keletkezett kisebb tüzek oltásának módszereit és eszközeit mutatja be.

A tűzvédelemmel összefüggő három film jól szolgálja a lakosság általános polgári védelmi ismereteinek fejlesztését.

MINDENKI EGÉSZSÉGÉÉRT. Tizenkét perces, á MOKÉP részére készült kísérőfilm. Készült: 1978-ban.

Az alapvető higiéniai szabályok betartása békés körülmények között is nagyon fontos feladat. A Közegészségügyi és Járványügyi Állomás — ismertebb nevén, a KÖJÁL — az egész országot átfogó hálózattal rendelkezik, szakemberei naponta ellenőrzik, vigyázzák a lakosság egészségét. Munkájuk azonban csak akkor lesz eredményes, ha azt minden állampolgár támogatja. Az egyik döntő teendő a megelőzés. Különösen fontos ez katasztrófahelyzetben, amikor — hosszabb-rövidebb ideig — csökken, esetleg átmenetileg megszűnik bizonyos szolgáltatás, mint pl a víz, elektromos áram stb.

Ilyen helyzetben ugrásszerűen megnő a járványok veszélye. A film azokat az alapvető megelőző közegészAM/TA POLGÁRI VÉDELEMRŐL MINDENKINEK TUDNI KELL

A jogi szabályozás rendszere

Tájékoztatós sorozatunkban — a Polgári Védelem című folyóirat cikke alapján — ezúttal arról szólunk, mik a polgári védelmi szervezet, felkészülés, intézkedések jogi alapjai, milyen fejlődésen mentek keresztül a törvények, rendelkezések a felszabadulástól napjainkig.

Történeti előzmények

A népi demokratikus állam fejlődésének korai szakaszában a honvédelem — főként a demokratikus fegyveres erők, a légoltalmi szervek, szervezetek stb. — létrehozásának és fejlesztésének alapja még lényegében a letűnt horthysta uralkodó rend által alkotott jogi felépítmény, illetőleg hagyaték, az 1939. évi II. törvény, valamint az ennek módosításáról szóló 1942. évi XIV. törvény volt. Bár az említett törvényeknek és a második világháború során megjelent végrehajtási jogszabályaiknak az állampolgárokat érintő hátrányos — faji, vallási, nemzetiségi stb. — megkülönböztető rendelkezései az ország egyes területein már a felszabadulással egyidejűleg fokozatosan hatályukat vesztették, a honvédelmi kötelezettségeket szabályozó alapvető törvényi rendelkezések jelentős része még sokáig t— mintegy 15 évig — hatályban maradtak.

A fejlődő'szocialista állam biztonságának és függetlenségénei: a korszerű támadó fegyverek hatásaival szembeni védelméhez azonban ezek a jogszabályok — az évek múlásával egyre nyilvánvalóbban — már kevésbé jelentettek megfelelő alapot. Ez az objektív szükségszerűség, a szocialista honvédelem és jogrend kiépítésének követelménye vezetett el a szocialista állam és társadalmi rendünknek megfelelő első szocialista honvédelmi törvény, a honvédelemről szóló 1960. évi IV. törvény megalkotásához.

A törvény által lerakott jogi alapokon épült ki és fejlődött másfél évtizeden át hazánkban a honvédelem — és a polgári védelem — rendszere. Az időközben végbement általános fejlődés, továbbá a honvédelemmel szemben támasztott követelmények, illetőleg igények fokozódása azonban a törvény többszöri módosítását és kiegészítését vonták maguk után. Az egyre gyakrabban jelentkező módosítási igények, a megnövekedett államigazgatási és gazdasági feladatok, valamint azok teljesítésének és ellátásának új

ségügyi és járványügyi intézkedéseket dolgozza fel, amelyek végrehajtása minden állampolgár részére kötelező.

ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK ESE. TÉN. Tíz perces, a MOKÉP részére készült kísérőfilm. Készült: 1978-ban.

Hazánkban az utóbbi tíz esztendőben emelkedett az égésből származó sérülések száma. E balesetek megoszlása 50—50 százalékos a munkahely és a háztartás között. Ezért különösen fontos, hogy mind többen ismerjék meg azokat a módszereket, amelyekkel eredményesen tudjuk elsősegélynyújtásban részesíteni az égett sérülteket.

HADGYAKORLAT FEGYVER NÉLKÜL. Tizenkilenc perces, a MOKÉP részére készült kisérőfilm. Készült: 1978- ban.

Az ivóvíz, az állatállomány és a takarmány védelme minden országban alapvető feladat, amelynek megoldása nem csupán a polgári védelem, hanem az egész társadalom ügye. N

Az elmúlt esztendőben hazánkban rendezte meg első ízben a Varsói Szerződés tagállamai polgári védelmi vezetői részvételével „Az anyagi javak radiológiai, biológiai, vegyivédelme” tárgyú rendezvényt. E rendezvény főbb mozzanatait örökítette meg a dokumentumfilm.

GYAKORLATOZÓ LAKOSSÁG. Tíz perces, a MOKÉP részére készült kísérőfilHi. Készült: 1978-ban

1977-ben országszerte megkezdődtek a járási, városi és megyei polgári védelmi gyakorlatok. E gyakorlatok egyirendje, valamint a haditechnikában végbement fejlődés egyre elkerülhetetlenebbé tették azonban a korszerűbb jogi alapok megteremtését.

Ilyen megfontolások nyomán született meg a honvédelemről szóló második szocialista jogszabályként az 1976. évi 1. törvény (a továbbiakban: Hvt.). Ez az ország fegveres védelméhez legközvetlenebbül kapcsolódó állampolgári kötelezettségek — hadkötelezettség, polgári védelmi kötelezettség stb. — szabályozásán kivűl már tartalmazza a szocialista államra, a népgazdaságra, az egész társadalomra háruló honvédelmi feladatok együttes és átfogó meghatározását, különösképpen a honvédelmi irányítás rendszerét, a népgazdaságot érintő honvédelmi kötelezettségeket, az ifjúság honvédelmi oktatását, a polgári védelem fejlesztését stb.

Ennek megfelelően a Hvt- ben foglalt és az annak alapján végbement végrehajtási jellegű jogi szabályozás lényegében a polgári védelem működésének és továbbfejlesztésének korszerű jogi alapjait teremtette meg.

Alkotmányos alapok «

A polgári védelemmel kapcsolatos új jogi szabályozás — a honvédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás részeként —a Magyar Népköztársaság Alkotmányára .vezethető vissza.

Alkotmányunk — az 1972. évi I. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe, illetőleg törvénybe foglalt 1949. évi XX. törvény — rögzíti a vívmányokat („Magyarország: népköztársaság” 1. § „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé” 2. § (2) bek.), másrészt azért, hogy rendelkezései egyre ma- radéktalanabbul megvalósuljanak és teljesüljenek, a jövőbe is mutat. („A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre” 5. § (1) bek.). Rendelkezései falójában tehát, bár látszólag „megállapító” jellegűek, egyben „elrendelnek” valamit. Ez a jövőbe mutatás különösen kitűnik az alkotke új vonása, hogy a( szak-, szolgálatok és önvédelmi szervezetek állományán túj a feladatok megoldásában a lakosság is nagy létszámmal vesz részt, s gyakorolja azokat a tennivalókat, amelyek katasztrófahelyzetben a túlélést biztosítják. így többek között:

— a radioaktív kiszóródás elleni védelmet,

— a háztartás és a háztáji gazdaságok RBV-védelmét,

— a kitelepítés és a befogadás alapvető szabályait stb.

ŐEMENC — ’78. A MOKÉP részére készült kísérőfilm. Készült: 1978-ban.

1969 óta az első ízben került sor hazánkban megyei polgári védelmi nagygyakorlatra. Az 1977 augusztusában megtartott Tolna megyei módszertani gyakorlatról készült 18 perces dokumentumfilm hűen tükrözi közel 10 ezer állampolgár fegyelmezett, példás munkáját.

Az eddig ismertetett filmek műfajukat tekintve ismeret- terjesztő, illetve dokumentumfilmek, amelyek elsősorban a munkaviszonyban nem álló lakosság polgári védelmi fel- készültségét szolgálják, de jól tudják hasznosítani a szak- szolgálati és önvédelmi szervezetek, továbbá a munkaviszonyban álló dolgozók differenciált felkészítésénél is.

OKTATÓFILMEK:

ELSőSEGÉLYNYŰJTAS A TÖMEGSÉRÜLÉSI GÓCBAN.

Tizenhét perces, készült: 1977- ben.

A film az egészségügyi szakaszok és az orvosi segélyhelyek személyi állományának

mánynak a honvédelemmel kapcsolatos rendelicezeseioói, amelyek közül a Hvt. tóDbet szó szerint átvesz, s ezáltal lényégében a honvédelem általános köteiezettségeneK alkotmányos elvéből kiindulva rögzíti a /laza védelmével kapcsolatos kötelezettségeket, illetőleg feladatokat, és az azok teljesítésevei összefüggő jogokat.

A honvédelem jogi szabályozásának rendszerében természetesen nagy jelentőségűek a Hvt. rendelkezései véreaaj- tásanak szabályozására kiadott honvédelmi, illetőleg polgári védelmi jellegű miniszter- tanácsi, majd miniszteri szintű jogszabályok, amelyek révén a szabályozás egységes és átfogó rendszerré vélik.

A második törvény

A Hvt. — amint szó esett róla — meghatározza a védelem alapvető kérdéseit, nevezetesen a polgári védelem célját, tartalmát, irányításának rendjét, az állampolgárok polgári védelmében való részvételével kapcsolatos kötelezettségeit és jogait, az egyes szervek vezetőinek polgári védelemmel kapcsolatos alapvető feladatkörét, illetőleg jogkörét. Rendelkezik továbbá főleg felhatalmazások formájában a polgári védelemmel kapcsolatos egyéb alapvető kérdések — így az irányítás, a működés stb. — részletes, alsóbb szintű szabályozósáról is.

Mindezzel összhangban és jogrendszerünk felépítésének, illetőleg szerkezetének megfelelően a Hvt. rendelkezéseinek a részletes végrehajtási szabályait általában minisztertanácsi, illetőleg miniszteri szintű jogszabályok tartalmazzák. Ennek megfelelően a Hvt. általános végrehajtás jogszabályaként megjelent 6/1976. (III. 31.) MT számú rendelet tartalmazza a polgári védelmi kötelezettség legfontosabb szabályait, köztük több olyan szabályozást is — például a polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség eseteit —,-amely korábban a törvényi szintű szabályozásban szerepelt. Ugyancsak minisztertanácsi szintű jogszabály — a polgári védelemről szóló 2041/1974. (XII. 11.) Mt, h. számú határozat — tartalmazza a polgári védelem irányításának, működésének és anyagi-pénzügyi ellátásának részletes szabályait.

tevékenységét mutatja be egy feltételezett tömegsérülési gócban. Ha nem is a teljesség igényével, de a, film foglalkozik az egyes szakszolgálatok együttműködésével is.

VÉDEKEZÉS A GYŰJTŐESZKÖZÖK HATÁSA ELLEN. Tizenkét perces, magyarra szinkronizált szovjet oktatófilm, amely áttekintést ad a napalm és a különböző gyújtóeszközök hatásairól és oltásuk módszereiről. Színes. Készült: 1978-ban.

KÖZEPES ERŐSSÉGŰ RÁDIÓÁLLOMÁSOK TELEPÍTÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSE. Tizenhat perces, magyarra szinkronizált szovjet oktatófilm. A film — témájánál fogva — elsősorban a rádiósok kiképzését segíti.

BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK RÁDIÓÁLLOMÁSOK ÜZEMELTETÉSÉNÉL. ■ Tizenöt perces, magyarra szinkronizált, szovjet oktatófilm. Az előző filmhez hasonlóan a rádiósok kiképzésénél célszerű felhasználni. Készült: 1978- bah.

RADIÓTAVÍRASZOK KIKÉPZÉSE. Tizennyolc perces magyarra szinkronizált szovjet oktatófilm. Mint oktatófilm kitűnően felhasználható a rá- diótávírászok kiképzésénél. Készült: 1978-ban.

Valamennyi felsorolt film 3S és 16 milliméteres változatban megrendelhető a Sportfilm Stúdiónál (Bp., Xin., Margitsziget, Hajós Alfréd sétány. Telefon: M9—951), illetve kölcsönözhető a Polgári Védelem megyei Parancsnokságán, illetve a filmtárakban.

Plávits Ferenc

De lehetne még tovább is sorolni a minisztertanácsi szintű polgári védelmi vonatkozású jogszabályokat.

Jogrendszerünk hierarchikus rendjének megfelelően a további, illetőleg következő végrehajtási szintet — a polgári védelem tekintetében is — a miniszteri jogszabályok jelentik. E tekintetben különösen alapvetőnek kell nyilvánítani a Hvt. és a minisztertanácsi jogszabályok ./végrehajtására kiadott 2/1976. (VI. 17.) HM rendeletet, továbbá a 2041/ 1974. (XII. 11.) Mt. h._ számú határozat végrehajtására kiadott 4/1974. (XII. 11.) HM számú rendeletet.

A honvédelmi miniszter (aki egyben a polgári védelem országos parancsnoka) által kiadott polgári védelmi jogszabályok mellett — a jogi szabályozás rendszerében —• jelentősek a más mindsztérek által kiadott- polgári védelmi jogszabályok is. Ezek rendszerint az ágazati, illetőleg a felügyeleti irányítás alatt állói szakterület tekintetében rendelkeznek a polgári védelem valamely kérdéseiről.

A jogügyi szabályozás rendszerében természetesen helyet kapnak végül a polgári védelem egyes részletkérdéseinek szűkebb területre (egy-egy tanács működési területére) érvényes jogszabályai is. Ennek megfelelően kerül, illetőleg kerülhet sorra a polgári védelem bizonyos kérdéseinek az illetékes tanács rendeletében, az ún. „tanácsrendelet”- ben történő szabályozása. Ily módon lehetséges — többek között — a kitelepítés több részletkérdésének, a lakóházak rendjének szabályozása keretében az életvédelmi helyiségek tisztán tartásának, karbantartásának szabályozása stb. d

A rendelkezések csoportosítása

A polgári védelemmel kapcsolatos jogszabályok csoportosítására — az egyéb jogszabályokhoz hasonlóan — többféle lehetőség kínálkozik. Ennek megfelelően a polgári védelmi jogszabályok lehetnek:

a) a jogalkotó szerv szerint: törvények (Hvt. stb.), törvényerejű rendeletek, minisztertanácsi határozatok és rendeletek, miniszteri rendeletek és utasítások (államtitkári rendelkezés) és tanácsrendeletek;

b) alanyaik szerint: a lakosságot, az állampolgárok bizonyos körét (polgári védelmi kötelezetteket) az állami szerveket, a szövetkezeteket és a társadalmi szervezeteket (külön-külön vagy együttesen stb.) érintő jogszabályok;

c) hatályuk (érvényük) szerint: béke idején, háború idején, továbbá béke és háború idején egyaránt érvényes jogszabályok;

d) jellegük szerint: anyagijogi szabályok, amelyek jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg (keletkeztetnek, változtatnak, megszüntetnek) és az állami, társadalmi stb. szervek, a különféle polgári védelmi szervek, illetőleg szervezetek feladat- és hatás-, illetőleg jogkörét állapítják meg; alaki jogszabályok, amelyek eljárási szabályokat tartalmaznak, a szervezeti tagozódást, felépítést határozzák meg stb.;

e) az érintett jogterületet

tekintve: az államjoggal (alkotmány honvédelmi vonatkozási rendelkezései), a büntetőjoggal (a polgári védelmi bűncselekményi tényállás megállapítása), az államigazgatási joggal (az államigazgatási eljárás általános szabályainak a polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatosan érvényesülő rendelkezései, a szabálysértésekkel kapcsola- - tos általános rendelkezések és a polgári védelmi szabálysértési tényállások), a munkajoggal (polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő átlagkereset, baleseti és nyugellátás stb.} összefüggő jogszabályok.

Dr. Szalai László

L

l

4

i