Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

PEST Pt ec y FT 1979. JANUÁR 16., KEDD Fagyöngyszedők A Dél-Zselic mély völgyei­ben megkezdték a fehér fa­gyöngy szedését. Ezen a tájon — Szigetvár környékén — különösen sok van belőle, fő­képpen a hársligetekben. Az Idős, magas, fák koronájáról meglehetősen vesződséges munkával szedik le az olykor öt kilónál is súlyosabb ezüs­tös gombolyagokat. Azért sze­dik ezt ilyenkor, mert az egyébként szívós vadhajtások a hideg időben könnyebben törnek. A fákat károsító, élős- di fagyöngy értékes gyógynö­vényünk, különféle gyógysze­rek alapanyaga készül belőle, még külföldre is szállítjuk. Az áfészek legalább száz mázsa fehér fagyöngy felvásárlását tervezik az idei télen a Zse- licben. Együtt könnyebb Ürömi örömök Borosjem is — A legnaagyobb örömünk tavaly? Az új egészségház — vágja rá azonnal a választ Szirmai Róbertné, az ürömi tanácstitkár. — Az orvosi ren­delők mellett a terhesgondqzó is itt kapott helyet és rövide­sen átkerül ide a fogorvos is Pilisborosjenőről. — Hu.lom, neheztelnek is ezért az ottaniak. Beszédes tények — Hetvenegyben le't közös Igazgatású e két község. Idestova tehát nyoic éve mái hogy ha pármi „árterük, épül, készül Ürömön, megindul Je­nőn a zúgolódás: persze ott kapnak, nekik jut minden, ne­künk, szegényeknek meg sem­mi. — És ez igaz? — Magam is borosjenői va­gyok, van bennem lokálpat­riotizmus, ez természetes. A tények azonban önmagukért beszélnek, az tárgyilagosságra kötelez. A nyolc év alatt mintegy 10 millió forintot for­dítottunk Borosjenő fejleszté­sére. Út, víz, ellátás — Mi minden került ki eb­ből a 10 millióból? — Hogy csak a legújabba­kat említsem: ötven személyes óvoda, többszáz méter vil­lanyvezeték az üröm—boros­jenői út végső szakasza a buszfordulóval, utcák murva­borítása. Idén elkészült a Pi- lisborosjenőt a 10-es főközle­kedési úttal közvetlenül össze­kötő Budai út teljes felújítá­sa, szélesítése, aszfaltozása. Még ez évben átadja az Áfész Raktárbázis Nagykátán A tervezett ütemben belesd a Telefongyár rekonstrukciója A Telefongyár átfogó re­konstrukciója az idén tovább folytatódik. A vállalat célja, hogy az V. ötéves terv végé­ig a gyártás technikai szín­vonalának emelésével együtt, a termékek tovább korsze­rűsödjenek, minőségük jelen­tősen javuljon. A versenyké­pes gyártmányok előállításá­val egyidőben a csökkenőunun- káslétszámot a termelékeny­ség növelésével kívánják pó­tolni. Eddigi intézkedéseik eredménye­sek voltak. A vállalatnál három esz­tendeje kezdték meg a re­konstrukciós program megva­lósítását. Azóta rendkívül je­lentős profiltisztítást hajtottak végre. Más vállalatoknak ad­ták át — az egyébként nem gazdaságtalan termékek — a távbeszélő készülék, valamint a villamos vasútbiztosító be­rendezések gyártását. Ez az intézkedés elősegítette, hogy a Telefongyárban maradó ter­mékcsoportokat — az átvitel­technikai és a távadatfeldol­gozó berendezéseket — gyor­sabban, koncentráltabban fej­leszthessék, s kielégíthessék a növekvő piaci igényeket. A technika fejlesztésére elő­irányzott 770 millió forintos beruházási programból eddig már 570 millió forint értékű megvalósult. A vállalat ter­melésében alkalmazott új gé­pek, és berendezések a mű­szaki paramétereiket és a gaz­daságosságot tekintve jelenleg a legkorszerűbb eszközöknek tekinthetők. Az alkatrészgyár­tásban már dolgoznak a nagy termelékenységű NC'auto- maták, a nyomtatott áramköri lapok szerelését európai színvonal­nak megfelelő gépsoron vég­zik. Mintegy 2500 gépet, mű­szert és berendezést szereztek be, s a termelési feladatok teljesítése mellett csaknem 20 000 négyzetméternyi üzem­területet a hatékonyság és a korszerűség követelményeinek megfelelően átrendeztek. Tel­jesen új a nagykátai üzem­csarnok, ahol a fejlesztés lé­nyegében befejeződött. Épül egy 7800 négyzetméter alap­területű raktárbázis is. A tervidőszakban a gyáp konstruktőri és műszaki gár­dája — több kutató és fej­lesztő intézettel, felsőoktatá­si intézménnyel együttmű­ködve — az említett termék­családokon belül számos új gyártmány 'kifejlesztését ol­dotta meg már eddig is. A fejlesztések első háromévi eredményéből már látható, hogy a tervidőszak végére tel­jesül a telefongyáriak el­határozása: a termékek korszerűségi foka eggyel növekedik. 1980-ban az átviteltechnikai berendezé­sek — háromtól 2700 csator­násig — többségükben már ‘1 'rmadik generációs, a táv- s atfeldolgozók 3,5—4 generá- r ős korszerűségűek lesznek, <e; utóbbiak alkalmasak ar­ra, hogy számítógépes táv­adatfeldolgozó alrendszerek­ben és rendszerekben mű­ködjenek. A gyár ma már nemcsak egyedi berendezése­ket, hanem komplett rendsze­reket gyárt és szállít. Javult a termelés hatékony­sága. Három esztendővel ez­előtt az átviteltechnikai gyár­tásban ezer forint értéket még 4—5 órányi élőmunkával ál­lítottak elő, ma ez az idő­mennyiség 2—2,3 óra, a táv­adatfeldolgozó berendezések­nél 2—2,5 óra helyett alig egy óra. A rekonstrukció a minő­ség javulásában is jelentős eredményeket hozott. A szá­mítógép vezérelte elektronikus mérőautomaták kiszűrik a mi_ nőség megállapításának szub­jektív tényezőit. A többi kö­zött ilyenekkel vizsgálják a beépítésre kerülő alkatrésze­ket, szerelvényeket, részegy­ségeket és a már kész termé­keket. ­A vállalat termelési értéke ma mintegy 60 százalékkal több mint a rekonstrukció előtt volt, létszáma viszont csaknem 20 százalékkal csök­kent. Az új technika megkö­vetelte szinte minden dolgo­zó szakmai továbbképzését, átképzését. Három esztendő alatt 4500 munkás, műszaki és alkalmazott részesült va­lamilyen szakmai képzés­ben. Az idei esztendő kezdetén megváltozott közgazdasági kö­vetelmények, az új szabályo­zók, s a’ vállalat rentabilitá­sának megtartása számos he­lyi intézkedést, szervezési és programozási elhatározást kö­vetelt a telefongyáriaktól. A készletek náluk is magasab­bak a kívánt nagyságrendnél, ezért a helyi vezetés felada­tává tették, hogy oldja meg az anyagfelhasználás ) folya­matának számítógépes elem­zését, szabályozását. Ennek megfelelően kell rendelni a szállítóktól, hogy mindig a szükséges és biztonságos kész­let álljon rendelkezésre. Az optimális készletkialakítás azonban feltételezi az ütemes termékkibocsátást, amely to­vábbi feladatokat ró a válla­lat vezetőire. Ennek érdeké­ben megkezdték az alkatrész- gyártás számítógépes progra­mozásának kidolgozását, ez sokban segíthet a szerelés, a végtermékkibocsátás ütemessé­gének javításában, a terme­lésirányításban. Intézkedéseik­től már a tervidőszak hátra­lévő részében is jelentős ered­ményeket várnak. Fejlesztés hét lépcsőben Növeli a feldolgozást a Dabast ej A Dabastej közös vállalko­zás története 1975-ben kezdő­dött. öt termelőszövetkezet — a dabasi Fehér Akác, az Ör­kényi Béke, a1 kakucsi Lenin, az ácsai Vörös Október, az al- sónémedi Közös Űt Szakszö­vetkezet — és a Közép-ma­gyarországi Tejipari Vállalat társulásából ekkor született meg a tejfeldolgozó üzem. Megnőtt igények Akkor napi 15—20 ezer li­ter tej feldolgozására tervez­ték, de később kiderült, hogy nagy szükség van a fejlesztés­re. A vásárlók ugyanis meg­kedvelték, s keresték termé­keiket, a társgazdaságokból a hozamok növekedésével pedig mind több- tej érkezett az üzembe. / Fogarasi Zsolt, a Dabastej vezetője elmondta, hogy már elkészült az üzem bővítését tartalmazó terv, a kecskeméti ABROBER Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Válla­lat, jóvoltából. A fejlesztést két lépcsőben: részben éz év­ben, részben 1980-ban hajtják majd végre. Az idén új gépek vásárlása mellett 13 millió fo­rintért fürdővel felszerelt szo­ciális létesítményt is építenek. Ennek emeletén helyezik el az irodákat, a jelenlegiek helyén a feldolgozó üzemet bővítik ki. Napi 38—40 ezer liter tej A bővítés befejezése után napi 38—40 ezer liter tej jel- dolgozására lesz alkalmas az üzem. Túlnyomórészt magyar gyártmányú gépeket vásárol­nak, de a pásztor és tejada­goló gép az NDK-ból érkezik Dabasra. Elkészül majd az új szennyvíznyomó-vezeték. Gon­doskodnak arról is, hogy a munka folyamatosságához szükséges vízmennyiséget is biztosítsák. (A tanulmányterv szerint már most úgy alakít­ják ki az épületeket, hogy később akár napi 60 ezer li­ter tejet is feldolgozhatnak a higiéniai és technológiai fe­gyelem tökéletes betartásával. Ésszerű munkamegosztás A szép elképzelések alapja — mint említettük —, hogy a Dabastej termékeit a vásárlók kedvelik. — A tejet, a túrót, a tejfölt, a tejszínt — kétszáz boltba szállítják az indulás óta zökkenőmentesen, jó mi­nőségben. Ez a magyarázat arra, hogy most évi árbevéte­lük az előzetes számítások szerint eléri a 85 millió forin­tot, a nyereség pedig 7,5 mil­lió lész. A szakembereknek sokat mondó szám, hogy az egy liter tejre eső nyereség 82 fillér. Termékeik választékának bővítését nem tervezik, mert jó a kapcsolatuk a ceglédi, a kiskunfélegyházi és a kecske, méti tejipari vállalatokkal, ahonnan kefirt, joghurtot, is­kolatejet, kakót, felestejet, habtejszínt kapnak. Azt vall­ják ugyanis, hogy felesleges és gazdaságtalan lenne, ha kis mennyiségben sokféle tej­termék gyártására rendez­kednének be. G. M. az új, nagy ABC-áruházat. Csak ez négymillióba kerül és a helybelieken kívül az üdülőket és a turistákat is ellátja majd. — Ennyi eredményre talán az ürömiek lehetnek féltéke­nyek. — Jutott azonban nekik is bőven. Van 150 gyereket be­fogadó óvodánk. Tavaly befe­jeződött az iskola külső tata­rozása és fűtésének korszerű­sítése. A Kevélyhegyaljai Víz­mű Társulat 250 köbméteres víztárolója kész, másfél kilo­méter új vízvezetéket építettek ki, főleg társadalmi munká­ban. A szotnszéd kertje — Tehát minden rendben? — Természetesen elégedettek sohasem lehetünk. Szeretnénk, ha 5700 lakosunk belátná; együtt könnyebb. A közös irányítás több lehetőséget ad, egyszerűsíti az igazgatási mun­kát is, egyesíti az anyagi, er­kölcsi, társadalmi erőket. Ezt segítik megértetni a mosta­nában zajló tanácstagi beszá­molók is. Az ürömi—pilisborosjenői példa csak egy, a megyében található sok hasonló közül. Számos egyesített közigazgatá­sú település lakói érzik néha úgy: a szomszéd kertje zöl­debb. Holott az ésszerű egysé­gesítés a legtöbb esetben egy-1 szerűbbé és főleg: hatéko­nyabbá tette és teszi a mun­kát. A. Gy. Egy elem tizenegy tégla Mit várhatnak az idén az építők Az építőipar jgényeinek megfelelően az idén az építő­anyagipar a korábbinál mér­sékeltebb ütemben, 3 száza­lékkal bővíti termelését, s így a vállalatok nagyobb ener­giát fordíthatnak a munka hatékonysági feltételeinek megteremtésére, a minőség javítására, a termékszerkezet korszerűsítésének meggyorsí­tására. A betonelemgyártásban is jobban előtérbe kerül az épí­tők igényeihez rugalmasan al­kalmazkodó szerkezetek gyár­tása, amellyel az építkezése­ken munkát, munkaerőt taka­ríthatnak meg. Az idén tehát meggyorsítják a termékszer­kezet korszerűsítését, s ebben az évben dolgozzák ki a hosz- szabb távú fejlesztés straté­giáját is, amelyben már a műszaki világszínvonalhoz mérik tennivalóikat. A hazai cementtermelés bő­vül • ugyan 2 százalékkal, de az igények kielégítése érdeké­ben szocialista partnereink­től is importálunk még az idén 820 ezer tonna cemen­tet. Hasonlóképpen a mészr hidrát-szükségletek - kielégíté­sére 100 000 tonnát vásáro­lunk szocialista partnereink­től. A téglaipar a hagyomá­nyos termékeken túl bővíti kínálatát a kiválóan hőszige­telő poroton kézi falazóblok­kal, amelyből egy darab majdnem 11 kisméretű tégla térfogatának felel meg. Ez a termék jelentős fűtési energia megtakarítását teszi lehetővé, s ugyanakkor gyorsítja a fa­lazást, csökkenti a szállítási költséget. Égetett tetőcserép­ből mérsékelten emelkedik a kereslet, amelynek növelése érdekében a cserépgyárak most már a korábbinál na­gyobb gondot fordítanak a minőség javítására, a termék versenyképességének növe­lésére. Falburkoló csempéből 12 százalékkal bővül a hazai termelés, amit elsősorban a választék bővítése érdekében 800 000 négyzetméter import­tal egészítenek ki. Kerámia padlóburkoló lapból bőséges a kínálat, * de mozaiklapból, üvegtéglából és üvegmozaik­ból ugyancsak a szocialista partnereink segítik belföldi szükségleteink kielégítését. Az ellátás színvonalának emelé­se érdekében az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium szigorítja a vállalatok szerződéses lcapcsolatainak el­lenőrzését, hogy erősödjön a szerződési és szállítási fegye­lem. Ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy a nagy­tömegű építőanyagokból az első negyedévben előszállítá­sokkal gondoskodjanak szük­ségleteik tetemes részéről a legnagyobb felhasználók, s így csökkentsék az évközi szállítások csúcsforgalmi gondjait. j Az üvegvárosok lakói Virágkaravánok a Sasodból és az Óbudából Az Óbuda Tsz-ből százezerszámra küldik kül- és belföldi megrendelőknek a tulipánokat A Sasad. Termelőszövetkezetből látják el pálmákkal a főváros boltjait Luxuscikk? Közgazdasági ér­telemben talán ... Mégsem tartjuk fényűzésnek. Any- ' nyira nem, hogy hozzátartozik mindennapjainkhoz. Környeze­tünk szépítője, a szeretet, a tisztelet kifejezési eszköze — szinte végigkíséri életünk min_ den mozzanatát, a születéstől az utolsó óránkig. Meghamisított természet Ha nem volna virág a föl­dön ... Oriana Faltad, az is­mert olasz riporternő egyik amerikai útján írta szállodai szobájában növényeiről: hatal­mas kaktusz volt: zöld, nedv­dús, tele tüskékkel, s a csú­csán egy virággal. Először a vi­rágot tapogattam meg, haj- lítgattam, nyomorgattam: ép­ségben maradt. Ujjamat a tűs_ kék közé dugtam, a húsát nyomkodtam, könyörögve, hogy bocsásson ki egy cseppet a ned­véből; válaszút a gumi rugal­masságát érezhettem. Mindkét kezemmel belemarkoltam a tüskéibe, kétségbeesetten ri- mánkodtam. hogy szúrjanak meg, mondják, hogy tévedtem: csak lágyan megcsiklandoztak, alumíniumból voltak a tüskék, hegyük tompa. Los Angeles­ben műanyag a gyep, hamisak a parkok, az utcák bokrai, az azaleák, a rhododendronok ... a Gondolat is lehango­ló, hisz az élő *virágot semmi nem helyettesítheti, életünk apró öröme, akár a madárdal I vagy a kék ég. Sosem elég. Tavasztól őszig pompáznak, de még a leg­hidegebb évszakban sem nél­külözheti szépségüket az em­ber. Üvegvárosokat épít, ahol a fagytól, széltől óvja a ké­nyes virágokat. Januárban, februárban is tarka mezők vi­rulnak a növényházak üvegfa­lai alatt. Szegfűk és orchideák Magyarország virágkertészete Európa-hírű. Vágott és csere­pes virágaink, dísznövényeink keresettek a szocialista és a tőkés piacokon. Jól jövedelme­ző exportcikk, ezért az utób­bi években a szövetkezetek, kertészeti vállalatok jelentős beruházási összegeket költöt­tek növényházaik fejlesztésére; holland technológiák bevezeté­sére, automata klímaberende­zésekre, öntözésre. A kül- és belföldi értékesí­tésben egyaránt vezet a szegfű, a kivitel mintegy 70 százalé­kát képezi. Az ország minden táján találni olyan kertészetet, amely szegfűt termeszt. Külö­nösen híres a csongrádiak amerikai fajtája: Hódmezővá­sárhelyen honosodott meg, s évente több millió szálat ad­nak el a hosszú életű virág­ból. Ceglédnek pedig valóságos szegfűgyára van. Cserépben és celofánban Közép-Európa legnagyobb orchidea-kertészetét Szombat­helyen találjuk. Az egzotikus virág divatba jött itthon és külföldön. Évente 70—80 ezer harang- és fürtös virágot ad­nak el — ötmillió forint ér­tékben —, cserépbe, vagy ce­lofándobozba zárva. Egyhar-, mada a Szovjetunió, Csehszlo­vákia, Jugoszlávia, az NSZK, Ausztria, Svédország virágpía- cára kerül. A kertész szövet­kezet 8,1 hektárnyi automati­zált növényházaiban tavaly 135,8 millió forint értékű, 80 —100 féle virágot és dísznö­vényt termesztettek. Pálmáik, broméliáik és fikuszaiik ver­senyképesek a dán, belga és holland vetélytársak között, A főváros virágboltjaiba két közismert termelőszövet­kezet. az Óbuda és a Sasad szállítja a legnagyobb virág- mennyiséget. Időnként azon­ban a vidéki kertészetektől, is valóságos virágkaravánok ér­keznek Budapestre. Például a legközelebbi - virágdömping március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon lesz. Már készülnek erre az alkalomra az üveg­városokban, melyeknek lakód csak szirombontásra várnak. H. A. t I i

Next

/
Thumbnails
Contents