Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

'[ t, Magyar gazdaságii nspsk Münchenben A bajor fővárosban — a Magyarország 79 összefoglaló címmel nagy sikerrel folyó rendezvénysorozat keretében hétfőn megkezdődtek a ma­gyar gazdasági napok, ame­lyeket a Magyar Kereskedel­mi Kamara szervezett a müncheni és felső-bajororszá- gi ipari és kereskedelmi ka­mara közreműködésével. A gazdasági napok prog­ramján tizenöt előadás szere- pel, amelyeket vezető magyar gazdasági, kereskedelmi és műszaki szakemberek tarta­nak. A gazdasági napok hétfői ünnepélyes megnyitóján részt vett Huszár István miniszter­elnök-helyettes, dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter és más hivatalos magyar személyiségek. dr. Otto Schlecht, a bonni gazdasági minisztérium államtitkára, aki kormánya nevében üdvözölte a jelenlevőket, Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedés- ügyi államminiszter. 1979. JANUAR 16., KEDD xjíwism Erőműveknek szabályozók A Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalatnál erőművi berendezéseket, vezérlő és segédüzemi táblákat, relészekrőnye- ket és hőfokszabályozókat gyártanak exportra. Az idén sok millió forint értékben szállítanak a Szovjetunióba, Peruba és Ba ngiad es be. A képen: Berta Jancsiié a hőfokszabályozók ke­zelőlapjait köti be. Fehér József felvétele Jó vívmány — válságban ? A megyei USB az üzemi étkezte fést vizsgálta A legutóbbi felmérés ada­tai szerint az országban a dol­gozók 31 százaléka ebédel üze­mi étkezdében. Pest megye sajátos helyzete itt is meg­nehezíti a megbízható össze­hasonlítást, mert sokan jár­nak a megyéből a fővárosba dolgozni. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutób­bi vizsgálatának adatai azt mutatják, hogy a Pest megyéi dolgozóknak 1976-ban 22,5, 1978 első felében 23,7 százalé­ka vette igénybe a kedvezmé­nyes étkeztetést a munkahe­lyén. A bejárók nagy számá­nak figyelembe vétele vala­melyest korrigál az adatokon, mégis azt kell megállapítani, hogy kevesen veszik igénybe az országban is, a megyében is ezt a nagyon jelentős ked­vezményt. Miből növeljék? Pest megyében a leg­kedvezőbb a helyzet az ipari vállalatoknál. A saját konyhá­val rendelkező munkahelye­ken az üzemi étkeztetésben részt vevő dolgozók aránya másfél év alatt 28.2-ről' 30,2 százalékra emelkedett. A vizs­gált áfészeknél tavaly az első félévben az arány csak 12,3 százalék volt. Az elmúlt három évben — mint a NEB megállapította — a munkahelyeken sokat tet­tek azért, hogy az üzemi étke­zés kulturáltabb legyen. Ma már a felszolgálásra, a tisz­taságra csak nagyon kevés he­lyen panaszkodnak, a legtöbb helyen azonban a felszolgált étel mennyisége, minősége vagy mindkettő kifogásolható. Valóban, szakács legyen a talpán, aki a viszonylag szű­kös nyersanyagnormából is ki tudja gazdálkodni a min­dennapi jó ebédet. Megoldásként szóba jöhetne o norma emelése, de ezt az a kérdés követi: ki viselje a ter­heket? A munkáltatók a hoz­zájárulást a jóléti és kultu­rális alapjukból fizetik. Ugyanebből az alapból kell fenntartani az üzemi gyer­mekintézményeket, az üdülő­ket, ebből fizetik a segélyeket és ez a forrása a sport- és kulturális élet támogatá-ának is. A Magyar Hajó- és Daru- gyár váci gváró,ban például 66,6. százalékot visz el a jólé­ti alánból az étkezési hozzá­járulás, s ez az. aránv már így is szűkre szabja a másra for­dítható kereteket. ] Okkal aggódnak tehát a gaz­dasági vezetők, amikor a vál­lalati hozzájárulás növelése kerül szóba, mert megtörtén­hetne. hogv elvinné az egész alapot. F.gves helyeken. ígv oé!dá”l a Cement- és Mész­művek vá"i ru'árában a része­sed«-! alakból egészítik ki a lóiét' alaoot azért, hogv emel­hessek az étkeztetés színvona­lát. Ez a-o^hon k^-kő-ntos Iá, pés, mert sérti azoknak a dol­gozóknak az érdekeit, akik nem a gyárban ebédelnek, an­nál is inkább, mert az étkez­tetést általában a dolgozóknak csak a kisebb hányada veszi igépybe, A Pest megyei NEB vizsgá­lata során 300 embert kérdez­tek meg arról, hogy a koszt minőségének javítása érdeké­ben hajlandók lennének-e többet fizetni. A megkérde­zettek fele igennel válaszolt, de csak a fele, ezért valószí­nű, hogy a másik fele már nem venné igénybe a drágább szolgáltatást. Sokan pedig úgy nyilatkoztak; nem hiszik, hogy ha többet fizetnének is, megjavulna az üzemi koszt. 1 A vizsgálat 25 gazdasági egységre terjedt ki. Kilencnek van saját konyhája, tizenöt­nek csak melegítő konyhája, egy tsz-nél pedig egyáltalán nincs üzemi étkeztetés. A dol­gozók általában kulturált, nyugodt körülmények között költik el ebédjüket, leszámít­va például a Cegléd és Vidé­ke Áfész-t, ahol a központi konyha és az étterem is el­avult, a Köjál is kifogásolta. A szövetkezet új ebédlő, tá­laló és mosogatóhelyiség át­adására készül. Korszerűtlen a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi Kisbogrács ét­terme és konyhája is. az idén ezért új éttermet nyitnak. Több lesi a hefy Nyáron a hűtőkapacitás okoz gondot. Ez nem jellemző pél­dául a Dömsödi Dózsa Tsz ét­kezdéjére. A konyhák, étter­mek kihasználtsága a megyé­ben néhány esettől eltekintve teljes. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyára konyhá­jának teljesítőképessége csak félig van kihasználva, még háromszáz emberre főzhetné­nek. A megoldáson már gon­dolkodnak, s erre szükség is van, mert a városban kevés helyen lehet étkezni. A negyedik ötéves tervidő­szakban minden harmadik vizsgált üzem korszerűsítette éttermét és konyháját. A fej­lesztések nyomán a konyhák kapacitása, az éttermek befo­gadóképessége nőtt. A jelen­legi tervidőszakban is több helyen kerül sor hasonló mun­kálatokra, a kapacitás tehát tovább bővül, s ez megteremt­hetné a közétkeztetés kiter­jesztésének az alapját. Kérdés azonban, hogy ele­gendő lesz-e több embernek helyet csinálni az éttermek­ben; elegendő lesz1« az, hogy ennek nyomán a felszolgálás kulturáltsága is javul. Ez azért is kétséges, mert eddig sem a felszolgálásra volt panasz, sok­kal inkább az ebéd mennyi­ségére és minőségére. A népi ellenőrök megfigyel­ték, hogy a dolgozók ott elé­gedettek leginkább az ebéd­del, ahol saját üzemi konyha működik. Ha helyben van a konyha, a szakács első kézből kapja a megjegyzéseket, s ha nem a szakács kapja, akkor a szakszervezet és a gazdasági vezetők. Kénytelenek hát ma­guk is tenni valamit, különö­sen, ha maguk is ott étkez­nek és a panaszok jogosságát a saját gyomrukon érzik. Ha a konyhai és éttermi alkalma­zottak is saját beosztottjaik, jobban tudnak hatni rájuk. Az új jobban főz Érdemes megemlíteni,' ho­gyan szereztek nagyobb nép­szerűséget az üzemi étkezte­tésnek, a diósdi csapágygyár­ban. ahol jó egy éve még vendéglátóipari vállalat fő­zött. Visszaéléseket is tapasz­taltak. a koszt sem volt jó, kevesen is ebédeltek. 1977. január elsejével felmondtak a vendéglátó vállalatnak és egy áfésszel kötöttek szerződést. Az üzemi étkeztetésben részt­vevők száma egy év alatt harminc százalékkal emelke­dett! Másutt is keresni kell az üzemi étkeztetés népszerűsö- désének módjait. Fontos, hogy aki nyolc órát dolgozik a mun­kahelyén, helyben jusson me­leg ételhez. Nem is csak élet­tani szempontból lényeges ez, hanem azért is, mert jobb a munkakedve, közérzete annak az embernek, aki asztalnál, meleg, ebédet ehet, mint an­nak, aki — bizonyára drágáb­ban is T- zsebből, a gén mel­lett fogyasztja el az otthonról hozott,, vagy útközben idő- veszteséggel beszerzett hideg ebédjét vagy uzsonnáját. Mindennek megvan a —bár nehezen kimutatható, de — nyilvánvaló gazdasági kihatá­sa is. Nagy vívmány volt az üzemi étkeztetés bevezetése, de hasznát akkor látjuk, ha nemcsak minden negyedik ember élvezi előnyeit. Hatos Erzsébet Ifjykenunuftisták a gazdasági építőmunkában Mx új físox&aBnti év ffervee Pesf megyében A KISZ Pest megyei bizott­sága az elmúlt napokban vi­tatta meg az új mozgalmi év akcióprogramját. Milyen ten­nivalók várnak az elkövetke­zendő időszakban Pest megye 37 ezer ifjúkommunistájára? — erről a témáról kértünk tájékoztatást Maczkó József­től, a KISZ Pest megyei bi­zottságának titkárától. — Az új mozgalmi év ak­cióprogramjának központi gondolata az, hogy munkánk hatékonyságának és minősé­gének javításával járuljunk hozzá az aktuális gazdaságpo­litikai tennivalók végrehajtá­sához, az V. ötéves terv cél­kitűzéseinek megvalósításához. Az új akcióprogramok össze1 állításánál viszont szemlélet- változásra is szükség van. Ko­rábban ugyanis tapasztalatunk szerint jó néhány alapszerve­zetben a mennyiséget helyez­ték előtérbe: lényegesen töb­bet vállaltak annál, mint amennyit a valóságban el tudtak érni. Saját érdekünk­ben ezén a jövőben változtat­nunk kell: az egyéni felaján­lásokat is a hatékonyság és a minőség jegyében állítják ösz- sze a fiatalok. A takarékosság kérdése — Milyen konkrét tenniva­lók várnak a dolgozó KISZ- fiatalokra? — Az üzemi KlSZ-szerve- zeteknek elsősorban a terme­lési mozgalmakra, az Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás megszervezésére, az ezekben rejlő, s még kiaknázatlan le­hetőségek feltárására kell ere­jüket összpontosítaniuk. Ezzel jelentősen hozzájárulhatnak a gazdaságpolitikai tervek való­ra váltásához. Néhány példa: a váci Forte és a Híradás­technikai Anyagok Gyára, va­lamint a budaörsi Ipari Sze­relvény és Gépgyár fiataljai már eddig is szép eredménye­ket értek el, Ésszerűen taka­rékoskodtak az importból származó, továbbfeldolgozott anyagokkal. E téren van ten­. nivalójuk a jövőben is a Pest megyei Műanyagipari Válla­lat, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat és a Kö­zépmagyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat ifjúkom­munistáinak. Az anyag- és energiatakarékosság pedig — többek közt — a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál, a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat­nál, a KÖZGÉP-nél, valamint a Magyar Hajó- és. Darugyár váci gyárában ad szép fel­adatot a KISZ-eseknek. Ter­mészetesen ugyanezek a ten­nivalók nemcsak a felsorolt üzemekben, hanem másutt' is megoldandók: a munkaerő ésszerű foglalkoztatásából, s a termelőberendezések haté­konyságának emeléséből az ifjúkommunisták is aktívan kiveszik részüket. S mivel Pest megyében csaknem hat­száz ifjúsági munkakőllaktí- vában kilencezren keresik ke­nyerüket, ezért a KlSZ-szer- vezetek és a brigádok közötti kaocsolat helyes gyakorlatá- nak bemutatása érdekében módszertani központokat ala­Újra hasznosítható anyagok A kutatások eredményre vezettek Jelentős szerepet kaphat a környezetvédelemben a zeolit nevű ásvány — állapí­totta meg hároméves tudomá­nyos munka után az a kutató- csoport, amely a Magyar Tu­dományos Akadémia műsza­ki kémiai kutatóintézetének szakembereiből e szilikát ás­vány elemzésére alakult. Mun­kájuk során a Nehézipari Mi­nisztérium megbízásából meg­keresték és elemezték a hazai lelőhelyeket, megállapították, hogy az alumíniumszilikáto- kat tartalmazó ásványból bő­ségesen található a Tokaj vi­dékén. Tulajdonságai közül legfeltűnőbb a nedvszívó ké­pessége. A kutatócsoport vizs­gálata szerint e tulajdonsága főként a környezetvédelem­ben ígér nagy jövőt. A kísér-; letek .szerint ugyanis a vegy­ipari hulladékokból számos anyag kiválasztására, megkö­tésére alkalmas. Különösen az ammónia, a kénhidrogének, a kéndioxid, valamint a mer- kaptánok megkötésében értek el figyelemre méltó eredmé­nyeket. Ezek alapján felhasz­nálható a vegyipari hulladé­kok tisztítására. Segítségével újra hasznos anyagokat nyer­hetnek és dúsíthatnak mel­léktermékekből, véggázokból. kítanak Vácott, Százhalom­battán, Nagykőrösön és a Csepel Autógyárban. A diáitok feladatai — Hallhatnánk-e részlete­sebben a középfokú oktatási intézmények KlSZ-szsrveze- teinek aktuális tennivalóiról? — A középfokú oktatási in­tézmények fiataljainak leg­fontosabb feladata természete­sen a' tanulás. Ezért különö­sen fontosnak tartjuk, hogy valamennyi középiskola kap­csolódjon be a KISZ KB meg­hirdette tanulmányi mozga­lomba. A szakmunkástanulók­nak pedig véleményem szerint hasznos időtöltést ígér _ az úgynevezett szakmatörténeti szakkörök megalakítása. E közösségek az összegyűjtött anyagokból — a bázisüzemek segítségével — szakmatörté­neti kiállítást rendezhetnek: lehetőség kínálkozik a kora­beli ' dokumentumok felkuta­tása nyomán ismereteik bőví­tésére, arról nem is beszélve, hogy — amennyiben általános iskolások is megtekintik e tárlatokat — jó propagandája lehet ez az okos pályaválasz­tásnak. Más feladat: az agg­lomerációs övezet iskolái is bekapcsolódhatnak a Buda­pest és környéke zöldövezeti program megvalósításába. S mivel közismert, hogy 1979 a gyermekek nemzetközi éve, ebből az alkalomból szeret­nénk tovább szélesíteni a KISZ-esek és az úttörők kö­zötti, már eddig is eredmé­nyes testvérkapcsolatot. Min­den bizonnyal bővül a kisdiá­kokat patronálok köre. Védnökséggel segítve — A gazdaságpolitikai cé­lok valóra váltásának lényeges része a helyi védnökség... — Csak néhány kiragadott példát szeretnék megemlíteni. Ismeretes, hogy a paksi atom­erőmű építkezésén dolgozó önkéntes ifjúsági építőbrigád­ban megtalálhatjuk Pest me­gye fiataljainak képviselőit is. Ezenkívül az atomerőmű épí­tésében érdekelt vállalatok — részegységeket állítanak elő e jelentős beruházáshoz — ifjú­kommunistái védnökséget vál­laltak a szükséges anyagok határidős szállítására. Közé­jük tartoznak a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregységének, valamint a szobi kőbányának a fiataljai. Százhalombattán a Dunai Kő­olajipari Vállalat KISZ-esei szintén szervezett keretek kö­zött folytatják — az Adria kőolajvezeték fogadóállomásá­nak elkészülte után — további vállalásuk teljesítését. Az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának cselekvési programjá­ban kiemelt helyen szerepel a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása: ezeket kell fia­taljainknak is saját munkahe­lyükön legjobb képességük szerint megvalósítaniuk. F, G. így tudományos ötlet sikere Pest megyében is bevált a Üa-Hyb Gyakorta vezet rögös út egy kitűnő ötlettől a meg­valósulásig. Szerencsés vélet­len-e, vagy éppen mezőgaz­dasági fejlődésünk kedvezőbb széljárásának tudható be, de egy bizonyos, a Ka-IIyb sertéshibrid jobban ;árt más társainál. Nemcsak nálunk és a szocialista országokban, hanem a tőkésvilágban is elismert és elterjedt a 204 partnergazdasággal kap­csolatban álló Kaposvári Ser­téstenyésztő és Értékesítő Kö­zös Vállalat sertésfajitája, mely típusból csupán 1977-ben 1,7 millió hízó került vágóhídra. Mielőtt azonban részletesen beszélnénk az ország-világra szóló' sikerről, hadd ejtsünk néhány szót a hibridizációról általában. A hybrid korcsot jelent, amelyet a genetikusok a rokontenyésztás alkalmazá­sával állítanak elő. Az ilyen degenerálódott családokat, faj­tavonalakat egymással keresz­tezve kiváló tulajdonságú egyedek keletkeznek. Az új­donság a Ka-Hyb esetében az, hogy amíg másutt a nemesi- tők az apa- és anyaállatot magas költséggel és kizárólag saját telepeiken produkálják — így az árutermelőknek új­ra és újra meg kell vásárol- niok a szülőket —, addig a kaposvári rendszerben csak az apavonal igényel állandó megújítást. A kocák házilag szaporítha­tok. A megoldás egyedülálló és gazdaságossága vitathatat­lan. Tudják ezt jól az illetéke­sek Pest megyében is, nem véletlen, hogy szőkébb pát­riánk mezőgazdasági nagyüze­meiben tartott 200 ezer kocá­ból több mint 7 ezer a Ka- Hyb és, hogy a megépített 17 szakosított telep közül 12-ben éppen ezzel a hybriddel fog­lalkoznak. Fölföldi Sándor, a Ceglédi Állami Tangazdaság üzem- igakgatója elmondta, hogy a megye legnagyobb hízógyára a gazdaság — az üzem 2500 kocája évente 48 ezer mala­cot fial — s, hogy náluk pél­dául az országos átlaggal szemben, amely két-három százalékos nyereséget jelent, 15 százalékos hasznot hoz a sertéságazat, hogy egy kilo­gramm végterméket 3,75 kilo­gramm abrakból nyernek. S ami szintép nem lényegtelen, ebben már a szülők tápanyag fogyasztása is benne foglalta­tik. Természetesen számolni nemcsak mi magyarok tu­dunk, hanem azok a belga, _ holland kistenyésztők is, akik' rájöttek; jobban teszik, ha a méregdrága nyugati tenyész­állatok helyett a dunántúli Ka- Hyb-ot veszik meg. A közös vállalat jelenleg hat országba szállít apa. és anyaállatokat, és si­kerei közül talán a frankfurti kiállításon tavaly kapott te­nyésztői nagydíjra a legbüsz­kébbek. A rangos bemutatón ugyanis Európa valamennyi neves sertéshybrid cégje kép­viseltette magát. Gál János. a közös vállalat területi partnerszolgálatának vezetője, aki többek között a Pest megyei szövetkezetek és állami gazdaságok problémái­val is foglalkozik, arról tájé­koztatott, hogy idei terveik­ben fokozott hangsúlyt kap a háztáji gazdaságok integrálá­sa. A kistermelőket egyre nagyobb számban szeretnék el­látni hybridjükkel. követendő példaként említve meg a hernádi Március 15. Tsz-t, ahol nagy számban adják ki felnevelésre a 20 kilogrammos malacokat a gazdáknak, ma­gukra vállalva a tenyésztői, értékesítési gondokat. A kon- kurrencia felől érdeklődve megtudtuk; a nyugati farmer- gazdaságok aligha lehetnek a közös vállalat versenyképes el­lenfelei. Mert míg az ottani állattar­tók ötletszerűen vesznek meg egy-egy kiváló egyedet, a Ka- Hyb-rendszer a világ vala­mennyi kiemelkedően értékes örökletes tulajdonságokkal rendelkező tenyészsertését nyilvántartja és csak a leg­szigorúbb ellenőrzések után vásárolják meg a kiszemelt ál­latot. Ha minden tudományos­gyakorlati ötletünk, találmá­nyunk sorsa így alakulna, ta­lán bátrabban írhatnánk le és kérdőjel nélkül: ilyen gaz­dagok vagyunk. Valkó Béla l i A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents