Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1979. JANUÁR 14., VASÁRNAP Több tej, búza, kukorica a járásban Tovább fepdött a mezőgazdaság Kiemelkedő terméseredmények szüléitek Az MSZMP járási bizottsága kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság 1978. de­cember. 6-i ülésén elhangzot­takról Fekete Antal, a járási pártbizottság első titkára adott tájékoztatást, majd Ádori Ká­roly, a járási pártbizottság osztályvezetője terjesztett elő jelentést az 1978. évi járási gazdaságpolitikai cselekvési program végrehajtásáról, va­lamint a járási pártbizottság 1979-re készített cselekvési programját ismertette. A tes­tület a jelentést és a prog­ramtervezetet megtárgyalta, majd egyhangúlag elfogadta. A múlt évi munkát értéke­lő beszámoló megállapította, hogy a XI. kongresszus hatá­rozatai, az V. ötéves terv fel­adatai, a népgazdaság igényei figyelembe vételével, 1978-ra megalapozott, de feszített gazdaságpolitikai cselekvési programot készítettek a párt­vezetőségek és a gazdasági egységek pártszervei. A járásban meghatározó szerepet tölt be a mezőgaz­daság, melynek 8,8 százalékos bruttó termelési értéknöveke­dést szabtak meg. A most ké­szülő végső összesítés szerint, a tervezettől valamelyest el­maradtak a mezőgazdasági nagyüzemek, a teljesítés 7,4— 7,6 százalék körül alakul. Az elmaradás néhány gazdaság nemvárt termésveszteségéből adódik. Főként az abonyi Űj Világ és a kocséri Űj Élet termelőszövetkezetet sújtotta a kedvezőtlen időjárás. Kiemelkedően fejlődött a kenyérgabona, és a kuko­ricatermesztés, valamint az állattenyésztés, mindhá­romban a megyei és az or­szágos átlagot túlszárnya­ló eredmények születtek. A növénytermesztés hoza­mait, az 1977. évihez viszo­nyítva 3—4 százalékkal na­gyobb értékben szabták meg, s tekintettel a kenyérgabona 17 ezer 751 hektár vetésterüle­tére, ez meghatározó volt az ágazat eredményessége szem­pontjából. Búzából a célul ki­tűzött 42,1 mázsával szemben, 46.3 mázsát takarítottak be hektáronként. A rozsból elért 22.3 mázsás hektáronkénti át­lag megegyezik az előirány­zottal. j Őszi árpából 36,3 má­zsás termésátlag született, va­lamivel alacsonyabb a várt­nál. Az abraktakarmány-termesz- tés növelése a program fontos törekvése volt, s kedvezően alakult a helyzet, kukoricából átlagosan 61,8 mázsát takarí­tottak be hektáronként, a tervezett 57,5 mázsával szem­ben. A cukorrépa mennyisége alatta maradt a tervezett 380 mázsás termésátlagnak, csu­pán 325,5 mázsát takarítottak be, ám kedvező, 17—18 szá­zalékos cukortartalommal. A burgonya 11 százalékkal töb­bet termett a vártnál, 221,8 mázsát szedtek fel hektáron­ként. A napraforgóból terve­zett 20 mázsás átlagot nem sikerült elérni, csak 16,3 má­zsát produkáltak, főként a csemői és a nagykőrösi terme­lőszövetkezetek szerény ered­ményének következtében. Zöldségféléket 2 ezer 800 hektáron .terjesztettek a gaz­daságok. A rossz időjárás foly­tán az abonyi Üj Világ, a ko­cséri Üj Élet és a nagykőrö­si termelőszövetkezetekben a várt paradicsommennyiségnek csak a fele termett. Bőséges termést ért el viszont a nyárs­apáti Haladás Tsz a gyökér­zöldségek hektáronkénti 400 mázsás átlagával. Az állattenyésztésben a tej­termelés fokozása volt az egyik legfontosabb feladat. Fokozatosan teret nyert a korszerű tartásmód és a te­nyésztői munka. Rendelkezés­re áll a megfelelő takarmá­nyozási technológia is. Szá­lastakarmányokból a tervezett másfélszeresét takarították be, ám a minőség kedvezőtlenebb értéket mutat. A lédús takar­mányok termesztésében van­nak még javítanivalók. A tö- megtakarmányok betakarítá­sához szükséges gépsorok ren­delkezésre állnak. A kedvező körülmények lehetővé tették a célul ki­tűzött 3 ezer 800, 3 ezer 900 literes járási tejtermelé- sd átlag elérését. Beleszámítva a Ceglédi Állami Tangazdaság tehénállományát is, összesen 6 ezer 580 jó­szág átlagában, 3 ezer 908 liter volt a tehenenként fejt tej évi mennyisége. A tejtermelés­ben kimagasló eredményt ért el a kocséri Petőfi Tsz 4 ezer 623, a ceglédberceli Egyetértés Tsz 4 ezer 321, a jászkarajenői Árpád Tsz 4 ezer 218, az abo­nyi József Attila Tsz 4 ezer 62 és az albertirsai Dimitrov Tsz 4 ezer 40 literes átlagá­val. A sertéstenyésztésben a ko­cák száma meghaladta a me­gyei igényeket, elérte a 6 ez­ret. A szakosított sertéstele­pekről elegendő hízó került ki. összességében a járás me­zőgazdasága eleget tett fel­adatának, a járási kívánalmak­nak, ezért elismerés, köszönet illeti a becsületesen, szorgal­masan dolgozó kommunistákat és pártanlkívülieket egyaránt. Az iparban — sajátos helyi feladatainak megfelelően — kiemelten kezelték a Albert- irsa—Vinnyica nagyfeszültségű távvezeték fogadóállomásának építését, az állomást már üzembe helyezték. A járásban működő gyár­egységek és ipari szövetkeze­tek a tervezett ütemben fej­lődtek, 1977-hez viszonyítva Holnap Bar&y Zsuzsa dalestje Sokat ígérő zenei esemény lesz a ceglédi zeneiskola hang­versenytermében a felnőtt bérleti hangverseny negyedik előadása, Barlay Zsuzsa dal­estje, amely hétfőn, január 15-én, este hat órakor kezdő­dik. A művésznő a Magyar Ál­lami Operaház Liszt-díjas szólóénekesnője. Az operairo­dalom több jeles drámai alt­szerepét énekli, bemutatkozott különböző stílusú szerepekben, vígoperákban, oratóriumokban, énekelt dalokat. Emlékezete­sek küini-U szereplései, az Operaház vendégjátékai al­kalmával Szokolay Sándor Vérnász című operájában is bemutatkozott. A ceglédi ária- és dalesten Barlay Zsuzsa Schubert, Brahms, Liszt Ferenc és Ko­dály Zoltán megzenésítette dalokból ad elő, áriát énekel Ponchielli Gioconda című operájából, Paulina románcát tolmácsolja Csajkovszkij Pique Dame című operájának híres alt áriáját. A hangversenyen a műsort Juhász Előd Ismerteti, zongo- j rán kísér Freymann Magda. Í E. 15,7 százalékos termelési ér­téknövekedést értek el, első­sorban a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének terme, lésnövekedéséből adódóan, bár éves tervét az üzem csak 98 százalékra teljesítette. Az el­maradás részben a telefon- gyártásra való átállásban köz­reműködő partnerek késedel­mes szállításának, részben az üzemen belüli szervezési és irányítási hiányosságoknak köszönhető. Az élelmiszeriparban a na­gyobb méretű előfeldolgozás bevezetése és a kapacitás ha­tékonyabb kihasználása volt a cél, amelyet az üzemek elér­tek. Az abonyi Űj Világ és a nyársapáti Haladás tsz- ben tavaly megépült elő- feldolgozok megkönnyítet­ték a megtermelt áruk biz­tonságba helyezését. A kereskedelemben megfele­lő volt a lakosság alapellátá­sa. A cselekvési programban megszabott feladatok, az al­bertirsai vendáglátóipari kom­binátéi kivételével, megvaló­sultak, továbbá megkezdődött a törteli és a ceglédberceli ABC-áruház építése. A községek új létesítmények­kel gyarapodtak. Átadták a kocséri bölcsődét és a csemői, valamint a ceglédberceli tor­natermet. Albertirsán és Ceg- lédbercelen megkezdődött az iskolaépítés. A testület a gazdálkodó egy­ségeknek, a közös célok eléré­séért fáradozó lakosságnak köszönetét fejezte ki az 1978- ban végzett, eredményes mun­káért. A járási pártbizottság 1979. évi gazdaságpolitikai cselek­vési programját részletesen keddi számunkban ismertetjük. T. T. A vezérlőterem műszerfaláról irányítják a ceglédi kétezer vagonos gabenztársiá gépeit, berendezéseit. A kép előterében látható Molnár József a vasúti garatot hozza működi öe. Apáti-Tólh Sándor felvétele . Január 12-e volt ebben az év­ben az első népesebb piaci nap Cegléden. A hideg idő ott­hon marasztotta eddig a ma­gánárusokat, kamrában, pin­cében, fagytól védett helyen várt a zöldség az eladásra. A forgalom most közepes volt, s hasonló a kínálat is. Alapvető zöldségfélékből, bur­gonyából, káposztából elegen­dő került a vásárlók elé. Gyor­san fogyott a vecsési kister­melő hordós káposztája, amely serkentő és tartósító szerek nélkül, hagyományosan sava- nyodott, nem sajnálták belő­le az ízesítő köményt, birsal­mát, csöves paprikát sem. Tej­termék — tejföl és fúró —, valamint tojás kevés jutott a ceglédi piacra. Süteményhez, tésztafélék­hez mák és dióbél, sőt, tisztí­tott mandula is volt. Ára a té­li ünnepek után sem válto­zott. Sok vevőt becsábított a termelőiszövetkezeti hús- és hentesáruboltba a hurka, a kolbász és a tisztított, friss baromfihús. Kevés terményt kínáltak a pénteki piacon, aki későn ér­kezett, már nem kapott búzát, szemelt kukoricát, háztáji jó­szágainak. Az MHSZ-szervezet idei programja Lőteret, pályát építeni Megyei és országos versenyek kétszázan, városunkban mé-’ rik össze tudásukat ősszelj Szeptemberben Cegléden tart­ják meg a megyei honvédelmi napot, ami sok feladatot ró az MHSZ helyi munkatársai­ra, aktivistáira. A program rendkívül változatosnak ígér­kezik, lesz majd légiparádé, ejtőernyős ugrás, modellező bemutató, s eljön a Zrínyi Miklós haditorna-klub. Az MHSZ-bázis és a klu­bok továbbra is részt vesz­nek a tavaly meghirdetett szocialista versenymozgalom­ban. A klubok számát négy­gyei gyarapítják, munkater­vükben kiemelt feladatként szerepel a tagtoborzás, a ren­delkezésükre bocsátott eszkö­zök megóvása, felújítása. A társadalmi munkát elsősor­ban a lőterek építésére szer-' vezik. Nagy erőket fogtak össze a Dohány utcában ké­szülő autós rutinpálya építé­sében is. A terület feltöltésé- | vei, a terepegyengetéssel már végeztek, a kiviteli terveket fizetség nélkül készítették el a szakemberek. A munkák során igen sok segítséget kap­tak a honvédségtől. Ügy ter­vezik, hogy a pályát az év végére átadják, s a jövőben korszerű körülmények között sajátíthatják el a gépjármű- vezetés ismereteit az MHSZ városi-járási tagjai, a terüle­ten működő autóközlekedési tanintézet hallgatói. Az épí­tés terhei eddig kizárólag az MHSZ-re hárultak. Remélik, hogy most már a többi érde­kelt szerv is bekapcsolódik a kivitelezésbe. A pálya kör­nyékét fásítják, parkosítják, a zöldövezetben a tömegspor­tot és a honvédelmi verse­nyek céljait szolgáló gyakorló- pályát alakítanak ki. Az a szándékuk, hogy az esztendő végére befejezik a székházuk­hoz tartozó légouskás és kis- puskás lőtér már korábban megkezdett építését. K. D. Az MHSZ városi-járási ve­zetősége az idén különösen nagy gondot fordít-az ifjú­ság honvédelmi és hazafias nevelésére. Fontos szerepet vállal az ifjúgárdisták kép­zésében. továbbá az összetett honvédelmi verseny, a hon­védelmi kupa lövészverseny, a járőrversenyek és a lövé­szetek szervezésében, lebonyo­lításában. Mindig sok résztvevőt von­zanak a rádióamatőrök irány­mérő és étermérő versenyei, az úttörőknek évről évre meghirdetik a Lenin ifjú táv- írásza vetélkedőt. Az utóbbi időben egyre több megyei és országos helyezést érnek el magán- és sorköteles gép- járművezetőik. Az új honvé­delmi törvényből adódóan, tennivalóik jelentősen gyara­podtak a sorköteles állomá­nyúak nevelésében. Ebben az esztendőben nagy feladatot jelent, hogy május­ban, Cegléden rendezik meg a Vezess kiválóan! verseny Pest megyei döntőjét, s az ország legjobbjai, mintegy Fűtött öltöző, csapból folyó meleg víz Naptárt visz a kéményseprő Rendelésre kályhát raknak Január havában, a régi re­gulát követve, az egykori céh- ipar hagyományai szerint, naptárral köszönt be az ott­honokba a kéményseprő. Bol­dog új esztendőt és természe­tesen, sok szerencsét kíván a gazdának. Ennyi maradt az évszázados szokásból, hiszen ma már a naptárt is a válla­lati szakszervezeti bizottság rendeli meg a nyomdától. Papucs helyett gumicsizma Ceglédet, Nagykőröst, Nyárs­apát, Csemő és Kocsér határát összesen tucatnyi kéménysep­rő látja el, csupán töredéke az egykori tisztes ipar seregé­nek. Igaz, közben a körülmények megváltoztak. Némileg módo­sult az öltözék is: papucsot ma már senki sem hord, ad viszont a vállalat gumicsizmát és esőköpenyt. Nagy szükség van erre is, arra is, hiszen nem kellemes a tanyavilágot és a külterületet kerékpárral járni ebben a téli zimankóban. Amikor visszaérkeznek a munkából, jól fűtött öltöző, a mosdóban csapból folyó me­leg víz várja őket. Társadalmi munkájukkal tették barátságosabbá a ceg­lédi kirendeltség hodálynyi termét a Szolnoki út és a Puskin utca sarkán. Húszezer forint értékű munkát vállal­tak, és ma már rá sem lehet ismerni az egykor elhanyagolt irodára. A Pest megyei Kéménysep­nyeket, közéjük tartoznak az óvodák, bölcsődék, napközi­otthonok és a szociális otthon kéményei is, kéthavonként tisztítják. Az igazi nagy ké­ményeket, ilyen a volt Ko­vács-malomé Cegléden, a mai takarmánykeverőé és a tégla­gyáré, már vagy évtizede nem pucolták, s aki megrendelné a munkát, szép summát kelle­ne fizetnie érte. Szemle a padlásokon Gázszerelő csoportjuk a megye más részein dolgozik. Cserépkályhásaik közületi és magánmegrendeléseknek tesz­nek eleget, miután ez a szol­gáltatás még nem eléggé elter­jedt, az anyagbeszerzés is ne­hézkes, nem könnyű kielégíte­ni a megrendelek igényeit. Egyébként arra törekednek, hogy felvirágoztassák ezt az ágazatot, a lakosságtól minél több megbízást kapjanak. A háztulajdonosokkal jól megvannak. Ha rendellenessé­get észlelnek, például a régi építésű kémények közelében beépített gerendát látnak vagy ha hiányzik a kéményajtó, il­letve gyúlékony anyagok he­vernek a padláson, úgyneve­zett tűzrendészeti figyelmezte­tő lapot töltenek ki. Legköze­lebb ellenőrzik, megszűnt-e a tűzveszély, s ha mulasztást ta­pasztalnak, szabálysértési fel­jelentést tesznek a tanácson. Erre azonban ritkán kerül sor, tehát, aki babonás, még hi­het a szerencsét hozó ceglédi, nagykőrösi kéményseprőkben. Tamasi Tamás — Kiállítással ünnepli fenn­állása tizedik évfordulóját a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság .Termelőszövetkezet. A kiállítást februárban, a zár­számadó közgyűlés alkalmá­val nyitják meg, a Kossuth Múzeumban. A családtagok köszönetét mon­danak mindazoknak, akik Veér László rajztanár halála miatti gyá­szukat részvétükkel enyhítették. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett fér­jem, édesapánk, nagyapánk^ id. Végh Sándor temetésén meg­jelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Á gyászoló család. Fájdalommal és megtört szívvel tudatom mindazokkal, akik ismer­ték és szerették, hogy a legjobb és legdrágább férj dr. Radó György orvos 77 éves korában elhunyt. Temetése 1079. január 10- én 13 órakor Cegléden megtörtént, dr. Radó Györgyné. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett feleségem. Bimbó Istvármé temetésén részt vettek* sírjára koszorút és virágot helyez­tek. Tisztelettel a gyászoló család. rö, Cserépkályhatisztító és Gázszerelő Vállalat ceglédi ki- rendeltségén most meleg és füst fogadja a betérőt. Az előbbi a cég reklámjától, 'a cserépkályhától, az utóbbi a kirendeltségvezető Bálint Ist­ván cigarettájától származik. Műszeres vizsgálatok Bálint István kapásból so­rolja az adatokat: a nyilván­tartás szerint, a két városban és a három községben össze­sen 34 ezer 832 kémény füs­töl, ennyit kell háromhavon- ként megtisztítaniuk, ami nem kis feladatot ró a hét szakképzett és az öt betaní­tott munkásra. Szerencsére, a szakmai utánpótlás részben megoldódik, most két átképzés fiatalember tanula a szakmát munka közben, az egyik új­donsült kéményseprőnek cse­répkályhás képzettsége van.“ Négyévenként elvégzik a kötelező füstnyomáspróbát, előírt időnként a kéményfe­lülvizsgálatokat. Egy kicsit előredolgoztak tavaly, sikerült is a tervet korábban teljesíte­niük, azzal a szándékkal, hogy később segítséget nyújt­hassanak kollégáiknak a me­gyében. Ha kell, műszeres vizsgála­tokat is végeznek, korszerű, sokat tudó külföldi műszerek­kel, amelyek nagy bizonyos­sággal állapítják meg a rend-, ellenességeket. A látlelet nem- ' csak a baj okát közli, hanem ismerteti a hiba kijavításának módját is. Az úgynevezett üzemi kémé­% Sok burgonya, kevés tojás Gombnyomásra nyel a garat

Next

/
Thumbnails
Contents