Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1979. JANUÁR 14., VASÁRNAP Több tej, búza, kukorica a járásban Tovább fepdött a mezőgazdaság Kiemelkedő terméseredmények szüléitek Az MSZMP járási bizottsága kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság 1978. december. 6-i ülésén elhangzottakról Fekete Antal, a járási pártbizottság első titkára adott tájékoztatást, majd Ádori Károly, a járási pártbizottság osztályvezetője terjesztett elő jelentést az 1978. évi járási gazdaságpolitikai cselekvési program végrehajtásáról, valamint a járási pártbizottság 1979-re készített cselekvési programját ismertette. A testület a jelentést és a programtervezetet megtárgyalta, majd egyhangúlag elfogadta. A múlt évi munkát értékelő beszámoló megállapította, hogy a XI. kongresszus határozatai, az V. ötéves terv feladatai, a népgazdaság igényei figyelembe vételével, 1978-ra megalapozott, de feszített gazdaságpolitikai cselekvési programot készítettek a pártvezetőségek és a gazdasági egységek pártszervei. A járásban meghatározó szerepet tölt be a mezőgazdaság, melynek 8,8 százalékos bruttó termelési értéknövekedést szabtak meg. A most készülő végső összesítés szerint, a tervezettől valamelyest elmaradtak a mezőgazdasági nagyüzemek, a teljesítés 7,4— 7,6 százalék körül alakul. Az elmaradás néhány gazdaság nemvárt termésveszteségéből adódik. Főként az abonyi Űj Világ és a kocséri Űj Élet termelőszövetkezetet sújtotta a kedvezőtlen időjárás. Kiemelkedően fejlődött a kenyérgabona, és a kukoricatermesztés, valamint az állattenyésztés, mindháromban a megyei és az országos átlagot túlszárnyaló eredmények születtek. A növénytermesztés hozamait, az 1977. évihez viszonyítva 3—4 százalékkal nagyobb értékben szabták meg, s tekintettel a kenyérgabona 17 ezer 751 hektár vetésterületére, ez meghatározó volt az ágazat eredményessége szempontjából. Búzából a célul kitűzött 42,1 mázsával szemben, 46.3 mázsát takarítottak be hektáronként. A rozsból elért 22.3 mázsás hektáronkénti átlag megegyezik az előirányzottal. j Őszi árpából 36,3 mázsás termésátlag született, valamivel alacsonyabb a vártnál. Az abraktakarmány-termesz- tés növelése a program fontos törekvése volt, s kedvezően alakult a helyzet, kukoricából átlagosan 61,8 mázsát takarítottak be hektáronként, a tervezett 57,5 mázsával szemben. A cukorrépa mennyisége alatta maradt a tervezett 380 mázsás termésátlagnak, csupán 325,5 mázsát takarítottak be, ám kedvező, 17—18 százalékos cukortartalommal. A burgonya 11 százalékkal többet termett a vártnál, 221,8 mázsát szedtek fel hektáronként. A napraforgóból tervezett 20 mázsás átlagot nem sikerült elérni, csak 16,3 mázsát produkáltak, főként a csemői és a nagykőrösi termelőszövetkezetek szerény eredményének következtében. Zöldségféléket 2 ezer 800 hektáron .terjesztettek a gazdaságok. A rossz időjárás folytán az abonyi Üj Világ, a kocséri Üj Élet és a nagykőrösi termelőszövetkezetekben a várt paradicsommennyiségnek csak a fele termett. Bőséges termést ért el viszont a nyársapáti Haladás Tsz a gyökérzöldségek hektáronkénti 400 mázsás átlagával. Az állattenyésztésben a tejtermelés fokozása volt az egyik legfontosabb feladat. Fokozatosan teret nyert a korszerű tartásmód és a tenyésztői munka. Rendelkezésre áll a megfelelő takarmányozási technológia is. Szálastakarmányokból a tervezett másfélszeresét takarították be, ám a minőség kedvezőtlenebb értéket mutat. A lédús takarmányok termesztésében vannak még javítanivalók. A tö- megtakarmányok betakarításához szükséges gépsorok rendelkezésre állnak. A kedvező körülmények lehetővé tették a célul kitűzött 3 ezer 800, 3 ezer 900 literes járási tejtermelé- sd átlag elérését. Beleszámítva a Ceglédi Állami Tangazdaság tehénállományát is, összesen 6 ezer 580 jószág átlagában, 3 ezer 908 liter volt a tehenenként fejt tej évi mennyisége. A tejtermelésben kimagasló eredményt ért el a kocséri Petőfi Tsz 4 ezer 623, a ceglédberceli Egyetértés Tsz 4 ezer 321, a jászkarajenői Árpád Tsz 4 ezer 218, az abonyi József Attila Tsz 4 ezer 62 és az albertirsai Dimitrov Tsz 4 ezer 40 literes átlagával. A sertéstenyésztésben a kocák száma meghaladta a megyei igényeket, elérte a 6 ezret. A szakosított sertéstelepekről elegendő hízó került ki. összességében a járás mezőgazdasága eleget tett feladatának, a járási kívánalmaknak, ezért elismerés, köszönet illeti a becsületesen, szorgalmasan dolgozó kommunistákat és pártanlkívülieket egyaránt. Az iparban — sajátos helyi feladatainak megfelelően — kiemelten kezelték a Albert- irsa—Vinnyica nagyfeszültségű távvezeték fogadóállomásának építését, az állomást már üzembe helyezték. A járásban működő gyáregységek és ipari szövetkezetek a tervezett ütemben fejlődtek, 1977-hez viszonyítva Holnap Bar&y Zsuzsa dalestje Sokat ígérő zenei esemény lesz a ceglédi zeneiskola hangversenytermében a felnőtt bérleti hangverseny negyedik előadása, Barlay Zsuzsa dalestje, amely hétfőn, január 15-én, este hat órakor kezdődik. A művésznő a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas szólóénekesnője. Az operairodalom több jeles drámai altszerepét énekli, bemutatkozott különböző stílusú szerepekben, vígoperákban, oratóriumokban, énekelt dalokat. Emlékezetesek küini-U szereplései, az Operaház vendégjátékai alkalmával Szokolay Sándor Vérnász című operájában is bemutatkozott. A ceglédi ária- és dalesten Barlay Zsuzsa Schubert, Brahms, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán megzenésítette dalokból ad elő, áriát énekel Ponchielli Gioconda című operájából, Paulina románcát tolmácsolja Csajkovszkij Pique Dame című operájának híres alt áriáját. A hangversenyen a műsort Juhász Előd Ismerteti, zongo- j rán kísér Freymann Magda. Í E. 15,7 százalékos termelési értéknövekedést értek el, elsősorban a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének terme, lésnövekedéséből adódóan, bár éves tervét az üzem csak 98 százalékra teljesítette. Az elmaradás részben a telefon- gyártásra való átállásban közreműködő partnerek késedelmes szállításának, részben az üzemen belüli szervezési és irányítási hiányosságoknak köszönhető. Az élelmiszeriparban a nagyobb méretű előfeldolgozás bevezetése és a kapacitás hatékonyabb kihasználása volt a cél, amelyet az üzemek elértek. Az abonyi Űj Világ és a nyársapáti Haladás tsz- ben tavaly megépült elő- feldolgozok megkönnyítették a megtermelt áruk biztonságba helyezését. A kereskedelemben megfelelő volt a lakosság alapellátása. A cselekvési programban megszabott feladatok, az albertirsai vendáglátóipari kombinátéi kivételével, megvalósultak, továbbá megkezdődött a törteli és a ceglédberceli ABC-áruház építése. A községek új létesítményekkel gyarapodtak. Átadták a kocséri bölcsődét és a csemői, valamint a ceglédberceli tornatermet. Albertirsán és Ceg- lédbercelen megkezdődött az iskolaépítés. A testület a gazdálkodó egységeknek, a közös célok eléréséért fáradozó lakosságnak köszönetét fejezte ki az 1978- ban végzett, eredményes munkáért. A járási pártbizottság 1979. évi gazdaságpolitikai cselekvési programját részletesen keddi számunkban ismertetjük. T. T. A vezérlőterem műszerfaláról irányítják a ceglédi kétezer vagonos gabenztársiá gépeit, berendezéseit. A kép előterében látható Molnár József a vasúti garatot hozza működi öe. Apáti-Tólh Sándor felvétele . Január 12-e volt ebben az évben az első népesebb piaci nap Cegléden. A hideg idő otthon marasztotta eddig a magánárusokat, kamrában, pincében, fagytól védett helyen várt a zöldség az eladásra. A forgalom most közepes volt, s hasonló a kínálat is. Alapvető zöldségfélékből, burgonyából, káposztából elegendő került a vásárlók elé. Gyorsan fogyott a vecsési kistermelő hordós káposztája, amely serkentő és tartósító szerek nélkül, hagyományosan sava- nyodott, nem sajnálták belőle az ízesítő köményt, birsalmát, csöves paprikát sem. Tejtermék — tejföl és fúró —, valamint tojás kevés jutott a ceglédi piacra. Süteményhez, tésztafélékhez mák és dióbél, sőt, tisztított mandula is volt. Ára a téli ünnepek után sem változott. Sok vevőt becsábított a termelőiszövetkezeti hús- és hentesáruboltba a hurka, a kolbász és a tisztított, friss baromfihús. Kevés terményt kínáltak a pénteki piacon, aki későn érkezett, már nem kapott búzát, szemelt kukoricát, háztáji jószágainak. Az MHSZ-szervezet idei programja Lőteret, pályát építeni Megyei és országos versenyek kétszázan, városunkban mé-’ rik össze tudásukat ősszelj Szeptemberben Cegléden tartják meg a megyei honvédelmi napot, ami sok feladatot ró az MHSZ helyi munkatársaira, aktivistáira. A program rendkívül változatosnak ígérkezik, lesz majd légiparádé, ejtőernyős ugrás, modellező bemutató, s eljön a Zrínyi Miklós haditorna-klub. Az MHSZ-bázis és a klubok továbbra is részt vesznek a tavaly meghirdetett szocialista versenymozgalomban. A klubok számát négygyei gyarapítják, munkatervükben kiemelt feladatként szerepel a tagtoborzás, a rendelkezésükre bocsátott eszközök megóvása, felújítása. A társadalmi munkát elsősorban a lőterek építésére szer-' vezik. Nagy erőket fogtak össze a Dohány utcában készülő autós rutinpálya építésében is. A terület feltöltésé- | vei, a terepegyengetéssel már végeztek, a kiviteli terveket fizetség nélkül készítették el a szakemberek. A munkák során igen sok segítséget kaptak a honvédségtől. Ügy tervezik, hogy a pályát az év végére átadják, s a jövőben korszerű körülmények között sajátíthatják el a gépjármű- vezetés ismereteit az MHSZ városi-járási tagjai, a területen működő autóközlekedési tanintézet hallgatói. Az építés terhei eddig kizárólag az MHSZ-re hárultak. Remélik, hogy most már a többi érdekelt szerv is bekapcsolódik a kivitelezésbe. A pálya környékét fásítják, parkosítják, a zöldövezetben a tömegsportot és a honvédelmi versenyek céljait szolgáló gyakorló- pályát alakítanak ki. Az a szándékuk, hogy az esztendő végére befejezik a székházukhoz tartozó légouskás és kis- puskás lőtér már korábban megkezdett építését. K. D. Az MHSZ városi-járási vezetősége az idén különösen nagy gondot fordít-az ifjúság honvédelmi és hazafias nevelésére. Fontos szerepet vállal az ifjúgárdisták képzésében. továbbá az összetett honvédelmi verseny, a honvédelmi kupa lövészverseny, a járőrversenyek és a lövészetek szervezésében, lebonyolításában. Mindig sok résztvevőt vonzanak a rádióamatőrök iránymérő és étermérő versenyei, az úttörőknek évről évre meghirdetik a Lenin ifjú táv- írásza vetélkedőt. Az utóbbi időben egyre több megyei és országos helyezést érnek el magán- és sorköteles gép- járművezetőik. Az új honvédelmi törvényből adódóan, tennivalóik jelentősen gyarapodtak a sorköteles állományúak nevelésében. Ebben az esztendőben nagy feladatot jelent, hogy májusban, Cegléden rendezik meg a Vezess kiválóan! verseny Pest megyei döntőjét, s az ország legjobbjai, mintegy Fűtött öltöző, csapból folyó meleg víz Naptárt visz a kéményseprő Rendelésre kályhát raknak Január havában, a régi regulát követve, az egykori céh- ipar hagyományai szerint, naptárral köszönt be az otthonokba a kéményseprő. Boldog új esztendőt és természetesen, sok szerencsét kíván a gazdának. Ennyi maradt az évszázados szokásból, hiszen ma már a naptárt is a vállalati szakszervezeti bizottság rendeli meg a nyomdától. Papucs helyett gumicsizma Ceglédet, Nagykőröst, Nyársapát, Csemő és Kocsér határát összesen tucatnyi kéményseprő látja el, csupán töredéke az egykori tisztes ipar seregének. Igaz, közben a körülmények megváltoztak. Némileg módosult az öltözék is: papucsot ma már senki sem hord, ad viszont a vállalat gumicsizmát és esőköpenyt. Nagy szükség van erre is, arra is, hiszen nem kellemes a tanyavilágot és a külterületet kerékpárral járni ebben a téli zimankóban. Amikor visszaérkeznek a munkából, jól fűtött öltöző, a mosdóban csapból folyó meleg víz várja őket. Társadalmi munkájukkal tették barátságosabbá a ceglédi kirendeltség hodálynyi termét a Szolnoki út és a Puskin utca sarkán. Húszezer forint értékű munkát vállaltak, és ma már rá sem lehet ismerni az egykor elhanyagolt irodára. A Pest megyei Kéménysepnyeket, közéjük tartoznak az óvodák, bölcsődék, napköziotthonok és a szociális otthon kéményei is, kéthavonként tisztítják. Az igazi nagy kéményeket, ilyen a volt Kovács-malomé Cegléden, a mai takarmánykeverőé és a téglagyáré, már vagy évtizede nem pucolták, s aki megrendelné a munkát, szép summát kellene fizetnie érte. Szemle a padlásokon Gázszerelő csoportjuk a megye más részein dolgozik. Cserépkályhásaik közületi és magánmegrendeléseknek tesznek eleget, miután ez a szolgáltatás még nem eléggé elterjedt, az anyagbeszerzés is nehézkes, nem könnyű kielégíteni a megrendelek igényeit. Egyébként arra törekednek, hogy felvirágoztassák ezt az ágazatot, a lakosságtól minél több megbízást kapjanak. A háztulajdonosokkal jól megvannak. Ha rendellenességet észlelnek, például a régi építésű kémények közelében beépített gerendát látnak vagy ha hiányzik a kéményajtó, illetve gyúlékony anyagok hevernek a padláson, úgynevezett tűzrendészeti figyelmeztető lapot töltenek ki. Legközelebb ellenőrzik, megszűnt-e a tűzveszély, s ha mulasztást tapasztalnak, szabálysértési feljelentést tesznek a tanácson. Erre azonban ritkán kerül sor, tehát, aki babonás, még hihet a szerencsét hozó ceglédi, nagykőrösi kéményseprőkben. Tamasi Tamás — Kiállítással ünnepli fennállása tizedik évfordulóját a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság .Termelőszövetkezet. A kiállítást februárban, a zárszámadó közgyűlés alkalmával nyitják meg, a Kossuth Múzeumban. A családtagok köszönetét mondanak mindazoknak, akik Veér László rajztanár halála miatti gyászukat részvétükkel enyhítették. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk^ id. Végh Sándor temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Á gyászoló család. Fájdalommal és megtört szívvel tudatom mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a legjobb és legdrágább férj dr. Radó György orvos 77 éves korában elhunyt. Temetése 1079. január 10- én 13 órakor Cegléden megtörtént, dr. Radó Györgyné. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett feleségem. Bimbó Istvármé temetésén részt vettek* sírjára koszorút és virágot helyeztek. Tisztelettel a gyászoló család. rö, Cserépkályhatisztító és Gázszerelő Vállalat ceglédi ki- rendeltségén most meleg és füst fogadja a betérőt. Az előbbi a cég reklámjától, 'a cserépkályhától, az utóbbi a kirendeltségvezető Bálint István cigarettájától származik. Műszeres vizsgálatok Bálint István kapásból sorolja az adatokat: a nyilvántartás szerint, a két városban és a három községben összesen 34 ezer 832 kémény füstöl, ennyit kell háromhavon- ként megtisztítaniuk, ami nem kis feladatot ró a hét szakképzett és az öt betanított munkásra. Szerencsére, a szakmai utánpótlás részben megoldódik, most két átképzés fiatalember tanula a szakmát munka közben, az egyik újdonsült kéményseprőnek cserépkályhás képzettsége van.“ Négyévenként elvégzik a kötelező füstnyomáspróbát, előírt időnként a kéményfelülvizsgálatokat. Egy kicsit előredolgoztak tavaly, sikerült is a tervet korábban teljesíteniük, azzal a szándékkal, hogy később segítséget nyújthassanak kollégáiknak a megyében. Ha kell, műszeres vizsgálatokat is végeznek, korszerű, sokat tudó külföldi műszerekkel, amelyek nagy bizonyossággal állapítják meg a rend-, ellenességeket. A látlelet nem- ' csak a baj okát közli, hanem ismerteti a hiba kijavításának módját is. Az úgynevezett üzemi kémé% Sok burgonya, kevés tojás Gombnyomásra nyel a garat