Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-12 / 9. szám
f 1979. JANUAR 12., PÉNTEK Borbély Sándor látogatása a Csepel Autógyárban Feltételeket teremtenek az együttműködéshez A pártbizottság ülésén a testület beszámolóját Fövényesi Ervin terjesztette be. Mellette (balról jobbra): Müller István, <lr. Novak Béla, Cservenka Ferencné, Sarkad! Károly és Borbély Sándor gyártása is, bár itt a gazdaságosság kívánni valót hagy maga után. A gépek kapacitását is jobban kellene kihasználni. Az Ikarus kívánságára egyedi megrendeléseket is ki tudnak majd elégíteni. A vezérigazgató tájékoztatta arról is a vendégeket, hogy hosszú távra is rendelkeznek tervekkel, különösen a fejlődő országok felé nyitnak új piacokat. így a többi között megemlítette a két típusú darualváz gyártását, s azt, hogy a szocialista országokat terveik szerint mentesítenék a tőkés import anyag vásárlásától: olcsóbb és jobb árut biztosítanának. A tárgyalás során sok gondról is szó esett. Vitát váltott ki például az, hogy a három kooperáló vállalat között nincs összhang. A szemléleten kellene elsősorban változtatni ahhoz, hogy ne szenvedjen kárt sem a vállalatok, de főként a népgazdasági érdek. A Csepel Autógyár vezetői joggal sérelmezik például, hogy a számukra nélkülözhetetlen hátsó hidat, vagy mellső tengelyt, tőkés importból kellett biztosítaniuk, holott annak meg volt a módja, hogy hazai forrásból elégítsék ki őket. Az Ikarus gyár ütemezésével is sokszor van baj. Az informálás gyakran nélkülözi az objektivitást. Cservenka Ferencné a Kohó- és Gépipari Minisztérium nagyobb támogatását kérte ahhoz, hogy végre megszűnjön a vállalati érdekek miatti feszültség, és a közös cél megvalósítása kerüljön előtérbe. Borbély Sándor nyomaiték- kal hangsúlyozta, hogy kötelezően meg kell teremteni a három fontos gyár gördülékeny együttműködését, a felső fórumok segítségével megtalálják azt a megoldást, aminek alapján az zavartalan lesz. Mindhárom gyár munkája nélkülözhetetlen a népgazdaság számára, termékeik kelendőek a világpiacon, s még jobbak lesznek eredményeik, ha segítik egymást. A tárgyalás során felvetődött az élő munka hatékonyságának kérdése. Vendégek és vendéglátók egyöntetűen megállapították: megvan a vállalati terv arra, miként érnek el rövid időn belül jobb eredményt. A mennyiség-minőség is napirenden szerepelt. Az például — ahogy Borbély Sándor kifejtette —, sok korszerű gépen alacsony értékű terméket gyártanak — ez a vállalatnak sem lehet kifizetődő. Mint ahogy változtatni szükséges néhány technológiai folyamaton. A Központi Bizottság titkára hangsúlyozta azt is: a mai gazdasági helyzetben is szükséges a kockázatvállalás, az átgondolt cselekvés. Minden lehetőséget ki kell használni, a gazdaságosság, a hatékonynövplpsprp. (Folytatás az 1. oldalról.) A Központi Bizottság titkára nemcsak a korszerű üzemekre, a nagy teljesítményű gépekre, a gyártmányokra volt kíváncsi, hanem a vállalat egész munkájába kívánt bepillantani. Ezért, amikor dr. Novák Béla tájékoztatójára került sor, számos kérdést tett fel, s az idő múlásával sem törődve, minden gondot részleteiben megvitatott. Mint mondotta: az ilyen látogatásoknak csak az lehet a célja, hogy udvariaskodás nélkül kerüljenek terítékre a problémák. Azokon változtatni, javítani csak őszinte beszéddel, gyors cselekvéssel lehet. Dr. Novák Béla emlékeztette a vendégeket a negyedik ötéves tervnek arra a szakaszára, amikor súlyos helyzetbe jutott a Csepel Autógyár. Bizonytalan volt akkor: itt gyártják-e a padlóalvázakat, a szervokormányt, s egyáltalán, van-e jövője az autógyárnak. Voltak, akik akkor ezt megkérdőjelezték. A vezér- igazgató fontosnak tartotta felidézni ezt az időt, mert csak ennek tükrében lehet megérteni, mit jelentenek a mára elért eredmények. Az akkor kapott hiteleket már törlesztették. Amit elértek, nagyrészt saját erőből érték el. Az akkori időkre nemcsak az anyagi gondok voltak a jellemzők. Még annál is nagyobb problémát jelentett a dolgozók meggyőzése. A profilváltozás, a korszerűsítés, az új termékek bevezetése, valamennyi' munkást, alkalmazottait érintettek. Rá kellett beszélni a dolgozókat: vállalják az áthelyezést, az új megtanulását, s ma már elmondható: kevés munkástól eltekintve — a Csepel autósak vállalták az új nehezét A vállalat 1973-ban évi készáru termelési tervét több mint száz százalékra teljesítette. A régi termékek gyártása csupán 3,4 százaléka az összgyártásnak. A pótalkatrészek 13,4 százalékosak, az új termékek aránya pedig több, mint 83 százalék. A gyár termékei népszerűek a szocialista piacon, kereskednek a tőkésországokkal Is és a fejlődő országok speciális gépek sorát várják a gyártól. Minden évben nő az egy főre jutó termelési érték. Az anyag biztosítása nehézségekbe ütközik, ennek ellenére — mint mondotta dr. Novák Béla —, nemcsak határidőre kezdték meg a sebességváltó gyártását, hanem ki tudják elégíteni az export igényt, s új piacok után kutatnak. A szervokormány gyártása 12 ezerről már 30 ezerre fejlődött fel, s minőségileg is állja a versenyt. Négy-ötszázezer kilométert is futnak vezérlésükkel a kocsik, anélkül, hogy reklamáció érkezne, s a pótalkatrész igény is kevés. A tervek szerint 50—60 ezer darabra kívánnak felfejlődni. Eredményes a Volvo kocsik A gyár alapvető feladata továbbra is az, hogy az autó- buszgyártás folyamatában vegyen részt. Van azonban sok más lehetősége is a hasznos tevékenységre. így például a szerszámgyártásban, a hőkeze- lési technikában a jelenleginél többet vállalhatna, nagyobb a kapacitása, mint amit A PÁRTBIZOTTSÁG ülése kihasználnak, ugyanakkor másutt hiány van ilyen korszerű technikából. A sebességváltó-gyár is korszerűen felszerelt üzem, egy termék gyártásán kívül többre lenne képes, méghozzá az alkatrészgyártás növelhetné jövedelmüket is. Szóba került a Csepel Autógyár tehetséges, szorgalmas munkásgárdája. A -jó alaphoz emeljék a műszaki színvonalat. Kívánság: csak eladható terméket gyártsanak. Ez az alapja annak, hogy a gyár kollektívája megteremtse saját maga számára a jobb anyagi feltételeket. A Csepel Autógyár dolgozóinak bérfejlesztése is azon múlik: hogyan dolgoznak. Fövényesi Ervin a látogatók kérésére a többi között beszélt arról a fejlődésről, arról a dicséretes magatartásról, ahogyan a nehéz helyzetben közös erővel kilábaltak és saját fejlesztési alapjukra felvett bankhitellel, nagyrészt saját munkájuk árán felfejlődtek. A gyárban fontos arra ügyelni — s ezt Cservenka Ferencné is megerősítette —, hogy a gyár fővárosközelben dolgozik, nagy az elszívóhatás, olyan munka- és életfeltételeket kellett és kell teremteni, hogy szívesen maradjanak az autógyárban a munkásodé. ri tennivalókról. Gondolkodó, felelős légkört tapasztalt. Elismerően szólott a korszerű üzemekről — a 2. számú gyár láttán úgy érezte, hogy bármelyik nagyüzem szívesen vallhatná magáénak. Ugyanakkor azt is látta, hogy még sok a kihasználatlan tartalék. Hazánkban nincs még egy olyan hőkezelési kapacitás mint a Csepel Autógyárban, Európában is kevés — jobban ki kellene ezt használni. Van tartalék az alvázgyártásnál is. Sok az üres tér, pedig egy négyzetméternyi termelési terület több mint egymillió forintjába kerül a népgazdaságnak. Az őrlikon üzem minősége is javításra vár. A Központi Bizottság titkára melegen szólt a gyár felkészült, szorgalmas kollektívájáról, azokról, akik megérettek a gyártmányok további fejlesztésére. Röviden szólott a Központi Bizottság határozatáról s ezzel összefüggésben a gyár dolgozóinak életszínvonal-emelkedéséről. Hangsúlyozta, hogy a Csepel Autógyár dolgozóira is az vonatkozik, mint az egész országra: csak akkor élhetnek jobban, ha növelik a gyár hatékonyságát, termelékenységét. A magyar népgazdaság helyzete szilárd, az életszínvonal sem csökken, de ezért szüntelen teljesíteni kell, jobban kell dolgozni. A jövedelem megszerzésének módja mindenütt nehezül, csak valódi munkáért lehet bért követelni. A nemzeti jövedelem csak akkor emelkedhet, ha mindenki cselekvőén tesz is érte., Cél és nemcsak jelszó a további fejlődés — hangsúlyozta Borbély Sándor. Mindennap meg kell újulni vezetőknek, beosztottaknak egyaránt. Űj energiák várnak felszabadításra. A Központi Bizottság elhal tározta, hogy céljainkon nem változtat, de mindenkitől egyaránt nagyobb fegyelmet, elkötelezettséget vár — fejezte be felszólalását Borbély Sándor. i Érvek a jó murska meBSeít Cél és nem jelszó: mindenki jobban éljen A délutáni pártbizottsági ülésen Fövényesi Ervin párt- bdzottsági titkár elemezte a Központi Bizottság december 6-i határozatát, valamint a megyei pártbizottság ezen alapuló cselekvési programját. A két határozat tükrében vizsgálta a Csepel Autógyár helyzetét A többi között elmondotta, hogy a gyár tavalyi készáru, termelési tervét több mint száz százalékra teljesítette. Tovább nőtt az új termékek aránya, amely része a termékszerkezet változásának. Kissé csökkent a rubel elszámolású export értéke, ugyanakkor a tőkés export kedvezően emelkedett, különösen a Volvo gyártás hozott nagy eredményt. Az eredményeket csökkenő létszám mellett érték el — a termelékenység nőtt. Az egy főre eső termelési érték is emelkedett. Az eredményekhez hozzájárult az a cselekvési program, amelyet tavaly fogadtak el és felelősen teljesítettek. A vállalat gazdasági és politikai vezetői mindig szem előtt tartva a népgazdaság helyzetét, egészséges kockázatvállalással, javuló önköltség mellett növelni tudta exportját. A terv teljesítése a kívánt módon változott. A hatékonyság, a gazdálkodás, az üzemszervezés, az anyagi ösztönzés is jól alakult, bár ezen a területen * sok még a tennivaló. Mint Fövényesi Ervin mondotta, növelik a produktív darabbérben és teljesítménybérben dolgozók arányát. A továbbiakban a munkahelyi légkörről beszélt, amely mindig nagy hatással van a termelésre. A dolgozók öntudatosan, kedvvel dolgoznak, lehet rájuk számítani a kezdeményezésekben, a nagy feladatok megoldásában. A pártbizottság titkára a javításra váró problémákról is szólott. így például a magas importanyag-felhasználásról, az üzem- és munkaszervezés néhány gondjáról, a termelékenység további fokozásáról, a vezetési színvonal javításáról. Borbély Sándor nem vendégként érkezett a gyárba. 1949-ben itt volt a gyár alapításánál, az első motor gyártásánál. Utoljára azonban régen, 1957-ben látogatott ide, noha a rokongyárban, Csepelen dolgozott. A Központi Bizottság titkára a nap folyamán többször is kijelentette, hogy óriási fejlődés, változás jellemzi a Csepel Autógyárat. Az elavult, korszerűtlen üzem mára vonzó, szép, korszerű gyárrá fejlődött. Akitor is igaz ez, ha még mindig több olyan gyár vagy gyáregység van, amely rekonstrukcióra vár. Minden gyárban, gyáregységben, üzemrészben találkozott ismerősökkel. Amikor például a 2. számú gyárban Városi Béla, a Ligeti Károly — kongresszusi oklevéllel kitüntetett — szocialista brigád vezetője megkérte a vendéget: írjon a brigádnaplóba —, kiderült, hogy régi, jó ismerősök. Meleg, baráti beszélgetés alakult ki a Központi Bizottság titkára és a 23 éve a Csepel Autógyárban dolgozó brigádvezető között. A Fürst Sándor szocialista brigád vezetőjével, Kreisz Györggyel németül — ' a brigádvezető anyanyelvén — beszélgetett. Közvetlen kapcsolat teremtődött mindenütt vendég és vendéglátók között. Mindenkihez volt kedves szava Borbély Sándornak. Honnan jár be? Dunavarsányból. Milyen jövőt lát a gyárban? A szereidé munkájáról mi a véleménye? Kiss Tibortól a kokilla- üzemben azt kérdezte: hány darabot tud a gép? S elégedett volt a válasz hallatán: hat-hétezer darabot gyárt. Ha nyolc-kilenc ezerre emelkedik, akkor ünnepeljük a gépet! — válaszolta Kiss Tibor. Haska Ferenc fogazó épp Borbély Sándor, a Központi Bizottság, valamint Kádár János üdvözletét tolmácsolta a gyár kollektívájának. Felszólalásában elmondotta a napi gyárlátogatásán szerzett tapasztalatait. Az volt a célja — mondotta —, hogy megtudakolja miként gondolkodnak a munkások az ország és saját dolgaikról. Az üzemben mindig érződik, milyen a légkör. Mint a gyár régi ismerője, megállapíthatta, hogy mind műszaki, mind technológiai szaktudásban nagyon sokat fejlődött évek során a gyár. Ilyen fejlődés csak szocialista rendszerben képzelhető el. A pártbizottság előtt őszintén beszélt arról a beszélgetésről, amit a gyár' gazdasági és politikai vezetőivel folytatott, s azokról a találkozásokról is beszámolt, amelyek a különböző üzemekben segítettek a gyár megismerésében. Mint mondotta: a munkások egyszerű szavakkal fejezték ki egyetértésüket a feladatokkal. Jól vannak tájékoztatva a gyáHagymási Gyula bemutatja az elkészült munka- Nagy Sándor köszörűs új gépének teljesítményéről darabot adott számot a Központi Bizottság titkárának > Halmágyi Péter felvételei A szervókormány megkönnyíti a vezetést, állapította meg Borbélj Sándor elektromos hibát keresett egy okos gépben. Dohogott: a programban nem azt csinálja ez a gép, amit követelek tőle. Hagymást Gyula a forgácsoló szereidében hobbijáról vallott a Központi Bizottság titkára kérdésére. Megtudhatta a vendég, hogy Hagymási Gyula 3500 forintot keres jó munkájával, a hobbija pedig a diszkózene. Ö maga basszusgitáron játszik... Egész nap ismerkedett Borbély Sándor a Csepel Autógyárral. Ez az ismerkedés azonban nélkülözött minden formalitást. Még a brigádnaplókba is őszinte véleményt írt, eszébe sem jutott udvarias- kodni. Elismerte az eredményeket, a jó munkát, de például a gratuláció mellé feljegyezte: a műszaki színvonalnak feleljen meg a gazdaságosság is. A Fürst Sándor brigád naplójába a szép szavakon kívül a minőség javítása szerepel, mint kívánság. S ez volt az egész látogatás meghatározója. Borbély Sándor mindennek örült, ami a gyár fejlődését igazolta, s nem fukarkodott kifejezni elismerését, de mint olyan, aki nem vendégként jött, fontosnak tartotta, hogy reálisan értékeljen mindent. Amikor késő este búcsút mondott a gyár dolgozóinak, így nyugtázta a napot: régen járt ilyen szép gyárban, ilyen jó hangulatú munkások között, és régen hallott olyan tartalmas, előremutató, kritikus és önkritikus pártbizottsági ülést, mint a Csepel Autógyárban. S. A. I i A munkások kifelezték egyetértésüket
