Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-11 / 8. szám
.Vi ' V • • • . . • .. ■ <■*. . • ■ KÜ LÖNKIADÁSA A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V -»V ..••• ■ V .■ . .... ;-C‘:A.. A VÁCI JÁRÁS ES VÁC VAROS RÉSZIRE , ' i . v-^v • •'% SjW-ÍWM XXIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1979. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK A nehézségek ellenére Sikerrel teljesített feladatok Tovább javult a lakossági szolgáltatás Éppen egy éve tárgyalta meg, hagyta jóvá az MSZMP Vác Városi Bizottsága 1978- ra szóló gazdaságpolitikai cselekvési programját, s most, az új esztendő elején számba vette, mit sikerült megvalósítani belőle? Negyedévenkénti ellenőrzés A cselekvési program legfontosabb feladatai közé tartozott a helybeli gazdasági egységek termelékenységének növelése, a munka hatékonyságának javítása, a termelési szerkezet gyorsabb ütemű átalakítása, a takarékos gazdálkodás és az exportkötelezettségek teljesítése. E célok szolgálatába állították a munka minőségi követelményeinek emelését, a tervszerűbb, fegyelmezettebb munka megkövetelését. A kitűzött feladatok teljesítését a pártbizottság munkatársai negyedévenként ellenőrizték, a hiányosságokra nyomban felhívták az érintett pártszervezetek és gazdasági vezetők figyelmét. A város ipari üzemei közül csak az Egyesült Izzó váci gyárának és a Fonógyárnak nem sikerült maradéktalanul teljesítenie tervét, de az Izzó, az előző évihez képest, mégis 4 százalékkal növelte termelését. A többi vállalat túlteljesítése azért is figyelemre méltó, mert a többlettermelést elsősorban a tőkés exportra kerülő termékeikkel érték el. A szolgáltató vállalatok forgalmi tervüket 2,7 százalékkal teljesítették túl, mintegy 750 millió forintnak megfelelő értéket termeltek, fejlődésük mintegy tízszázalékos, ami a szolgáltatások színvonalának emelkedését bizonyítja. Csupán az AFIT maradt el a tervétől, mintegy 10 százalékkal. A kereskedelmi vállalatok — kétszázalékos túlteljesítéssel — 2 milliárd 700 millió forintos forgalmat értek el. Mindent egybevetve: Vácott a múlt évi termelés és forgalom a tervezett szintet 1,9 százalékkal haladta meg, az előző évihez képest 7,6 százalékkal emelkedett. A százalékoknál többet mond az exportra termelő Vállalatok forintban kifejezhető munkája. A múlt évi exportterv megközelítőleg másfél milliárd forint volt, s 1 milliárd 410 millió 700 ezer forintot sikerült teljesíteni, ezen belül valamivel több mint 975 ezer forintot hozott a tőkés export. Ám az exportáló vállalatok tevékenységét számottevően befolyásolta 1978-ban a világpiaci helyzet, valamint a dollárnak a nemzetközi valutapiacon bekövetkezett érték- változása. Megvizsgálták az importanyagok felhasználását is a váci gyárakban, üzemekben. Megállapították, hogy a termelési feladatok teljesítéséhez az összes alapanyag 56,8 százalékát importból szerzik be, s ennek 78 százalékát teszi ki a tőkés behozatal. A behozott anyagok kétharmad részét a könnyűipari üzemek használják fel, sőt a Bélésárugyárban és a FICE-ben a termelés egészen import alapanyagra épül. Importanyag helyett A gyárak közül néhányban eddig törekedtek arra, hogy a külföldről behozott alapanyagokat hazaiakkal váltsák fel, például a hajógyárban a konténerek padlózatához szükséges anyagot hazaival cserélték fel, s e csere évente mintegy 10 millió forint értékű tőkésimport megszüntetését jelenti. Idén a gumitömítő szalagot akarják hazaival helyettesíteni. A Fortéban évek óta tudatosan hasonlóra törekednek, s elérték, hogy ma már a felhasznált alapanyagok 69 százalékát hozzák csak be külföldről. Jelentős helyet foglaltak el a múlt évi cselekvési programban a városfejlesztési feladatok, s közöttük is kiemelten kezelték a lakásépítést. A program 279 lakás átadását írta elő a Pest megyei Állami, illetve Tanácsi Építőipari Vállalatnak, valamint a Pest megyei 6. számú Építőipari Közös Vállalatnak. A tervezettek közül 94 lakás nem készült el, hetvenkettővel a PETÉV, huszonkettővel a TÖVÁL maradt adós. A lakosság jobb ellátását szolgálták az 1978-ban elkészült olyan új létesítmények, mint amilyen a Gombás úti lakótelepen épült szolgáltatóház és ABC-áruház. A város ottani részén épült fel egy új, 12 tantermes iskola, 4 tanteremmel bővítették a Gábor József Általános Iskolát, elkészült a pokolszigeti úttörőtábor, s a térség munkásőr- bázisa. Amikor a megvalósult léte— százalékokban Nyolcezernégyszáz tagot számlálnak Vácott a szocialista brigádok, a dolgozók 47 százaléka kapcsolódott be e közösségekbe. Az ipari üzemekben az összes dolgozó 52 százaléka, a szolgáltatásban 32 százaléka vesz részt a mozgalomban. mely a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó gyárakban a legélénkebb, az ott dolgozók 59 százaléka brigádtag. Az évtized végéig ötszázötvenöt óvodai hely Vác ötödik ötéves tervében — az üzemi fejlesztéseket iis beleszámítva — 275 újabb óvodai hely kialakítása szerepelt, de ami már most bizonyosnak látszik, 555 hellyel bővül a váci üzemi és tanácsi óvodák befogadóképessége 1980 végéig. sítményekről szó esik, nem szabad elfeledkeznünk azoknak az üzemeknek, párt- és tömegsz-ervezeteknek a segítségéről sem, melyek társadalmi munkával, anyagi hozzájárulással támogatták a létesítmények megvalósulását. Rájuk, az üzemek dolgozóira támaszkodhat a most elfogadott, erre az évre szóló gazdaságpolitikai cselekvési program megvalósításában is az MSZMP városi bizottsága. Azt szeretnék, hogy az idén a termelés mintegy 4—5 százalékos növekedést érjen el, ennél nagyobb mértékben az exportra termelő vállalatoké, de lesznek olyan vállalatok is, amelyek termelése növelését egyáltalán nem tervezik: ezeknek a termelés bővítése nélkül kell javítaniuk a munka eredményességét, a belső tartalékok feltárásával a hatékonyságot. Az eredmények növelésének másik forrása az önköltség csökkentése. Maradéktalanul A népgazdaság egyensúlyának javítása érdekében. Vácott az ipari üzemek tehetik a legtöbbet, részben a tőkés export növelése, részben az importanyagok mennyiségének csökkentése révén. Ezeknek a vállalatoknak még fokozottabban kell törekedniük a termékek minőségének javítására. El kell érni, hogy valamennyi vezető szívén viselje a vállalat elé kitűzött feladatok maradéktalan megvalósítását. Tekintsék alapvető feladatnak a fizetőképes kereslet gazdaságos kielégítését, a versenyképes export fokozását, s a gazdaságtalan termelés csökkentését, visszaszorítását. Az MSZMP Vác Városi Bizottsága, a múlt évre szóló cselekvési program pontjait számba véve, megállapította: a nehézségek ellenére, a város gazdasági egységei eredményesen teljesítették 1978. évi feladataikat. Bányász Hédi Városi gazdaságpolitikai cselekvési program A gazdasági fejlődésnek olyan szakaszában vagyunk, amelyben az anyagi javak termelésében, népünk élet- színvonalának emelésében addig elért eredményeink megszilárdítása és a további egyenletes fejlődés megalapozása a döntő feladat. I. Termelési feladatok A termelést azoknak a vállalatoknak, a vállalatokon belül azoknak a termékeknek az előállításában kell dinamikusan növelni, amelyekben a növekedés egyértelműen a gazdasági egyensúly javítását eredményezi. A termelés növelését tehát határozott differenciálással kell végrehajtani. Minden gazdálkodó egységünknek fejlődnie kell, de a fejlődés csak ott nyilvánuljon meg a termelés volumenének növelésében, ahol a termelés egyértelműen gazdaságos és a termékek exportja a gazdasági egyensúlyt javítja. Minden gazdálkodó egységünk — a termelési volumen alakulásától függetlenül — az 1979-es évben folyamatosan fejlődjék tovább, és ez a fejlődés a gazdálkodás minőségének javításában, a munka termelékenységének növelésében, az önköltség csökkenésében, a felhasznált tőkés eredetű alap- és segédanyagok mennyiségének csökkenésében, a minőség javításában nyilvánuljon meg. A gazdaságtalan, illetve gazdaságossá nem tehető termékek termelését vállalataink átgondoltan és folyamatosan csökkentsék, illetve szüntessék meg. A felszabaduló munkaerőt és gépi eszközöket az exportképes termékek gyártására csoportosítsák át, továbbá a felszabaduló kapacitásokkal törekedjenek tőkés importot helyettesítő termékek, alkatrészek gyártására. A műszaki fejlesztéseket, technológiai korszerűsítéseket alá kell rendelni az egyensúlyi helyzet javításával összefüggő intézkedéseknek. A vállalatok fejlesztésének középpontjába a gazdaságos termelési és exportszerkezet kialakítása kerüljön, és a műszaki fejlesztések a korszerű üzemszervezés eredményeire támaszkodva, a munka hatékonyságát javítsák. Kapjon a következő gazdasági évben az eddiginél nagyobb fi- gyélmet és jelentőséget a kooperációs szállítási kötelezettségek teljesítése. A belföldi kooperációs igényeket Az érák közötti szünetben •T. ■ Slit 'II ifiül If I 111 111 Az idei első nagyobb havazás sok gondot okozott nemcsak járásunkban, hanem az ország minden területén. Vácott, a Radnóti Miklós Általános Iskola alsó tagozatos diák— * Barcza Zsolt felvétele jainak viszont örömet adott: mit sem törődve a hideggel, a labdarúgópálya csúszós talajával, az órák közötti szünetben, vidáman kergetik a labdát. kielégítő vállalatoknál és gyáregységekben a gazdaságosság és a minőség javítása ugyanolyan kiemelt feladat, mint az exportra termelő gazdasági egységekben. A szolgáltató és kereskedelmi vállalatok, az 1978. évi tényhez képest, átlagosan 5— 6 százalékkal növeljék termelésüket, illetve forgalmukat, biztosítsák a lakosság egyenletes, egyre magasabb szintű kiszolgálását és ellátását. Szolgáltató és kereskedelmi vállalataink fordítsanak kiemelt figyelmet tevékenységük hatékonyságának javítására. A rendelkezésükre álló munkaerőt, termelési és forgalmi eszközöket az 1978. évinél hatékonyabban használják ki, törekedjenek arra, hogy nagyobb feladataikat csak a legszükségesebb létszámbővítéssel oldják meg. Exportfeladatok Továbbra is elsőrendű feladat a gazdaságos tőkésex- port-termelés növelése. Tőkés exportra termelő vállalataink az idén városi szinten átlagosan 15—18 százalékkal termeljenek többet tőkés exportra, mint 1978-ban: — az Egyesült Izzó, az új beruházás majdani többlettermelését figyelembe véve, érjen el legalább 25—30 százalékos tőkésexport-növekedést. — a hajógyára tervezett termelésfelfutást tőkésexport-nö- velés céljára fordítsa és törekedjék az 1978. évi eredmény 20—25 százalékkal való növelésére, — a HAGY a belföldi és a tőkésexport-igények figyelem- bevételével fejlessze termék- szerkezetét, fordítson kiemelt figyelmet a tőkés importból Magyarországra érkező és a HAGY profiljába tartozó alkatrészek hazai termeléssel való helyettesítésére, — a Forte törekedjék az 1978. évi bázishoz képest a tőkés kiszállítások 10—14 százalékos növelésére, — a Taurus 1978. évi jelentős tőkésexport-növekedését stabilizálja, és törekedjék az 1978. évi bázis 3—5 százalékkal való túlteljesítésére, — a Kötöttárugyár törekedjék arra, hogy a termelési volumen átlagosnál nagyobb arányú növelése a gazdaságos exporttermelés bővítését eredményezze és tőkés exportja az idén haladja meg az 1978. évit. A szocialista export vonatkozásában vállalataink maradéktalanul, egyre javuló minőségben teljesítsék hosszútávú kötelezettségeiket. Törekedjenek a rubelexport gazdaságosságának javítására. Szocialista kooperációk lehetőségeinek felkutatásával bővítsék szocialista irányú forgalmukat, és tűzzék ki célul annak révén a tőkés eredetű anyagok felhasználásának csökkentését. A vállalatok műszaki-fejlesztési és gazdasági terveiben kapjon megfelelő fontosságot a népgazdasági egyensúlyt ugyancsak javító tőkés eredetű anyagok felhasználásának csökkentése. A legnagyobb mennyiségű tőkésimport-anyagot felhasználó vállalataink közül a HAGY, a hajógyár, a Forte, a Taurus, az Egyesült Izzó és a Kötöttárugyár február 28-ig készítsen két évre szóló importanyag-csökkentést célzó intézkedési tervet, ebben határozzák meg az importkiváltások tervezett irányát és nagyságát, továbbá tudatos műszaki, kereskedelmi tevékenységgel csökkentsék a felhasznált tőkésimport-anyagok mennyiségét. Vállalataink az idén újabb beruházásokba — a népgazdasági egyensúly követelményeit figyelembe véve — csak a minden szempontból gazdaságos tőkésexport-termelés, vagy jelentős tőkés importot megtakarító termelés érdekében kezdjenek, összpontosítsák erőiket a már megkezdett beruházások gyors és eredményes befejezésére. Hatékonyság és eredményesség Az idei vállalati és gyáregységi tervek elkészítésében a hatékonysági tényezők kapjanak elsődleges szerepet. Gazdasági fejlődésünk fő iránya nem a termelés növekedését, hanem e termelés gazdaságosságának, versenyképességének javítását jelenti. Gazdasági egységeink a termelés és az export differenciált növelését döntően létszámnövekedés nélkül, a termelékenység emelésével érjék el. A belső tartalékok további feltárása és felhasználása legyen tervszerű, folyamatos tevékenység. A meglevő termelőeszközök hatékonyabb kihasználására vállalataink az eddiginél szélesebb körben alkalmazzák a korszerű üzem- és munkaszervezési módszereket. A vállalatok törekedjenek ösztönzőrendszerük javítására, növeljék a teljesítménybérben dolgozók arányát. Az anyagi ösztönzés a gazdaságos termelésben — kiemelten a gazdaságos tőkés exportra való termelésben — kapjon nagyobb szerepet. A vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői tegyenek további határozott intézkedéseket a munkafegyelem megjavítására. A különböző okok miatt még ma is meglevő veszteségidők, kiesett idők csökkentése a legtöbb vállalatnál még nem csekély tartalékot jelent. A gazdasági egységek vezetői adjanak nagyobb teret és lehetőséget a dolgozók egyéni vagy kollektív kezdeményezéseinek, fejlesszék tovább az újítómozgalmat, kezeljék kiemelten a népgazdasági egyensúly javítását szolgáló ötleteket és javaslatokat, alapozzanak folyamatosan és tervszerűen a szocialista munkaverseny különböző formáiban rejlő lehetőségekre és energiákra. Tavaly néhány vállalatunknál fokozódott a készletek felhalmozása. A készletek növekedése rontja a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Vállalatainknál a jövőben fokozottabban törekedni kell arra, hogy a termelés bővülésénél kisebb mértékben növekedjenek a készletek. A gazdaságos, minden piacon értékesíthető termékek legfontosabb mutatója a termékek minősége. A minőség- javításban az előző években csak kismértékű volt az előrelépés. Vállalataink gazdasági vezetői és pártszervezetei az 1979-es évre konkrétabban határozzák meg a minőségjavítás feladatait és azok végrehajtását biztosítsák, folyamatosan ellenőrizzék. (A városi gazdaságpolitikai cselekvési program második részét holnapi számunkban adjuk közre.) — Beattánctanfolyam kezdődik a Madách Imre Művelődési Központban január 15- én, este fél hétkor. Az érdeklődők a 37-es teremben jelentkezhetnek, Kissné Kékesi Ilona tánctanámőnél. ágyneműgarnitúrÁk, lepedők, párnahuzatok NAGY VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A PRV VÁCI DUNAKANYAR ÁRUHÁZA: Vác, Széchenyi u. 36. Néhány cikk a választékból: Műszálas dunnahuzat, 3 1/2 szeles Színes nagypárnahuzat Sima, fehér kispárnahuzat Ágyneműgarnitúra, 3 1/2 szeles 330,- Ft helyett 231,- Ft 60,50 Ft helyett 48,40 Ft 21,30 Ft helyett 14,V0 Ft 282 Ft l I
