Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

1978. DECEMBER 9., SZOMBAT "\yjjgfcip 4 KISZ Központi Bizottságának határozata: Jövő májusra esszeliívják az országos értekezletet A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága pénteken ülést tar­tott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Jakab Sán­dor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályve­zetője. A Központi Bizottság meg­hallgatta és tudomásul vette Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első tit­kárának tájékoztatóját az MSZMP KB 1978. december 6-i üléséről, s állást foglalt a szocialista munkaverseny- mozgalom 1979. évi célkitűzé­seiről. Deák Gábor titkár előter­jesztésében a Központi Bizott­ság megvitatta az országos KISZ-értekezlet összehívásá­ra és az előkészítéssel kapcso­latos fő kérdésekre vonatkozó javaslatot. Ügy határozott, hogy — az ifjúsági szövetség szervezeti szabályzata alapján — 1979. májusára hívja össze a KISZ országos értekezletét. A tanácskozás célja, hogy megvonja a KISZ IX. kong­resszusán hozott határozatok végrehajtásának mérlegét, fel­mérje és pontosítsa a további tennivalókat. A Központi Bizottság végül úgy döntött, hogy 1978. de­cember 29-én kibővített ünne­pi ülésen emlékezik meg a magyar kommunista ifjúsági mozgalom létrejöttének 60. évfordulójáról. Pályakezdő orvosok Bevált a pályázati rendszer Bevált a pályakezdő orvosok elhelyezkedését segítő pályá­zati rendszer — hangsúlyozta Hutás Imre egészségügyi, mi­niszterhelyettes pénteken, a minisztériumban megtartott sajtótájékoztatón. A rendelke­zésnek jelentős szerepe volt abban, hogy enyhült a vidéki orvoshiány. Tavaly márciusig például a frissen végzett or­vosok 96 százaléka helyezke­dett el pályázat útján, az idei arány már most magasabb a tavalyinál, örvendetes, hogy az idén végzetteknek több mint a 70 százaléka vidéki munkahelyeken vállalt mun­kát. Jelenleg 25 ezer orvos dol­gozik hazánkban, a lakosság számához viszonyítva ez világ- viszonylatban is kedvező szám. Ennek ellenére az or­szág egyes megyéiben és bizo­nyos szakmákban a szüksé­gesnél még mindig kevesebb az orVos. Borsod, Békés, Sza- bolcs-Szaltmár, Heves és Nóg- rád megyében jó néhány állás betöltetlen, általában elég or- vos van viszont a fővárosban és az egyetemi városokban. A tanácsok — az egészség- ügyi tárcával összhangban — évről évre a végző orvosok számánál több állást hirdetnek meg. Az egyetemek a hallga­tók pályázatait rangsorolják és a munkáltatók ezeket a ja­vaslatokat kötelesek figyelem­be venni. Az erre vonatkozó rendelkezés betartását a jövő­ben szigorúbban fogják ellen­őrizni. Az egyetemek javas­latainál viszont jobban méltá­nyolják a hallgatók szociális indokait, körülményeit. Az idén végzett fogorvosok kérel­meit lényegében már ebben a szellemben bírálták el. Nincs állás nélküli gyógy­szerész hazánkban — a 170 pályakezdő szakembernek több mint 200 munkahelyet kínál­tait, s valamennyi „gazdára” talált. A „fehér foltok” felszámolá­sára követendő példa a Sza- bolcs-Szaitmár megyei gyakor­lat, amelyről Takács Éva me­gyei főorvos adott tájékozta­tást. A megyébe pályázóknak igyekeznek megfelelő élet- és munkakörülményeket biztosí­tani, az új orvosokat lakással, letelepedési segéllyel várják. A megye a kitüntetéssel vég­zetteknek alapítványt létesí­tett. Gondjaik nem szűntek még meg — 26 körzeti orvosi állás például ma is üres —, de évről évre mérséklődnek. B®rhély Sándor a 31. sz. ÁÉV-náS Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken látogatást tett a 31. sz. Állami Építőipari Vál­lalatnál. Elkísérte Ábrahárrt Kálmán építésügyi és város­fejlesztési miniszter. A vendégeket Szabó Antal igazgató és Mitterer János, a vállalati pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta az or­szág számos egyedi nagyberu­házását építő nagyvállalat dolgozóinak munkájáról, ered­ményeiről és gondjairól. Borbély Sándor részt vett és felszólalt a vállalati párt- bizottság ülésén. December 22-én A TÖT teljes ülés© Pénteken ülést tartott a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnöksége. Az el­nökség december 22-áre ösz- szehívta a 125 tagú országos tanács teljes ülését és javasol­ja, hogy az vitassa meg a me­zőgazdasági szövetkezetek idei tevékenységének tapasztala­tait, a jövő esztendő főbb feladatait, valamint a szövet­kezetekben dolgozók egyéni és kollektív érdekvédelme to­vábbfejlesztésének tennivalóit. lift a mozgalom tömegbefolyása — álkspiioffti meg as MS2SST országos elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Társaság mintegy 1500 válla­lati, termelőszövetkezeti, isko­lai és intézményi tagcsoportjá­nak az utóbbi nyolc esztendő­ben végzett munkáját tekin­tette át az MSZBT országos elnöksége pénteken a Parla­ment Vadásztermében megtar­tott tanácskozáson. Az elnök­ségben foglalt helyet Hagy Mária, az MSZBT főtitkára és Ritter Tibor,' az MSZMP KB helyettes osztályvezetője. Apró Antalnak, aiz MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének megnyitó szavai után Rácz Pál külügyi államtitkár tájékoztatást adott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a szocialista épí­tőmunka nemzetközi feltéte­leinek alakulásáról. Hangsú­lyozta a Szovjetunió békekez­deményezéseinek jelentőségét, áttekintette a fegyverkezési hajsza megállításáért tett erő­feszítéseinek eredményeit. Ezután Regős Gábor, az MSZBT titkára vázolta az utóbbi nyolc esztendőben vég­zett barátsági munka eredmé­nyeit. Az egyik legfőbb ered­mény — mondotta —, hogy erősödött a társaság munká­jának mozgalmi jellege, nőtt tömegbázisa, tömegbefolyása, elsősorban az üzemi munká­sok, a szövetkezeti parasztok Az élelmiszeripar fő feladata: Rugalmasabb gazdálkodás Több élelmiszeripari ág eredményei bizonyítják: jó szervezéssel és a lehetőségek kihasználásával viszonylag rö­vid idő alatt fel lehet készül­ni sokáig hiánycikknek szá­mító áruk gyártására is —, hangsúlyozta Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, az országos élelmiszeripari tanácskozáson, amelyre pénteken került sor Budapesten. A miniszter kifejtette: az élelmiszeriparral szemben nö­vekszenek az igények, ezért az eddiginél jobban kamatoz­tatni kell a belső tartalékokat, ami úgy képzelhető el, hogy a vállalatok nagyobb önálló­ságot kapnak a legjobbnak tartott helyi megoldások be­vezetésére, elképzeléseik meg­valósítására. Eontos az is, hogy a szellemi erő az eddi­ginél hatékonyabban segítse a termelésfejlesztési, éspedig nemcsak egy-egy vállalaton belül, hanem a „kapukon kí­vül” is. A szellemi kapaci­tás szélesebb körű kihasználá­sát ugyanis sokszor a hely­telen megyehatár-szemlélet akadályozza, ennek következ­tében a jó módszerek a távo­labbi országrészekbe n csak lassan terjednek el, vagy el sem érnek odáig. Mint a bel­ső tartalékok mozgósításának jó eszközét emelte ki a kü­lönböző szektorok eddiginél szélesebb körű közös tevé­kenységét; ennek keretében az állami vállalatok és a terme­lőszövetkezetek magasabb szintű együttműködést alakít­hatnak ki, ami teljesebbé te­heti a belső tartalékok kiak­názását. Hangsúlyozta, hogy az ipa­ri üzemek alkalmazkodó ké­pességét javítani kell. Enélkül nehéz igazodni az esetenként gyorsan változó kereskedelmi igényekhez. Az üzemekben, a vállalatoknál a gyorsabb al­kalmazkodás képességének ki- fejlesztéséhez a személyes ér­dekeltséget jobban kell érvé­nyesíteni. Az üzemek kollek­tíváját esetenként egyénileg is érdekeltté kell tenni a gyár­tási eljárás igény szerinti át­alakításában, szükség szerin­ti módosításában. A fejlesztést hatékonyan támogathatják a külföldi licencek is, de csakis akkor, ha az új eljárások va­lóban a legkorszerűbb ismere­teket tartalmazzák. Romány Pál megnyitó elő­adása után Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes az élel­miszeripar soronkövetkező fel­adatait elemezte. Kifejtette, hogy jövőre az árukibocsátást a mezőgazdasági termelés várható hozamával teljes összhangban bővítik. Nagy­mértékű fejlesztést irányoz­tak elő a növényi termékeket feldolgozó iparokban, vár­hatóan az átlagosnál nagyobb arányban fokozzák az áruki­bocsátást a növényolaj- és a gabonaiparban. A tartósító iparok szintén kiemelt felada­tot kapnak, éspedig nemcsak a belföldi ellátás kiszélesíté­sével, hanem az exportérté­kesítési lehetőségekkel kapcso­latban is. Az élelmiszeripar­nak több ága, például a hús­ipar, jövőre tovább növeli a magasabb fokon feldolgozott termékek előállítását. Min­dent egybevetve: az üzemek tervezett t ermelés bőv í tése 1979-ben is zavartalan lakos­sági ellátást tesz lehetővé. és tanuló ifjúság körében. Az MSZBT nemes céljáért való munkálkodás ma már a tár­sadalom minden rétegét átfog­ja. A jövő évi munkatervben fontos hely jut a szovjet tudo­mány és technika vívmányai­ról, s a magyar—szovjet tudo­mányos műszaki együttműkö­dés eredményeiről szóló ren­dezvényeknek. Ezit ígérik a tagcsoportok jelenleg zajló megyei és kerületi tanácskozá­sai is, amelyeken a számvetés mellett már formálják az 1979-es programokat is. Jövő­re ünnepeljük a magyar— szovjet műszaki-tudományos együttműködési egyezmény aláírásának 30. évfordulóját. A jubileumi eseménysorozat egyik kiemelkedő állomása lesz a Tudományos Szibéria című kiállítás megrendezése, a műszaki-tudományos film­napok, a fórumszerű konzul­tációk gazdag programja. Az SZBTSZ-szel és a Szovjet— Magyar Baráti Társasággal nemrég Moszkvában aláírt együttműködési jegyzőkönyv­ben szerepel számos kulturális delegáció, művészegyüttes tur­néja is. A beszámolót követő vitá­ban számos hozzászóló foglal­kozott az agitációs munka színvonalának növelésével. Ka- tanics Sándor, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára arról szólt, hogy a tagcsopor­tok jelentős segítséget nyújta­nak a helyi pártszervezetek­nek a közvélemény formálásá­hoz. Szathmári Gábor, a Nép­szava főszerkesztő-helyettese a személyes meggyőzés, a ko­runk bonyolult nemzetközi eseményeinek helyes megíté­léséhez nélkülözhetetlen, köz­vetlen eszmecserék jelentősé­gét emelte ki. Babies Antal nyugdíjas orvos-akadémikus hozzáfűzte: a barátsági moz­galomnak aktívan részt kell vállalnia a békéért, a világ békéjének megszerzéséért folytatott harcból. Bemutatva a Szovjetunió és á szocialista közösség országainak harcát, s nem titkolva az emberiség ér­dekei ellen ható erők akna­munkáját sem. Hegyes Ferenc, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek üzemvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy elsősor­ban az ifjúság körében kell szélesebbre tárni az agitációs és propagandamunka kapuit. Miklós József, a szolnoki 605-ös számú ipari szakmun­kásképző intézet igazgatóhe­lyettese arról számolt be, hogy az iskola MSZBT-tagcsoportja programjaiba igyekszik be­vonni más helyi oktatási in­tézmények diákjait is. Drucker Tibor, a Könyvér­tékesítő Vállalat igazgatója a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok fejlődéséről szólt. Csabafi Lajos, a Csepel Vas­es Fémművek transzformátor­gyárának igazgatóhelyettese elmondta: az óriásvállalatot szoros baráti és munkakap­csolatok fűzik szovjet vállala­tokhoz. A testvéri együttmű­ködés a napi munkában ölt testet. Fazekas Bertalan, a hajdúnánási Dózsa Tsz jogta­nácsosa beszámolt a város tag­csoportjai összefogásával le­bonyolított sikeres akciókról. Varga Zoltánná, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár szocialista brigádvezető­je a budapesti szovjet kultúr- centrum és a munkahelyi kol­lektíva gyümölcsöző kapcsola­tairól szólt. Zágoni László, a Dunai Vasmű főosztályvezető­je beszámolt arról, hogy a ha­zánk első szocialista városá­ban tevékenykedő MSZBT- tagcsoportok egy éve hívták életre a magyar—szovjet ba­rátsági klubot, amely változa­tos, színes programjaival a város apraját-nagyját vonzza. Koncz Lajos, az egri Mezőgép Vállalat osztályvezetője szű- kebb hazájának a Csuvas Köztársasággal kialakított testvérkapcsolatait ismertette. Gyakran nem tartották be a szerződéses fegyelmet, sem az iparban, sem a kereskedelem­ben, így aztán az 1978-as kis­kereskedelmi áruforgalom megítélését a hiánycikkek miatti bosszúság is meghatá­rozta — mondotta Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisz­ter az országgyűlés kereske­delmi bizottságának pénteki ülésén. A jövő évi költségvetési tervet ismertetve hangsúlyoz­ta: a valós és a kibúvóként használt exportérdekekre való hivatkozás egyaránt hatott az árukínálatra, a választékra. A belkereskedelem szerződést kötött például 160 ezer kerék­pár vásárlására, ám a bicik­lik jó részét külföldön értéke­sítették — mondván, majd importáru érkezik helyettük — de a szállítmány eddig nem érkezett meg. Hasonló okok miatt volt hiánycikk a hagyományos mosógép. A külkereskedelemnek — ugyanúgy, mint az egész nép­gazdaságnak — jövőre az egyensúly javítása, az export növelése lesz a legfontosabb feladata — mondotta Szalai Béla külkereskedelmi állam­titkár. Az importból az éssze­rűbb, a meglevő tartalékokat feltáró gazdálkodásra biztat­ja a vállalatokat. A hozzászólásokra válaszol­va Szalai Béla az 1978-as gyengébb kivitel okát elsősor­ban a külső és belső gazda­sági körülményekkel magya­rázta. Többen szóltak az idegen- forgalom néhány „kényes” kérdéséről. Nagyon sokan csak egyetlen napra — eladni és vásárolni — járnak Magyar- országra, s mivel a különböző cikkek nem az üzletekben, hanem az utcákon cserélnek gazdát — a kiesett forgalmi adóval — az állam károsodik. Ráadásul a „nagyban” utazók valóságos üzleti kört építenek ki. feketéznek, s rontják ezzel a közhangulatot. A képviselők — többi kö­zött — a kisebb települések jobb ellátásához is kér lék a minisztérium támogatását. Sághy Vilmos válaszában el­mondotta: 1970-ben az elkép­zelések szerint — 10—20 autóbusz-ABC-t állítanak a kisebb települések lakóinak és az induló körzetek vendé­geinek a szolgálatába. ★ Az oktatási, művelődési in­tézmények működésének fel­tételei megalapozottak, bár a népgazdaság kedvezőtlen egyensúlyi helyzete miatt a kulturális ágazat lehetőségei korlátozottak — állapították meg az országgyűlés kulturá­lis bizottságának pénteki ülé­sén. A képviselők az idei esz­tendő eredményeit s az 1979- es népgazdasági terv és költ­ségvetés javaslatának tükré­ben a következő évi lehetősé­geket vitatták meg. Az ülésen részt vett a Pénzügyminiszté­rium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Televízió, a Rá­dió, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, továbbá az Állami Ifjúsági Bizottság kép­viselője is. A kulturális bizottság javas­lata szerint a helyi erőforrá­sok ésszerű kihasználásával és gazdaságosabb módszerek bevezetésével arra kell töre­kedni, hogy nagyobb összhang alakuljon ki alapvető kulturá­lis céljaink és az anyagi le­hetőségek között. A képviselők kérdéseire Kiss Kálmán, a Magyar Rá­dió elnökhelyettese, Marczali László kulturális és Garam- völgyi Károly oktatási minisz­terhelyettes válaszolt. A kul­turális tárca képviselője hangsúlyozta, hogy az ágazat területén a fővárosban a leg­égetőbbek a gondok. Köteles­ségünk — mondotta —, hogy a beruházásokat,, félújításokat az eddigieknél takarékosabban valósítsuk meg. Az új főváro­si hangversenyteremről szólva kijelentette, hogy a követke­ző tervidőszakban ezt a témát kiemelt feladatként veszik szá­mításba. gák foglalnának helyet. A Pest megyei Ügyvédi Kama­ra elnöke, dr. Kenéz Tibor be­számolt arról, hogy bár az ügyvédjelöltek már a szakvizs­ga előtt védőként részt vehet­nek a tárgyaláson, mégis a megfelelő gyakorlati képzés ér­dekében kétévenként perbe- szédversenyekef rendeznek a kezdőknek. Utazó bírák A parlamenten többen fog­lalkoztak a Budapestről a já­rásszékhelyekre kijáró bírák gondjaival. Az utazó bírók fá­radalmaikért és többletköltsé­geikért a tavaszi bérrendezés során átlagon felüli fizetés- emelést kaptak, de a kívána­tos megoldás nyilván a letele­pedés lenne. A bírósági jogá­szok lakáshoz jutása azonban — más diplomás rétegekhez viszonyítva — meglehetősen nehéz, van olyan járásbíróság a megyében, ahol egyetlen bí­ró sem lakik helyben. A ta­nácskozáson részt vevő dr. Ko­csis László, az Igazságügyi Mi­nisztérium személyzeti és ok­tatási- főosztályának vezetője, felszólalásában a többi között kitért a tervezett minisztériu­mi ifjúsági lakásépítési akció­ra. A tárca lakásépítési prog­ramja azonban a tervek sze­rint Budapesten valósulna meg, így ez is csak részben enyhíthetne majd a miegyében dolgozó bírák lakáshelyzetén. B. E. rint országos átlagban 38,5, Bu­dapesten pedig 33,2 ügyben kellett dönteniük minden hó­napban a bíráknak, ugyanak­kor a megye nyolc törvény­házában egy-egy bíróra 41,8 akta jutott. Különösen nagy teher nehezedik az utóbbi idő­ben a Gödöllői Járásbíróságra, ahol tavaly 52,9 polgári, vagy büntető per jutott a bírákra. Néhány járásban hasonlóan túlterheltek a közjegyzők is. A nehézségeket, amelyek nyil­vánvalóan a munka minőségét is befolyásolják, néhány új státus létesítésével enyhítik a közeljövőben — az elnöki be­számoló szerint. Az előző témához kapcso­lódva dr. Gál Judit, a Pestvi­déki Járásbíróság dolgozója javasolta az igazságügyi ve­zetésnek, hogy a gyesen lévő bírónők helyettesítésére moz­góstátust hozzanak létre. A jelenlegi rendszer — az ügye­ket és a fizetést is szétosztják a többi bírók között — ugyan­is csak tovább növeli a túl­terheltséget. Perbeszédversenyek Több évtizeddel ezelőtt jól bevált oktatási formát: pró­batárgyalásokat javasolt a fogalmazóképzésben dr. Tóth Ildikó, a Pestvidéki Járásbíró­ság közjegyzője. A próbape­rekben — akárcsak a régi időkben — ügyészi és bírósá­gi fogalmazók, valamint ügy­védjelöltek vennének részt, a zsűriben pedig idősebb kollé­Generációváltás kezdődött néhány éve a megye bírói karában. Mind több idős bí­ró vonul nyugdíjba, s mivel a középkorúak atánya ezen az igazságügyi pályán alacsony, egyre nagyobb számban kezdő bírák ítélkeznek a megye tör­vényházaiban. A hirtelen nem­zedékváltás visszaesést okozhat a bíráskodás színvonalában. Ezt csökkentendő a fogalma­zóképzés során a bonyolult ügyekre is fel kell készíteni a bírójelölteket, hiszen kineve­zésük után nyomban mélyvíz­be kerülnek — mondotta ' a megye igazságügyi dolgozóinak ifjúsági parlamentjén dr. Zal­ka Károly, a Pest megyei Bí­róság elnöke. Aktadömphg A mintegy 150 bírósági és ügyvédi munkaközösségbeli dolgozó részvételével megtar­tott ifjúsági' fórumon szakmai kérdéseken kívül a 20—30 éve­sek egzisztenciateremtő gond­ja is szóbakerült. A legna­gyobb polémia a bírák túlter­heltsége, valamint a bíró- és ügyvédjelöltek munkába ál­lása körül alakult ki. Dr. Szilasi Judit gödöllői bíró elmondta, hogy kinevezé­se után olyan munkatempót kellett diktálnia, mintha tízéves gyakorlattal rendelkezne. Sza­vait — és a többi Pest me­gyében dolgozó bíró gondját — a tények igazolják. A múlt esztendőben a statisztika sze­Nemzedékváltás a híréi székben igazságügyiek ifjúsága p ariasnenije Parlamenti bizottságok fórumán A költségvetési törvényjavaslat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents