Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-06 / 287. szám

A mi világunkért Vállaltuk — teljesítettük Jólesett a dicséret, a biztatás A ceglédi kisegítő iskola 5497. számú Kossuth Lajos úttörőcsapatától, a Munka őrs­től érkezett a következő tu­dósítás : — Még a tanévnyitó ünnep­ségen ragadta meg a figyel­münket a díszparancs egyik mondata: „Az idei mozgal­mi év jelszava jegyében ak­kor tehettek a legtöbbet A mi világunkért, ha akartok érte ma még gyermekként, holnap felnőttként cselekedni!” Elhatároztuk, hogy erőnk­höz mérten, mi is cselek­szünk. Kis közösségünk, a •Munka őrs tagjai például vál­lalták a mezőgazdasági mun­kák segítése idején, hogy egyénenként 30 mázsa para­dicsomot szednek le. Válla­lásunkat a KMP 60. évfordu­lójára tettük, és örömmel je­lenthetjük, hogy tíz tagú őr-' 6Ünk 378 mázsa paradicsomot takarított be. Terven felül segítettünk a nyársapáti Ha­ladás Tsz-nek, külön-külön több mint 40 mázsa sárgaré­pa, 5 mázsa burgonya be­gyűjtésével és ugyanannyi szőlő leszedésével. Munkán­kért dicséretet kaptunk. Hat úttörő szombatot szerveztünk és dolgoztunk kint a határ­ban, a jelszó szellemében, a mi világunkért. Bízunk abban, hogy test­ben és szellemileg fejlődve ké­sőbb is sokat tehetünk majd országunkért. Szorgalmasan tanulunk, szeretjük a mun­kát, ezért választottuk őrsünk nevéül. A munkahelyi vezetők min­denütt szeretettel fogadtaK, ér­deklődtek úttörőcsapatunk iránt és biztattak minket az alapos felkészülésre. Jókívánságaikat tovább ad­tuk az iskolában többi pajtá­sunknak is, hiszen valameny- nyiünknek szóltak. Fábián Katalin, az úttörőtanács tagja Növendékek hangversenyei Ma este a második Megkezdődtek tegnap, de­cember 5-én a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában a félévi növendékhangverse­nyek, amelyeken az intézmény tanulói adnak számot tudá­sukról. A koncertek nyilváno­sak, minden érdeklődőt szíve­sen látnak. Tegnap este zajlott le Tóth Hajnal Anikó fuvolaszakos ta­nár növendékeinek bemutató­ja. Ma, szerdán, 18 órai kez­dettel, Hümpfner Károly réz­fúvósai, pénteken, ugyanabban az időpontban, Káté András gitárszakos növendékei lépnek pódiumra. OLVASÓI FÓRUM Ünnepség a Táncsics iskoiában A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 60. évfordulója ünnep volt és felejthetetlen emlék marad út­törő csapatunk tagjainak. Meghívtuk Szabó Gyulánét, a városi pártbizottság politikai munkatársát, aki a régi és a mostani pártmunkáról beszélt nekünk. Amit hallottunk, még Cegléd a hazai lapokban A Népszabadság október 18-i számában Földi László emlé­kezett az egykori ceglédi ta­nár, Braun Soma szemináriu­maira. ­★ A Magyar Nemzet és a Ma­gyar Hírlap október 11-i szá. ma az iparszerű kukoricater- mesztési rendszer, az IKR ta­pasztalataival foglalkozva, a ceglédi Lenin Tsz-ben lezaj­lott tanácskozást ismertette. A Népszava november 22-i' teáméban a szocialista brigá­dok vállalásairól olvashat­tunk. Követendő példaként említette az újság az ÉVIG ceglédi gyára egyik szocialista kollektívájának felajánlását: a brigád felelősséget vállal az általa gyártott gépelt minősé­géért. ★ A Zalai Hírlap november 9-i számában, a Miről ír a Ma­gyar Mezőgazdaság című cikk­ben, a ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetke­zet eredményeit említi, jó példaként ★ A Villamosgép, az ÉVIG üzemi lapja, november 13-i számában arról írt, hogy a ceglédi gyár, Huszonöt év kró­nikája címmel, kis kötetet ké. szített s adott ki munkájáról. ★ Az Élet és Tudomány no­vember 24-i számában az abo- nyi falumúzeumról olvashat­tunk. A cikk az épületet és a múzeum gyűjteményét is be­mutatja. ★ A televízió november 26-i, A Hét című műsorában, a ceglédi agrokémiai laborató­rium talajvizsgálatainak hasz­nosságáról, fontosságáról is említést tett ★ A Kossuth Rádióban, a Ma­gyarán szólva című nyelvmű. velő műsorban, december 2- án délután a ceglédi Költői Ádám tanár előadása hangzott el a tíz és húsz év közöttiek szókincséről, beszédstílusáról. M. E. Vers, mese, gyermek Hétfőn, december 11-én, 13 és 18 órád kezdettel, .a ceglédi Kossuth Művelődési Központ ismeretterjesztő termében elő­adás hangzik el, Versek, me­sék a gyermek életében cím­mel. Az előadó: Péterfi Béláné pszichológus. ELFELEJTETT FOGLALKOZÁSOK . Aki máig megmaradt drótosnak GYALOG VAGY AUTÓBUSSZAL JÁRJA A VIDÉKET Ha visszatekintünk 50—60 esztendő távolába, elcsodálko­zunk, milyen sok érdekes fog­lalkozás eltűnt a múlt ködé­ben. Esténként a vendéglőben ott volt például a kucséber, nyakba akasztott kosarában sok finom csokoládéval, ciga­rettával s kezében kockával. — Tessék szerencseszámot mondani — kérte. — Csak tíz krajcár egy szám! Mondtunk egy számot, az öreg feldobta a kockát, s ha az, leesvén, a bemondott szá­mot mutatta, kaptunk egy tábla csokoládét. Ilyen sze­rencsés ritkán akadt. Majd jött a virágáruslány, télen—nyáron friss virágokkal — Tessék szép szegfűt — kínálta. — Tizenkét krajcár egy szál. Ha hölgy is ült az asztal­nál, a férfiaknak odasúgta: — Két szál tiszteletadás, há rom szál már vallomás ... Nappal az utcán sokszor ta­lálkoztunk a bosnyák bazá- rossal, aki a nyakába kötött, nagy kosárban hordta az áruit. — Tessék finom bicska venni — mondotta —, lenni szép fülönfüggő és minden­féle „cukmis" (cukorka) a Ju­liskának, meg az Andriská­nak... A város külső részein pedig szinte dalolva járták az utcá­kat az öreg drótosok: — Tört tálat drótozni, fa­zekat foldozni!... Mindezek a napokban ju­tottak az eszembe, amikor a Homokoldalon találkoztam a még dolgozó utolsó nagykőrö­si drótossal, aki bádogleme­zekkel telerakott szerszámlá­dával a hátán, ballagott haza­felé. Kolompár Gábornak hív­ják, 45 éves, nős, családos em­ber. — Kitartok az ősi mester­ség mellett — mondotta. — Még gyerekkoromban tanul­tam. Autóbuszon és gyalog- szerrel járok. Most Csemö- ben és Nyársapáton voltam, de meg-megfordulok Cegléden is. Főleg a tanyavilágban akad még nekem való munka. Drótozni való cseréptál már alig-alig, a tanyai asszo­nyok azonban még nem dob­ják el a lábast és a fazekat, ha kilyukad, hanem megfol- doztatják. Pedig telne nekik újra is... A munka közben kerül elém leves és bor is. Kolompár Gábor, a napi munka után, elégedetten bal­lagott hazafelé, várta a csa­ládja. Kopa László a történelem tanulásában is sokat segít. A mostani párt- rrtunkával ismerkedve, meg­tudtuk, hogy a kommunisták munkahelyükön is helytállva, milyen sokat tesznek, milyen sokat vállalnak a közösségért, amelybe mi is bele tartozunk. Megbecsülésünket azzal jut­tattuk kifejezésre, hogy az év­forduló alkalmából, köszöntöt­tük iskolánk pártszervezetét. Az úttörők beszámoltak a VI. országos úttörőparlament ha­tározatainak végrehajtásáról, a kisdobosok verstanulással készültek fel a köszöntésre. Befejezésül közösen énekel­tünk el egy magyar munkás- mozgalmi dalt. Az eseményekből, amelyek­nek most részesei lehettünk, sokat tanultunk. A jövőben még jobban igyekszünk az út­törőmunkában. Rátóti Csaba és Bafcsa Attila, a Táncsics Mihály Általános Iskola úttörő-tudósítói A PEST MEGYEI HIRLAJ*, KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 387. SZÄM 1978. DECEMBER 6., SZERDA Ellenőrzések és tapasztalatok hasznosultak a PiEis lavaslatai A köz érdekeli szolgálják Segítő szándékú, hasznos vizsgálatok egész sora jelezte az év folyamán a népi ellen­őrök tevékenységét, amelyet gyakran a közvélemény is nagy érdeklődéssel figyelt. Cegléden a napokban tar­tott érlekezletet a járási és a járási jogú városi népi ellen­őrzési bizottság. A tanácskozáson, a bizott­sági tagokkal együtt szá­mos munkahely párt- és gazdasági vezetői is részt vettek, továbbá meghívást kaptak azok, akik ugyan nem népi ellenőrök, de segítő szándéku­kat gyakran kinyilvánították, tanácsadóként, egy-egy fel­adattal megbízott társadalmi aktivistaként. A szokásostól abban is el­tért a tanácskozás, hogy ez­úttal nem írásos jelentést ad­tak a résztvevőknek, hanem szóbeli tájékoztatások hang­zottak el az 1977—78-ban foly­tatott vizsgálatokról. Cegléden és a járásban 158 népi ellenőr tevékenykedik. Az említett időszakban közü­lük kilencven kapott felada­Kocsér, Új Élet Tsz A kocséri Üj Elet Termelő- szövetkezet vezetői a múlt év­ben megfigyelték: a termelők, főleg nyár elején olyan nagy mennyiségben hordják a tyúktojást a Nagykőrös és Vi­déke ÁFÉSZ ottani felvá­sárlótelepére, hogy sokszor csali nehezen tudják tovább­adni. Akkor született meg az elgondolás, hogy a sok friss és olcsó tyúktojás értékesíté­sének megkönnyítésére, házi tésztakészítő - üzemet kellene alakítani: ilyen üzem kevés akad az országban, s a házi­tészta mindig kelendő. Az elgondolást megvalósí­tották. A napokban meglátogattuk a kis üzemet. Öröm volt néz­nünk, hogy a 16 asszony mi­lyen ügyesen, szorgalmasan dolgozik: kézi erővel nyújtja, rostálja, szeleteli a szép, sár­ga tésztát, melyből tízfélét készít. Cérnametéltet ügyes masina. szeletel a hosszúra nyújtott lapokból egy tot, egyikük-másikuk kétszer, háromszor is. Alapos felmérést végeztek a népi ellenőrök, amikor a gyer­mekélelmezés helyzetét, a napközis, konyhák működését, az anyagnormák megtartását és a dolgozók szociális hely­zetének alakulását vizsgálták. Felsorakoztatták azokat a ta­pasztalatokat is, amelyek elé­gedettséget váltottak ki: a napközis étkeztetés megfelel a gyermekélelmezés követelmé­nyeinek, mennyisége, minősé­ge, választéka jó. De észrevet­ték azt is, hogy a központi napközi konyháján, Cegléden sokkal több adagot főznek, mint amennyit a konyha ka­pacitása megenged, szűkös a hely, rosszak a szociális kö­rülmények. A NEB javaslata hozzájá­rult ahhoz, hogy javítot­tak a helyzeten: ma már lehetőség van arra, hogy a napköziben kétszázzal több gyerek ebédelhessen, lakásátalakíiással adtak helyet új csoportoknak. Hasznos volt az idős, ma­gányosan élő emberek életét, sorsának jobbra fordulását segítő vizsgálatsorozat, mely több, járásbeli községre is ki­terjedt. Megállapították, hogy Cegléden' és Abonyban ellátja, feladatát az öregek napközi­je, hasonlót terveznek a jász­karajenőiek.- A magányosan élő idős emberek házi gondo­zásának alakulását Is vizsgál­ta a NEB, javasolva, hogy a házigondozást mindenütt ki kellene szélesíteni és a tiszte­letdíj összege is emelésre szo­rul, mert igen alacsony, hang­súlyozta, hogy legyen több a cselekedet, mint az adminiszt­ráció. A szocialista brigádok, kollektívák segítő szándékára, ha szélesebb körű a tájékoz­tatás, még jobban lehet számí­tani. Tavasszal a NEB azt vizs­gálta járásszerte, hogy a tej­termelés alakulásában miként érvényesül a legutóbbi kor­mányhatározat, amely a fej­lesztést szorgalmazza. Meg­állapították, hogy a fogyasztás kisebb ütemben nőtt, nyilván azért is, mert a boltok hűtő­pultsorain a tejtermékeknek, csak kis választéka található.' A gyerekek tejellátása, a po­haras iskoláié j-akció sem mentes a zökkenőktől, a leg­több iskolában, mert többlet munkával járna, inkább elte­kintenek a szorgalmazásától. A napközis étrendbe is több tejet, tejterméket kellene fel-, venni. A tejtermelő gazdasá-, gokban korszerű gépek segítik a munkát, de baj van az al­katrész-ellátással és a rend-, szeres ellenőrzéssel, a kisebb hibák javításával. A város el-, látását a várakozásnak megfe­lelően, jól segíti a vasárnapi tejárusítás. A népi ellenőrök beszámol-, tak arról is, hogy mit tapasz­taltak, amikor a kórház és az orvosi rendelők műszerellátá-. sát vizsgálták, milyen megái-, lapítósra jutottak, amikor a tanácsokhoz érkezett közérde­kű bejelentések sorsa felől tájékozódtak. Több éyes fel­mérés eredményét foglalta össze az a jelentés, amely ar­ra a kérdésre adott választ, hogy vannak-e még sokan a harminc éven aluliak között, akik nem végezték el az álta­lános iskolát? Mit tesznek az illetékesek a tankötelezettségi törvény végrehajtásáért, ho­gyan dolgozik a ceglédi neve-« lési tanácsadó? Nagy visszhangot váltott ki a város köztisztasága- ■ nak helyzetével foglalkozó ■ népi ellenőri vizsgálat eredménye, amelyben hangsúlyt kapott az az észrevétel is, hogy nem elég célszerű, okos gépeket beszerezni a munkákra, a la­kosságnak is tennie kellene, az eddigieknél sokkal többet a város, közvetlen környeze­tük tisztaságáért. A tavaly életbe lépett új törvény a népi ellenőrök fel­adatkörét bővíti. A vizsgálati jegyzőkönyvek lapján, mint elhangzott, nemcsak a nega­tív észrevételeket kell felsora­koztatni, helyet kell adni a jónak is, ami másoknak példa lehel Bővült a népi ellenőrök jog­köre, élni kell a lehetőséggel, hiszen minden észrevétel, ja­vaslat a köz javát szolgálja. E. K. Abony Újabb érmek, elismerések Olimpiai pontokat szereztek a fiúk Ügynevezett nyok. k/LíüS eperlevelet metélnek a gyorskezű asszo- Barcza Zsoit {elvitelei Birkózás. A serdülő magyar bajnokságon, Budapesten, az abonyi fiúk, négy helyezést érve el, 13 olimpiai pontot gyűjtöttek. Retkes Zoltán és Kolozsvári József súlycsoport­jában a második, Gönczöl Ist­ván az ötödik, Gönczöl Zoltán a hatodik helyen végzett. Az úttörők szabadfogású A- kategóriás budapesti verse­nyén 1. Baksa, 2. Vikartóczki, 3. Szávai. A B-kaíegóriás ver­senyen aranyérmes lett Balog Zoltán, Balogh Attila, Bállá és Szűcs. Asztalitenisz. Jó eredmények születtek a járási úttörő-olim­pián, Abonyban. Az I/A kor­csoportban Juhász Erika nyer­te meg a lányok versenyét, a második Major Klára lett. A fiúk közül Bódi József a má­sodik, Mendi Sándor a harma­dik helyen végzett. A II/A korcsoportban az aranyérmet Ozsváth Zsuzsa érdemelte ki, Tamási Andrea előtt. A fiúk közt Szanda Árpád a második, Kiss István a harmadik. Va­lamennyien a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola ta­nulói. Az összetett pontver­senyt is ők nyerték, fölénye­sen. A MOATSZ Kupa országos versenyén, korcsoportjában a legjobb 16 közé jutott Ju­hász Erika, a legjobb nyölc közé került Ozsváth Zsuzsa és Major Klári. D. L. üsii sportok - pályán, teremben Labdarúgás. Az őszi forduló utolsó találkozóján, Dánszent- miklóson, a felnőtt csapat 4-1 arányban nyert, Lendvai (3) és N. Szabó (1) góljaival. Az ifjúsági csapat 2-2-re végzett. A gólokat Pászti és Varga rúg­ta. Tömegsport. A szakmaközi bizottság által meghirdetett egyéni községi sakkversenyen tizennégyen mérkőztek. Az él­re Lőrincz László került, Dónáth Lajosné, 3. Komáromi Péter. Könyvjutalmat kaptak mindhárman.

Next

/
Thumbnails
Contents