Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-05 / 286. szám

"K^úisíap 1978. DECEMBER 5., KEDD EMBEREK ÉS HIVATÁSOK Értelmiség az Ipoly mentén Szobon autóbuszok sora áll a vasútállomás előtt Az egyik előtt emberek várakoznak, a kocsi vezetője árusítja a je­gyeket is. : — Hová Indulnak? •— Vámosmikolára. A folyóparti vidék Ipoiydamásd, Letkés, Ipoly- tölgyes. Nyugalmasnak tűnő erdős, hegyes táj. Sok új há­zával, rendezett utcáival, Pe- röcsény és Tésa közös igaz­gatásával, néhány kisebb ipa­ri üzemével Szob után a fo­lyómenti vidék afféle alköz­pontja Vámosmikola. A há­rom településen mintegy két- ezemyolcszázan laknak. — A vezetők ebédelni men­tek. Jobb lenne talán, ha má­soktól kéme hivatalos tájé­koztatást — töpreng Szabó László adóügyi előadó. — Nem hivatalos vélemé­nyeket szeretnék hallani. — Akkor miért hozzánk jött? • — Legfeljebb néhány alap- információ miatt. — Az értelmiséghez itt a pedagógusok, az orvos és az agrárszakemberek tartoznak. A képesítésem és beosztásom miatt magamat talán nem számítanám oda. Közigazgatásban dolgozik, bizalmat kapott a falutól, em­berek ügyes-bajos dolgait in­tézi. Ez nem értelmiségi fel­adat? — Magam is sokat foglal­kozom ezzel a kérdéssel, mint a Hazafias Népfront községi titkára. Ezek szerint akár hi­vatalosan s tájékoztathat — derülök az önleleplezésén. — Ebben a minőségemben az a véleményem, hogy a köz­ségben az értelmiségiek több­sége benne él a közélet sűrű­jében. Sok társadalmi megbí­zatásuk van, minek következ­tében reggeltől estig elfoglal­tak. Igények, életmód — Az igények itt másfélék lehetnek, mint a városokban, vagy a főútvonalakon fekvő településeken. Magunknak kell megteremtenünk a falu társadalmi életét Ezért moz­gósítjuk az értelmiséget a közművelődési feladatok meg­oldására. Most például, hogy épül a hegyestetői tv-torony, az értelmiség a lakosság min­den rétegével együttműködve vette ki részét az építkezés társadalmi munkáiból. Meg­éri, mert eddig a hegyek miatt rosszul tudtuk venni a buda­pesti adásokat. Az értelmiségi embert meg­állítják az utcán, magánélete és közéleti szerepe itt ke­vésbé válik el egymástól. Értelmiséginek lenni itt nem annyira státust és képzettsé-, get jelent — állapodunk meg i a beszélgetés során. Ezt in­kább az ember cselekvéseinek célja, színvonala, társadalmi hatása szabja meg. Az értel­miségi ember a magatartásá­val is példát ad, formálja közvetlen környezetét. Ez a követelmény a kistelepülése­ken fokozottan érvényesül. — Itt születtem, pesten jár­tam gimnáziumba, de hazajöt­tem a falumba. Mindenki «is­mer, én is ismerek minden­kit. Jó érzés tudni, hogy szük­ségük van rám az emberek­nek. Ha több lehetőség között kellene választani, akkor is ezt az életformát választanám — vallja magáról Szabó László, aki még fiatal ember és a munkája mellett komo­lyan érdekli a filozófia. Alkotó módon Nagy Ernesztin, a községi művelődési ház igazgatónője is Budapesten végezte a kö­zépiskolát. Állása is lett vol­na, de ő is hazajött Először Letkésen volt óvónő. A művelődési ház egyik he­lyiségében munkásmozgalmi dokumentumokat és a fasisz­ták elleni harcokról, a Bör­zsöny táján kibontakozott partizántevékenységről szóló anyagokat mutat be a hely- történeti kiállítás. Népi szőt­tesekből, bútorokból, haszná­lati eszközökből áll az a két helyiséget megtöltő, végleges rendezésre vár'ó gyűjtemény, amelynek jó részét Pereszlé­nyi Gyula általános iskolai tanár gyűjtötte és adomá­nyozta. Az ő irányításával sok értékes anyag gyűlt össze a lakosságtól is. Értékek meg­őrzése, közreadása, gyarapí­tása. Az értelmiség hivatásá­nak, az alkotó cselekvésnek ez is egy megnyilvánulási for­mája. Letkésen nincsenek szolgá­lati lakások. Ezért a község­ben élő értelmiségieknek csak egy kis része helybenlakó. — Én csak magunkról be­szélhetek — mondja Akuts Lóránt földrajz-biológia sza­kos tanár, aki közelebb van már az ötvenhez, mint a negyvenhez. — A tömegkommunikációs lehetőségek adottak. Színház­ra nem is lehetne igényünk, mert Pestről, Vácról hazajö­vet Szobon csak reggel kap­nánk csatlakozást az autó­buszhoz. Itt a környéken meg nem rendeznek olyan színvo­nalú előadásokat, amelyeket megnéznénk. Marad az olva­sás. Sok könyvet vásárolunk és mindenünk a kert. Bizo­nyára látta a házunkat és az udvaron azt a sok tujafát. Magam ültettem őket Július­ra mindig szerzünk beutalót a budapesti pedagógus ven­dégházba. A szabadságunk alatt járjuk a múzeumokat, kiállításokat, este szabadtéri előadásokat. A hivatásnak élve — Társasági élet? — Mindenki maga alakítja magának. ki Hadak vonulási irányát, csaták színhelyét, évszámtáb­lázatot mutató tablók, dom­borzati térképek, történelmi személyiségek képmásai. Ja- rabka Pál történelemtanár kezemunkája ez az egész, a történelemórák színhelyén. Hasonló kép fogadja a belé­pőt a magyar—orosz tante­remben és máshol is. Peda­gógus körökben elismerően beszélnek a letkési szaktan­termi oktatásról és szemlélte­tésről. — Most például délben me­hettem volna haza, de itt le­szek legalább este hatig — mondja a történelemtanár in­kább örömmel, mint panasz­kodva, mert bizonyára most is belefogott valamibe, amit szí­vesen esánáL — Sok könyvet veszünk. Van, aki havi ötszázat is költ erre a célra. Ha elolvasunk valamit, megbeszéljük egy­másközt — mondja Legény Zoltánná tanárnő, aki öt perc alatt ér haza az autóbusszal Ipolydamásdra. Kertes ház, jó levegő, a természet közelsége. Kívülről nézve kellemesebbnek tűnik a falusi értelmiségiek élete, mint a városiaké. Kevesebb idejük vész el a munkába utazással, több időt szentel­hetnek hivatásuknak, amiben életük tartalmát, értelmét látják. A lakosság szellemi szolgálatában élnek. Ügy éreztem, tudatosan és'szíve­sen vállalják ezt az életfor­mát Valami hiányzik — Értelmiségi klub, vagy valami hasonló, szervezett, de igényes fórum kellene. Talán épp Szobon, a tájegység köz­pontjában. Mert ha a hivatás sok szép élményt is nyújt, valami mégis hiányzik. Erről a fiatalabbak beszéltek. Kovács T. István Kiállítások a Nemzeti Galériában ÉLETMŰVEKET REPREZENTÁLÓ ALKOTÁSOK Makrisz Agamemnon szobrai 1979. Január végéig, Udvardi Erzsébet és Schubert Ernő művei decemberben láthatók. Schubert Ernő munkássága A Magyar Nemzeti Galéria népszerű sorozata most Schu­bert Ernőre emlékezik, ö a „Munkakör” egyik tagja, Csók István tanítványa volt, később a kubizmus, elsősorban Bra­que hatott rá. Ez is ötvöződik művészetében — a látvány és az elvont szerkesztés. Elsősor­ban festőnek tartotta magát, de ismertek textil- és bútor- tervei —, képző- és iparmű­vész volt egyszemélyben. Lel­kiismeretes, elmélyült alkotó, — művek maradtak utána. For­makészsége mindig gondolati energiákkal párosult, nem a virtuozitás különjáratán ha­ladt. Csendéletei, önarcképei, vízparti házai, külvárosa ma is újdonságnak hatnak. Nin­csenek szélsőséges kapaszko­dásai, süllyedései. Számára a kotta, a mandolin, Vác kör­nyéke, piros terítő, hagyma, madár mint motívum, s a fest­ményen is azzá válik; több részletnél, tárgynál. Mosónő­je József Attila anyaverseinek idején készült és tőle teljesen függetlenül, Schubert Ernő is a kékítő kékjével árnyalja, jellemzi a munkásasszony ál­talános alakját és sorsát. Egyik legjobb alkotása. Makrisz Agamemnon szobrai Népszerű, mert emberi, ö a görög, akinek ez a haza hazát adott akkor, 1950-ben, amikor a haladó görög háziaknak nem volt otthona. Makrisz Agamem­non szobrokat adott cserébe — Görögország és a mi hazánk örömére maradéktalanul fel­tárta tehetségét. Patraszban született 1913- ban. 1938-ban fejezte be az athéni képzőművészeti főisko­lát, 1945-től 1950-ig Párizsban élt, onnan érkezeit hazánkba. Kossuth- és Munkácsy-díjas, Kiváló művész. Maga említi, hogy a hellé­nizmusba hajló görög szobrá­szat az egyik forrása, jelzi, hogy a pécsi emlékmű környe­zetét társította Delphihez. Valóban — egy új Niké tisz­tasága, lendülete, az emberiség GAZDAG PEST MEGYEI PROGRAM Megnyílt az első gyermekkönyvhét Az év utolsó hónapjában eggyel megszaporodott az ün­nepek száma: december 4 és 8 között először rendezik meg hazánkban az országos gyer­mekkönyvhetet, amely egyút­tal a nemzetközi gyermekév első magyarországi esemény- sorozata. A gyermekkönyvhét országos megnyitóját hétfőn Óbudán, az Ilku Pál Általános Iskola aulájában tartották, az ifjú olvasók nagyszámú érdek­lődő serege, a kulturális élet, a könyvkiadás vezetőinek részvételével. A megnyitó ünnepségen Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtit­kára mondott ünnepi beszé­det: — Nem véletlen, hogy ezek­ben a napokban vállalkozott a Könyvkiadói Főigazgatóság, a Móra Ferenc Ifjúsági és Gyermekkönyv Kiadó, az Ok­tatási Minisztérium, a Magyar Üttörők Szövetsége, az első or­szágos gyermekkönyvhét meg­rendezésére. A következő né­hány nap már a gyermekek nemzetközi évének egyik ese­ménye is. A cél, hogy a min­dennap megjelenő új meg új kötetek sora eljusson a gyere­kekhez, az ifjú olvasókhoz, a műveket minél többen olvas­sák, s beszélgessenek róluk. A megnyitóhoz kapcsoló­dóan az ifjúsági és a gyermek­könyvkiadás fejlődését bemu­tató, a Móra Ferenc Könyv­kiadó tevékenységét reprezen­táló könyvkiállítás is nyílt az óbudai úttörő és ifjúsági ház­ban. Pest megye városaiban, köz­ségeiben is rendhagyó irodal­mi órákat tartanak, író—olvasó találkozókat rendeznek a gyer­mekkönyvhét alkalmából. A legváltozatosabb programot Cegléd és környéke kínálja a legkisebbeknek.' Tegnap délelőtt a ceglédi gyermekkönyvtárban óvodai, általános iskolai pedagógusok beszélték meg, hogyan kell a legfiatalabb generációt olva­sóvá nevelni. Délután télapó­ünnepség volt, amelyen a vá­ros általános iskolásai könyv­tárismereti vetélkedőn mérték össze tudásukat. Ugyancsak tegnap délután a dánszent- miklósi könyvtárban Játsszunk együtt! — címmel tartottak foglalkozást a gyerekeknek. Csütörtökön, december 7-én a nyársapáti gyermekkönyv­tárban Kertész Lilla Száncsen­gő című gyermekvers-előadó­estjét hallhatják az érdeklődő gyerékek, Proköpiusz Imre zongoraművész közreműködé­sével. Ugyanezt a műsort 12- én délután egy órakor Törte­ién, 21-én délután 3 órakor Csemőn mutatják be a mű­vészek. Szintén csütörtökön délelőtt, Abonyban, szavalóversenyt rendeznek az óvodai pedagó­gusok a gyerekek számára. A váci gyermekkönyvtárban naponta foglalkozásokat ren­. deznek a gyermekkönyvhét al- ; kaiméból. Tegnap délelőtt a könyvtárhasználatról beszélt, ma, holnap és holnapután népmeséi összefoglaló órákat tart Mészáros Emmi könyvtár- vezető. A gyermekkönyvtár a városi iskolákat ellátta anyag­gal, hogy órákat, vetélkedőket rendezhessenek. Tizedikén, va­sárnap a Hajós Alfréd Úttörő- házban gyermekkönyveket árusítanak délelőtt 10-től dél­után 4-ig. Egész héten könyv- terjesztők járják az iskolákat, hogy a gyerekek minél több értékes Verset, novellát, ifjú­sági regényt vásárolhassanak. A váci iskolákban a Móra Könyvkiadó felhívására a gyermekkönyvtár írásos vetél­kedőhöz terjeszt kérdőíveket, amelyeket 1979 február else­jéig kell a Móra Könyvkiadó­ba elküldeni. A győztesek kö­zött értékes jutalmakat sor­solnak ki. Hétfőn, december 11-én dél­előtt 10-kor a Csepel Autógyár könyvtárában Bálint Ágnessel, a népszerű gyermekkönyvek, rajzfilmek, tévéműsorok írójá­val találkozhatnak a legkiseb­bek. Szerdán, 13-án az itteni gyerekek is meghallgathatják Kertész Lilla Száncsengő cí­mű műsorát, délelőtt 10 órai kezdettel. Az érdi nagyközségi gyer­mekkönyvtárban pénteken, de­cember 7-én Megai László, a Bölcs bagoly sorozat írója tart előadást a gyerekeknek dél­előtt tízkor. végérvényes diadala ujjong a teret feszítő alakzatban. Mak­risz az a szobrász, az az ember, aki nem tud belenyugodni a szenvedésbe —, cselekvő elkö­telezett alkotó. Mire használja a gömböt? A spanyol harcosok és a maut- hauseni ellenállók öklei a ha­ladás általános ellenállását fe­jezik ki. Másutt merő humá­num a gomb, családi együttes­sé melegszik a nő térdeiben, melleiben, öklöcskéiben. fejé­ben — a béke és a méltóság, a szerelem és az élet összetett szimbólumává. Portréi közül magával raga­dó Cachin, Medgyessy, Bartók nemes visszafogottsága, Csók István belső nyugalma, a Né­ger fiú ^maradandó Afrika-idé- zete. Ráckevére, Szeghalomra és Pécsre készített felszabadu­lási emlékműveket — a pécsi mestermű; fennmarad a mé­retlen időben. Nemcsak a szo­bor szárnyal, hanem a tér és az ember is éppen a mű érin­tésétől. Makrisz Agamemnon nem elégszik meg a néző együttérzésével, azonnnal át akarja alakítani. Ez legjobb műveiben sikerül. Udvardi Erzsébet látomásai Biblikus témájú képeit a badacsonyörsi műemlék kápol­nából kölcsönözte a Nemzeti Galéria. A 70-es évek elején rendelte meg az akkor még Makrisz Agamemnon badacsonytomaji plébános, dr. Lékai László a műveket. Ud­vardi Erzsébet a Balaton ezüstjében álmodta meg a Há­romkirályok vonulását, s kü­lönösen finom és érzékeny a Szent Antal prédikál a halak­nak festői megoldása. Az ezüs­tös víz halhullámosan mozdul.' Szinte csaik érzi a szem a hal­gyülekezőt, alig látja. Ilyen szinten az elmélyült és felké­szült alkotó dolgozik — ezúttal Udvardi Erzsébet. Losonci Miklós TV-FIG YELO Autók és vezetők. Hat esz­tendeje még csak alfélé jó­szándékú elképzelés volt, hogy a vállalati gépkocsikat ne csak hivatásos vezetők hajtsák, hanem olyan alkal­mazottak. is, akik el tudnak boldogulni a kormánykerék tekergetésével — és lám, ez a munkaerőt fölszabadító mozgalom máris országos mé­reteket öltött. Mint a vasárnap esti Hét legizgalmasabb, leginkább közérdekű riportjából megtud­hattuk, igen sok helyen ma­napórája, amelynek ma már alig találni párját. Az írott, nyomtatott ritkaságok garma­dájáról meg ne is beszél­jünk... Míg Dubovitz Péter ope­ratőr kíváncsi kamerája vé­gigpásztázott a padozattól a magas mennyezetig telezsú­folt szobákon, megtudhattuk,' hogy már jóideje közismert vendégváró hely a tordasi pa­rókia: megfordult ott Dirac, a világhírű matematikus; vé­giggyönyörködte egy svéd miniszter; s gratulált a jó két évtized alatt összegyűjtött kincsekhez még nagyon sok más, külországbeli és hazai híresség. , gának sofőrködik a vállalati igazgató, s vele együtt ugyan­így nem igénylik a hordást-vi- vést más vezető beosztású irányítók sem. (A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat­nál például 120 nem hivatá­sos gépkocsivezető használja a jármüveket.) Hasonlóképp az ésszerű ta­karékosság jegyében engedé­lyezik mind több felé a ma ■ gántulajdonú autók igénybe­vételét is, mondván, vallván: ne csak a szabad napokon « családi ügyekben — a cég szolgálatában is fusson az a négy kerék... Mire az ügyesen összeválo­gatott, adatokban, érvekben gazdag képsor véget ért, meg is született a jelszó: aki csak teheti, vezessen! E képernyő­ről elhangzott biztatás után bizonyára még jobban meg­duzzad az önszállító gépko- csizók száma. A műgyűjtő. Pest megye nyugati szögleteiben bizonyá­ra jól ismerik a szomszédos Fejér megye Tordas községé­nek lelkipásztorát, akiről szombaton délután közvetítet­tek egy ritka érdekes és ked­ves dokumentumfilmet Zoli bácsi címmel. Szó, ami szó: nem egy min­dennapi embert mutatott be Kovalik Károly, mert Zoli bá­csi tudósnak is, műgyűjtőnek is egyaránt kiváló valaki. Fa­lusi magányában egyrészt a földrajz-, a helytörténet no meg a finnugor-nyelvészet is­meretanyagát sajátította el úgy, hogy immár számos or­szág tudós társasága fogadta őt tagjai közé; másrészt meg egy olyan múzeumfélét ren­dezett be otthonában, ahol a ritkánál is ritkább kin­csek találhatók. Katonavérrel átitatott japán lobogója ép­pen úgy van neki, mint egy olyan XVII. századi zseb­S hogy mindezt miért? Zo­li bácsi ilyesféleképpen fogal­mazott: mind a falu múlt­jának föltárásával a közt igyekszik szolgálni, mind pe­dig a gyűjtögetéssel példát akar mutatni a tevékeny, a hasznos élethez. Mindkét igyekezete — s ezt most már az előfizetők is tanúsíthatják — példásan sikerült. DOH Juan. Még így, több nap eltelte után sem köny- nyű elfeledni azt a szemfá­rasztó csillogást, szikrázást, amelyből a legújabb Rajnai András-mű, a Den Juan és a kővendég figyelése közben részesültünk. Merthogy ez az egy óra nem volt híjával a fénynek, az biztos! Szinte sza­kadatlan hullámokban tó­dult felénk, és mi — mármint a legendás nőcsábász meséjé­nek gydrsan fáradó figyelői — egy idő után kénytelenek voltunk megelégedni azzal, hogy látószervünk működőké­pességét megőrizzük. Arra már dehogyis volt erőnk, hogy magát a nőtől nőig vezető históriát is kövessük. Ám megeshet — s ezt több. edzett pupillájú nézőtárs vallja — a nagy sistergés mögött nem is volt semmi fölfognivaló. Csak tovafutott ez a képre kép játék, ám az, hogy mi miért történik — kibogozha­tatlan maradt. Még szeren­cse, hogy a műsorújságból megtudhattuk, hogy minek is mintázódott a lamé(?) kosz­tümös főhős; „Ez a Don Juan azonban nem szépfiú, nem igazi csábító, hanem halálra szánt torreádor, aki a szerel­mi csatát a társadalom ellen vívott háborúnak tekinti.” Ki gondolta volna ... > Akácz László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents