Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

Mr.c.vr.i 12 man 1978. DECEMBER 3., VASÄRNAP K + HÍREK + HÍREK + HÍREK 0 HÍREK ^ HÍREK -f HÍREK + HÍREK -+ HÍREK + HÍRE MII« 1978. december 3. Vasárnap. Ferenc napja. A nap kél 7.13 — nyugszik 15.55 órakor. A hold kél 9.50 — nyug- . szik 19.36 órakor. 1IÍIT MBD> 1978- decem* nULlirlr. bér 4. Hétfő. Borbála napja. A nap kél 7.14 — nyugszik 15.54 órakor. A hold kél 10.37 — nyug- f szik 20.48 órakor. sée A vári Fortéból a trópusokra A főid minden tájára, száz- huszonnégy országba exportál­ják a váci Forte gyár termé­keit. A képen: a trópusokra különleges védőanyagokba cso­magolják a fényérzékeny nyersanyagot. — Megemlékezés. A Csepel Autógyár művelődési házában a KMP megalakulásának 60. év­fordulója alkalmából tartanak emlékünnepséget fővárosi ven­dégművészek közreműködésével december 5-én délután fél 4 órakor. — Brigádvetélkedő. Nagykátán december 3-án a Bartók Műve­lődési Központ lesz a színhelye a járás szocialista brigádjai ve­télkedőjének, reggel 9 órától. Ez alkalomból kiállítás is nyílik ugyanott a brigádok alkotásai­ból. SZERDÁN TEMETIK SZIGETI GYÖRGYÖT Szigeti György Kossuth-dí- jas akadémikus temetése de­cember 6-án, 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben. ' Változóan felhős Idő. Elein­te szórványosan eső, hószállin- gózás, később zápor. Időnként megélénkülő északkeleti szél. A legmagasabb nappali hő­mérséklet mínusz 2—plusz 3 fok között. __________ — Okos ötletek. A s?-áz_ halombattai Dunai Kőolaj­ipari Vállalatnál az Alkotó ifjúság pályázat során az el­múlt évben csaknem száz vállalkozó kedvű fiatal törte a fejét egy-egy új műszaki­technológiai megoldás beve­zetésén. Az ötletek realizálá­sa legalább 100 millió fo­rint megtakarítást eredmé­nyez a vállalatnak. — Sportra — harmincezer. Á Mezőgép monori vállala­tánál minden eszközzel szé­lesítik a tömegsport mozgal­mat. Idén több mint har­mincezer forintért vásároltak sportfelszereléseket és ver­senyeket rendeztek. A mo­nori telephely közelében jö­vőre sportpálya építését is tervezik. — Hely az óvodákban. A ráckevei járásban az ötödik ötéves terv során négyszáz­ötven új óvodai helyre szá­mítanak. A fejlesztések ered­ményeként 1980-ban csaknem tizenöt százalékkal több gyerek kerülhet az óvodák­ba, mint a negyedik ötéves terv végén. — ABC-látogatóban. A pályaválasztási hetek alkal­mából a budakeszi általános iskola 20 felső tagozatosa a szentendrei bevásárlóköz­pontba látogat, hogy megis­merkedjen az élelmiszer­kereskedelmi dolgozók mun­kájával. — Háztájiból exportra. A szobi Áfész körzetéhez tar­tozó 15 községben szervezet­ten tenyésztik a háztájiban a nyulakat. A kapós export­áruból 1200 mázsányit ter­melnek az év végéig, s a tenyésztők négy és fél mil­lió forintnyi összeget kapnak a nyúlhúsért. — Fiatal vezetők. Az ócsai Áfész fiatal szövetkezeti dol­gozóinak létszáma két éy alatt 134_ről 162-re emel­kedett. A boltok egynegye­dében fiatalok töltik be a vezető helyeket. — Megduplázódott a tő­kés export a Taurus váci gyárában. A hazai termelő­szövetkezetekben szinte még ismeretlen mezőgazdasági gumipadlóból idén megkö­zelítőleg 100 millió forint értékűt szállítanak határain­kon túlra. De nőtt a kereslet a profilszalag iránt is: a tavalyinak háromszorosát, 25 tonnát értékesítenek belő­le. FARBAKY ISTVÁN ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT, 1928. december 3-án halt meg — 91 éves korában — Farbaky István bányamérnök, bányá­szati akadémiai tanár. Nyíregyházán született, 1837. augusztusában, s tanulmányait a Selmecbányái bányászati és erdészeti akadémián végezte. Itt lett 1867-től tanár, 1872- ben pedig átvette a géptani tanszék vezetését. 1876-tól 1892- ig, nyugállományba vonulásá­ig volt e felsőfokú tanintézet igazgatója. 1881-től több mint egy évtizeden át ő szerkesz­tette a Bányászati és Kohászati Lapokat. A főiskolán matema­tikát, mechanikát és gépészetet adott elő; jelentős szerepe volt a bányászati, s a vele kapcso­latos tudományok fejlesztésé­ben, valamint magyar szak­nyelvének kialakításában. Több szabadalma is ismere­tes, és számottevő szakirodal­mi tevékenysége, a magyar műszaki irodalomban első volt, aki a fogaskerekek számításá­val, s ennek egyszerűsítésével foglalkozott. Tanártársával, Schenek Istvánnal együtt nagy teljesítőképességű világító­gáz-fejlesztő készüléket és ak­kumulátort talált fel; erről szóló tanulmányukat a Magyar Tudományos Akadémia Mar- czibányi-díjjal jutalmazta. Beköltözés karácsonyra Vállalják az ifjú gödöllői védnökök Az idei tervben nem sze­repelt, mégis elkészülhet egy 30 lakásos ház Gödöllőn, a Kossuth Lajos utcában. A ma még meglehetősen sok időt igénylő szakipari mun­kálatok elvégzésére ugyanis a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-szervezete véd­nökséget vállalt. A megoldás módja újszerű: az ifjúsági szervezet szerződést kötött a vállalat vezetőivel, hogy mint­egy 230 ezer forint összegű munkautalvány ellenében hét­végeken csaknem 14 000 órát dolgoznak a fiatal szakmun­kások és segítőik. Az ötszin­tes épületet karácsonyig be­költözésre készen átadják. Vácott, Gödöllőn, Erden Jegyautomaták az autóbuszokon Méhlábról — virágpor Sejtregeneráló, fiatalító gyógyászati alapanyag A méhészet fejlesztésének a mezőgazdaság is hasznát lát­ja: több milliárd forintra be­csülik évente termésnövelő szerepüket a gyümölcsösök­ben, a szántóföldeken. A szűkülő méhlegelők elle­nére eredményes az utóbbi évtized méhészkedése: gyara­podtak a méhcsaládok és a fiatalok közül is sokan vál­Indulásrá kész a Ooítilla Mikor lát jeget a Duna? — Repülőgépes felderítés Befejeződött a jégtörő ha­jók műszaki ellenőrzése, s a felülvizsgálat megállapítása szerint a hajópark ütőképes, készen áll arra, hogy szükség esetén segítse a zajló jég le­vonulását, vagy a beállt folyó jégpáncéljának a felszaggatá­sát. Az Országos Vizügyi Hi­vatal rendelkezésére álló 33 nagy és kis jégtörő hajóból 20 dolgozik majd a Dunán és mellékfolyóin, 13 pedig a Ti­szán és vízrendszerén. A csaknem 100 évre vissza­tekintő megfigyelési adatok szerint általában december 25 körül jelennek meg az első jégtáblák a budapesti Duna- szakaszon, de 1888-ban sokkal hamarabb, már november 15-én megérkeztek. Budapest­nél a legkorábban 1902. de­FAGYASZTOTT SEJTBŐL — NÖVÉNY Olyan növényi csírasejtek s/övét tény és re tej, amelyeket megfelelő feltételek mellett megfagyasztottak és hosszabb időn át megőriztek, a felolvadás után viszonylag magas százalékban tartalmaznak élő sejteket. Ezeknek a sejteknek a befagyasztás után Is megmaradnak mindazok a legfontosabb tulajdonságaik, amelyek a be nem fagyasztott egészséges csírasejteket Jellemzik — állapították meg a leicesterl egye­tem kutatói. Vad- és főzelék-sárgarépa csírasejtjeinek tenyésztésével végeztek fagyasztási kísérleteket. A sejtek túlélése döntően egy hidegvédő anyag jelenlététől függött. A legnagyobb túlélési arányszámot akkor érték el, ha a hűtés percenként 1,8 C-fokos sebességgel történt, a fagyasz­tott sejteket mínusz 196 C-fokon tárolták, és gyorsan, percenként 120 C-fokkal emelve a hőmérsékletet olvasztották fel. A felolvasztás után az első sejtosztódás minden esetben a szokásosnál lassabban ment végbe. A csírasejt további fejlődése azonban a megszokott ütemben folytatódott. Mintegy 7 év múlva a csírasejtekből fejlődött növénykék komposztföldbe ültetve egészséges növényekké fejlődtek. cember 14-én állt be a folyó, de a sok évtizedes átlag sze­rint január 11-én áll meg a jég a fővárosnál, s általában 29 napon át borítja be jégbol­tozattal a Dunát. A jégtörő hajók rendszeres bevetése óta azonban legfeljebb a fővárosi part mentén épített álló jég­karéjt, a zajlás, de teljes fo­lyószélességben nem fedte be a vizet. A jégtörő hajók a zajlás fo­lyamatos terelésével késleltet­hetik a torlaszok kialakulását, de a vastag jégdugókkal szem­ben már tehetetlenek. Ezért fejlesztették folyamatosan a robbantási módszereket, s ugyanakkor a megfigyelő háló­zatot, hogy minél korábban észleljék a veszélyt. A felké­szülésnek megfelelően ezen a télen szükség esetén több mint négyszáz parti jégmegfigyelő ad naponta jelentést a folyók jeghelyzetéről, s ezenkívül az OVÍÍ három repülőgépe. lalkoznak méhészkedésre. Termékük nélkülözhetetlen a korszerű táplálkozásban, a gyógyászatban. Ugyanakkor felbecsülhetetlen szerepük van a mezőgazdasági áruterme­lésben is, a méhek által láto­gatott kertekben, szántóföl­deken 20—25 százalékkal ma­gasabbak a hozamok az ingye­nes megtermékenyítés ered. ményeként. A méhek többféle hasznosí­tásának legújabb ága a vi­rágportermelés. A virágpor gyűjtésére minden kaptár röpnyílása alá rácsot szerel­nek, amely — a hazatérő mé- he^k hátsó lábáról letörli a< rátapadt virágport. Ez fontos alapanyaga a gyógyszeripar­nak, fogyasztása regenerálja a sejteket, fiatalítóan hat a szer­vezetre, ezért jól értékesíthe­tő. A méhészek többsége már berendezkedett a virágpor­gyűjtésre. A Volán 20. sz. Vállalat rö­videsen Vácott, Gödöllőn és Érden a helyi járatú autóbu­szokon jegykiadós automatá­kat állít üzembe. A vidéki nagyvárosokban már jól vizsgázott szovjet gyártmányú készülékeket a járművek első ajtaja közelé­ben, az utastér két oldalán he­lyezik el. Kezelésük nagyon egyszerű. A viteldíjat, az egy darab 2 forintos érmét a ké­szüléken felül levő nyílásba kell bedobni, majd le kell nyomni a pénzbedobó nyílás alatti billentyűt, az automata jegyet ad, s az egyszerűen le­szakítható. A gépek mellett el­helyezett tájékoztató ábrák segítenek a kezelés elsajátítá­sában. Kevés alkohol, nagy veszély A csúszós utak óvatosságra intenek A legutóbbi napok balesetei­nek tanúsága szerint sokan még mindig nem veszik figye­lembe, hogy az őszi-téli idő­szak közlekedési viszonyai az átlagosnál nagyobb erőpróbá­ra késztetik a közlekedő em­bereket és a járműveket egy­aránt — tájékoztattak a köz­lekedésrendészet szakemberei. A csúszós utak, a rossz látá­si viszonyok fokozottabb fi­Helyreáll a forgalmi rend Isméi az Engels térre érkeznek a Visegrád— Dobogókő-járatok A Volán értesíti az utazó­közönséget, hogy a Budapest —Dobogókő, Budapest—Viseg­jPiaci körkép rád—Esztergom, Budapest— Dorog—Esztergom, Budapest —Komárom és Budapest—Mo- csa közötti távolsági autóbusz- járatok — amelyek eddig a Batthyány tértől közlekedtek Ünnep elóííi csend a standok környékén - Member 4-tői ismét az Ritkán szállít a Zöldért — Kelendő a hal és a baromfi Pest megye piacain a szoká­sosnál gyengébb volt a hét vé­gi forgalom. Az okot talán ab­ban is kereshetjük, hogy az őstermelők tartalékolják szép áruikat az ünnepek előtti csúcsforgalomra. Talán úgy vélik, és igazuk is lesz, hogy akkor több fogy és drá­gábban. Gödöllőn a háziasszonyok hiába keresik a primőrt, pap­rikát, paradicsomot, még a hétköznapibb csemegéből, a fejes salátából, retekből is csak elvétve ajánlanak. Jog­gal mondogatják tehát, bezzeg Pesten, roskadoznak az üzle­tek, standok a primőrárutól! S bizony nem mindenkinek van lehetősége naponta a fő­városba utaznia zöldségféléért. Marad a többségnek a re­Niaics ötös a lottón A négyes 115 ezer forintot ér A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 48. játékhéten öttalálatos szel­vény nem volt. Négytalálatos szelvénye 83 fogádónak volt, nyereményük egyenként 115 048 forint. Három talála­tot 5987 fogadó ért el, nyere­ményük egyenként 605 forint. A kéttalálatos szelvények szá­ma 181655 darab, ezekre egyenként 25 forintot fizetnek. A nyeremények az illeték le­vonása után értendők. mény, hátha megszánja őket a Pest megyei Zöldért Válla­lat, és a mostani heti két al­kalomnál többször szállít vá­rosukba friss árut. A nagykőrösi piacra a bő­séges baromfikínálat volt a jellemző. A tyúk párját 130—170, a vágójércét 70—100, a pulykáét 300—380, a ka­csáét 150—200 és a hízott lu­dat kilóra 40-ért, a tyúktojás darabját 2,20 forintért adták, A halászati szövetkezetnél az élő halat 25—30, az egész csir­két 39, a csirkecombot 40—60, a mellet 54, s az aprólékot 24 forintért mérték. Vácott a tojást 2,50-ért, az élő csirkét a magáneladók 32 —34 forintért adták kilónként. A környező községekből hozott vágott kacsák 200—230 forint­ba kerültek. 4 Nagy volt a választék mákból, dióból, mandulából. Mákot a Zöldértnél 38 forin­tért, az őstermelőknél 45-ért lehetett vásárolni. A tisztított diót 120-ért, a mandulát 140 forintért vásárolták a háziasz- szonyok. Ebből is látszik, hogy közeleg a karácsony s kell be­lőle tölteléknek, díszítésnek. A budakalászi Kék Duna Halászati Termelőszövetkezet halforgalma saját üzleteiben ugyancsak megnövekedett. A tapasztalat szerint a halfélék decemberben a legkelendőbbek. Ügy tűnik, nem hiába népsze­rűsítjük és ajánlják az eladók a kalóriaszegény, viszont sok fehérjét tartalmazó pontyot, csukát, süllőt, tengeri halat és fiiét. U. Gy. Engels téri autóbusz-pályaud­varról indulnak és oda ér­keznek. Az év elején a Margit-híd lezárása miatt átmenetileg helyezte át a budai távolsági járatok végállomását a Bat­thyány térre a Volán. A for­galom helyreállítása lehetővé tette, hogy a felsorolt járatok ezentúl a hivatalos autóbusz- menetrenben feltüntetett hely­ről közlekedhessenek. Három napig tairSsékolás A Magyar Ga­lambtenyésztők Szövetségének or­szágos galamb és kis állattenyésztési kiállítását a kő­bányai vásárváros 40-es számú pavi­lonjában nyitot­ták meg. Az or­szág legszebb dísz- galambjai, vala­mint a postaga­lamb tenyészetek díjnyertes példá­nyai láthatók a kiállításon. A vásárváros­ban még egzotikus díszmadarak, dísz- baromfik, fácánok, valamint kisálla­tok láthatók a há­romezer galamb mellett. gyeimet, nagyobb összponto­sítást, óvatosságot igényelnek a járművezetőtől és a gyalo­gosoktól. Ilyen körülmények között fokozottabban érvénye­sül az alkohol káros hatása a közlekedésben. Ez megmutat­kozik az ittas állapotban oko­zott balesetek alakulásában, amelyeknek száma a fokozott ellenőrzés, a szigorú felelős- ségrevonás, a széles körű felvilágosító munka ellenére igen magas. A statisztikai adatokból ki­tűnik, hogy a személyi sérü- léses közúti közlekedési bal­esetek 15—16 százalékánál bizonyítható .a balesetet oko­zó ittas állapot. Tavaly a 20121 baleset közül 3346-ot okoztak ittasan, vagyis a bal­esetek 16,6 százalékát. Ez év első nyolc hónapjában 13 264 baleset közül 2033 esetnél (15.3 százalék) volt szerepe az ittas­ságnak. Az ittasan okozott balesetek aránya területenként és köz­lekedési kategóriánként vál­tozó. Az átlagos 15—16 száza­lékkal szemben Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Komárom, Nógrád, Somogy és Szabolcs- Szatmár megyékben a 20 szá­zalékot is meghaladja, Buda­pesten viszont a 8 százalékot sem éri el. Az egyes közleke­dő rétegek részesedését vizs­gálva megállapítható, hogy a személygépkocsi-vezetők hibá­jából bekövetkezett minden tizedik balesetnél, a motoro­sok esetében minden negye­dik, a kerékpárosoknál és a segédmotoros kerékpárosoknál minden harmadik balesetnél közrejátszik az alkohol. A gyalogosok által okozott bal­esetek 16,8 százalékánál mu­tatható ki az ittasság. Az őszi-téli hónapokban — január kivételével — az ösz- szes balesetek 16,5—19,8 szá­zalékánál közrejátszik az it­tasság. Ez jóval meghaladja az éves átlagot. Sokan úgy vélik, hogy a hideg időben bocsánatos bűn a szeszfo­gyasztás, amelyre egyébként alkalom is bőven adódik. Nem gondolnak arra, hogy a kis mennyiségű alkohol is nagy veszélyforrást jelent a közle­kedésben, különösen a gépjár­művezetőknél. * § A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Megjelenik — hétfő kivételével — naponta. — Főszerkesztő: dr. Lőkös Zoltán. — |)CPT tirpvn CIDI AD Főszerkesztő-helyettes: Sági Agnes. — Szerkesztőség: Budapest Vili., Somogyi B. u. 6. 1951. — Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959. — A szerkesztő­f f J ] IT! LU I El nliiLHl ség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343—100 és 336—130. — Szerkesztőségi titkárság: 140—447. * ______________ FIOKSZERKESZTOSEGEINK: Ceglédi Hírlap, Cegléd, Kossuth tér 1. Pf.: 19. 2701. Telefon: 11—400. — Gödöllő és Vidéke, Gödöllő, Szabadság tér J. Pf.: 47. 2100; Tel.: 81—96. ~ Moncr és Vidéke, Monor, Kossuth u. 78. Pf.: 51. 2201 Telefon: 157. — Nagykőrösi Híradó, Nagykörös, Hősök lere 7. 2750. Tel.: 398. — Váci Napló, Vgc, Lenin u. 45. Pf.: 32. 1601. Tel.: 10—095. A lapot előállítja a Szikra Lapnyomda, Budapest.-F.elelps vezető; Csöndes Zoltán vezérigazgató. — Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítők­nél. — Előfizetési .díj havonta 20 forint. - Index; 25 064 HU ISSN 0133—065»

Next

/
Thumbnails
Contents