Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-30 / 306. szám
Az óesztendő végén Két esemény — két kép A gödöllői Szabadság téren három, egyenként nyolcvanlakásos tízemeletes ház épül. Az elsőbe már beköltöztek a lakók, a második műszaki átadása pénteken, december 29-én volt, de mint képünkön látható, emelkedőben a harmadik is. Jövő márciusban kezdik építeni a városban az Afit-szervizt. Felvételünkön: fúrják az önellátó vízszolgáltatáshoz a kutat. Csiba József felvételei PIACI KÖRKÉP Elegendő virsli és füstölt hús HIÍRiűo V. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM 1978. DECEMBER 30., SZOMBAT Ahol merészen terveznek Növelik a tejhozamot Karialon A Petőfi Tsz átveszi a mogyoródi tehenészetet Túl vagyunk az évenként ismétlődő egyik nagy evés-ivás próbatételén. Talán nem érdektelen ezzel kapcsolatban az a kis statisztika, amit készítettünk. Ki hinné, hogy a gyomrát szerető, ínyencségekre áhítozó gödöllőiek ekkora mennyiséget pusztítottak el az ünnep napjain. A Dózsa György úti szaküzletben a karácsonyt megelőző napokban 50 mázsa sertés-, valamint 10 mázsa marhahús talált gazdára. Jó néhány szárnyas, csirke, pulyka, hízott liba is a fazekakban puhult meg. Vittek volna halat is, ha lett volna. Sajnos a Pest megyei Halért Vállalat nem teljesítette kötelezettségét. Nem szolgálhatunk kedvező hírekkel szilveszter előtt sem. Reméljük azonban, hiszen idő még van, ezeket a valóság megcáfolja, mégiscsak hoznak halat a városba. Füstölt áru, debreceni, bőven kapható, s ígérik, az utolsó pillanatig lesz műanyag- és juhbélbe töltött virsli. Kocsonyának való hús és a malacpecsenye alapanyaga is kellő mennyiségben várható. Az italokról röviden csak annyit: mind választékban, mind mennyiségben kielégítő a kínálat. A Pest megyei Zöldért üzleteiben van gomba: kilója 30 forint, igaz, elég apró. A fejes salátát 3,50-ért adják, 7 forint a savanyú káposzta, 16 a savanyú uborka. Négy forintot kérnek a sárgarépáért, nyolcat a zöldségért. A zeller 9, a karalábé 4 forint. Káposztából háromfélét kínálnak: a vörös 5, a fehér 3,60, a kel 5,60. Láttunk karfiolt is, 7 forint kilója. A fokhagymáért 24-et kémek, 7-et a vöröshagymáért. Változatlanul 4,40 a rózsaburgonya. A feketeretek 6, a fűzött, száraz cseresznyepaprika 26 forint. A körte kilója 14 forint, a jonatánalmát 5 és 9 forintért árulják. A tojás darabja 1,90. Szemes takarmányból csak árpát láttunk, kilója 3,40. A piacon sült tök és sütőtök is kapható. Az előbbi kilója 8 forint, az utóbbi darabja 5 forint. A vegyes zöldség csomóját 8—10 forintért, a vegyes savanyúságot 20 forintért kínálják. Csemege a naspolya, ára 14 és 18 forint. A túrái úttörőcsapat újságja, az Úttörő Űrszonda szerkesztősége nevében szeretettel köszöntelek benneteket, kedves pajtások, első fesztiválunk alkalmából. — Több mint egy hete lezajlott a nagy esemény, de Kiss Kati, az Úttörő Űrszonda főszerkesztője még most is kapásból fújja a bevezetőt, amellyel a lap első fesztiválját megnyitotta a túrái Bartók Béla Művelődési Központban. ★ Az eseményről vele és legjobb barátnőjével, Németh Erzsikével beszélgettünk. — Mi volt a fesztivál fő célja? Talán az úttörőcsapat lapjának népszerűsítése a pajtások között? — Nem. Lapunk máris any- nyira népszerű, hogy nem tudunk eleget nyomtatni belőle. Minden alkalommal elkel minden szám, de sokan még ezután is keresik az Űrszondát. A mi első fesztiválunk célja elsősorban az volt, hogy ötleteket adjunk az őrsvezetőknek és őrsi játékmestereknek a téli úttörőfoglalkozások megtartásához, sok játékkal és dallal való hangulatosabbá tételéhez. Ezért is hívtuk meg őket. Sajnos, a terem nagyon kicsi, sokkal töbAmikor Leaner Lajossal, a karlaii Petőfi Termelőszövetkezet központi állattenyésztőjével beszélgetni kezdtem, akaratlanul is arra gondoltam, hogy ez a harmincadik életévén innen levő fiatalember nem vállalkozott-e erejét meghaladó feladatra. Az eredmények felsorolása, a hibák és hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos tervek, elképzelések és a fejlesztések lehetőségeinek józan felvázolása eloszlatta aggályaimat, s örültem, hogy gondolataimnak nem adtam hangot Hárommilliós többlet — Termelőszövetkezetünk legfontosabb feladata a szarvasmarha-állomány fejlesztése, amelynek alapkövetelménye a jelenlegi osztottság felszámolása — magyarázta Lenner Lajos. — Most, ez az egyesülés előtti helyzetet tükrözi. Bagón és Versegen helyeztük el az állatokat. Az egyesülés előtt, a napjainkban már közösen gazdálkodó szövetkezetek természetszerűleg külön-külön építkeztek, így jöttek létre az egymástól távoli telepek. Ötszáz darabos állományunkból Versegen. a nagyobbik telepünkön, háromszáz tehén és a szaporulat van. — Még így, a szétszórtság közepette is bizonyítható azonban az egyesüléssel együttjáró fejlődés. Több lett a szakemberünk, kialakíthattuk a takarmányozási technológiát, javíthattuk az állategészségügyi feltételeket, s ezeknek hatására növekedett a tejhozam. Tavaly 2560 liter volt, az idén 3100. Ez természetesen, a szövetkezet bevételében is megmutatkozik, nemcsak, mert többet adtunk el, hanem számításba kell venni a tejprében úgysem fértek volna be. De azt is el kell mondanom, hogy a fesztivál egy kicsit jutalom is volt a szerkesztő bizottság tagjainak az egész évi munkájukért. ★ Arra a kérdésemre, hogy kik voltak a fesztivál vendégei, Németh Erzsiké válaszol. — A játékvezető Horváth Mihály, az Őrsvezető olvasó- szerkesztője volt. Öt régóta jól ismerjük, sokat segít munkánkmiumból származó forintokat is. Egy év alatt majdnem hár rommillió a többlet. Jövőre hasonló ütemben kívánják növelni a tejhozamot, el akarják érni az ötmillió forintos értékesítési prémiumot. Lenner Lajos úgy látja, a feltételek megvannak hozzá. Nagyon bízik kollégáiban, munkatársaiban. — Olyan emberek dolgoznak gazdaságunk állattenyésztésében, akik szeretik ezt a munkát. s szívből végzik feladataikat. A bagi telepen például csak nők dolgoznak, ám ezek az asszonyok igazi állattenyésztők, szeretik a jószágot, a vele való törődést, s büszkék minden liter többletre. Elmondható ez a férfiakról is. Igaz, kísért az egész mezőgazdaságra jellemző gond, a munkaerő csökkenése, a dolgozók átlagéletkorának emelkedése. Nagyszerű lehetőség Lenner Lajos látja a kiutat. Tájékoztatásában nem tart szünetet, hogy a megoldás lehetőségein töprengjen. Szavain érződik, sokszor átgondolta és sokakkal megbeszélte ezeket. — Nem lehet más távlatunk, mint a szakosított telep kialakítása, s itt az egy telepen van a hangsúly. A fejlesztés alapja az üzemi méret elérése, mert csak így alakíthatjuk ki a kevés kézi munkát igénylő technológiát, létesíthetünk központi fejőházat, használhatjuk ki mindazokat az előnyöket, amelyeket egy korszerű mezőgazdasági nagyüzem nyújthat az állattenyésztésben, a tejtermelésben. A szakosodásra, az üzemi méretek kialakítására minden alkalmat meg kell ragadnunk, annál is inkább, mert a takarmányozás feltételei a ban, s korábban is több rendezvényünkön részt vett. Eljött Lovas György zeneszerző is, akitől nagyon sok új dalt tanultunk. Voltak polbeat-éneke- sek is, majd diszkóval ért véget az izgalmas délután. — Melyik játék tetszett a legjobban az újonnan megtanultak közül? — Nekem a küldöm a levelem nevű — válaszol Kiss Kati. — Ezt úgy játsszuk, hogy körbe- állunk, megfogjuk egymás kezét, de valakinek a kör közenégy község határában megvannak. — Nagyszerű lehetőség nyílott most számunkra, hogy előbbre lépjünk, közelebb jussunk elképzeléseink valóra- váltásához: A volt mogyoródi termelőszövetkezet egyesült a Rákosvölgyével, amely a mogyoródiak kétszáz darabos szarvasmarha-állományát felajánlotta a járás termelőszövetkezeteinek. A vállalkozó gazdaság állatenyésztési ágazatának fejlesztéséhez kétmillió forinttal járulnak hozzá a rákosvölgyiek. — Mi átvesszük az állományt, élvezzük a járási szervek támogatását. A meglevő telephely minimális költséggel I történő felújítása biztosítja a jószág jó elhelyezését, termőföldjeinken bőségesen terem takarmány a megnövekedett állomány számára. A Rákosvölgye Termelőszövetkezet által felajánlott pénzzel nagy lépést teszünk a többször említett üzemi méretek kialakítása felé. Együttműködés Már készülnek a kartali telep rekonstrukciójának tervei, hogy áprilisban fogadhassák a kétszáz szarvasmarhát. Lenner Lajos a szövetkezet vezetőivel úgyszólván naponta beszéli meg az ezzel járó feladatokat Asztalán csöng a telefon. Kovács László einök hívatja. A Rákosvölgye Termelőszövetkezettől jöttek, hogy megbeszéljék az átadással kapcsolatos feladatok időarányos teljesítését. — Együttműködés, együtt- munkálkodás ez a javából, mondja befejezésül. Megállapítását megtoldhatjuk: merészen tervező, sokat akaró, s nagyot vállaló fiatal mezőgazdászhoz méltó feladat. Fercsik Mihály pén is kell állnia. Ezután kezdődik a játék. Valaki megszorítja a szomszédja kezét. Ha a kör közepén álló pajtás észreveszi, hogy ki volt a tettes, helyet cserélnek. Nagy figyelmet igényel ez a játék és becsületességre nevel, hiszen nem szabad letagadni, hogy ki volt a kézszorító, ha felismeri a körben álló. Azóta már őrsünkben, a Pinokkióban többször is el- játszottuk a kézszorítósdit, da mindig nagy a sikere. — Persze tanultunk egy csomó más játékot is — mondja Erzsiké, s már sorolja is a tréfás székcserét, a pingponglabda üvegről való lepöckölését, a labda bedobását egy mozgó szemétkosárba, bekötött szemmel a többiek irányításával lerajzolni valakit. — Szeretnénk majd a lapban is beszámolni a fesztiválunkról — mondja még Kiss Kati —, a legjobb játékokról és a dalokat Is szeretnénk közkinccsé tenni. Egyébként is nagyon sok ötletre van szükségünk, mert a jövő évben a mi úttörőcsapatunk rendezi a népijáték-olimpiát. amit háromévenként a kastélykertben tartunk. ★ Kati egyre lelkesebben beszél a lapról, terveikről és feladataikról. Munkájuk nem hiábavaló, hiszen az Űrszondát szívesen olvassák, mind többen kapcsolódnak be munkájába, ötletekkel, riporttémákkal segítenek a szerkesztőségnek. Irta és fényképezte: Takács Pál Szombati jegyzet Szilveszter Végre itt az alkalom, elérkezett Szilveszter napja. Lehet gondtalanul, teli szájjal nevetni. Mert az esztendő utolsó napja hagyományosan erre való. A karácsony érzelmes ünnepe után, az egész évi bús-borongás feloldásaként az óévbúcsúztató harsány, fékevesztett vidámságéi. Olyannyira, hogy még a rend szigorú őrei is elnézőbbek ilyenkor, persze, csak egy ‘ bizonyos határig, mert garázdálkodni még az év utolsó napján sem szabad. Már csak azért sem, úgyis eleget garázdálkodtunk egész évben, s ha jobban meggondoljuk, nem is volt olyan szomorú ez a tizenkét hónap. Kuncoghattunk, mosolyoghattunk, nevethettünk, kedvünkre éppen eleget, ki-ki vérmérséklete szerint. Jómagam például, a hasamat csapkodtam széles jókedvemben, amikor egyszer fél órán át tartottam a telefon- Icagylót, abban a hiszem- ben, hogy sikerül felhívnom egy számot. Aztán, amikor az ismételt tárcsázások után előbb tévesen kapcsoltak, majd később idegenek társalgását volt alkalmam kihallgatni, szinte alig kaptam levegőt a hahotázástól. S amikor végre összejött a dolog, de a bemutatkozás és a kölcsönös udvarias üdvözlés után azonnal szétkapcsolták a fonalat, már annyi erőm sem maradt a vidámságtól, hogy újra próbálkozzam. A Szabadság tériek egész évben mosolygós arccal járkáltak, ők nem nevettek feltűnően, hiszen saját magán csak visszafogottan he. herészik az ember. Szegények azon kuncogtak, hogy lám, évek óta sárban, porban járnak, s azt hitték, hogy végre rend lesz a környéken, hiszen annyit panaszolták. De azt, hogy mégsem változott a helyzet, már nem lehet komoly képpel megállni. Hát még akkor mekkora lesz az örömük, ha rájönnek, amíg itt építkezés lesz, addig minden marad a régiben. Egy a szerencse, ha kész lesz, jó lesz, szép lesz. Csak addigra bele ne fáradjanak a jókedvbe. Vidámak voltak azok is, akik lakást kaptak, s akik nem, azok is. Akik kaptak azért, mert rosszakaróik azt terjesztették, évekbe is beletelik, amíg a ki tudja hányadik határidőre valóban beköltözhetnek. Akik meg nem kaptak, azért örültek, mert nem az övék lett az a lakás, ahol befúj a szél az ablakkeretek mellett, ahol görbék az ajtók. Az össznépi vidámságból kivették részüket városunk vandáljai is. Minden kitört buszváróablak, minden ellopott virág, kicsavart facsemete megelégedésükre szolgált, s az volt csak az igazi hecc, ha kioktathatták azokat, akik figyelmeztették őket: nem mindenki osztja örömüket. Sokat kuncogtak a sze- metelők is, akiknek sokszor sikerült észrevétlenül a járdára hullatni az üres cigarettásdobozt vagy cukroszacskót. Ennek csak a köz- tisztaságiak nem örülnek, de, hát ugye nehéz mindenkinek a kedvére tenni. Különben is vannak átkozottul morcos természetű emberek, akik állandóan és érthetetlenül morognak, kritizálnak. Az általános jókedvben dühös ellenvetéseikkel, vagy szomorú hallgatással rontják a hangulatot. Mit tegyünk velük szilveszterkor? Hiszen képesek arra, hogy még ezt a felhőtlen nagy vígasságot is megkeserítsék, s ilyenkor is eszünkbe juttassák a hibákat, a hiányosságokat, a visszásságokat. Sőt, ha nem vigyázunk rájuk, még kijárják, hogy jövőre eltűnjenek ezek az örömforrások. Akkor aztán majd érdektelen képpel mászkálhatunk egész évben és sóvárogva gondolhatunk a jövő szilveszterre: jöjjön már, hogy végre igazán felhőtlenül, felszabadultan érezzük magunkat. Gáti Zoltán Kiss Kati megtanítja az új játékot M. M. Űrszonda-fesztivál Játék a téli foglalkozásokhoz
