Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-29 / 305. szám
1978. DECEMBER 29., PÉNTEK Magyar párt- és állami küldöttség utazott Kubába Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével magyar párt- és állami küldöttség utazott csütörtökön Havannába, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa meghívására. A küldöttség tagja: Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke, Tre- thon Ferenc munkaügyi miniszter, Pacsek József vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Jakus Jenő, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Péter János, az országgyűlés alelnöke és Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter búcsúztatta. Jelen volt J. A. Tabares, a Kubai Köztársaság, valamint S. Garda De Pruneda, Spanyol- ország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Emlékülés a Fáklya klubban A tanítók szakszervezetének hat évtizede Hatvan évvel ezelőtt, 1918. december 30-án az ország pedagógusainak képviseletében 630 küldött gyűlt össze, hogy harcos szervezeti formát adjon a komoly múltra visszatekintő mozgalomnak, s megalakítsa a Magyarországi Tanítók Szak- szervezetét. Az évforduló alkalmából csütörtökön tudományos emlékülést tartott Budapesten, a Fáklya klubban a Pedagógusok Szakszervezete. A tanácskozáson — amelyen részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Gosztonyi János oktatási államtitkár és Csehák Judit, a SZOT titkára — Voksán József főtitkár méltatta az évforduló jelentőségét. — Történelmi dátum ez a pedagógusok számára, fordulópont, amely nemcsak a nevelő élet- és munkakörülményeinek tudatos alakításában hozott minőségi változást, hanem abban is, hogy alkotó módon járulhassanak hozzá a közoktatáspolitikához — hangsúlyozta. Utalt arra, hogy a pedagógusszervezkedés története a XVIII. század végéig, A Galilei-körtő! a gyermekgondozási segélyig Vetélkedő - az évforduló jegyében A döntő győztese: a Csepel Autógyár csapata Alaposan felkészült, tájékozott, a történelmi összefüggéseket értő fiatalok érkeztek tegnap Pest megye minden részéből a váci Madách Imre Művelődési Központba: az ifjúságmozgalmi vetélkedő döntőjére — amelyet a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfor-' dulója tiszteletére hirdetett a KISZ Pest megyei Bizottsága. A korábbi hetekben lebonyolított selejtezőkön csaknem félezer csapat vett részt. A váci döntőn a járási, illetve városi versenyek győztesei mérték össze tudásukat: tizenhat, egyenként háromtagú csapat versengett a végső győzelemért. Már az első feladat megoldásánál bebizonyosodott: a fiatalok a felkészülés során remekül elsajátították azokat az ismereteket, amelyek nélkül nehéz dolog tisztességgel helytállni egy ilyen gondosan megszervezett, s nemcsak a hat évtizeddel ezelőtti eseményeket visszapergető, hanem napjaink aktuális ifjúságpolitikai tennivalóit is tartalmazó vetélkedőn. S hogy állításunkat igazoljuk, hadd idézzünk néhány, egyáltalán nem köny- nyű feladatot, amelyet a versenyzőknek rövid gondolkodási idő után kellett megoldaniuk. Kezdjük a könnyebb kérdésekkel. Ki volt az az ismert író, költő és filmesztéta, aki a Tanácsköztársaság idején az írói direktórium egyik vezető tagja volt? A versenyzők dicséretére legyen mondva: másodpercek alatt kiderítették, hogy Balázs Béláról van szó. Egy másik példa. Ismerik-e a KMP egyik alapító tagját, nevezetesen azt, aki kora ifjúságát Máramarosszigeten töltötte. 1917-ben került Budapestre. s tagja volt a Galilei- kömek? Korvin Ottó nevét is azonnyomban kitalálták a fiatalok. De nem okozott gondot számukra az egykori belügyi népbiztos; Landler Jenő életútjának felelevenítése, s Ligeti Károlyról is tudták azt, hogy Omszkban a kolcsakisták elleni harcban — internacionalistaként, a szovjet proletár, hatalomért fogott fegyvert — vesztette életét. A múlt eseményeinek felelevenítése mellett jól vizsgáztak a versenyzők napjaink aktuális kérdésköreiből is. Pedig korántsem könnyű feladat k4t rövid nercbe sűrítve okos érveket felsorakoztatva vitatkozni egy ké’-i^ele+beli partnerral a demokratikus centralizmusról, a vallásszabadságról, az egynártrendszer- ről. avagy a gyermekgondozási segélyről. Megannyi izgalmas. nem felszínes, hanem megalaoomít tudást igénylő témakör. S a fiatalok vitakedve. komoly tárgyi tudáson alaxmló érvrendszere meggyőzőnek bizonyult: esztergályos és neUo«ógus. autószerelő és üzemmérnök igyekezett a csapatokbam legjobb képessége szerint megoldani — s így minél több pontot szerezni — a feladatokat. Néhány szót a zsűriről. Elnöke Herczenik Gyula, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa volt, tagjai között ott találtuk Békés Györgyöt, a Pest megyei könyvtár igazgatóját, valamint a régi idők tanúit: Szikora Pál váci és Légrádi Sándor budakeszi veteránokat. Segítőkész észrevételeikkel, rokonszenves útbaigazításaikkal jelentős mértékben hozzájárultak a döntő sikeréhez. Ahhoz, hogy nemes, tiszta versengésben dőlt el a végsQ. sorcend. A vé^g szofbs, izgalmas versenyt a Csepel Autógyár csapata nyerte meg: Tóth János, őri Istvánná és Lucz Ferenc, a vetélkedő győztesei boldogan vették át az első helyezésért járó négyezer forintos pénzjutalmat. F. G. a kishonti tanítóegyesület 1786. évi megalakulásáig vezethető vissza. A mai szervezett mozgalom magáénak érzi a magyar tanítók első egyetemes gyűlését is, amely 1848- ban kimondotta: ne hozhassanak határozatot a nevelés munkásai nélkül róluk és az iskoláról. A tanítók mozgalma, a munkásosztály szervezeteinek hatására a századion dúló táján vált országos méretűvé és politikai tartalmúvá. Jelentős tett volt a Somogyi Béla szerkesztette Űj Korszak megjelenése 1906-ban. A lap címoldalán számról számra követelte a többi között az iskolák államosítását, a felekezetek iskolai befolyá- sának megszüntetését, a tani' tók, a tanárok gazdasági hely zetének gyökeres megjavítását. — Az utóbbi három évtizedben a mozgalom megtalálta a helyét, világosak a feladatai és mind eredményesebbek a munkamódszerei — folytatta a főtitkár. — A közoktatást segítő, nevelő és érdekvédelmi munkánk mellett a társadalmi igényeknek megfelelően válik mind gazdagabbá tevékenységünk. Jelentős szerepet vállaltunk az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat előkészítésében, s abban, hogy az oktatásügy dolgozói magukévá tegyék céljait és vállalják a végrehajtás nem könnyű munkáját. Az emlékülésen a továbbiakban a tanítómozgailmak történetéről, a pedagógusok részvételéről az első magyar szocialista forradalomban, a nevelőknek az ellenforradalmi időszak alatt, a társadalmi haladásért folytatott küzdelméről és a szakszervezeti mozgalom felszabadulás utáni történetéről hangzottak el tudományos előadások. Az évforduló alkalmából a Fáklya klubban kiállítás nyílt a mozgalom hat évtizedes történetéről. ★ Koszorúzás .ünnepséget rendeztek -ácsüt&rtöki&i * a szakszervezet Gorkij fasori székházában, a jubileum alkalmából. Az 1919-es mártír pedagógusok emléktáblájánál Orbán Sándorné titkár mondott beszédet, majd az emléktáblán elhelyezték a pedagógusok képviselői a kegyelet virágait. Ejjel-nappa! úton Hivatásos éli!mentik Kezdhetnénk így: 1.. szirénázva, felgyújtott reflektorral, a veszélyt, sürgősséget jelző kék lámpával, lobogó vörös zászlócskával rohan a mentőautó. Balesethez hívták... Vagy így: ...itt vannak az ünnepek, de akik életünkre vigyáznak, most sem pihennek ... Esetleg eképpen: ...ennyi és ennyi esetben riasztották Pest megye mentőit a karácsony két napja alatt, s legtöbbször sürgősen, mert az alkohol, a falánkság, az ünnep hajszája nem kíméli az embereket... Dr. Villányi Tivadar, az Országos Mentőszolgálat Pest megyei szervezetének vezető főorvosa azonban sokat tapasztalt ember, s ami másnak különös, neki természetes. Így fog tehát a szóba: — Ezek a napok sem különböznek a többitől... Felkészülten — Az ünnep idejére, a hétköznapokra egyaránt felkészültek a mentők. Ma Pest megyében tizenhárom mentő- állomáson csaknem 190 ápoló és 150 gépkocsivezető teljesít szolgálatot. Huszonkét kocsi egész napos, ötvenkettő pedig 8—12 órás készenlétben. A mentőállomások hálózata kellően sűrű, tizenöt-harminc kilométerre vannak egymástól. A kocsik havonta több mint 300 ezer kilométernyi utat futnak, s 10 ezernél több feladatot oldanak meg a mentők. — Érdemes számba venni ezeket a feladatokat. Vegyük például az elmúlt hónapot, amikor 10 ezer 375 volt .eseteink száma. A legsürgősebbek között az azonnali mentés, ebből 879. Négyszázötven- kilenc alkalommal szülő nőkhöz hívtak mentőautót, s 115 ízben a telefonálók bejelentése alapján orvosi utasítás nélkül vonultunk az életveszélyes állapotú betegekhez. Mert a súlyos rosszullét, a szívinfarktus, a fulladás halaszthatatlan ügy számunkra. i — Kilencszázhuszonhárom- szor az orvos utasítása utáni sürgős beavatkozásra volt szükség, leggyakrabban akut betegekről — például vakbél- gyulladásosokról — volt szó. Kettő híján nyolcezer alkalommal nem kellett a mentőautó megkülönböztető jelzéseit használni, mert nem állt fenn az életveszély. Az idő — Aki időt nyer, életet nyer. Naponta tapasztalhatjuk ezt munkánk során. Álljon Itt csupán egyetlen adat: tavaly 7 ezer 390 alkalommal nyújtottak .elsősegélyt Pest megyében a mentőautón dolgozók. Megesett, hogy — havonta egy-ikét esetben — a mentőautóban született mega kisbaba, vagy megindult a szülés, s a mentőápoló segítségével látta meg a napvilágot a baba, még a lakásban. — A gyorsaság olyan létkérdés, amelynek érdekében szervezéssel is sokat tehetünk. Az ország egyetlen megyéje Pest, amelynek segítséget nyújtanak a fővárosi mentők. Megesik, hogy közelebb a budapesti mentőállomás, mint a vidéki, s gyakorta fővárosi kórházakba szállítják a megye betegeit. Ennek köszönhető, hogy gyakorlatilag ma nincs ellátatlan terület Pest megyében. Sajnos a tanyatelepüléseken — Cegléd, Nagykáta, Nagykőrös környékén — az úthálózat nem a legjobb. Esős, sáros, havas időben néha traktor húzza ki a sárba ragadt mentőt. — Az URH rádiókapcsolat ma már nélkülözhetetlen munkaeszközünk. Tíz esztendeje vezették be megyénkben az összeköttetésnek ezt a módját, s ma minden kocsinkban, minden állomásunkon ott az adó-vevő. Még egy kedvezményt is kaptunk: nemcsak a Pest megyei csatornán tájékoztathatjuk egymást, hanem átkapcsolhatunk a budapesti mentők sávj ára is, s az ő segítségüket is hívhatjuk. Ha sürgősen hívnak minket, a tőautónak nappal egy, éjjel két ' percen belül el kell indulnia ... Rossz tréfa A gyorsaság rekordját a fővárosiak tartják: egy ízben öngyilkosjelöltet sikerült még a telefonfülkében, beszélgetés közben érnie a mentőknek. Míg telefonon szóval tartották, rádión küldték a kocsit. De más haszna is van a rádiónak. A megyében kevés —» alig több mint ötven százalék — a szakképzett mentőápolók száma, s csupán kettő a mentőtiszteké. Mentőorvos itt nem dolgozik. Így rádión keresztül messziről adhat utasítást az orvos a sérült kezelésére az ápolónak. — A szakképzettek hiánya súlyos gondunk. A 183 ápolói állásból 29 betöltetlen ma is, de aki vállalja ezt a hivatást, munka mellett tanul; idén ötvenen ápolói, tizen szakápolói, hatan pedig mentőtiszti képesítésért A siker azonban többnyire nemcsak a mentőkön múlik... — Hogy miért? — Nehéz eleget tenni egy hívásnak, amely csupán ennyiből áll: „tessék jönni gyorsan, mert apuka rosszul van”. És már le is teszik a kagylót. Ha nem tudjuk még azt sem, hogy hová induljunk, nem segíthetünk. öt kérdést minden telefonálónak felteszünk, kérjük, ezekre feltétlenül válaszoljanak: mi történt, hol, hány ember sérült meg, az állapotuk, a tüneteik milyenek, s van-e orvos a helyszínen?. .. — Végezetül még valamiről szeretnék szólni: havonta harminc-negyven megtévesztő hívást kapunk, leggyakrabban országúti segélykérő telefonokon hívnak nem létező balesetekhez mentőkocsit. Rósz- szabb tréfát nehéz lenne kiagyalni, hiszen másutt történhet igazi baleset, s ez a vicc emberéletekbe kerülhet... V. G. P. Egy sorban a párttal Hatvanéves a magyar kommunista ifjúsági mozgalom Alig egy hónapja ünnepeltük a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját, s holnap, december 30-án újabb jubileumra, a KIMSZ megalakulásának 60. születésnapjára emlékezünk. 1918. október 30-a, a polgári demokratikus forradalom győzelme és november 24-e, a KMP megalakulása volt a kommunista érzelmű, és a baloldali szociáldemokrata ifjúság akaratából megszületett kommunista ifjúsági mozgalom előzménye. A KIMSZ (Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége) elfogadta a KMP eszmei-politikai vezetését és csatlakozott a kommunista párthoz. Megalakulását követően széles körű agitációs és propaganda- munkát fejtett ki a fiatal munkások között, tagjai pedig népszerűsítették a KMP politikáját, részt vettek a párt által szervezett tüntetésekben, terjesztették a kommunista sajtó termékeit. 1919 első napjaiban — miközben szolidaritást vállaltak a letartóztatott kommunista vezetőkkel — „mi nem leszünk kizsákmányolt proletárok” jelszóval szerveztek nagyszabású tüntetést. E őször szabadon A Tanácsköztársaság győzelmének kikiáltása után a kommunista ifjúsági mozgalom virágzásnak indult. A KIMSZ megindította központi lapját, az Ifjú Proletárt, amely minden vitatott kérdésben a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták mellett foglalt állást. Az ifjúsági szövetség taglétszáma szinte napok alatt 120 ezer főre emelkedett, melynek kétharmadát az ifjúmunkások alkották. A KIMSZ egyik legnagyobb érdeme, hogy elsőként írta zászlajára a munkás- és parasztifjúság szövetségének jelszavát. Ez alatt az idő alatt nem kevés dolga akadt a szövetségnek. Jelentős szerepe volt a dolgozó fiatalok sérelmeinek orvoslásában, a tanoncoknak a Közoktatásügyi Népbiztosság hatáskörébe helyezésében, azoknak a rendeleteknek megalkotásában, amelyek szabályozták a tanulási és munkaviszonyukat, megtiltották bántalmazásukat, elbocsátásukat és felemelték órabérüket. Különös gondot fordított a KIMSZ a szegény sorsú fiatalokra, ösztöndíjban részesítették a rászoruló egyetemi és főiskolai hallgatókat, megteremtette a diákmenzákat, a diákotthonokat és üdülést szervezett a rossz egészségi állapotban lévő tanulóknak. A KIMSZ tevékenységének központjában — csakúgy, mint ma az ifjúsági szövetségnek — a fiatalok eszmei-politikai nevelése állt. Fő feladatául a proletárdiktatúra ügyének szolgálatát tűzte ki. Tevékenységének már első napjaiban szélesítette kapcsolatait a nemzetközi téren is, Szamuely Tibor volt az, aki az első szálakat fonta a KIMSZ és a lenini Komszomol között. Hétköznapi forradalmi tetteik röviden summázva szerepelnek itt. Végrehajtásuk során voltak viták, de e viták szülték az eredményeket is. Ám egy dologban nem vitatkoztak a KIMSZ lelkes tagjai. Abban, hogy amikor veszélybe került a Tanácsköztársaság, fegyvert fogtak, úgy indultak megvédeni azt. Az Ifjú Proletár 1919 áprilisában így írt: „Ha kell, vérünk hullásával, utolsó leheletünkig vívjuk és álljuk a harcot, de elnyomottak, kizsákmányoltak többé nem leszünk!” tak a haladás ellenségei, megölték Krammer Sándort, a KIMSZ egyik alapító tagját, letartóztatták Krieszl Jánost, az MSZMP ifjúsági csoportjának akkori vezetőjét és több más KIMSZ-vezetőt, a baloldali ifjúsági csoportok töretlenül tovább működtek. Munkájuk nyomán gyűlések, sztrájkok, leventelázadások sorakoztak egymás után, amelyeket újabb letartóztatások és gyilkosságok követtek, melyeknek áldozatul esett Lőwy Sándor, a KIMSZ KB titkára, Sallai Imre, Fürst Sándor és Killián György is. Mindez együttvéve sem törte meg a magyar kommunista ifjak hitét és bátorságát. melynek számos tanújelét adták előbb a spanyol szabadságharcban, majd a második világháború leleplezésében és a német fasizmus elleni harcban. Az ifjúkommunisták akciócsoportjai röplapokat nyomtattak és szórtak, melyeken hirdették, hogy él a párt és él az ifjúsági mozgalom. A német megszállás után kibontakozott fegyveres partizánharcból is aktívan kivették a részüket. Ezekből az időkből maradt a maiaknak emlékül Braun Éva, Kulich Gyula, Pataky István, Pesti Barnabás, Ságvári Endre halhatatlan neve. Az egységért I'legalitásban A Tanácsköztársaságot kegyetlen fehérterror váltotta fel, a KIMSZ- esek pedig illegalitásba szorultak. S bár legjobbjaikra állandóan lecsapA német katonák csizmái még hazánk földjét taposták, amikor 1944. december 14-én az MKP kezdeményezésére megalakult a MADISZ, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, s kiadta a jelszót: Teremtsük meg a munkás-paraszt- értelmiségi magyar ifjúság egységét. Az akkor, kiadott „Egységbe ifjúság” jelszó értelme még ma is élő, érvényes. Az ezt követő időszakban egészen 1950-ig politikai harc folyt az ifjúság megnyeréséért, egymást váltották a különböző ifjúsági rétegszervezetek meg- és átalakulásai, újjászerveződései, míg 1950-ben az MDP központi vezetőségének februári határozata következtében létrejött a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a DISZ, mely szövetség helyreállította a magyar ifjúsági mozgalom szervezeti, politikai egységét. A DISZ hatesztendős tevékenységében, az ifjúsági mozgalom fejlődésében az eredmények és a hibák együtt jelentkeztek. Az utóbbiak azonban nem homályosítják el a DISZ érdemeit, történelmi, politikai jelentőségét. Az 1956-os ellenforradalom zűr- zavafában, majd a konszolidáció idején a pártszervezetek ösztönzésére a kommunista fiatalok kezdeményezték a szocializmushoz hű ifjúsági erők összefogását. Már éltek, s javában működtek az újból létrejött különböző ifjúsági rétegszervezetek, amikor az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1957. március 16-án nyilvánosságra hozta határozatát „Az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításáról”. A határozat kimondta: „A KISZ a párt ifjúsági tömegszervezete, amely a párt közvetlen vezetésével és irányításával a szervezeti önállóság fenntartásával működik”. így jött létre 1957. március 21-én, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Létrehozása jelentős politikai tett volt, mert egyértelmű állásfoglalást jelentett a párt, a proletárdiktatúra, a proletár Internacionalizmus piellett az ellenforradalommal, a revizionizmus- sal szemben. Októberre már a KISZ I. országos értekezletének idejére 180 ezer fiatal tömörült az ifjúsági szövetség zászlaja alá. A KISZ „Hűség a néphez, hűség a párthoz” és „Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért" jelszó jegyében szervezte a fiatalokat annak a követelménynek megfelelően, amelyet Kádár János elvtárs így fogalmazott meg: „A KISZ-nek az ifjúság minden lényeges kérdésével foglalkoznia kell..., de a KISZ elsősorban az ifjúság szocialista, forradalmi, politikai szervezete”. A ma több mint 800 ezer fiatalt tömörítő országos szövetség mint a párt ifjúsági szervezete és a fiatalok öntevékeny politikai tömegszervezete a társadalom elismerését és megbecsülését, az ifjúság bizalmát élvezi. Mérő Miklós
