Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-29 / 305. szám

1978. DECEMBER 29., PÉNTEK Magyar párt- és állami küldöttség utazott Kubába Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével magyar párt- és állami küldöttség utazott csü­törtökön Havannába, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Kubai Köztársa­ság Államtanácsa és Minisz­tertanácsa meghívására. A kül­döttség tagja: Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke, Tre- thon Ferenc munkaügyi mi­niszter, Pacsek József vezér­őrnagy, honvédelmi miniszter­helyettes és Jakus Jenő, a Magyar Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Péter Já­nos, az országgyűlés alelnöke és Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter búcsúztatta. Jelen volt J. A. Tabares, a Kubai Köztársaság, valamint S. Garda De Pruneda, Spanyol- ország rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. Emlékülés a Fáklya klubban A tanítók szakszervezetének hat évtizede Hatvan évvel ezelőtt, 1918. december 30-án az ország pe­dagógusainak képviseletében 630 küldött gyűlt össze, hogy harcos szervezeti formát adjon a komoly múltra visszatekintő mozgalomnak, s megalakítsa a Magyarországi Tanítók Szak- szervezetét. Az évforduló al­kalmából csütörtökön tudomá­nyos emlékülést tartott Buda­pesten, a Fáklya klubban a Pedagógusok Szakszervezete. A tanácskozáson — amelyen részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezető­je, Gosztonyi János oktatási államtitkár és Csehák Judit, a SZOT titkára — Voksán Jó­zsef főtitkár méltatta az év­forduló jelentőségét. — Történelmi dátum ez a pedagógusok számára, for­dulópont, amely nemcsak a nevelő élet- és munkakörül­ményeinek tudatos alakításá­ban hozott minőségi változást, hanem abban is, hogy alkotó módon járulhassanak hozzá a közoktatáspolitikához — hang­súlyozta. Utalt arra, hogy a pedagógusszervezkedés törté­nete a XVIII. század végéig, A Galilei-körtő! a gyermekgondozási segélyig Vetélkedő - az évforduló jegyében A döntő győztese: a Csepel Autógyár csapata Alaposan felkészült, tájéko­zott, a történelmi összefüggé­seket értő fiatalok érkeztek tegnap Pest megye minden részéből a váci Madách Imre Művelődési Központba: az if­júságmozgalmi vetélkedő dön­tőjére — amelyet a Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfor-' dulója tiszteletére hirdetett a KISZ Pest megyei Bizottsága. A korábbi hetekben lebonyo­lított selejtezőkön csaknem félezer csapat vett részt. A váci döntőn a járási, illetve városi versenyek győztesei mérték össze tudásukat: ti­zenhat, egyenként háromtagú csapat versengett a végső győ­zelemért. Már az első feladat megol­dásánál bebizonyosodott: a fiatalok a felkészülés során remekül elsajátították azokat az ismereteket, amelyek nél­kül nehéz dolog tisztességgel helytállni egy ilyen gondosan megszervezett, s nemcsak a hat évtizeddel ezelőtti esemé­nyeket visszapergető, hanem napjaink aktuális ifjúságpoli­tikai tennivalóit is tartalmazó vetélkedőn. S hogy állításun­kat igazoljuk, hadd idézzünk néhány, egyáltalán nem köny- nyű feladatot, amelyet a ver­senyzőknek rövid gondolko­dási idő után kellett megol­daniuk. Kezdjük a könnyebb kérdé­sekkel. Ki volt az az ismert író, költő és filmesztéta, aki a Tanácsköztársaság idején az írói direktórium egyik vezető tagja volt? A versenyzők di­cséretére legyen mondva: má­sodpercek alatt kiderítették, hogy Balázs Béláról van szó. Egy másik példa. Ismerik-e a KMP egyik alapító tagját, ne­vezetesen azt, aki kora ifjúsá­gát Máramarosszigeten töl­tötte. 1917-ben került Buda­pestre. s tagja volt a Galilei- kömek? Korvin Ottó nevét is azonnyomban kitalálták a fia­talok. De nem okozott gondot számukra az egykori belügyi népbiztos; Landler Jenő élet­útjának felelevenítése, s Li­geti Károlyról is tudták azt, hogy Omszkban a kolcsakisták elleni harcban — internacio­nalistaként, a szovjet proletár, hatalomért fogott fegyvert — vesztette életét. A múlt eseményeinek fel­elevenítése mellett jól vizs­gáztak a versenyzők napjaink aktuális kérdésköreiből is. Pe­dig korántsem könnyű fel­adat k4t rövid nercbe sűrítve okos érveket felsorakoztatva vitatkozni egy ké’-i^ele+beli partnerral a demokratikus centralizmusról, a vallássza­badságról, az egynártrendszer- ről. avagy a gyermekgondozá­si segélyről. Megannyi izgal­mas. nem felszínes, hanem megalaoomít tudást igénylő témakör. S a fiatalok vitaked­ve. komoly tárgyi tudáson alaxmló érvrendszere meggyő­zőnek bizonyult: esztergályos és neUo«ógus. autószerelő és üzemmérnök igyekezett a csa­patokbam legjobb képessége szerint megoldani — s így mi­nél több pontot szerezni — a feladatokat. Néhány szót a zsűriről. El­nöke Herczenik Gyula, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának munkatársa volt, tagjai között ott találtuk Bé­kés Györgyöt, a Pest megyei könyvtár igazgatóját, valamint a régi idők tanúit: Szikora Pál váci és Légrádi Sándor budakeszi veteránokat. Segí­tőkész észrevételeikkel, rokon­szenves útbaigazításaikkal je­lentős mértékben hozzájárul­tak a döntő sikeréhez. Ahhoz, hogy nemes, tiszta versengés­ben dőlt el a végsQ. sorcend. A vé^g szofbs, izgalmas versenyt a Csepel Autógyár csapata nyerte meg: Tóth Já­nos, őri Istvánná és Lucz Ferenc, a vetélkedő győztesei boldogan vették át az első he­lyezésért járó négyezer forin­tos pénzjutalmat. F. G. a kishonti tanítóegyesület 1786. évi megalakulásáig ve­zethető vissza. A mai szerve­zett mozgalom magáénak érzi a magyar tanítók első egyete­mes gyűlését is, amely 1848- ban kimondotta: ne hozhas­sanak határozatot a nevelés munkásai nélkül róluk és az iskoláról. A tanítók mozgal­ma, a munkásosztály szerve­zeteinek hatására a századion dúló táján vált országos mé­retűvé és politikai tartalmú­vá. Jelentős tett volt a Somo­gyi Béla szerkesztette Űj Korszak megjelenése 1906-ban. A lap címoldalán számról számra követelte a többi kö­zött az iskolák államosítását, a felekezetek iskolai befolyá- sának megszüntetését, a tani' tók, a tanárok gazdasági hely zetének gyökeres megjavítását. — Az utóbbi három évti­zedben a mozgalom megtalál­ta a helyét, világosak a fela­datai és mind eredményeseb­bek a munkamódszerei — folytatta a főtitkár. — A köz­oktatást segítő, nevelő és ér­dekvédelmi munkánk mellett a társadalmi igényeknek meg­felelően válik mind gazdagab­bá tevékenységünk. Jelentős szerepet vállaltunk az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat előkészítésében, s abban, hogy az oktatásügy dolgozói magu­kévá tegyék céljait és vállal­ják a végrehajtás nem könnyű munkáját. Az emlékülésen a további­akban a tanítómozgailmak tör­ténetéről, a pedagógusok rész­vételéről az első magyar szo­cialista forradalomban, a ne­velőknek az ellenforradalmi időszak alatt, a társadalmi ha­ladásért folytatott küzdelmé­ről és a szakszervezeti moz­galom felszabadulás utáni történetéről hangzottak el tu­dományos előadások. Az évforduló alkalmából a Fáklya klubban kiállítás nyílt a mozgalom hat évtizedes történetéről. ★ Koszorúzás .ünnepséget ren­deztek -ácsüt&rtöki&i * a szak­szervezet Gorkij fasori szék­házában, a jubileum alkalmá­ból. Az 1919-es mártír peda­gógusok emléktáblájánál Or­bán Sándorné titkár mondott beszédet, majd az emléktáb­lán elhelyezték a pedagógusok képviselői a kegyelet virágait. Ejjel-nappa! úton Hivatásos éli!mentik Kezdhetnénk így: 1.. sziré­názva, felgyújtott reflektorral, a veszélyt, sürgősséget jelző kék lámpával, lobogó vörös zászlócskával rohan a men­tőautó. Balesethez hívták... Vagy így: ...itt vannak az ünnepek, de akik életünkre vigyáznak, most sem pihen­nek ... Esetleg eképpen: ...ennyi és ennyi esetben riasztották Pest megye mentőit a kará­csony két napja alatt, s leg­többször sürgősen, mert az alkohol, a falánkság, az ün­nep hajszája nem kíméli az embereket... Dr. Villányi Tivadar, az Országos Mentőszolgálat Pest megyei szervezetének vezető főorvosa azonban sokat ta­pasztalt ember, s ami más­nak különös, neki természe­tes. Így fog tehát a szóba: — Ezek a napok sem kü­lönböznek a többitől... Felkészülten — Az ünnep idejére, a hét­köznapokra egyaránt felké­szültek a mentők. Ma Pest megyében tizenhárom mentő- állomáson csaknem 190 ápoló és 150 gépkocsivezető teljesít szolgálatot. Huszonkét kocsi egész napos, ötvenkettő pedig 8—12 órás készenlétben. A mentőállomások hálózata kel­lően sűrű, tizenöt-harminc ki­lométerre vannak egymástól. A kocsik havonta több mint 300 ezer kilométernyi utat fut­nak, s 10 ezernél több fel­adatot oldanak meg a mentők. — Érdemes számba venni ezeket a feladatokat. Vegyük például az elmúlt hónapot, amikor 10 ezer 375 volt .ese­teink száma. A legsürgőseb­bek között az azonnali men­tés, ebből 879. Négyszázötven- kilenc alkalommal szülő nők­höz hívtak mentőautót, s 115 ízben a telefonálók bejelenté­se alapján orvosi utasítás nél­kül vonultunk az életveszélyes állapotú betegekhez. Mert a súlyos rosszullét, a szívinfark­tus, a fulladás halaszthatatlan ügy számunkra. i — Kilencszázhuszonhárom- szor az orvos utasítása utáni sürgős beavatkozásra volt szükség, leggyakrabban akut betegekről — például vakbél- gyulladásosokról — volt szó. Kettő híján nyolcezer alka­lommal nem kellett a mentő­autó megkülönböztető jelzé­seit használni, mert nem állt fenn az életveszély. Az idő — Aki időt nyer, életet nyer. Naponta tapasztalhat­juk ezt munkánk során. Áll­jon Itt csupán egyetlen adat: tavaly 7 ezer 390 alkalommal nyújtottak .elsősegélyt Pest megyében a mentőautón dol­gozók. Megesett, hogy — ha­vonta egy-ikét esetben — a mentőautóban született mega kisbaba, vagy megindult a szülés, s a mentőápoló segít­ségével látta meg a napvilá­got a baba, még a lakásban. — A gyorsaság olyan lét­kérdés, amelynek érdekében szervezéssel is sokat tehetünk. Az ország egyetlen megyéje Pest, amelynek segítséget nyújtanak a fővárosi men­tők. Megesik, hogy közelebb a budapesti mentőállomás, mint a vidéki, s gyakorta fővárosi kórházakba szállít­ják a megye betegeit. Ennek köszönhető, hogy gyakorlati­lag ma nincs ellátatlan terü­let Pest megyében. Sajnos a tanyatelepüléseken — Cegléd, Nagykáta, Nagykőrös környé­kén — az úthálózat nem a legjobb. Esős, sáros, havas időben néha traktor húzza ki a sárba ragadt mentőt. — Az URH rádiókapcsolat ma már nélkülözhetetlen mun­kaeszközünk. Tíz esztendeje vezették be megyénkben az összeköttetésnek ezt a módját, s ma minden kocsinkban, minden állomásunkon ott az adó-vevő. Még egy kedvez­ményt is kaptunk: nemcsak a Pest megyei csatornán tájé­koztathatjuk egymást, hanem átkapcsolhatunk a budapesti mentők sávj ára is, s az ő se­gítségüket is hívhatjuk. Ha sür­gősen hívnak minket, a tőautónak nappal egy, éjjel két ' percen belül el kell in­dulnia ... Rossz tréfa A gyorsaság rekordját a fővárosiak tartják: egy ízben öngyilkosjelöltet sikerült még a telefonfülkében, beszélgetés közben érnie a mentőknek. Míg telefonon szóval tartot­ták, rádión küldték a kocsit. De más haszna is van a rá­diónak. A megyében kevés —» alig több mint ötven száza­lék — a szakképzett mentő­ápolók száma, s csupán ket­tő a mentőtiszteké. Mentő­orvos itt nem dolgozik. Így rádión keresztül messziről ad­hat utasítást az orvos a sé­rült kezelésére az ápolónak. — A szakképzettek hiánya súlyos gondunk. A 183 ápolói állásból 29 betöltetlen ma is, de aki vállalja ezt a hiva­tást, munka mellett tanul; idén ötvenen ápolói, tizen szakápolói, hatan pedig men­tőtiszti képesítésért A siker azonban többnyire nemcsak a mentőkön múlik... — Hogy miért? — Nehéz eleget tenni egy hívásnak, amely csupán ennyiből áll: „tessék jönni gyorsan, mert apuka rosszul van”. És már le is teszik a kagylót. Ha nem tudjuk még azt sem, hogy hová induljunk, nem segíthe­tünk. öt kérdést minden te­lefonálónak felteszünk, kér­jük, ezekre feltétlenül vála­szoljanak: mi történt, hol, hány ember sérült meg, az állapotuk, a tüneteik milye­nek, s van-e orvos a hely­színen?. .. — Végezetül még valamiről szeretnék szólni: havonta har­minc-negyven megtévesztő hívást kapunk, leggyakrabban országúti segélykérő telefono­kon hívnak nem létező bal­esetekhez mentőkocsit. Rósz- szabb tréfát nehéz lenne ki­agyalni, hiszen másutt történ­het igazi baleset, s ez a vicc emberéletekbe kerülhet... V. G. P. Egy sorban a párttal Hatvanéves a magyar kommunista ifjúsági mozgalom Alig egy hónapja ünnepeltük a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját, s holnap, december 30-án újabb ju­bileumra, a KIMSZ megalakulásá­nak 60. születésnapjára emlékezünk. 1918. október 30-a, a polgári de­mokratikus forradalom győzelme és november 24-e, a KMP megalakulá­sa volt a kommunista érzelmű, és a baloldali szociáldemokrata ifjúság akaratából megszületett kommunis­ta ifjúsági mozgalom előzménye. A KIMSZ (Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége) elfogad­ta a KMP eszmei-politikai vezeté­sét és csatlakozott a kommunista párthoz. Megalakulását követően széles körű agitációs és propaganda- munkát fejtett ki a fiatal munkások között, tagjai pedig népszerűsítették a KMP politikáját, részt vettek a párt által szervezett tüntetésekben, ter­jesztették a kommunista sajtó ter­mékeit. 1919 első napjaiban — mi­közben szolidaritást vállaltak a le­tartóztatott kommunista vezetőkkel — „mi nem leszünk kizsákmányolt proletárok” jelszóval szerveztek nagyszabású tüntetést. E őször szabadon A Tanácsköztársaság győzelmének kikiáltása után a kommunista ifjú­sági mozgalom virágzásnak indult. A KIMSZ megindította központi lap­ját, az Ifjú Proletárt, amely minden vitatott kérdésben a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták mel­lett foglalt állást. Az ifjúsági szö­vetség taglétszáma szinte napok alatt 120 ezer főre emelkedett, mely­nek kétharmadát az ifjúmunkások alkották. A KIMSZ egyik legna­gyobb érdeme, hogy elsőként írta zászlajára a munkás- és parasztif­júság szövetségének jelszavát. Ez alatt az idő alatt nem kevés dolga akadt a szövetségnek. Jelentős sze­repe volt a dolgozó fiatalok sérel­meinek orvoslásában, a tanoncoknak a Közoktatásügyi Népbiztosság ha­táskörébe helyezésében, azoknak a rendeleteknek megalkotásában, ame­lyek szabályozták a tanulási és mun­kaviszonyukat, megtiltották bán­talmazásukat, elbocsátásukat és fel­emelték órabérüket. Különös gon­dot fordított a KIMSZ a szegény sor­sú fiatalokra, ösztöndíjban részesí­tették a rászoruló egyetemi és fő­iskolai hallgatókat, megteremtette a diákmenzákat, a diákotthonokat és üdülést szervezett a rossz egészségi állapotban lévő tanulóknak. A KIMSZ tevékenységének köz­pontjában — csakúgy, mint ma az ifjúsági szövetségnek — a fiatalok eszmei-politikai nevelése állt. Fő feladatául a proletárdiktatúra ügyé­nek szolgálatát tűzte ki. Tevékeny­ségének már első napjaiban szé­lesítette kapcsolatait a nemzetközi téren is, Szamuely Tibor volt az, aki az első szálakat fonta a KIMSZ és a lenini Komszomol között. Hétköznapi forradalmi tetteik rö­viden summázva szerepelnek itt. Végrehajtásuk során voltak viták, de e viták szülték az eredményeket is. Ám egy dologban nem vitatkoz­tak a KIMSZ lelkes tagjai. Abban, hogy amikor veszélybe került a Ta­nácsköztársaság, fegyvert fogtak, úgy indultak megvédeni azt. Az Ifjú Proletár 1919 áprilisában így írt: „Ha kell, vérünk hullásával, utolsó leheletünkig vívjuk és álljuk a harcot, de elnyomottak, kizsákmá­nyoltak többé nem leszünk!” tak a haladás ellenségei, megölték Krammer Sándort, a KIMSZ egyik alapító tagját, letartóztatták Krieszl Jánost, az MSZMP ifjúsági csoport­jának akkori vezetőjét és több más KIMSZ-vezetőt, a baloldali ifjúsági csoportok töretlenül tovább működ­tek. Munkájuk nyomán gyűlések, sztrájkok, leventelázadások sorakoz­tak egymás után, amelyeket újabb letartóztatások és gyilkosságok kö­vettek, melyeknek áldozatul esett Lőwy Sándor, a KIMSZ KB titkára, Sallai Imre, Fürst Sándor és Killián György is. Mindez együttvéve sem törte meg a magyar kommunista if­jak hitét és bátorságát. melynek számos tanújelét adták előbb a spa­nyol szabadságharcban, majd a má­sodik világháború leleplezésében és a német fasizmus elleni harcban. Az ifjúkommunisták akciócsoportjai röp­lapokat nyomtattak és szórtak, me­lyeken hirdették, hogy él a párt és él az ifjúsági mozgalom. A német megszállás után kibontakozott fegy­veres partizánharcból is aktívan ki­vették a részüket. Ezekből az idők­ből maradt a maiaknak emlékül Braun Éva, Kulich Gyula, Pataky István, Pesti Barnabás, Ságvári End­re halhatatlan neve. Az egységért I'legalitásban A Tanácsköztársaságot kegyetlen fehérterror váltotta fel, a KIMSZ- esek pedig illegalitásba szorultak. S bár legjobbjaikra állandóan lecsap­A német katonák csizmái még ha­zánk földjét taposták, amikor 1944. december 14-én az MKP kezdemé­nyezésére megalakult a MADISZ, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, s kiadta a jelszót: Te­remtsük meg a munkás-paraszt- értelmiségi magyar ifjúság egységét. Az akkor, kiadott „Egységbe ifjú­ság” jelszó értelme még ma is élő, érvényes. Az ezt követő időszakban egészen 1950-ig politikai harc folyt az ifjúság megnyeréséért, egymást váltották a különböző ifjúsági ré­tegszervezetek meg- és átalakulá­sai, újjászerveződései, míg 1950-ben az MDP központi vezetőségének februári határozata következtében létrejött a Dolgozó Ifjúság Szövet­sége, a DISZ, mely szövetség hely­reállította a magyar ifjúsági mozga­lom szervezeti, politikai egységét. A DISZ hatesztendős tevékenységé­ben, az ifjúsági mozgalom fejlődésé­ben az eredmények és a hibák együtt jelentkeztek. Az utóbbiak azonban nem homályosítják el a DISZ érdemeit, történelmi, politikai jelentőségét. Az 1956-os ellenforradalom zűr- zavafában, majd a konszolidáció idején a pártszervezetek ösztönzésé­re a kommunista fiatalok kezdemé­nyezték a szocializmushoz hű ifjú­sági erők összefogását. Már éltek, s javában működtek az újból létre­jött különböző ifjúsági rétegszerve­zetek, amikor az MSZMP Ideigle­nes Központi Bizottsága 1957. már­cius 16-án nyilvánosságra hozta ha­tározatát „Az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség meg­alakításáról”. A határozat kimond­ta: „A KISZ a párt ifjúsági tö­megszervezete, amely a párt köz­vetlen vezetésével és irányításával a szervezeti önállóság fenntartásá­val működik”. így jött létre 1957. március 21-én, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség. Létrehozása jelentős politikai tett volt, mert egyértelmű állásfoglalást jelentett a párt, a proletárdiktatúra, a proletár Internacionalizmus piellett az el­lenforradalommal, a revizionizmus- sal szemben. Októberre már a KISZ I. országos értekezletének idejére 180 ezer fiatal tömörült az ifjúsági szövetség zászlaja alá. A KISZ „Hű­ség a néphez, hűség a párthoz” és „Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért" jelszó jegyében szervezte a fiatalokat an­nak a követelménynek megfelelően, amelyet Kádár János elvtárs így fogalmazott meg: „A KISZ-nek az ifjúság minden lényeges kérdésével foglalkoznia kell..., de a KISZ el­sősorban az ifjúság szocialista, for­radalmi, politikai szervezete”. A ma több mint 800 ezer fiatalt tömörítő országos szövetség mint a párt ifjúsági szervezete és a fiata­lok öntevékeny politikai tömegszer­vezete a társadalom elismerését és megbecsülését, az ifjúság bizalmát élvezi. Mérő Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents