Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-29 / 305. szám
Nyolcadik a megyében I fárost tanács alakul ma Érden Ma délelőtt a művelődési házban tartja Érd város Tanácsa alakuló ülését, az ünnepélyen ismertetik az Elnöki Tanács rendeletét, s Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mond ünnepi beszédet. Képeink Érd egy-egy jellemző részletét örökítik meg. Utcadzsungel, ahol az idegen könnyen eltévedhet, ezt tartják Érdről, akik ritkán fordulnak meg errefelé. Emlegetik földszintes kertvárosként is. Az új városközpont áruházai, vendéglői, autóbuszpályaudvara már a holnap városából adnak ízelítőt. Az elmúlt három és fél évben 1700 korszerű, összkomfortos telepszerű lakás épült a városban. Képünkön a lakótelep egyik részletét láthatják. Érd egyik jelentős üzeme a Mezőgép helyi gyára. Évek óta korszerűsödik a termékszerkezet, termékeiket idehaza és külföldön is egyre többen keresik. Ezért rekonstrukcióba kezdtek, hogy a mai 95 millió forintos termelési érték ezután kisebb költséggel magasabbra rúgjon. Képünkön még a régi kovácsüzem látható. A Szovjetunióba s az NDK-ba is szállítják azokat a ruhákat, amelyek a Ruhaipari Szövetkezetben készültek. Az ügye,kezű lányok és asszonyok munkáját nemcsak a divatos szoknyák, blúzok dicsérik, hanem az is, hogy már december elejére teljesítették idei tervüket. Bozsán Péter felvételei 'AZ MSZMP PEST MEGYtl BIZQTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM «0 FI 1,1.EK 1978. DECEMBER 29., PÉNTEK RentSsxermérB&sg Korszerű technika, nagy hozamok A mezőgazdasági termelési rendszerek 1978-ban tovább terjeszkedtek Pest megyében. A szántóföldi növénytermesztési ágazatban az előző évihez képest húsz százalékkal gyarapodott a területük, s túlhaladta a 108 ezer hektárt. A zöldségtermesztők 5 ezer 500, a gyümölcstermesztők 5 ezer 300 hektáron gazdálkodtak. A gyepgazdálkodással foglalkozók pedig közel 11 ezer hektárt foglaltak el. Tevékenységükről a megyei tanács mezőgazdasági osztályán alapos elemzés készült. Mint ebből kiderül, vannak az országos nívót is túllicitáló hozamok, magás szintű anyagi-műszaki bázisok, ugyanakkor a gazdaságok nem eléggé hatékonyan gazdálkodtak a szellemi erőforrásokkal. Az általános megállapítások után vegyük közelebbről szemügyre a rendszerek tevékenységét. Kiváló eredményeket produkáltak a búza- és kukoricatermesztésben a „nagyokhoz” (az IKR-hez, a KSZE-hez, a KITE-hez és a BKR-hez) tartozó taggazdaságok. A szántóföldek nagy részét elfoglaló fontos növényből, a kenyérgabonából például az előző évinél jóval többet takarítottak be, a hektáronkénti átlagtermés megyei szinten 45,1 mázsa volt. Ugyancsak kedvező termést kaptak mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt a jól fizető, keresett ipari növényekből — cukorrépából, szójából, repcéből és olajlenből. Komoly gondok mutatkoztak ugyanakkor a burgonyatermelési rendszereknél. Jelzi ezt, hogy a Dél-Pest megyei Intenzív Társulás bejelentette: feloszlik, a Zöldért társulásából pedig kilépett három mezőgazdasági üzem. Mindez abból adódik, hogy 1978-ban a túlkínálat értékesítési nehézségeket okozott, s megcsappant a termelői kedv. Kedvezőtlen piaci mozgások idéztek elő gondoltat a zöldségtermesztési rendszereknél is és a bajokat még az időjárás ingadozása is tetézte. A paradicsom, a hagyma, a gyökérzöldség és a zöldborsó nem hozta a várt eredményt. Fokozta a nehézségeket, hogy a szűkös élelmiszeripari feldolgozó-kapacitás miatt a megtermelt áru egy része nem kerülhetett a konzervgyárakba. Az eddigiek után talán érthető, hogy a zöldségter- mesztési rendszerek 1979-ben a meglévő keretek között igyekeznek gazdaságosan, nagyobb termelői biztonsággal, új és hatékony technológiákat alkalmazva tevékenykedni. A gondok, a tervezettnél lassúbb fejlődés, a szerényebb produktumok ellenére nagy érdemük volt a géprendszerek széles körű elterjesztésében, a műszaki színvonal növelésében. Ugyanez mondható el a megyében jelenlévő három nagy gyümölcstermesztési rendszer munkájáról is. Utóbbiak főképpen az új ültetvények telepítésének előkészítésében értek el figyelemre méltó eredményeket. Sokáig feltérképezésre váró fehér foltnak számított a gyepgazdálkodási ágazat a megyében. Idén jelentősek a változások, a megye hasznosítható 44 és fél ezer gyepterületének már csaknem negyede a rendszerek keretébe tartozott. Megkezdődhetett az intenzív gazdálkodás, az új technológiai módszerek gyakorlati kipróbálása. Gondok csupán egyes importgépek — például a Bison kombájnok — műszaki ellátásában, karbantartásában jelentkeztek. K. M. Úg lármák épülnek Modern telep Gödöllőn Pest megye legkorszerűbb sza rvasmarhatelepének építését fejezték be a gödöllői tangazdaságban. Pest megye az egy tehénre jutó évi 3 ezer 700 literes tejtermeléssel előkelő helyet foglal el az országos mezőnyben. Az utóbbi öt évben nemcsak a hozamok nőttek, de megszaporodott az állatállomány is. Figyelemre méltó, hogy mérséklődött az állatlétszám csökkenése a háztáji gazdaságokban. A szarvasmarha-tenyésztésben 1972-ben volt a legkedvezőtlenebb a helyzet. Az azóta meghirdetett kormányprogram, a megye . összehangolt intézkedései eredményeképpen alapvetően megváltozott a helyzet. A fejlődés ütemét jól kifejezik a már megépült szakosított telepek. Jelenleg 48-at találunk ezekből a legkorszerűbb technológiával rendelkező speciális farmokból Pest megyében, további nyolc építése folyamatban van. De növekedtek a méretek is: a 600 férőhelyes helyett egyre inkább az ezren felüliek kezdenek általánossá válni. Legutóbb a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Tangazdaságában adtak át ilyen kötetlen tartású, korszerű szarvasmarhatelepet. Üzembe helyezésével egy időben megszüntetik azokat az elavult volt uraMai melléklet: színes ajándék naptár Négyen a megyéből Több terméket exportálnak Jó eredmények a háziipari szövetkezetekben A megye háziipari szövetkezetei közül a gödöllői, a pácéit, a taksonyi és a szi- getszentmiklósi tevékenykedik a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége, vagyis közismert nevén a HISZÖV égisze alatt. Dr. Tamás Miklós, a közgazdasági és áruforgalmi osztály vezetője a négy szövetkezet munkáját értékelve elmondta, hogy eredményesen zárják az 1978-as évet, a kitűzött feladatokat megvalósították, a termelési értékeket néhol túl is teljesítették. A négy szövetkezet közül a legnagyobb a gödöllői. Legfőbb termékeikből, a változa. tos mintájú női és férfi pulóverekből, kardigánokból, gyermekruhákból, a hímzett há- lóingekből, fehérneműkből mintegy 18 millió forint értéket exportáltak idén. Főként a szocialista országokba szállították ezeket a cikkeket, de tőkés megrendelésre bérmunkát is végeztek. A tervezett 52,5 millió forintos termelési értéket várhatóan túlteljesítik, s ez nem kis dolog, ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezet 400 tagja közül csaknem 200 a bedől, gozó. Nagyot lépett előre ez évben a zömében ugyancsak bedolgozókat foglalkoztató pácéit Tri-Ton Háziipari Szövetkezet is. A tervezett 42,5 milliós tervüket az előzetes számítások szerint mintegy 45—46 millióra teljesítik annak ellenére, hogy a tevékenységük egyharmadát kitevő gyermekjátékok exportja a vártnál kevesebb lett. Külön említésre méltó, hogy 1977- hez viszonyítva mintegy 20 százalékkal nőtt a termelés az idén, s jövőre újabb 12—13 százalékkal szeretnék emelni a termelési értéket. Ezzel összefüggésben főként az export fokozására törekednek, s elsősorban új, korszerű, érdekes gyermekjátékok előállítására. Jelentős fejlesztés előtt áll a híradás- és vákuumtechnikai termékeket előállító részlegük is. A korábbi években tapasztalt egyenletes, jó eredményt produkálta 1978-ban is a TAHSZ, azaz a Taksonyi Háziipari Szövetkezet. A mintegy . 300 szövetkezeti tag jó munkáját dicséri, hogy termelési értékük várhatóan 26 mil- I lió forint lesz, a nyereség 17— 18 százalékos. A korábban csak kosárfonással foglalkozó taksonyiak ma már ruházati termékeket is készítenek, melyek egy részét exportálják. A különböző fonodái kosarak, a bevásárlást, vagy az italok felszolgálását könnyítő tetszetős kosárkák többsége a szigetszentmiklósi Kosárfonó és Vegyes Háziipari Szövetkezetből kerül a hazai és külföldi piacokra. A mindössze \ 140 tagú szövetkezet termékei i azok a bélelt mózeskosarak is, amelyekben oly szívesen „szállítják” apróságaikat az apukák, anyukák. A 17,5 milliós termelési értéket az előzetes adatok szerint 18,7 millióra túlteljesítik, s a nyereség várhatóan 8 százalék lesz. Bár nem szorosan a termelési eredmények része, de a szövetkezetek életében jelentős, és a munkát ösztönző tényező, hogy saját és a közös fejlesztési alap terhére új szociális létesítményeket építettek, a közös műhelyekben a munkakörülményeket is jobbá tették. G. M. I dalmi istállókat, amelyeket eddig kénytelen-kelletlen megtűrt a terjeszkedő város, létük azonban hovatovább tűrhetetlenné vált. A tehenészeti komplexumot, amelyhez hasonlót csak egyet találunk hazánkban, a legmodernebb eszközökkel szerelték föl. Ilyen például a Bau Matic fejőberendezés is. Előnye, hogy a már elterjedt Alfa-Laval készülékkel szemben képes a fe- jés első fázisában nagy meny- nyiségű tej kifejésére. Ez azért fontos, mert a Holstein-Friz fajtájú tehenek, amelyeket Gödöllőn is tartanak, a magyartarkától eltérően, éppen az induló szakaszban adja le a legtöbb tejet. Az új létesítmény érdekessége még, hogy kiváló feltételeket teremt az egyetemi hallgatók gyakorlati oktatásához: a diákok üvegfalon át figyelhetik meg a fejőteremben folyó munkát Az MSZMP Pest megyei Bizottsága, amely idén novemberben foglalkozott az állattenyésztés helyzetével, az elkövetkező évek fő feladataként szabta meg az 50 ezres tehénlétszám, és a 4 ezer 500 literes tehenenkénti tejtermelési átlag elérését, külön hangsúlyozva. hogy törekedni kell az eddiginél gazdaságosabb takarmányfölhasználásra, az egy liter tej előállításához szükséges abrakmennyiség csökkentésére. V. B.
