Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-28 / 304. szám
Az utolsó táblán Az utolsó 50 hektáros táblán szánt a traktor, a szigetcsépi Lenin Tsz-ben: ezzel befejeződik a gazdaságban az őszi mélyszántás. ^ Halmágyi Péter felvétele Kinőtték az üzemi haltet A PEMÜ zsámbéki telepén nagy szolgálatot tesz a Budai Járási Áfész üzemi boltja, amely gyorsan közkedveltté vált; a gyáriak itt veszik meg a reggelűt, uzsonnát, Bebizonyosodott, hogy jobb lett volna mindjárt nagyobb üzletet nyitni itt, mert a gyár dolgozói szívesen vásárolnák meg helyben az esti sütés-főzéshez szükséges nyersanyagokat is: lisztet, sót, cukrot, de elsősorban az előrecsomagolt tőkehúst. A bolt ezek forgalmazására a helyhiány miatt nem készülhetett fel, már a jelenlegi forgalomhoz képest is kicsi a raktár és az eladótér. A munkástagozat vezetőitől és az Áfész kereskedelmi vezetőségétől azt várják a PEMU- ben, hogy gondolkodjanak a megoldáson. Brigádok testvérkapcsolatai Társadalmi munka a humánum jegyében Megalakulásának második évfordulóját ünnepelte a budakeszi Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Selye János szocialista brigádja. Ebből az alkalomból a brigádtagok irodalmi műsort rendeztek. A vendégek között, az orvosok, ápolónők, gyógytornászok és betegek mellett ott öltek a Pestvidéki Gépgyár Béke szocialista brigádjának tagjai is. Tapasztalat és támogatás Czirák Antalné főnővértől, a Selye János szocialista brigád vezetőjétől azt kérdezem, milyen céllal teremtettek kapcsolatot a Béke brigáddal? — A Selye János brigád az Orvosi Rehabilitációs Intézet egyik legelsőként alakult brigádja. Legnagyobb gondunk akkoriban az volt, hogyan tudnánk a mozgalom hármas követelményét — a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni, — igazán tartalmassá tenni. Ehhez hiányzott egy nagy múltú, tapasztalt brigád segítsége. Másrészt olyan problémáink is adódtak, melyek megoldása meghaladta saját erőnket; például rokkantjaink segédeszközeinek karbantartása, javítása. Másfél évi kapcsolatunk után elmondhatom, hogy a Béke szocialista brigád minden tekintetben nagyszerű segítőtársunk. Vass Elek, mosolygós tekintetű, barna fiatalember, a Bé- 1 ke brigád tagja a kapcsolat születéséről beszél: — Egyik munkatársunk, Zsi- deg Béla feleségét itt gyógykezelték a mozgássérültek osztályán. Ö keresett meg minket a Selye brigád kérésével. Múltunk és átadni való tapasztalatunk volt. Azt azonban nem tudtuk, hogy a karbantartási munkákat képesek leszünk-e elvégezni. Kiküldtük három társunkat Amberboy Attilát, Dél Antalt és Pintér Bélát, hogy nézzék meg, mit kell csinálni. Mivel úgy látszott, anyagigényes munkák is lesznek, s ehhez megkaptuk vállalati vezetőink támogatását. Ezután 1977. áprilisában megkötöttük a szerződést a Selye brigáddal. Kapaszkodó és virágtartó — Miben segítettek a testvérkollektívának? — kérdezem Kecskés Imre szerelőt. — Legelőször a tönkrement tolókocsikat, a betegek legfontosabb közlekedési eszközeit újítottuk fel. Csapágycserére, lábtámasz- és fék javításra volt szükség. Aztán a kapaszkodók készítése, ágyak átszerelése, végül a sporteszközök karbantártása volt a dolgunk. | Hercegh Elvira, ápolónő a I segítség jelentőségéről beszél. — A mi munkánk fizikailag is nehéz. Leggyakrabban teljesen magatehetetlen emberek kerülnek be hozzánk. Orvosaink és gyógytornászaink vezetésével mi tanítjuk meg őket újra mozogni, enni, öltözködni, egyszóval önellátónak lenni. A fiúk nagyon nagy segítséget nyújtottak nekünk. Például azzal, hogy alacsonyabbra helyezték az ágyakat. Kapaszkodókat szereltek fel a betegeknek. A maguk készítette virágtartókkal pedig az épületet tették otthonosabbá. — Az orvosi rehabilitáció mellett rokkantjaink lelki felerősítése is szükséges — veszi át a szót Csizmadia Magdolna ápolónő, aki a brigádtalálkozó műsorában Victor Hugo és József Attila egy-egy költeményét szavalta. — Ki kell szakítanunk őket az elesettség, i fásailtság érzéséből. Pszicholó- i gusaink munkájának sikeréhez | akarunk hozzásegíteni műso- j rainkkal, s azzal, hogy abban j vállalkozó kedvű betegeinket j is szerepeltetjük. A brigádnaplók tanúsága szerint a két kollektíva tagjai gyakran találkoznak egymással. Németh László, szerelő a következőket mondja erről: Vendégségben — Nagyon örültünk, hogy társadalmi munkánkkal ilyen humánus tevékenységet segítünk, mint a Selye brigádé. Kellemes meglepetés volt, hogy segítségünket mély emberi érdeklődéssel fogadták és brigádösszejöveteleikre rendj szeresen meghívnak. Viszon- I zásképpen mi is vendégül lát- I tűk őket vállalatunk huszonötödik évfordulójára rendezett ünnepségünkön. Törekvésünk, hogy a szűkén vett munka- kapcsolaton' kívül emberi kontaktusok kiépítésére is törekszünk. Szabó Ilona ápolónő így beszél erről a barátságról: — A Béke brigád tagjaiban olyan embereket ismertünk meg, akik segítőkészek, emberségesek, és megértik azt a nehéz, áldozatos feladatot, amit rokkant betegeink tailp- raállítása jelent. Zelei Attila Kopog a fehér bot. Gazdája magasra emelt fővel halad az utcán. Sokan közömbösen mennek el mellette. mások készséges segítőként adnak felvilágosítást, vagy vezetik át az úttesten. S egyre gyakrabban találkozunk velük a munkahelyeken is, ahol a látókkal egyenértékű munkát végeznek. Idő és segítség Róluk, a vakokról beszélgetünk a fennállásának 60 évfordulóját ünneplő Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége .székházában a szövetség főtitkárával, dr. Bödi Istvánnal. Sötét szemüveg, szelíd. meleg, barátságos hang: — Nem, a vakok nem saj- nálatraméltó csodalények — mondta. — Ha megfelelő segítséget kapnak és megfelelő munkakörbe tudják állítani őket. semmiben sem maradnak el látó munkatársaiktól. Általában szeretnék, hogy a társadalom ne tanúsítson velük szemben túlzott elnézést, de túlzott elvárást sem. Munkahelyi beilleszedésükhöz persze. idő és megfelelő segítség szükséges. Különösen az első napokban. Meg kell őket ismertetni környezetükkel, azokkal a személyekkel és helyekkel. akikkel dolgoznak és ahol tevékenységüket kifejtik. Ha ezt ,a segítséget, türelmet megkapják, néhány napon belül kitűnően fognak tájékozódni. A vakok helytállását bizonyítja, hogy általában elégedettek a munkájukkal és ennek megfelelően, fizetésük is eléri a 'hasonló munkakörben foglalkoztatott többi dolgozókét. Persze, problémák is akadnak. Mint már mondottam, a vakok ugyanolyan emberek, mint a látók. Vannak közöttük is hanyagabbak, lustábbak. Mégis, sokan általánosítanak. Ha egy nem vak szeret a pohár fenekére nézni, akkor azt mondják: „A Kiss József vagy a Nagy János iszákos”. Bizony, megesik sajnos. hogy egyik-másik vak is szereti az italt. Ilyenkor hamar kész a vélemény: „a vakok iszákosak”. Nyolc-tíz féle munka Állítom, hogy Magyarországon minden munkaképes vak dolgozhat, ha akar. Igaz, a munkakörük választéka nem túl nagy: mintegy 3—10 féle munkát tudnak vállalni. — Hányán dolgoznak és melyek a leggyakoribb szakmák? — A szövetség jelenlegi 19 ezer tagjából mintegy háromezer' dolgozik. Tudnunk kell azonban, hogy tagjainak majd kétharmada idős, túlhaladta a nyugdíjkorhatárt. Többen is lehetnénk, hiszen az országos statisztika több mint 30 ezer vakot és majdnem háromezer gyengénlátót tart nyilván. Sokan talán — akármilyen furcsán is hangzik — szégyellik a tagságot. Arra törekszünk, hogy minél többet megnyerjünk a szövetségnek, hogy a kedvezményekben valamennyien részesülhessenek. Ha kétnapos az ünnep Körúton a karácsony előtti vasárnap Pest megyében Karácsony előtt szinte valamennyi élelmiszerbolt rekord- forgalmat bonyolított le. Pénteken és szombaton pedig néhány helyen, például a halárusítók és a 'kenyérszakboltok előtt hosszú sorok álltak. Nem várt nagy forgalom — Mi elsősorban a lakótelepieket szolgáljuk ki — mondta vasárnapi kőrútunk során Horváth Mihályné, a százhalombattai Ságvári sétányi ABC-bolt igazgatója. — Azt hittem hogy karácsonyra elutaznak az emberek, s csak várhatjuk ma a vevőket, de nem jönnek. Nem így történt. Vasárnap délelőtt tíz óra körül tele volt a bolt, s 11 óráig mintegy 100 ezer forintos forgalmat értek el. (A szombati csúcsforgalom — egész napos nyitva tartás alatt! — 260 ezer forint forgalmat eredményezett.) A dolgozók tudták, hogy j most vasárnap délelőtt még vásárolhatnak, s ezért számítottak is erre. Vagy mert hétköznap nem értek rá, vagy frissebb árura számítottak. — Mit és miért ma vásárolnak? — kérdeztem meg többektől. Jászai Béláné pedagógus, Szentendre, bevásárlóközpont, 260-as élelmiszer ABC: — Kenyeret, tejet, kávét veszek. Kár, hogy nincs friss kalács, pedig jönnek az unokáim. De kaptam krumplis kenyeret. Jó, hogy most is nyitva vannak, mert így nem három hanem csak két napra kell vásárolni, s a napi élelmiszereknél ez is sokat jelent. A falusi ember valóban nem szokta az utolsó napra hagyni a bevásárlást. Nem bizalmatlanságból, hanem előrelátásból. Törökbálinton Kiss Józsefije háztartásbelit, a több mint hatvanéves nénit a boltból kijövet állítottam meg. — Ha már egyszer nyitva van, akkor miért ne most vegyek? — mondta. S aztán meg is mutatta, hogy kenyeret, vajat és tortaalapanyagot visz haza. Dabason, az I. kerületi 25-öis számú áfész élelmiszerboltban Weisz József gépkocsivezető édességet, italt és cigarettát pakolt a táskájába. — Vendégségbe megyek és oda viszem. Így egyszerűbb. Pesten dolgozom és nem kellett hazaszállítanom — magyarázta. Milyen készlettel rendelkeztek vasárnap délelőtt a nyitva tartó üzletek? Törökbálinton még a bolttól messze Slatter Ilona exportimport ügyintézőtől hallottam, hogy nincs kenyér és többen ezért Budapestre utaztak. A József Attila utca sarkán levő 11-es számú bolt vezetője, Sodó János viszont már azzal fogadott, hogy végre megjött a kenyér. Mit kaphattak a vásárlók? — Hetvenkét órával előbb rendeltem, némi rátartással. Tegnap délután azonban már láttam, hogy kevés lesz, s ezért újabb szállítmányt kértem. Nemrégiben, fél 9 körül meghozták, két mázsát. Ez most már elég lesz. Kenyeret, tejet, tejterméket a meglátogatott boltok mindegyikében találtunk. Péksüteményt és húst már kevésbé. S a legtöbb helyen a friss és a mélyhűtött halat, valamint a hetek óta nem kapható paprikát és a rizst hiába keresték a vásárlók, Szentendrén és Pomázon viszont lehetett venni halat, Érdlifieten étolajat. Százhalombattán paprikát és búzadarát. Jó volt a nyitva tartás A forgalom azt bizonyítja, megalapozatlan volt a kereskedelmi vállalatok néhány vezetőjének s a boltosok véleménye, hogy fölösleges vasárnap kinyitni. Bugyin például az 55-ös önkiszolgáló élelmiszerboltban a napi forgalom általában 40 ezer forint, s most már délig sikerült 30 ezret összehozni. A pomázi 99-es élelmiszerboltban is megközelítette a bevétel a szokásosat. Igaz, volt ellenpélda is a da~ hasi 25-ös üzlet, ahol 11 óráig mindössze 8 ezer forintot ka- szíroztak, de hiba lenne csupán a bevételek alapján értékelni az ünnep előtti vasárnapot. Nyugodtan készülhetett mindenki a kétnapos ünnepre, mert tudta, hogy legalábbis a legfontosabb élelmiszerekből nyugodtan vásárolhat frisset ' vasárnap is. Az üzletek többségében kevesebb kereskedő dolgozott, mint máskor, s így a kisgyermekes eladók otthon maradhattak. Nagyobb gondot a többieknek sem okozott a délután 1-ig tartó, egyébként túlórában kifizetett műszak. Szente Pál A következő két év alatt Nyolcvanféle új gép Mezőgazdaságunk géputánpótlásának csaknem felét az V. ötéves tervben már a hazai ipar állítja elő, a mező- gazdaságban alkalmazott 800 féle gépből és berendezésből, 570 készül sorozatban az ország gépgyártó üzemeiben. A Mezőgép Tröszt tizennégy vállalata, valamint a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár a nehéz traktorok és különböző munkagépek, a zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermesztés, a takarmánytermelés, -betakarítás és -feldolgozás, az állattartás, a növény- védelem és öntözés, a rakodás és szállítás területén használható gépek, a háztáji ' és kisegítő gazdaságok számára alkalmas kisgépek, valamint az élelmiszeripari gépek és berendezések gyártására koncentrálja erőit. A nyolcvan új mezőgazdasági gép között, amelyeket a következő két évben kezdenek gyártani, 1980. elején megjelenik a szántóföldi zöldség- termesztés önjáró betakarító géprendszere. A Mezőgép vállalatok az eddiginél nagyobb figyelmet for-r dítanak az alkatrészek és részegységek gyártására is. Az Agrotröszt külföldi behozatalra ezentúl csak akkor köt szerződést, ha a mezőgazdasági gépekhez megfelelő mennyiségű alkatrészt is biztosít a gyártó vállalat. A legtöbb vak, mintegy 800 —850, telefonkezelőként dolgozik. A hagyományos „vakszakmákban”, kefe- és kosár- kötőként, seprőkészítőként, körülbelül 6—700-an tevékenykednek. Őket a gyógymassző- rök követik. Számuk 180. Ugyanennyi vakot találunk a könyvkötők között is. Vannak kárpitosipari szakmunkások és telepőrök. Emellett néhány értelmiségi szakmában szintén eredményesen munkálkodnak a vakok: pedagógus, zenetanár, jogász, sőt, számítógépprogramozó is található közöttük. — Milyen támogatást kapnak a vakok társadalmunktól? — A személyi járadék 1978- ban 910 forint volt, ez januárban 70 forinttal emelkedik. Nyugdíjkiegészítésként 520 forint a juttatás. Ezeken túlmenően — szükség esetén — szociális segélyeket is folyósítunk. Gondoskodunk tagjaink helyi és helyközi utaztatásáról, munkába helyezéséről, üdültetéséről. Balatonboglári üdülőnkben évente több százan nyaralnak. Igyekszünk minden rászoruló sorstársunkat öregek napközi otthonaiban elhelyezni. s szükség esetén megszervezni házigondozásukat. Rendszeres családlátogatásokkal segítjük tagjaink ügyes-bajo3 gondjainak megoldását. Budapesten, Debrecenben, Szombathelyen. Szegeden és a Nógrád megyei Bercelen állami intézetek, illetve otthonok nyújtanak az egyedülálló vakoknak ounont, gonaozast es na szükséges — szeretetteljes ápolást. r Irni-olvasni — Mit tesz a szövetség a fiatalokért? — Fontos feladatunk, hogy felkészítsük őket az életre. Budapesten az Ajtósi Dürer soron működik a Vakok Általános Iskolája és Nevelőotthona, ahol megtanítják őket a Braille-féle pontírásra, olvasásra és általában mindazokra az ismeretekre, amelyeket a látók is elsajátítanak. Szervezzük a szakmunkástanulóképzést. Sok fiatal a látó gimnáziumokban tanul tovább, sőt, az egyetemekre és főiskolákra is eljut. Ezeket pontírásos jegyzetekkel, megfelelő írógépekkel és magnetofonokkal, továbbá szakszerű korrepetálással segítjük. Kulturális tevékenységeink közül kiemelném az ötvenéves Homérosz Kórust, zenekarunkat, fővárosi és vidéki színjátszó csoportjainkat, irodalmi köreinket. Sportolóink atlétikában, csörgőlabdában és sakkozásban már jelentős nemzetközi sikereket is elértek. Megyei elnökség Végül a szövetség országé, munkájáról kérdezzük a főtitkárt. — Hogy a közvetlen kapcsolatot tagjainkkal elmélyítsük, a Központi Elnökség mellett minden megyében helyi elnökséget választottak, amelyek rendszeresen beszámolnak munkájukról. Célunk, hogy minden tagtársunknak a maximális segítséget nyújthassuk. Erre minden támogatást megkapunk államunktól, a tanácsoktól. valamint a társadalmi szervektől, egész társadalmunktól Gáti István t i ( V Minden munkaképes dolgozhat A legtöbb vak, mintegy 800—850, telefonkezelőként dolgozik Lugossy Zoltán felvétele
