Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-28 / 304. szám
PEST MEGYEI VIIÄG PüOUTAMAI EGYESÜUETEK! SJjr XXII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM ÁH A »0 FILLÉR 1978. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Lendület H a minden a terveknek megfelelően történik, akkor új óvodája lesz 1979-ben Gyömrőnek. Száz gyermek befogadására építik fel, ám már most tudható, a létszám meghaladja majd a papíron szereplőt. A járási tanács vezetőinek egyike úgy fogalmaz, hogy lendületet kapott ezeknek a gyermek, intézményeknek a kialakítása, s nagy sóhajjal teszi hozzá: végre. A gyömrői ugyanis csak egyike az 1979-ben átadandó óvodák, nak a monori járásban. összesen — ha sikerül a terveket valóra váltani — háromszázzal bővítik e gyermekintézmények befogadóképességét, ami nagy haladás, ám lélegzetvételnyi szünetnél nem több, mivel legutóbb a jelentkezett, de elutasított igénylők száma meghaladta a nyolcszázat December 18-1 ülésén fogadta el az MSZMP Pest megyei Bizottsága gazdaságpolitikai cselekvési programját, s abban kiemelt feladatként jelölte meg — a kommunális beruházások között — az ezer óvodai hely átadásának elérését. Ami azt bizonyítja, hogy nemcsak a monori járásban, hanem a megyében ugyanúgy megtartja lendületét az óvodai hálózat bővítése, mint a korábbi esz. tendőkben, s ahogy eddig, úgy a továbbiakban is nagy szerepe lesz a fejlesztésben a társadalmi összefogásnak. Maradjunk azonban a kiindulópontnál, a gyomról helyzetnél, annak is a keservesebb vonásánál, hiszen ne hallgassuk el: meglesz ugyan az új óvoda, de senki sem ringatja magát abban az illúzióban, hogy letehetik a gyermekek elhelyezésének gondját. A nagyközség az agglomerációs övezet része, s ezzel a puszta ténnyel már szinte mindent elmondtunk gondjaik jellegéről. A népesség gyarapodása rendkívül gyors, s ami ennek a folyamatnak a fő meghatározója: az ide települők többsége fiatal, örvendetesen magas az élveszületé- sek száma tehát, a legutóbbi években, egy-egy esztendőben 160—190 gyermek gyarapította a település népességét, s vele természetesen azt a kötelezettséget is, hogy fejlődjenek az ellátás intézményei, már amennyire ehhez a fedezetek és források megteremt, hetők. «T em az óvatosság írat- jl ta le velünk az utóbbi mondatrészt, hanem a nyers valóság. Tudomásul kell venni, bármennyire nehéz, szívszorító is: sem Gyomron, sem a többi, hasonló településen, még jó ideig nem kerülnek összhangba az igények és a tényleges fejlesztések. S nem azért, mintha a tervezési apparátus 'rosszul látná el feladatát, hanem azért, mert egész egyszerűen az agglomerációs övezet népesség- gyarapodása akkora fejlesztési kiadásokat követelne, amekkora az egész megye ilyen célú pénzösszege sincsen. Közbevetve: megbízható számítások szerint a jelenlegi beruházási kiadások öt-hatszorosából sem futná arra, hogy a sok évtizedes elmaradást az agglomerációs övezet településein fölszámolják. Becsüljük le akkor azt, ami Gyömrőn történik, s vele együtt a tekintélyes társadalmi segítséget, ami szintén hozzájárul az óvoda létrehozásához? Ez áll a legtávolabb szándékainktól. A tényékhez ragaszkodunk, s azért, hogy a sokféle türelmetlenséget, nem egyszer türelmetlenkedést a helyére tegyük. Meglehetősen népes ugyanis azok tábora, akik a lakosság körében úgy vélekednek, az ö településükön semmi sem megy rendben, hiszen ez sincsen, az sincsen, ez sem megfelelő, az sem elegendő. S bár látszatra az ilyesfajta okoskodásban rejlik igazság, valahogy elfelejtődik annak a kérdésnek a megfogalmazása, mihez képest nincs valami, mihez mérten kevés, elégtelen? Az igényeket nézve, a lehetőségekhez viszonyítva, esetleg a tegnappal, tegnapéi őttel összevetve? Vágy éppen arról van szó — s ez az okoskodás sem indokolatlan —, hogy a mai kevés holnapra sok lesz, a nagy költséggel emelt óvodaépületekbe hat-nyolc esztendő múlva nem kerül elegendő gyerek?! S okféle kérdésünk annak érzékeltetése, hogy a valóság sem egysíkú, hanem síkok egymást metsző halmaza, s éppen ezért gyakran nem elég egy vagy néhány síkot számításba venni, mert hamis lesz a végeredmény. Gyömrőn ma majdnem százzal több gyermek zsú-. tolódik az óvodákban, mint amennyire eredetileg tervezték ezeket az intézményeket, s bár maga az elhelyezési lehetőség is nőtt, nem olyan iramban, mint ahogyan a lakosság száma, s az élveszületések. „Elfeledkeztek” valakik, valahol Gyömrőről? Vagy a nagyközség mindenkori irányító testületéi nem vetettek számot a valósággal? Egészen másról van szó. Arról, hogy míg más megyékben akad öt-hat, egészen nagy megyékben is tizenkét-tizenöt olyan település, ahol meggyorsul a népesség gyarapodása, s vele a fejlesztés gondjai is sűrűbbek lesznek, addig Pest megyében csupán az agglomerációs övezetben nézelődve találunk negyvennégy ilyen települést, s akkor az övezeten kívül még további harmincötöt, negyvenet Summa summá- rum: a megye településeinek felében az országos átlagot jóval meghaladó mind a népességszám növekedése, mind a természetes szaporodás! Bizony ez is lendület, s nem akármilyen! Az évtized elején sfe ország lakosságának még csupán 8,6 százaléka élt a megyében, ma pedig 9,1 százaléka. S a lakosság korösszetételére vet fényt az az adat hogy bár a lakosság 9,1 százaléka jut az országosból a megyére, az összes élveszüle- tésnek a 9,5 százaléka! S a természetes szaporodás adata még ennél is na. gyobb, az országos 12,7 százaléka! Ma a megyében meghaladja a 450 ezret azok száma, akik még nem töltötték be a harmincadik életévüket azaz nyomós indoka van annak, hogy a megyei cselekvési program nagy horderejű céljai közé az az ezer óvodai hely is bekerült. Mészáros Ottó MegfeBfek az éléstárak A primőrig kitartanak a készletek Az érés, a betaikarítás némi késedelme miatt a szokásosnál valamivel később, december közepén fejeződött be a téli tárolás. A készletek azonban mindenütt megnyugtatóan biztosítják a téli-tavaszi zavartalan ellátást. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az 1978/79. évi idényre — az előző év azonos időszakában ténylegesen értékesített árunál — 11 százalékkal több burgonya, zöldség és gyümölcs tárolását írták elő. A vállalatok, a szövetkezetek valamennyi termékcsoportban túlteljesítették a követelményeket. Így összesen 32 000 vagonra való zöldség és gyümölcs áll a lakosság rendelkezésére, csaknem 30 százalékkal több, mint amennyi tavaly fogyott. A burgonyából betakarított Igen jó termés eredményeként a tervezettnél 4000 vagonnal több, mintegy 19 000 vagonnyi került tárolóikba. A 2000 vagon vörös- és fokhagyma ugyancsak biztonságosan fedezi a vásárlók igényeit egészen az új termésű főzőhagyma megjelenéséig. Az előirányzott 5000 vagonnal szemben több mint 5500 vagon zöldségféle van a tárolókban, bőven elegendő főzeléknek, levesbe atz új termésig. A salátaként használt céklából is kielégítik az igényeket a primőrök tömeges megjelenéséig. A kedvezőtlen termés miatt a télialma-ellátás gondot okozott, annál is inkább, mert az előző idénnyel szemben 22 százalékkal többet terveztek. Év vége december közepén Hó torok exportra, barkácsgépek a hazai boltoknak a ceglédi EVIG-ből Egy-egy gyár, özem és vállalat termelési eredményeiben mindig jelentős szerep jut a szocialista brigádok vállalásainak, munkájának. Amikor az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi kisgépgyárának idei eredményeit vesszük számba, nyugodt lelkiismerettel írhatjuk le, hogy az éves terv túlteljesítésében döntő volt a szocialista brigádok vállalása, munkája. Még az év elején, a január 5-i munkásgyűlésen felajánlották, tevékenységükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a tervezett termelési értéket nyolcmillió forinttal túlteljesítik. Egész évi munkájuk bizonyította: állják is szavukat. Az első háromnegyédév értékelésekor már nyolcmil- liós többletről adhattak számot. Tankó Zoltán, a gyár igazgatója arról is tájékoztatott, hogy az év hátralevő hónapjaiban további lelkes munkával még kétmillió forinttal meg is haladták a vállalást. A gyár termelési tervét 10 millió forinttal teljesítette túl. Ez azt is jelenti, hogy mintegy 320 millió forint értékű árut állítottak elő, az ösz- szes termelési érték pedig megközelíti a 353 millió forintot. A gyár ez évben valameny- nyi szerződési kötelezettségének eleget tett. A tőkésországok közül többek körött az NSZK-ba, Svédországba, Dániába és Olaszországba szállítottak Cegléden készült motorokat. Az említett helyekre elsősorban VZ—80, és VZ—90 típusokat exportáltak. A szocialista országokba, főként az NDK-ba elektromos szénkefetartókat vittek ki. A hazai piacokon is megtalálhatjuk a gyár termékeit. Különösen fontos, hogy a szabad idő hasznos eltöltéséhez is segítséget nyújtottak, mégpedig a barkácsgépek tartozékainak gyártásával. Ezeket a hasznos kis szerkezeteket a ceglédi szakemberek fejlesztették ki, s a forgalmazásukkal is ők foglalkoznak. A kereskedelemnek és az érdeklődőknek az országban 14 helyen mutatták be ezeket a termékeket. , Sokan talán azt sem tudják, hogy a Hajdúsági Iparművek centrifugáit ceglédi motorok hajtják. Ezekből az A ceglédi gyárban ötvenezer darab elektromos kéziszerszámot, kétszázezer háztartást centrifugamotort és nyolcvanezer háromfázisú aszinkron motort gyártottak az idén. Az ország minden táján Acélszerkezetek Tápiészeléfől idén 200 ezer darabot szállítottak a megrendelőnek. Ügy tűnik, a jövő évi feladatok kidolgozásánál sem csökken a ceglédiek vállalkozó kedve. Azonos létszám mellett 12 százalékos termelési érték növelést terveznek, s új termékekre is számíthatunk. Elsősorban a kéziszerszámok korszerűsítését határozták el. Januártól új, a korábbinál jobb fúrógépek kerülnek a hazai piacokra. Az új gépekből 40—50 ezer darab gyártását tervezik. Rakodéberendezések kísérleti szériája Két ipari szövetkezetben az új esztendő előtt A Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyárában 13 ezer 300 tonna épületszerkezetet állítottak elő az idén, csaknem 330 millió forint értékben. Váradi Imre, a gyár igazgatója arról is tájékoztatott, hogy elsősorban a kiemelt beruházásokhoz szállították a tápiószelei épület- és kemen- ceszerkezeteketAz 580 fizikai munkás 1600 torma kemenceszerkezetet, 7200 tonna üzemcsarnokok építéséhez szükséges és 4500 tonna könnyűszerkezetet gyártott ez évben. Termékeik iránt egyre nagyobb a kereslet a hazai iparban. Ezt az is mutatja, hogy 1977-ben még 11 ezer tonna volt a termelés, s jövőre már 380 millió forint értékben 15 ezer 500 tonna vas- és acélszerkezet készül Tápiószelén. Jövőre is a nagyberuházásokra utaznakraz óriás elemek. Ahhoz azonban, hogy a megnövekedett igényeket kielégíthessék, jelentős fejlesztésre van szükség. A nehéz szerkezeti elemeket gyártó • üzem vázszerelése befejezéséhez közeledik. A tervek szerint az új csarnok a jövő év második felében kapcsolódik be a termelésbe, de teljes kapacitással csak 1980-tól üzemel. Ekkortól újabb ötezer tonna súlyú szerkezeti elemmel növelheti termelését a gyár. Az új csarnokban két, egyenként 50 tonna felemelésére alkalmas darut is üzembe helyeznek, s ezzel a korábbinál nagyobb elemek gyártására is módjuk lesz. A fejlesztéssel egy időben gondot fordítanak a szakemberképzésre, az utánpótlás nevelésére is. A lakatos, hegesztő, villanyszerelő és esztergályos szakmát tanuló fiatalok az elméleti anyagot a szomszédos Nagykátán sajátítják el, a gyakorlati munka csínját-bínját pedig a gyárban, az idősebb szakmunkásoktól lesik el, az ő irányításuk mellett tanulják meg. A számvetés jegyében telnek ezek a napok minden üzemben, így az ipari szövetkezetekben is. A Ceglédi Építőipari Szövetkezetben, amint Magyar János elnök elmondta, 102 százalékra teljesítették tervüket. Ez azt jelenti, hogy mintegy 43—44 millió fo. rint értéket állítottak elő. A lakásépítéstől a szolgáltatásig számos területen járult hozzá a város fejlődéséhez a szövetkezet. A legfontosabb munkáik körött kell megemlíteni az iskolák, óvodák nyári karbantartását, a MÁV ceglédi állomásán a víztorony, a raktárszínek építését. A Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatnak is raktárakat készítettek. A terveknek megfelelően halad Cegléd ötvennégy OTP- lakás építése és a Kossuth Gimnáziumban, meg a Posta járműtelepén a munka. A szövetkezet azonban nemcsak székhelyén, hanem Ahányban is tevékenykedik. Idén a Fővárosi Kézműipari Vállalatnak építettek üzemcsarnokot a községben, s a Radák úti iskolánál is dolgoztak. A szervizszolgálattal a lakossági szolgáltatásba is bekapcsolódtak. Kötöttáruk exportra A Budapest Kötőipari Szövetkezet abonyi részlegében évente 60 féle termékből 12 millió forint értékben 220 ezer darabot készítenek. A különböző árukból jelentős mennyiséget exportálnak a Szovjetunióba. Polyvás Béla Albert felvétele A külső tatarozáson kívül üvegezést és egyéb lakásjavítást is vállalnak a szövetkezet szakemberei. A megalapozott tervek teljesítését segítette, hogy a korábbi éveknél kisebb mértékű volt a fluktuáció. Gondot jelentett viszont, hogy nem, vagy csak nehezen tudják beszerezni a korszerű, a biztonsági követelményeknek is megfelelő állványszerkezeteket. Az elkövetkező év jelentős változást hoz a szövetkezet életében. Kevesebb lakást építenek, csupán Abonyban kezdik el 15 alapozását. Fő feladatuk ezentúl a lakáskarbantartás lesz. Szép sikerrel zárja az esztendőt a Nagykőrösi Gépjavító Szövetkezet is. Barta István elnök arról adott tájékoztatást, hogy a tervezett 95 millió forint helyett várhatóan 114 millió lesz a termelési érték. Ennek arányában pedig 23,5 millió forintos nyereséget könyvelhetnek el. Sokat elárul gazdálkodásukról, hogy az idén 7,5 százalékos bér- fejlesztést hajtottak végre. Exporttermelésük a vártnál nagyobb mértékben növekedett, a tavalyihoz viszonyítva elérte a 260 százalékot. A szocialista országok közül a Szovjetunióba, Romániába és a Német Demokratikus Köztársaságba szállítottak a szövetkezet termékeiből. Elsősorban csomagoló gépeket, konzervipari berendezéséket és a rakodást megkönnyítő gépeket exportáltak. A jövő évben két új típusú, a rakodást segítő berendezés kísérleti gyártását kezdik meg a szövetkezetben. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el nőiké táviratban üdvözölte Birendra nepáli királyt Nepál nemzeti ünnepe alkalmából. Michel Albert francia tervezésügyi főbiztos tegnap Budapestre érkezett Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására. Tárgyalásokat folytatnak a két ország tervező szervezetei közötti együttműködés lehetőségeiről. 4 4
