Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-24 / 303. szám

6 VKfflrlap 1978. DECEMBER 24., VASÄRNAP Hármas haszonnal B Erdők, ligetek megyéje |í| Jobb az országos átlagnál ül A gazdálkodásra alkalmatlan területeken nifll Százhalombattaiak az élvonalban Ujj Fáradság és felelőtlen pazarlás Benzingőzben, szmogban fuldoklunk. Levegőnk tiszta­ságát mérgezi a gyárak óriás­kéményein kitóduló füst. A járművek dobhártyahasogató zaja nap mint nap próbára te­szi idegeinket Nem csoda, ha az utóbbi években soha nem tapasztalt nosztalgiával fordu­lunk a természet felé. Vágyó­dunk az erdők, ligetek árnyat adó, csendet felüdülést nyúj­tó zöldje, békéje után. Az elmúlt évben hazánk te­rületének mintegy 17 százalé­kát — csaknem 1 millió 600 ezer hektárt — borította erdő. A környező országokban na­gyobb ez az arány, azonban ott a természeti viszonyok is ked­vezőbbek a folyamatos tele­pítésre. Arról sem szabad meg­feledkeznünk, hogy tudatos munkával, a korszerű módsze­rek felhasználásával hazánk­ban is évről évre nő a fával borított terület, gyarapodnak a városvédő sávok, a ligetek, a pihenőparkok. Megyénk különösen kedve­ző természeti adottságai révén —• hiszen idetartozik a Bör­zsöny, a Cserhát alja, a Gö­döllői dombvidék, a Budai­hegység, a Pilis — gazdag er­dőkben, ligetekben. A fővá­rost is beleszámítva, területé­nek 21,8 százaléka — 152 ezer hektár — az erdő, s ez az arány az országos átlagnál maga­sabb. Hosszú távú program — fejtegeti Balázs István. Az idetartozó gazdaságok, terme­lőszövetkezetek szívesebben ültetnek szőlőt, gyümölcsöt, de az is tény, hogy technikai és személyi adottságaik sem a leg­kedvezőbbek. Igaz, túl nagy gondot nem is fordítanak ar­ra, hogy változzon a helyzet Mi azt tartjuk, ott kell tele­píteni, ahol a jó mezőgazdász már semmilyen módon nem képes hasznosítani a földet Váctól Ráckevéig 1 építenék itt, de továbbra is kiemelt programként szerepel a mintegy 400 hektár terület fásítása. A tudatos, korszerű módsze­rekkel végrehajtott telepíté­sek eredménye számottevő. Nagykőröst élő zöldgyűrű ve­szi körüL A kisebb-nagyobb települések környékén is foko­zatosan gyarapodik a zöld. Gö­döllő parkjai országszerte is­mertek. A legnagyobb intenzi­tással Érden, Dömsödön, Rác­kevén folyik a munka. Védjük, óvjuk őket Balázs István, a Pest megyei Tanács erdészjeti, vadászati és természetvédelmi felügyelője számokkal is alátámasztja e megállapítást, s a jövő tervei­ről is beszél: — Tizenöt évre szóló program határozza meg a telepítések helyét. A legfőbb cél az, hogy ésszerűen haszno­sítsuk meglevő területeinket, és a parlagföldeket. 1990-ig a megyében 16 ezer 400 hektá­ron kel'l telepíteni, gazdasági, környezetvédelmi és a pihe­nést, kirándulást szolgáló cél­lal. Évente mintegy 1500 hek­tár új erdő „születik” a me­gyében, zömében a termelőszö­vetkezetek földjein. Keveseb­bet telepítenek az állami gaz­daságok és az erdőgazdaságok. Á nagy számok ellenére !s van még jócskán lehetőség a fákkal borított területek növe­lésére. A nagyon szigorú föld­védelmi törvényit figyelembe véve is, évek óta nagy tempó­ban folyik a telepítés. Csak­nem valamennyi járásban számba vették és hasznosítják a nagyüzemi gazdálkodásra al­kalmatlan területeket, a par­lagföldeket. Ez utóbbi nagysá­ga 4000—4300 hektár. A me­gye déli részének homokos vi­dékein a ceglédi, a nagykőrösi, a nagykátai járásban külö­nösen kedvezőek az adottsá­gok. Dabas térségében a ta­laj szerkezete már megnehe­zíti a munkát, itt évente 120— 170 hektárral nő az erdő. Gö­döllő környékén és a monori járásban a meredek, s termé­szeti erők által lekopasztott területek hasznosítása a fel­adat. .— A ráckevei, szentendrei és a budai járásban talán nem olyan nagy á telepítési kedv Természetesen, a zöldöveze­tek megteremtésében is meg­határozó a főváros közelsége, vonzáskörzete. Hosszú lenne felsorolni, hány helyen van már árnyas park, s hány he­lyen kell még üdülésre, pihe­nésre alkalmas területeket ki­alakítani. Váctól Ráckevéig több száz hektár ligettel gaz­dagodik a megye. A Szentend­rei-szigeten az elhagyott sző­lők, gyümölcsösök helyébe ha­gyományos erdőt, a vízművek területeinek védőfásítására nyárt telepítenek. A budai he­gyekben, az Érd—Sóskút—Tár­nok háromszögben 1000 hek­tár területen folyik a munka. Elkészült Százhalombatta zöld­övezeti terve is. A jövő év őszén kezdik meg a várost vé­dő sáv kialakítását, amely a Dunai Kőolajipari Vállalatot zárja el a lakott területektől. A százhalombattaiak egyéb­ként minden évben jelentős összegeket és munkát fordíta­nak a fásításra, környezetük szépítésére, s ezzel példát mutaitnak a megye más tele­püléseinek is. Fontos tennivaló a ráckevei üdülőkörzetben is a fás terü­let növelése: 40 hektárt ter­veztek, de a főváros program­jához kapcsolódva, további te­lepítésre lesz szükség. Ha a vízművek megépíti kútrend- szerét a Csepel-szigeten, azt követően itt is megkezdődhet a fásítás. A megyében a legke­vesebb erdő Cegléd környékén található. Idén 67 hektárt te­Egyre inkább szaporodik megyénkben a természetvédel­mi területek száma is. — Véleményünk szerint — mondja Balázs István —, csak akkor tudjuk igazán megóvni a megye parkjait, árnyas lige­teit a civilizáció ártalmaitól, ha minél többet védetté nyil­vánítunk. Azt szorgalmazzuk, hogy 1985-ig szóló tervünket 1982-re teljesítsük, mert ha így haladunk, lassacskán már nem lesz mit megvédenünk. No­vember közepéig több mint 39 ezer hektárt nyilvánítottunk védetté a megyében. A közép­európai országokban terüle­tük 4,5—5 százaléka a védett, terveink szerint ez az arány a megyében 9 százalék lesz né­hány év múltán. Sajnos, szükség is van erre a védelemre. Az alábbi pél­dák elképesztő emberi nem­törődömségre világítanak rá. Mert csak nosztalgikus pilla­natainkban kelünk az erdők védelmére, s ítéljük el a fákat rongálókat, a környezetet tönk­retevőket. A hétköznapokon egészen más a helyzet. Meg­történt, hogy a tsz-ek, gazda­ságok felszántották a védett földeket, a vállalatok elkerí­tik, árkot ásnak rajta, építé­si hulladékkal szennyezik. A Budapestet körülölelő zöld­övezeti gyűrű mellett szép las­san egy szemétgyűrű is kiala­kul. S míg egyik oldalon költsé­get és energiát nem kímélve fáradozunk a zöldterületek, gyarapításán, erdei tornapá­lyákat építünk, addig a másik oldalon felelőtlenül elpazarol­juk környezetünk legszebb ér­tékeit. Ma még Pest megyét az erdők, ligetek megyéjének tekinthetjük. Jó lenne, ha né­hány év múlva méginkább az lenne. Gáspár Márta Üdülőparadicsom lesz-e a Szentendrei-sziget Álmok az ezredfordulóig Egymást kergetik a levegő­ben k hópelyhek. A Dana h?!* hajló fehér lepel bontotta ágak között látni, amint el­nyúlt, lágy hullamokkxd tor- nek a hegyek észak fele. A Dunakanyar a ^ szigetről nézve is torHy!^l hanglatot araszt, . ”y °y_ hegyhát, csúcs és völgy meg annyi sorsforduló, Átlagéletkor: 50 év iá Szentendrei-sziget legésza­«£ sssrsx an járnak el dolgozni Vác ” Szentendrére és Vrsegrád­ra Zárt közösség él in: ke “ény munkához szokott, dől gos emberek.) A narancssárgára festett templom udvarának ,. hiába keresem maraz^koto inkát. Egy eve meg vaSy_". tucat gyerek fejébe csópogtet- te itt a tudományokat néhány tanító, közöttük a faluból ta­nácselnök, aki társadalmi megbízatásként latja el e tuszt- S A férfi állította akkor Slg%gy éve már hogy. van­nak itt lehetőségek. Szó, mi szó, takarosak a házak Kisorosziban. Igaz, a szigetcsúcs felé haladva^ el­tűnik lábam alól a beton. Mély sárban cuppog talpam, zsemleszínű kutya szagasz körül, megérzi az idepnt ide ie hát visszafordulni.^ Az u mentén széles sátortető, man- zardos óvoda magasodik, a lakaiban piros csizmák. — Harminc gyerek jár át Tahitótfaluból hozzánk az óvodába - mondja Mészáros Lajosné, a községi tanacs tit­kára. — Nálunk van hely. Bár lassan, de fejlődik a koz- ség. Idén 944 ezer forintot fordítunk fejlesztésekre. Ha megépül az út és eldől a koz- tóg toraa, szép üdülőterületet alakíthatunk ki. Üdülés, nyaralási lehetősé­gek. Ez is egyik útja a fejlő­désnek. Néhol már látszanak a faházak, bizonyítván: ked­velt ez a vidék a városiak el Amint Tahitótíalu irányába indulok, a fák mögötti kes­keny parcellán két tehenet es mögöttük egy szikár embert pillantok meg. A férfi hangos szóval nógatja az állatokat, mélyen lenyomja az eket a fagymarta földbe. Ember és állat meg-megáll, szusszanas- nyi pihenőre. Amikor a föld­csík végére érnek, csorog a te­henek pofájából a hab, meg­izzadt az ember is. _ A nevem ne írja meg, me rthogy úgysem árulom el — mondja a férfi, amikor Védett fasor Gödöllőn, az Erzsébet parkban Burn Zsolt felvitelei megtudja, kiféle vagyok. — Vácott dolgozom postásként. Nemrég jöttem meg a mun­kából, esteiig beszántom a földet. — Mekkora föld ez, s mi terem itt? — Még annak idején belép­tem a szakszövetkezetbe. Apámtól 12 hold maradt rám, 10 megvan belőle most is. Megtrágyáztam a napokban, s mert a traktor még nem jött, be kell szántanom a földet. Lucernát vetek el az állatok­nak, de van málnám és eprem is. — Mennyi állata van? — Hát csak-csak... Négy tehén, disznók, nyúl meg ba­romfi, amennyi. — Mire telik a pénzből? — ötvenéves vagyok, felesé­gemet leszázalékolták, anyám 80 éves. Két lányom van. Az egyiknek házat vettem Tahi­ban, a másik még csak szep­tember óta keres. — Most szakszövetkezetben dolgozik. Belépne a közösbe, ha termelőszövetkezet lenne a szigeten? — Nem. — Miért? — Ha eddig megműveltem így a földem, ezután is meg­művelem — rágja meg a szót, s elindul újra a két tehén mö­gött. Szikár testén megfeszül­nek az izmok. Az állatok tér­dig süllyednek a talajba. Tíz nap a közösben (A Szentendrei-szigeten a tahitótfalui Kék Duna Szakszö­vetkezet adja a legtöbb mun. kalehetőséget. A szakszövet­kezet több mint ezer tagja kö­zül mintegy 120-an dolgoznak a közösben, elsősorban ipari munkahelyeken. A gazdaság összes közös területe 3800 hek­tár. A nagyüzemi föld 2665 hektár, egyénileg kezelt 1109 hektár. A közös munkában előírt évi részvétel 10 munka­nap.) — Régebben, úgy tudom, felvetődött a Kék Duna Szak- szövetkezet termelőszövetke­zetté alakításának témája — mondja Hansági Dénes mező- gazdasági főágazaJtvezető. — Annak idején elsősorban a szamócatermesztés indokolta a szakszövetkezeti forma fenn­tartását. Ügy vélem azonban, hogy akadna megoldás a ter­melőszövetkezet kialakítására, ám e kérdés nem időszerű, csak megbolygatná a kedé­lyeket. Amúgy is előbb-utóbb meg kell szüntetnünk a „két- Lakiságot”, vagyis meg kell oldanunk; hogy aki szövetke­zeti tag, az ne járjon el az iparba. Éppen elég ez egy­szerre. — A szakszövetkezet árbe­vétele 220 millió forint volt, mintegy 120 millió származik a mezőgazdaságból. Gazdál­kodásunk összetett, sokfajta növényt termesztünk: a közös­ben őszi árpát, kukoricát, burgonyát, lucernát, mustárt, szőlőt, gyümölcsöt. Van 10 hektáros szamóca törzstele- pünlk, legelőnk, fóliasátrunk. Főként a Duna-parti részeken 20 hektáron diót telepítünk. — Ha hó jön, ködös az idő, nem jár a komp, a közvéle­mény szerint a külvilágtól el- | zárt, nehéz a helybeliek éle­te... — Ebben sok igazság van. Hozzátenném azonban, hogy ebből a szempontból Tahitót- falu van a legjobb helyzetben. Megépült az új híd, s így za­vartalan az összeköttetésünk a túlparttal. A távolabbi szige­ti községekben azonban olykor valóban okoz gondokat a rossz időjárás, a közlekedésben, az ellátásban. Közelebb a családhoz (Kivonat a Pest megyei Ta­nács készíttette szentendrei-szi­geti területhasznosítási is táj- rendezési tanulmánytervből: A budapesti agglomeráció és a távolabbi vidék iparának fej. Iődése, továbbá a tercier szek­tor fejlődése az elmúlt idő­szakban jelentősen beszűkítette a fővárosi ipar munkaerő-tar­talékát. Ezért a Minisztertanács 2034/1974, (IX. 18.) sz. Mt.-ha- tározata alapján újra szabá­lyozta az Iparfejlesztési kérdé­seket. Ez új szabályozás értel­mében engedély szükséges a budapesti agglomeráción belül történő Ipar áttelepítésére is és a tsz-ek ipari melléküzem­ágának fejlesztéséhez Is.) Közeledik a hét vége. Az utolsó munkanap, utolsó órá­jában nyugodt a Fővárosi Vízművek szigetmonostori víz- mérőalkatrész-gyártó üzeme. Takarítanak, rendezik a szer­számaikat a dolgozók, készü­lődnek hazafelé. Amikor 1970- ben megalakult az üzem, so- kan hagyták ott régi munka­helyüket, s kerestek itt mun­kát lakóhelyükhöz közel. — A szakszövetkezetben dolgoztam korábban — mond­ja Klement Béláné betanított munkás. — Biztosabbnak lát­tam ezt a helyet. Közelebb vagyok a családomhoz is. Farkas Péterné betanított munkás hasonlóan vélekedik: — Nemigen van más mun­kalehetőség a szigeten, csak a szakszövetkezet. Budapesten a Konvertában dolgoztam. Köz­ben két gyerekem született, s ezért én is e megoldás mellett döntöttem. A termelésről Szécsényi Ká­roly üzemvezető beszél: — Vízmérőalkatrészeket gyártottunk és szereltünk ed­dig. Hamarosan azonban át- állunk a szerelésre. Évente 10 ezer órát szerelünk, 5000-et javítunk, ugyanennyit dugó­zunk, szűrőzünk és festünk. Annak idején úgyszólván mindenki kapva kapott a munkalehetőségen. A kereset­re sem lehet panasz. A beta­nított munkások 2300—2600 forintot, a szakmunkások 2600—3400 forintot keresnek. Szálloda és libegő (Amint a példákból kiderüli a sziget iparának és mezőgaz­daságúnak bővítése nehéz fel­adat. Behatárolják azt a buda­pesti agglomerációs övezetre vonatkozó rendelctek és sza­bályok. Nagy távlatok nyitha­tók azonban a sziget üdülési és kirándulási lehetőségeinek fejlesztésében. Indokolja ezt. hogy az óbudai, az újpesti, a beKasmegyeri és a káposztás! megyeri lakótelepeken élőknek íí ‘iur;“k1a?yar jelentheti az egyik legközelebbi pihenési éa kirándulási lehetőséget.) Az érdeklődés már évek otanügy — mondja Jáner vh rtb’- 3 pocsmeSyeri tanács vb-titkara. — A hozzánk tar­tózó Suranyban 1500 hétvégi telket parcelláztunk ki, nyom­ván százalékuk be is vkn épít­ve. Mintegy 6000 ember ™, hen itt nyaranta. . Az említett tanulmányterv javaslatai között érthetően^ első helyen szerepel az üdüié- si es az idegenforgalmi lehe- •ÍObb ^használása. vü Jr|SSm- t teljesség igényé­latnt d U:nkinehány Sdhdo­iatot> „amelyet a tanulmányterv készítői megálmodtak. Ezek szerint újabb Kis-Duna híd épülné Szentendre és Buda­pest között. A visegrádi Nagy- villamot libegő kötné össze a szigetcsúccsá!. Kisoroszitól ,szallodákat, uszodát, csonakházat, teniszpályákat alakítanának ki. Kilátó, lovas- iskola, csónakkikötők, vízitú- ra-pihenők, camping létesülne a szigeten... A tanulmányterv készítői figyelembe vették a realitáso­kat, a lehetőségeket, amikor az elkövetkező 15—20 évre elkészítették javaslatukat. Aki napjainkban gyakorta megfor­dul a szigeten, aki itt él, első­sorban a hétköznapok gond­jait látja. Mert előfordult már télen egy-egy községben, hogy, hónapokig nem volt tü­zelőolaj. Máskor a komp ké­sett, vagy nem indult a köd miatt, vagy a hó zárta el az itt élőket a külvilágtól. Nem érkezett meg időben a hús, a kenyér — ilyen is volt. Az ember rendszerint azzal gon­dol, ami éppen van. A tanulmánytervet tavaly fogadta el a Fest megyei Ta­nács. Ám, ha az ezredforduló­ra a javaslatok többsége meg­valósul, s a mai álmok való­sággá lesznek, történelmi le­vegőjű, modern üdülőparadi­csommal gazdagodik nemcsak Pest megye, hanem az egész ország. És újabb munkalehe­tőségekkel a, szigetiek. Virág Ferenc t

Next

/
Thumbnails
Contents