Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-24 / 303. szám

6

VKfflrlap

1978. DECEMBER 24., VASÄRNAP

Hármas haszonnal B

Erdők, ligetek megyéje

|í| Jobb az országos átlagnál ül A gazdálkodásra alkalmatlan területeken nifll Százhalombattaiak az élvonalban Ujj Fáradság és felelőtlen pazarlás

Benzingőzben, szmogban fuldoklunk. Levegőnk tisztaságát mérgezi a gyárak óriáskéményein kitóduló füst. A járművek dobhártyahasogató zaja nap mint nap próbára teszi idegeinket Nem csoda, ha az utóbbi években soha nem tapasztalt nosztalgiával fordulunk a természet felé. Vágyódunk az erdők, ligetek árnyat adó, csendet felüdülést nyújtó zöldje, békéje után.

Az elmúlt évben hazánk területének mintegy 17 százalékát — csaknem 1 millió 600 ezer hektárt — borította erdő. A környező országokban nagyobb ez az arány, azonban ott a természeti viszonyok is kedvezőbbek a folyamatos telepítésre. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy tudatos munkával, a korszerű módszerek felhasználásával hazánkban is évről évre nő a fával borított terület, gyarapodnak a városvédő sávok, a ligetek, a pihenőparkok.

Megyénk különösen kedvező természeti adottságai révén —• hiszen idetartozik a Börzsöny, a Cserhát alja, a Gödöllői dombvidék, a Budaihegység, a Pilis — gazdag erdőkben, ligetekben. A fővárost is beleszámítva, területének 21,8 százaléka — 152 ezer hektár — az erdő, s ez az arány az országos átlagnál magasabb.

Hosszú távú program

— fejtegeti Balázs István. Az idetartozó gazdaságok, termelőszövetkezetek szívesebben ültetnek szőlőt, gyümölcsöt, de az is tény, hogy technikai és személyi adottságaik sem a legkedvezőbbek. Igaz, túl nagy gondot nem is fordítanak arra, hogy változzon a helyzet Mi azt tartjuk, ott kell telepíteni, ahol a jó mezőgazdász már semmilyen módon nem képes hasznosítani a földet

Váctól Ráckevéig

1 építenék itt, de továbbra is

kiemelt programként szerepel a mintegy 400 hektár terület fásítása.

A tudatos, korszerű módszerekkel végrehajtott telepítések eredménye számottevő. Nagykőröst élő zöldgyűrű veszi körüL A kisebb-nagyobb települések környékén is fokozatosan gyarapodik a zöld. Gödöllő parkjai országszerte ismertek. A legnagyobb intenzitással Érden, Dömsödön, Ráckevén folyik a munka.

Védjük, óvjuk őket

Balázs István, a Pest megyei

Tanács erdészjeti, vadászati és természetvédelmi felügyelője számokkal is alátámasztja e megállapítást, s a jövő terveiről is beszél: — Tizenöt évre szóló program határozza meg a telepítések helyét. A legfőbb cél az, hogy ésszerűen hasznosítsuk meglevő területeinket, és a parlagföldeket. 1990-ig a megyében 16 ezer 400 hektáron kel'l telepíteni, gazdasági, környezetvédelmi és a pihenést, kirándulást szolgáló céllal. Évente mintegy 1500 hektár új erdő „születik” a megyében, zömében a termelőszövetkezetek földjein. Kevesebbet telepítenek az állami gazdaságok és az erdőgazdaságok.

Á nagy számok ellenére !s

van még jócskán lehetőség a fákkal borított területek növelésére. A nagyon szigorú földvédelmi törvényit figyelembe véve is, évek óta nagy tempóban folyik a telepítés. Csaknem valamennyi járásban számba vették és hasznosítják a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmatlan területeket, a parlagföldeket. Ez utóbbi nagysága 4000—4300 hektár. A megye déli részének homokos vidékein a ceglédi, a nagykőrösi, a nagykátai járásban különösen kedvezőek az adottságok. Dabas térségében a talaj szerkezete már megnehezíti a munkát, itt évente 120— 170 hektárral nő az erdő. Gödöllő környékén és a monori járásban a meredek, s természeti erők által lekopasztott területek hasznosítása a feladat.

.— A ráckevei, szentendrei és a budai járásban talán nem olyan nagy á telepítési kedv

Természetesen, a zöldövezetek megteremtésében is meghatározó a főváros közelsége, vonzáskörzete. Hosszú lenne felsorolni, hány helyen van már árnyas park, s hány helyen kell még üdülésre, pihenésre alkalmas területeket kialakítani. Váctól Ráckevéig több száz hektár ligettel gazdagodik a megye. A Szentendrei-szigeten az elhagyott szőlők, gyümölcsösök helyébe hagyományos erdőt, a vízművek területeinek védőfásítására nyárt telepítenek. A budai hegyekben, az Érd—Sóskút—Tárnok háromszögben 1000 hektár területen folyik a munka. Elkészült Százhalombatta zöldövezeti terve is. A jövő év őszén kezdik meg a várost védő sáv kialakítását, amely a Dunai Kőolajipari Vállalatot zárja el a lakott területektől. A százhalombattaiak egyébként minden évben jelentős összegeket és munkát fordítanak a fásításra, környezetük szépítésére, s ezzel példát mutaitnak a megye más településeinek is.

Fontos tennivaló a ráckevei üdülőkörzetben is a fás terület növelése: 40 hektárt terveztek, de a főváros programjához kapcsolódva, további telepítésre lesz szükség. Ha a vízművek megépíti kútrend- szerét a Csepel-szigeten, azt követően itt is megkezdődhet a fásítás. A megyében a legkevesebb erdő Cegléd környékén található. Idén 67 hektárt teEgyre inkább szaporodik megyénkben a természetvédelmi területek száma is.

— Véleményünk szerint — mondja Balázs István —, csak akkor tudjuk igazán megóvni a megye parkjait, árnyas ligeteit a civilizáció ártalmaitól, ha minél többet védetté nyilvánítunk. Azt szorgalmazzuk, hogy 1985-ig szóló tervünket 1982-re teljesítsük, mert ha így haladunk, lassacskán már nem lesz mit megvédenünk. November közepéig több mint 39 ezer hektárt nyilvánítottunk védetté a megyében. A középeurópai országokban területük 4,5—5 százaléka a védett, terveink szerint ez az arány a megyében 9 százalék lesz néhány év múltán.

Sajnos, szükség is van erre a védelemre. Az alábbi példák elképesztő emberi nemtörődömségre világítanak rá. Mert csak nosztalgikus pillanatainkban kelünk az erdők védelmére, s ítéljük el a fákat rongálókat, a környezetet tönkretevőket. A hétköznapokon egészen más a helyzet. Megtörtént, hogy a tsz-ek, gazdaságok felszántották a védett földeket, a vállalatok elkerítik, árkot ásnak rajta, építési hulladékkal szennyezik. A Budapestet körülölelő zöldövezeti gyűrű mellett szép lassan egy szemétgyűrű is kialakul.

S míg egyik oldalon költséget és energiát nem kímélve fáradozunk a zöldterületek, gyarapításán, erdei tornapályákat építünk, addig a másik oldalon felelőtlenül elpazaroljuk környezetünk legszebb értékeit. Ma még Pest megyét az erdők, ligetek megyéjének tekinthetjük. Jó lenne, ha néhány év múlva méginkább az lenne.

Gáspár Márta

Üdülőparadicsom lesz-e a Szentendrei-sziget

Álmok az ezredfordulóig

Egymást kergetik a levegőben k hópelyhek. A Dana h?!* hajló fehér lepel bontotta ágak között látni, amint elnyúlt, lágy hullamokkxd tor- nek a hegyek észak fele. A Dunakanyar a ^

szigetről nézve is torHy!^l hanglatot araszt, . ”y °y_ hegyhát, csúcs és völgy meg annyi sorsforduló,

Átlagéletkor: 50 év

iá Szentendrei-sziget legésza«£ sssrsx

an járnak el dolgozni Vác ” Szentendrére és Vrsegrádra Zárt közösség él in: ke “ény munkához szokott, dől gos emberek.)

A narancssárgára festett templom udvarának ,.

hiába keresem maraz^koto inkát. Egy eve meg vaSy_". tucat gyerek fejébe csópogtet- te itt a tudományokat néhány tanító, közöttük a faluból tanácselnök, aki társadalmi

megbízatásként latja el e tuszt- S A férfi állította akkor Slg%gy éve már hogy. vannak itt lehetőségek.

Szó, mi szó, takarosak a házak Kisorosziban. Igaz, a szigetcsúcs felé haladva^ eltűnik lábam alól a beton. Mély sárban cuppog talpam,

zsemleszínű kutya szagasz körül, megérzi az idepnt ide ie hát visszafordulni.^ Az u mentén széles sátortető, man- zardos óvoda magasodik, a lakaiban piros csizmák.

— Harminc gyerek jár át Tahitótfaluból hozzánk az óvodába - mondja Mészáros Lajosné, a községi tanacs titkára. — Nálunk van hely. Bár lassan, de fejlődik a koz- ség. Idén 944 ezer forintot fordítunk fejlesztésekre. Ha megépül az út és eldől a koz- tóg toraa, szép üdülőterületet alakíthatunk ki.

Üdülés, nyaralási lehetőségek. Ez is egyik útja a fejlődésnek. Néhol már látszanak a faházak, bizonyítván: kedvelt ez a vidék a városiak

el Amint Tahitótíalu irányába indulok, a fák mögötti keskeny parcellán két tehenet es mögöttük egy szikár embert pillantok meg. A férfi hangos szóval nógatja az állatokat, mélyen lenyomja az eket a fagymarta földbe. Ember és állat meg-megáll, szusszanas- nyi pihenőre. Amikor a földcsík végére érnek, csorog a tehenek pofájából a hab, megizzadt az ember is.

_ A nevem ne írja meg,

me

rthogy úgysem árulom el — mondja a férfi, amikor

Védett fasor Gödöllőn, az Erzsébet parkban

Burn Zsolt felvitelei

megtudja, kiféle vagyok. — Vácott dolgozom postásként. Nemrég jöttem meg a munkából, esteiig beszántom a földet.

— Mekkora föld ez, s mi terem itt?

— Még annak idején beléptem a szakszövetkezetbe. Apámtól 12 hold maradt rám, 10 megvan belőle most is. Megtrágyáztam a napokban, s mert a traktor még nem jött, be kell szántanom a földet. Lucernát vetek el az állatoknak, de van málnám és eprem is.

— Mennyi állata van?

— Hát csak-csak... Négy tehén, disznók, nyúl meg baromfi, amennyi.

— Mire telik a pénzből?

— ötvenéves vagyok, feleségemet leszázalékolták, anyám 80 éves. Két lányom van. Az egyiknek házat vettem Tahiban, a másik még csak szeptember óta keres.

— Most szakszövetkezetben dolgozik. Belépne a közösbe, ha termelőszövetkezet lenne a szigeten?

— Nem.

— Miért?

— Ha eddig megműveltem így a földem, ezután is megművelem — rágja meg a szót, s elindul újra a két tehén mögött. Szikár testén megfeszülnek az izmok. Az állatok térdig süllyednek a talajba.

Tíz nap a közösben

(A Szentendrei-szigeten a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet adja a legtöbb mun. kalehetőséget. A szakszövetkezet több mint ezer tagja közül mintegy 120-an dolgoznak a közösben, elsősorban ipari munkahelyeken. A gazdaság összes közös területe 3800 hektár. A nagyüzemi föld 2665 hektár, egyénileg kezelt 1109 hektár. A közös munkában előírt évi részvétel 10 munkanap.)

— Régebben, úgy tudom, felvetődött a Kék Duna Szak- szövetkezet termelőszövetkezetté alakításának témája — mondja Hansági Dénes mező- gazdasági főágazaJtvezető. — Annak idején elsősorban a szamócatermesztés indokolta a szakszövetkezeti forma fenntartását. Ügy vélem azonban, hogy akadna megoldás a termelőszövetkezet kialakítására, ám e kérdés nem időszerű, csak megbolygatná a kedélyeket. Amúgy is előbb-utóbb meg kell szüntetnünk a „két- Lakiságot”, vagyis meg kell oldanunk; hogy aki szövetkezeti tag, az ne járjon el az iparba. Éppen elég ez egyszerre.

— A szakszövetkezet árbevétele 220 millió forint volt, mintegy 120 millió származik a mezőgazdaságból. Gazdálkodásunk összetett, sokfajta növényt termesztünk: a közösben őszi árpát, kukoricát, burgonyát, lucernát, mustárt, szőlőt, gyümölcsöt. Van 10 hektáros szamóca törzstele- pünlk, legelőnk, fóliasátrunk. Főként a Duna-parti részeken 20 hektáron diót telepítünk.

— Ha hó jön, ködös az idő, nem jár a komp, a közvélemény szerint a külvilágtól el- | zárt, nehéz a helybeliek élete...

— Ebben sok igazság van. Hozzátenném azonban, hogy ebből a szempontból Tahitót- falu van a legjobb helyzetben. Megépült az új híd, s így zavartalan az összeköttetésünk a túlparttal. A távolabbi szigeti községekben azonban olykor valóban okoz gondokat a rossz időjárás, a közlekedésben, az ellátásban.

Közelebb a családhoz

(Kivonat a Pest megyei Tanács készíttette szentendrei-szigeti területhasznosítási is táj- rendezési tanulmánytervből: A budapesti agglomeráció és a távolabbi vidék iparának fej. Iődése, továbbá a tercier szektor fejlődése az elmúlt időszakban jelentősen beszűkítette a fővárosi ipar munkaerő-tartalékát. Ezért a Minisztertanács 2034/1974, (IX. 18.) sz. Mt.-ha- tározata alapján újra szabályozta az Iparfejlesztési kérdéseket. Ez új szabályozás értelmében engedély szükséges a budapesti agglomeráción belül

történő Ipar áttelepítésére is

és a tsz-ek ipari melléküzemágának fejlesztéséhez Is.)

Közeledik a hét vége. Az utolsó munkanap, utolsó órájában nyugodt a Fővárosi Vízművek szigetmonostori víz- mérőalkatrész-gyártó üzeme. Takarítanak, rendezik a szerszámaikat a dolgozók, készülődnek hazafelé. Amikor 1970- ben megalakult az üzem, so- kan hagyták ott régi munkahelyüket, s kerestek itt munkát lakóhelyükhöz közel.

— A szakszövetkezetben dolgoztam korábban — mondja Klement Béláné betanított munkás. — Biztosabbnak láttam ezt a helyet. Közelebb vagyok a családomhoz is.

Farkas Péterné betanított munkás hasonlóan vélekedik:

— Nemigen van más munkalehetőség a szigeten, csak a szakszövetkezet. Budapesten a Konvertában dolgoztam. Közben két gyerekem született, s ezért én is e megoldás mellett döntöttem.

A termelésről Szécsényi Károly üzemvezető beszél:

— Vízmérőalkatrészeket gyártottunk és szereltünk eddig. Hamarosan azonban át- állunk a szerelésre. Évente 10 ezer órát szerelünk, 5000-et javítunk, ugyanennyit dugózunk, szűrőzünk és festünk. Annak idején úgyszólván mindenki kapva kapott a munkalehetőségen. A keresetre sem lehet panasz. A betanított munkások 2300—2600 forintot, a szakmunkások 2600—3400 forintot keresnek.

Szálloda és libegő

(Amint a példákból kiderüli

a sziget iparának és mezőgazdaságúnak bővítése nehéz feladat. Behatárolják azt a budapesti agglomerációs övezetre vonatkozó rendelctek és szabályok. Nagy távlatok nyithatók azonban a sziget üdülési és kirándulási lehetőségeinek fejlesztésében. Indokolja ezt. hogy az óbudai, az újpesti, a beKasmegyeri és a káposztás! megyeri lakótelepeken élőknek íí ‘iur;“k1a?yar jelentheti az egyik legközelebbi pihenési éa kirándulási lehetőséget.)

Az érdeklődés már évek otanügy — mondja Jáner

vh rtb’- 3 pocsmeSyeri tanács vb-titkara. — A hozzánk tartózó Suranyban 1500 hétvégi telket parcelláztunk ki, nyomván százalékuk be is vkn építve. Mintegy 6000 ember ™, hen itt nyaranta.

. Az említett tanulmányterv javaslatai között érthetően^ első helyen szerepel az üdüié- si es az idegenforgalmi lehe- •ÍObb ^használása. vü Jr|SSm- t teljesség igényélatnt d U:nkinehány Sdhdoiatot> „amelyet a tanulmányterv készítői megálmodtak. Ezek szerint újabb Kis-Duna híd épülné Szentendre és Budapest között. A visegrádi Nagy- villamot libegő kötné össze a szigetcsúccsá!. Kisoroszitól ,szallodákat, uszodát, csonakházat, teniszpályákat alakítanának ki. Kilátó, lovas- iskola, csónakkikötők, vízitú- ra-pihenők, camping létesülne a szigeten...

A tanulmányterv készítői figyelembe vették a realitásokat, a lehetőségeket, amikor az elkövetkező 15—20 évre elkészítették javaslatukat. Aki napjainkban gyakorta megfordul a szigeten, aki itt él, elsősorban a hétköznapok gondjait látja. Mert előfordult már télen egy-egy községben, hogy, hónapokig nem volt tüzelőolaj. Máskor a komp késett, vagy nem indult a köd miatt, vagy a hó zárta el az itt élőket a külvilágtól. Nem érkezett meg időben a hús, a kenyér — ilyen is volt. Az ember rendszerint azzal gondol, ami éppen van.

A tanulmánytervet tavaly fogadta el a Fest megyei Tanács. Ám, ha az ezredfordulóra a javaslatok többsége megvalósul, s a mai álmok valósággá lesznek, történelmi levegőjű, modern üdülőparadicsommal gazdagodik nemcsak Pest megye, hanem az egész ország. És újabb munkalehetőségekkel a, szigetiek.

Virág Ferenc

t