Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-23 / 302. szám
Sárga autóbuszok Nagyobb forgalom, több jármű Az utazóközönség nagy örömére, szemimel láthatóan megfiatalodott a monori autóbuszpályaudvar gépjárműparkja. Míg régebben eltévedt luxus- járatoknak hittük a lakóhelyünkön először megjelenő, impozáns Ikarus—280 és 266 típusú autóbuszokat, ma már egyre nyilvánvalóbbá válik a 20-as számú Volán főnökségének igyekezete, hogy megbízható, gyors, világos és jól fűthető járművekkel bonyolítsa le az utóbbi években jelentősen megnövekedett utasforgalmat. Az Ikarus-gyártmányok technikai színvonala a szakemberek törekvései és az utasok jogos igényei szerencsésen találkoztak, ez eredményezte a tapasztalható változásokat a személyszállításban. — Az új típusú, sárga színű autóbuszok üzemeltetésére áll át a Volán — tájékoztatott Cserháti Árpád, a monori pályaudvar-főnökség vezetője, — Az utóbbi másfél évben 25 Ikarus—268 típusú szóló és 10 Ikarus—280 típusú csuklós autóbusz érkezett hozzánk. — Az Ikarus—266 típusúak a Béke tér—Vecsés, Monor— Budapest közötti szakaszon közlekednek. A 280 típusú csuklósok közül Monor—Budapest között öt, Üllő—Budapest és Sülysáp—Káka között 2—2 jár, egy van tartalékban. Ez a 35 autóbusz járműállományunk fele, a többi még a régi 66 típusúak családjából való, de azokat is kicseréljük 1980 végéig. Az új autóbuszok főleg Budapest elővárosi forgalmában vesznek részt, a sülysápi járatot kivéve, elsősorban a bejáró dolgozókat szállítják. — Természetesen a fejlesztés összefügg az utaslétszám nagyarányú növekedésével. Ugyanakkor még ma is sokan várakoznak helyenként rendszeresen késve érkező járatokra, többen fáznak, mert alkalmanként nem működtetik a jól bevált Sirokkó rendszerű hőlég- bcfúvásos fűtőrendszert, hiába szeretnének kinézni a sáros ablakokon — jegyezzük meg. — Kétségtelen, hogy a késések okozói részben mi lehetünk, például az indító forgalmi szolgálat dolgozói, de a rossz időjárási és útviszonyokról sem szabad elfeledkezni, melyek szintén befolyásolhatják a menetidő alakulását. Nagyon jó lenne, ha vasútállomások közelében levő megállókban hangosbemondókat szerelne fel a MÁV, hogy időben és pontosan tájékozódhasson a gépkocsivezető, aki köteles bevárni a járatához tartozó vonatszerelvényt. — A Sirokkó rendszerű fűtés bevált, ha egy-egy mégsem működik, annak a gépkocsivezető az oka, mert egyszerűen nem kapcsolja be — hangsúlyozta Cserháti Árpád. — A kocsikat mosni télen még nem tudjuk, csak úgynevezett nyári mosónk van, a télen is használható autómosó 1980-ra készül el, az új műszaki teleppel együtt. A kézi mosás, a járműre fagyost sár lekaparásával pedig a nagy hidegben tetemes károkat okozhat. — A Rákoskert—Ecser— Maglód—Gyömrő—Monor vonalon 1979-ben járatsűrítés várható. A hiányosságok pótlásában bízhatnak az utasok, de kicsivel több megértést, türelmet kérünk tőlük, különösen most, télen. Az autóbusz, amellyel Üllőre utaztunk, még akkor is dermesztőén hideg volt, amikor a nagyközségben leszálltunk róla. Visszafelé jövet kellemes meleg legyintett arcul mindenkit már a jármű lépcsőjén. A monori pályaudvaron, az átszállásra várva, beültünk a váróterembe: a kályha legfeljebb kézmeleg, a helyiség jéghideg volt. Gyömrőn eddig még nem találkoztunk egyetlen fűtetlen sárga autóbusszal sem. Régen volt, amikor a néhány másodperccel később érkezőit vagy a messziről futót a megállóban felejtette a gépkocsivezető. Ügy látszik, így is lehet dolgozni. A. László Antal Ötmillióért Tanműhely a fiataloknak ötmillió forintba kerül az a tanműhely, amely a Monori Építők Ipari Szövetkezetének központi irodája mellett épül s 1979. szeptember elsejére készül el. A szövetkezetben dolgozó fiatalok is munkával járulnak hozzá, hogy az ipari tanulók tökéletesebb képzését szolgáló tanműhelyük idejében kerüljön tető alá. BEFEJEZTEK A BONTÁST Óvodabővítés — összefogással Szeptember végén kezdték el a rendelkezésükre bocsátott hat ház bontását a gyöm- rői társadalmi munkások a főváros XVII. kerületében, a Teljesítették tervüket A Rákosmezeje Termelő- szövetkezet ecseri fémmegmunkáló üzeme december 20- ára teljesítette 18 millió 500 ezer forintos idei tervét. A jobb oldali képen: Kemecsei Gyula benzintöltő pisztolyt szerel össze. S-livka János üzemanyagszállító tartálykocsi tömlücsat- lakozóját esztergálja (alsó kép). Barcza Zsolt felvételei Az ünnepek kulturális programja Gombán, szombaton, 19 órától: karácsonyi bál, szerdán 13.30-tól a bábszrkkcir, 14- től a kézilabda-szakkör foglalkozása, 18-tól: a népi tánc- csoport próbája. Gyomron, szombaton, 13-tól: zene- és balett-tanfolyam, hétfőn, 19- tőí: karácsonyi bál, szerdán, 16-tól a kerámia szakkör, 18- íól az ifjúsági klub foglalkozása és a népi tánccscport próbája. Mondén, szerdán, 17-től: a gyermek pávakor próbája, 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása. Monoron, szerdán, 11-től 21-ig: szabás-varrás tanfolyam öt csoportban, 15- től a cigánygyerek-, 13-tól a felnőttklub foglalkozása. Nyáregyházán, hétfőn, 19-től: karácsonyi táncest. Péteriben, szerdán, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele. Üriban, kedden, 15-től: Nagy Úriba két úton kell bemenni címmel, a gyermek népi tánccsoport bemutató műsora, szerdán, 14-től: a modellező szakkör foglalkozása fáz általános iskolában), 14.15-től: társastánc-tanfolyam. Üllőn, szombaton, 14-től az MHSZ-lövészklub, 18-tól az ifjúsági klub és a kertbarátkor összejövetele, szerdán, 14.30- tól: a honismereti szakkör foglalkozása. Vecsésen, szombaton, 15-től: a karateklub foglalkozása (a Petőfi téri iskolában). Pesti út mentén, s a munkával a napokban végeztek. A jövő évi óvodabővítési feladatok megoldását jelentősen megkönnyíti a bontásból származó 144 ezer tégla és a sok-sok faanyag, melyet már Gyömrőre is szállítottak. Az akció sikere a lelkes szülőknek, szocialista brigádtagoknak, KISZ-eseknek, iskolásoknak köszönhető. MONOMQÉKI A P E S T -M E G Y El HÍRLAP.KÜLQ N K I A D;Á SA', XX. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM 1978. DECEMBER 23., SZÓMBA1'’ A kongresszusi határozat szellemében Eszmei, politikai nevelés Tanuló párttagok és KISZ-esek Egy korábbi végrehajtó bizottsági értékelés után, a nagyközségi pártbizottság is napirendjére tűzte Gyömrőn az 1977—78-as pártoktatási év tapasztalatainak megvitatását, egyben meghatározta a már csaknem félidejénél tartó, új oktatási évad további feladatait. — Jóllehet, a pártbizottság Intézkedési tervében megjelölt feladatokat teljesítve dolgoznak az alapszervezetek, az eszmei-politikai nevelő munkában a jövőben magasabbra kell állítani a mércét — olvastuk a beszámoló bevezetőjében. — Erre kötelez az MSZMP XI. kongresszusának egyik igen fontos megállapítása: „... a párt csak akkor töltheti be maradéktalanul hivatását, ha tagjai szakadatlanul növelik marxista—leninista műveltségüket." At. évad eddigi politikai oktatásain megfelelő volt a hallgatóság részvételi aránya, de továbbra is vitatott, helyes-e a politikai oktatások taggyűlésekkel való összekapcsolása. A propagandisták, aktivisták véleménye szerint ugyanis, jobb eredményt lehetne elérni, ha nem a taggyűlés egyik napirendi pontjaként foglalkoznának a tananyaggal, hiszen ilyeténképp meglehetősen kevés idő jut az anyag elmélyült tanulmányozására. Érthető viszont a már kialakult gyakorlatot védő alapszervezeti vezetőség álláspontja is: szervezési gondok teszik szükségessé e megoldást. a több gazdasági egységben, távoleső munkaterületeken, szétszórtan dolgozó hallgatókat nagyon nehéz lenne a szemináriumokra összehívni. A tapasztalatok szerint, azok a szemináriumok a legaktívabbak, melyeken az elméleti tananyagot gyakorlati tapasztalataikkal tudják kiegészíteni, szembesíteni a hallgatók. A legnagyobb , érdeklődést továbbra is az ^dott üzem, intézmény életével, illetve a nagyközség gondjaival, eredményeivel kapcsolatos kérdések váltották ki. Sikeresek az állami életünkkel foglalkozó szemináriumok, csaknem mindig egészséges vita alakul ki például a munkásból lett vezetők, a nők és az ifjúság szerepével kapcsolatos kérdésekben, de a szocialista demokrácia — erkölcs, illetve az életszínvonalpolitikánk alakulásáról tartott előadásokat is nagy érdeklődés kíséri. J. L Monor és Péteri tanácsa egyesült MÁR KÖZÖSEK A TENNIVALÓK Közös, ünnepi tanácsülés zaj- , szerű felhasználásával, közös lőtt le a monori nagyközségi tanács nagytermében, abból az alkalomból, hogy két község, Monor és Péteri közös közigazgatásúvá vált. Az elnökségben foglalt helyet Skribek József, az MSZMP járási bizottságának titkára, Kozák Sán- dorné, a járási hivatal elnöke s Magócsi Károly, az ünnepi ülés levezető elnöke. Kozák Sándorné bevezetőjében szólt arról, hogy a már korábban lezajlott egyesülések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az összpontosított erőt jól hasznosítják egyebek között Vasadon és Csév- haraszton. Pilisen és Nyáregyházán, Üriban és Sülysápon. Monor és Péteri egyesülése is azt a célt szolgálja, hogy az anyagiak koncentrálásával, célMegy er törzs és családja Öli® község nevének eredete Hatalmi jelvényből — személynév? I Egyre több hírt kapunk a járás különböző településein ismét fellendülő helyismereti mozgalom eredményeiről. Pedagógusok, nyugdíjasok, orvosok, termelőszövetkezeti vezetők találhatók a múlt kutatói között. Az eredményeiket összegző írásoknak szívesen adunk helyet lapunkban is. Egy helységről sokat árulhat el már a neve is: megtudhatjuk keletkezésének idejét, következtethetünk keletkezése körülményeire. Az Üllő helynév is megszólaltatható. (Az egykorú iratok a következőképp örökítették meg: 1252 — Yllew, 1289 — Vlle, 1452 — Illew, 1539 — Illeti, 1546 — Ülle, 1552 Vlleo, 1553 — Ewlle, 1559 — ölle, 1568 — Ewlleő, 1578 — Ewlleo, 1579 — Eollo, 1591 — lile.) Bizonyító leletek E helynevet a köztudatba átment származtatás Árpád fiának (Jeleg) nevével kapcsolja össze. Ez az értelmezés kialakulásáról vitatott. Más véleménnyel most is találkozhatunk. Van, aki Vasad szomszédságára alapozva, személynévként használt kovácsüllőből magyarázza. Az sem kizárt, hogy később élt személytől ered a községnév. Egy 1252-ben kelt oklevél említi Yllew fia Jánost, ami ez utóbbit látszik alátámasztani. Fogadjuk el mégis az Árpádházi eredeztetést, azt bizonyítják a történeti földrajz eseményei, a régészeti leletek. Változatosak a helynév jelentésével kapcsolatos vélemozgósítással, erőteljesebben gyarapodhasson mindkét község. Az együttes tanácsülés), a Hazafias Népfront bizottságainak javaslatára, tizenegy tagú végrehajtó bizottságot választott. A végrehajtó bizottságban kilenc monori, két Péteri tag képviseli a lakosságot. A megválasztott tisztség- viselők letették a hivatali esküt.. Január elsejétől a közös tanács elnöke dr. Zimányi Gyula, társadalmi elnökhelyettese Haness László, vb-titkára Kiss György. Úttörők köszöntötték a megválasztott tisztségviselőket, jó munkát kívánva az elkövetkező időkben, majd az ügyrendi, számvizsgáló, szabálysértési, műszaki, művelődési, ipari-kereskedelmi bizottság tagjainak megválasztására került sor. December 31-től Péteriben s Monori-erdőn is kirendeltség kezdi meg működését. Nem csupán formálisan, néhány jelentéktelenebb hivatali ügyet intézve, hanem hasznos segítőjeként a közös tanácsnak. A Péteri kirendeltség vezetője Cseke Imréné, a monori-erdeié Újlaki Ferenc lesz. A közös tanácsülés utolsó napirendként a következő esztendő munkatervét tárgyalta meg, melyben már közösek a tennivalók, a gondok, s együtt bizonyíthatják az egyesülés hasznosságát, életképességét. K. Zs. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván, vasárnap, hétfőn és kedden: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.), Gyömrőn és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton és Vasadon: központi ügyelet, vasárnap dr. Lengyel Gáspár, hétfőn dr. Öberle Lenke, kedden dr. Rados Mária (Monoron, az új egészségházban), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Mendén: dr. Csemik Zoltán, Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Üriban, vasárnap: dr. Zolesz László (Sülysáp), hétfőn, kedden: dr. Sass János (Űri), üllőn, vasárnap: dr. Leyrer Lóránt, hétfőn: dr Balázs László, kedden: dr. Kon ez Lajos, Vecsésen, vasárnap: dr. Lipták Sándor (Petőfi u. 10., telefon: 41.), hétfőn: dr. Fodor Etelka, kedden: dr. Németh Gábor tart ügveletet. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen vasárnap és kedden a János utcai, hétfőn a Halmy-telept. Központi állatorvosi ügyelet az ünnepnapokon nincs, minden állatorvos a maga körzetében ügyeletes. / A sírleletek árulkodnak életmódjukról, vagyoni állapotukról. A nyílcsúcsok száma tájékoztat a nagy családban elfoglalt helyzetükről. Az embertani vizsgálatokból megállapítható, hogy a temető kapcsolatai a fejedelmi törzsek szállásterületei felé mutatnak. Minden bizonnyal a Megyer törzs egyik nagy családja temetkezett ide, és a környék a honfoglalók egyik góca, egyik nemzetségi központja lehetett. A helynév szerint Árpád fia Üllő (Jeleg) nomádkodott az akkor még vizes, erdős területen. A magyarok a Duna mellett vonultak állataikkal, itt nyári szállásuk lehetett. A megtelepedés után az Árpádok itteni hatalmát, egyes feltételezés szerint, a Zsaróka földvár biztosította. Az első írásos emlék Az első írásos forrás 1252- ből való, egy 1289-es oklevél már üllői (de Vlle) nemesekről ír. 1487-re a falu fontos település, iudicari lett (locus se- dis iudicarie comitatus), itt működött Pest megye hatósága, a megye szolgabíráival. Werbőczi István jelenlétét is bizonyítja korabeli, itt keltezett oklevél. Üllő a XV—XVI. században került a váci püspökség birtokába. Egy 1539-es összeírás Illett faluban 50 teljes jobbágyot írt össze. Vagyontalanokról, zsellérekről még nem esett szó, de ettől az időszaktól már falunkra is a török hódítás nehezedett, mely a többfelé adózó jobbágyoknak jelentette a legsúlyosabb terhet. Kondás Imre mények is. Üllő többek szerint kazár méltóságnevet őrzött meg. Más szerint: „Árpád fiának neve arra a süvegre vonatkozik, melyet a fején hordott”. Tehát hatalmi jelvény alakult át személynévvé. Megint más totememlékből, az Árpádok eredetmondájához kapcsolódva, ragadozó madár jelentéssel értelmezi. Magyarázzák a nevet eszik, fogyaszt jelentéssel is. Egyértelműbb a válasz, ha más forrásokra támaszkodva próbáljuk megismerni a község történetét. Kettős honfoglalás A régészeti leletek tanúsága szerint, területünk a legrégibb időktől, csaknem 4 ezer éve lakott. Az első leletek is 2 ezer 100 tájáról, a késő rézkor időszakából maradtak fenn. Üllő határában akkor a péceli (báceni) kultúra nagy kiterjedésű lakótelepe terült el. Itt hagyták nyomukat az ókori rómaiak is. Az isz. III. századtól a szarmata-jazig törzsek emlékei várnak feltárásra. A legnagyobb nagyságú és jelentőségű az avar népesség hagyatéka. A VII—IX. századból 157 sír került elő, gazdag leletanyaggal. E temető feltárása is hozzájárult a még vitatott „kettős honfoglalás” elméletének kialakulásához. Az avarok másik nagy temetőjét találták meg 1951-ben, a vasúti felüljáró építésekor: ott 152 sír .került napvilágra, értékes leletekkel. A X. században tűntek fel területünkön a honfoglaló magyarok. Az Ilona úton tárták fel nagy családi temetőjüket.