Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

• Á r PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA La CEGLÉDI JÁPÁS és CEGLÉD XXII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1978. DECEMBER 20., SZERDA Már a következő évre készülnek Sokat tudó útépítő-berendezés Teljesítette exporttervét a KÖZGÉP Városunk nagy ipari üzemé­ben, a KÖZGÉP 2. számú gyárában már hozzáláttak a műhelyek, csarnokok év végi rendbetételéhez és a további termelési feladatok teljesíté­sének előkészületeihez, ugyan­is december 15-re maradékta­lanul teljesítették háromszáz- nyolcvanötmillió forintos idei árbevételi tervüket. Gyártmányaik nagy részét exportálják. Évek óta hagyo­mányosan jó a kapcsolatuk a svéd VOLVO céggel, amely­nek földmunkagépek kanalait készítik. Az NSZK-ba úthen­ger-alkatrészeket szállítanak. A Német Demokratikus Köz­társaság Teltomat típusú asz­faltkeverő telepeihez szárító- berendezések dobjait gyárt­ják. Százhúszmillió forintot meghaladó exportbevételük többsége tőkés megrendelők­től származott. Hazai használatra, aszfalt­keverő berendezéseket és azokhoz való alkatrészeket ál­lítanak elő. I Az idén dolgozták ki a I várhatóan nemsokára új szabadalomként nyilván- I tartott bitumenszóró gép- ' kocsi gyártástechnológiá­ját. A felmérések szerint, nagy az igény iránta. Az új konstru- ció a hazánkban ilyen célra használt berendezéseket telje­sítményben és minőségben fe­lülmúlja. A bitumenszóróból az idén tizenkettőt szállítot­tak megrendelőinknek. Tete­mes igénnyel jelentkezik év­ről évre az Óbudai Hajógyár, amelynek hajócsörlőket készí­tenek. Üj feladatot ad, hogy az Üttröszt Ceglédre telepí­tette egyik gép- és alkatrész­készletező részlegét. A gyár életében meghatáro­zó szerepet kap a szolgáltató jellegű tevékenység, amely elsősorban aszfaltkeverő be­rendezések és földmunkagé­pek javítását jelenti: belőle származik bevételeik negy­venöt százaléka. Az általuk előállított VOLVO-kanalakkal hozzájárulnak annak a meg­állapodásnak a teljesítéséhez, amelynek eredményeként, a svéd cég különböző rakodó­gépeket szállít hazánknak. Az idén százharminc érkezett Magyarországra, számuk már elérte a hatszáznegyvenötöt. Ezeknek az értéltes útépí­tő gépeknek teljes szer­vizszolgálatát és javítását a helybeli gyár látja el. A megnövekedett feladato­kat a munkahely az engedé­lyezettnél kevesebb, átlago­san nyolcszáznegyven tagú létszámmal teljesítette. Nagy szerepet kapott a műszaki in­tézkedési tervben a munka- és üzemszervezés, a belső tar­talékok feltárása. A szép HUSZONKÉT MINŐSÍTETT Nagy Ervin három ezüstérme A TOLLASLABDÁZÓK SIKEREI Fennállása óta legsikeresebb évét zárta a Karatetétleni SE tollaslabda-szakosztálya, hi­szen — a felnőtt csapatbaj­nokságot kivéve — minden korosztályban országos verse­nyeken is sikerült érmeket szereznie. A kezdet nem sok jóval biz­tatott. Új labdákat az év ele­jén nem tudott vásárolni, a já­tékosok a meglevő indiai lab­dákkal edzettek, pedig a ver­senyeket más minőségűekkel bonyolították le. A községben egyre nagyobb az érdeklődés a tollaslabda iránt, manapság már negyven játékost versenyeztettek, akik közül huszonketten — tíz fel­nőtt és tizenkét ifjúsági — sze­reztek különféle minősítést, következésképp a szakosztáx> teljesítette tervét: „C” kategó­riás lett. Egyéni teljesítményével Nagy Ervin kívánkozik az él­re, aki — serdülő létére — az ifjúságiak között aranyjel­vényt szerzett, és elérte a fel­nőtt II. osztályú szintet is. Rajta kívül, a felnőttek közül még hárman tettek szert a II, osztályhoz szükségéé minősítő pontokra: dr. Pipicz Sándor, Fehér János és Bathó Mária. Az ifjúsági ezüstjelvényt öten — Csáki Sándor, Csáki Tibor, Gebhard Tamás, Palya Katalin és Kiszel Erika — érdemelték ki. Dr. Pipicz Sándor, a szak­osztály vezetője elmondotta, hogy év közben gondokkal kellett megküzdeniük: — Az eredetileg tervezett és az elnökség által elfogadott költségvetésnek alig valamivel több mint a fele állt rendelke­zésünkre, ezért például utolsó versenyünkre csak úgy tud­i tunk elmenni, hogy a sporto­lók saját pénzükből utaztak. — A régóta húzódó edző­kérdést sikerült megoldanunk, áprilistól Bencsik András ve­zeti a foglalkozásokat. Ma már a gyerekek szívesen vállalják a nagyobb megterhelést kívánó gyakorlást. — Mit vár a következő év­től? — A férficsapat egyenlete­sen fejlődik, a fiatalok egyre jobban beilleszkednek az együttesbe, az idősebbekhez felzárkóznak. A nők közt Bathó Mária és Molnár Erzsé­bet képvisel megfelelő játék­erőt. Utánpótlásuk azonban sehol, részint azért, mert csak a már minősítést elért játé­kosnak tudunk felszerelést ad­ni, s a tisztálkodás lehetősége sincs meg az edzések színhe­lyén, a művelődési házban, A gondok ellenére, őszi eredmé­nyünk biztató, a gyerekek most már igénylik a rendsze­res edzést, a tudatos felkészü­lést. Szeretnénk megtartani az ebben az évben elért egyéni teljesítményeinket, a minősí­téseket, s csapatban, az OB II-ben a harmadik hely eléré­sében oizakodunk. A karatetétleni tollaslabdá- zók az idén összesen negyven- három viadalon vettek részt. A felnőtt csapat végleg el­nyerte a megyi csapatbajnoki kupát, s első helyen végzett a területi döntőn is. Egyénileg a vidék bajnokságon Fehér Já­nos hatodik lett, párosban — dr. Pipicz Sándorral az olda­lán — bronzérmet nyert. Az ifjúságiak közt, a vidék legjobbjainak versenyén, Nagy Ervin ugyancsak hatodik, pá­rosban — Csákival — harma­dik lett. Nagy az országos döntőn két számban is dobo­góra állhatott, egyéniben és párosban — Gubával (Dán- szentmiklós) — a harmadik volt. A serdülők közt is Nagy Er­vin vitte el a pálmát egyéni­ben, párosban Gubával, ve­gyes párosban Krizsánnal ezüstérmet nyert. Kiszel Erika a hatodik helyen végzett. Nagy a tízek bajnokságon is második lett. U. L. eredményeket jelentős, 7,7 százalékos bérfejlesztés követ­te.. A határidő előtt tervtelje­sítés az irányító és a beosztott dolgozók szocialista munka­versenyben részt vevő kollek­tívájának összeforrottsága révén várt lehetővé. Az éves feladatokat ismertető januári munkásgyűlésen a brigádok felajánlásokat tettek a terv teljesítése érdekében. Az esztendő folyamán je­lentkező újabb tenniva­lókra a szocialista brigá­dok pótvállalásaikat is sikerrel végrehajtották. Különösen sokat dolgozott a közösségért az útépítő gépek kanalait exportra gyártó VOL- VO-brigád, melynek tagjai, ha a szükség úgy hozta, túlóráz­va teljesítették tervüket. Ne­héz feladatot oldottak meg a vegyes gépszerelde Petőfi Sán­dor szocialista brigádjának tagjai, akik hosszú idő óta kotrógépek javításával foglal­koztak, s az évközbeni át­szervezés szükségességét elis­merve, rendkívül gyorsan és alaposan elsajátították a Pio­nír—25-ös aszfaltkeverők javí­tását. A gyár dolgozóira egyre na­gyobb feladatok hárulnak, amit az 1979. év négyszáztíz­millió forintot meghaladó ár­bevételi terve is bizonyít. A gyors ütemben növekvő meny- nyiségi és minőségi követel­mények továbbfejlesztést igé­nyelnek. A fejlesztést szolgál­ja majd egy korszerű, sok millió forint értékű, termelő üzemrész és több kisegítő lé­tesítmény felépítése, beszere­lése, amelyhez várhatóan még ebben a tervciklusban hozzá­kezdenek. Kőhalmi Dezső Növendék­hangversenyek Holnap, december 21-én, a ceglédi zeneiskolában Hache- leva Ludmilla zongoratanárnő növendékeinek szereplésével folytatódik a növendékhang­verseny-sorozat, délután fél hat órakor. A téli szünidő és a január eleji felkészülés után, janu­árban még három hasonló esemény lesz: 24-én, 26-án, és 31-én, minden alkalommal es­te hat órai kezdettel, Németh Ágota cselló-, dr. Zsengellér Ferenc gitár- és Vannay Já­nosáé zongoraszakos tanítvá­nyai mutatkoznak be. blézer, vasalóprés Több mint húszezer ballonkabátot cs blézert varrnak a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemében. A képen: dolgoznak az univerzális vasalóprések. Apáti-Tóth Sándor felvétele KÉSNEK A BEJÁRÓK Egyoldalú szórakozási igény BEVÁLT, ÁTVEHETŐ MÓDSZEREK KISZ-hét zajlott le a ceg­lédi Kossuth Gimnáziumban. A rendezvénysorozat része volt a diákparlament; meiyen sokan kértek szót, hogy ész­revételeikkel, javaslataikkal segítsék a középiskola minden­napi, mozgalmas életének ki­alakulását. A legtöbb kérdés a bejáró tanulókkal foglalkozott. Saj­nos, gyakran késnek az iskolá­ból, mert a vasúti és az autó­buszközlekedés pontatlan. Az, hogy induljanak el korábbi járművel, azt jelenti, hajnali öt órakor már talpon kell len­niük, mint a felnőtteknek. Ál­talános vélerhény volt, hogy jó lenne egy kis'változás — javukra — * a menetrendben, helyesebben a menetrendi szokásokban. Volt, aki a gimnazisták egyoldalú szórakozási igénye miatt kesergett: délutáni ve­télkedőre csak akkor lehet ér­deklődőket szerezni, ha jelzik, hogy utána diszkóműsor kö­vetkezik. Napirendre került a diákét­keztetés: szűkös a hely, zsú­folt az ebédlő, valami könnyí­tő megoldást kellene találni. Természetesen, azért köszö­nő szavak is elhangzottak, je­lezve, hogy a kosztos diákok elégedettek a menzával. Szó került az iskolai fegye­lemről, az osztályok kapcsola­táról. Széles körű ismeretszer­zésről tanúskodott, hogy volt, aki más, hasonló középiskolák­ban megfigyelt, jól bevált át­Cegléd a hazai lapokban A Fényszóró október 25-i számában a Cegléd—Hantháza vasútvonal bontásán dolgozó autógyári KISZ- és párttagok munkájáról számol be, azoké- ról, akik már negyedszer vet­tek részt a társadalmi munká­ban. ★ A Délmagyarország október 31-i száma az MSZMP ceglédi székházának előcsarnokában megnyílt, Lenint ábrázoló kis- grafikákból rendezett kiállí­tásról tudósít. ★ A Csongrád megyei Hírlap október 31-i számában pálya­kezdő munkásfiatalokkal ké­szített riportot közöl, egyebek ; között megemlítve a ceglédi faiparral kapcsolatos munka- lehetőségeket. ★ A Petőfi Népe október 31-i számában, Békét akarunk! címmel, megemlékezik Káro­lyi Mihály nyilatkozatáról. A cikk kiemeli a történelmi ese­ményekben aktívan részt vevő alföldi városokat, köztük Ceg­lédet is. ★ A Szocialista Művészetért című folyóirat novemberi szá­ma a ceglédi Kossuth Múze­umban megnyílt Benedek Pé­ter emlékszobáról ad hírt. ü­A Magyar Mezőgazdaság no­vember 8-i számában nagy terjedelmű, színes képekkel illusztrált cikk jelent meg a városunkért is munkálkodó, kiváló eredményeket elért ceg­lédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetről. ★ A Népszava november 9-i száma a Pest megyei — töb­bek között a ceglédi — ingázó nők helyzetéről tájékoztatja olvasóit. M. E. vehető módszerekről adott hírt: felfrissítenék a gimnázi­um életét. A diáksereg kérdéseire Tóth Mihály igazgató és Ötvös Csilla KISZ-titkár adott vála­szokat. Ígéret hangzott el, hogy közös összefogással igyekeznek megvalósítani mindazt, ami a gimnázium életét előbbre vi szi. A diákparlament a DIVSZ- induló hangjaival zárult. Most a feladatok végrehaj tásán a sor. Girst Ádám Jegyzet Újdonság a városközpontban A napokban, többedmagam- mal hiába álltunk sorba Ián-! gosért, Cegléden, a város köz-, pontjában, az autóbuszpálya-, udvar közelében lévő lángos-. sütöde előtt, az ablaka zárva volt. Az üvegablak mögül a finom, illatos, burgonyás süli, tészta helyett, jókora betűk kacsintgattak felénk. Olvas­tuk: „Hot do'g”. — Hat dög — mondta va­laki —, csak aki írta, lefele:-, tette a betűkről az ékezetet! Csak tudnám, hogy mire jói ez! — Hat dog — segített cse­kély angol tudásom, s eszembe, jutott, az is, hogy a két szó­val már találkoztam. — Ma­gyarul forró kutyát jelent, a, valóságban pedig ennivalót. Meg is néztem a szótárban, azután fellapoztam az idegen szavak szótárát is, a biztonság; kedvéért, amelyből megtud­tam, hogy a szóban forgó va­lami tényleg eledel: kettészelt, hosszúkás zsemlébe helyezett, forró virsli. Az üzlet eddig lángos süté­sével foglalkozott, hosszú éve­ken át. Vették is áruját nap­jában sok százan. Szívesen fogyasztották az autóbuszra várók, a bódé közelében lévő munkahelyekről oda szalasz­tották szakajtónyi uzson­náért a hivatalsegédeket, ott vásároltak a környékbeli is­kolák kisdiákjai. Onnan vit­tek a tál leves mellé vagy a vacsorái teához egy-két fi­nom tésztát a környék nyug­díjasai, madárlátta csemegét táskájukban a messziről ha­zafelé igyekvők. Az 1 forint ötven fillért mindenkinek megérte. Kivéve, úgy látszik, a lángossütőt üzemeltető Pest megyei Vendéglátóipari Válla-, latot. Igaz, hogy most is sor áll a házikó előtt. Viszik, eszik a 6 forintért vásárolt „hot do-i got”. Gyorsan közkedveltté vált. De azért elkelt volna a lángos is! D. U meg ZSONGÓ-BONGÓ DÉLELŐTT Dal, vers, tánc és muzsika Gimnazisták — az országos diáknapok előtt Az országos diáknapokra ké­szül a ceglédi Kossuth Gim­názium. A selejtezőt a Kos­suth Művelődési Központ emeleti termében tartották meg, népes közönség előtt, si­kerrel. Szakértő zsűri döntött, hogy a megyei döntőre, amely 1979 márciusában lesz, Vácott, Szentendrén és itt, Cegléden, kik jutnak el. A műsort a már megyeszer- te ismert gimnáziumi ének­kar kezdte meg, majd az iro­dalmi és zenei műsorszámok következtek. Az I. C osztály tanulói vidám jelenetekkel készültek, és el is érték a várt hatást: zengett a néző­tér a kacagástól. Sok tapsot kapott zongora- játékáért Varga Pál és Bori Viktor, a III. A osztályból. Prózát, verset, palóctáncot hoz­tak a III. D-s lányok, nagy tetszést aratott pol-beat mű­sorával Hajdú Gábor és Bori Viktor, saját szerzeményeit adva elő. Bekapcsolódott a játékba, velük énekelt a kö­zönség is. A legnagyobb vitát a III. D osztály Valamiért című iro­dalmi műsora kavarta. Meg­oszlott a zsűri és a közönség véleménye is. Viszont Káposz- tás Márta citerajátéka és Szu- da Imre dobszólója mindenkit magával ragadott. Varga Pál jódliszámot adott elő, roppant nagy sikert érve el vele. A műsort vibrafon, zongora és dobtrió zárta, Mozart Tö­rök induló című művével. Ta­lán a modern hangzás és az ötletes színpádkép is hozzá­járult, hogy a közönség egy­öntetűen erre a produkcióra szavazott. Remélhetőleg a me­gyei pódiumon is sikert arat majd. Sági Judit Olvasói fórum Síkosak a járdák Fegyelmezetlenül kerékpároznak A várost járó emberek jogos nemtetszését fogalmazta meg szerkesztőségünknek küldött levelében ceglédi olvasónk, özv. Zilah Benőné, Várkonyi utca 48. szám alatti lakos. Naponta felkeresi az öregek napközi otthonát, ám ilyen­kor, télen, még többféle ve­szély leselkedik a magafajta ‘idős emberekre, mint egyéb­ként: az utak síkosak, a jár­dákat nem seprik, nem szór­ják fel. I Jó lenne, ha az illetékesek figyelemmel kísérnék a házi­gazdák mulasztását, és szép szóval, ha az nem elég, bír­sággal köteleznék őket a vá­rosi tanács rendeletének meg­tartására, hangsúlyozza levél­írónk, aki más veszélyre is felhívja a figyelmet: gyakori, hogy a kerékpárosok és a kis­motorral járók a járdán köz­lekednek, és bizony, az utca­sarkon sem csengetnek, dudál­nak, csak a szerencsén múlik, hogy nem történik baleset.

Next

/
Thumbnails
Contents