Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-02 / 284. szám

JAVASLATOK, ÖTLETEK Feladatterv két évre Ifjúsági parlamentet tartot­tak a járási hivatal fiatal dol­gozói. Az egybegyűlteket Jós­vai Lajos, a hivatal helyettes elnöke tájékoztatta a legutóbbi parlament óta eltelt időszak fiatalokat is érintő eseményei­ről. Beszámolt az ifjúsági tör­vény alkalmazásáról, a har­minc éven aluli dolgozók megbecsüléséről, a szakmai­politikai továbbképzés lehető­ségeiről. A parlamenten a fiatalok sok kérdéssel, javaslattal ho­zakodtak elő. A huszonöt hoz­zászólás, nemegyszer kritikus hangnemben a továbblépés lehetőségeit boncolgatta. Az ifjúsági parlamenten két évre szóló feladattervet állítottak össze, amelyben a legfonto­sabb teendőket foglalták egy­be. Piaci körkép a járási székhelyen Télies kínálat, üres standok Nem állja a fővárosi üzle­tekkel, piacokkal való össze­hasonlítást városunk. Ott gazdag, itt szegényes a kíná­lat. A fővárosban a primőrök sokaságát kínálják a téli áruk mellett, Gödöllőn elvétve kap­ható fejessaláta és egyéb cse­mege. A Pest megyei Zöldért Vállalat hetente csali kétszer szállít friss árut. Ritka vendég a piros hóna­pos retek, amelynek csomója 4—5 forint. A fejessalátát leg­utóbb négy forintért kínálták. Nincs gesztenye, naspolya, hogy csak néhány idényjelle­gű árut említsünk, s a citrom is hiánycikk olykor. Nyakun­kon a Télapó, a karácsony, de banán és narancs csak muta­tóban van. A zöldségfélék áfái: 4,40 egv kiló rózsaburgonya. 6.20 a vö­rös-. 20 forint a fokhagyma. Bőséges a kánoszta kínálata: a vörös 3.40. a feles 2.60. a kel­káposzta 3,40 kilónként. 8'fo­rm tot kérnek érv kiló -ö'dsé- gért. 3.40-et a sárgarépáért. A karalábé kilója 3 60, a Wa, címére hagyma 8 forint. Sü­tőtökből van bőven, továbbra is 3,60-ért adják. A céklát ki­lónként 3 forintért mérik, 7 forint egy kiló savanyúkáposz­ta, ugyanennyi a savanyú uborkából 16. A fehérbab 27, a tarkabab harminckét forint kilónként. A mák továbbra is 38 forintba kerüL Az apró, barna héjú tojás 1,90. Szerény a gyümölcsikínálat is. Csak egyfajta alma, a jona­tán kapható a Zöldért üzletei­ben 11,60-ért. Az Alexander körte kilója 14 forint. A Gö­döllő és Vidéke Afész áruházá­ban láttunk paradicsomot, a színe elég fakó, 32 forintba ke­rül. Az igen apró, rothadásnak indult fehérpaprika 11 forint. A piac hólepte standjai üre­sek. M. M. — Diákklubban Kaláka. A szombat estenként a városi­járási Petőfi Művelődési Ház­ban megrendezett Diákklub ma esti, 2-i programján ne­ves csoport lép a fiatalok elé: a Kaláka együttes műsora fél hétkor kezdődik. Sí;..nj,-» V. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1978. DECEMBER 2., SZOMBAT Folyamatos felkészülés Több, képzettebb tanfolyamvezető A politikai oktatásról tanácskozott a városi pártbizottság Az MSZMP gödöllői városi bizottsága tegnap, pénteken délután ülést tartott. Meghall­gatta Herczeg Sándor, a párt- bizottság propaganda és mű­velődési osztályvezetője szó­beli jelentését a pártoktatás 1978—79. évi megindításának tapasztalatairól, elfogadta az új hatásköri listát, majd sze­mélyi kérdésben döntött; megválasztotta tagjai sorába Fogarasiné Deák Valériát, az Agrártudományi Egyetem gé­pészmérnöki kara mezőgazda- sági tanszékének tudományos ösztöndíjas gyakornokát. A pártbizottság propaganda és művelődési osztályának je­lentése először a tömegpoli­tikai oktatással foglalkozik. A képzésben részt vevők száma, a pedagógus pártszervezetek kivételével, azonos a tavalyi­val. A pedagógusok komplex Gidahágó, Gedellew Városunk nevének eredetéről A helységnevek általában két csoportra oszlanak: tájne­vekre és. településnevekre. Az eíső csoportba tartoznak azok a helységnevek, amelyek nem utalnak az illető terület lakott voltára, tehát a lakatlan terü­let neve megmaradt a bené­pesülés után is. Gida, gede, góda A másik csoportban a hely­ség neve utal személyre, nép­re, foglalkozásra, birtoklásra stb. Nyelvtani szempontból is két csoportra oszthatók a helységnevek aszerint, hogy köznévből vagy tulajdonnév­ből keletkeztek. A köznévből keletkezettek lehetnek; tájne­vek: például Ipolyság (Ság= erdős hegy); településnevek: például Visegrád (Magasvár); népnévből keletkezett helyne­vek : (Besenyő-Máriabesnyő); honfoglaláskori törzsnévből keletkezett helységnevek: (Gyarmat, Nyék); vásárhe­lyek: (Hódmezővásárhely); -i- képzős helynevek: (Rezi, Sári). A tulajdonnevekből keletke­zett helységnevek létrejöhet­nek: puszta személynévből (Bátor, Békés); birtoklást ki­fejező helységnevekből: (Ta­mási, Simonyi); vallási nevek­ből: (Törökszentmiklós, Saió- szentpéter). A helységnevek sajnos tekintélyes része pedig ismeretlen, illetve bizonytalan eredetű (Gyömrő, Kecskemét, Pomáz, Vecsés stb.). Ez utóbbi csoportba kell so­rolnunk — legalábbis egyelő­re — a Gödöllő helynevet is. Ha a név eredetét megfejteni nem is tudjuk, érdemes átte­kinteni a nyelvészeti szakiro­dalomban eddig kialakult el­képzeléseket, hiszen a megkö­zelítési módokat és az ered­ményeket egymás mellé állít­va már lesz némi fogalmunk Gödöllő nevének eredetéről. A Gödöllő név egyik legko­rábbi kutatója Báthy Zsig- mond. Cikkében, amely a Föld és Ember c. folyóiratban je­lent meg, a Göd-előféle értel­mezésre válaszol. Báthy sze­rint a Gödöllőben a gödölye szót kell keresni. Ezen alapuló állítását az alábbiakkal tá­masztja alá: A név Gudulleu, Geciele, Gedellő alakokban for­dul elő. A gida, gede, gedó, gedő formák egyaránt kecske- fit jelentenek. Ezek az alakok személynévként is gyakoriak voltak, mint Gede, Gödé, Ge- da, Gedő, amelyekből aztán helynevek is lettek. Például Veszprém megyében van Bere és Berello. Ha feltételezzük, hogy a Bere személynév, s be­lőle származott a Berellő hely­név, akkor a Gödöllőt is lehet ily módon magyarázni. Ha az előtag a gede, az utó­tag az ellik „felmegy, felhág” jelentésű igéből képzett ellő (lóra ellő=lóra hágó), akkor a Gödöllő annyit jelentene, mint Gidahágó, vagyis olyan hely, olyan hegyes vidék, ahol gidák járnak. Ilyen értelmezé­sű helynevet viszont még nem mutattak ki. Az oklevélszótár­ban találunk ugyan 1912-ből Kecskeellő nevű dombot, ame­lyik alakja szerint tökéletes analógiája a Gödöllőnek, de nem lehet tudni, hogy ez a helynév kecskeeilő helyet, kecske járót vagy éppen hágót jelent-e. Régen azokat a helyeket, ahol a méheket nevelték, vagy ahol a méhtizedet össze­gyűjtötték, Méhlő-nek, Mé- helő-nek hívták. A legelső ok­leveles adat erre Biharból van, 1335-ből. Itt ma is talá­lunk Méhes és Méhellő falu­nevet és más, efféle dűlőnevet. Etimológiai kapcsolat A másik elképzelés, amely a gödölyét német eredetűnek tartja, Melich Jánostól szár­mazik. Eszerint a szó alapja a bajor-osztrák gittel „fiatal, még nem ellett nősténykecs­ke” gitta! „gödölye", kitti, kittel „nőstény gödölye”, ketl, „gödölye” volna. Ám ezt a származtatást sem hangtani, sem földrajzi szempontból nem tartjuk meggyőzőnek, kü­lönösen azért sem, mert a Gö­döllő helynév első előfordu­lása a XIV. századból való, a fenti alakok pedig csak a XVI. századból ismeretesek. Ugyancsak vitatott eredetű a gida „kecske kicsinye, gödö­lye” jelentésű szónk is. Van olyan elképzelés, amely sze­rint a szó etimológiailag ösz- szefügg a gödölyével, vagyis egy gidi-gidi féle áliathivoga- tó szó főnévesülésévei keletke­zett. Vagy úgy, hogy a szó végéhez kicsinyítő . képző já­rult, vagy pedig maga az ál- lathivogató szó vált állatnév­vé, bármely külön képző nél­kül. Ezt a magyarázatot tá­mogatja, hogy a gida és. a hozzá hasonló állatok fogal­mát egymástól függetlenül több nyelv jelöli állathivoga- tó szóból származó, hasonló hangsorú szóval. A másik fel­tevés szerint a gida, tulajdon­névből vált közszóvá, a bib­liai eredetű Gedeon, Gideon személynevek magyar becéző formái váltak az állat nevé­vé. (A bibliai Gedeon ugyanis kecskét főzött áldozatul, ezért ruházódhatott neve az állatra.) E származtatás szerint viszont a gida nincs etimológiai kap­csolatban a gödölyével, sem a Gödöllő helynévvel. Bizonytalan eredetűnek véli a Gödöllő helynevet Kálmán Béla nyelvtörténész is. Névta­ni könyvében, A nevek vilá­gában az ismeretlen eredetű adatok között szerepel Gödöl­lő. ­Nyelvészszemmel A legvalószínűbbnek tűnő magyarázatot Heltai Miklós adja (a Gödöllő könyv 42. lap­ján), aki elsősorban történész, de nyelvészszemmel is kutat­va a kérdést a következő ál­láspontra jut: „Gödöllő a ne­vét az e területen élő birtokos nevéből kaphatta, amely a Gedellew alakban fordul elő, elsőként 1370-ben, hiszen a földrajzi nevek sok esetben ősi személynevekből eredtek. A birtokos neve valóban lehe­tett a kecskét jelentő gida- gede-gedő-Gedeon, akár ilyen alakban is: Gödölyő — kis- kecske, bár az idézett oklevél a gede alakra vall; ez azon­ban nem állattenyésztésre vo­natkozik, hanem a nemzetség ősi totemállata, szerencseálla­ta, mint a turul az Árpád­házé.” Ez a magyarázat azért lehet meggyőző, mert valóban na­gyon gyakori volt, hogy a földrajzi nevek ősi személy­nevekből keletkeztek, másrészt pedig nagyon közel jár az ugyancsak valószínű gidából, gödölyéből való származtatás­hoz. Nagy Erzsébet, a Nyelvtudományi Intézet munkatársa ideológiai és szakmai tovább­képzése következtében az oktatásban részesülők létszáma emelkedett. Olyanok is tanulnak, akik eddig távol maradtak minden szervezett politi­kai oktatástól. A politikai szükségletekkel összhangban alakult a tömeg- politikai oktatás szerkezete. Az ipari üzemekben továbbra is a gazdaságpolitikai tanfo­lyamok vannak túlsúlyban. A korábbinál többen járnak ilyen szemináriumokra az Ag­rártudományi Egyetemen, a MÉM Műszaki Intézetében és a Kisállattenyésztési Kutató- intézetben. A párt megalaku­lásának és a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfor­dulójával összefüggésben is több, a magyar munkásmoz­galom történetével foglalkozó tanfolyamot szerveztek. Kevés tanfolyam indult a párttagok elméleti és politi­kai alapismereteiből, ilyet csupán a Ganz Árammérő- gyárban szerveztek. A- követ­kező oktatási évben körülte­kintőbben kell megvizsgálni, mennyire indokoltak a többi nagyobb intézményben és üzemben, a kisebb pártszervezetek­nek pedig összevont váro­si tanfolyamokat célsze­rű szervezni. Januárban valamennyi tan­folyamon feldolgozzák a be­járó dolgozók helyzetéről ké­szült megyei anyagot. Terve­zik, hogy a városi pártbizott­ság által 1977-ben elfogadott beszámoló alapján a Gödöl­lőre bejáró dolgozók helyze­téről rövidített anyagot készí­tenek, amit az előzővel együtt ismertetnek. Beszámolt a jelentés egy kí­sérletről is. Az Agrártudomá­nyi Egyetemen a politikailag jól felkészült oktatóknak in­dított tanfolyamon a tömeg­politikai oktatás címével azo­nos anyagot, annak részkérdé­seit önállóan dolgozták fel, amely így jobban megfelel a nagyobb igényeknek. Ameny- nyiben sikeresnek bizonyul a kezdeményezés, a következő esztendőben szélesebb körben alkalmazzák a módszert. Ahogyan korábban, ebben az évben is megrendezték a propagandisták tanácskozását. A legfontosabb szervezési és tartalmi kérdésekről az agitá- ciós és propagandafelelősök is értekeztek. A • megbeszélése­ken ismertették a tömegpoli- tikad oktatásban részesülők végzettségének elismerését is. A jelentés befejező részében a propagandistákkal foglal­kozik. Létszámuk a tavalyi­hoz viszonyítva valamivel na­gyobb. Csekély körükben a fluktuáció, felkészültségük is alaposabb, jobb. Felkészülésü­ket év közben is többfélekép­pen segítik, időről időre tájékoztatják őket aktuális politikai, társadalmi, gazdasági kér­désekről, s lehetővé teszik tapasztalatcseréjüket is. Az első felkészítőket meg is tartották, a megjelenési arány a múlt évinél jobb volt, de még mindig nem teljes. Természetesen gondoskod­nak a vezető propagandisták továbbképzéséről is, a többi között a városi és a megyei elméleti konferenciákon. K. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT FELSZABADULÁSI VÁLTÓ Maratoni távon — öt szakasz Maratoni távú tömegváltó­versenyt rendeznek Gödöllőn, a város felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából. A tá­vot öt szakaszra bontják. Az első négy szakaszra kilencezer méter jut. Az utolsó, amely egyben a döntő, 6165 méter hosszú. A Máriabesnyőn, a János utcai, a Szovjet—Ma­gyar Barátság és a Stromfeld lakótelepen, valamint a GEAC atlétikai pályáin meg­rendezendő versenyen a város általános iskoláinak 208 tanu­lója verseng majd. GSC-siker Vccsésen Asztaliteniszezők jó sorozata Folytatják jó szereplésüket a megyei bajnokságban a GSC asztaliteniszezői. Két for­dulóval a befejezés előtt a felnőtt csapat az előkelő má­sodik helyet foglalja el, s tavasszal mindössze egyszer szenvedtek vereséget. A Zsámbékon megrende­zett megyei tizek bajnokságán, a felnőttek mezőnyében a gödöllői Imre József a har­madik, -az ifjúságiaknál Var­ga Gábor a második helyen végzett. Isaszegen is a zöld aszta] mellé álltak a Gödöllői Sportklub felnőtt asztaliteni­szezői és elsöprő, 20-0-ás győ­zelmet arattak a hazaiakkal szemben. Az ifjúságiak össze­csapásán, Gödöllőn viszont az isaszegiek bizonyultak jobb­nak 7-3 arányban. Ezután Nagykőrösre látogatott a GSC, s itt mindkét csapat győzött; a felnőttek 18-2-re, az ifjúsá­giak 6-4-re. Legutóbb Vecsésen küzdöt­tek a bajnoki pontokért a GSC-sek és kettős győzelmet arattak. Az ifjúságiak az egyetlen veretlen vecsési csa­patot fektették kétvállra, 9-1 arányban. A felnőttek is biz­tosan győztek 16-4-re. Vecsésen a felnőtt párosban az Orgoványi—Imre kettős kétszer bizonyult jobbnak el­lenfelénél. Az egyéniben Ju­hász négyszer diadalmaskodott, az Orgoványi—Marsaiké pá­ros, és Imre három ellenfelét győzte le. Az ifjúságiaknál a páros mérkőzést a Varga— Bense kettős nyerte. Az egye. sekben Bense és Varga 3—3, Kaputa 2 találkozón volt jobb ellenfelénél. Vasárnap Galga- mácsára utaznak a gödöllőiek. M. Szombati jegyzet Természet tJjra a fákat a tél felcico- mázta. Ahogy tegnapelőtt a HÉV ablakából kitekin­tettem, mintha egy-vagy két evvel fiatalabb lettem vol­na. Hirtelen időtlennek éreztem a pillanatot, hatal­mába kerített egy többszö­rösen összetett de ja vu: a mintha ezt már láttam volna, a mintha ezt már átéltem volna csalóka, zsongító s múltával oly ki­ábrándító érzete. Igen, tavaly éppen így el­kápráztatott a kopasz, fa­ágakra ráfagyott hó termé­szet alkotta szobortárlata, akárcsak a minap, tavaly ugyanígy voltam a dolog­gal; hirtelen mm tudtam, valóban ugyanezt láttam-e, vagy csak az összemosó­dott, légkönnyű emlékek hasonló láncolata ringat is­merős hangulatba. Nehéz is lenne megmon­dani. Józan fővel persze mi sem egyszerűbb, vegyük csak elő a naptárt, s lapoz­zuk fel. Igen, semmi két­ség, december van, tél, ezerkileneszázhetvennyolcat írunk. Ezek szerint tavaly hetvenhét volt, jövőre het­venkilenc lesz. Az idő tehát múlik, elkocognak a tava­szok, nyarak, őszök, s me­netrendszerűen megérkez­nek a telek is. Akárcsak ta­valy, tavalyelőtt, vagy ahogy majd. jövőre, meg az­után. De hát akkor mitől van a megfoghatatlan tűnődés, amit legfeljebb egy fej­mozdulat, egy ököíszontas kísér e világon. S hogy nemcsak én vagyok veie így, az is bizonyos, elárul­jak a vetem szemoen ülők tétova mozdulatai, az ön­kéntelen félmosolyok. Az­tán leszállunk s elmúlik az egész, csak a tudat legmé­lye őriz meg valamit a fel­villanó, zavaros emlékhal­mazból. Egész nap tesszük a dolgunkat, s legfeljebb akkor jut eszünkbe újra a reggeli dolog, ha kipillantva az ablakon, olvadó hólatya­kot látunk. Nem is kell az­tán már semmi külön eljá­rás, a hétköznapi, ronda látvány akkor is kijózaníta­na, ha ugyanúgy vissza tud­nánk idézni a reggeli pilla­natokat. Márpedig nem tudjuk. A dolog furcsasága éppen ab­ban rejlik, hogy megfog­hatatlan. Jön, marad egy picit, aztán elmegy, s űr ma­rad utána. De az ügyességet már végképp nehéz lenne vallatóra fogni. Ha azt a pillanatot lehetne újra megragadni, vagy állandó­sítani, megkötni, hogy leg­alább addig maradjon, amíg megvizsgáljuk; ejnye, már miből lett s hová tűnik, s vajon miért tér vissza idő­ről időre! A minap egy picivel mintha közelebb kerültem volna a magyarázathoz. Idős kollégám, aki mindig harsány, mozgékony s vic­ces jókedvét, mióta isme­rem, még egyszer sem fe­lejtette otthon, pedig kö­zelebb jár már a nyolcvan­hoz, mint a hetvenhez, tőle szokatlan komolyan vetette le a kabátját. Már-már at­tól tartottam, beteg lesz, vagy valami baj érte. Mi­közben a kabátot a fogasra akasztotta, színtelen han­gon megjegyezte: vége a novembernek S ahogy le­ült a székre, minden külö­nösebb elérzékenyedés vagy szemernyi bánat nél­kül megkérdezte: vajon há­nyáit érek még meg. Nem tőlem, nem tőlünk kérdez­te. csak úgy. Választ sem várt, magától sem. csak né­zett maga elé. Az egész nem tartott sokáig, egy perc se telt bele, s újra a régi volt. Azt hiszem, hasonló ér­zésekkel küszködött, mint amivel én a HÉV-en. Csak más oldalról, koránál fog­va. Mindketten a termé­szettel bajlódtunk, melyi­künk hogy. Mert néha-né­ha elfeledkezünk arról, hogy mi magunk vagyunk a természet. Ilyenkor aztán leckét kapunk: hohő. meg­állj csak! Részem vagy, s az is maradsz. Ijedtségre azért semmi ok. émoen mert egymás kö­zött társalgunk. Gáti Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents