Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-19 / 298. szám

1978. DECEMBER 19., KEDD 5 Még mindig kevesen vannak MÉM-MÉRLEG Az elmúlt években tovább javult a mezőgazdasági nagy­üzemek felsőfokú végzettségű szakemberellátása. Az egyete­met, főiskolát végzett és kellő tapasztalattal is rendelkező szakemberek azonban még mindig kisebb arányban áll­nak o kedvezőtlen adottságú tsz-ek rendelkezésére, mint ahogyan az kívánatos lenne — ezt állapította meg a MÉM- elemzés. Korábban a gyengébb adott­ságú és az átlagosnál rosszab­bul fizető termelőszövetkeze­teket elkerülték a mezőgazdá­szok. Több közös gazdaságnak nem volt egyetlen felsőfoki végzettségű szakembere sem. A MÉM tavaly év elején ki­adott rendelete alapján a há­rom-öt éves szakmai gyakor­lattal rendelkező mérnökök, állatorvosok, gépészmérnö­kök, olyan mértékű állami tá­mogatásban részesülnek, amely keresetüknek akár 50 százalékát is elérheti. Ily mó­don a gyakorlattal rendelkező szakemberek anyagilag is megtalálják számításukat. Az elemzés szerint a kedve­zőtlen adottságú tsz-ek szak­emberellátása javulóban van, de vannak még tartalékok, hi­szen országosan jelenleg 1500 mezőgazdasági mérnök nem a képzettségének megfelelő be­osztásban dolgozik a gazdasá­gokban, elsősorban azért, mert nem akarja elhagyni a városi környezetet. Nehezíti a rendelet érvény­re jutását, hogy a gazdaságok nem szívesen engedik el be­gyakorlott szakembereiket a kedvezőtlen adottságú tsz-ek- be, ezért sokan maradnak a kényelmesebb megoldásnál. Az elemzés szerint bár sike­rült javítani az üzemi vezetők képzettségi színvonalát a gyen­ge adottságú gazdaságokban, további erőfeszítésekre van szükség a még üres állások be­töltésére. Születéstől a halálig Egy délelőtt a tápiószelei tanácson Akusztikai kísérletek AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZUNK óltalónos asztalos, víz-gáz-, központifűtés-szerelő, villanyszerelő, lakatos, elektroműszerész, targonca- és gépkocsiszerelő, festő-mázoló, tapétázó SZAKMUNKA SOKAT (tmk munkakörbe.) Továbbá: akkumulátor-javítókat, gáz-, olajkazánfűtőket, szakképzett laboránst, betanított segédmunkásokat, rakodókat, takarítókat (nyugdíjasokat is). SZAKKÖZÉPISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL: könyvelőket, pénzügyi előadót, titkárnőt (gép- és gyorsírás tudással), gép- és gyorsírókot. MÉRLEGKÉPES VÉGZETTSÉGŰ SZÁMVITELI VEZETŐT Jelentkezés személyesen vagy írásban: Törökbálint. 2045. Postafiók 48. Telefon: 852-333, vagy 868-855. Bérezés a kollektív szerződés szerint A Kosztolányi Dezső térről közvetlen vállalati autóbuszjárat áll dolgozóink rendelkezésére. DEPÓ Vállalat, Törökbálint. C'ß) 6Oap* A PAMUTNYOMÖIPARI VALLALAT VÁLTOZATOS ÉS KÜLÖNLEGES LAKÁSTEXTÍLIÁI A SKÁLA BUDAPEST SZÖVETKEZETI NAGYÁRUHÁZBAN Tusolófüggöny 448 és 678 Ft, tartozékokkal 786 Ft Lemosható abrosz 185 Ft Ágy fölé szerelhető szúnyogháló 840 Ft VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT A SKÁLA s SKALA | költőm még a szemétszállítás- I ra is. Kedvesek itt nagyon a tanácson, mindig segítenek ne­kem. Hétköznapi ügyek A tápiószelei tanácsot na­ponta átlagosan 40—50 ember keresi fel. Molnár János, a ta- J nács elnöke mondta: i — Pontos adatunk nincs, bár j már gondoltunk arra, hogy j egyszer megszámoljuk, de va- j lahogy mindig elmaradt Fél- I fogadás mirjdennap van ná­lunk, de még otthon is sok­szor felkeresnek. Azt hiszem, ez mégis helyes. Majd min­denkit ismerünk és minket szintén ismernek. Tizenkeíiten dolgozunk itt s mondhatni, nincs fluktuáció. Az igazgatási csoport vezető­je, Lévai Mária 1951 óta a tá­piószelei tanácson dolgozik. — Jó ismerősöm az egész község. A születéstől a halálig figyelemmel kísérem az it­i teniek életét. A születéstől, \ mert a mi feladatunk az anya- j könyvi kivonatok kitöltése, és amennyire öröm egy-egy ilyen okirat elkészítése, olyan szo­morú a halotti anyakönyvi ki­vonatok elkészítése. — Meg lehet ezt szokni? — Semmiképpen sem. Bár a mi dolgunk a száraz adatok beírása, de emögött sokkal több van, a község valamelyik la­kójának, egy embernek a ha­lála. Naponta szembesülnek a ha­lállal. a születéssel, a község vérkeringésének áramában állnak, ha közvetve is, de sok múlik rajtuk. Vannak apró ügyek, de nem megfelelő ügy­intézéssel megkeseríthetik éle­tünket — Milyen ügyben keresik fel önöket a legtöbben? — Az állatkísérő laphoz va­ló nyilvántartási szelvényért — mondja dr. Bubla Istvánná, igazgatási előadó. — Fontos ez akkor, ha valaki eladja vagy vásárra viszi az állatot Tu­lajdonképpen a régi marhale­vél utódja ez. Az űrlapot mi töltjük ki, bár nem a mi fel­adatunk lenne, de így az ügy­félen és magunkon is segí­tünk. Ebben az évben 1692 ilyen lapot töltöttünk ki. — Emellett még a munkánk­hoz tartozik a lakás ki- és -be­jelentés is — kapcsolódik a beszélgetésbe Kocsi Istvánná, aki 1967 óta dolgozik itt —, valamint a munkakönyvek ki­adása. Az idős emberek szo­ciális otthonba való elhelye­zése és gondozása. A Ráckeve és Szigetbecse ** között közlekedő autó­busz fékez az áruház előtti megállóban. Négyen szállnak fel, három cigánylegény meg egy lány. Van hely bőven a buszon, a lány rögtön le is ül a bal oldali első ülésre. Mind a négy hely szabad, ők is négyen vannak, éppen jó. De a fiúknak nem tetszik a helyfoglalás. Jobb oldalon is van négy szabad hely, kicsit hátrább, a középső ajtó mel­lett. — Gyertek ide, ez jobb! — szól nekik hátra a lány. — Oda nem szabad ülni — felel az egyik fiú, miközben elhelyezkednek. Mögöttem, az új felszállók­kal egy sorban idős férfi ül. Megköszörüli a torkát és csen­desen megszólal: — Nem vagyunk Ameriká­ban ... A közelben ülők nyilván ér­tik, mire céloz, legalábbis érteniük kell. Nemrég láttuk a tévében a harlemi négerek éle­téről szóló riportot, sokan látták, az idős férfi biztosan. Nem kétséges, hogy ez for­dult meg a fejében. De a cigányfiatalok mintha nem értenék, mire céloz úti­társuk, mert az egyik fiú visszakérdez:. — Ezt meg hogy érti? Míg Kocsi Istvánná tenniva­lóikat sorolja, egymás után ér­keznek a tápiószeLeiek. Farkas Menyhért a fia anyakönyvi ki­vonatáért jött, Lovas Jánosné nyilvántartási szelvényért. A fiatalember Szabó László ez utóbbin bosszankodik; ennyi felesleges munka, hiszen van dolguk elég. Félfogadás otthon A következő látogató fiatal- asszony, kislányával jött. Ott­honosan mozog, pedig most van itt először. — Kalmár Gusztávné va­gyok. Hogy miért jöttem? A lányomnak, aki négyéves, nincs nyilvántartó lapja, azt kér­nék egyet, azonkívül ha már itt járok, megkérdezem, nincs e valami munka. Van állásom, a Zöldértnél vagyok eladó. A munkatársam azonban beteg, helyettesítést nem kapok, nem bírom egyedül. Itt talán tud­nak segíteni Míg az igazgatási csoport­nál egymásnak adják a kilin­cset az ügyfelek, az ipari, me­zőgazdasági és kereskedelmi csoport irodájában a főelőadón, Jónás Sándoron kívül nincs senki. — Hozzánk naponta mind­össze ketten-hárman jönnek, a forgalom mégis nagyobb, én otthon is fogadok — mondja Jónás Sándor. Be-bekopogtat- nak hozzám néha még este is, tanácsot kérnek, nem harag­szom érte, jólesik a bizalom. — Legutóbb ki járt itt az irodájában? — Egy házaspár, fél órája mehettek el. A földjük miatt jöttek, felajánlani. Egyre gya­koribb, hogy a földtulajdono­sok az államnak adják a föld­jüket A területen is A gazdálkodási csoporthoz bekopogva, egy fiatalasszony tekint fel az iratokból: Sárkö­ziné Takács Mária az 1979. évj költségvetést készíti. — A legnagyobb forgalom mindig az igazgatási csoport­nál van — magyarázza Mol­nár János, a tanács elnöke. — És önnél? — Hozzám is sokszor benyit­nak, tanácsiért valami fontos intéznivalóért, vagy éppen csak üdvözölnek, hiszen mond­tam már, ismerjük egymást a helyiekkel. Általában 11 óráig mindennap itt vagyok, utána a községet járom, az üzemeket, tsz-t A munka ott folytatódik. Koffán Éva A Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Kutató Inté­zetében rendszeresen kísérleteznek akusztikai berendezések­kel. A kísérletek többségét a gyártó cégek felkérésére — a termékek minőségének javítása érdekében — végzik. A vizs­gálatokhoz úgynevezett zengő és süket szobák állnak rendel­kezésre. Balaton József felvétele Egy év mérlege Eredményes városszépítés Népfrontaktívák Szentendre közéletében. A Hazafias Népfront szent­endrei bizottságának legutób­bi ülésén Turcsányi Imréné titkár ismertette az elnökség beszámolóját az évi munkáról. A népfront tevékenységének gerincét az MSZMP XI. kong­resszusának határozatai és a HNF VI. kongresszusának ál­lásfoglalásai adták. A fórumok és rétegtalálkozók alkalmat nyújtottak arra, hogy a vá­lasztók elmondják javaslatai­kat, véleményt cseréljenek po­litikai, gazdasági és kulturális életünk vezetőivel. A legna­gyobb érdeklődés a városfej­lesztési tanácskozások iránt nyilvánult meg. Pannónia te­lepen 160-an, ízbégen 140-en, a belvárosban pedig 110-en vettek ezeken részt. A rétegta lálkozók közül elismeréssel kell szólni az egészségügyi dol­gozók és a nyugdíjasok fóru­máról. Ismeretterjesztők és kertbarátok A népfront részt vállalt a kisiskolások neveléséből is. Az első osztályba induló gyere­kek szüleivel beszélgettek az iskolába járás testi, lelki, szel­lemi követelményeiről. Az idén 980 szentendreit tájékoz­Jegyzet (ßeßulladt párbeszéd — Ügy, hogy nálunk min­denki oda ül, ahova akar. Ahol helyet talál — magyarázza az idős ember. — Hát persze, hogy oda ülünk, ahová akarunk — mondja az egyik fiú. A férfi most már folytatni kényszerül a párbeszédet, no­ha innentől kezdve, érezhető a hangján, legszívesebben hallgatna. Érzem, megbánta már, hogy egyáltalán kinyitot­ta a száját. De a fiú utolsó megjegyzése felszólító jelle­gű, s az esetleges félreértést is tisztázni kell. — Én csak azért mondtam, amit mondtam, mert amikor felszálltak, a felesége azt mondta, hogy oda, előre nem szabad ülni. Csak azt akar­tam mondani, hogy oda ülnek, ahova akarnak ... — Nem a feleségem! — mondja a fiú. Az öregember kutyaszorító­ba került, tréfálkozó hang­nemmel próbálkozik: — Nocsak! Nem is fogadná el feleségnek? — Hogy fogadnám el!? — kérdi a fiú. ■— A húgom! — Ja! Az más! Ezt nem tudhattam... És itt befullad a párbeszéd. Semmit sem sikerült tisztáz­ni, vagy legalábbis nincs rá bizonyíték, hogy sikerült vol­na. Az öregember talán azt gondolja: én megtettem a ma­gamét, többet is, mint ameny- nyit el lehet várni az ember­től, és tessék, ez a hála. Hát érdemes!? De mire gondolnak a ci­gányfiatalok, mi játszódhatott le bennük a párbeszéd alatt? Vajon megértették-e, hogy valami szép dolog történt, hogy egy ember — érdek nélkül! — a védelmükre kelt. Vagy csak zavarba jöttek és zavarukban ennyit tudtak mondani? Vagy úgy érezték, hogy valaki beléjük akar köt­ni, minden ok nélkül, hiszen ők rendesen viselkedtek, nem csináltak semmi rosszat... A buszon csend van, az uta­sok gondolataikba mélyedten hallgatnak. Csak találgatni le­het, melyikük mit érez, mit gondol. Hatos Erzsébet tatott a népfront várospolitikai és egyéb, közérdeklődésre szá­mot tartó témáról. A településfejlesztő társa­dalmi munkából a népfront, valamint a Kertbarátok és Kis- tenyésztők Társadalmi Szövet­sége is kivette részét. A szö­vetség előadásaira ezren vol­tak kíváncsiak, ezen kívül há­rom kiállításon mutatták be termékeiket. A környezet vé­delmi bizottság munkatervét folyamatosan valósította meg, s bár az idén tisztább, virá­gosabb utcák fogadták a Szentendrére látogatókat, még mindig van mit tenni. Ugyan­csak társadalmi munkában készül Szentendre első öregek napközi otthona. A mozgósí­tásban az izbégi körzeti nép­frontbizottság jeleskedett, és az épület tervezésében és né­hány szakipari munkában fel­adatot vállaltak az építéstudo­mányi intézet munkatársai. A HNF ezen a nyáron is sokat munkálkodott a Szentendrei nyár és az izbégi juniális si­kerén. Erősödő a kapcsolata a város közművelődési intéz­ményeivel. A politikai isme­retterjesztésben a körzeti nép­frontbizottságok és a pártszer­vezetek együttesen tevékeny­kedtek. Környezetvédők, jutalom az őrsöknek A nőbizottsággal közösen sikeres előadássorozatot ren­deztek, és együtt készülnek a gyermekek nemzetközi évéie is. Jól sikerült az idei gyer­meknap, több mint 1500 isko­lás és óvodás korú számára szerveztek tartalmas progra­mot. S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára, Szentendre város országgyűlé­si képviselője hozzászólásában elismeréssel szólt a helyi nép­frontmunkáról. Elmondta, hogy ma az emberek szívesen vesznek részt a településszé­pítő munkában, s ezt Szent­endrén is jobban ki kell ak­názni. Simon Jánosnak, a szent­endrei városi pártbizottság el­ső titkárának véleménye sze­rint 1978-ban színvonalas, szer­vezett és folyamatos volt a népfront munkája. Heim György, a szakmaközi bizott­ság elnöke a környezetvédel­mi munkát értékelte dicsére­tesnek, és egyben felajánlotta, hogy az iskolákban tevékeny­kedő környezetvédelmi őrsö­ket a jövőben a szakmaközi bizottság jutalmazni fogja. — Mi a legfontosabb? — A türelem — válaszolja Tóth Tibomé, az adóügyi cso­port előadója. — Tudom, ezzel nem mondok újat, de mégis ez a legfontosabb. Eleget ten­ni a szigorú értelemben vett ügyintézésnek, ez kevés. Több kell, megértés és figyelem. Három éve dolgozom itt a tá- piószelei tanácson és még ugyanazzal az örömmel várom az ügyfeleket, mint az első na­pokban. Remélem, sokáig tart ez az érzés. Lehet, hogy sze­rencsém van, nekem való ez a munka. r Ev végi adózók — Sokan jöttek ma? — Eddig hárman voltak, a forgalom most csekély. Aki még nem fizette be az adót, annak felszólítást küldtünk. Az adóval egyébként egy a baj, nehéz időben behajtani. A késedelem pedig nemcsak nekünk jelent felesleges mun­kát és fáradságot, hanem az adózóknak is. Megemlíteném még, hogy a legtöbb problé­ma a nyugdíjasokkal van. Er­ről egyébként nem ők tehet­nek; a jövedelmük kevés, táj­ién részletfizetési kedvezmény segítene rajtuk. Beszélgetésünket kopogta­tás szakítja félbe. Idős em­ber érkezik. — A szemétszállítási díj mi­att jöttem — mondja, s resz­kető kezével kabátja zsebé­ben az iratokat keresi. — Nem hozzánk tartozik Sándor bácsi — válaszol Tóth- né —, de üljön csak le, majd elintézem — s kimegy a szo­bából. Térjék Sándor a botját a szék mellé támasztja, majd leül: — Már 81. évemben járok, kevés a pénzem, nem szívesen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents