Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

Ellenőrzések a hármas ünnep előtt ■ ■ Összehangoltan, előrelátóan A kereskedelem felkészült a nagyobb forgalomra Vácott a kereskedelemnek a a karácsonyi és az újévi ün­nepekre, a korábbi évekhez képest, jobban fel kell ké­szülnie, mert a jövő hét vé­gén, gyakorlatilag három \mun- kaszüneti napra szükséges az ellátást folyamatosan biztosí­tania. Vajon sikerül-e? Varga Józseftől, a városi tanács kereskedelmi felügyelő­jétől kaptuk a következő tá­jékoztatást: — Az üzletek várhatóan az ünnepek előtti utolsó munka­napon zsúfoltabbak lesznek, ezért az ellátást körültekintő­en megszerveztük. A kereskedelmi és az élel­miszeripari vállalatok igaz­gatóival idejében egyez­tettük az ünnepi felkészü­lést, közösen megbeszél­tük a teendőket. A nagy forgalomra való te­kintettel, szükséges volt a jól összehangolt munka, mivel az élelmiszeripar és a kereskede­lem kölcsönösen egymásra utalva teljesíti feladatait. — A húsipar tőkehúsból ele­gendő mennyiséget ígér, de virsliből, debreceniből sem lesz hiány. Több kerül az üzletek­be füstöltáruból is, mint ju­tott a korábbi esztendőkben. Baromfit szintén kellő mennyi­ségben kapnak az élelmiszer- üzletek, halból a tavalyi meny- nyiség 120 százalékát ígérik a szállítók. Helyszíni felmérése­ink és egyeztetéseink szerint, száraztésztából, lisztesárukból, konzervből. csomagolt liszt­ből, halkonzervekből, cukor­ból, margarinból, édesipari termékekből nagyobb lesz a kínálat, mint a korábbi évek­ben volt. Fenyőfát máris nagy mennyiségben árusítanak a 10-es ABC-áruház közelében, a piac területén, a több csator­nás beszerzési rendszer kedve­zően éreztette hatását. , — Szaloncukorból a kínálat megfelelő, a zselés kivételével. Jártunk a ZÖLDÉRT raktá­raiban. Burgonyából, zöldségfé­lékből, almából jut ele­gendő az ünnepi ebédhez. A déligyümölcs-ellátás rosz- szabb, mint 1976/77-ben volt, a kereskedelem előrelátó kész­letgazdálkodással teszi kevés­bé észrevehetővé. A FÜSZÉRT előjelentése szerint, borból, import sörből nem lesz hiány. Pezsgőt is szállítanak, bár a fajtaválaszték kisebb az igé- nyeltnél. — A felkészülés után, az áruszállítást, az ellátást és az üzletek nyitvatartását is rend­szeresen ellenőriztetjük a hát­ralévő két hétben. P. K. Elbúcsúzó és új igazgató A Váci Közgazdasági Szak- középiskola igazgatóját, dr. Molnár Mihályt, aki 1979. ja­nuár 31-én vonul nyugállo­Kihasználják az enyhe időt Még a keményebb fagyok beállta előtt szeretnék befejezni a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei a Forte gyár előtti útszakasz aszfaltozását. Kihasználva az enyhe idő­járás adta lehetőséget, gyors ütemben halad a munka. Barcza Zsolt felvétele mányba, tantestülete körében, szeretettel, ünnepélyesen kö­szöntötte a Pest megyei Ta­nács művelődési osztályának képviseletében Vörös Géza osztályvezető-helyettes és Csikós Tóth Ágnes középisko­lai tanulmányi felügyelő. Vörös Géza elismerő han­gon méltatta az igazgató 30 éves váci, kiváló pedagógusi, 21 éves eredményes igazgatói működését. Munkássága so­rán számtalan jól képzett közgazdász került ki az isko­lából. A nyugalomba vonuló igazgatónak ekkor nyújtották át' az oktatási miniszter ki­tüntetését, a Pedagógusi Szol­gálati Emlékérmet. Egy időben válik ki az is­kola állományából és nyug­állományba vonul Koós Lászlóné igazgatóhelyettes, ö is hasonló lelkiismeretességgel dolgozott, mint jó pedagógus, s mint igazgatóhelyettes, mindenben messzemenően se­gítette az igazgató munkáját. Búcsúzóul az idei pedagógus­napon miniszteri dicséretet kapott. Ezután nyújtotta át Vörös Géza a kinevezést az új igaz­gatónak, Rátóti Józsefnének, aki az iskola vezetését január 1-től veszi át. A PEST MEGYEI HÍRLÁ A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁ XXII. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM »LcWfjri.ivrj ■ j> >*/• VAROS RÉSZÉ RE 1978. DCEMBER 17., VASÁRNAP Mi készül Kemencén, a szakszövetkezetben ? Fejlesztik a szolgáltatást Már szinte minden pesti színházban dolgoztak Az ötvenes évek elején nagy nehézségekkel, alig 15 szak­ember összefogásával alapozó­dott meg Kemencén az a vál­lalkozás, amely napjainkra csaknem 300 munkáskezet fog­lalkoztató szakszövetkezetté nőtte ki magát. A megalakulás óta több mint negyedszázad telt el. Az évek nemcsak si­kereket, buktatókat is hoztak, de a közösség nem csupán a váci járásban, hanem az or­szágban is hírnevet vívott ki magának. Hogyan jutottak idáig? Ér­ről beszélgettünk Molnár Gé­za elnökkel és Bedros János műszaki vezetővel. — Két évvel ezelőtt ünnepel­tük a szövetkezet 25. születés­napját, s akkor már 35 millió forintos termelési értékről szá­molhattunk be a tagságnak — emlékezik vissza az elnök. — Jó eredménynek tartjuk, amely bizonyítja a dolgozók szorgalmát is. — Milyen ágazatai van­nak jelenleg a szövetkezet­' nek? — A mi kis üzemegységünk kooperációs, bér- és egyéb szol­gáltató jellegű munkát vállal. A szakosodás is ennek megfe­lelően ment végbe. Először is az építő- és szakszerelőipari tevékenységről kell ' beszél­nünk, mivel az erre az évre tervezett 42 millió forintos össztermelési értékből a leg­nagyobb, 18 millió forint ér­tékű munka produktuma esik a két ágazatra. Építőipari rész­legünk, sajnos, nagyon keve­set dolgozik helyben. Igaz, az idén a szomszéd községben, Bernecebarátiban, 1 millió 700 ezer forintos beruházásra szer­ződtünk, egy vegyes hasznosí­tású tornatermet építünk, még ebben az évben át is ad­juk. Ez a részlegünk egyéb­ként többnyire, a járás köz­ségi tanácsainak megrendelé­sére, szociális intézmények át­építését, tatarozását, eseten­ként új épületek felépítését vállalja. — Mégis, mit tekintenek fő tevékenységüknek az építők? — Semmiképpen sem az új" építkezéseket, annak ellenére, Az első versenyen Rendszeres gyakorlás — siker Nagy érdeklődéssel kísért karateverseny zajlott le a Zsámbéki Tanítóképző Főis­kolán, a váci karateklub hét­tagú csapata és a budapesti MÉLYÉPTERV együttese kö­zött. Az összecsapás két forduló­ból állt, az elsőt 4:3 arányban a váci csapat nyerte meg, na­évvel, igazságot osztó végzése után, ismét a bu­dai pasához fordulnak a nagy­marosi ariánusok, papjukkal együtt: védelmet kérnek a hatalmaskodó magyar végvári katonák zaklatásaival szem­ben, ami leginkább hitük miatt érhette őket. Levélváltás Vejsz basa, érdekükben, le­véllel fordul Forgách Ferenc dunántúli főkapitányhoz, aki 1579. október 12-én kelt vá­laszában az alábbiakat ír­ja: „Maros istennek kegyel­méből, szintén úgy a mi ke­gyelmes urunké, mint szinte az ti császárotoké, szabad mi­nekünk is ott gonosztevő em­bereket megbüntetnünk, az ottvaló pap az mi hitünknek káromlója, annak felette az két fél között háborúság szerző, azért ennek utána is, ha kezünkbe akad, megbün­tetjük az ő érdeme szerent. Vannak őnála nélkülis egy- nehányan gonosz emberek, kik mostis az várost feltámasz­tották volt az mi népeinkre, kiket megbüntetnünk nagyon nehéz ne legyen." A levélben említett pap nyil­ván a Trombitás által párt­fogolt Csapó György prédiká­tor. Az ügy ezzel nem zárult le. Két év múlva Ali budai ba­sa Rudolfhoz fordul, 1581. augusztus 19-én írt levelé­ben. Kéri a királyt, hogy a marosiakat védelmezze. For­gách Ferenc nagyon meg­nyomorgatta őket, most is 35 ház Maroson elégett, szünte­len égetéssel fenyegeti For­gách a települést. Ha nincs védelem, lakóit máshová szál­lítják. 1584-ben Lichtenstein veze­tett követséget Konstantiná- polyba. Naplója szerint, Esz­tergomtól Belgrádig népes magyar községeket talált, me­lyekben minden kapható volt, s a lakók a maguk protestáns Ellenreformáció a város környékén Forintok a budai basának A nagymarosi ariánusok megpróbáltatásai templomaiban bántatlanul gyakorolhatták vallásukat. Három évvel később, Lu- benau követsége útján írja Marosról, hogy lakói mind ariánus hitben vannak, te­hát Forgách retorziója ellené­re is megmaradtak hitükben és helyükön. Az antitrinitáriusok közép­iskolái a hódoltságban Pé­csett, Nagyharsányban és Ma­roson működtek. Hasonlóan latin iskolák lehettek, mint a váci. 1559-ben Maros össze­írásában szerepel, János, Ja­kab, Péter, György és egy másik János nevű diák, mind nős. Számuk feltűnően nagy, a lakosságéhoz viszonyítva, több közülük tanítással fog­lalkozhatott. Ajándékért — oltalom Közelebbről nem ismerjük, hogy Maroson túl, a Környé­ken hol vert még gyökeret az ariánus irány, melyre Trombitás kényszerítette is alattvalóit. Az bizonyos, hogy Vác, Szokolya, Kösd meg­marad a helvét irányzat mel­lett, sőt, Vác a központja az 1580-as évektől annak az es- perességnek, mely Oroszitól Szentmártonkátáig, 23 refor­mátus eklézsiát foglal magá­ban. A XVI. század második felében a királyi Magyarorszá­gon megindult ellenreformáció itt, a hódoltságban nem ér­vényesülhetett. Amikor, a tizenötéves háború folyamán, Esztergomot a mieink visz- szafoglalják, majd Vác is kezükre kerül, 1599-ben Ru­dolf császár azt írja Pálfinak, bízik benne, Esztergomban nem terjed az eretnekség. Mátyás főherceg pedig taná­csot kért, hogyan lehetne ki­űzni a protestáns prédikáto­rokat? Vácott, Bocskai támogatása nyomán megerősödött a re­formátusók helyzete, majd Bethlen Gábor kel védelmük­re. A XVII. század első felében arra irányul kísérlet, hogy a katolikus egyház ismét meg­vesse lábát a teljesen pro­testánssá lett Duna—Tisza közti hódoltsági területen, mely a váci püspökséghez tartozott. Draskovits György püspök 1630—35 között néhány falujának (Kösd, Szada, Ve­resegyház) lakóit arra akar­ja rábírni, hogy pár száz fo­rintot adjanak össze, azzal a budai basától szerezzenek menlevelet s a menlevél bir­tokában, plébánost vigyenek be falvaikba. „Draskovics ő nagysága azon volt minden tehetségivei, hogy a prédiká­torokat onnan kivetvén, kato­likus plébánusolcat vinni he­lyekben, de a keresztény job­bágyok, kálvinisták lévén, minden akarattyát semmivé tették, alattomban ajándékok­ul az töröktől segítséget kér­vén, akik nagy veszedelmek­kel fenyegetvén az oda me- ■ nendő papokat nem bocsát- ták oda. Es némelyek az most nevezett püspököt helyében azon igyekezni mondották. Az mint a levelek megmutattyák, melyek a többi között megta­lálható.” Az ajándékok nyomán te­hát a reformátusok szereztek több oltalomlevelet a budai basától. 1662-ben, amikor Ma­rosi G. János fóti prédikátort esperessé választották, átadták neki megőrzésre Murát basa és Kara Murát basa, vala­mint a budai mufti (jogtudós) leveleit, „melyeket mint sze­me fényét úgy tartott a si- nodus” Licenciáfusok Pest megyében a katolikus hitélet csak a XVII. század közepén kezd újjáéledni. Kecskeméten Ferenc-rendi szerezetesek telepednek le, akik a Galga-völgyén elszór­tan élő híveiket is felkeresik. Ott ugyanis Eszterházi Miklós nádor birtokán, a bujáki ura­dalomhoz tartozó Túrán, Ba­gón, Hévízen és Mácsán, előbb eléggé rendszertelenül gon­dozzák híveiket. A század második felétől licenciátusokat találunk eze­ken a helyeken, akik egysze- mélyben tanítók és bizonyos papi teendők végzésére is fel­hatalmazottak. Püspökhatvan­ba 1653-ban licenciátus ke­rült tanítónak. Az 1686 előtti időből név szerint ismerjük Sebastiáni János diákot, aki Püspökhatvanban tanító és licenciátus. 1675-ben Pongrácz püspök Infirmációjában szere­pel név szerint a Bagón, Du­nakeszin, Hévizgyörkön és Galgamácsán működő licenciá­tus, de plébánosa még Vác- nak sincs ebben az időben, csak 1689-től, amikor a refor­mátusok vallásgyakorlatát Dvornikovits püspök megszün­teti. Jakus Lajos gyón kemény küzdelemben. A fordulók közti szünetben a pesti csapat tagjai rövid judó- bemutatót tartottak. A második forduló össze­csapásai már vesztettek látvá­nyosságukból, vontatottabbak Voltak a kümiték. Végül is, nagyon szoros küzdelemben, a váciak nyerték meg ezt a for­dulót is (4:3). A váci csapatt fennállása óta először vett részt verse­nyen, tagjainak nincs tapasz­talata. A klub csak fél éve jutott állandó edzéslehetőséghez. Azelőtt kőpadlós folyosón, né­ha tornateremben vagy gyári művelődési teremben folytak az edzések, a lelkesedés azon­ban átsegítette az alapító ta­gokat a nehéz időszakon, mi­után az Egyesült Izzó váci gyára KISZ-titkárának, Si­mák Attilának segítségével, állandó használatra megkap1- ták a gyár tornatermét. A rendszeres gyakorlásnak kö­szönhető a mostani ered­mény is, amit nagyon felké­szült és erős csapattal szem­ben értek el a klub tagjai. Köszönet a Zsámbéki Ta­nítóképző Főiskola KISZ- szervezetének, Börzsei István tagozatvezetőnek és Albert László testnevelő tanárnak, akik lehetővé tették a ver­seny színvonalas lebonyolítá­sát. Weixelbaum János HÍREK - HÍREK - HÍREK — Közművelődési tanácsko­zás lesz hétfőn, december 18- án, délután egy órakor, a vá­ci Madách Imre Művelődési Házban. A vitaindító Végh Károly igazgató. Ez alkalom­mal jutalmazzák meg azokat, akik a művelődésben kiemel­kedően dolgoztak. — A Budapesti MÄV Szim­fonikusok adnak hangversenyt december 19-én, kedden, este hét órakor Vácott, a művelő­dési központban, Oberfrank Géza vezényletével. Közremű­ködik Dráfi Kálmán (zongo­ra). hogy az előző években sok ilyen beruházást vállaltunk — mondja a beszélgetéshez kap­csolódva Bedros János, majd hozzáteszi: — Minden szövet­kezetnek a szolgáltatások, va­lamint a kiegészítő iparágak feladatköréhez tartozó munká­latokat kell elsősorban elvé­geznie. — Mint már említettem — folytatja a szövetkezet elnö­ke —, a másik legfontosabb feladatunk a szakszerelés. A lakatosműhelyben ugyancsak nyolcán dolgoznak, de nagyon sokféle munkát vállalnak, a vízvezeték-szereléstől kezdve, a fűtőtestek beépítéséig. — Mivel foglalkoznak a szövetkezet lányai és asz- szonyai? — Kizárólag nőket foglal­koztat a Ganz és Iklad részle­günk, melyben bérmunkában, motortekercseket készítenek, valamint az üvegdaraboló, melyben az Egyesült Izzó vá­ci gyárának elektromos csövek gyártásához üvegcsöveket csi­szolnak, darabolnak. — Szövetkezetünkben, ahogy az előbbiekben már utaltam rá — vette át a szót a mű­szaki vezető —, a szolgáltató részlegek fejlesztését kell min­denek előtt szorgalmaznunk, jóllehet nem mindig gazdasá­gosak. — A híradástechnikai és a háztartási gépek javíttátá- : sa sokfelé gondot okoz. Ügyfeleik elégedettek-e az önök munkájával? „ — Igyekszünk, tőlünk telhe­tőén, a lehető legjobban kielé­gíteni az igényeket. Ramovill- tevékenységünk is ezt a célt szolgálja, importált elektro- auksztikai készülékek, vala­mint háztartási gépek, kismo­torok, kerti traktorok garan­ciális javítását vállalva. — Milyen nagyobb beruhá­zást igénylő tevékenysé­get folytatnak az említet­teken kívül? — Jelentős termelési értéket számolhat faipari részlegünk is — hangzott Bedros János vá­lasza. — Két ágazatának, a fatömegcikk és asztalos rész­legnek kereslete mindig nagy volt. A fatömegcikk-részleg 2 millió forint körüli értéket tér­inél évente. Többnyire tőkés exportra dolgozik, jelenleg an­gol piacra hús- és zöldségvá­gó, valamint reggeliző desz­kát készít. Az asztalosok, egyé­ni igények szerint, olyan bel­sőépítészeti berendezéseket ál­lítanak elő, amilyeneket a kereskedelem nem forgalmaz: falburkolatok, álmennyezetek, beépített szekrények, totózó-; lottózó pultok, pénztárfülkék kerülnek ki kezük alól. El­mondhatom, hogy alig van Budapesten olyan színház, melyben ne dolgoztunk volna, és jövőre újra, mintegy 300 ezer forintot érő munkát vég­zünk a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában. — Mit ígér a jövő? — Űjabb megrendeléseket. N. P. I Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Áfra Tamás, ked-. den dr. Gulyás Zoltán, szer­dán dr. Kiss Péter, csütörtö­kön dr. Kovács Pál, pénteken dr. Csömör Pál, szombaton és vasárnap dr. Gulyás Zoltán tart orvosi ügyeletet Vácott^1 a régi kórház épületében (Március 15. tér 9.). Az éjszar kai és ünnepi ügyeletet telje­sítő orvosokat a 11—525-ös te-’ lefonszámon is lehet hívni. A beosztás hétközben meg- változhat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents