Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-16 / 296. szám

Jóváhagyta a megyei tanács A °®* rr r • 1 *®Ijl * fi f j©¥0 evs Mtsegvetes és a fejlesztési alap terve Jelentés a kiemelt mezőgazdasági ágasatok fejlesztéséről Pénteken a megyeháza dísz­termében tartotta idei utolsó ülését Pest megye Tanácsa. Napirend előtt dr. Mondok Pál tanácselnök jelentést tett az 1978. szeptember 29-i ta­nácsülésen elhangzott inter­pellációk nyomán foganatosí­tott intézkedésekről. Ezt köve­tően a testület meghallgatta és tudomásul vette a Pest megyei választási elnökség be­számolóját az 1978. október 8-i időközi választásokról. Amint a beszámolóból kide­rült, az időközi tanácstagi vá­lasztások 51 községi és 6 váro­si választókerületet érintettek. A jelölőgyűlések jó politikai légkörben zajlottak le, s a résztvevők 16 százaléka fel is szólalt e fórumokon. A név­jegyzékbe felvettek 90,3 szá­zaléka adta le szavazatát a választás napján, s az újonnan megbízott tanácstagok között a korábbiakhoz kéjest meg­nőtt a nők, a fiatalok és a fi­zikai dolgozók aránya. Uj tanácstagokat és elnökhe.yeUcst választottak Szintén napirend előtt a megyei tanács ügyrendi bi­zottsága tett jelentést a meg­üresedett megyei tanácstagi helyek beltöltéséről. Lemon­dások miatt három településen kellett a megyei testület új tagját megválasztani. Valkó nagyközség közös tanácsa Papp Mihályt, a vácszent- lászlói Zöldmező Termelőszö­vetkezet főállatteriyésztőjét, a túrái nagyközségi tanács Csonka Tibort, a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság igazgatóját, az aszódi nagyközségi közös tanács pedig Szeszenka Ká­rolyt, a Pest megyei Hadki­egészítési és Területvédelmi Parancsnokság vezetőjét meg­választotta megyei tanácstag­nak. Az ügyrendi bizottság je­lentése szerint a három új megyei tanácstag jelölése a választási törvényben előírt rendelkezésnek megfelelő, és így a megyei tanács Papp Mi­hály, Csonka Tibor, Szeszenka Károly megyei tanácstaggá választásának törvényességét megállapította. Ezután az elnöklő dr. Mon­dok Pál bejelentette, hogy Lakatos Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese felmenté­sét kérte, mivel a Miniszter- tanács november 15-i hatály- lyal mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettessé nevezte ki. A megyei tanács Lakatos Tibor kérését teljesít­ve felmentette tanácselnök­helyettesi tisztségéből, egyút­tal a megyei tanács mezőgaz­dasági, élelmezésügyi és szö­vetkezeti bizottsága elnöki tisztéből is. Több mint öt esz tendőn át végzett elnökhelyet­tesi munkáját a testület meg­köszönte, s Lakatos Tibor eredményes tevékenységét jegyzőkönyvben örökítette meg. Dr. Mondok Pál ezután ismertette a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsága javaslatát a megyei tanács új elnökhelyettesére. A testület erre a tisztre Csonka Tibort, a Ceglédi Állami Tangazda ság igazgatóját javasolta meg választani. A megyei tanács egyhangúlag szavazta meg a javaslatot, s Csonka Tibort 1979. január 15-i hatállyal a megyei tanács elnökhelyette­sévé, egyben a megj'ei tanács mezőgazdasági, élelmezésügyi és szövetkezeti bizottsága el­nökévé is megválasztotta. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Előterjesztések és hozzászólások A megyei tanács ezután el­fogadta ülése napirendjét. En­nek megfelelően került sor Pest megye 1979. évi költség- vetésének és fejlesztésialap- tervének megtárgyalására. Az írásban benyújtott és a ta­nácstagokhoz előzetesen eljut­tatott anyaghoz Vágvölgyi Jó­zsef, a megyei tanács osztály- vezetője fűzött szóbeli kiegé­szítést. A . vitában négyen kér­tek szót, majd a testület a költségvetést és a fejlesztési alap tervét, a szóbeli kiegészí­tést, a felszólalásokra adott választ egyhangúlag elfogadta. Ezt követően azt a jelentést vitatta meg a megyei tanács­testület, amely a kiemelt me­zőgazdasági ágazatok — szarvasmarha- és sertéste­nyésztés, zöldség- és gyü­mölcstermesztés — fejlesztésé­re hozott kormányhatározatok végrehajtásának tapasztalatait összegezte. Az áttekintő írás­beli anyaghoz dr. Gaál Lajos, a tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője fűzött szóbeli kiegészí­tést. A napirend e részének tárgyalásában hárman fejtet­ték ki véleményültet, majd szavazás következett: a me­gyei tanács a jelentést, a szó­beli kiegészítést és a hozzá­szólásokra adott választ egy­hangúlag elfogadta. (A napi­rendnek erről a két pontjáról a lap 3. oldalán adunk rész­letes beszámolót.) Ugyan csalt egyhangúlag hagyta jóvá a testület a me­gyei tanács és szervei 1979. évi munkatervét, valamint azt az előterjesztést, mely megyei tanácstagi helyek területi be­osztását módosította. Végezetül a megyei tanács úgy határozott, hogy tekintet­tel az idő előrehaladtára, a megyei tanácstagok interpellá­cióira a szakigazgatási szer­vek vezetői írásban adják meg a választ. CiroktermesMtés, rendszerben Gyenge földeken, gazdaságosan A szakembereket élénken I Mégis érdemes kísérletezni foglalkoztatják mostanában a hasznos takarmánynövény- azok a biztató lehetőségek, nye]. Az elmúlt évben a ter­amelyeket a takarmánycirok | melési rendszer amerikai termesztése ígér. Az ócsai' 1 rendszer amerikai Hybar Szemescirok Termelési és Hasznosítási Rendszer 1977- ben összesen 10 ezer 39 hek­tárra kötött szerződést a part­nergazdaságokkal, melyek kö­zül a legtöbb Pest megyében található. Ha a szerény technológiai tapasztalatokat vesszük figye­lembe, kísérleti jellegűnek is tekinthetjük a vállalkozást. Annyi azonban bizonyos, hogy a szemescirok nagyon gazda­ságos takarmánynövény, hi­szen olyan földeken termeszt­hető, melyeken eddig csak ro­zsot vetettek, vagy parlagon maradtak. Nagy területeket használnak fel erre a célra például a Duna—Tisza köze gyenge ho­mokján, vagy a Tiszántúl szikes, kötött talaján. A takar­mányozásban a kukoricát, a szóját és az árpát is helyette­sítheti. Az utóbbi két növény nagy része importból szárma­zik, ezek kiváltása tehát kü­lönösen gazdaságos. A szemes­cirok. fehérjetartalma lényege­sen nagyobb, mint a többi takarmányé, fgy a sertés- és baromfihizla­lásban eredményesen haszno­sítható. Mégsem lehet elhallgatni, hogy az eddigi eredmények nem felelnek meg a várako­zásnak. Vérmesebb reményei voltak a gabonaiparnak, lé­nyegesen nagyobb mennyiségre számítottak. Az import vető­magot a kívántnál később kapták meg a gazdaságok, így a betakarítást súlyosan ve­szélyeztette a kedvezőtlen idő­járás. Az idei terv 13 ezer hektár szemescirok termesz­tése volt. Végül is 9 ezer hek­tárt vetettek bei amiből — — elemi károk miatt — csak 8 ezer hektárnyi termést si­került betakarítani. ve­tőmaggal kísérletezett. Ezek közül választják ki azokat, melyeket a jövőben megho­nosítanak. Dr. Bács Barna, a termelési rendszer vezetője el­mondta, hogy nem mindenáron a terü­let növelése a cél, hanem a minőség javítása és a gazdaságosabb termesztés. Azokban a gazdaságokban tehát, ahol a talaj másra is jó, és ahol a technológiai fegye­lem nem szilárd, nem érdemes tovább kísérletezni. Hogy mennyire fontos ez utóbbi kö­vetelmény, arra jó példa Alsó- némedi, ahol az idén 34 má­zsa hektáronkénti termésátla­got* sikerült elérni á tavalyi 6 mázsával szemben. L. G. XXII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM A It A itO PILLÉK 1978. DECEMBER 16., SZOMBAT á szakszervezetek feladata segíteni a hatékony munkát H&wsssi férésé íelssélssiásis es SMQ)¥ ülésén A munkaügyi miniszter a gazdasági problémák megoldá­sának egyik feltételeként em­lítette a munkaerő ésszerű át­csoportosítását. Sok éves ta­pasztalat, hogy a vállalatok jó része munkaerőhiányról ké­szít kimutatásokat. Az új kö­vetelmények alapján bizonyá­ra felismerik majd, hogy munkaerő-feleslegeiket leg­alább ilyen alaposan fel kell tárniuk, s ha eredményesen akarnak gazdálkodni, a feles­leget át kell csoportosítaniuk. A miniszter álláspontja sze­rint jogosak azok a vélemé­nyek, amelyek szerint át kell vizsgálni a munkajogi szabá­lyokat, mert a munkajognak nem egyformán kell védenie a becsületes és a munkáját el nem látó, fegyelmezetlen dol­gozókat. Fejletei a racionális gazdálkodás Doktoravatás a gödöllői egyetemen A Honoris Gtwsa elmei keifen nyeriék el ... Fogadom, hogy magamat tudományos meggyőződésem alkalmazására és nyilvánítá­sára szentelem — hangzott tegnap a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem doktoravató­ünnepségén. A címet 48 dip­lomás kapta meg, közülük ti­zenöten dolgoznak Pest me­gyében kutatóként és gyakor­lati szakemberként. Dr. Cselötei Lászlónak, az egyetem rektorának felkéré­sére dr. Lőrincz József és dr. Huszár István dékánok ez al­kalommal adták át az intézet által- adományozható legma­gasabb kitüntetést is, a Hono­ris Causa doktori címet dr. Zbigniew Muszynskinak, a Varsói Mezőgazdasági Akadé­mia tanszékvezető tanárának és dr. Láng Géza akadémi­kusnak, a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem professzo­rának. Dr. Zbigniew Muszynski tu­dományos munkássága során elsősorban a szerkesztési és technológiai kutatásokban szer- _ zett érdemeket, s többek kö­zött egy — az eddigiektől el­térő rendszerű — forgácsoló- géptípus kifejlesztéséhez adott elméleti útmutatást. Fontos szerepe volt a két egyetem közötti szerződéskötés életre- hívásában, s az ifjúsági cse­rekapcsolatok — szakmai és kulturális együttműködés — megteremtésében. Dr. Láng Géza az ötvenes évek második felében foglalta össze először azokat az elmé­leti és gyakorlati tapasztalato­kat, amelyeknek alapján a nagyüzemi kukoricatermesztés mai technológiája kialakult. Szakmai és tudománypoliti­kai kutatásainak eredménye­it számos tanulmányban, könyvben és ismeretterjesztő cikkben publikálta. A legutób­bi időben főképpen kutatás- szervezési kérdésekkel foglal­kozott. A doktoravató ünnepségen részt vett dr. Somos András, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökhelyettese, dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élel­miszeripari miniszterhelyettes, valamint Plutzer Miklós, a gö­döllői városi párt bizottság el­ső titkára. A tanácsülés utolsó felszó­lalója Havasi Ferenc volt. A Központi Bizottság titká­ra elismeréssel szólt a beszá­molóban és a vitában elhang­zott állásfoglalásokról, ame­lyek — mint mondotta — a népgazdasági követelmények­kel összhangban szorgalmaz­zák a dolgozók érdekében a hatékonyabb munkát, s kifeje­zik a szakszervezetek készsé­gét, hogy sajátos eszközeikkel előmozdítják a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sát. A szakszervezetek támo­gatása is nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy a párt gazdaság- politikája a kívánt eredmé­nyekkel járjon, s minél na­gyobb mértékben megközelít­sük az V. ötéves terv eredeti céljait. A fokozott követelmé­nyeknek éppen az a feladatuk, hogy a helyes gazdaságpolitika végrehajtása során a gyakor­lati életben tapasztalat hibá­kat minden szinten minél előbb kijavítsák: gyorsabban javuljon a termékstruktúra, nagyobb gondot fordítsanak a munka minőségére, hatéko­nyabbá váljék a gazdálkodás, ne költsenek egy fillért se ar­ra, ami felesleges, becsüljék meg mindenütt a jó munkát, s a viszonylag szerény bér­fejlesztésből azok részesülje­nek, akik az átlagosnál job­ban dolgoznak. Minden erőt összpontosítani kell a hibák felszámolására, a versenyképes termékek előál­lítására, az importtakarékos­ságra, s minden egyéb feladat elvégzésére, amely alkalmas arra, hogy az ország túljusson a külkereskedelmi egyensúly hiányából fakadó problémáin. Havasi Ferenc hangsúlyozta, hogy lényegesen javítani kell a gazdaságirányítás napi gya­korlati munkáját, beleértve a szervezés korszerűsítését, a munkaerőgazdálkodást, a vál­lalati bérpolitikában pedig a messzemenő differenciálást. A kormányzat ismert módon a szabályozórend­szer módosításával, ahol pedig szükséges, hatósági in­tézkedésekkel is az új köve­telményeknek megfelelő mun­kára, gazdálkodásra ösztönzi, sarkallja a vállalatokat. A legfontosabb azonban a politi­kai nevelőmunka, vagyis az a törekvés, hogy a dolgozó kol­lektívák mindenütt világosan megismerjék az intézkedések okait és céljait. Ebben segít­hetnek a legtöbbet a szakszer­vezetek. Pártvezetők látogatásai KÖZÉLET Balról Jobbra: dr. Láng Géza Causa doktori1 cím átvétele után. Zbigniew Muszynski a Honoris Báréra Zsolt felvétele Az MSZMP Központi Bizott­sága táviratban üdvözölte a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságát, a Len­gyel Kommunista Párt meg­alakulásának 60. évfordulója alkalmából, Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete ebből az alkalomból pénteken sajtótájé­koztatót tartott a Lengyel Kultúra Házában. J. Kazimour, a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság Sta­tisztikai Hivatalának elnöke tegnap befejezte hivatalos tár­gyalásait Budapesten. A ven­dég Bálint József államtitkár­nak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének meghívásá­ra tartózkodott hazánkban. Adolf Iiohouíek, a Cseh Szocialista Köztársaság mun­ka- és szociális ügyek minisz­terhelyettese csehszlovák mun­kaügyi küldöttség élén tartóz­kodott hazánkban. A delegáció befejezve tanácskozásait, teg­nap elutazott a magyar fővá­rosból. A szakszervezeti mozgalom is támogatja azokat a törek­véseket, amelyeknek célja, hogy javuljon a népgazdaság egyensúlyi helyzete, hatéko­nyabbá vallják a munka, a gaz­dálkodás — hangsúlyozta be­számolójában Juhász Ottó, a SZOT titkára. Fontos követel­mény, hogy mindenütt terv­szerűen vezessék és szervezzék a munkát. Alapvető érdeke valamennyi dolgozónak, hogy javuljon a termékstruktúra, jó gazda módjára bánjanak az anyaggal, energiával, és az emberi munkát is a leghaté­konyabban használják fel. A feladatok teljesítése az ország gondjai ellenére is biztosítja az elért életszínvonal megszi­lárdítását, illetve további mér­sékelt ütemű emelését. A bér mögött mindenütt megfelelő teljesítménynek kell lennie, a vállalat jövedelme csak akkor növekedhet, ha a hatékony­ság is fokozódik. A szakszer­vezeteknek fontos feladatuk, hogy segítsék az eddigieknél differenciáltabb anyagi ösz­tönzést. Mindenütt, ahol a fel­tételek adottak, szorgalmazni kell a minőségi bérezés beve­zetését, illetve kiterjesztését. A szakszervezetek elsősorban azért támogatják a reális munkanormák kialakítását, mert ezek egyben az igazságos bérezést teszik lehetővé. Ugyanakkor helytelennek tar­tanák, ha a bérezésnél kizáró­lag a teljesítményszázalékokat vennék figyelembe. A dolgo­zók anyagi és erkölcsi elisme­résekor az a döntő, hogy ki milyen minőségű munkát vé­gez, hogyan segíti a kollektíva törekvéseit. A beszámolót széles körű vita követte. A vitában felszó­lalt Trethon Ferenc is. A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken meg­vitatta, hogy a szakszervezeti mozgalom hogyan segítheti a leghatékonyabban az 1979. évi népgazdasági terv tel­jesítését. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter is. Alegsiíérdítva elért eredményeinket nagyüzem munkájával ismer­kedett. ★ Gyenes Andrus, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken Bács-Kiskun me­gyébe látogatott. Kecskeméten a Bács-Kiskun megyei műve­lődési központ munkájával ismerkedett, majd a városi ta­nácshoz látogatott. Ezután megtekintette az 5000 négy­zetméter alapterületű kecske­méti új piaccsarnokot. Láto­gatása a Baromfifeldolgozó Vállalatnál folytatódott, majd délután a tudomány és tech­nika házában megyei kommu­nista aktívát rendeztek, ame­lyen Gyenes András a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről tartott előadást. A lá­togatás az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti telepén fejeződött be. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra csütörtökön és pénteken kétnapos látogatást tett Szol­nok megyében. Jászberényben a Hűtőgépgyárba látogatott, ahol tájékozódott az 1978. évi feladatok teljesítéséről, az 1979. évi tervekről, valamint a párt- szervezetek gazdasági múnkát segítő tevékenységéről. Dél­után Szolnokon folytatódott a program: a Központi Bizottság titkára a városi tanács szék­házában a megye vezetőivel folytatott eszmecserét, idősze­rű kérdésekről. Pénteken részt vett és fel­szólalt a megyei pártbizottság ülésén. A kétnapos program befejezéseként délután a martfűi Tisza Cipőgyárat ke­reste fel, s a több mint hat­ezer dolgozót foglalkoztató

Next

/
Thumbnails
Contents