Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-02 / 284. szám
1978. DECEMBER 2., SZOMBAT SESct -m \^ungp Tollak, írónők Kelendők a PEVDI szentendrei gyárának írószerei. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az év elején tervezett mennyiségnél jóval többet szállítanak a belkereskedelemnek. így előreláthatóan 95 millió forint árbevételt érnek el, tehát a tervezettnél 35 százalékkal többet. Képünkön exporttollakat szerelnek. Kertbarátoknak > Ifjú kertész néven ösztöndíjat alapított a szentendrei Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetsége. Eszerint hozzájárulnak egy tagtárs kertészetet tanuló gyermekének tanulmányúihoz. Szép hagyományai vannak a virágneveiésnek a Szentendrei-szigeten. A háztájiban gaz- ! dálfcodóknak segít az értékesítésben a Kék Duna Szakszövetkezetben nemrég alakult virágtermesztő szakcsoport. fSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSSSfSSSS** i f ■ W . . . t ^ »- ■ I " - - | ' ■ ■ • •- ’ ■ ■■ . - | Kommunális beruházások a városban ^Földgáz, víz, világítás Szentendre város tanácsa fontos feladatnak tartja a kommunális ágazat fejlesztését. Az utóbbi négy esztendőben egyre több víz-, villanyvezeték, csatorna, valamint út és járda, épül Fontos a korszerűsítés, mert a meglevő hálózatok elavultak, és ez zavart okoz az ellátásban. A csatornázást szorgalmazza a Pannó- nia-lakótelep magas talajvíz- szintje és a Szamárhegyen a pincék katasztrófával fenyegető romlása. Növekszik a szilárd burkolatú utak aránya, főként az új lakótelepen, a városiközpont és külső városrészeken. A kommunális ellátás a közeljövőiben ismét javul a földgáz bevezetésével. A városi tanács tervcsoport- iának műszaki előadója, Deli László elmondta, hogy az idén tanácsi beruházásból nem fejlődött a vízellátás, tavaly viszont 2 millió 250 ezer forintot szántak a cs'c"fickói hálózat fejlesztésiére. Még ebben az A sziget krónikása Tegnapi és mai kenyér Takaros konyhában ' gáztűzhelyen fői a ragu. Bő zsírban fortyog a hús. Julis néni közben nokediit készít. Fürgén jár-kel a 71 éves asszony, mintha tudná, hogy a színes mozaik csempe nem szíveli a csoszogást, A kenyerek között válogat, a legfrissebb darabból szelétel. Ebédre várja hajóvezető fiát, adminisztrátor menyét és két unokáját. Együtt élnek a tahitótfalui Duna-parti házban. A haja volt ropogós Szeretettel csomagolja visz- sza a konyharuhába a mindennapit, s miközben pátyol- gatja, megjegyzi: — Látja, válogatunk a tegnapi és a mai kenyér között, megtehetjük. Nekem ez még mindig furcsa. Az anyám házában úgy hatvan éve, egyszerre hat-nyolc kenyeret sütöttek, olyan rossz vízből, hogy két-há- rom ujjnyi szappanja volt a malomkerék nagyságú kenyérnek. Csupán a „haja” volt ropogós, ízes. Talán el se hiszi, de a csipetkét is ebből a lisztből készítettük tojás nélkül. Ünnep volt, ha hurka került az asztalra, de nem ám hússal, hanem kukoricakásával töltött. Csirkét a szigeten csak akkor vágtunk, ha a gazda vagy a? apró jószág volt beteg. Mikor az unokáim válogatnak az ételben, mondogatom, hogy volt az én gyerekkoromban, de látom a szemükön, alig-alig hiszik. A mostani háromszobás családi ház végében szinte mementóként még áll a vályogépület. Mikor Julis néni fiatalasszonynak költözött a Kossuth utca 2-be, 1926-ot írtak. A két szoba, konyhában hatan éltek. Tulajdonképpen csak egyetlen szobát használtak, ott aludtak és főztek. A tisztaszobában volt Fábián Istvánná bútora, nyoszolyája és rajta a tizenkét párna. Ezt a helyiséget csupán öltözködésre és ravatalozásra használták ... (Taihitótfaluban, Kisorosziban, Pócsmegyeren és Szigetmonostorban az 1950 —60-as évekig hatezren éltek hasonlóan, pedig a Dunával határolt szigeten lakók nem is tartoztak ’ a szegények közé. Szorgalmas nép a szigeti, gyűjtötték a földet, s a legtöbb család, öt-tíz holdon gazdálkodott. Jómódú kisparasztnak tartották magukat, s hogy ez a „rang” mennyi fáradságot takart, arról Fábián Istvánná, a tahitótfalui krónikaíró asszony sok mindent tud.) Jött a kofahajó — Hajnaltól késő estig dolgoztunk, törődni kellett a földdel, mert a lustábbak nyáron búzavirágot és pipacsot arattak, a szorgosok egy holdon nyolc-tíz mázsa búzát. A gyümölcsöt is be kellett hordani tető alá. A kukorica adta a legtöbb dolgot. A hegyét lecsíptük, kellett a marháknak takarmánynak, aztán törtük, egy részét összefontuk füzérbe, a másik felét fosztottuk, morzsoltuk. Esti szórakozásnak ez volt a módi. A földből éltünk. Ha jött a kofahajó, akkor a szigetiek rárakódtak, amit csak pénzzé lehetett tenni: búzát, kukoricát, gyümölcsöt, virágot. A gazdák este indultak, hogy reggelre már kínálhassák áruikat a pesti piacokon. Visz- szafeie jövet volt a nehezebb, evezni kellett a város alatt, s utána négy ló húzta kötéllel a hajót felfelé a folyón. Egy fuvar egy nap. A gyerekek felnőtt korukig nem jutottak el a fővárosba. Nekünk a „nagyvilágot” Kisoroszi, Nagymaros, Visegrád jelentette. Ha tutajosokat láttunk, utána kiáltottunk: „piros papucsot hozzanak”! (Ma távolsági buszon, saját gépkocsin fuvaroz a szigeti kistermelő. Tahiban például 240 gépkocsi után adóznak. A szakszövetkezet 1961-ben alakult, es a falvak életében akkortól datálják a változás korát. Addig egyetlen járda nem volt, néhány év alatt annyi lakás épült, mint előzőleg fél évszázad alatt. Óvodák, iskolák, művelődési házak, gázcseretelepek, közmüvek létesültek.) Megvált a régitől — Elsőként lépett be a családunk a közösbe — mesélte Julis néni. Akkor két öreg traktor volt a vagyon, a Hoffer és a Lanz-Bulldog. Ma a szakszövetkezetnek harminc erőgépe, ugyanennyi tehergépkocsija, tizenkét kombájnja és sereg modem munkagépe van. Foglalkozunk most is epertermesztéssel. A termést átveszi a szentendrei Áfész és a Pest megyei Zöldért. Hol van már a puttonyozás, alkudozás... (Évente kétezer sertést hizlalnak a háztájiban a szakszövetkezet húsüzemének. Az állattenyésztő szakcsoport segítségével pedig 100—150 hízott marhát és négy vagon nyulat nevei a négy község. A szakszövetkezet ipari üzemei 200 szigeti asszonynak, lánynak kínálnak munkát.) — Ha visszadnák a tizenkét holdat, akkor sem kellene — ez a véleménye Fábián Ist- vánnénak. — Könnyebb most a falusi nők élete. Fiatal koromban bún lett volna, ha könyvet veszek a kezembe, a televíziót niíég hírből sem ismertem. Most pedig kettő is van a házban. Behív a szobákba, megmutatja, hátha nem hiszem. Az ő szobájában plüss garnitúra, kanapé, fotelek, kristály csillár, villany kályha, velúrsző| nyeg ... Figyeli az arcom. Ügy 1 látszik elégedett a hatással és ! kérdés nélkül magyarázza: — Megváltam a régi bútoroktól. A sarokban a régi stafij;ungból megmaradt egyetlen szekrény tetejéről bőröndöt vesz le, s mutatja benne a hozományból maradt, megsárgult lentörülközőket. Túljutott a vízen — Ilyen vastagok voltak az ingek, gatyák, azokat kellett patyolatfehérre lúgozni. A szigeten eseményszámba ment egy-egy nagymosás. A lúgozásra napokig készülődtünk, legalább öt kiló fahamut gyűjtöttünk össze. A vászonruhákat beáztattuk, jól megszappanoztuk, beletettük egy hatalmas, csappal ellátott edénybe. A ruhák tetejére lepedőbe csomagolt fahamu került. Ezt öntözgettük jó forró vízzel, s másnap a Dunánál sulykoltuk, öblögettük a ruhát. Ha tervbe vettük a nagymosást, nem lehetett akadály a húszfokos hideg sem. — Szívesen olvasgatok, s megírom a régi és mai élményeimet. Az unokám már tanult lány, legépeli nekem. (TahitótfaJuban 7500 kötet könyvből válogathat az olvasó és az 1010 lakás háromnegyedében televízió is van.) — Érdekel a politika is. Bár nincs tagkönyvem, kommunistának vallom magam. Érdekel Luther, Lenin élete, tanítása, túljutottam a szigeten egészen Berlinig. Buszkiránduláson ismerkedtem az NDK-val.., évben szeretnék megoldani a Vasvári lakótelep 55 lakásának vízellátását. A Pannónia lakótelepen, pedig már készül az 1,2 kilométer hosszú szennyvízcsatorna 2 Moha típusú átemelővel A Felszabadulás lakótelep bővítése miatt a jelenlegi csatornarendszer nem bírja a terhelést, ezért vált szükségessé az említett csatorna, amely összegyűjti a Kőzúzó utcában levő üzemek és a sportpálya szennyvizét és viszi a 11-es műút alatti szennyvízvezetékbe. A Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat lesz végül is a gödöllői kivitelező vállalat helyett a Tigáz beruházásának megvalósítója. A vezetékes gáz Szentendrére hozatala Békásmegyertől kezdődik. A kivitelező vállalta, hogy a jövő év közepére 300 lakásba > bevezeti a földgázt. Szentendrén az első ütem szerint a Pannónia telep egy részén és a Rózsakert- ben élők jutnak először gázhoz. A tanács tervcsoportja jelenleg felmerést készít a továobi igényekről és úgy tűnik, a szentendrei lakosok többsége bevezetteti otthonába a gázt. A város a Nehézipari Minisztérium határozata alapján, Szentendre gázprogramra kiemelt város, ezért az OTP kedvező hitéit biztosít a lakosságnak. Kétszobás lakás esetében például a gázszerelés és a berendezés 35—40 ezer forint, és ennek 75 százalékát az OTP hitelezi. A kölcsönt tíz év alatt kell visszafizetni, és a kamat mindössze kétszázalékos. A kettes nyomvonal a Pannónia telep fennmaradó részét a Möller István, Levendula, a Mező Imre, a Patak út, a Fürst Sándor, a Wolf Gedeon és Stromfeld Auréi utcák környékét érinti, és a Honvéd úttól szántóföldön keresztül eléri a város déli részét a KI3Z-, a Füzespark- és a Vasvári lakótelepet. Három év múlva csaknem 1300 szentendrei lakásban élő veheti igénybe a gázszolgá Itatást. Pozdsr Zsuzsát, szintén a tervcsoport előadóját a közvilágítás fejlesztéséről kérdeztük. — Hálózatfejlesztési tervet készíttetünk a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál, ezenkívül terv készül a közvilágítási hálózat fejlesztésére is. Főként az üdülőövezetben (Szabadságforrás úton, Barackos út végén) lakók kérik a hálózat bővítését. A tanácstagi fogadóórán elhangzott panaszokat is megvizsgáltuk, és egyebek között a Szőlőköz és a Római-várkert utca világítását kell megoldani. A kivitelezés-e anyagi fedezetünk a hatodik ötéves tervben lesz. Amennyiben a NIM-keretből kanna a városi tanács, akkor már előbb meoévülhet a Berkenye. Gesztenye, Akácfa út közvilágítása. Jövőre új transzf o-mátorházát kell építeni a Marx téren. Most az ÉVITERV elképzelései alapján a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat készíti a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár térvilágítását Huszonöt higanygőzös, gömb alakú világítótestet helyeznek el az épület köré. A földmunkákat — melyben a lakosság segédkezik — december 10-re fejezik be. Munkakoiiektívák tanácsoknál A Közalkalmazottak Szakszervezete és a Pest megyei Tanács az elmúlt évben lehetővé tette, hogy a tanácsoknál is alapíthassanak szocialista címért küzdő munkakollektívákat. A szentendrei járásban a vállalások teljesítését nemrég értéllelték. Eszerint Budakalász, Leányfalu és Pomáz tanácsainak kollektívái nyerték el a megtisztelő címet. Tanórák, előadások — múzeumokban Régi jó hagyomány Szentendrén, hogy az óvodásokat és az iskolásokat gazdag programmal becsalogatják a város múzeumaiba, s ezáltal megszerettetik velük a rég múlt korok történelmét, művészetét. Nemrég a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban tett séta után az óvodásoknak Levente Péter tartott mókás foglalkozást. A Néprajzi Múzeum egyébként az ország minden iskolájának elküldte az iskolások számára érdekes foglalkozások témáit. A vártnál nagyobb érdeklődés miatt az őszi három foglalkozás helyett idáig nyolcat tartpttak. A skanzenben szívesen látják a szocialista brigádokat is, az ott dolgozók megmutatják a magyar népi építészet és lakáskultúra hagyományos formáit, XVIIII—XIX. századi falusi és mezővárosi műveltség hírmondóit, építményeket, berendezéseket tíz tájegységre bontva. A Ferenczy Múzeumba főként a felsőtagozatosokat várják. A Ferenczy család munkásságát bemutató állandó kiállítást tárlatvezetéssel ismertetik meg a tanulókkal. Nemrég rendhagyó tanóra volt a Marx téri múzeumban, ahol a 6—7—8. osztályos tanulók az Avarok, Magyarországon címmel hallgattak előadást. Hírek innen-onnan — Üj szolgáltatások. Á szentendrei Duna-parton levő OFOTÉRT-szaküzletben megKevés a jelentkező Pályairányítás, szakmunkás-utánpótlás Pomázon A szentendrei járás legnagyobb községében, Pomázon 15 vállalat, illetve szövetkezet kínál állást. A községi tanács végrehajtó bizottsága rendszeresen tárgyal a munkaerő- helyzet alakulásáról, a szakmunkásképzésről, sőt felméri a munkaadók foglalkoztatási igényét is. A tanács figyelme kiterjed arra is, hogy a tanuló ifjúság nyári szünidei foglalkoztatásakor megtartják-e a rendeleteket és a gyerekek felügyelet mellett dolgoznak-e. A helybeli üzemek munkás- szállásait is ellenőrzik. Legutóbb a tanács vb novemberben tárgyalt e témáról. Egyebek között megállapította, hogy Pomázon a gyermekek 25 —30 százaléka szakközép- iskolában, gimnáziumban tanul tovább, 1—2 százaléka nem képzi magát, segédmunkásként helyezkedik el, a többiek pedig szakmát tanulnak. A lányok között divatos szakma a fodrászat, fiúknál az autc&zerelő, műszerész és esztergályos. A szakmunkásképzést vezető tanár elsőrendű feladata, hogy ne csak a divatos szakmákat ismerjék meg a fiatalok. Sajnos, a pályaválasztás, pályairányítás nem mindig eredményes. Pomázon például az írószerszövetkezetben tavaly még 4 szakmában volt szakmunkás- képzés (géplakatos, villanyszerelő, szerszámkészítő és gépiforgácsoló), de az 1978—79-es tanévre már nem volt jelentkező. Ugyanakkor rendszeresen foglalkoznak a szakmunkásképzéssel a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban, a Munkatherápiás Intézetben és a Középduna-menti Vízgazdálkodási Társulatnál. Ellenpélda is akad bőven, így például a pomázi Fatömegcikk Szövetkezetnél legalább 5—6 munkás szeretne szakmunkás- vizsgát tenni. Ugyancsak nincs szakmunkásképzés a Lakatosipari Ktsz-nél, a Műszaki Árut Értékesítő Vállalatnál, a Ra- vill Kereskedelmi Vállalatnál, az Óbuda Tsz községbeli ágazatánál, a TÜZÉP-nél, a Könnyűipari Gépi Adatfeldolgozó Vállalatnál. Itt a dolgozók szakmai tudását csupán továbbképzésekkel gyarapíthatják. A munkakönyvek kiadásakor a tanács felhívja a helybeli vállalati igényekre a figyelmet, és a jelentkezőket képességüknek megfelelő munkahelyre igyekszik irányítani. A legtöbb munkáskézre a Középdunamenti Vízgazdálkodási Társulatnál, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban és a Munkatherápiás Intézetben van szükség. Az utóbbinál például 40 bejelentett igényt tartottak számon, és mindössze hármat tudtak közvetíteni. A Hazai Fésűsfonóba 13 helyett csak tízet. Pedig ez a két munkáltató rendelkezik a legkorszerűbb szállással, öltözővel, klubbal, ebédlővel. A munkások igénybe vehetik a közétkeztetést is, sőt a Munkatherápiás Intézet nemcsak ebédet, hanem, reggelit és vacsorát is ad dolgozóinak. Az intézetben könyvtár is működik, évente 30—40 ezer forintot fordítanak könyvvásárlásra. A vízgazdálkodási társulat munkásszállásán is jói érezhetik magukat a dolgozók. kezdték az SZTK-vényre írt szemüvegek beváltását. Ugyancsak a helybeli szövetkezet vezette be a legújabb szolgáltatást az új székházban, a lábápolást. — Jobb élelmiszer-ellátás. A közelmúltban örömmel adtunk hírt arról, hogy sorra kinyitnak az eladók hiánya miatt eddig zárva tartott szentendrei boltok. Legutóbb a Barackos úton nyílt önki- szolgáló élelmiszerüzlet, és a Dumtsa Jenő utcában a volt cipőbolt helyén nyitottak rövidáru-boltot. — Kiállítás és vásár. A pomázi tanács és a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat évek óta rendez a községben vásárlással egybekötött kiállításokat. A Benitczky úti teremben most háztartási gépekből, híradástechnikai eszközökből mutat be az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat jó néhány újdonságot. A kínálattal és a tanácsokkal a községben letelepedő fiataloknak kedveznek. A tanács és az IKV megállapodása szerint jövőre újabb öt kiállításra kerül sor. — Felhívás. A Hazafias Népfront szentendrei aktívái több ezer felhívást osztottak szét a városban, amelyben kérték a lakosságot, hogy ápolják, javítsák a házuk előtti utakat, tisztítsák ki a lefolyóaknákat, segítsék a lomtalanítási akciókat. — Tizenhat brigád küzd a szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalatnál a szocialista brigád cím különböző fokozataiért. Eddig tizenhárom brigád teljesítette vállalását. Különösen a társadalmi munka végzésében jeleskedtek, iskolák, óvodák építésénél több mint 130 ezer forint értékű munkát végeztek. A brigádok városi vetélkedőn is részt vettek, amelyen a Pattantyús brigád első helyezést ért el. Az oldalt írta: Udvardi Gyöngyi Foto: Bozsán Péter