Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-14 / 294. szám
1978. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK 11 a BZZ3 Modor a pult mögött Szentendrei értekezlet — eredménnyel Jobb és több étel a gyerekeknek ilyen szépen megoldódik. És bárcsak minden kívánságunk ilyen gyorsan teljesülne. — És az áruszállítással ne lenne annyi baj — teszi hozzá a konyha vezetőnője. — Bár a vállalatunk és az áruszállítók közötti szerződésekben kiemelten szerepel ennek a báziskonyhának az ellátása, a húsipar, a tejipar, a Zöldért, a sütőipar bizony igen rapszodikusan lát el bennünket. Előfordult például, hogy egyik nap száz kilóval több vajat kaptunk, de olyan is, hogy egyáltalán nem érkezett meg a rendelt áru. Ilyenkor azután szatyrokkal szaladunk ki a helyi boltba. A gyerekek nem várhatnak éhesen. Néhány kérdőjel Búcsúzóul megnéztem a szép, tágas konyhát is. Hatalmas edényekben főzték az aznapi menüt: tarhonyalevest és rakott káposztát. A konyhán egyébként heten dolgoznak, és Kelemen Zoltán, a fiatal szakács — aki egyébként országos versenyen második helyezést ért el — elmondta: háromszor ennyi gyereknek is tudnának főzni. Ezzel tehát pontot is tehetnénk a Kagyló-féle gyermek- élelmezési ügy végére. De kérdőjelek azért maradtak. Mint például az akadozó áruellátás, és a vendéglátóipari vállalat szűkös szállítási lehetőségei. Igaz, hogy nem vagyunk az agyonülésező értekezletek hívei, mégis úgy gondoljuk, hogy a szentendreihez hasonló konkrét és szigorú megbeszélést érdemes lenne összehívni az említettekkel kapcsolatban. Ahol nem arról esne szó, hogyan nem lehet megoldani a gondokat, hanem abban egyeznének meg a vállalatok, hogy mit kell tenni. Ügy, mint Szentendrén .. I Bóday Márta Meddig javítják még? Szuper Nova típusú tévé készülékem még a nyáron el romlott. Augusztusban a vác Gelka szerviznek jelentetten a hibát; erre elszállították i televíziómat. Azóta négy hó nap eltelt és még mindig név kaptam vissza. Több ízben ér deklődtem a szervizben, ahol alkatrészhiányra hivatkoztak. Most már fogytán van a türelmem, hiszen családom és idős beteg szüleim egyetlen szórakozási lehetőségétől fosztottak meg minket. Vajon remélhetem-e, hogy az ünnepekre visszakapom kijavítva a készüléket? Farkas József Kemence Olvasónk panaszával felkerestük a váci Gelka szervizt. Rá- duly Lajos művezető dátumszerűen felsorolta, hogy hat alkalommal rendeltek ehhez az igen régi típusú készülékhez alkatrészt, eredmény nélkül. Bár olvasónk cserekészülékre is jogosult, ilyen hosszú javítási idő alatt, ezt sem tudtak adni, mert a szerviznek ösz- szesen két üzemképes cserekészüléke van. December 8-án megkapták a szükséges alkatrészt: érdeklődésünkkor a készüléket már megjavították, s mire lapunk megjelenik, reméljük, hogy már el is szállították Farkas Józsefnek. Tétova turisták Pomázon Vasárnap délelőtt van. Az érkező utasokat nézem a po- mázi HÉV-állomáson. Tízper- cenkét fut be egy-egy szerelvény, amely 3—400 utast. hoz a községbe. A leszállók egy része helyi lakos, aki ügyes- baj«s dolgai végeztével hazaérkezett. Az utasok többsége azonban a havas Pilis szépségében felüdülést kereső kiránduló. Sok közöttük a gyakorlott turista; ők határozott léptekkel igyekeznek egy-egy kirándulóhelyre. Sokan azonban tétován állnak az állomáson, mert nem ismerik a környéket. Ezek először megnézik a helytörténeti klub tájékoztató szekrényét, amely némi útmutatást nyújt a látnivalókról. Ez azonban kevés ahhoz, hogy a műemlékekben, nemzetiségi hagyományokban - gazdag községről bőséges eligazítást nyerjenek. Valamikor hatalmas térkép jelezte azt, hogy hova érdemes kirándulni. Kis pavilonban tájékoztató füzeteket, útikalauzokat, képes levelezőla- pokat és térképeket árusítót- : tak. Az itt dolgozók ezenkívül készségesen adtak információt is. Ma már azonban sem térkép, sem pavilon nincs. Bár a HÉV-állomás környéke szép és rendezett, mégsem alkalmas arra, hogy megfelelő körülmények között fogadja az ide érkező turistákat. Problémát okoz egy-egy üdítő vásárlása, az étkezési lehetőségről nem is beszélve. Képeslapokból a trafikban nincs nagy választék. Az állomás egyetlen illemhelye kritikán aluli. Az autóbusz-pályaudvarról tízpercenként indulnak távolsági járatok a legszebb kiránduló- helyekre. Fedett váróhelyiség azonban nincs. Eszembe sem jut, hogy az elmondottakkal kedvét szegjem azoknak, akik Pomázra akarnak jönni. Jó lenne azonban, ha a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Műemléki Felügyelőség, a Dunakanyar Intéző Bizottság, de valameny- nyi illetékes több figyelmet fordítana erre. A község pénzügyi adottságai ugyanis korlátozottak. Saját erejükből nem tudják megoldani a turisták megfelelő fogadását, tájékoztatását még akkor sem, ha a helyi lakók jelentős társadalmi munkát vállalnak. A községek látogatottsága a békásmegyeri lakótelep felépítésével ugrásszerűen növekedni fog. Közös erővel most még időben lehetne tenni valamit. Balogh Gyula Pomáz Gondolatok a könyvtárról A mogyoródi községi könyvtárban több mint 4 ezer 200 kötet könyv van. A beiratkozott olvasók száma 289. A községben iskolai könyvtár is van kétezer kötettel. Mindkét könyvtár vezetője Géczy Erzsébet tanárnő. Munkáját évek óta nagy odaadással és hozzáértéssel látja el. Ennek köszönhető, hogy ha nem is látványosan, de emelkedik az olvasók száma. A mogyoródi könyvtárnak azonban „vetélytársai” is vannak, hiszen a bejáró dolgozók nagy része munkahelyén és a kerületi Szabó Ervin könyvtárakba iratkozik be. De a főváros közelsége ilyen szempontból nemcsak hátrány, hanem előny is; mert Budapest nemcsak vetélytárs, hanem segítőkész partner is. Budapestiek segítenek például író—olvasó találkozók és egyéb kulturális összejövetelek rendezésében. Járt nálunk Csák Gyula, az Írószövetség titkára, akinek érdekes előadását nagyon sokan hallgatták. A magyar nyelv hetének keretében nyelvi vetélkedőt rendeztek. Legközelebb januárban székely népballada estet hirdet a könyvtár. A könyvállomány növekedésével szűknek bizonyult a mintegy 30 négyzetméter alapterületű helyiség. A községi tanács jóvoltából azonban ez a gond megoldódik: a könyvtár céljára egy jóval nagyobb helyiség tatarozását kezdték meg. Géczy Erzsébet most azon fáradozik, hogy a művelődési házzal együtt szervezzenek programokat, majd egy olvasókört, vagy klubot terveznek. Kővári Ferenc Mogyoród Veszélyben a gyalogosok Szeretném felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy a monori-erdei vasútállomás, illetve megállóhely közelében levő gyalogátkelőhely nincs kivilágítva. Még nappal is nehéz a zebrán átjutni, este pedig egyszerűen életveszélyes erre a közlekedés. A gépkocsi- vezetők a nagy forgalmú 4. számú úton a sötétben nem láthatják a gyalogosokat. Az idén sok kisebb-nagyobb baleset történt már ezen a helyen. Jó lenne, ha az illetékesek nem várnák meg, amíg komoly baj történik. Mózsa Zoltán Monori-erdő Mitől jó a helyi közérzet Napjainkban gyakran olvasunk a fluktuációról és annak hátrányairól. Mert az egy munkahelyen begyakorolt dolgozó hasznos teljesítménye előnyös mind maga, mind pedig a vállalat számára. A legtöbb munkahelyen azon Fáradoznak, hogy minél több jól begyakorolt dolgozójuk legyen. A fiatal szakmunkásnevelés érdekében az iskoláztatáson kívül, a legjobb, legképzettebb mesterek mellé osztják be a tanulókat. Minden évben számos szakemberrel gyarapszik így a munkahely; ezek zökkenőmentesen oldják meg a napi feladatot. A ceglédi PENOMAH Vállalatnál jó a munkahelyi közérzet. Itt szinte ismeretlen a fluktuáció: a dolgozók 50 százaléka 20—25 éve dolgozik a gyárban. Többen a felszabadulás óta dolgoznak a vállalatnál. A Húsipari Vállalat példát mutat a rend és tisztaság terén. Az udvar, a raktárhelyiségek és a mellékhelyiségek példás rendről, tisztaságról tanúskodnak. A szociális létesítmények minden igényt kielégítenek. Modern mosodájukból hófehéren kerülnek ki a munka- és védőruhák. A dolgozók még a segédmunkások is — naponta váltanak munkaruhát és az első pilantásra szinte össze lehet őket téveszteni az egészségügyi dolgozókkal. A műszak végeztével vesznek igénybe meleg-hideg vizű zuhanyzókat. A munka után kilépő dolgozók szépen öltözötten hagyják el az üzemet. A konyhán négy szakképzett és négy beosztott szakács készíti a változatos menüt. Az idősebb munkások között néhánynak saját kérésére még diétás ételeket is készítenek. Nagy, tágas éttermekben fogyasztják a finom kosztot. A betegállományban levő, fennjáró dolgozók is igénybe vehetik az üzemi étkeztetést. De térítés ellenében a betegek haza is vihetik az ebédet. A szakszervezet sem feledkezik meg a fekvő betegekről, akiket mindig meglátogatnak és beszámolnak nekik az üzemben folyó munkákról. A KISZ-szervezet faliújságokon hirdette meg az elkerülhető pazarlások elleni kampányt; a felhívást a dolgozók magukévá teszik. Ennek egyébként számszerű eredményei is vannak. Ilyen nagy üzemben ugyanis előfordul, hogy egy-két dolgozó nem óvja a gazda gondosságával a berendezéseket, a gépeket; ilyen esetben az öntudatos dolgozók figyelmeztetik ezeket a társadalmi tulajdon védelmének szükségességére. Koncz Tibor Cegléd December 5-én, reggel nyolc órakor történt az eset, amiről szólni szeretnék. Vásárolni mentem a nagy ABC-áruház melletti érdi ruházati boltba. Éppen nyitás után értem oda, még senki nem volt az üzletben. Az eladónők egymással beszélgettek. Türelmesen vártam, mert azt már megszoktam, hogy ilyenkor jobb, ha hallgat az ember. Egy idő után aztán az egyik fiatal eladónő hozzám lépett és igen nyers modorban érdeklődött, hogy mit óhajtok. A meglepetéstől alig tudtam eldadogni, hogy mit is szeretnék vásárolni. A válasz határozott volt: nincs, nem foglalkozunk ilyesmivel. Végül zsebkendőt kértem, de az volt az érzésem, hogy legszívesebben a fejemhez vágta volna. Idős nyugdíjas asszony vagyok és közel negyven évig dolgoztam a postán. Azt hiszem, ha annak idején én így viselkedtem volna az ügyfelekkel, a főnököm bizonyosan elzavart volna. Nagyon szomorú vagyok, mert nem értem, hogy a fiatal eladók miért bánnak így a vevőkkel. Lassan már félek vásárolni. Hiszen megérti azt az ember, ha valami nincs, de legalább udvariasan válaszoljanak. Szabó Istvánná Érd Megbecsülik az öregeket nyugdíjasai számára találkozót. Mi ezeket az összejöveteleket mindig nagyon várjuk. Hiszen olyan jól sikerülnek, hogy még hónapok múlva is emlékezetesek maradnak számunkra. Az idei találkozót az elmúlt héten rendezték. Most sem csalódtunk. Ismert fővárosi művészek régi kedves dalainkat énekelték; ezek néhányunk szemébe még könnyeket is csaltak. És nemcsak a műsort élveztük, hanem a sze- retetet is, amivel fogadtak bennünket. A találkozó végén pazarul megvendégeltek bennünket. Százharminc ember nevében köszönjük a gondoskodást. Oravecz György Vác Szerkesztő] üzenetek M. I., Gödöllő: örülünk, hogy gondjaik megoldódtak, az új kézbesítő udvarias és szorgalmas. V. I., Szentendre: Panaszát továbbítottuk a Járási hivatal Illetékes osztályának. Válaszukig türelmét kérjük. D. J.-né, Gödöllő: Együttérzünk önnel. Alapos tájékozódás után rövidesen levélben válaszolunk. IDŐSEK. KUSZUIMlbSlS Budaörsön is évek óta hagyomány már az öregek napjának megünneplése. Az elmúlt napokban a művelődési házban a Szakmaközi Bizottság és a Vöröskereszt helyi szervezete ismét baráti találkozóra hívta az idősek napközi otthonának, valamint a nyugdíjasklubnak a tagjait De a terített asztalok mellett helyet foglalt még nagyon sok, községünkben élő idős ember is. A meghívottakat Weisz József, a Szakmaközi Bizottság titkára szeretettel köszöntötte. A KISZ-bizottság és a budaörsi fiatalok nevében pedig Jakab Lászlóné mondott ünnepi köszöntőt. Arra kérte az idős embereket, hogy tapasztalata- taikkal, jó tanácsaikkal segítsék a fiatalok munkáját. Az ünnepség végén az óvodások versekkel és gyerekdalokkal kedveskedtek az ünnepeiteknek. Lénárt József Budaörs TALÁLKOZÓ — ÖRÖMKÖNNYEKKEL A Dunakanyar Vegyesipari Ktsz évről évre megrendezi Lapunk november 9-i számában Postabontás oldalunkon Präger Ferenc aláírásával húsz ceglédi olvasónk észrevételét közöltük Gyógymedence — sportolásra címmel. Olvasóink azt panaszolták, hogy a ceglédi gyógyfürdőben minden szerdán és pénteken három órától gyerekeknek tartanak edzést a közel 40 fokos vízben. Ettől az időtől kezdve tehát ott nem tartózkodhatnak a gyógyulni vágyó fürdőzők. Az elmúlt napokban megérkezett a válasz a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat igazgatójától Rátóti Istvántól. Ezt írja: 1975 július 31-én az OTSH közlönyben felhívás jelent meg Irányelvek az úszó sportolás fejlesztésére címmel. A SZOT, a KISZ és Magyar Úttörőszövetség eme felhívása az ifjúság úszás oktatását kívánta elősegíteni. Cegléden is szerettük- volna a fiatalok igényét kielégíteni, a téli hónapokban azonban erre nincs más mód, mint a gyógymedence olvasóik által kifogásolt igénybevétele. Ez azonban egyszerű termálvíz, amely valóban alkalmas reumatikus betegségek gyógyítására is. A everekek edzését Válasz cikkünkre szakemberek irányítják és természetesen a majd 40 fokos vizet ilyenkor lehűtik a megfelelő hőfokra. Annak idején közöltük, hogy átmeneti megoldásról van szó és most örömmel számolhatunk be arról, hogy vállalatunkhoz megérkezett a még nyitott medence befedésére alkalmas sátor. Tehát a levélírók elképzelése megegyezik a miénkkel. Ennek a sátornak a felállításához azonban idő kell. Azt a javaslatot, hogy az edzéseket az esti órákban tartsuk, nehéz megvalósítani éppen azért, mivel a vizet hűteni kell. Egyébként a gyerekeket valószínűleg szüleik sem engednék el a késő esti órákban. Tájékoztatásul közöljük még, hogy a mostani nyitvatartási rendet a ceglédi sportegyesület kérte az illetékes szervek jóváhagyásával. Október 5-én Postabontás rovatunkban olvasóink panasza nyomán — gyermekélelmezési gondokról írtunk A gyerekek és a Kagyló címmel. A riportban arról számoltunk be, hogy a leányfalui Kagyló étterem 1500 adagos konyháját a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat megközelítőleg kétmillió forintért téliesítetté — majd vállalták, hogy Dunabogdány és Tahitót- falu négyszáz óvodásának, iskolásának étkeztetéséről gondoskodnak, tanítási időben. Nemcsak főznek majd a gyerekeknek, hanem a kész ebédet ki is szállítják az említett községekbe. Nem hiába fáradoztak Az ötletnek, a tervnek mindenki örült. Ám alig telt el néhány hét, sűrűn csengett szerkesztőségünk telefonja: a tahitótfalui iskolában kis ada- jokat kapnak ebédre a gyerekek, olyan keveset, hogy a !anárok — sajnálván őket — lemondanak saját ebédjükről, \ogy több jusson a diákoknak. 4z étel minőségét, ízét is so- can kifogásolták. A gyerekek étkeztetésével lapcsolatos panaszok egyre íűrűsödtek; annyira, hogy a izentendrei járási hivatal vesetője az; ügyben összehívta íz érdekelteket. Es az érte- :ezlet — az említett cikkünk íyomán — valóban a széle- ebb körű nyilvánosság előtt ajlott le. A szentendrei tanácskozáson íz óvodák, iskolák és a tanások képviselői elmondták pa- laszukat, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetői pedig nemcsak védekeztek, hanem a lehetőségeken belüli legjobb megoldást keresték. Akkori írásunkat így zártuk: „Tervek, intézkedések és ígéretek születtek tehát. A jó étvágyú gyerekekkel, az aggódó szülőkkel és a pedagógusokkal együtt most már mi . is azt várjuk, hogy a szentendrei járás gyermekeinek ellátása megoldódjon. Erről, reméljük, rövidesen beszámolhatunk.” Az akkor felháborodott és aggódó szülők nevében G. M.- né Tahitótfaluból nemrégiben ismét jelentkezett szerkesztőségünkben. Megköszönte közbenjárásunkat, és arra kért bennünket, nézzük meg ismét az iskolákat, mert úgy látszik, a vállalat vezetői nem hiába fogadkoztak... A kérésnek örömmel tettünk eleget, annál is inkább, mert az ígéretet sok olvasónkkal együtt mi is számon tartottuk. Pillantás a füzetbe A Kagyló étterem szűk iro- lájábam az étkeztetési bizottság tagjai éppen a következő heti étlapot tanulmá- lyozták. Ezt a háromtagú bi- sottságot egyébként még az ímlékezetes szentendrei értekezleten választották meg az- :al a céllal, hogy folyamato- :an ellenőrizze az ételek nennyiságét és minőségét. Az étterem konyhájának izóta új vezetője van. Dómján Cárolyné — húszéves vendég- átóipari gyakorlattal a háta nögött —, mint mondta, még nindig tanul, hiszen most neg kell tanulni a gyerekek zájaíze szerint főzni. A heti étrendet a dunabogdányi iskolaorvos rendszeresen ellenőrzi, de például tanácsokat, segítséget ad időnként Bajza Sándor, a Gyermekélelmezési Vállalat nyugdíjas igazgatója is. A kéréseket, kívánságokat, módosításokat pedig az üzenőfüzetben azonnal jelezni lehet. Amit a szállítók minden alkalommal magukkal visznek; ebbe mindenki beírhatja észrevételeit. Néhány bejegyzés a füzetből: X. 27-én a dunabogdányi óvodában írták: „Minőség és mennyiség megfelelt.” December 4-én a tahitótfalui iskolában ezt jegyezték be: „Nincs semmi kifogás, a minőség is jó volt, a mennyiség is megfelelt. A mikulásokat köszönjük.” A sietve leírt mondatokat Schneider Ferencné, a dunabogdányi óvoda vezetője egészíti ki, aki maga is tagja az étkeztetési bizottságnak: — Kedves meglepetés volt a gyerekeknek, hogy ebéd után mindegyikük még egy mikulást is kapott ajándékba. És valóban meg vagyunk elégedve, de nézze csak meg az üzenőfüzetet. Nincs többé szőrös csülökpörkölt, és ragacsos nokedli. ízletesen, jól főznek, de talán a legfontosabb, hogy elegendő mennyiséget kapunk. Nem hittük volna azon a szeptemberi parázs értekezleten, hogy minden
