Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-14 / 294. szám
Magyar—lengyel tárgyalások A magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság szerdán befejezte munkáját Varsóban. Az ülésszak eredményeiről Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és Jozef Tejchma miniszterelnök-helyettes, a bizottság társelnökei jegyzőkönyvet írtak alá. Ennek keretében egyeztették a két ország közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 1981—1985-ös évekre, valamint az 1990-ig terjedő időszakra vonatkozó fejlesztésének munkálatait. A Szekér Gyula vezette küldöttség szerdán délután hazaérkezett Budapestre. Zöldség, gyümölcs Iparszerű termelése A rossz időjárás ellenére is magas hozamok Pest megyét úgy tartják számon, mint a főváros éléstárát. Különösen így van ez a zöldségfélék és a gyümölcsök esetében. Valóban, különösen az előbbi növényeket itt lehet talán a leggazdaságosabban termeszteni. Mint azt a sok évtizedes tapasztalat bizonyítVándorolva ja: megfelelőek a termőhelyi adottságok, szedés utón néhány órával már a piacokon lehet az áru. Idén a nagyüzemek 19 ezer 192 hektáron termesztettek zöldségféléket, mintegy ezer hektáron van ezenkívül másodvetésű növény, összességében 150 hektárral nagyobb a terület, mint 1977-ben, ennek köszönhető, hogy az összes termés körülbelül 238 ezer tonna, tehát a viszonylag rossz hozamok ellenére is megközelíti a tavalyelőtti mennyiséget. Jó termés volt káposzta- félékből, gyökérzöldségből, kevesebb termett paradicsomból, paprikából, uborkából és dinnyéből. Mint a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának adatai bizonyítják, nagyobb területen foglalkoztak zöldségfélékkel a szakszövetkezetekben, az állami és háztáji gazdaságokban, kisebbek lettek a termelőszövetkezeti kertészetek. A vetésszerkezeten belül a zöldpaprika és a zöldborsó kisebb területen termett. Egyre magasabbak a hozamok, s ez elsősorban annak köszönheti, hogy a gyökérzöldség, a paradicsom, a hagyma és a zöldborsó egyre nagyobb hányadát termesztik iparszerű technológiával. Mintegy 17 ezer hektár a megyei gyümölcsösök együttes nagysága, s örvendetes, hogy egyre több a nagy termőképességű új telepítés. A kedvezőtlen időjárás ellenére 112 ezer tonnát szüreteltek, többet mint tavaly, de kevesebbet, mint amennyit terveztek a gazdaságok. Almából kevesebb, málnából, ribzikéből több termett, mint amennyire számítottak a gazdaságokban. Huszonhárom- ezer hektárról 21 ezer 858 hektárra csökkent a szőlőskertek területe, mert a magántermelők egyre ritkábban vállalkoznak új telepítésre. A telepítési kedvet feltehetőleg az idei szüret sem fokozza, hiszen 18 százalékkal szüreteltek kevesebbet, mint tavaly. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM ARA KO FELLER 1978. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Gyors szállítás irányvonalon Növekvő import és tranzitforgalom A közelmúltban — mint arról beszámoltunk — kétnapos szállítási konferenciát rendeztek Debrecenben. Az ország különböző részeit képviselő, mintegy négyszáz szakember az év végi tennivalókról és a jövő évi feladatokról tanácskozott. Az ott hallottak alapján arról érdeklődtünk, hogy a vasút idei 134 millió tonnás áruszállítási tervéből a MÁV Budapesti Igazgatósága hogyan vette ki részét, illetve veszi ki részét. — November végéig — tájékoztatott dr. Fehér István, a MÁV Budapesti Igazgatóságának helyettes vezetője — 38 millió 879 ezer tonna árut fuvaroztunk. Ezt naponta mintegy 24—28 ezer kocsival oldottuk meg. A belföldi forgalomban — ez a legnehezebb feladatunk — 25 millió 832 ezer tonna, exportra pedig 2 millió 700 ezer tonna árut szállítottunk. Ugyanakkor az import- és a tranzit, forgalomban 11 millió 925 ezer tonnát mozgattunk, ami a tavalyinál mintegy két százalékkal több. Az első negyedév kivételével a fuvarozási igény olyan nagy volt, hogy az a szállítási lehetőségeinket általában meghaladta. Emiatt rendszeresen előfordult, hogy a kocsikat az igényelt helyre és időre nem tudtuk elküldeni. Novemberben például összesen 17 ezer 784 kocsit nem tudtunk kiállítani. Ez azonban nem azt je. lenti, hogy ennyi áruval kevesebbet szállítunk, a fuvarozók ugyanis sokszor indokolatlanul magas igényekkel jelentkeznek. Fehér István a továbbiakban azt is elmondta, hogy az irányvonatok száma a tavalyinál két százalékkal több, s ezeket elsősorban a cukorrépa, az energiahordozók és az építési anyagok gyors továbbítására használják. Az igazgatóhelyettes a Pest megyei vállalatok közül — mint a legnagyobb szállító és példásan rakodó partnereket — a hárommillió tonna feletti tervet teljesítő Dunai Kőolajipari Vállalatot, az 1 millió telepét említette. S az idén a ceglédi Hungarovin, a Monor. Állami Gazdaság, valamint az Ercsi Cukorgyár Pest megye területén — Kiskunlacháza, Dömsöd és Taksony térségében — működő részlege is szinte minden kocsit időben rakott ki, illetve rakott be. Viszont a Ceglédi Állami Tangazdaság a vasúti kocsik 67,7 százalékát, a váci DCM pedig 34 százalékát kezelte későn. A három műszakos rakodás és a vagonok szombat-vasárnapi folyamatos kirakása azonban másutt is problémát jelent. — Igazgatóságunk területén a karácsonyi és az újévi ün- ! népi szállítások idején körül150 ezer tonnás tervvel dolgozó Délegyházi Kavicsbánya üzemet, s az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvári belül 1 millió 800 ezer tonna árut kell továbbítani — mond. ta befejezésül dr. Fehér István. B. Gy. Párt- és állami vezetők látogatásai Huszonnégyezerrel több lakás A termelési érték az idén 160 milliard Az idei országos építőipari termelés megközelíti a 160 milliárd forintot és növekedése meghaladja a tervezettet — állapította meg Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter az Építőipari Tudományos Egyesület szerdán megtartott év végi vezetőségi ülésén. A nagyberuházások közül 1978-ban tizenkettőt ad át az építőipar az előző évről áthúzódókkal együtt — mondotta a továbbiakban a miniszter. Az V. ötéves tervre előirányzott lakásépítés 64 százalékra teljesül ez év végéig. Ez azt is jelenti, hogy az összes lakásépítés 24 ezerrel haladja meg a tervezettet. Az 1979. évi feladatokról Szólva elmondotta, hogy jövőre 163,5 milliárd forint értékű hazai építési-szerelési munka vár az építőkre; tovább kell növelniük a termelékenységet és fokozni a takarékosságot. Hangsúlyozta, hogy az eredményes munka fontos tényezője az anyagfelhasználás csökkentése, a termelésben lekötött álló- és forgóeszközök jobb kihasználása, az építési munkák koncentrációja, szervezettsége kell hogy legyen. A termelési szerkezetben első helyen a nagyberuházások, a lakásépítés, valamint a szociális és egészségügyi beruházás áll. Mindezek mellett meg kell kezdeni a termelési szerkezet módosítását a fenntartási építés javára. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán a főváros XII. kerületébe látogatott. Elkísérte Bozsó László, a budapesti pártbizottság titkára. A vendégeket a pártbizottság székházában a kerület párt- és állami vezetői tájékoztatták a városrész életéről, a gazdasági és tudományos tevékenységről, az egészségügyi és a közoktatás helyzetéről, valamint a pártbizottság munkájáról. Lázár György ezután a Magyar Optikai Műveket kereste fel, majd a kerületi látogatás a Központi Fizikai Intézetben folytatódott. A MOM-ban és a KFKI-ben elismeréssel nyilatkozott a dolgozók munkájáról, érdeklődéssel hallgatta a fejlesztést célzó vállalati terveket, amelyek megvalósításához sok sikert kívánt. A Minisztertanács elnöke végezetül részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság kibővített ülésén. Tájékoztató hangzott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának december 6-i üléséről, a kerületi vállalatok idei munkájáról és jövő évi feladatairól. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökheÚj festősor a Csepel Autóban A Csepel Autógyár egyik gyáregységében terep, járókat gyártanak. A járművek festéséhez újjáalakító'. - ták a gyáregység festőüzemét. A nyolc ütemhelyes üzemben évente mintegy ezer terepjáró kifogástalan minőségű festésére nyílik lehe. tőség. A dolgozóknak is korszerű munkakörülményeket biztosítót, tak. lyettese kétnapos látogatást tett Vas megyében. Kedden, a megye párt- és állami vezetői tájékoztatták a terület gazdasági, politikai helyzetéről. Ezt követően megtekintette a felújított sárvári Nádasdy-várat amely a közművelődés szép, új központja lett. A látogatás második napján a Minisztertanács elnök- helyettese a büki gyógyfürdőt kereste fel. A következő állomás Szombathely, illetve az ország legkisebb, mindössze 27 hektáron dolgozó termelő- szövetkezete volt. Aczél György végül részt vett a Szombathelyen rendezett aktívaértekezleten, s a nemzetközi kommunista mozgalom aktuális kérdéseiről, továbbá gazdasági és kulturális életünk eredményeiről, gondjairól tájékoztatta a megjelenteket. ★ Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára szerdán Baranya megyébe látogatott. Az ifjúsági házban részt vett a Zrínyi Miklós Szakmunkás- képző Intézet diákparlamentjén. Felszólalásában többek között a közösségi gondolkodásra, egymás ügyének jobb megértésére hívta fel a fiatalok figyelmét. A Politikai Bizottság tagja délután a Pécsi Porcelángyárat kereste fel, majd az SZMT székházában a szakszervezetek megyei tanácsa elnökségének tagjaival folytatott eszmecserét. KÖZÉLET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta j Dorothy Jane Armstrongot, Kanada rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának meghívására, tegnap küldöttség élén a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságba utazott. tény félmutatása miatt akad, hanem azért, mert meggyőződésünk: abban, hogy ed ún. migrációs mérleg, azaz a lakosság vándorlásának mérlege nem mindenben mutat kedvező irányokat és arányokat, döntő része van az alapellátásban, szolgáltatásban hosszú ideje fennálló és egyre szembeszökőbbé levő különbségeknek. Hiszen figyeljük csak: a lakosság egyre elégedetlenebb ellátásával a kisebb településen, s költözni kezd, főként a fiatalok. A tanács kétség- beesett kísérleteket tesz a kereskedelmi, szolgáltató cégeknél a helyzet javítására, a válasz azonban az, hogy fogy a lakosság, nem kifizetődő ilyen helyen új egységet kialakítani. S mert nem változik semmi, a lakosság létszáma tovább apad, mire az iparosok is menni kezdenek ... Bűvös kör alakul ki, ahol már szinte lehetetlen elválasztani az okokat és az okozatokat. V életlennek tartsuk, hogy például a ceglédi járásban — Körös- tetétlenen, Mikebudán —, a ráckevei járásban — Majosházán, Lóréven — elsősorban ott figyelhető meg a lakosság korösszetétel szerinti folyamatos • öregedése, a lélekszám apadása, ahol az ellátottsági színvonal messze elmarad az átlagostól, s attól is, amit a környező településeken találni lehet? S most, már eléggé megtámogatva a látszatra apró aszódi esetet, föltehetj ük a kérdést, vajon miféle népgazdasági, össztársadalmi érdekeltség fűződik ahhoz, hogy viszonylag kisebb ráfordításokkal megfelelő lakókörnyezetet kínáló kisebb települések az elnéptelenedők, távlatokban megszűnők közé kerüljenek? Nincs ilyen össztársadalmi, népgazdasági érdekeltség, sőt egyre inkább bebizonyosodik, hogy kívánatos lassítani némely kiemelt település népességének gyarapodását, mert máskülönben belefulladnak a gondokba, a fejlesztési teendőkbe. Igenám, csakhogy itt már túl kell tekintenünk a megyehatáron, hiszen a vándorlásnak — a szolgáltatók utáni vándorlásnak is, a települések közötti vándorlásnak szintén — nem egyetlen, de lényeges oka, hogy az ország ellátási, szolgáltatási térképén a megye meglehetősen fehér foltként szerepel. A megyében egy-egy szolgáltatóhelyre több lakos jut, mint a fővárosban — nolott a népsűrűség nem vethető össze —, s 44,2 százalékkal több, mint átlagosan- az országban! A vándorlás tehát jó kifejezője annak, hogy a megyében a szolgáltatói hálózat fejletlen, annak láncából sokféle szem hiányzik. S mert nagyon hiányzik, korántsem meglepő, a szolgáltatások így lakosra számított teljesítményértéke a megyében messze elmarad az átlagosmi, az ioari szolgáltatások országosan két és félszer akkorák, mint a megyében, i kereskedelmiek pedig a aárom és félszeresét teszik u a megyei eredménynek. 3 ezek már meghökkentően nagy különbségek, akkorák, hogy fönntartásukat semmi sem magyarázhatja. Mészáros Ottó M ajdnem százhuszonhat- millió forintot hagytak ott egy esztendő alatt az aszódiak az üzletek pénztáránál, iparcikkek fejében. Tekintélyes summa, akkora, hogy a nagyközség vitathatatlan listavezető vele a járásban, Pé- cel kivételével a többi település csak messziről szemlélheti ezt a forinthegyet. Az azonban bizonyos, hogy bármekkora is ez az összeg, valami nagyon hiányzik belőle; ha a hozzájárulása a forgalom hizlalásához csekély lenne is, a hiánya nagy. Nem más ez, mint az optikai cikkek eladása, s azon belül elsőként a szemüvegeké. Mert bármennyire meglepő, ha valakinek az aszódiak közül okuláré kell — s ezt az utat járják az ikladiak, a domonyiak is —, ülhet vonatra,. buszra, mehet Gödöllőre, Hatvanba, a fővárosba, ahová éppen akar, bár nem akar persze sehová sem menni, azt szeretné, ha a szemészet adta vény ott helyben beválthatónak bizonyulhatna. Csepp abból a háborgó tengerből, melyet az ellátás, a szolgáltatások sokfe- lől futó folyama alkot, s amelyet aligha lehet bármikor is simává tenni, azonossá az igényekkel. Igenám, de a szóvá tett esetben nem valami különleges igényről beszélünk, hanem mindennaposról; egyre több fiatalnak kell szemüveg, az idősebbek elég nagy bánatukra ugyan, folyamatos pápaszem-cserél- getésrajszorulnak, s persze, törik is ez az érzékeny jószág. Azaz lenne dolga a boltnak elég, s nemcsak az aszódiak jóvoltából, hanem a többi környező település lakosságát is szolgálván. Bolt azonban nincsen, marad a vándorlás, ahogy — a monori járás több községében — ez az osztályrésze azoknak, akik fodrásznál szeretnék hajukat csinosíttatni, s az is mehet hetedhét határon túlra, akinek olyan fura óhaja van, hogy fájós lábát ke- zelgesse a pedikűrös, bőrét a Vm-rnebikus. H l persze csak ennyi gondja lenne a nagyközségi közös tanácsnak Aszódon, akkor bárki irigyen nézhetné őket. Ám az optikai szaküzlet mellé, esetleg elé olyan gondok sorakoznak, mint a társközségekben a bolthálózat szinte teljes egészének elavultsága — ritka kivételtől, mint a néhány esztendeje épült domonyi élelmiszerbolt, eltekintve —, az állami és szövetkezeti kereskedelem szűkös fejlesztési alapja, amiből nemhogy csodákat nem lehet művelni. hanem olykor még a szintentartást is nehéz megoldani. Voltak és vannak tehát viták azon, mi legyen, előbb, mi a fontosabb, most azonban ne e vitákkal bajlódjunk, hanem magával a jelenséggel, azzal, hogy míg korábban az iparosok egy része vándorolt, most bizony a nagyközönség java teszi ezt, iparos, szakbolt, ezeknél lelhető szolgáltatás, árucikk után. Ezzel persze még nem mondtunk -nagy újságot az olvasónak, hiszen a bőrén érzi, hol vannak lyukak a szolgáltatás, az alapellátás terepén. Gondunk azonban e vándorlással nem maga a
