Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-13 / 293. szám
Heti jogi tanácsok 0 A jogodat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, a tanulmányi szerződésük teljesítésekor is. Két sokakat érdeklő kérdésben kerestek fel bennünket, és kérték véleményünket olvasóink. Az egyik, megteheti-e a vállalat, hogy a foglalkoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a dolgozót ismétlődően meghatározott időre szóló munkaszerződés alapján fog- lalkoztatja. Mi a jogi helyzet akkor, ha ilyen esetben a dolgozó a kikötött időtartamot pem tölti le a vállalatnál? A másik kérdés, hogy a dolgozót szerződésszegése esetén milyen visszafizetési kötél ezettség terheli a vállalat javára? Az egyik vállalat — szakember szükségletének biztosítása céljából — tanulmányi szerződést kötött dolgozójával, mely szerint a szakközépiskolai tanulmányok idejére a jogszabályoknak megfelelő kedvezményeket nyújtja számára, s a tanulmányok befejezése után a dolgozót megfelelő munkakörben foglalkoztatja. A dolgozó pedig vállalta, hogy tanulmányai befejezését követően, két évig a vállalatnál fenntartja munka- viszonyát, ellenkező esetben a kedvezmények visszatérítésére köteles. A dolgozó — amint bemutatta előttünk is a szakközépiskolai végzettségéről szóló okiratot — eleget tett a szerződésben vállalt kötelezettségének. A vállalat azt állítja, hogy ő is eleget tett, mert képességének megfelelő munkakörben foglalkoztatja a dolgozót. Ez utóbbi valóban igaz, a hiba azonban ott van, hogy határozatlan idejű munkaviszony helyett, a dolgozóval fél évre szóló munkaszerződést-.kötött a vállalat, és ezt egyízben már meghosszabbította. Amikor a dolgozó panasszal fordult emiatt a munkáltatóhoz, az volt a válasz, ne nyugtalankodjék, nem akarják megszüntetni munka- viszonyát, csak így előnyösebb a vállalatra nézve. Olvasónk követelte, kössenek vele meghatározatlan -időre szóló szerződést, amennyiben ezt a vállalat nem teszi, felmondja munkaviszonyát. A vállalat hajthatatlan volt, a dolgozó szintén. Ezután a vállalat szerződésszegéssel vádolta a dolgozót, mert a tanulmányok befejezése után 2 éven belül megszüntette a vállalatnál lévő munkaviszonyát. Olvasónk kérdezi, köteles-e visszafizetni a tanulmányi szerződésben reá fordított csaknem ötezer forint összeget. Olvasónknak azt tanácsoljuk, forduljon panasszal a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz. Az irányadó jogszabály szerint, a tanulmányi szerződés részletes feltételeit a jogszabály keretei között, a felek határozzák meg. Ezek között rendelkezni kell arról is — mondja a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében — hogy a vállalat a képzés befejezését követően, milyen feltételek mellett állítja munkába a dolgozót. Ennélfogva, ha a vállalat csupán meghatározott ideig szóló szerződéssel kívánja foglalkoztatni a dolgozót a tanulmányai befejezése után, erről a szerződésben kifejezetten rendelkeznie kell. Azt, hogy a tanulmányi szerződés — amelyet olvasónk nekünk is bemutatott — ilyen rendelkezést nem tartalmaz, nem lehet a dolgozó terhére írni. Ha a vállalat éveken át hosszabbítgatja a dolgozó szerződéseit, ezáltal őt bizonytalanságban tartja, és hátrányosabb helyzetbe is jut, mert jlyen esetben nem illeti meg a felmondási idő sem. Az a véleményünk, hogy olvasónkkal szemben nem jártak el helyesen, és a vállalat a jogait nem társadalmi rendeltetésüknek megfelelően gyakorolta. A dolgozónak ugyanis méltányos érdeke fűződik ahhoz, hogy tudomása legyen arról, milyen lehetőségeket és feltételeket biztosít számára annak a képzettségnek a megszerzése, amelyre vonatkozóan tanulmányi szerződést köt vele a munkáltató. A másik kérdés, hogy a dolgozó szerződésszegése esetén milyen címen felvett ösz- szegeket köteles visszafizetni a munkáltatónak. Olvasónk tanulmányi szerződést kötött a tanáccsal, és a társadalmi ösztöndíjon felül, szociális támogatást, és tanulmányi ösztöndíjat kapott. Most végezte el az egyetemet, de nem helyezkedett el, a felkínált művelődési intézményben. Máshol vállalt munkát. A tanács követeli vissza a társadalmi ösztöndíjon kívül, ami havi négyszáz forint volt, a szociális támogatást és egyéb pénzbeli juttatást, az úgynevezett tanulmányi ösztöndíjat is. Olvasónk véleménye szerint, a munkáltató csak a társadalmi ösztöndíjat fizette. a többit az egyetem, amelyet az egyetem akkor is fizet, ha a munkáltatótól nem kap támogatást. A válasz megadásához szükséges azonban tudni, hogy mikor kötötte a dolgozó a tanulmányi szerződést. Ha 1972. szeptember 12 előtt, akkor a munkáltatót a társadalmi ösztöndíjon felül nem illeti meg a szociális támogatás és a tanulmányi ösztöndíj. A szociális juttatás és a tanulmányi ösztöndíj az egyetem juttatása, és az erre való-tanulói jogosultság nincs tanulmányi szerződéshez kötve. A tanuló tudásának gyümölcsét a társadalom érdekében más területen is hasznosíthatja. Ezt az összeget tehát a munkáltató nem követelheti vissza, kivéve akkor, ha az említett időpont előtt megkötött tanulmányi szerződést a 7/1972. (IX. 15.) MM. sz. rendelet értelmében 1972. szeptember 1. napját követően a munkáltató a szerződést módosította, és a tanulmányi ösztöndíjon felül, az egyéb juttatások folyósítását is ellátta. • Meddig lehet a helytelen munkakönyvi bejegyzést kijavítani? A hozzánk intézett levél úgy szól, hogy a volt munkáltató nem akarja méltányosságból kijavítani a munkakönyvbe történt bejegyzést, és emiatt a vállalat volt dolgozóját kár érte, és levelében még a vállalatot kártérítésre is felhívta. A vállalat elutasította az igényt, mondván, hogy a munkakönyvben méltányosság alapján javítást Formatervezési nívódíj alapításáról az 5/1978. (XI. 14.) Kip M.—ÉVM—KGM—NIM együttes rendelet rendelkezik. (Megjelent a Tanácsok Közlönye 51. számában.) Az üzemi tehergépjárművek selejtezési irányelveiről ugyanitt jelent meg a 9/1978. (XI. 18.) KPM-rendelkezés. A közérdekű célra juttatott adományokról a 30/1978. (XI. 22.) PM-rendelet intézkedik. (Pénzügyi Közlöny 25. száma.) Ennek végrehajtására, a rendelet egységes alkalmazása céljából a Pénzügyminisztérium 313/1978.' PM. szám alatt közleményt adott ki, amely ugyanebben a közlönyben található. Az építőipari tervezés és a nem lehet tenni, de egyébként is igénye elévült, mert három év eltelt. Olvasónk ebbe a vállalati döntésbe nem tudott belenyugodni, munkaügyi döntő- bizottsághoz fordult, de ott is elutasították panaszával, Azt kérdezi tőlünk, van-e értelme bírósághoz fordulnia. Nincs értelme munkaügyi bírósághoz fordulni. Helyes a vállalat és a munkaügyi döntőbizottság határozata, mert való igaz, hogy a munkakönyvben méltányosságból bejegyzést nem lehet módosítani, és az is igaz, hogy az igény elévült. A munkakönyv csak a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazhatja, vagyis meg kell felelnie a bejegyzésnek a munkaviszony tényleges megszűnése módjának. Ha a munkaviszony a dolgozó jogellenes magatartása miatt szűnt meg és emiatt „kilépett" bejegyzést jegyeztek be, azt utóbb méltányosságból módosítani nem lehet. Egyébként a munkakönyvi bejegyzés kijavítása iránti igény elévülési ideje három év, tehát ebben sem tévedett a vállalat. • Meg lehet-e váltani a haszonélvezeti jogot? Legutóbb hosszú cikkben foglalkoztunk az új, módosított Polgári Törvénykönyv idevonatkozó rendelkezéseivel. Ügy látszik, sokakat érintő kérdésről szóltunk, mert azóta is többen érdeklődnek hasonló ügyekben. Egyik olvasónk azt írja, hogy anyja halála után mostohaapjuknak van haszonélvezeti joga azon a házon, amelyet olvasónk és testvére örökölt. Hogyan juthatnak az örökséghez? —kérdezik —, mert így csak az illetéket fizetik, de a házba, úgy tűnik, életük végéig sem költözhetnek be, és eladni sem tudják. ***** A Polgári Törvénykönyv módosításával a korábbi szabályok megváltoztak. Most mind az özvegy, mind pedig az örökösök jogosultak kérni a haszonélvezeti jog megváltását. Nem lehet kérni azonban a megváltást, ha az özvegy benne lakik a lakásban, illetve a házban, a szokásos berendezési, felszerelési tárgyakra sem adja meg a jogszabály a megváltási jogot. Ha azonban — mint jelen esetben is — egy egész családi házat az özvegy egyedül lakja, szükségleteit meghaladóan, sőt jövedelemszerzésre használja fél (az ingatlan egy részét bérbe adja), akkor nem a megváltáshoz lehet folyamodni, hanem a haszonélvezeti jog korlátozását lehet kérni. Ha megvan a lehetősége a haszonélvezeti jog megváltásának, az pénzben és természetben is megváltható. Természetes, az özvegyet nem lehet kisemmizni, és őt a megváltás során annyi pénzösszeg, illetve természetbeni érték illeti meg. mint amennyit leszármazóként örökölne. Dr. M. J. beruházások szervezése és lebonyolítása alágazatba tartozó vállalatok jövedelemszabályozási rendszeréről, ugyancsak a Pénzügyi Közlöny 25. számában jelent meg a 31/1978. (XI. 22.) PM-rendelet. A magánerőből, házilagosan végezhető építési munkákról kiadott 13/1978. ÉVM. számú rendeletet a Magyar Közlöny 81. száma közölte. A több évi munka eredményeként létrejött alkotásokért kifizetett díjak (előlegek) adóztatását a Pénzügyi Közlöny 23. száma tartalmazza. Az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartamáról a Kereskedelmi Értesítő 34. számában jelent meg fontos közlemény. nap rendeletéiből A Legfelsőbb Bíróság döntései Az autó ára nincs maximálva Évekkel ezelőtt egy asszony autót jegyzett elő a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalatnál. Időközben azonban férje soron kívül kiutalást kapott és így az általa igényelt Wartburgot, mint fölöslegeset, 102 ezer forintért nyomban eladta. A vevő azonban rövidesen 15 300 forint visszafizetéséért pert indított ellene. Arra hivatkozott, a kocsi új ára 86 700 forint, tehát az eladó alaptalanul gazdagodott, amikor magasabb áron adta el neki. A perben föllépett az ügyészség is, amely indítványozta: a bíróság semmisítse meg a megállapodást és a vevőnek visszajáró összeget az állam javára ítélje meg. A járásbíróság a szerződésnek csak részleges semmisségét mondotta ki és a vevőt kötelezte, hogy oz államnak tízezer forintot fizessen. A fellebbezés másodfokú elbírálását a Legfelsőbb Bíróság elnöke a saját hatáskörébe vonta, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása szerint a Merkur meghatározott áron értékesíti a különböző típusú, új személyautókat, amelynek ára nincs maximálva. Tehát egymagában az a körülmény, hogy valaki 0-kilométeres új személyautót nem a Merkur által megszabott áron értékesít, árhatósági rendelkezésekbe nem ütközik. Tény azonban, hogy Wartburghoz több évi várakozás után lehet csak jutni, s ezzel magyarázható, hogy az eladó az autót jelentős felárral értékesíthette. Ez a 15 300 forint azonban olyan munka nélküli jövedelme, ami a társadalom érdekébe és a vszocialista együttélés követelményeibe ütközik. Ennek következtében a szerződés érvénytelen, ezért a megkötés előtti helyzetet kell visszaállítani. Amennyiben erre nincs mód, mert közben a vevő a kocsit használta, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és rendelkezik a visszatérítésről. Ebben az esetben a vevő köteles az autót visszaadni, az eladó pedig a vételárat visszafizetni. Ebből azonban levonható az időközi Egy házaspár három évvel ezelőtt 220 ezer forintért kétszobás komfortos, kertes családi házat vásárolt. A vételárból 178 ezer forintot kifizettek, a többit havi részletekben törlesztették. Alig fél évvel később, hogy beköltöztek, észrevették: a pince fuiotii födém- szerkezet süllyed. Ezért —szavatossági joguk érvényesítésével — rejtett hibára hivatkozva az eladók ellen pert indítottak és a feltűnő értékaránytalanságra, valamint megtévesztésre tekintettel, a Vételár leszállítását kérték. Időközben a tanács műszaki osztálya az épületet életveszélyesnek nyilvánította, a lakókat kiköltöztette és szükséglakásban helyezte el. A bírósági tárgyaláson az eladó nemcsak a kereset elutasítását kérte, hanem 42 ezer forint vételárhátralék megfizetéséért viszontkeresetet indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az adásvételi szerződést úgy módosította, hogy a vételárat 170 ezer forintban állapította meg és az eladót kötelezte, hogy . az azon felül kapott 8000 forintot térítse vissza. Az eladó keresetét elutasította. Mint a határozatból kiderül, az ügyben több igazságügyi j használattal történt értékcsökkenés. — Tévedett a járásbíróság, arrikor az állam javára való marasztalás lehetőségét látta — hangzik tovább a végzés indokolása.,— Ez akkor indokolt, ha a tiltott szolgáltatás, ami a társadalom érdekeibe vagy á szocialista együttélés követelményeibe ütközik, megtévesztő vagy fenyegető, esetleg csalárd személynek járna vissza. szakértőt hallgattak meg. Véleményük szerint a pince fölötti födémszerkezet teherviselésre alkalmatlan, a lakás életvészélyes. Teljes födémcserére van szükség, ami 90 ezer forintba kerül. A vétel időpontjában a telek 24 ezer, a ház 146 ezer forintot, összesen 170 ezer forintot ért, mert mintegy 40—45 százalékos műszaki állapotban volt. Tehát a szerződésben foglalt vételár és az ingatlan tényleges forgalmi értéke közt feltűnően nagy aránytalanság áll fenn. — Az ügy elbírálásánál azt kellett vizsgálni, hogy az adásvétel időpontjában rejtett hibában szenvedő ingatlannak mi volt a tényleges értéke, vagyis hiányosságainak tekintetbe vételével, a forgalmi életben milyen összeg volt elérhető érte — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Tévedett a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg: a Vételár leszállításának összegét az szabja meg, hogy a helyreállítás költsége mennyi. Ez az álláspont téves, emiatt az ítélet megalapozatlan és törvénysértő. Eszerint pedig az adásvételi szerződés időpontjában a szóbanforgó ingatlan forgalmi értéke — mint a szakértők megállapították — nem haladta meg a 170 ezer forintot. A tönkrement ház tényleges értéke .. ^ ...... Új élelmiszer az Extra krémjoghurt A Joghurt az aludttejnél szilárdabb állományú, savanyítás ízű, kellemesen üdítő hatású, csontfehér színű tejtermék, 5%-os zsírtartalommal. 2 dl-es műanyag pohárban kerül forgalomba. Fogyasztói ár: 2,30 Ft Fogyaszthatósági időtartama: 3 nap. Kapható: minden élelmiszerboltban Budapesten, a Duna-kanyarban, Nógrád és Heves megyében. A savanyított termékcsalád új tagja az Extra krémjoghurt, amelynek gyártását 1978-ban kezdte meg a Középmagyarországi Tejipari Vállalat Váci üzeme. A joghurt az egyik legelterjedtebb savanyú tejkészítmény. A százévesek hazájában, Bulgáriában egy orosz orvos figyelt fel először a joghurtra és annak kedvező hatására. Felismerte: a joghurt baktériumai olyan erős tejsavképzők, hogy a gyomorsav nem támadja meg őket és élő állapotban kerülnek a bélrendszerbe, kifejtve hasznos tevékenységüket. Megsemmisítik a mérgező baktériumokat, gyógyítják a bélrenyheséget, segítik és szabályozzák az anyagcserét, a vitamin belső képződését, élénkítik a sejtek működését. A joghurt alaposan áttisztítja a szervezetet, ami bizonyos újjászületést jelent. Mindez a joghurt bőséges fogyasztása mellett szól. Nemcsak Bulgáriában közismert, hanem éppen úgy becsülik Törökországban is, ahol minden étkezés nélkülözhetetlen tartozéka. A törökök szerint erejüket kizárólag a joghurtnak köszönhetik. E két ország szokása szerint minden vendég előtt ott áll a joghurtos csésze, amit mindig utántöltenek az étkezés alatt. Nem véletlen, hogy ezekben az országokban a joghurt fogyasztása kétszerese a tejfogyasztásnak. \ i
