Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-12 / 292. szám

UEtíYE # Ujahh Ermikő—Vanceienássfcezás Hiteltérdemlő külügyminisz- tériumi források hétfőn arról tájékoztatták az MTI wa­shingtoni tudósítóját, hogy Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter újabb találkozó­ját vették tervbe. A tanács­kozásra e hírforrások szerint december 21—22-én kerülne sor egy európai( városban, esetleg Genfben. A külügymi­nisztériumban közölték, hogy a tárgyalások célja a máso­dik SALT-egyezmény kidol­gozásának befejezése. Gromiko és Vance legutóbb októberben — találkozott. Az elmúlt két hét folyamán Van­ce és Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet több meg­beszélést folytatott. Ezzel pár­huzamosan Genfben, szak­James Carter amerikai el­nök ismételten igen derűlátó­an nyilatkozott az új SALT- egyezmény kilátásairól a De­mokrata Párt memphisi kong­resszusán. Véleménye szerint hamaro­san sikeresen befejeződhetnek a tárgyalások, mert a két felet elválasztó különbségek jelen­téktelenek ahhoz képest, ami­lyen nehéz kérdéseket már megoldottak. A Leonyid Brezsnyevvel ter­vezett csúcstalálkozón nagy hangsúlyt adnak majd az új, a 'harmadik SALT-egyezmény- nek — mondotta Carter. „Ügy vélem, hogy Leonyid Brezs- nyev is a hadászati fegyver- készletek további csökkentése mellett van” — mondotta az amerikai elnök a pártkong­resszusnak a fegyverkorláto­zással foglalkozó munkabi­zottságában. A memphisi pártkonferen­cián egyébként kisebbségben vannak ugyan az amerikai kormánypárton belül a hala­dóbb erők, de mégis jelentősen befolyásolhatják' a Cáftér-kor- mány döntéseit. Ezzel a tanul­sággal zárult vasárnap a De­mokrata Párt kongresszusa. A haladóbb erők határozati javaslatot terjesztettek be, amely kimondja: a jövő évi A L’Unita, az Olasz Kom­munista Párt lapja nyilvános­ságra hozta a központi bizott­ság hét eleji ülésén elfogadott kongresszusi téziseket. A hét fejezetre meg egy bevezető részre tagolódó dokumentum az OKP 1979. március 20. és 25. között megtartandó XV. kongresszusához nyújt vita- alapoh A bevezető részben, ahol az OKP stratégiájáról és általá­nos céljairól esik szó, kifejti, hogy az OKP az ország mély­reható megújhodásáért harcol, hogy elindítsa Olaszország tár­sadalmát a politikai demokrá­cián alapuló szocialista átala­kulás útján. Hangsúlyozzák a tézisek, hogy az emberiség jö­vőjét és haladását csak a bé­kés egymás mellett éléssel, a különböző társadalmi rend­szerű országok együttműködé­sével, az enyhülés elmélyítésé­vel, a konfliktusok békés ren­dezésével, leszereléssel, új nemzetközi gazdasági rend ki- alakításávál lehet szavatolni. Az OKP olyan nemzetközi szo­lidaritás és internacionaliz­mus híve, amely nem szorít­kozik kommunista pártokra, hanem számol azokkal a fel­szabadító mozgalmakkal és áramlatokkal is, amelyek a nemzetközi forradalmi folya­mat részvevői. A tézisek ezután méltatják és elismerik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom törté­nelmi jelentőségét, aláhúzzák, hogy ebből a forradalmi fo­lyamatból olyan államok szü­lettek, amelyek ma döntő sze­repet játszanak a világpolitiká­ban. és hozzájárulásuk nélkü­lözhetetlen a nemzetközi kér­dések megoldásához. Az OKP úgy látja, hogy Nyugat-Euróoában mód nyí­lik széles körű akcióesvségre a kommunista és más haladó erők bevonásával. A tézisek, végül az Olaszországban szük­, értői szinten, ugyancsak foly- I tatódtak a SALT-tárgyalások. IA Szovjetunió kormánya mind- j untalan sürgette, hogy zárják ‘ le az elhúzódó tárgyalásokat, az utóbbi időszakban pedig az amerikai vezetés már több­ször kinyilvánította, hogy a megállapodás küszöbön áll. ★ A The New York Times közlése szerint „az amerikai kormányzat hivatalos szemé­lyiségei kijelentették: a ha­dászati támadó fegyverrend­szerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyaláso. kon elért haladás lehetővé te­szi mindkét fél számára, hogy tervbe vegyék Cyrus Vance amerikai és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter mi­előbbi találkozóját. E talál­költségvetésben nem fordíthat­nak kisebb összegeket szociális célokra, mint az ideiben. A kongresszus több határo­zatban is állást foglalt a fegy­verzetkorlátozási tárgyalások, egyezmények mellett, megálla­podást sürgetve mind a SALT-, mind a bécsi csapatcsökken­tési tárgyalásokon. Mengisztu Versóban Mengisztu Haile Mariam al­ezredes, a szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormány­zótanács elnöke, állam, és kormányfő befejezte jugoszlá­viai hivatalos látogatását, s ez alkalomból hivatalos közle­ményt hoztak nyilvánosságra, ameiyben a felek kifejezték készségüket, hogy fejlesztik a két nép együttműködését. Mengisztu Hailé Mariam al­ezredes vasárnap délben hi­vatalos baráti látogatásra Var­sóba érkezett. Mengisztu Hailé Mariam hét­főn a Belwedere palotában lá­togatást tett Henryk Jablons- kynál, majd a két államfő el­nökletével megkezdődtek a plenáris tárgyalások. ségessé vált demokratikus szo­cialista átalakulás szükséges­ségét hangsúlyozzák. Magyarország — tanuló or­szág. Népünk művelődési helyzete az utóbbi három év­tized alatt gyökeresen megvál­tozott. Pedig mélyről indult ez a társadalom, nyakán a felszabadulás előtti kiváltsá­gos világ valamennyi nyűgé­vel. Hatszázezer írni-olvasni nem tudó embert kellett ki. vezetni a sötétségből. Olyan A tanulás joga A kiváltságok eltörlése, a tanuláshoz való jog tömeg­méretű gyakorlati megvalósí­tása hamarosan megmutatko­zott. Huszonöt évvel ezelőtt a 15—24 éves korosztálynak még csak a 75 százaléka vé­gezte el a tankötelezettség ideje alatt az általános isko­la nyolc osztályát, ma több mint 90 százaléka. Általános iskoláinkban 1,1 millió gyer­mek tanul. A mai nemzedékekből csak kevesen tudják, hogy hazánk­ban a felszabadulás előtt mindössze 174 gimnázium, 400 ipari iskola és 100 polgári is­kozó célja, hogy befejezzék a SALT-tárgyalásokat és elő­készítsék a talajt a legma­gasabb szintű találkozóra”. Az UPI amerikai hírügy­nökség kairói értesülése sze­rint az egyiptomi fővárosban tartózkodó Cyrus Vance meg­erősítette: ebben a hónapban Genfben találkozni fog Andrej Gromikóval, hogy folytassák az újabb SALT-egyezmény megkötésével kapcsolatos tár­gyalásokat. Hétfőn Teheránban folyta­tódtak a mo-narchia megdön­tését követelő kormányellenes tömegtüntetések. Az amerikai sajtó jelentései szerint vasár­nap magában a fővárosban mintegy kétmilliónyian, Me- shédben körülbelül egymillió- nyian, Tebrizsben hétszázez­ren, Iszfahánban pedig há­romszázezren tüntettek. Ha­sonló tüntetések zajlottak le gyakorlatilag minden nagyvá­rosban. A fővárosban a sah- ellenes tüntetések feltűnően szervezettek voltak. Megfi­gyelők szerint ez arra vall, hogy a különböző ellenzéki áramlatok összehangolták ak­cióikat. A hatóságok utasításá­ra a katonaság vasárnap és hétfőn nem akadályozta a tüntetéseket, de helikopterek­ről állandó figyelemmel kisér­ték a tüntető tömeget. A sah palotájához vezető utcákat harckocsik, csapatszállító pán­célozott járművek, katonai te­hergépkocsik torlaszolták el és katonák őrzik. Teherán egyik főterén hatá­rozatot szövegeztek meg, amely mindenekelőtt a sah A befolyásos kormánykö­rökhöz álló Japán Times hét­főn vezércikkben foglalkozik a Chira-kabinet várható po­litikai irányvonalával. A mi­niszterelnök — írja a lap — elődjével ellentétben nem kí­ván elsőbbséget biztosítani az úgynevezett rendkívüli há­borús törvények tanulmányo­zásának, mivel „számot vet a lakosság általános véleményé­vel”. Biztosra vehető azon­ban, hogy emiatt a jobboldal időszakban, amikor a műve­lődés, a tanulás joga nem a társadalmi ranglétra megha­tározta előjog, hanem a fej­lődés szükségszerű követel­ménye volt. A szocialista ipar megteremtése, a mezőgazda­ság kollektivizálása képzett politikai vezetőket, tapasztalt szakembereket követel. kola volt. A középfokú isko­lákban mintegy 40 ezren, az ipari iskolákban 65 ezren ta­nultak. Középiskolásaink szá­ma ma már meghaladja a 250 ezret. A középfokú isko­lai végzettség egyre általáno­sabbá válik. • A felsőoktatási intézmények­ben 110 ezren tanulnak. A végzősök számára meghirde­tett, megpályázható állások száma sokszor két-háromszo- rosa a jelentkezőknek. A gyárakba kihelyezett ál­talános és középiskolákban és továbbképző tanfolyamokon több mint 100 ezer felnőtt ta­nul. Ängste ünnepe Agostinho Neto, az MPLA- Munkapárt és az Angolai Né­pi Köztársaság elnöke a párt megalakulásának évfordulója alkalmából Luandában meg­tartott nagygyűlésen a többi között sürgette a párt továb­bi megszilárdítását, a párt és a tömegek kapcsolatainak erő- sítésát. A továbbiakban megállapí­totta, hogy minél előbb meg kell alakítani a népi hatalom képviseleti szerveit. Ennek előmozdítására külön hivatalt hoztak létre. eltávolítását, továbbá a politi­kai foglyok szabadon bocsátá­sát, a politikai emigránsok hazatérésének lehetővé tételét, az alapvető demokratikus szabadságjogok, köztük sztrájkjog szavatolását és az iráni gazdaságra gyakorolt külföldi befolyás megszünteté­sét követelték. A határozat el­ítéli a hadsereget a békés tün­tetőkkel szembeni atrocitások miatt. Karim Szandzsabi, az ellen­zéki Nemzeti Front vezetője kijelentette: az iráni polgárok a tüntetéseken határozottan értésre adják, hogy az el­múlt napokban tapasztalt sú­lyos megtorlások ellenére is követelik a diktatúra, a des- potizmus és a korrupció rend­szerének megszüntetését. Zsivkov—Mies Múikezó Szófiában Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára hétfőn Szófiá­ban fogadta Herbert Miest, a Német Kommunista Párt el­nökét. éles támadásával számolhat. Külpolitikai vonatkozásokról szólva a Japán Times óva inti a kormányt: ha nem akarja, hogy a japán—kínai kapcsolótok bővítése aláássa a térség politikai helyzeté­nek szilárdságát, akkor Ohi- rának és Szonoda külügymi­niszternek élen kell járnia a Szovjetunióval való viszony „építő jellegű fejlesztésének megtervezésében”. képzés egészének jelentős megváltoztatására lenne szük­ség. A képzési rendszer általá­nos válságának tünetei már az alapfokú iskolákban meg­mutatkoznak: sem a képzés rendszere, sem követelmény­szintje nem egységes. A ma­gán-, az egyházi és állami is­kolák, internátusok tarka so­kaságot alkotnak, általános, bizonyos minimumokat előíró központi normák nélkül. Az alapszintű képzés elvi­leg mindenki számára kötele­ző, de nem ingyenes. Az is­koláztatás, a könyvek, a tan­szerek. a segédeszközök árá­nak — az általános árszínvo­nal emelkedésével összefüggő — egyre erőteljesebb növeke­dése következtében drágább, mint eddig bármikor. A kö­zép. és a szegényebb rétegek­hez tartozó szülők egyre ke­vésbé bírják vállalni az ok­tatás emelkedő költségeit. Az ‘iskplai költségek emel­kedése egyre inkább növeli az osztálykülönbségeket: a szín­vonalas magániskolák egyre kevesebbek számára elérhe­tők, az egyébként is gyen­gébb állami iskolákban pedig nő az osztályok létszáma, to­vább süllyed az oktatás szín­vonala. Erősödik az a tenden­cia, hogy már kora gyermek­korban (7—11 év között) el­dőlnek a továbbtanulási esé­lyek. A képzési rendszer válságban Az iskolarendszer válsága ezt a „válságforrást” meg- a tőkés társadalom általános szüntessék, gyökeresen új, válságának következménye és az életre és munkára nevelő egyben e válság elhúzódásá- általános műveltséget adó is- nak egyik oka is. Ahhoz, hogy kolatípusok kialakítására, a íferferíogyvorkodáiozásril Az BKP kongresszusi tézisei Elmélet és valóság (2.) Emberi jogok ^sá!nuá^k Az OMm-komény politikája Szaddam Husszein Moszkvában Hétfőn baráti látogatásra I Moszkvába érkezett Szaddam Husszein, az Arab Űjjászüle- tés Szocialista Pártjának fő- 1 titkárhelyettese, az Iraki For­radalmi Parancsnokság alelnö- ke. Az iraki politikust Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, Vaszilij Kuznye- cov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének első helyet­tese és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. Az Alekszej Koszigin és Szaddam Husszein között hét­főn megkezdett tárgyalásokról kiadott közlemény szerint a felek elégedettek a szovjet— iraki kapcsolatok gyümölcsöző fejlődésévé1. Ez a fejlődés az 1972 áprilisában Bagdadban kötött barátsági és együtt­működési szerződésen alapul. Koszigin és Szaddam Husszein áttekintette a politikai és gaz­dasági együttműködés to­vábbfejlesztésének távlatait is. Mindkét részről megállapí­tották, hogy rendkívül nagy­jelentőségű az arab országok erőfeszítéseinek egyesítése, a Közel-Kelet igazságos és tar­tós békéje megteremtésének érdekében. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében megkez­dett tárgyalásokat folytatják. Szavazás Namíbiában — fegyverek A namíbiai választási komé­diáról nyilatkozott a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósító­jának Moszkvában Homateni Caluenha, a Namíbia függet­lenségéért harcoló délnyugat­afrikai népi szervezet (SWA- PO) titkára és központi bizott­ságának tagja. Caluenha felháborító komé­diának nevezte a dél-afrikai rezsim ellenőrzése alatt a múlt héten megtartott namí­biai „választásokat’:. A namí­biai afrikaiakat ezekben a na­pokban fegyverekkel kénysze­rítették, hogy a pretoriai re­árnyékéban zsim által az afrikai burzsoá­zia képviselőiből, törzsi báb­vezetőkből és fehértelepesek­ből alakított politikai csopor­tosulásra szavázzanak. Hang­súlyozta, hogy a SWAPO, ; namíbiai nép egyetlen igaz képviselője bojkottálta a vá­lasztási komédiát és Namíbi; tényleges függetlenségét köve­teli. Caluenha végezetül nagyra értékelte a Szovjetuniónak, i többi szocialista országnak é: az összes haladó erőknek az afrikai hazafiak harcához nyújtott támogatását. ENSZ-feShívés az enyhülési folyamat kiterje Az ENSZ közgyűlésének Politikai Bizottsága felhívást fogalmazott meg arról, hogy ki kell terjeszteni a nemzet­közi feszültség enyhülésének folyamatát a világ minden térségére. A Politikai Bizott­ság ismételten leszögezte, hogy az ENSZ ellenzi az erő­szakos eszközökkel való fe­nyegetés minden formáját, mi­vel ezek az államok szuvere­nitásának, területi integritá­sának, függetlenségének, biz­tonságának megsértését jelenti és semmibe veszi az államok­nak azt a jogát, hogy szaba­don hasznosítsák erőforrásai­kat. A határozat megerősíti a még gyarmati és külföldi uralom alatt álló népek sza­badságharcának törvényessé­gét és felszólít valamennyi ál­lamot, hogy erősítse szolidari­tását a nemzeti felszabadító mozgalmakkal. A lengyel küldöttség javas­latára nyilatkozatot bocsájtot- tak ki, amely szerint fajra, világnézetre, nyelvre és nem­re való tekintet nélkül min­den népnek és egyénnek el­idegeníthetetlen joga, hogy bé­kében éljen. Igazságtalan — a szociális különbségeket figyelmen kív^l hagyja — az állami és a ma­gántámogatások, az ösztöndí­jak rendszere. A francia bal­oldal közös programja például a jelenlegi francia ösztöndíj- rendszert közönséges porhin­tésnek minősíti. Az „egyenlőség társadalmai­ban” tehát a fiatalok eleve igen eltérő esélyekkel indul­nak. Az uralkodó osztályok — a rendszer igazolására, ha­talmuk konzerválására töre­kedve — az iskolai egyenlőt­lenséget természetes egyen­lőtlenségnek állítják be. A szakképzés terén sem kedvezőbb a helyzet. A hat­vanas évek végén — főként a szakszervezetek nyomására — Európa-szerte számos ren­delkezés született a szakkép­zés bővítésére, szakmunkás- képző intézmények létesítésére. Ezek jelentős részét azonban nem hajtották végre, más ese­tekben pedig az új létesítmé­nyek pénz és tanerő híján ki­használatlanok. Ez a közvet­len társadalmi okokon túl a szülők teherviselési képessé­gének csökkenésével, az ösz­töndíjak alacsony színvonalá­val magyarázható. A kormányok ahelyett, hogy biztosítanák a közoktatásnak a jelentőségét megillető helyet az állami költségvetésben, a szociális és jóléti kiadásokhoz hasonlóan csökkentik az ez irányú kiadásokat és inkább a vállalkozóknak folyósítanak hiteleket — úgymond újabb munkahelyek létesítésére. Az iskolákban torz szemlé­letet sugallnak, lealacsonyító- nak tüntetik fel a fizikai munkát, tehetségtelen, lusta, ambíció nélküli embereknek állítják be a szakképzetlen milliókat. Egy Amerikában végzett vizsgálat szerint a középiskolai tanulók jelentős része azt sem tudja, hogy szü­lei milyen munkahelyen dol­goznak, hol, milyen munká­val szerzi a család a megél­hetéshez szükséges pénzt. Franciaországban a középisko­lák jelentős része elavult „ál­talános műveltségen” alapuló ideát részesít előnyben és semmiféle szakképzést vagy a munkába álláshoz szükséges előképzést nem biztosít hall­gatói számára. Más tőkésor­szágokban is hasonló a hely­zet. Angliában például 1974- ben a középiskolát végzett fia­talok több mint a fele sem­miféle szakmai képzésben nem részesült. Ugyanez az arány Franciaországban 1975-ben 33 százalék volt. A szakmai képzés és az is­kolarendszer 'válsága a felső- oktatásban is érezteti hatását. Bár az egyetemekre, főiskolák­ra kerülő fiatalok döntő többsége a közép- és felső középosztályból származik, a létbizonytalanság, az egyre növekvő megélhetési költsé­gek, az ösztöndíjrendszer visszásságai miatt sokan ki­maradnak. Belgiumban, Kana­dában, Franciaországban és az Egyesült Államokban például minden ötödik főiskolai és egyetemi hallgató lemorzsoló, dott diplomája megszerzése előtt. Néhány évvel ezelőtt több nyugat-európai országban megszüntették a felvételi és év közti vizsgákat, azóta bár • ki, akinek a családja bírja pénzzel, tehetségétől függetie­MMiók MisiM'skkáúksn

Next

/
Thumbnails
Contents