Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-10 / 265. szám

/ 1978. NOVEMBER 10., PÉNTEK Wsf urcrlX A gazdaságfejlesztés tapasztalatai — az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának fórumán Csütörtökön a Parlament­ben dr. Bognár József elnök­letével ülést tartott az or­szággyűlés terv- és költségve­tési bizottsága. A tanácskozá­son, amelyen részt vett a par­lament több más bizottságá­nak elnöke is, dr. Hetényi István, az Országos Tervhi­vatal államtitkára az V. öt­éves terv eddigi időszakának legfontosabb gazdaságfejlesz­tési tapasztalatairól tájékoz­tatta a képviselőket. Dr. Fa­luvégi Lajos pénzügyminisz­ter pedig az 1»<9. évi költség- vetés irányelveit ismertette. A tájékoztatókhoz a képvi­selők közül hozzászólt Antal Imre (Pest megye, 19. vk.), dr. Cselőtei László (Pest me­gye, 2. vk.), Géczi János, Hor­váth Lajos, dr. Novák Béla (Pest megye, 16 vk.), Nics Já­nos, dr. Pethő Ferenc, Rad­nóti László és dr. Szabó Kál­mán. Zöldség — iparszeryen Tanácskozás és gépbemutató Ileesésen A vecsési Ferihegy Terme­lőszövetkezet a gesztorgazda­sága az egyetlen hazai gyökér- zöldség term elési rendszernek, amelynek 11 megyéből 27 ter­melőszövetkezet a tagja. Tegnap délelőtt 10 órakor a taggazdaságok szakemberei Vecsésen vitatták meg az ed­digi eredményeket, s megis­merkedtek az új eljárásokkal. A gesztorgazdaság kezdemé­nyezésére megvitatták a ká­posztafélék termesztésének új módszereit, s döntöttek arról, hogy a jövőben ezt a növényt is iparszerűen termesztik a rendszer tagjai. Az eszmecse­rén jelen volt dr. Nemcsok Já­nos, a Pest megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai alosztá­lyának vezetője, Bödecs László megyei főkertész . Szabó Pál rendszertechno­lógus, a gyökérzöldség-ter- mesztésről szóló előadásában a megfelelő talajelőkészítés, a vegyszeres gyomirtás, a fajta­kiválasztás fontosságáról és az iparszerű termesztés egyéb kérdéseiről adott átfogó tájé­koztatást. Ezt követően Ihász Zoltán főagronómus a káposztafél ék iparszerű termesztésével kap­csolatban elmondotta, hogy a kísérletek során Midex típusú vetőgép és az NDK gyártmá­nyú E 800-as káposztakombájn kitűnően bevált, így jelentősen sikerült csökkenteni a nehéz, időrabló fizikai munkát. A Ferihegy Tsz-ben 16 faj­tával próbálkoztak az idén, s 320 hektárról 15 ezer tonna termést várnak. A szakemberek működés közben is megfigyelhették a munkagépeket a répa- és ká­posztaföldeken. A Szekszárdi Mezőgép Vállalat CK-at RB- és CK—6-os és az NDK gyártmá­nyú E 684-es típusú gépekből összeállított gépsora naponta 15—18 vagon répát takarít be. Nagy tetszést aratott a francia Herriau és az angol Mather Platt típusú speciális répa­kombájn. Az NDK gyártmá­nyú E—800-as káposztakom­bájn naponta 500 mázsa ter­més betakarítására képes. A délutáni órákban a ven­dégek ellátogattak a savanyító üzembe, majd a termelőszövet­kezet központjában tanácskoz­tak. a termelési rendszer szer­vezetéről, valamint az áru­forgalmi vállalkozás létrehozá­sáról. K. ti. Nemzetközi szeminárium A dolgozó nők helyzetéről Budapesten tartják novem­ber 14—16. között az európai dolgozó nők helyzetével fog­lalkozó nemzetközi szemináriu­mot, a Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség és a Szak- szervezeti Világszövetség ren­dezésében. A szeminárium házigazdája a Magyar Nők Országos Ta­nácsa jelentette be Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón. Elmondta: ez ideig hetven kül­földi vendég jelentette be rész­vételét. A magyar mozgalmat hattagú delegáció képviseli. A tanácskozást — miként az 1975., a nők nemzetközi évé­nek kezdete óta rendezett sze­mináriumokat, összejövetele­ket — az egyenlőség, a fejlő­dés, a béke jegyében, rende­zik. A szemináriumnak az is célja, hogy erősítse az euró­pai országokban a nőmozgal­mak és szakszervezetek együtt­működését, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek ja­vításáért. Ajánlások a fó védelmében Meg kell akadályozni a Ba- laton-parti települések hulla­dékának további felgyülemlé­sét, elejét kell venni annak, hogy a tó körzetében levő ipari és mezőgazdasági üze­mek a vízgyűjtőrendszert szennyezzék — egyebek között erről fogadott el csütörtökön ajánlást az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Ta­nács. A Straub F. Bruno aka­démikus elnökletével tartott ülésen a környezetvédelem legfontosabb tennivalói között szóltak arról, hogy az eddigi­nél nagyobb gondoskodást ér­demel a Balaton. Ezért a jövő­ben a különböző környezetvé­delmi alapokból megkülönböz­tetett módon támogatják majd, illetve előnyben része­sítik á megóvását szolgáló be­ruházásokat. Kommunisiák a tanácsa apparátusban (2.) Alapos politikai, szakmai tudással Az eredmények természete­sen nem önmaguktól szület­tek. A problémák megvitatása során — a személyes tapaszta­latok hangsúlyozása mellett — többször szó esett az oktatás fontosságáról, arról, hogy a tanulás, a marxista—leninista műveltség állandó fokozása nagy segítséget nyújt a min­dennapi munkához, a szemlé­letformáláshoz. A mindennapi munkában is A megyei tanács apparátusi bizottságához tartozó alap- szervezetekben a párttagok 83 százaléka jelenleg is különbö­ző oktatási formában tanul. Ennek hatására változik gon­dolkodásmódjuk, életvitelük, szemléletük. Ez megmutatko­zik a mindennapi munkájuk­ban is. A politikai oktatás konkrét eredményei mérhetők egyes megyei szakigazgatási szervek kommunista dolgozóinak mindinkább javuló munkájá­ban. Ezek az eredmények el­sősorban a munka rendszeres­ségében, a folyamatosságban, a sablontól való elszakadás igényében mutatkoznak meg. Mind több energiát fordítanak ezek a párttagok felkészültsé­gük fokozására, kezdeménye­zőkészségük növelésére. Az igazgatási és más tanácsi munka területén mind több­ször találkozunk egészséges türelmetlenséggel — ez pedig eleve a jó és eredményes munka egyik forrása. A jogalkalmazás során számtalan elvi és gyakorlati probléma vetődik fel — ezek megoldásához az oktatás, to­vábbképzés során szerzett po­litikai ismeretek nélkülözhe­tetlenek. A megyei apparátus­ban — de a tanácsi munkában általában is — mind széle­sebb körben ismerik fel a po­litikai továbbképzés fontossá­gát. Az ifjúsági parlamentek vi­tái során elhangzott fetezóla­Belépő: az önkéntes érdeklődés Szerződéssel és anélkül —• A Szövget Sín!túra és Tudomány Házának kapcsolatai Pest megyével Csütörtökön -ünnepséget tartottak a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza megnyitásának ötödik évfordulója alkalmából. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete méltatta a szovjet művelődési központ szerteágazó t6vók€nysé§[étt Részt vett az ünnepségen Grósz Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályvezetője, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Molnár Ferenc kulturális államtitkár, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes, valamint közéletünk számos más képviselője. A fehér márvány lépcső piros szőnyegborítása a Lenin domborműnél kétfelé ágazik, hogy az emeleten teljes ka­réjt alkosson. Az előcsarnok falain fiatalok jelene, múlt­ja: a lenini Komszomol meg­alakulásának 60. évfordulójára rendezett kiállítás képei. Ko­ra este még kevés a látoga­tó. Csöndes zsibongás jelzi az állandó mozgást. A tárlatra, vetítésre és élménybeszámoló­ra érkezők beszélgetése élet­tel tölti meg a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házát a bu­dapesti Semmelweis utca ele­jén. A nyitott ajtóknak ne­héz ellenállni, különösen ha a teremből érdekes üvegfor­mák, vitára ösztönző festmé­nyek csalogatnak. Még csak­nem egy hónapig várja láto­gatóit a Fiatal moszkvai fes­tők tárlata. Beszédes számok „A kiállítás változatos, régi és új stílusú képek láthatóié egymás mellett. Nekem nagyon tetszett. Horváth Henriette, Aszód 1978. október 28." — egy idézet a vendégkönyvből. S ez a tárlat csupán egyetlen művelődési lehetőség a sok közül. Évente mintegy 900 rendezvénnyel, politikai fó­rumokkal, előadásokkal, ke­rékasztal beszélgetésekkel, megközelítően 800 filmvetítés­sel és 30 képzőművészeti ki­állítással várják itt az érdek­lődőket. November 9-én évfor­dulóhoz érkezik az intézmény: öt esztendeje nyílt meg. Ez alkalomból kértük Fjodor Oszkolkov igazgatót, hogy foglalja össze munkájuk ered­ményeit. • — Csak nagyon ritkán szer­vezünk önállóan rendezvényt, folyamatosan együttműkö­dünk az MSZBT és a Ha­zafias Népfront szervezetei­vel — mondja. — Sőt prog­ramjainknak több mint egy­ötödét ezeknek a társadalmi szervezeteknek a konkrét ja­vaslata alapján rendezzük. S a közös munka eredményének tekintjük, hogy az elmúlt öt év alatt csaknem 3 millió lá­togatója volt a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házának. — Sok embert vonz ez a gyönyörű palota érdekes prog­ramjaival. Hogyan lehet va­laki állandó látogatója? — Szívesen várunk minden­kit klubjainkba, ahol rendsze­res foglalkozások nyújtanak hasznos időtöltést. Nyolc klu­bunk van: a volt szovjet ösz­töndíjasoké, a szocialista mun­kabrigádoké, de szerveztünk orosz nyelvi klubot, zenebarát kört, Napocska néven gyer­mekklubot, Moszkvai rádiós klubot, Vörös szegfű névvel magyar—szovjet asszonyklu­bot és Kortárs néven ifjúsági klubot. Ezek a viszonylag ki­sebb közösségek a saját prog­ramjuk szerint működnek. Nagykőrössel kezdődött — Minden bizonnyal sokat segít munkájában, hogy ki­tűnően beszél magyarul. Ré­gen él hazánkban? — Csak egy éve vagyok ennek az intézménynek az igazgatója, de hivatásos ka­tonaként — ez bizony már régebben volt — Nagykőrösön szolgáltam. Kellemes, szép város, ott is nagyon barátsá­gosak az emberek. Nagykőrös biztosan sokat változott, mióta nem láttam, félek: eltévednék már az utcáin. A véletlen úgy hozta, hogy éppen oda nem utaztam az utóbbi évek alatt Pest megye városai közül. — S más városokba? — A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának szoros kapcsolata van Cegléddel, Gö­döllővel és Váccal is. Gyak­ran tartunk kihelyezett ren­dezvényeket ezekben a váro­sokban a helyi párt-, állami és tömegszervezeti aktivisták közreműködésével. Együttmű­ködési szerződésünk van a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezettel, Gödöllőn a Mezőgazdasági Kutató Intézettel és több üzemmel, Vácott elsősorban az MSZBT és a népfront váro­si szervezetének segítségével teremtettünk értékes kapcsola­tokat. Mi úgy érezzük, hogy legalább annyira fontosak azok az alkalmi látogatások, ame­lyeken a Pest megyében dol­gozó szocialista munkabrigádo­kat köszönthetjük intézmé­nyünkben.'Eredménynek ér­zem, hogy ma már nemcsak együttműködési szerződések alapján jönnek a brigádok. Néha talán nem is tudunk hi­vatalosan az érkezésükről: ér. dekli egy program a brigádta­gokat — s mint bármelyik budapesti kulturális intéz­ménybe — egyszerűen ide­látogatnak. Ez a spontán ér­deklődés a barátság legértéke­sebb záloga. — Az öt, ma már a Szov­jetunióban és Magyarországon is kerek szám lett, bizonnyal a gazdasági tervek által ki­jelölt határkövek miatt. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában milyen újdonságok­kal kezdődik a második öt esztendő? Három évforduló — Munkánk folyamatossá­ga, a gyakorlatból szerzett ta­pasztalatok alapján, legalább olyan fontos, mint az újdon­ságok. Eddig szélesítettük te­vékenységi körünket, igyekez­tünk minél sokoldalúbban dol­gozni. Most olyan időszak jön, amikor jobban kell csinál­nunk mindazt, amit már el­kezdtünk. Nagy sikerük van a kluboknak, ezek öntevékeny működését kell elsősorban tá­mogatni, de tervezzük egy sportbarát kör létrehozását is. — Kérdésére konkrétabban két évfordulóhoz kapcsolódó programjainkra hívnám fel a Pest megyei Hírlap olvasói­nak figyelmét: jövőre lesz a KGST megalakulásának 30. évfordulója és ugyancsak há­rom évtizedes gyümölcsöző közös munkára tekinthet vissza a szovjet—magyar mű­szaki-gazdasági együttműködési bizottság. Előbb azonban egy sokkal közelebbi magyar ün­nep előtt kívánunk tiszteleg­ni rendezvényeinkkel: a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja megalakulásának 60. év­fordulóján. Kriszt György lásokból, az Alkotó ifjúság pá­lyázataiból is kitűnt, hogy a megyei tanács apparátusában és a megye területén tevé­kenykedő fiatal tanácsi dolgo­zók is egyre eredményesebb munkát végeznek. Örvendetes jelenség ez nemcsak az után­pótlás szempontjából, hanem azért is, mert egy bizonyos színvonal elérése után az igé­nyesség már az önképzésre ösztönöz. Segít felismerni azo­kat a területeket, ahol a kez­deményezések tovább segítik az igazgatás korszerűsítését. A szocialista módon élni, dolgozni és tanulni hármas jelszava a tanácsi munka gya­korlatában egyre természete­sebb követelménnyé válik. Közösségformáló törekvések A tanulásról és ennek a szemlélet formálására gyako­rolt hatásáról néhány gondo­latot már elmondtam. Szól­nunk kell azonban arról is, hogy egyre több helyen talál­kozunk a munkatársak közös­ségformáló törekvéseivel. A dolgozók egymás munkája iránt tanúsított érdeklődése olyan emberi magatartás, amely a tanácsi munkának mindinkább jellemzőjévé vá­lik. Ez az új vonás úgy fejlő­dik, olyan mértékben szélese­dik, ahogy a tudatformálás erősödik, ahogy a tanulás so­rán szerzett ismeretek gyakor­lattá válnak. Olyan szemlélet- mód ez, amely az ágazatok kö­zött ma még helyenként meg­található merevséget fokoza­tosan felszámolja, amely se­gíti a formaságok, a párhuza­mosságok megszüntetését. Nem lebecsülendő előnye, hogy gyorsabb ügyintézésre ösztönöz. Biztosítja egyrészt a jobb munkahelyi légkör ki­alakítását, másrészt erősíti a kollektív munkát, az együvé tartozás érzését. Követendő e szemlélet, mely árról tanúsko­dik, hogy egyre többen isme­rik fel az államigazgatási munka szépségét, alkotó jelle­gét. A szemléletváltozás szüksé­gességét, eredményességét a megyei szakigazgatási szervek tevékenységében, megerősítik azok a kritikai észrevételek is, amelyek a megyei tanács ap­parátusi pártbizottságának ülésén elhangzanak. Szükség van a megyei szakigazgatási szervek együttműködésének további fejlesztésére néhány jelentősebb társadalompoliti­kai feladat megoldásában is. Egyes témák megyei felelősé­nek szerepét — ha azt egyéb­ként jogszabály kifejezetten nem írja elő — esetenként vo­nakodva vállalják. Tapasztal­hatjuk ezt azoknál a felada­toknál, ahol a jogszabály a végrehajtást koordináló szer­vet nem jelöli meg pontosan. Feladataink növekednek. Egymás munkájának megis­merése és segítése e megnöve­kedett feladatok elvégzéséhez ad segítséget, ugyanakkor biz­tosíték arra is, hogy egyre többen vallják: a tanácsi munka nemcsak egyszerűen az állampolgárok ügyének szolgálata, hanem hivatás. A kollektív munkamódsze­rek alkalmazásában — a ta­nácsi munka egészében — nagy feladat vár a kommunis­tákra. Friss alkotó szemléletre van szükség, rpely segít ab­ban, hogy az egyre nagyobb személyi, politikai, szakmai elvek folyamatos megvalósítá­sához a szakmai és politikai műveltség fokozása útján is csak akkor és úgy juthatunk el, ha megismerjük és haszno­sítjuk a korszerűt és újat, ha mielőbb megszabadulunk az elavult módszerektől. Vissza­húzó jelenség például a me­rev ágazati szemlélet, a jog­szabályok formális átültetése a gyakorlatba, az összehan­golatlan szakigazgatási mun­ka. A kollektív munkastílus meghonosítása a szakigazgatá­si szervek munkájában — napjaink egyik legfontosabb feladata. Továbbra is kezdeményezően A fejlődésünk mai szaka­szában jelentkező új követel­mények s az ezzel összefüggő kezdeményezések pártbizottsá­gunkat és alapszervezeteinket is még jobb munkára, alkotó kezdeményezésekre ösztönzik. A szakmai és politikai kép­zés elmélyítése, a tanultak hasznosítása a gyakorlatban, az az út, amely jó irányba fejleszti szemléletünket. Ezek­ben a kérdésekben a megyei tanács apparátusi pártbizott­ságának és a hozzá tartozó alapszerveknek a jövőben is kezdeményező szerepet kell vállalni, hogy még következe­tesebben valósuljanak meg a XI. kongresszusnak az állam- igazgatási munka javítására vonatkozó célkitűzései. DR. GULYÁS ILONA, a Pest megyei Tanács apparátusi pártbizottságának ' titkára ■ Az állami gondozottakért Patrónusok eszmecseréje Nincs még egy évtizede, hogy Pest megyében is felka­rolták a szocialista brigádok az állami gondozott gyerme­kek ügyét, s megkezdődött a patronálási mozgalom kibon­takozása. A cél nem csupán a gyermekeket nevelő intézetek anyagi segítése, hanem ennél több volt már akkor is: pótol­ni az állami gondozásba vett gyermekek életéből hiányzó személyes kapcsolatokat, E gondolatok jegyében nyi­totta meg tegnap délelőtt Lu­kács Mária, a Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak főelőadója azt a tanácsko­zást, amelyen Pest megye há­rom nevelőotthonának, s a Gyermek és Ifjúságvédő Inté­zetnek patrónusai, a szocialis­ta brigádok vezetői és tagjai — mintegy nyolcvanan — ad­tak egymásnak találkozót a Magyar Hajó- és Darugyár Váci úti kultúrtermében. Lukács Mária szólt arról nyitó előadásában, hogy ma 34 üzem és szövetkezet 44 szocia­lista brigádja patronálja a me­gyei intézet, s az abonyi, vác- dukai, valamint a szobi neve­lőotthon gyermekeit. Kiemelte a tanácskozásnak otthont adó Magyar Hajó- és Darugyár segítségét: itt komp­lex brigád alakult, amely több szocialista brigád patronáló tevékenységét összehangolva, több mint hat éve támogatja a vácdukai nevelőotthon kis lakóit, elsőosztályos koruktól végigkísérve fejlődésüket. Hasonló eredményekről ad­tak számot a tanácskozáson részt vevő többi kollektíva tagjai is. Így p—uául Tulliusz Lászlóné, a Nagykőrösi Kon­zervgyár oktatási főelőadója arról beszélt, hogy a helyi leányotthon növendékeivel foglalkozó Emberi kapcsolatok szocialista brigád nemcsak a munka szeretetére neveli a gyárban dolgozó lányokat, de a minél mélyebb személyes kapcsolatok kialakítására is törekszenek. Néhol nehezebb körülmé­nyek között, a gyár támoga­tása nélkül, tehát szerényebb anyagi lehetőségekkel, de ha­sonló pedagógiai jószándékkal és eltökéltséggel segítik a gyerekeket, mint például a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei Angela Davis bri­gádja, amely az abonyi neve­lőotthon kis lakóival törődik, erről beszélt Dobos Ilona bri- gádvezétő. önzetlen munkájának elis­meréséül 12 közösség az Okta­tási Minisztérium gyermekvé­delmi osztályának, 32 kollek­tíva pedig a Pest megyei Ta­nács művelődési osztályának oklevelét kapta meg. V. G. P. \

Next

/
Thumbnails
Contents