Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-09 / 264. szám

1978. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Nem vonz a mezőgazdaság? A ráckevei pályaválasztási bizottság tervei A ráckevei járás idén vég­zett 1008 nyolcadikosa közül 967 jelentkezett felsőbb isko­lába, 41-en nem tanulnak to­vább, egyharmaduk fiú, két- harmadiúk lány. A továbbtanu­lók közül 77 gyerek kért kollé­giumi elhelyezést. A pályavá­lasztást még mindig leginkább az határozza meg, hogy melyék a divatos, illetve jól fizető szakmák, s az sem közömbös, hogy az egyes községekből me­lyik iskolát tudják a diákok a legkönnyebben megközelíteni, és hol kapnak kollégiumi, he­lyet A 967 továbbtanuló közül 143 jelentkezett gimnáziumba, 64 százalékuk lány. Szakközép- iskolába 396-an iratkoztak be, többségük szintén lány. Egye­dül a szakmunkásképző isko­lákba jelentkezettek között vannak túlsúlyban a fiúk. A 260 ipari tanuló közül 211 a fiú, és 40 a lány, míg a keres­kedői pályát 15 fiú és 84 lány választotta. Mezőgazdasági szakmunkástanulónak mind- , össze 24-en jelentkezik, azaz az összes továbbtanulóknak alig két és fél százaléka, 14 fiú és 10 lány. Egészségügyi szak­iskolába 28, gép- és gyorsíró iskolába 12 diáklány jár. Minden iskolában van pá­lyaválasztási felelős, aki megfelelő tapasztalatokkal, tájékozottsággal rendelkezik ahhoz, hogy segítséget tudjon adni a pályaválasztásban. Jó útmutatást adnak a különféle kiadványok, s á pályaválasz­tásra való felkészítés ma már beépül a nevelési folyamatba. A szülői értekezleteken egyre gyakrabban vesznek részt a szakmunkásképző- és szakkö­zépiskolák, termelő üzemek képviselői, akik ismertetik a lehetőségeket. A mezőgazdasági pálya azonban változatlanul kevés vonzerővel bír, tekintve a pá­lyaválasztók mindössze két és fél százalékos arányát; még akkor is, ha feltételezzük, hogy a 41, továbbtanulásra nem je­lentkezett gyerek részben vagy egészben a mezőgazdasági üzemekben kíván elhelyezked­ni. így is, tehát legjobb eset­ben is, a végzősök 6—7 száza­léka kerül mezőgazdasági munkahelyekre, és a tanulók­nak mintegy Két százaléka, azok, akik most középfokon Ismerkednek a gazdálkodás alapjaival. Ezért is tűzte napirendre a ráckevei járási pályaválasztá­si bizottság a közelmúltban a kiskunlacházai Kiskun Mező- gazdasági Szövetkezetben fo­lyó pályairányítási munka megtárgyalását, s egyben ar­ról is tájékozódtak, hogy _ a szövetkezetben hogyan törőd­nek a szakmunkás-tanulókkal. A járási pályaválasztási bi­zottság a jövő évi munkater- vébe is vett fel hasonló prog­ramot: szeptemberben a du- navarsányi Petőfi Mgtsz-ben tájékozódnak egyebek között a szövetkezeti pályaválasztási munkáiról., Az állás vagy ülés lélektana Kocsmák helyett bisztrók a szentendrei járásban Szentendrén a villáson biszt­róban hétköznap délelőtt 10 óra körül telt ház volt. Fér­fiak, néhány nő, a kezükben söröskorsó. Lárma, az asztal­lapra löttyent ital. Mi tagadás, a bisztró hangulata a kocsmá­kéra emlékeztetett, mintha nem sok különbség lenne a kétféle kategória között. — Látta volna az elődjét — mondta Németh János üzlet­vezető. — Akkor nem kétel­kedne, hogy ég és föld kü­lönbség van közöttük. A régi sarki betérő vagy talponálló valamivel arrébb volt. Mivel az épülete hasz­nálható állapotban maradt, süteményesboltot alakítottak ki belőle. Misek Lászlóné he­lyettes vezető annak idején a kocsmában dolgozott. — Ahhoz képest ez szanató­rium — mondta a süteményes­boltra. — A fizetésem sem csökkent, mert az étel-, az üdítőital-, a kávéforgalom után kapunk jutalékot. Négyszer csapolnak Szentendrén van még egy bisztró, a Bükkös, ami a haj­dani, úgynevezett Kisbéke- kocsmát hivatott pótolni. Csak más, úgymond kulturáltabb színvonalon. Szabó Józsefné eladó most a Bükkösben dol­gozik. Annak idején a Kisbé- kében volt. — Elmenne-e még egyszer kocsmai csaposnak? — Dehogy mennék — tilta­kozott. — Itt talán soha sincs dur­va, részeg ember? — Előfordul, de sokkal rit­kábban. Egyébként a kocsmá­ba inni, a bisztróba pedig el­sősorban étkezni és közben iszogatni járnak az emberek. A villasori bisztró ételvá­lasztéka: babgulyás, halászlé, zöldbab- és paradicsomos ká­posztafőzelék, főtt, füstölt csü­lök, leesés sertésborda, sertés- pörkölt, borsos tokány, pirí­tott sertésmáj, szalontüdő és tésztaköretek, valamint ha­sábburgonya. Reggel 8 órától este 8 óráig, s. mindez III. osztályú áron. Ital is van, természetesen. Háromféle bor, égetett szeszes italok, sör, s négyféle palacko­zott és háromféle kimért üdí­tő ital. A bisztró építése (pincével, konyhával, szociális helyisé­gekkel) és berendezése 3 és fél millió forintba került. Át­lagosan havonta 270—280 ezer forintot \ forgalmaz, aminek 20—25 százaléka az étel, a sü­temény s az édesség eladásából származik. — Tavaly hét, az idén nyolc új bisztrót nyitottunk. Ha ré­gi épületet, például kocsmát kell átalakítani, akkor néhány százezer forintból megússzuk. De ha minden új, akkor bi­zony egy-két millióba is bele­kerül. S mindezt saját erőből csináljuk — mondta el Csányi István, a Pest megyei Vendég­látó Vállalat igazgatója. Nemcsak a név — Megéri? — Ha csak á napi forgalmat nézzük, akkor az italboltok mellett kell szavaznunk. De hosszabb távon kell gondol­kodnunk, s az ócska lebujokat fokozatosan fel kell számolni. Gazdasági érdekünk is ezt diktálja. A. mi forgalmunkat mellesleg nem a részegek nö­velik, hiszen ők már csak egy-két pohárkával tudnak fogyasztani. Az a jó vendég, aki eszik is, iszik is, s nem rúg be. — Az ezredfordulón lesz még Pest megyében italbolt? — Lesz. Legfeljebb nem így hívják. Lesznek borozók, ahol ételt is lehet fogyasztani. Nem az a célunk, hogy ne legye­nek, hanem kulturáltabbá kell tenni őket. Az áilófogyasztást meg kell szüntetni, így'talán kevesebb lesz a renitenskedő vendég. Érdemes megfigyelni: még a duhaj ember is más­képp viselkedik, ha leültetik. Katona Antaltól, a Bükkös bisztró üzletvezetőjétől érdek­lődtem, vajon hová-kerültek a bezárt Kisbéke italbolt törzs­vendégei. — Hatvan-hetven százalé­kuk keresett másik hasonló helyet. Harminc-negyven szá­zalékuk pedig átjött ide. S mintha csak átestek volna egy alkoholelvonó vagy fogyasz­tásmérséklő kúrán* itt, a kul­turáltabb körülmények között kevesebbet is isznak. / Nem lenne igazunk, ha azt állítanánk, hogy a bisztrók fi­nom, előkelő helyek; ide csendre, nyugalomra vágyó emberek, vagy a kandi tekin­tetek elől menekvő szerelmes­párok nyugodtan betérhetnek. De az is igaz, hogy nem kocs­mák. Jártunk még Pilisvörös- váron a Gazdakör italbolt he­Nagy benzinkút — kis forgalom Hol vannak az útbaigazító táblák? lyén megnyitott Gazdakör bisztróban és étteremben, a Sport italboltot felváltó biszt­róban, a piiiscsabai Mozi bisztróban, s persze láttunk iszogató embereket. Olyanokat is, akiknek az volt a prog­ramjuk, hogy igyanak és mel­lesleg beszélgessenek. Bamba vagy duhaj részeget — lehet, hogy csak a véletlen hozta így — egyet sem. Képek a falon A piliscsabai Mozi bisztró még a kényes igényeket is ki­elégíti. Két éve még eszpresz- szó volt. — De nyugodtan nevezhet­tük volna kocsmának ... Csak inni jöttek a vendégek. Fel­hajtották a fél decit vagy egy decit, s már mentek is tovább — mondta el Kövesdi Dénesné üzletvezető. — Mi tette a presszót kocsmává? — Elsősorban a környezet. Mállóit a vakolat, ócska, régi volt a berendezés, kicsi a hely, s lassanként teljesen le- züllött. Most hangulatos szórakozó­hely, ahol hét végén, s rövi­desen minden este zenekar játszik. Képek a falon, színes bútorok. Még cserepes virág is van, amit a bisztró dolgozói ápolnak. Az átalakítás 700 ezer forintba került. — Mikor még presszó volt itt, a forgalom hány százaléka származott az alkoholból? — Majdnem mind. — És most? — Harminc, százalék az étel, s ehhez jön még a kávé, az édesség, a fagylalt, az üdí­tő ital. S nem fizetünk rá á boltra... Szente Pál Érdi hétköznap Még néhány hét és Érd város lesz. A lakosság számának dinamikus növekedésével — ma már megközelíti a 45 ezret — párhuzamosan fejlesztik közlekedését, szociális és kommu­nális intézményeit. A városban jövőre kezdik meg az 510 ott­hont magában foglaló lakótelep építését. Bozsán Péter felvétele Háromnegyed év otthonai Növekvő termelés a nagyberuházásokon Tavaly az év azonos idősza­kához viszonyítva mintegy másfél ezerrel több, összesen 29 522 új otthont adtak át az első háromnegyed évben az ÉVM és a tanácsok vállalatai, az építőipari szövetkezetek és a termelőszövetkezeti közös vállalkozások. A múlt évinél nagyobb építési ütem elsősor­ban az ÉVM-vállalatok dolgo­zóin múlott, akik az egy évvel ezelőttinél majdnem 2300 új otthonnal építettek többet, míg a tanácsi, a szövetkezeti és más kivitelezők elmarad­tak. Az év utolsó három hónap­jában az ÉVM-vállalatok dol­gozói még csaknem 12 ezer s a tanácsi vállalatokkal és szö­vetkezetekkel együtt több mint 19 ezer új otthont épí­tenek fel az országban. Az építőipari kivitelező szervezetek az év első kilenc hónapjában 5,8 százalékkal — tehát a népgazdasági tervnek megfelelően — több építési munkát végeztek, mint múlt év azonos időszakában. Ezen belül különösen lendületesen növelték termelésüket az álla­mi nagyberuházásokon dolgo­zó vállalatok. Az építőipari ki­vitelezők munkájához jelentős segítséget nyújtott az építő­anyag-ipar is, amely a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 8 százalékkal bővítette termelését és javította az anyagellátást. Az Áfor régi töltőállomása 1 a 11. számú fő közlekedési út mentén várta az autósokat Nem kellett útbaigazító tábla, A VOLÁN 1. sz. Vállalat B. C. E. kategóriás ^JEFV jogosítvány megszerzésére kiképez gépjárművezetőket Munkahelyek Budapesten és Pest megyében. A vállalat a tanfolyam Idejére munkabért fizet és fedezi a tanfolyam költségeit. A tanfolyamon való részvétel feltételeit büntetlen előélet, 8 általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév. Jelentkezés: munkanapokon 8 és 15 óra között az alábbi címeken a személyzeti vezetőnél: Budapest XIV., Pillangó u. 22. Budapest XIV.. Mogyoródi u. 32, Budapest III., Zav u. 24. Budapest IX., Táblás u. 36—38. Budapest XIII.. Hegedűs Gyula t*. 45. Budapest XV., Bo*ráncs n. 1-3. Cegléd. Külső Körösi út 12035. hrsz. Gödöllő. Dózsa Gvőrgv u. 63. Felvilágosítás kérhető továbbá a következő címeken: Budafok. Kóvirág sor 15—17. Budaörs. Rákóczi út 40. Százhalombatta. Erőmű u. 3. Érd. Diósdi út 3. Pilisvörösvár Fő u. 39. Szentendre. Dózsa György út 8. Kiskunlacháza. Rákóczi u 20, Dabas. Vasút sor. Nagykőrös, Szurdok dűlő 3. Nagykáta. Jászberényi út l. Monor, Petőfi u. I. Abony. János u. 2. Vác, Deákvári fasor. Aszód, Pesti út 25. csupán kis kitérőt tettek, aztán tele tankkal folytatták útju­kat. A kis benzinkutat azon­ban a belső körút építkezése miaft körülbelül öt hónapja megszüntették és az újat jó­val távolabb a főúttól nyitot­ták meg. Mutatós is, nagyobb is a réginél, sőt már szuper- benzint, és sokféle autóápolási cikket is árusítanak. A tü­zelő- és gázolajtartály is még egyszer akkora, mint azelőtt. A korszerűbb külső, a na­gyobb áruválaszték azonban önmagában kevés ahhoz, hogy az autósok könnyedén meg is találják. A meglevő útbaiga­zító tábla nem mindig vezet a célhoz, a türelmetlenebbek az első útkereszteződésben fel­hagynak az Áfor-kút keresé­sével. Egyelőre csupán a helybeliek, a törzsvendégek ismerik a benzinkutat, a töb­biek bosszankodva más töl­tőhelyet keresnek. Mindezt bizonyítja, hogy az új kútnál fele annyi árut sem adnak el, mint a réginél. Repárszky László, megbízott csoportveze­tő hat társa nevében mond­ta el, hogy udvarias kiszolgá­lással igyekeznek rábírni vendégeiket arra, hogy más­kor is náluk tankoljanak. Szép dolog. De az sem ártana, ha feltűnőbb táblák igazítanák útba az autósokat. GOMBÓ PÁL: (Lóiitörtöhi hohléü 3 A minap a rádióban valaki a szép magyar 5 beszédről szőlőit, és hangoztatta, hogy „rémé* = lem, meg fog nyilvánulni a töreLvés erre a = nemes célra.” Ez a gyönyörűen kifejezett re­it meny rádöbbentett annak hívságára, hogy a ~ mai szürke nyelvi közeg igénybevételével ír- = junk, beszéljünk szépen. Elhatároztam ezért: £ nagy akció keretében népszerűsíteni fogom a | régi színes szólásokat, felidézem őket, és taná- 1 csókát adok korszerű használatukra. Tessék, = itt az első eresztés. Eb nra fakó! Régi, dacos kuruc mondás. Ónodon e sza­vakat üzenve József királynak detronizálták a ! Habsburg-házat. Azóta a kutatók kiderítették, hogy a „fakó” itt sem homályosat, sem lovat I nem jelent, hanem az egykori „kutya” értel­mű „fackó” szóalak csökött formája. Ma is ajánlatos így kifejezni magunkat, ha dacos indulat tölt el. Például a vendéglátóipar* szókincsében a „Ne türelmetlenkedjen a kedves vendég!” helyett kiváló. Ugyancsak használhatja reklamációk esetén a szolgálta­tóipar a „Ne tessék már ilyen háklisnak • lenni!”, vagy akár a megnyugtató árnyalatú I „Majd megvizsgáljuk kérem ...” nyögvenye- j lős kijelentések helyett. Az építőiparban a kártyapartit megzavaró csoportvezetőnek, a j tanácson, az íróasztal előtt kirobbanásra vete- medőknek lehet odavágni. Mosom kezeimet! A Bibliában olvasható rendelkezés, hogy ha meggyilkolt tetemét találják a környéken, a város vénei mossák meg kezeiket és jelentsék ki, hogy „A mi kezeink nem ontották ki ezt a vért, sem a mi szemeink nem látták.” A helyi törvényekben jártas Pontius Pilátus sem volt rest kezet mosni Jézus elítélése után, és kijelenteni, hogy ő ártatlan. Elsősorban rádió- és tévé-riportok megrö­vidítésére ajánljuk. Rádióban locs-locs han­gok kíséretében, tévében hideg-meleg vizes mosdó látványával körítve az interjúalany ne azt mondja, hogy „ebben a témában tulaj­donképpen mi csak részben vagyunk illetéke­sek, ennek ellenére kijelenthetem, hogy ha az export-import tevékenység mérlegének ere­dője nem mutat tendenciát, akkor megígérhe­tem a kiküszöbölés foganatosítását, feltéve ...” — hanem egyszerűen ennyit: „ÉN ... mosom ...kezeimet!” öt-hat kézmosással egy egész kerekasztal megtakarítható! Aki tudja, mért nem mondja! Eredetileg Czuczor Gergely népdalában így folytatódik „ ... merre van az ország útja”, és eg/ boros ember mondja, aki hazamenne, hej. de nem tud. Mai aktualitása vitathatatlan, csak csúnyáb­ban, kevésbé költőien fejezzük ki magunkat; „Kérem, tessék már hozzászólni, a téma min­denkit érdekel.” „Ha az első nem jelentkezik, talán mindjárt a második felszólaló tartsa fel a karját.” „Erről az újságíró elvtárs még nem hallott? Vagy csak nem mer írni, Tiltsák, ugye, tiltsák?!” „Figyelmeztetnem kell önt, hogy a tanúvallomás állampolgári kötelesség.” „Ha nem jelentkezik, aki eltörte a folyosóablakot, az egész osztályt bezárom.” „Érthetetlen, hogy mért nem válik be a reggeli alkoholtilalom. Vagy tud erről valaki valamit? Mért nem nyilatkozik.” Ésjgytovább. Ügy érzem magam. mintha Isten kezembe adta volna a tárogatót. Kossuth Lajos patetikus mondása, mikor az országgyűlés megszavazta a 200 ezer kato­nát és á hozzávaló pén2t. Ma minden pátosz nélkül használható, sőt, kétségtelen színessége mellett egyszerűbb, mint a szürke, de nagyképű szövegek, ame­lyeket helyettesíthet. Kinevezések, kitüntetések alkalmából például nem kell rituálisan el­mondani: Boldog és büszke vagyok, hogy | az a magas bizalom (elismerés, kitüntetés) sze­mélyemen keresztül az egész kollektívát érte (olyan munkatársak közé vezérelt, mint Önök), és megígérem, hogy szerény képességeimhez képest szolgálni fogom a... ügyét, stb.. stb., majd: ... Most pedig szegezzük szemünket a jövő feladataira, azokra a témákra, amelyek megkívánják azokat az erőfeszítéseket, ame­lyek arra irányulnak, hogy ... Pont. Esetleg csak pontosvessző. Ne állj a sárkány és haragja közé.­Shakespeare mondatja Lear királlyal, ami­kor az hiúságában sértve el akarja magától taszítani egyetlen megbízható leányát és őszinte híve. Kent gróf ettől visszatartaná. Korunkban okvetetlenkedő beosztottak' bá­tortalan kritikai próbálkozások leszerelésé­re éppúgy alkalmas, mint kezdeményezőkész­séggel megvert helyi vezetők visszariasztásá- ra, holmi felterjesztésektől. De nagyon jól megfelel mindazok megfékezésére is, akik védelmükbe vennének olyan pacákokat, aki­ket a főnök el kíván bocsátani. A végzetes persze az, ha valaki, aki tudja, hogy nem kell a sárkány és haragja közé állni, nem tudja, hogy hová irányul a sárkány haragja és a tűzvonalba téved. Ilyen esetekre prevenciót ajánlunk. Illetve, mert ez a szó éppúgy szür­ke, mint magyar megfelelője, az „óvatos megelőzés”, csak annyit mondok, értsék meg, akiknek fülük vagyon, hogy: „Fogadatlan prókátornak mi a fizetése?!”

Next

/
Thumbnails
Contents