Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

A megye a tápiógyörgyei új faluházban ünnepelt Folytatódtak a mesgemBékezések, avatások = Vasárnap tovább folytatódtak Pest megyében a Nagy | Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója tisz- I teleiére rendezett megemlékező ünnepségek. A közpon- I ti ünnepség ezúttal Tápiógyörgyén volt. Ez alkalommal | avatták itt föl az új faluházat. Hasonlóan avatóünnepsé- ! gén adták át a megyében többek között a ceglédi ipar- I telep élelmiszerboltját, a Csemőn megépült tornater- ! met és iskolai könyvtárat. Tápiógyörgye lakossága teg­nap délután valósággal meg­ostromolta a község legújabb épületét, a faluházat. Akkora tömeg vette körül az önma­gát messziről hirdető impo­záns épületet, mintha a köz­ség 4200 lakosának minden mozdulni képes tagja egyszer­re akart volna bejutni a nagy­terembe. Mindenki látni akar­ta az ünnepélyes aktust, amint Kálmán János, a nagy- kátai járási pártbizottság osz­tályvezetője átnyújtja a ház kulcsát Varró Istvánnak, a községi tanács elnökének. De nemcsak a helybeliek, hanem a megye más pont­jairól érkezett vendégek is megcsodálták kívül-belül az épületet. Itt emlékeztek meg ugyanis a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 61. év­fordulójáról. A megye közpon­ti ünnepségét rendezte itt az MSZMP Pest megyei bizottsá­ga és az MSZMP nagykátai járási bizottsága. Az ünnepség előadója Ros- ka István külügyminiszter­helyettes volt. Az ünneplők soraiban foglalt helyet Ba- rinkai Oszkárné, a Pest me­gyei pártbizottság titkára, La­katos Tibor mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszterhelyet­tes, a Pest megyei tanács volt elnökhelyettese, Jámbor Mik­lós, az SZMT vezető titkára, Arpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára, Kovács Antalné, a HNF Pest megyei bizottságának titkára, valamint a megye több más párt- és állami vezetője, a járások, városok és községek számos közéleti személyisége. A tápiógyörgyei általános iskola és zeneiskola növen­dékeinek fúvószenekara el­játszotta a magyar ás a szov­jet himnuszt, majd Kalocsay Miklós színművész egy Ladá­nyi Mihály- és Brecht-verset adott elő Leninről és a forra­dalomról. Pataki Márton, a nagykátai járási pártbizottság első tit­kára lépett ezután az előadó­terem színpadnak is beillő do­bogójára. Az ünnepséget meg­nyitva mondotta: — Kívánom Tápiógyörgye lakosságának, hogy amilyen rangos körülmények között ünnepeljük itt együtt a forra­dalmat, olyan lelkesen szol­gálják ebben a házban is né­pünk felemelkedésének ügyét. Ezt követően Roska István bevezetőül Lenin emlékezetes mondatát idézte: Elvtársak! A munkások és parasztok forra­dalma végbement!, majd azok­ról a vívmányokról beszélt, amelyek ezt a győzelmet kö­vették. — A Nagy Október szelle­me bejárta a világot, harcra mozgósította az elnyomott né­peket és osztályokat — mondta egyebek között. — Ez a for­radalom választ adott a kor valamennyi égető kérdésére. Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen korban élünk, s hogy tanúi lehettünk és lehetünk a szocialista társadalmi rend­szer győzedelmes térhódításá­nak. — A megtett út felmérése, a történelmi visszapillantás mindig arra késztet, hogy le­vonjuk a tanulságokat és fel­mérjük az előttünk álló utat. Ez az út csak a béke útja lehet. A legfontosabb feladat megvédeni a nemzetközi eny­hülés eddigi eredményeit, megfékezni a fegyverkezési hajszát, elősegíteni a leszere­lésért folytatott küzdelmet. A Szovjetunió ezt a politikát kö­veti, s ennek köszönhető, hogy nem szakadtak meg a tárgya­lások a különböző társadalmi berendezkedésű államok ve­zetői között. Ha lassú is az előrehaladás, elérhető közel­ségbe került a SALT—II. meg­állapodás megkötése, folynak a bécsi európai haderőcsökkenté­si tárgyalások — mondta az előadó, majd befejezésül így folytatta: — Nagyszerű dolog, hogy a forradalom évfordulóján ilyen építményeket avatunk, mint a tápiógyörgyei, amelyet szíve­sen látnának az ország bár­mely részében. Büszke lehet erre az, akinek a fejében meg­született a gondolat, az is, aki megálmodta ezt a házat, s még inkább azok, akik felépí­tették. (A további ünnepségekről és avatásokról a 3—4. oldalon tudósítunk.) AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TAN ÁCS LAPJA PEST MEGYEI A lenini október útján Győri Bmrének, az MSZMP KSzponfi Bizottsága titkárának rádió- és teievéziéheszédo xxii. Évfolyam, 2sai 5zam ARA 1 FORINT 1978. NOVEMBER 6., HÉTFŐ = Győri Imre, az MSZMP Központi Bi- = zottságának titkára a Nagy Októberi Szo- | cialista Forradalom 61. évfordulója alkal- I mából november 5-én, tegnap a Kossuth | rádióban 17.45 órakor, illetve a televízió- ! ban 19.15 órakor ünnepi beszédet mon- = dott. Ai haladó emberiség legnagyobb ün­nepének, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatvanegyedik évfordulójának elő­estéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya nevében köszöntőm önöket, ha­zánk lakosságát, minden magyar állampol­gárt. Az 1917 óta eltelt évtizedekben mind tel­jesebben kibontakozott a szocialista forrada­lom embert, társadalmat, világot formáló, a népek sorsát új történelmi útra vezérlő ere­je, hatása. Tisztelettel adózunk azoknak, akik e történelmi tettet véghezvitték; azoknak, akik október eszméjét diadalra juttatták; azoknak, akik október ügyét folytatva és vé­delmezve megmentették a második világhá­ború viharában az emberi civilizációt és né­peket, nemzeteket segítettek hozzá, hogy el­induljanak a szabadság, a társadalmi fel- emelkedés útján. Az ünnep alkalmából tisz­ta szívből, valamennyiünk nevében köszön­tőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Nagy Október örököseit, ügyének méltó foly­tatóit, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének népeit. Kívánok minden szov­jet embernek további sok sikert a kommu­nista társadalom építésében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példájára és hatására új tartalommal telí­tődött a világforradalmi folyamat. A mar­xista—leninista pártok megjelenése, a szo­cialista világrendszer kialakulása, a gyarmat- birodalmak felbomlása, az imperializmus, a tőke hatalmának visszaszorítása — mind­mind elválaszthatatlan október győzelmé­től. Az ünnepen méltán emlékezünk jogos büsz­keséggel azokra a magyar internacionalisták­ra, akik Szovjet-Oroszországban a polgárhá­ború frontjain küzdöttek híven nemcsak a szovjetek hatalmának védelméért, hanem a magyar munkások és parasztok felszabadí­tásáért is. Idehaza a társadalmi haladásért vívott harcnak, a 60 esztendeje megalakult, Kommunisták Magyarországi Pártja állt az élére és változtatta a forradalmi helyzetet szocialista forradalommá 1919 tavaszán. Né­pünk legjobb hagyományainak folytatói di­csőséget szereztek a magyar hazának. Apáink, nagyapáink nemzedékének akkori tettei is tanúsítják, hogy a szocialista eszmék ország­határoktól függetlenül válnak emberek, kö­zösségek, népek életét meghatározó, egyszer­re nemzeti és internacionalista erővé. ^^ktober fiai, a szovjet katonák 1945 tavaszán hozták el népünk számára a sza­badságot. Ezzel lehetőség nyílt rá, hogy má­sodszor is immár végérvényesen a munkás- osztály kivívja hatalmát Magyarországon. Né­pünk egy emberöltőnél rövidebb idő alatt két keze munkájával, képességeinek, szabad kibontásával mélyreható társadalmi, gaz­dasági, kulturális átalakulást vitt végbe, új, igazságos életet teremtett hazánkban. F iz- delmes és áldozatokat is kívánó munkánk eredményeként kialakultak, megerősödtek a szocialista társadalmi viszonyok városon és falun egyaránt. A magyar nép emberhez mél­tóan él, dolgozik, alkot. Minden eredményünket a lenini október útját járva, népünk nemzeti egységét ková­csolva, alkotó energiáit a szocializmus építé­sére összpontosítva vívtuk ki, értük el. A to­vábbiakban is erre alapozva oldhatjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket a pártunk XI. kongresszusán elfogadott határozat és programnyilatkozat megjelöl. Ma, amikor gazdasági építőmunkánk kül­ső feltételei a korábbinál kedvezőtlenebbek, hazai feladataink pedig bonyolultabbak, kü­lönösen fontos, hogy erőinket jól hasznosít­suk, adottságainkkal, lehetőségeinkkel meg­felelően éljünk. Ötödik ötéves népgazdasági tervünk eddigi teljesítése azt bizonyítja, hogy egységes akarással úrrá lehetünk gondjain­kon, nehézségeinken, tennivalóinkat i d- ben elvégezzük. Közös erőfeszítéssel meg­őrizzük népünk elért életszínvonalát, s a jö­vőben is gazdálkodásunk, termelésünk ered­ményeivel összhangban javítjuk rendszere­sen tovább. Most annak van itt az ideje, hogy hazánkhoz, rendszerünkhöz való hűsé­günk, országunk boldogulásáért érzett fele­lősségünk a jobb, eredményesebb munká­ban, gazdálkodásban fejeződik ki. Ez továb­bi nemzeti felemelkedésünk legfőbb záloga. Erőinket növeli, hogy magunk mellett tudhatjuk a Szovjetuniót, a szocialista kö­zösség testvéri országait. Kapcsolataink szi­lárd alapokra épülnek: elveink, céljaink, ér­dekeink azonosságára. Történelmünk során először a szocialista közösség országaival ki­alakított kapcsolatainkban jut érvényre a köl­csönös előnyök figyelembevétele az egyen­jogúság, az egymás segítése. Ez fokozza ma­gabiztosságunkat a mindennapi munkában, a jövő építésében, legfőbb belpolitikai törek­vésünk megvalósításában, a fejlett szocialis­ta társadalom megteremtésében. Meggyő­ződésünk, hogy amikor a magyar—szovjet barátság erősítésén, fejlesztésén, a szocialis­ta közösség összeforrottságának elmélyítésén munkálkodunk, népünk, nemzetünk alap­vető érdekeit szolgáljuk. Az évezredes mondás, hogy a történelem az élet tanítómestere, napjainkban is helyt­álló. Mire tanítanak bennünket az 1917-es esztendő viharos, forradalmi napjai óta le­pergett évtizedek? Mire példázat és mire bizonyság a történelmi Nagy Október? Arra, hogy az az út, amelyet az emberiség hatvan­egy évvel ezelőtt Szovjet-Oroszországban kezdett el építeni, és ma már három föld­részt fog át, helyes és igaz út, minden nép számára a jövő útja. Egyre szélesedik, mind több nemzet választja bizalommal, hittel, hogy rajta haladva munkálkodhassék küz­delmes életének jobbra fordításáért. Azt mu­tatja, azt tanúsítja, hogy a szocializmus győ­zedelmes eszme, milliók meggyőződése, ko­runknak életteli, vonzó és kiteljesedő való­sága., Élnek es hatnak október eszméi. A harc tovább folyik a szocializmus és a kapitaliz­mus, a béke hívei és ellenségei, a társadalmi haladás és a reakció erői közöttr De más po­zíciókból, mint a történelmi október idején, mert a szocializmus testet öltött, életerejét szüntelenül növeli a Szovjetunióban, a szo­cialista világrendszer országaiban. Október eszméje és szülöttének, a Szovjet­uniónak, a szocialista világrendszernek a lé­te, szocialista közösségünk összeforrottsága, a kommunista és munkáspártok, a nemzeti fel­szabadító mozgalmak együttesen olyan hatal­mas erőt jelentenek a változó világban, amely képes rá, hogy a haladás, a béke ügyét kép­viselje és előrevigye. Pártunk, népünk ezért tartja nemzeti és egyben internacionalista kötelességének a szocializmusért, a haladá­sért küzdő erők egységének szilárdítását. A béke az emberiség döntő többségének legfőbb vágya. Október katonái az emberi­ség e döntő többségének akaratát fejezték ki, amikor magasra emelték a béke zászla­ját, amelyhez a Szovjetunió mindenkor hű maradt. A szocialista országok közösségével, mindenkivel, akinek drága a béke ügye, együtt küzd a háború veszélyének elhárítá­sáért, a fegyverkezési verseny lefékezéséért, a leszerelésért, az enyhülési folyamat fenn­tartásáért, szélesítéséért. A békepolitikának, a békeharcnak különös jelentősége van ma, amikor a nemzetközi enyhülés az imperia­lizmus szélsőséges erőinek fokozódó aktivitá­sa miatt lelassult. Meggyőződéssel valljuk, hogy ennek ellenére nincs más út a jövőben, mint a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élése. Népünk átérzi azt a roppant felelősségei, amelyet a Szovjetunió vállalt magára az em­beriség érdekében, s amely naponta meg­nyilvánul a nemzetközi enyhülés eredmé­nyeinek megszilárdításáért, a tartós béke megteremtéséért tett erőfeszítéseiben. A ma­gyar nép, amikor erejéhez mérten segíti ezt a harcot, egyben építőmunkájának, nyugodt életének legfőbb nemzetközi feltételéről gon­doskodik. A szovjet nép, a szocialista országok né­pei történelmi sikereiket október eszméit kö­vetve, a marxizmus—leninizmus elméletének alkotó alkalmazásával érték el, s minél több nép, ország alkalmazza sajátos Viszonyaira és gazdagítja tapasztalataival Marx, Engels, Le­nin alapvető tanításait, október jelentősége annál egyértelműbb, annál nagyobb. Népünk saját ünnepeként is megemlé­kezik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulójáról. Ezzel nemcsak a világ- történelmi eseményre emlékezik, hanem hi­tet tesz a Nagy Október eszméi, a szocializ­mus és a béke ügye mellett. Kifejezi azt a szilárd elhatározását, hogy felépíti hazánk­ban a fejlett szocialista társadalmat, s ezzel hozzájárul az egyetemes emberi cél megvaló­sításához — programnyilatkozatunk szavaival élve —, egy olyan új világ megteremtéséhez, amelyben a népek békében, jólétben élnek, és az emberiség végérvényesen a szabadság korszakába lép.

Next

/
Thumbnails
Contents