Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-05 / 262. szám
1978. NOVEMBER 5., VASÁRNAP vÁíiírro Tegnap a KISZ Pest megyei bizottságán megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 61. évfordulójáról. Ünnepi beszédet Tóthné Fiel Marianna, a megyei KISZ-bizottság titkára mondott. Az eseményen jelen volt Nagy Imre, az MSZMP Pest megyei bizottságának alosztályvezetője is. Az ünnepségen kiválóan dolgozó ifjúsági- és úttörővezetőket tüntettek ki: valameny- nyien dr. Árpási Zoltántól, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkárától, valamint Király Ibolya, Pest megyei úttörőelnöktől vehették át a kitüntetést. Élen a népfrontmozgalomban November 7. alkalmából az Elnöki Tanács kiemelkedő népfrontmozgalmi tevékenységéért 31 személynek adományozta a Munka Érdemrend arany, ezüst, illetve bronz fokozatát. Közülük 27-en Sarlós Istvántól, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjától, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárától szombaton a HNF székházában megtartott ünnepségen vették át a kitüntetéseket. KISZ-fiatalok ünnepsége A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága szombaton rendezet kitüntetési ünnepséget a Hote Ifjúságban. Maróthy László az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára adta át az Elnöki Tanács és a Kommunista Ifjúsági Szövetség kitüntetéseit. Sok esztendőn keresztül végzett kiemelkedő munkájukért öten kapták meg a Munka Érdemrend különböző fokozatait. A fiatalok kommunista nevelésében, az ifjúsági szövetség munkájának segítésében kifejtett tevékenységükért, a KISZ-ben végzett munkájukért harminckilencen kaptak Ifjúsági'^Érdemérmet, harminchétén a KISZ Érdemérmet. A Kiváló Ifjúsági Vezető érmet kilencen, az Aranykoszorús KISZ- jelvényt pedig tizenketten vehették át. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának Intéző Bizottsága a kubai és a magyar nép, a kubai és magyar ifjúság barátságának ápolásáért, a XI. Világifjúsági- és Diák Találkozó magyarországi előkészítéséhez nyújtott segítségéért, áldozatkész munkájáért a Barátság Érdeméremmel tüntette ki Jósé Antonio Tabares del Reált, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövetét. Kiemelkedő sajtómunkáért táruló kép. A Kreml! — szóltam önkéntelenül és szembefordultam a vörös téglával kerített hatalmas területű, várszerű épülettömbökkel. Melyik részén álltunk a Kremlnek, nem is tudom. 1972-ben több ízben is jártam azokon a részeken, azért tűnt ismerősnek már az első pillantásra. A Kreml falai alatt a parkokban kizöldül- tek már a fák, a sokszínű tulipán mint virágos szőnyeg tündökölt a napsütésben. Mint a folyóvíz a medrében, úgy hömpölygött az emberáradat a Vörös tér felé. A Kreml toronyórája háromnegyed tizenkettőt ütött, s Marikával indultunk a Sándorkert felé, hogy mi is beálljunk a hosszan kígyózó sor végére. Akkor árulta el „a mauzóleumba megyünk, Lenin sírjához”. Ez valóban szép élmény lesz az első napra — szóltam kissé megilletődve. (Ugyanis 1972-ben nem sikerült a Kreml belső udvarába bejutni, az éppen akkor folyó 24. pártkongresszus miatt.) .A. sor végére álltunk, s előttünk a lépésben haladó kilométer hosszú tömeg. Beálltak a sorba nagyon idősek, a középkorosz- tályúak, a férfiak vállra emelve vitték a pöttöm gyerekeket, a nők kézen fogva, fiatalok is sokan és sokak kezében virág. Halk beszélgetéssel indultunk. A kígyózó sorban nem volt türelmetlen senki sem, és nem tapostak egymás sarkára. Nem volt a sorban tömörülés, betartotta a lépéstávolsá- got végig a hosszú sor. „Mennyire más ez — súgtam halkan lányomnak. Nálunk ha tíz percet valahol várni kell, majd szétrobban sok ember, nem is beszélve a tolongásról a buszmegállókban. Éppen befordultunk a Vörös tér felé vezető egyik utcába, amikor tizenkettőt ütött a toronyóra, s így az őrségváltást — ha messziről is — láthattuk. Majd a felet, a háromnegyedet is elütötte a zengő hangú óra, de akkorra már fönt voltunk a tér közepén, szemben Lenin sírboltjával. A bejáratnál két katona állt, rengeteg virág és hatalmas koszorúk. A párosán haladó emberek mellett is katonák teljesítettek szolgálatot a Vörös téren. Egyetlen szó sem hangzott már. Az emberek meg- illetődött arccal nézték a bejáratat. Egy anyuka csendre intette gyermekét, az előttem haladó férfi ujjaival a haját fésülte, a másik zakóját gombolta be, és éppen a bejárat elé értem a lányommal, amikor a szolgálatos katona megállította a menetet, mert az őrségváltás kezdődött. A két feszes tartású katonát harmadik kísérte és pontosan, hogy a bejárathoz érkeztek, a toronyóra ütni kezdte az egyet. Közvetlen a szemem előtt -történt az őrségváltás és nem tudom, miért a szemem könnyel szaladt tele. A két őrtálló katona között léptünk be a sírbolt bejáratán. Álltak feszesen, még a szemük se rebbent, és az a gondolat türemlett a fejembe, hogy csakis fegyelmezett, hitükben megin- gatlan katonákkal lehet csatát nyerni. Megtartani, szebbé tenni hazát, otthonunkat, csak embert becsülő néppel lehet. Lépcsőkön mentünk lefelé, majd kissé jobbra kellett fordulni és a mennyezet megvilágítása mellett ott volt Lenin elvtárs a ravatalon. Hogy mit gondoltam abban a pillanatban nem tudom, csak meg kellett áll- nőm és torkomban dobogó szívvel néztem szembe a fényképekről jól ismert Leninnel, ö hát az az ember, aki a földkerekségen soksok százmillió ember számára adta meg a jogot az emberibb életre. No ezeket már a sírboltból kijövet gondoltam és hálás vagyok sorsomnak, a családomnak, hogy viszontláthattam Lenin elvtársat. Mert Ö a hatalmas munkája által az emberiség számára halhatatlan marad örökkön-örökké, amíg a földön ember él. Az én szívemben is. November 7. tiszteletére írta: marion PJné Verseg 1978. Megkezdődött a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének kongresszusa Az MSZMP Központi Bizottságának üdwzhtét Benke Valéria tolmácsolta Szombaton megkezdődött a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa, az MSZMP Pest megyei Oktatási Igazgatóságának épületében. A megnyitó előtt Benke Valéria, az ; MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi y Szemle szerkesztő bizottságá- • nak elnöke kitüntetéseket á adott át a szövetség társadalmi aktivistáinak, az előző kongresszus óta kifejtett tevékenységük elismeréseként. A kétnapos kongresszus megnyitóján Krauth János, a Magyarországi Németek Der mokratikus Szövetségének elnöke üdvözölte a 304 küldöttet és a meghívott vendégeket, köztük Benke Valériát, Garamvölgyi Károly oktatási A kongresszust Krauth János nyitotta meg. Mellette (balról jobbra): Réger Antal és Benke Valéria, illetve S. Hegedűs László Koppány György felvételei és Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettest. A szövetség országos választmánya a negyedik kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolóban kiemelte: a Magyarországon élő németek tevékenyen részt vesznek a szocializmust építő munkában, a politikai, társadalmi, kulturális életben. Szeretik és hazájuknak vallják Magyar- országot, testvéri egyetértésben élnek a magyar lakossággal. Megelégedéssel tapasztalják, hogy minden tekintetben egyenjogúak. A németajkúak zöme él az alkotmány által biztosított jogokkal, lehetőségekkel. Egyre többen igénylik az anyanyelvi oktatást, amint a beszámolóból kitűnt, az idei tanévben több. óvodában és iskolában tanítanak német nyelvet, mint öt évvel ezelőtt. Megélénkült a német nemzetiségiek kulturális tevékenysége is: Örvendetesen fejlődik a német nemzetiségi klubhálózat, a honismereti és néprajzkutató-mozgalom; fiatalok százai kutatják, gyűjtik a német nemzetiség hagyományait, szokásait, tárgyi emlékeit. Az olvasómozgalmat, az anyanyelvi ismeretterjesztést segítik a báziskönyvtárak, megelégedéssel nyugtázta a beszámoló, hogy ez év júliusától a rádió hetenként, a televízió havonként sugároz német nyelvű műsort. Nemzetiségi politikánk következetes alkalmazásának eredményei között említette a beszámoló azt is, hogy a következőkben minden olyan településen, ahol a lakosság legalább egyharmada német nemzetiségű, az intézmények, a szolgáltató létesítmények nevét németül is kiírják. Utcákat, tereket, intézményeket neveznek el a német nemzetiség kiemelkedő személyiségeiről. Réger Antal, a szövetség főtitkára, Pest megye 25. szentendrei választókerületé, nek országgyűlési képviselője a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: eredményekben gazdag időszakot értékelhetnek. A társadalmi haladás törvénye azonban: az eredmények újabb problémákat vetnek fel. Ezek megoldásához kérte a kongresszus, az összes hazai németek támogatását, A vita A vitában felszólalt Benke Valéria. A párt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolva hangsúlyozta: a bizalom, a szoros kapcsolat jut kifejezésre abban a mindennapos törekvésben, amelyet szövetségi politika, vagy a szocialista nemzeti egység politikája néven emlegetünk, melynek fontos eleme a hazai nemzetiségek egyenjogúsága. Hazánk külpolitikájáról szólva hangoztatta: a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvét és gyakorlatát írtuk zászlónkra. Ezt minden haladó, Szabó Imré- né taksonyi küldött, általános iskolai tanár, szakfelügyelő is az anyanyelvi oktatás . eredményeiről és gondjairól szólt. Szakfelügyelői körzetébe huszonnégy olyan iskola tartozik, amelyben német anyanyelvi oktatás folyik, s három olyan, ahol a nyelvet szakkör keretében tanítják. Az oktatás módszerei helyenként igen eltérőek, sok nehézséget okoz a tanteremhiány. Taksonyban például egy tanteremre 71 gyermek jut. A nyelvet tanítóknak csupán 35 százaléka rendelkezik megfelelő szak- képzettséggel. A feladatokat — amelyek az óvodai, iskolai neveléssel, továbbképzéssel kapcsolatosak, az eddiginél is fokozottabb együttműködéssel lehet megoldani. Gräff Teréz dunabogdányi tanár községe, valamint a szentendrei járás többi német nemzetiség lakta települése: Pomáz, Csobánka, Budakalász, Visegrád anyanyelvápoló hagyományokat gondozó tevékenységét elemezte. A nyelvoktatás helyzete Budakalászon még nem megnyugtató — mondta —, a továbbiakban pedig arról beszélt, hogy az alsó és felső tagozatos anyanyelvi oktatás kavesolata nem eléggé elmélyült. Az oktatást hatásosan segítik az anyanyelvi olvasótáborok, s a könyvtárak nemzetiségi könyvállománya, amelyet a fiatalok gyakran olvasnak. Hogy van igény a nemzetiségi művelődésre, azt a dunabogdányi együttesek is bizonyítják. Több segítséggel munkájuk még színvonalasabb lehet; támogatást igényel az értékes dunabogdányi helytörténeti gyűjtemény elhelyezése is. Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, a nemzetiségi szövetségek nevében köszöntötte a kongresszust. Ma folytatódik a vita, maid megválasztják a szövetség tisztségviselőit és munkabi zottságait. A kitüntetések átadását követően a KISZ Központi Bizottsága fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. November 7. jubileumán tegnap- a Parlament Vadásztermében kitüntették a sajtó kiemelkedő munkát végzett munkásait. Az ünnepségen megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Győri Imre, az MSZMP Központi bizottságának titkára és Grósz Károly, a KB agitációs és propaganda osztályának vezetője: A' Bt ültetéseket Várkonyi Pétét államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Eredményes munkájuk elismeréseként a Hírlapkiadó Vállalat kiadásában megjelenő lapok dolgozói közül a Munka Érdemrend arany fokozatát vették át: Dala László, a Természet Világa nyugdíjas főszerkesztője, Major Lajos, a Szabad Föld olvasó- szerkesztője és Rózsa László, a Népszabadság főmunkatársa. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta meg: Fábián Ferencné, Lukács Teréz, az Esti Hírlap munkatársa, Fekete Gábor, a Nép- szabadság rovatvezető-helyettese, Mészáros János, a Pest megyei Hírlap olvasószerkesztője és Rozgonyi Zoltán, az Esti Hírlap olvasószerkesztője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Bódis Mihály- né, a Népszabadság titkárnője, dr. Csuhaj Émilné, a Zöldért Hírlap szerkesztője és Kéri János, a Fővárosi Közmű szerkesztője. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke Ki- váló Munkáért kitüntető jelvényt adományozott: Baráti Szabolcsnak, a Lobogó rovatvezetőjének, Békés Istvánnak, a Magyar Konzerv munkatársának, Halmai Györgynek, az Esti Hírlap rovatvezető-helyettesének, Hrebák Jánosnénak, a Jövő Mérnöke szerkesztőjének, Karlinszky Gyulánénak, a Szabad Föld rovatvezetőjének, László Istvánnénak, a Hírlapkiadó Vállalat személyzeti főelőadójának, Lukács Vincénknek, a Képes Üjság munkatársának, Mikulás Ferencnek, a Taurus Hírlap szerkesztőjének, Perge Mihálynénak, a Népszabadság sajtólevelezőjének és Ruttkay Györgynek, a Pest megyei Hírlap olvasószerkesztőjének. sadalmi, szervek munkatársainak, a fegyveres erők és testületek, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonáinak és tisztjeinek. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyolc munkásőrnek a Vörös Csillag Érdemrend — soraikban Árvái Ferenc, a Ganz Műszer Művek gödöllői árammérőgyárának dolgozója —, tizenkettőnek pedig a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést adományozta. Az ünnepségen a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát negyvennyolcán, ezüst fokozatát tizenegyen, bronz fokozatát négyen kapták meg. Tizenheten Munkásőr Emlékjelvény kitüntetésben részesültek, négyen soronkívüi előléptek, hatan pedig a Szolgálati Érdemérem különböző fokozatát vették át. A kitüntetetteket Németh Károly köszöntötte. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából pénteken kitüntetési ünnepséget rendezett a Munkásőrség Országos Parancsnoksága. Részt vett az ünnepségen Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Pál Antal belügyminiszter-helyettes, Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP Méphadseregi Bizottságának első titkára, Mihail Kirilovics Poljakov altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokának helyettese és Dmitri} Ivanovics Oszadcsij vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka méltatta az évforduló történelmi jelentőségét, majd kitüntetéseket adott át munkásőröknek, pártmunkásoknak, gazdasági, tárA Nagy Október évfordulóján Kitüntetések, elismerések Kiváló munkásőrök Beszámoló a munka eredményeiről elért eredményekről, a megoldásra váró feladatokról. A legtöbben az anyanyelvi ok- tás fejlesztésével foglalkoztak. Elmondták: a németajkú lakosság Magyarországra telepítése óta — körülbelül 250 éve — megőrizte anyanyelvét. A szülők, nagyszülők feladata, hogy gyermekeik szívébe oltsák az anyanyelv szerete- tét. A szülői házban alapozzák meg a nyelvtudást, amelyet az óvodában, iskolában kell továbbfejleszteni. alkoto erő — közöttük a nemzetiségek is — támogatják, megvalósításán igenlő tettekkel munkálkodnak. A beszámoló feletti vita további felszólalói kifejezésre juttatták köszönetüket a párt, az állami és társadalmi szervezetek támogatásáért. Szóltak a szűkebb pátriájukban Pest meavei küldöttek felszólalása Wittmann i György török- j bálinti küldött, | a Ganz-MÁ- I VÁG idegen ] nyelvű levele- ] zője egyebek j között arról j szólt, hogy a magyarországi német nyelvű szépirodalom épphogycsak I kinőtt a everDr. Manherz , Károly pilisvö- j rösvári küldött. \ az Állami Ba- j lettintézet igazgatója hangsúlyozta felszólalásában, hogy a jövőben egyik fontos feladatuk a nemzetiség igényeinek a tájegységekre vonatkozó kutatások összehangolása lesz. A szakemberek elszigetelten dolgoznak; jó lenne, ha a kutatásokat központilag irányíthatnánk, s e célból megfelelő intézmény állna rendelkezésünkre. Jelenleg a bu- danesti, a debreceni és a szegedi tudományegyetem, illetve a pécsi Tanárképző Főiskola otthont ad ezeknek a munkálatoknak, de az egész országra kiterjedő irányítást nem tudják vállalni. Kiterjedt történelmi ismereteket igényel annak vizsgálata, hogy a szóbanforgó népcsoport mikor került mostani lakóhelyére, honnan vándorolt oda, tartja-e eredeti lakóhelyével a kapcsolatot; sürgető a helyi néprajzi anyag összegyűjtése, s egyebek között fontos kutatási terület a népzene és a néptánc vizsgálata. meKCipoDOi, tenat nincseneK nagy hagyományai. A német nyelven alkotó írók kevesen vannak — köztük szellemi és fizikai dolgozók —, de vala- mennyiüket egy cél vezérli: felvirágoztatni a magyarországi németség népi kultúráját, ápolni az anyanyelvet A jövőben is nagy erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy hatékonyabban oktassuk anyanyelvűnket az óvodákban, az általános és a középiskolákban, s meg kell keresnünk a módját annak, hogy megfelelő számban képezzük a nyelvet oktatni képes nevelőket, pedagógusokat. Ugyanilyen fontos feladat gondoskodni a szülők felvilágosításáról, s növelni a német nyelvű könyvek számát a községi könyvtárakban.