Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-04 / 261. szám
NOVEMBER 20-AN Volán-járat a Körösi úton Sokan érdeklődve néztek ki portájukról ez év március 21-én, amikor egy Volán-busz végiggördült a Körösi Csorna Sándor úton. Utasai szemlére nantek akkor, felmérni, mi .zükséges ahhoz, hogy ezen a /oualon is megindulhasson a tömegközlekedés. A legfontosabb és a legköltségesebb feladatnak a Sziias- menti Termelőszövetkezet majorjának bejárata elé tervezett buszforduló megépítése látszott. A termelőszövetkezet pártbizottságának titkára, aki szintén a buszon tartózkodott, a gazdaság nevében megígérte, vállalják az építtetést. A tanács jelenlevő képviselői a megállók kiképezésére tettek ígéretet. A volánosok pedig arra, ha a technikai feltételek meglesznek, késedelem nélkül megindítják a forgalmat. Az idő telt, a termelőszövetkezet közben a Városgazdálkodási Vállalathoz fordult segítségért, hiszen a gazdaságnak sem anyaga, sem szakembere nem volt a buszforduló építéséhez, csupán egy műszaki irányítót tudtak felfogadni. Az akadályok azonban elhárultak, a buszforduló a közelmúltban elkészült. Október utolsó előtti napján ismét szemlebizottsággal indult egy Ikarus a városi ta- núcsháza elől. Csaba Antal, a műszaki osztály mélyépítési csoportvezetője, Gál Zoltán, a Városgazdálkodási Vállalat építésvezetője, Bársony Endre, Nemes Tibor, Lörincz Dénes, a Volán képviselői és dr. Kalmár József, a Szilasmenti Tsz jogtanácsosa kelt útra. Először a Faiskola utca 4. számú ház előtt álltak meg, majd sorra megtekintették a többi megállót is. Visszatérve a tanácsházára, jegyzőkönyvbe vettek mindazt, ami még szükséges a forgalom zökkenőmentes megindításához. Mindenekelőtt néhány forgalomtechnikai hiányosságot kell pótolni. Például a Faiskola és a Fürdő utca kereszteződésében egy-egy elsöbb- ségadás kötelező jelzőtáblát kell felállítani. Beleírták a szemlézők a hivatalos iratba azt is, hogy a buszforduló felszórásáról télen folyamatosan gondoskodni kell. Végezetül pedig a tsz átadta, a tanács műszaki osztálya használatra átvette a fordulót. A Volán Vállalat gödöllői illetékesei közölték, hogy e hónap 20-án, hétfőn megindítják az új járatot. Ezen a szakaszon különösen vásárok idején nagy a forgalom, ekkor a HÉV- és a MAV-állo- mástól különjáratokat is indítanak. Csiba József Egykori katonák találkozója Felidézve a megszépült múltat Szokatlan rendezvénynek adott otthont a túrái kisvendéglő. Néhány, 1953 őszén ténylegesen katonai szolgálatra bevonult akkori kiska- tona, Gombos István kezdeményezésére elhatározta, hogy találkozót hívnak ösz- sze mindazoknak a környékbelieknek, akik együtt kezdték a katonaéletet. — Akik szokatlannak tartják az ilyen találkozást — mondja kíváncsiskodásomra Gombos István —, azoknak talán igazuk is van, hiszen a különböző találkozók, megemlékezések között ritka az olyan, amikor az ötvenedik életévükhöz közel járók tényleges katonai szolgálatuk megkezdésére emlékeznek. Csillogássá válik Az ötletet elsősorban az adta, hogy a honvédségnél sokunk között szövődött egy életre szóló katonabarát súg, és ezt kívántuk tovább erősíteni összejövetelünkkel. A találkozó összehívásának a gondolata mellett szólt az is, hogy alkalmat teremtsünk közös emlékeink felelevenítésére, emlékeztessük egymást arra, hogy becsülettel teljesítettük állampolgári kötelességünket, amelyet nép- köztársaságunk alkotmánya úgy fogalmaz meg, hogy a haza védelme minden állampolgárnak szent kötelessége. A találkozó megrendezése, a megrendezés időpontja szájról szájra terjedt. Nem csináltattak díszes meghívókat, és mégis, amikor elérkezett a szombat este, minden várakozásnál többen jöttek össze. Szénási Tibor megnyitó szavait már együtt hallgatták Túra, Zsámbok, Dány, Gal- gahéviz, Hévízgyörk, Bag és Kartal huszonöt évvel ezelőtti újoncai, akik közül mára sokan nagyapák lettek, s legtöbbnek a gyermeke' is megismerkedett már a katonaélet szépségeivel és nehézségeivel. — Ügy gondoltuk, nyolcvan személy jön össze — tájékoztat Gombos István —, de százhatvanan voltak. Még az a szerencse, hogy a kisvendéglő jól felkészült az eseményre, mert, bizony, az első terítésnél nem is tudott mindenki megvacsorázni, sort kellett keríteni — ahogy ez a népes lakodalmakban szokás — a másodikra is. Gombos István pohárköszöntőjének derűs hangja jsak tovább fokozta a hangulatot. — Ha voltak is nenéz óráink, ha a hajnali éh* resztő, vagy a váratlan éjszakai riadó, meg a sok kilométeres menetgyakorlat, vagy a kimenő megvonása néha keserűséget fakasztott bennünk, az elmúlt huszonöt év alatt az emlékek megszépültek. Mert olyan az ember természete, hogy az emlékezetben megszépül a múlt. Ami keserű volt, édes lesz; ami vereség volt, győzelemmé alakul; s ami egyhangú, szürke volt, az is csillogássá válik. Az asztaloknál is ezekre a megszépült dolgokra, eseményekre emlékeztek. Az első otthonról kapott csomag ünnepi ízeire, az első szerelmeslevél sokat ígérő soraira, az első kimenő felszabadult és vidám koccintásokkal teli perceire. Ismerték a dalokat A hangulat kezdett a lakodalmak hangulatához hasonlítani. Szénási Tibor, az egykori kiskatona volt az összejövetel zenekarának prímása. Ismerte az együtt tanult katonanótákat, a régi dalokat, indulókat, s így könnyű volt a közös nótázásra rábírni az ünnepi összejövetelre érkezetteket. A táncot Sára József és felesége kezdte, de csak a nagyon jó megfigyelők állítják, hogy ők voltak a kezdeményezők, mert pillanatokon belül táncolt minden közös múltat ünneplő. így lett vidám családi ünnep és boldog visz- szaemlékezés a civilek, katonatalálkozója. F. M. ‘ A n V. ÉVFOLYAM, 261. SZÄM ;a 1978. NOVEMBER 4., SZOMBAT / Hamarosan orvosolják a bajt Jövőre tovább gyarapszik a város A városfejlesztés ma már nemcsak céljait tekintve közügy, annak tartja a lakók többsége is. Növekszik az érdeklődés a városfejlesztés valamennyi területe iránt, legyen szó akár lakásépítkezésekről, út, vagy közút fejlesztéséről, kommunális szolgáltatásokról. Benedek János, a városi tanács elnöke legutóbb a szakszervezetek városi szakmaközi bizottságának ülésén tájékoztatta a résztvevőket a fejlesztéssel járó sajátos gondokról, s az eredményekről. Tornacsarnok Elmondta, hogy az idén 195 millió forinttal gazdálkodhat a város, s ez csak egy kis része az V. ötéves tervben felhasználható 710 millió forintnak. Ha ehhez hozzávesszük a vállalatok beruházásait, mintegy másfél milliárdnyi összeg hatékony felhasználásáról kell gondoskodniuk Gödöllőn. Az eredményeket hosszú lista tartalmazza, az óvodák, bölcsődék, iskolai bővítmények, a kereskedelmi hálózat fejlődése, a vízvezetékek, az utak szaporodó kilométerei dinamikus fejlődésről tanúskodnak. Jövőre tovább gyarapszik a város, megkezdik az új posta építését, amit már mindenki nagyon vár. Különösen a korszerű telefonlcözpont hiányzik. 1980-ban adják át a művelődési házat. Folytatódik a lakásépítkezés, elkészül az Imre utcai új tizenkét tantermes általános iskola, a Lágszesz utcai általános iskolában pedig már építik a tomacsam'okot. A szakmaközi bizottság tagjainak Benedek János, a VI. ötéves terv céljairól is beszélt, majd a szocialista lakóközösségi mozgalom sikereiről szólt. ISASZEG Elkészült a zöldségbolt Zöldségboltot avattak Isa- szegen. A 45-ös számú új üzletet a Pécel—Isaszeg Á'ész tervezte és építette. A régi üzlethelyiség bontásától az üzlet megnyitásáig mindössze négy hónap telt el, s ez az Áfész építőbrigádjának jó munkáját dicséri. A község lakói is hozzájárultak ahhoz, hogy rekordidő alatt készülhessen el az új üzlet, ők társadalmi munkával segítettek. A zöldségbolt eladótere 24 négyzetméternyi, külön áru- és terményraktára van, a csapból hideg-meleg víz folyik. Közegészségügyi szempontból sem érheti kifogás a boltot, a baromfiak részére külön helyiséget nyitottak, így nem rontják az eladótér levegőjét, s az állatok sem szenvednek a ketrecek zsúfoltsága és az időjárás viszontagságai miatt. Korábban a nyulakat is a szabad ég alatt vették át, most egy 34 négyzetméteres fedett, betonozott fészer szolgál erre a célra. Az Afész vezetőinek jelenlétében Bodrogi András, az isaszegi nagyközségi tanács elnöke adta át az üzletet a vásárlóknak, akik örömmel vették birtokukba. Képünkön az első vevő: Blaskovics Mihály fizeti ki a szép és jó minőségű zöldség árát a Pálfalvi házaspárnak, az üziet dolgozóinak. Irta és fényképezte: Fejéregyházi László Ennek is nagy része van abban, hogy a társadalmi munkának nagy a becsülete a városban, a munkahelyi és lakóhelyi kollektívák nem sajnálják az erőt, a fáradságot. A megye városai közti versenyben már kétszer végeztünk az első helyen. Az elnöki tájékoztató után az égető gondokról hallhattunk felszólalásokat. A szakmaközi bizottság nyugdíjasai éles szemmel veszik észre a visszásságokat. Sás Károly például a blahai üdülőtelep további sorsáról érdeklődött, azt kérdezte az elnöktől, hogy mikor szélesítik a Hegyesi utat, s mi lesz a Blaha-fürdővel. A tanácselnök válaszában elmondta, hogy a Hegyesi út szélesítése a gazdálkodástól függ, a strand felújításának terveit jövőre rendelik meg. Még az idén Módos János, az illegális szemétlerakó ellen emelt szót. Benedek János tömören válaszolt : A kérdező, s a többiek is segítsenek felderíteni a szé- metelők kilétét, s a tanács szigorúan megbünteti őket. Farkas Béláné a Szabadság téren uralkodó áldatlan állapotokról panaszkodott, az ottlakók út- ta’an utakon kénytelenek közlekedni. Erre sajnos hosszú idők óta nem találnak megoldást a tanács és az építők, s valószínű, hogy a Szabadság tér teljes elkészülte előtt meg is változik lényegesen a helyzet. Jó hír a gázra váróknak: tíz nap múlva megkezdhetik a fűtést. Sós a kút vize Kulin József az alsóparki melegvizes kút felhasználása iránt érdeklődött, s be kellett érnie azzal, hogy a kút vize nagyon sós, csak gépekkel hozható a felszínre. Ez pedig gazdaságtalan volna. Lehetséges, hogy a jövőben újabb fúrásokkal próbálkoznak. Szekeres Imre arról beszélt, hogy a Kobzi János utca a Munkácsy utcától a Csehszlovák—Magyar Barátság útjáig szinte járhatatlan. Nemcsak a kérdezők, hanem a többi ott lakó is reméli, hamarosan orvosolják a bajt. Az elnök megígérte, hogy megvizsgálják, mit lehet tenni. Tervezik, hogy gyalogjárót építenek. Nagy István, arra a kérdésére, hogy az Imre utcai tömbfűtőmű mikor kezdi meg működését, azt a választ kapta, hogy novemberben. Hasonló kérdése volt Jenei Józsefnek is, aki afelől érdeklődött, a Dózsa György úti tízemeletesben mikor nyitnak az üzletek. Várhatóan még az idén. A szakmaközi bizottság ülésének második napirendi pontja a takarékossági világnaphoz kapcsolódott. Fontos Béláné, az OTP dolgozója a gödöllői fiók szolgáltatásairól, munkájáról tájékoztatta a bizottság tagjait, akik az ülés végén megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Cl. évfordulójáról is. Cs. J. SPORT — SPORT — SPORT-. SPORT — SPORT Kispályás bajnokság Az I. osztályúak befejezték A városi kispályások szövetségi napjának hangulatán és a megjelentek számán érződött, hogy a bajnokság végéhez közeledik, az I. osztályban már be is fejezték. A Vízmű lett az őszi bajnok, második a Barátság, harmadik jobb gólarányával az Erdőgazdaság. A legutóbbi fordulóban a HTÜ—Vegyesipari Szövetkezet találkozón ismét alkalmi játékvezető bíráskodott. A vegyesipariak képviselője elmondta, ez már a negyedik alkalom. Molnár András, a játékvezető-küldő bizottság vezetője hozzátette, azért, mert a szövetkezetiek nagyon válogatósak, egyik játékvezető sem felel meg nekik. A javuló formában játszó Elektromos egymásután kétszer győzött, Kerkner Sándor intéző bízik a további sikeres szereplésben. A Járási Hivatal nagy gólarányú győzelmet aratott a szilasmentiek ellen. A kiesési rangadó döntetlenül végződött, bár a iá- tékvezető szerint a kerületiek több százszázalékos gólhelyzetet elhibáztak. Az ATE GM—Vízmű mérkőzésen az ATE 4—3-ra vezetett az első félidőben, a második játékrészben azonban kiütközött a gólyabál fáradtsága, aminek a vége nagyarányú vereség lett. Az őszi idényben kitűnően szereplő, eddig veretlen HTÜ berkeiben nagyon készülnek a Pedagógus elleni összecsapásra. Most is győztesen fogjuk elhagyni a pályát, hangoztatják a játékosok. A forduló eredményei: I. osztály: ATE Gm—Vízmű 4—8, Gépgyár—Alsópark 2—2, Szabadság tér—Veres- egyház 2—6, IV. kér. FC— MGI 1—1, Erdőgazdaság— Tv Mikro 2—2. II. osztály: Pedagógus— MÉMM1 1—S, Vegyesipari Szövetkezet—HTÜ 0—0, Járási Hivatal—Szilasmenti 6—2, Ganz—Ganz Szb 4—7, Város- gazdálkodás—Elektromos 3—5, István köz—KKMV 2—1, Elektromos—István köz 3—2. A bajnokság állása: I. osztály: 1. Vízmű 11 8 1 2 52-28 17 •2. Barátság 11 7 2 2 48-25 16 3. Erdőgazd. 11 5 5 1 38-23 15 4. Veresegyház 11 7 1 3 43-32 15 5. ATE Gm. 11 5 2 4 37-35 12 6. AFÉSZ 11 6 5 30-31 12 7. Szab. tér 11 5 1 5 18-33 11 8. Gépgyár 11 3 3 5 35-42 9 9. Tv. Mikró 11 3 2 6 44-40 8 10. Alsópark 11 2 2 7 28-33 6 11. MGI 11 2 2 7 14-41 6 12. IV. kér. FC 11 2 1 8 16-35 5 II. OSZTÁLY: 1. HTÜ 10 8 2 — 29-10 IS 2. Vadgazd. 3. MÉMMI *• Vegyip. Sz. 5. Jár. Hív. 6. Szilasmenti 7. István köz 8. Elektromos 9. Ganz Szb 10. Pedagógus 11. KKMV 12. Városgazda 13. Ganz 6 2 6 1 5 3 5 3 6 — 5 — 2 26-2! 4 50-3: 2 33-11 2 39-2: 4 30-2! 5 28-21 4 24-34 5 36-21 5 33-21 7 15-31 9 20-45 9 1G-I€ Szombati jegyzet Gépezet Gép és gepezet között az érzenenyebo hallás különbséget tesz. Az első esetben olyan bonyolui- tauo vagy egyszerűbb szerkezetre gondol, amely munkatárgjaic előállítana, - szolgái, s t öbo-kevesebb, de mindig meghatározott számú műveletre alkalmas, hűnél tökéletesebb a gép, annál kisebb eltérések mutatkoznak az egymásután megmunkált tárgyak között. a. másik szó hallatán inkább szervezetre gondolunk. Olyanra, amely u hatásköreve tartozó feladatokat gépszerúen, olajozottan, kévés zökkenővel oldja meg. A gépszerűséget, olajozottságot javára írjuk, ám ugyanilyen súllyal, ha nem nagyoobal, nyom a latban a rugalmasság, a változás, a sokszínűségre való érzékenység, az új jellegzetességek felismerése, sőt megelőzése, az alkalmazkodó képesség. Gazdasági folyamatainkban a gép és a gépezet egyaránt jelentős helyet foglal el. A kor technikai színvonalát képviselő géptől elvárjuk a gyorsaságot, pontosságot, könnyen kezelhetőséget, s a beléfekte- tett munkával arányos élettartamot. Megfigyelhetjük, hogy minél o.cosaöb valamely gép, mennél több műveletre alkalmas, annál mechanikusadban működik. Példának okáért egy motorház megmunkálására szerkesztett automata másra nemigen alkalmas, holott régebben, a sokkal durvább masina néhány fogaskerék cseréjével a legváltozatosabb formájú darab elkészítésére volt képes. Részben hasonló, nagyrészt azonban ellentétes irányzatot figyelhetünk meg a gépezet, vagyis a termelési szervezet működésében. Erősödnek mechanisztikus jegyei is, ámde sokkal nagyobb követelmény a rugalmasság, az alkalmazkodás. Jó néhány évvel ezelőtt egyik vállalatunknál leváltottak egy jól képzettnek tartott gyárvezetőt. Azzal az indoklással, hogy nem képes teljesíteni a tervet. Irányításával a gyár valóban hónapokig nem érte el a kirótt százalékot. Mégpedig azért, mert a szükségesnél kisebb volt a létszám. A gyárvezetőnek a következő volt az elve: annyit kell és lehet termelni, amennyit a meglevő munkások nyolc óra alatt képesek. Logikusnak látszó érvelés, mégsem az. Vegyünk egy másik példát. A gödöllői Háziipari Szövetkezet bizonyos részlege fonalból állít elő készterméket. Az idén is rossz volt a fonalellátás, olykor hetekig nem kaptak belőle. Előbbi gyárvezetőnk erre azt mondta volna, nincs fonal, nem tudunk termelni. Mit mondott a szövetkezet vezetősége? Először mérgelődött, sürgette a szállító céget, majd gyorsan szétnézett a piacon, mi volna kelendő, amit ők, ugyan nem fonalból, de meglevő gépeikkel, munkásaikkal előtállíthatná- nak. Más típusú a következő példa. Az ugyancsak gödöllői Vegyesipari Szövetkezet tetemes mennyiségű szögvasat használ fel. Arinak rendje és módja szerint feladták a rendelést, visszaigazolták, de nem szállították idejében. Kapcsolataikat kihasználva mégis kaptak anyagot, legyártották az árut. Egy- szercsak betoppantak a szögvasszállítók a megrendelt mennyiséggel. Példabeli gyárvezetőnk örült volna, hiszen jövőre is kell ilyen vas, elfér a raktárban. A szövetkezet mégis továbbadta, nehogy kórosan növekedjen készlete. Tágabb összefüggéseket nézve is okosan cselekedtek, hiszen célúnk nyersanyagból minél rövidebb idő alatt készterméket előállítani. Az anyag és a gépezet ne heverjen — forogjon. Kör Pál
