Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-04 / 261. szám

NOVEMBER 20-AN Volán-járat a Körösi úton Sokan érdeklődve néztek ki portájukról ez év március 21-én, amikor egy Volán-busz végiggördült a Körösi Csorna Sándor úton. Utasai szemlére nantek akkor, felmérni, mi .zükséges ahhoz, hogy ezen a /oualon is megindulhasson a tömegközlekedés. A legfontosabb és a legkölt­ségesebb feladatnak a Sziias- menti Termelőszövetkezet ma­jorjának bejárata elé terve­zett buszforduló megépítése látszott. A termelőszövetkezet pártbizottságának titkára, aki szintén a buszon tartózkodott, a gazdaság nevében megígér­te, vállalják az építtetést. A tanács jelenlevő képviselői a megállók kiképezésére tettek ígéretet. A volánosok pedig arra, ha a technikai feltételek meglesznek, késedelem nél­kül megindítják a forgalmat. Az idő telt, a termelőszö­vetkezet közben a Városgaz­dálkodási Vállalathoz fordult segítségért, hiszen a gazda­ságnak sem anyaga, sem szak­embere nem volt a buszfor­duló építéséhez, csupán egy műszaki irányítót tudtak fel­fogadni. Az akadályok azon­ban elhárultak, a buszforduló a közelmúltban elkészült. Október utolsó előtti napján ismét szemlebizottsággal in­dult egy Ikarus a városi ta- núcsháza elől. Csaba Antal, a műszaki osztály mélyépítési csoportvezetője, Gál Zoltán, a Városgazdálkodási Vállalat építésvezetője, Bársony Endre, Nemes Tibor, Lörincz Dénes, a Volán képviselői és dr. Kal­már József, a Szilasmenti Tsz jogtanácsosa kelt útra. Először a Faiskola utca 4. számú ház előtt álltak meg, majd sorra megtekintették a többi megállót is. Visszatérve a tanácsházára, jegyzőkönyvbe vettek mindazt, ami még szükséges a forgalom zökke­nőmentes megindításához. Mindenekelőtt néhány for­galomtechnikai hiányosságot kell pótolni. Például a Fais­kola és a Fürdő utca keresz­teződésében egy-egy elsöbb- ségadás kötelező jelzőtáblát kell felállítani. Beleírták a szemlézők a hivatalos iratba azt is, hogy a buszforduló felszórásáról télen folyamato­san gondoskodni kell. Végeze­tül pedig a tsz átadta, a ta­nács műszaki osztálya haszná­latra átvette a fordulót. A Volán Vállalat gödöllői illetékesei közölték, hogy e hónap 20-án, hétfőn megindít­ják az új járatot. Ezen a sza­kaszon különösen vásárok idején nagy a forgalom, ek­kor a HÉV- és a MAV-állo- mástól különjáratokat is indí­tanak. Csiba József Egykori katonák találkozója Felidézve a megszépült múltat Szokatlan rendezvénynek adott otthont a túrái kisven­déglő. Néhány, 1953 őszén ténylegesen katonai szolgá­latra bevonult akkori kiska- tona, Gombos István kezde­ményezésére elhatározta, hogy találkozót hívnak ösz- sze mindazoknak a környék­belieknek, akik együtt kezd­ték a katonaéletet. — Akik szokatlannak tart­ják az ilyen találkozást — mondja kíváncsiskodásomra Gombos István —, azoknak talán igazuk is van, hiszen a különböző találkozók, meg­emlékezések között ritka az olyan, amikor az ötvenedik életévükhöz közel járók tény­leges katonai szolgálatuk megkezdésére emlékeznek. Csillogássá válik Az ötletet elsősorban az ad­ta, hogy a honvédségnél so­kunk között szövődött egy életre szóló katonabarát súg, és ezt kívántuk tovább erő­síteni összejövetelünkkel. A találkozó összehívásának a gondolata mellett szólt az is, hogy alkalmat teremtsünk közös emlékeink felelevení­tésére, emlékeztessük egy­mást arra, hogy becsülettel teljesítettük állampolgári kö­telességünket, amelyet nép- köztársaságunk alkotmánya úgy fogalmaz meg, hogy a ha­za védelme minden állam­polgárnak szent kötelessége. A találkozó megrendezése, a megrendezés időpontja száj­ról szájra terjedt. Nem csi­náltattak díszes meghívókat, és mégis, amikor elérkezett a szombat este, minden vára­kozásnál többen jöttek össze. Szénási Tibor megnyitó sza­vait már együtt hallgatták Túra, Zsámbok, Dány, Gal- gahéviz, Hévízgyörk, Bag és Kartal huszonöt évvel ezelőt­ti újoncai, akik közül mára sokan nagyapák lettek, s leg­többnek a gyermeke' is meg­ismerkedett már a katonaélet szépségeivel és nehézségei­vel. — Ügy gondoltuk, nyolc­van személy jön össze — tá­jékoztat Gombos István —, de százhatvanan voltak. Még az a szerencse, hogy a kis­vendéglő jól felkészült az ese­ményre, mert, bizony, az el­ső terítésnél nem is tudott mindenki megvacsorázni, sort kellett keríteni — ahogy ez a népes lakodalmakban szo­kás — a másodikra is. Gombos István pohárkö­szöntőjének derűs hangja jsak tovább fokozta a han­gulatot. — Ha voltak is ne­néz óráink, ha a hajnali éh* resztő, vagy a váratlan éj­szakai riadó, meg a sok kilo­méteres menetgyakorlat, vagy a kimenő megvonása néha keserűséget fakasztott ben­nünk, az elmúlt huszonöt év alatt az emlékek megszépül­tek. Mert olyan az ember természete, hogy az emléke­zetben megszépül a múlt. Ami keserű volt, édes lesz; ami vereség volt, győzelemmé ala­kul; s ami egyhangú, szürke volt, az is csillogássá válik. Az asztaloknál is ezekre a megszépült dolgokra, esemé­nyekre emlékeztek. Az első otthonról kapott csomag ün­nepi ízeire, az első szerelmes­levél sokat ígérő soraira, az első kimenő felszabadult és vidám koccintásokkal teli per­ceire. Ismerték a dalokat A hangulat kezdett a lako­dalmak hangulatához hason­lítani. Szénási Tibor, az egy­kori kiskatona volt az össze­jövetel zenekarának prímá­sa. Ismerte az együtt tanult katonanótákat, a régi dalo­kat, indulókat, s így könnyű volt a közös nótázásra rábír­ni az ünnepi összejövetelre ér­kezetteket. A táncot Sára József és fe­lesége kezdte, de csak a na­gyon jó megfigyelők állítják, hogy ők voltak a kezdemé­nyezők, mert pillanatokon be­lül táncolt minden közös múl­tat ünneplő. így lett vidám családi ünnep és boldog visz- szaemlékezés a civilek, kato­natalálkozója. F. M. ‘ A n V. ÉVFOLYAM, 261. SZÄM ;a 1978. NOVEMBER 4., SZOMBAT / Hamarosan orvosolják a bajt Jövőre tovább gyarapszik a város A városfejlesztés ma már nemcsak céljait tekintve köz­ügy, annak tartja a lakók többsége is. Növekszik az ér­deklődés a városfejlesztés va­lamennyi területe iránt, le­gyen szó akár lakásépítkezé­sekről, út, vagy közút fejlesz­téséről, kommunális szolgálta­tásokról. Benedek János, a vá­rosi tanács elnöke legutóbb a szakszervezetek városi szak­maközi bizottságának ülésén tájékoztatta a résztvevőket a fejlesztéssel járó sajátos gon­dokról, s az eredményekről. Tornacsarnok Elmondta, hogy az idén 195 millió forinttal gazdálkodhat a város, s ez csak egy kis része az V. ötéves tervben felhasz­nálható 710 millió forintnak. Ha ehhez hozzávesszük a vál­lalatok beruházásait, mintegy másfél milliárdnyi összeg ha­tékony felhasználásáról kell gondoskodniuk Gödöllőn. Az eredményeket hosszú lista tar­talmazza, az óvodák, bölcső­dék, iskolai bővítmények, a kereskedelmi hálózat fejlődé­se, a vízvezetékek, az utak szaporodó kilométerei dinami­kus fejlődésről tanúskodnak. Jövőre tovább gyarapszik a város, megkezdik az új posta építését, amit már mindenki nagyon vár. Különösen a kor­szerű telefonlcözpont hiányzik. 1980-ban adják át a művelő­dési házat. Folytatódik a la­kásépítkezés, elkészül az Imre utcai új tizenkét tantermes ál­talános iskola, a Lágszesz ut­cai általános iskolában pedig már építik a tomacsam'okot. A szakmaközi bizottság tag­jainak Benedek János, a VI. ötéves terv céljairól is beszélt, majd a szocialista lakóközös­ségi mozgalom sikereiről szólt. ISASZEG Elkészült a zöldségbolt Zöldségboltot avattak Isa- szegen. A 45-ös számú új üz­letet a Pécel—Isaszeg Á'ész tervezte és építette. A régi üz­lethelyiség bontásától az üz­let megnyitásáig mindössze négy hónap telt el, s ez az Áfész építőbrigádjának jó munkáját dicséri. A község lakói is hozzájárultak ahhoz, hogy rekordidő alatt készül­hessen el az új üzlet, ők tár­sadalmi munkával segítettek. A zöldségbolt eladótere 24 négyzetméternyi, külön áru- és terményraktára van, a csapból hideg-meleg víz fo­lyik. Közegészségügyi szempont­ból sem érheti kifogás a bol­tot, a baromfiak részére kü­lön helyiséget nyitottak, így nem rontják az eladótér leve­gőjét, s az állatok sem szen­vednek a ketrecek zsúfoltsága és az időjárás viszontagságai miatt. Korábban a nyulakat is a szabad ég alatt vették át, most egy 34 négyzetméteres fedett, betonozott fészer szol­gál erre a célra. Az Afész vezetőinek jelen­létében Bodrogi András, az isaszegi nagyközségi tanács elnöke adta át az üzletet a vá­sárlóknak, akik örömmel vet­ték birtokukba. Képünkön az első vevő: Blaskovics Mihály fizeti ki a szép és jó minősé­gű zöldség árát a Pálfalvi há­zaspárnak, az üziet dolgozói­nak. Irta és fényképezte: Fejéregyházi László Ennek is nagy része van ab­ban, hogy a társadalmi mun­kának nagy a becsülete a vá­rosban, a munkahelyi és lakó­helyi kollektívák nem sajnál­ják az erőt, a fáradságot. A megye városai közti verseny­ben már kétszer végeztünk az első helyen. Az elnöki tájékoztató után az égető gondokról hallhat­tunk felszólalásokat. A szak­maközi bizottság nyugdíjasai éles szemmel veszik észre a visszásságokat. Sás Károly pél­dául a blahai üdülőtelep to­vábbi sorsáról érdeklődött, azt kérdezte az elnöktől, hogy mi­kor szélesítik a Hegyesi utat, s mi lesz a Blaha-fürdővel. A tanácselnök válaszában el­mondta, hogy a Hegyesi út szélesítése a gazdálkodástól függ, a strand felújításának terveit jövőre rendelik meg. Még az idén Módos János, az illegális szemétlerakó ellen emelt szót. Benedek János tömören vála­szolt : A kérdező, s a többiek is segítsenek felderíteni a szé- metelők kilétét, s a tanács szi­gorúan megbünteti őket. Far­kas Béláné a Szabadság téren uralkodó áldatlan állapotokról panaszkodott, az ottlakók út- ta’an utakon kénytelenek köz­lekedni. Erre sajnos hosszú idők óta nem találnak megol­dást a tanács és az építők, s valószínű, hogy a Szabadság tér teljes elkészülte előtt meg is változik lényegesen a hely­zet. Jó hír a gázra váróknak: tíz nap múlva megkezdhetik a fűtést. Sós a kút vize Kulin József az alsóparki melegvizes kút felhasználása iránt érdeklődött, s be kellett érnie azzal, hogy a kút vize nagyon sós, csak gépekkel hozható a felszínre. Ez pedig gazdaságtalan volna. Lehetsé­ges, hogy a jövőben újabb fú­rásokkal próbálkoznak. Szekeres Imre arról beszélt, hogy a Kobzi János utca a Munkácsy utcától a Csehszlo­vák—Magyar Barátság útjáig szinte járhatatlan. Nemcsak a kérdezők, hanem a többi ott lakó is reméli, hamarosan or­vosolják a bajt. Az elnök megígérte, hogy megvizsgál­ják, mit lehet tenni. Tervezik, hogy gyalogjárót építenek. Nagy István, arra a kérdésére, hogy az Imre utcai tömbfűtő­mű mikor kezdi meg működé­sét, azt a választ kapta, hogy novemberben. Hasonló kérdé­se volt Jenei Józsefnek is, aki afelől érdeklődött, a Dózsa György úti tízemeletesben mi­kor nyitnak az üzletek. Vár­hatóan még az idén. A szak­maközi bizottság ülésének második napirendi pontja a takarékossági világnaphoz kapcsolódott. Fontos Béláné, az OTP dolgozója a gödöllői fiók szolgáltatásairól, munká­járól tájékoztatta a bizottság tagjait, akik az ülés végén megemlékeztek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom Cl. évfordulójáról is. Cs. J. SPORT — SPORT — SPORT-. SPORT — SPORT Kispályás bajnokság Az I. osztályúak befejezték A városi kispályások szö­vetségi napjának hangulatán és a megjelentek számán ér­ződött, hogy a bajnokság vé­géhez közeledik, az I. osz­tályban már be is fejezték. A Vízmű lett az őszi bajnok, második a Barátság, harma­dik jobb gólarányával az Er­dőgazdaság. A legutóbbi fordulóban a HTÜ—Vegyesipari Szövetke­zet találkozón ismét alkal­mi játékvezető bíráskodott. A vegyesipariak képviselő­je elmondta, ez már a negye­dik alkalom. Molnár András, a játékvezető-küldő bizottság vezetője hozzátette, azért, mert a szövetkezetiek nagyon válogatósak, egyik játékve­zető sem felel meg nekik. A javuló formában játszó Elektromos egymásután két­szer győzött, Kerkner Sándor intéző bízik a további sike­res szereplésben. A Járási Hi­vatal nagy gólarányú győ­zelmet aratott a szilasmentiek ellen. A kiesési rangadó dön­tetlenül végződött, bár a iá- tékvezető szerint a kerületiek több százszázalékos gólhely­zetet elhibáztak. Az ATE GM—Vízmű mér­kőzésen az ATE 4—3-ra veze­tett az első félidőben, a má­sodik játékrészben azonban kiütközött a gólyabál fáradt­sága, aminek a vége nagy­arányú vereség lett. Az őszi idényben kitűnően szereplő, eddig veretlen HTÜ berkeiben nagyon készülnek a Pedagógus elleni összecsa­pásra. Most is győztesen fog­juk elhagyni a pályát, han­goztatják a játékosok. A forduló eredményei: I. osztály: ATE Gm—Víz­mű 4—8, Gépgyár—Alsópark 2—2, Szabadság tér—Veres- egyház 2—6, IV. kér. FC— MGI 1—1, Erdőgazdaság— Tv Mikro 2—2. II. osztály: Pedagógus— MÉMM1 1—S, Vegyesipari Szövetkezet—HTÜ 0—0, Járá­si Hivatal—Szilasmenti 6—2, Ganz—Ganz Szb 4—7, Város- gazdálkodás—Elektromos 3—5, István köz—KKMV 2—1, Elektromos—István köz 3—2. A bajnokság állása: I. osztály: 1. Vízmű 11 8 1 2 52-28 17 •2. Barátság 11 7 2 2 48-25 16 3. Erdőgazd. 11 5 5 1 38-23 15 4. Veresegyház 11 7 1 3 43-32 15 5. ATE Gm. 11 5 2 4 37-35 12 6. AFÉSZ 11 6 5 30-31 12 7. Szab. tér 11 5 1 5 18-33 11 8. Gépgyár 11 3 3 5 35-42 9 9. Tv. Mikró 11 3 2 6 44-40 8 10. Alsópark 11 2 2 7 28-33 6 11. MGI 11 2 2 7 14-41 6 12. IV. kér. FC 11 2 1 8 16-35 5 II. OSZTÁLY: 1. HTÜ 10 8 2 — 29-10 IS 2. Vadgazd. 3. MÉMMI *• Vegyip. Sz. 5. Jár. Hív. 6. Szilasmenti 7. István köz 8. Elektromos 9. Ganz Szb 10. Pedagógus 11. KKMV 12. Városgazda 13. Ganz 6 2 6 1 5 3 5 3 6 — 5 — 2 26-2! 4 50-3: 2 33-11 2 39-2: 4 30-2! 5 28-21 4 24-34 5 36-21 5 33-21 7 15-31 9 20-45 9 1G-I€ Szombati jegyzet Gépezet Gép és gepezet között az érzenenyebo hallás kü­lönbséget tesz. Az első esetben olyan bonyolui- tauo vagy egyszerűbb szer­kezetre gondol, amely munkatárgjaic előállítana, - szolgái, s t öbo-kevesebb, de mindig meghatározott számú műveletre alkalmas, hűnél tökéletesebb a gép, annál kisebb eltérések mu­tatkoznak az egymásután megmunkált tárgyak kö­zött. a. másik szó hallatán inkább szervezetre gondo­lunk. Olyanra, amely u hatásköreve tartozó felada­tokat gépszerúen, olajozot­tan, kévés zökkenővel old­ja meg. A gépszerűséget, olajozottságot javára írjuk, ám ugyanilyen súllyal, ha nem nagyoobal, nyom a latban a rugalmasság, a változás, a sokszínűségre való érzékenység, az új jellegzetességek felismeré­se, sőt megelőzése, az al­kalmazkodó képesség. Gazdasági folyamataink­ban a gép és a gépezet egyaránt jelentős helyet foglal el. A kor technikai színvonalát képviselő gép­től elvárjuk a gyorsaságot, pontosságot, könnyen ke­zelhetőséget, s a beléfekte- tett munkával arányos élettartamot. Megfigyelhet­jük, hogy minél o.cosaöb valamely gép, mennél több műveletre alkalmas, annál mechanikusadban műkö­dik. Példának okáért egy motorház megmunkálására szerkesztett automata más­ra nemigen alkalmas, holott régebben, a sokkal durvább masina néhány fogaskerék cseréjével a legváltozatosabb formájú darab elkészítésére volt ké­pes. Részben hasonló, nagy­részt azonban ellentétes irányzatot figyelhetünk meg a gépezet, vagyis a termelési szervezet műkö­désében. Erősödnek mecha­nisztikus jegyei is, ámde sokkal nagyobb követel­mény a rugalmasság, az al­kalmazkodás. Jó néhány évvel ezelőtt egyik válla­latunknál leváltottak egy jól képzettnek tartott gyár­vezetőt. Azzal az indok­lással, hogy nem képes teljesíteni a tervet. Irányí­tásával a gyár valóban hó­napokig nem érte el a ki­rótt százalékot. Mégpedig azért, mert a szükségesnél kisebb volt a létszám. A gyárvezetőnek a következő volt az elve: annyit kell és lehet termelni, amennyit a meglevő munkások nyolc óra alatt képesek. Logikus­nak látszó érvelés, mégsem az. Vegyünk egy másik pél­dát. A gödöllői Háziipari Szövetkezet bizonyos rész­lege fonalból állít elő kész­terméket. Az idén is rossz volt a fonalellátás, olykor hetekig nem kaptak belőle. Előbbi gyárvezetőnk erre azt mondta volna, nincs fonal, nem tudunk termel­ni. Mit mondott a szövet­kezet vezetősége? Először mérgelődött, sürgette a szállító céget, majd gyor­san szétnézett a piacon, mi volna kelendő, amit ők, ugyan nem fonalból, de meglevő gépeikkel, mun­kásaikkal előtállíthatná- nak. Más típusú a következő példa. Az ugyancsak gö­döllői Vegyesipari Szövet­kezet tetemes mennyiségű szögvasat használ fel. Ari­nak rendje és módja sze­rint feladták a rendelést, visszaigazolták, de nem szállították idejében. Kap­csolataikat kihasználva mégis kaptak anyagot, le­gyártották az árut. Egy- szercsak betoppantak a szögvasszállítók a megren­delt mennyiséggel. Példa­beli gyárvezetőnk örült volna, hiszen jövőre is kell ilyen vas, elfér a raktár­ban. A szövetkezet mégis továbbadta, nehogy kóro­san növekedjen készlete. Tágabb összefüggéseket nézve is okosan cseleked­tek, hiszen célúnk nyers­anyagból minél rövidebb idő alatt készterméket elő­állítani. Az anyag és a gé­pezet ne heverjen — fo­rogjon. Kör Pál

Next

/
Thumbnails
Contents