Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-04 / 261. szám

CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL == Az iskolások szabad szombatja Az idei tanévtől kezdve bevezették az általános isko­la felső tagozatában is a két­hetenkénti szabad szomba­tot. Az alsó tagozatban már az elmúlt évben is 11 mun­kanapos ciklusokra osztották fel a tantervi anyagot. A G— 10 évesek szabad szombatjá­ról már vannak tapasztala­taink. Sok ügyes kezdemé­nyezést láttunk. Ne házimunkává] Az új rendelkezéssel a ka­maszotok, a 10—14 évesek, a veszélyesebb korban lévők kapták meg az országosan ösz- szehangolt, kéthetenkénti nagy szabad szombatra a szabad­ságot. Nem szeretnénk, ha ez a szabadság azt jelentené, hogy több, utcán csellengő, téren ácsorgó, unatkozó tizenéve­sünk lenne. Értékesítsük az előző évek tapasztalatait és szervezzük meg családon belül és csalá­dok között a szabad idő hasz­nos eltöltését! Annak idején, amikor a dolgozók szabad szombatja új kezdeményezés volt, meg­kérdeztem tanítványaimat, vajon milyen változást jelen­tett a család életében a sza­bad szombat bevezetése. A sok kedves, őszinte válasz! ól megtudtam, hogy: „Anyuka mos, vasal, főz, apu porszí­vózik és újságot olvas”. Az derült ki, hogy általában há­zi munkával töltik a szülők a szabad szombatot és azt végzik el, ami azelőtt vasár­napra maradt és mind töb­ben mondták: „A szabad szombatnak köszönhetjük, hogy most kéthetenként szabad va­sárnapunk van”. Igen ám, de ezekben az években az isko­lás gyermekek szombaton is tanultak. Régebben még dél­után is, az utóbbi években már csak délelőtt, majd rö­vidített órákkal fél délelőtt. A család otthon nyugodtan dolgozhatott, a gyermek prog­ramjáról nem kellett gondos­kodnia. Változást hozott már az a rendelkezés is, amikor kísér­letképpen az alsó tagozato­sok kapták meg a 11 munka­nap után a tizenkettediket Bzabad napnak. Vállalás, felváltva Néhány szülő a napközi ott­honban hagyta a gyermeket, de a többség igen ötletes, vál­tozatos programokról gondos­kodott. Tetszett az a kezdeménye­zés, hogy 4 család (osztály­társak szülei, a szülői munka- közösségből ismerték egy­mást) összefogott, és felvált­va vállalták a szabad szom­bat megtervezését. Jó idő­ben kirándulni vitte az egyik apa a négy gyermeket, más­kor uszodába, május közepé­től strandra mentek együtt, télen a szánkózás, korcsolyá­zás volt műsoron. Egy-egy borongós, barátságtalan nap­ra múzeumlátogatást tervez­tek, de akadt foglalkozás rossz idő esetére is. A soros szülő lakásában találkoztak. Gyuri édesapja . levetítette pl. a pajtásoknak a nyáron ké­szített diafelvételeit. Magya­rázott közben, el-elidőzött egy- egy képnél, ő maga is felidéz­te a szép tátrai utazás élmé­nyeit és a gyermekeket is ta­nította, szórakozva, játszva. Gabi édesanyja a leány paj­tásokat fogta össze. Ök sokat kézimunkáztak. Még csak ne­gyedikesek voltak a kisleány- kák, de kötöttek maguknak sálat és sapkát, és anyák nap­jára is szép, színes hímzést készítettek az esős, havas szabad szombatokon. Ha be­lefáradtak a kézimunkázás- ba. akkor előkerült a társas­játék, amit így négyesben jól lehetett játszani. Zolika édesapja kereszt­rejtvényfejtést versenyt ren­dezett. Minden gyermek el­hozta á maga újságját és ver­senyeztek, hogy kinek sike­rült előbb megfejtenie a rejt­vényt. Elővették a lexikont, a térképet, a kémiai vegyje- lek jegyzékét, az idegen sza­vak szótárát. így játszottak és közben észrevétlenül tanul­tak. A gyűjteményét is el­hozhatta minden gyermek. Az azonos dolgot gyűjtők cserél­tek (bélyeg, levelezőlap), a többiek csak megmutatták egymásnak gyűjteményüket. A nagyobbak, a 10—14 éve­sek — magnózhatnak is, a zenehallgatás is szép, hasz­nos szórakozás. Országjárás együtt Szólnunk kell még azokról a családokról, akiknek hétvé­gi kiskertjük van. Ott is vi­dáman dolgozhatnak a gyer­mekek, ha 2—3 társukat ma­gunkkal visszük. Az autós családok között divatos és hasznos program a hétvégi országjárás. Jó lenne, ha a mosás és a porszívózás nem maradna szabad szom­batra, és minél több család mehetne teljes létszámban — édesanya és apa is — 1—2 na­pos túrákra, hogy valóban hasznos kikapcsolódásuk le­gyen. És még egyet! Ha gondta­lanná akarjuk tenni a 6—14 évesek kéthetenkénti szabad hétvégéit, akkor szigorúan meg kell követelnünk, hogy pénteken este készítsenek el minden szóbeli és írásbeli fel­adatot hétfőre, mert már a legkisebb kortól kezdve meg kell tanulniuk, hogy első a kötelesség, és csak azután kö­vetkezhet a szórakozás. Dr. Gergely Károlyné A KESZTYŰ soha nem fa­jult el hiúságébresztő áru­cikké, sosem használták csu­pán fényűzésből, még ha rit­ka, nemes bőrökből készítet­ték is, drága hímzéssel, arany csipkével borították, vagy gyémántokból csinálták is gombjait. Télen férfi-nő hi­deg ellen hordta, nyáron csak a nők védték általa kezüket a napfénytől és a portól. III. Henrik parancsára még éjsza­ka is hordták a kesztyűt ud­varoncai, akár dolguk volt, akár aludtak. Maga Henrik pedig kesztyűjét különféle ke­nőcsökkel tömte tele, s ebbe eresztette kezét, hogy finom és puha maradjon a bőre. Vi­ta nélkül legkényesebb férfi volt kesztyűviselésre az a Pythyllos • nevű' ' régi'“'görög, akiről Athenaios azt írja, hogy ebéd közben is kesztyű volt a kezén, nehogy meg­égesse, amikor hozzáér a for­ró húshoz. S a leírás szerint ez sem volt elég: óvatosság­ból nyelvére is kesztyűt ké­szíttetett és húzatott,, nehogy azt is megégesse. A férfi- kesztyű lehúzásának illem­kérdése ősrégi időkre nyúlik vissza. Fejedelmek előtt tilos volt kesztyűs kézzel még csak meg is jelenni. Egy rangú osztályba tartozók lehúzták jobb kezükről kesztyűjüket, majd így kezet fogván, üdvö­zölték egymást, s ezzel a gesz­TudiuvaJók a tejről Tejiparunk, kereskedelmünk» s oktatási intézményeink sora kö­zös ügyének tekinti ad iskolatej­akciót. Köztudott, hogy ma még nem minden iskolába jut el a műanyag- poharas itóka, s hogy a tanulók­nak alig egynegyede kap rend­szeresen iskolatejet. A többiek? Számukra legalább annyira fon­tos lenne hogy rendszeresen igyák a tejet. Anyagai közül a fehérjék a leg­jelentősebbek: ezek mindazokat az aminósavakat tartalmazzák, ame­lyekből az emberi test épül, 6 amelyekre működéséhez feltétle­nül szükség van. A csontrendszer felépüléséhez a növekedés időszakában nélkülöz­hetetlen a kalcium. Életkörülményeink változnak. Egyre kevesebben végeznek meg­terhelő fizikai munkát, s mind többen szellemit. Táplálkozásunk lassan alkalmazkodik a változá­sokhoz: sok kenyeret, cukrot, a kelleténél több zsiradékot eszünk, s kevesebb tejet, tejterméket, fő­zeléket, zöldséget, gyümölcsöt. A már kialakult helytelen szokáso­kon nehéz változtatni. De gyer­mekeink szokásává válhat a tej- ivás, az egészségesebb táplálkozás, ha fiatalon ezt teszik. tussal kimutatták bizalmu- kát, hogy békés a szándékuk, üres a kezük, nincs benne fegyver. De még a „nemes gesztus” mögött is rejtőzhetett sok esetben emberölési szán­dék, mert a nagy lovagkesz­tyűk rejthette!: kisebb éles tőrt is. A kesztyű azonban minden időben főként a kéz védelmére, a hidegtől-meleg- től, piszoktól megóvására szolgált. A ZSEBKENDŐT már a ró­mai asszonyok is ismerték. Sudarium volt a neve és azt a célt szolgálta, hogy vele az izzadságot letöröljék. Egyéb rendeltetéséről az ókorkuta­tók nem tudnak, ennek oka: az enyhe római klíma miatt nem volt szükség orrtörlésre, mert a náthát, influenzát nem ismerték. Volt a római asszo­nyoknak egy másik kendőjük is, ezt cirkuszi kocsiverse­nyekre vitték magukkal, hogy lobogta tásával lelkesítsék a versenyzőket. íme, tehát meg­van a zsebkendőlobogtatás eredete is, csak mi búcsúvé­telkor használjuk. Egyébként a római zsebkendő hivatását, tehát az orrtörlést a fejen hordott tóga egyik csücske töltötte be. Csak a 16. század közepe táján kezd a zsebken­dő elterjedni Európában, de csak nagyon lassan. Ma már nem csupán illemből tudjuk, hogy nem tanácsos otthonról zsebkendő nélkül elmenni. ERNYŐVEL a király fölé görnyedő rabszolgát ábrázol az egyik, Ninive kiásott rom­jai között látható dombormű. Egyiptom, Kína és Ázsia töb­bi kultúrnépe ősidők óta is­merte a napernyőt. Európá­ban a 16. században kezd fel­tünedezni. A napsütéses déli országok találmánya kezd át- vedleni északon esernyővé. A 17.. század esemyőbotja egy méternél hosszabb volt, 10 darab 80 centiméter hosszú halcsont feszítette ki és erős bőrrel vonták be. Súlya két kilogrammot is kitett. Az ilyen Szerszám a család félt­ve őrzött kincse volt, nemze- ékről nemzedékre öröklő- ött, senkinek kölcsön nem adták. Háromszáz esztendő kellett ahhoz, hogy az esernyő megtegye hosszú útját a sú­lyos, borozott „őslénytől” a modern, kis táskába is össze- csukhatóan berakható, köny- nyű eszközig. Zivatar idején egy esernyő legalább ánnyit ér, mint egy jól zárható eső­kabát. Az esernyőt praktikus­sága révén az emberek any- nyira megszokták, hogy egy időben sétabot helyett is hasz­nálták. Sőt Angliában nemze­ti felszerelési tárggyá lépett elő, kampós végével a karra akasztva. Nem fényűzés! cikkek ma már a kesztyűk, zsebkendők és esernyő’.:, hanem nélkülöz­hetetlen közhasználati tár­gyak — még ha a divat gyak­ran változtatja is színüket, formájukat. Dénes Géza Apákhoz is szól Anyák könyve A kép az első pillanatban meglepőnek tű­nik. Hiszen a könyv, amelyet lapozunk, ezt a címet viseli: Anyák könyve. S benne egy kép, két kép, sőt több is, amelyen apák foglalkoz­nak kisgyermekükkel. Mint ahogyan az itt látható képen is, amelyen öltöztetés közben Ricsi le nem veszi szemét az apjáról. Igen, Anyák könyve, mert hiszen a gyer­mek világrahozásának, nevelésének legna­gyobb terhe, fáradsága, gondja (mégha termé­szetesen örömmel, szívesen vállaltak is ezek) az anyára hárul. A legnagyobb, de nem lehet minden. S ez a néhány kép ezt tükrözi. Min­denféle agitáló sorok vagy a kötet külön feje­zete nélkül, mint az élet, mai életünk magá­tól értetődő velejáróját. Mert a legtöbb családban, felvilágosult em­berek között ma már így is van. S ebben nem­csak az játszik szerepet, hogy a dolgozó anya válláról az apa is vegyen, le némi megterhe­lést. Ez sem mellékes, és ez önmagában a kor­szerű családi élet teltétele. Ám többről van szó, s ez — minden külön megjegyzés nélkül — kitűnik a lapokról. A kisgyermek, a felnö­vekvő kisember benső biztonságához, kialaku­ló egyéniségének egyensúlyához, mondjuk így, lelkivilágához tartozik hozzá a családi közös­ség gondoskodó, egyaránt törődő szerelete. Ezért intenek a könyv szerzői (dr. Fáik Ju­dit, László Mágda, dr. Pikier Emmi, Tardos Anna) egyebek közt arra, hogy a bölcsődébe adott gyermeknél is az estéket örömmel, bé­késen, kapkodások nélkül töltsük együtt. Az. anya és az apa. Hagyjunk! időt az esti fürde­tésre, etetésre. Ne kelljen sietni, amikor a gyerekkel vagyunk. Ez az együttlét „kijár” neki is, és nekünk is. Az örömmel, békésen, együtt töltött este megtérül — hívja föl a fi­gyelmet ez a nagyon hasznos, nagyon okos, sok fényképpel, rajzzal illusztrált munka. Csak apró részlet ez, amit kiragadtunk eb­ből, a Medicina Könyvkiadónál immár tizen­harmadik, átdolgozott és bővített kiadásban megjelent műből. Sok minden más is helyet kap benne, jóformán minden, amit tudni kell, mikor még csak készülődünk a gyermek foga­dására, érkezésére, aztán amikor megjön az újszülött, valamint a csecsemő és a kisgyer­mek fejlődésének, nevelésének különböző ál­lomásai elkövetkeznek. Anyák könyve... De a papáknak is érde­mes lapozgatniuk. A divatcikkek elődjei- a. ruházkodás apró kellékeire a francia nyelvnek volt egy = elnevezése: flört. Ezt a szót később a kisebb szerelmi kedvez- = menyekre az apró női kegyekre is alkalmazták. 7 Ezt a hét végét a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójának tiszteleté­re rendezett ünnepségek fém­jelzik. A megemlékezések többségét a művelődési há­zakban tartják, így ezeken a helyeken a szokásostól elté­rően kevesebb közművelődési szórakoztató program lesz. A megye múzeumai és kiállító­termei most is gazdag látni­valókkal várják az érdeklődő­ket. Kiállítások Alig egy hete nyílt meg Cegléden, a Kossuth Lajos Múzeumban Benedek Péter kiállítása, mely ezideig is rendkívül sok látogatót von­zott. A 90 esztendős Benedek Pé­ternek, a magyar naív művé­szet kiemelkedő egyéniségének harmmcöt alkotását tekintheti meg az érdeklődő közönség. Ezekről a képekről Mihályt! Ernő a következőket írta 1928- ban: „Józan, fölényes humo­rú. .. magyar parasztember mesél... képéin. Apró epi­zód megfigyelésekből tevődik össze minden képe, órákig le­het nézegetni ezeket a reális részleteket, de mégis minden képe egységes és dekoratív.” A kiállítás, melyet Baktat Julianna művészettörténész rendezett, naponta kilenctől tizenhét óráig tekinthető meg. Ugyancsak a ceglédi Kos­suth Múzeum ad otthont a Ceglédi évszázadok című ki­állításnak. A város történetének legje­lentősebb eseményeit bemuta­tó állandó kiállítás tekintélyes része Kossuth Lajos életével foglalkozik. A kiállítás anya­gából vetélkedőkhöz, szocialis­ta brigádok felajánlásaihoz, is­kolai szakdolgozatokhoz bősé­ges helytörténeti anyagot me­ríthetnek a látogatók. Vácott, a Madách Imre Mű­velődési Központ emeleti ga­lériájában Czeglédi István és Rényi Katalin grafikusművé­szei politikai plakátkiállítása látható. Kényt Katalin 19TS-ben az Iparművészeti Főiskolán alkal­mazott grafika szakon szerzett diplomát. A reklámgrafika legkülönbözőbb területeivel foglalkozik, így készít emblé­mákat, könyvborítókat, sajtó­reklámokat és plakátokat is. l eginkább a poliukai nlr-kát :,il közel szívéhez; az egész em­beriséget érintő sorsdöntő kér­dések és a mindennapok in­tim pillanatai foglalkoztaíják. Czeglédi István VIT-díjas grafikusművész így vall ma­gáról: 1933-ban művészeti Sza­bad Akadémiát végeztem, az­óta, mint reklámgrafikus mű­ködöm. Több politikai és ke­reskedelmi plakátpályázatot, nyertem, 1953-ban kaptam meg a VIT-díjat. Monoron, a művelődési köz­pontban ma délután nyílik meg a Kassák Lajos grafikái­ból rendezett kiállítás, me­lyen harminchat, a debreceni galériából kölcsönzött Iíassák- grafikát tekinthetnek meg az érdeklődők. A Szentendrei Képtárban a hónap végéig tekinthető meg a Pest megyei tárlat, melyen a megyében élő és alkotó művészek képeit és szobrait láthatják a tárlatkedvelők. Szentendrén a megyei mű­velődési központban a megyé­ben élő képzőművész pedagó­gusok alkotásaiból rendezett tárlat látható. Főszereplő: az ördög A Madách Imre Művelődé­si Központ színháztermében ma este hét órakor kezdődik a kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka. A ven­dégművészek Eörsi István Play Molnár című színjátékát adják elő. A főszereplő az ör­dög, akit Forgács Tibor Já- szai-díjas színművész alakít. A színjátékot Szurdi Miklós rendezte. Előadóest Hétfőn Cegléden, a Sütő­ipari Vállalat kultúrtermében előadóest lesz a Nagy Októ­ber tiszteletére: Varadi Hédi Kossuth-díjas színművész ön­álló műsorával lép a szín­padra, közreműködik Lelkes Péter és Nyerges Ferenc. Vitéz László Ma délelőtt 10 órakor kez­dődik a váci Madách Imre Művelődési Központ 34. ter­mében az a gyermekműsor, melyen Kemény Henrik nép­művész lép fel, közreműködik Bató László színművész. Az ifjú közönség a Vitéz László kalandjai című bábsorozatból az Elásott kincs és a Csoda_ lámpa epizódokat láthatja. Planetárium A budapesti Planetáriumban szombattól keddig gazdag programmal várják a rende­zők az érdeklődőket, számít­va a vidékről felutazó láto­gatókra is. Különösen a Verne es a csillagászat című előadást kíséri nagy érdeklődés. Jules Verne vagy ahogy 6t hazánkban megismerték, Verne Gyula ICO éve született. Ebből az alkalomból a Planetárium azokkal a regényeivel foglal­kozik, melyekben a nagy fran­cia író esilagászaíi kérdéseket érint. Verne legismertebb, fantasztikus regényeinek egyi­ke aj Utazás a Holdba és a Hold körül. Megdöbbentő a szoros párhuzam, a képzelet­beli Columbiád űrlövegnek és az első Apolló-kabinnak meg­tett útja, továbbá fellövési és érkezési körülményei között. Az egyezésekkel és a különbö­zőségekkel részletesen foglal­kozik a Planetáriumban Schalk Gyula előadása, mely ma dél­után négy órakor és holnap délután hat órakor kezdődik. Sramiiest A dunaharaszti művelődési házban holnap (vasárnap) es­te hat órától tíz óráig tart a népszerű sramiiest, melyen a művelődési ház sramlizene­kara játszik, Hermann Antal vezetésével. A sramlizene ősi változatát először egy Schrammel nevű osztrák kávéházi zenész ját­szotta, azóta nevezik így ezt a sajátos bécsi hangzású ze­nét. A dunaharaszti együttes koncertjei hűen tükrözi a múlt századi bécsi kávéh^ak, kert­vendéglős mulatságok légkö­rét. Sportnap Hétfőn reggel nyolc órakor kezdődik a monori művelődé­si ház nagytermében és a sportpályán az üzemi sport­nap. Az asztalitenisz, kézilab­da és labdarúgó-mérkőzéseken az előre benevezetteken kívül minden vállalkozó kedvű részt­vevőt szeretettel fogadnak. Ugyancsak nyílt atlétikai nap lesz hétfőn Cegléden, ahol a város két sporttelepén foly­nak a mérkőzések. Az Edzett ifjúságért mozga­lom keretében rendeznek hét­főn sportnapot Túrán. Moto­ros ügyességi vetélkedő, tol­laslabda és asztalitenisz baj­nokság, valamint játékos sport- vetélkedő színesíti a progra­mot. Túra Gyalogtúra indul holnap (va­sárnap) a Pilis hegységbe. Pomáz—Kőhegyi túristaház— Ságvári turistaház — Szent­endre útvonalon. A körülbe­lül 13 kilométeres távú túra résztvevői reggel nyolc óra­kor találkoznak Budapesten a HÉV Batthyány téri végállo­másánál. A Pribil Károly és Marosszéki Kálmán vezette túrára a Pest megyei résztve­vők a pomázi állomáson is csatlakozhatnak. Tánc, disco Ifjúsági tánc lesz ma este a kiskunlacházi művelődési ház­ban, játszik a Phantom együt­tes. A pilisi művelődési ház­ban ma este hat órakor kez­dődik a discoműsor. Üllőn a holnap este hat órakor kezdő­dő táncesten a Szerpentin együttes zenéjére táncolhat­nak a fiatalok. Cegléden a művelődési házban holnap es­te hét órakor, hétfőn pedig öt órakor kezdődik a discomű­sor. A lemezlovas mind a két napon Kecskés Attila. Vasa­don hétfőn este hét órakor kezdődik a bál. Nagykőrösön az ifjúsági klubban hétfőn és kedden is hat órakor kezdő­dik a disco. A dömsödi mű­velődési házban hétfőn este hat órától a Phantom együt­tes muzsikál. Búcsúbál lesz hétfőn este a szigetújfalui mű­velődési házban. Hetedikén a dunaharaszti művelődési ház­ban este hat órakor kezdődő ifjúsági táncon a Pax együt­tes szolgáltatja a zenét. Kon­cert lesz hetedikén Érden is, ahol a művelődési központban a Tűzkerék együttes lép fel. összeállította: Koffán Éva i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents