Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-29 / 281. szám

Pécelen és Isaszegen Boltok, korszerű éttermek A megyei ABC-program ke­retében épül Pécelen az Áfész 800 négyzetméter alapterületű bevásárlóközpontja. A kivite­lező, a nagyközségi tanács költségvetési üzeme ez év feb­ruárjában kezdte meg a mun­kát, várhatóan 1979. decembe­rében átadják az ABC-áruhá- zat. November eleje óta tető alatt van az épület, a téliesí- tés után belső munkákkal folytatódik az építkezés. A szerkezeti elemek szállítása ugyan fél évet késett, a kivi­telező mégis úgy nyilatkozott, hogy ez nem módosít az ere­deti átadási határidőn. Az Áfész már a berendezést is megrendelte, hogy az üzlet megnyitását semmi se hátrál­tassa. Hűtőeszközöket 1,7 mil­lió forintért, más gépi felsze­reléseket 300 ezer forintért vásárolnak. Az Áfész az idei hálózatfej­lesztési tervét maradéktalanul végrehajtotta. Isaszegen zöld­ségboltot nyitottak, Pécelen korszerűsítették az egyik élel­miszerboltot, falatozóvá alakí­tottak át egy italboltot, vala­mint két gabonasilót építettek. Valamennyi beruházásukat házilagos kivitelezésben oldot­ták meg, ugyanígy tervezik felépíteni jövőre a péceli zöldségboltot és korszerűsíteni a péceli Sport és az isaszegi Rózsa vendéglőt. 'WW A PES1 V. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM LAP KUL1 mm 1978. NOVEMBER 29., SZERDA A lakosság támogatásával Új utak, járdák három községben Aszódon és társközségeiben, Ikladon és Domonyban a Ha­zafias Népfront és a lakosság rendkívül hatékony támoga­tást nyújt a tanács település- fejlesztő munkájához. Tavaly 1 millió 208 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, az idén pedig ennél is többet. Jó hír — Ikladon például a főutca csaknem teljes hosszában, az óvodától a község végéig, új járda épült társadalmi mun­kában — mondja Kiss Károly, a nagyközségi közös tanács el­nöke. — A járdalapokat és az egyéb anyagokat a helyszínre szállítottuk, s a lakók rakták le. Aki korábban gyakran megfordult Ikladon, s benézett a főútról nyíló Sárköz utcába, borzalmas állapotú utat látha­tott. Ez a kátyús utca is új burkolatot kapott: a környék­beliek szorgalmas munkával lerakták a kockaköveket, ugyanitt gyalogjárda is ké­szült. Sokan végeztek társa­dalmi munkát, a legtöbbet Ba­latoni János, Dudás János, Dudás Pál, Kozec Pál, Ecker József, Galbani János és Bán­sági Pál. Ugyancsak új utat építettünk az ikladi Iskola és Ady Endre utcában, ezek asz­faltburkolatot kaptak. — Aszódon is gyarapodott az úthálózat: idén készült el a Kossuth utca 80. szám alatti szövetkezeti lakásokhoz vezető út, az új telepi Rákóczi, a Bocskai, a Hajnóczy és a Ha­tár út burkolata. A Vörös- ! marty és a Lakótelepi utcák ! aszfaltszőnyeget kaptak. Nem j a mi érdemünk, de elmondom, I az aszódiaknak, a kartaliak- j nak és a versegieknek jó hír, | hogy a Kartal felé vezető ' rossz, kátyús utat a KPM 1978-ban felújította, s a busz­megállókat mindhárom köz­ségben kialakította. Új gépekkel kísérleteznek A kötetlen szarvasmarhatartás A szarvasmarhatartás fej­lesztésével foglalkozók egyre többször gondolnak arra, hogy — ahol az lehetséges és gazda­ságos — a kötetlen tartás kü­lönféle módozatait valósítsák meg. A módszer, például a legelők jobb kihasználása ér­dekében azonban nem egysze­rűen csak a régi forma újbóli meghonosítását jelenti. A legeltetett jószágok ma is gondozásra, ellenőrzésre szorulnak. Az így tartott állatok tenyész­tésében, súlygyarapodásában is az egyre nagyobb eredmény elérése a cél, s ehhez a kor­szerű technikai segédeszközök előteremtése is szükséges. Kü­lönösen, ha arra gondolunk, hogy változatlanul csökken a gondozók száma, s egy ember­re mind több jószág ellátása vár. A fokozott gépesítéssel tehát kettős cél valósul meg: a gondozók munkája köny- nyebb, hatékonyabb lesz, s a tartás is magasabb fokon történhet. A MÉM Műszaki Intézet és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki kará­nak kutatói régóta foglalkoz­nak a legelőn tartott szarvas- marhák gondozását segítő gé­pek, eszközök alkalmazásának vizsgálatával. Több hazai és külföldi berendezést kipróbál­tak az évek során, ezekből azonban konstrukciós hiá­nyosságok vagy beszerzési ne­hézségek miatt ez ideig nem lehetett teljes gépsort összeál­lítani. Márpedig, amíg min­den jelentősebb munkára nincs megbízható gép, a fej­lesztést nem tekinthetik befe­jezettnek, s nem ajánlhatják az üzemeknek. A hazai gépkínálat elégte­lensége végül arra ösztönözte a két intézmény munkatár­sait, hogy maguk fejlesszék ki a legelői állatgondozáshoz szükséges legfontosabb beren­dezéseket, s így a már megle­vőkkel együtt lényegében tel­jes az eszközök sora. A legfontosabb az volt, hogy egy olyan mozgatha­tó kezelőkocsit alakítsanak ki, amelyen a szerszámok elhelyezhetők. Ezért egy pótkocsi zárt fel­építményében motoros áram- fejlesztőt, az ápolóeszközök felújítására alkalmas szerszá­mokat, köszörűt, satut, mun­kapadot helyeztek el. A gon­dozók számára öltözőszekrény, mosdó von a kocsiban. A ke­zelőkocsi gépei, szerszámai természetesen villamos háló­zatról is működtethetők. A legelőn tartott jószág is igényli a közvetlen gondo­zást. A tisztítást a kocsihoz tartozó hazai ST—80 fertőtle­nítő segíti, csakúgy, mint a Worverk típusú állattisztító­porszívó gép. A kézi körmöző és az elektromos borjúszarv- talanító is tartozéka a kocsi­nak. Egy-egy körmözőkaloda, hidraulikus körömvágó és elektromos szarvfűrész köny- nyíti még a gondozóik munká­ját. A MÉM Műszaki Intézet és az Agrártudományi Egyetem Anyakönyvi hírek Született: Juhász Albert Mi­hály és Besenyei Edit Gizel­la: Enikő, Tóth László és Só­lyom Mária: Zsolt, Mezei Sán­dor József és Lénárt Márta: Anikó, Paszinger Imre és Má- tyéka Lídia: Zsuzsanna, Sza­bó László és Szilágyi Irén: László, Fábián László és Ma­jor Róza: Ferenc, Dombóvári István és Gazsó Zsuzsanna: István, Bata Lajos és Magyar Zsuzsanna: Zsuzsanna, Radics László Mihály és Bangó Gi­zella: László, Vágány Emá- nuel és Nagy Éva: Emánuel, Kovács István és Tóth Ilona: Balázs István, Gulácsi Tibor és Tóth Klára: Klára, Fülöp Ká­roly és Máté Ilona: Gábor, Ondrisek László és Garancz Terézia: Tímea, Csap János és Veldi Mária: Szabolcs János, Maszlag József és Hartman Ilona: Anita, Darida János és Gergely Ilona: Zoltán, Szabó József és Jenei Magdolna: Zoltán és Péter nevű gyerme­ke. Névadót tartott: Jakus László és Kőszegi Márta: Csa­ba, Széplaki István és Horváth Terézia Mária: Melinda, Sári László és Bánfi Katalin: Zol­tán nevű gyermekének. Elhunyt: Molnár Jánosné Igonda Teréz, Gödöllő, Liszt Ferenc utca 21. kutatói mellett az állatorvos­tudományi egyetem szakértői is megvizsgálták az új állat­ápoló eszközök működését, h: t málhát óságát. A kísérlete­ket a túrái Galgamenti, a tö­rökszentmiklósi Tiszatáj Ter­melőszövetkezetben és a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság­ban végezték el. Megállapításuk szerint a pótkocsira szerelt változat 50—80 kilométeres körzet­ben hasznosítható jól. Ha az új eszközöket nagyobb térségben is alkalmazni akar­ják, akkor célszerű a mozgé­kony tehergépkocsira szerelni. A fejlesztés első lépcsőjén már túljutottak. Most arra van szükség, s ez sem kisebb feladat, hogy az első egysége­ket több is kövesse. Ez pedig már a gyártók kezdeményezé­sén múlik. F. I. — Továbbra is gond, hogy az Aszódról Iklauon át a Ba­lassagyarmat és Vác felé me­nő út rossz minőségű. Ennek a felújítását sokan várják, fő­ként azok, akik naponta utaz­nak az ikladi Ipari Műszer­gyárba, az ikladi tsz majorjai­ba, vagy éppen Galgamácsá- ra. Kisebb javításokat már végeztek ugyan ezen a szaka­szon, de szeretnénk, ha jövő­re felújítaná a KPM. Sajnos az egy éve átadott közúti for­galomirányító lámparendszer nagyon sokszor rossz, legtöbb­ször csak sárga villogó jelzést ad, amivel lényegesen nem segíti a forgalmat. Belvízrendezés — A legfőbb gondunk évek óta mindhárom községben a belvízrendezés. Az ötödik öt­éves tervben eddig 5 millió fo­rintot költöttünk kizárólag er­re a célra, s még jövőre 2 milliót felhasználhatunk. Ez­zel azonban még korántsincs vége a munkának. Ikladon megoldottuk a legkritikusabb térségek rendezését, a csapa­dékvizet a Galga patakba ve­zettük, ám Aszódon és Dány- ban is marad e területen ten­nivalónk. Már elkészítettük a három község teljes belvízren­dezési tervét az 1980—85-ös évekre, ennek költsége mint­egy 12,5 millió forint. Meg­valósítani csak folyamatosan, a rendelkezésünkre álló pénz arányában tudjuk. T ársasházak — Lakásépítési progra­munkról még elmondom, hogy tavaly megállapodást kötöt­tünk az OTP Pest megyei igazgatóságával. Ök saját be­ruházásában húsz telepszerű társasházat építenek fel Aszó­don a Kossuth Lajos utca 40—44. és a Petőfi Sándor ut­ca 31—35 szám alatti telken, ahol még a szanálás hátra van és a közművesítést el kell végeznünk. Újdonság, hogy megállapodásunk szerint a társasház földszintjén alakít­ják ki az új, korszerű, mint­egy háromszáz négyzetméter alapterületű OTP-fiókot. Kaposi Z. Pál KÉT NYELVEN BESZÉLNEK Versenydíjas egyetemisták A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumhoz tar­tozó felsőoktatási intézmények hallgatóinak országos nyelvi versenyén szép sikerrel szere­peltek a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem diákjai. An­gol, francia és német nyelvből összesen tizenyolc díjat tűztek ki, s ennek felét a gödöllőiek szerezték meg. A versenyben mintegy ki­lencven fiatal, köztük húsz gödöllői vett részt. Angol nyelvből Zimonyi Éva máso­dik, Kovács Imre első díjat kapott. Franciából Marton Mó­nika és Kósa Magdolna má­sodik díjat nyert, Nádasi Ti­bor és Nyerges Klára telje­sítményét harmadik díjjal jutalmazták. A német nyelvű versenyben Merényi Tünde, első, Kovács Antal második és Alföldi Tibor harmadik dí­jat nyert. Érdemes megemlí­teni azoknak a tanároknak a nevét is, akik jelentős szere­pet játszottak a szép ered­mények elérésben azzal, hogy a versenyre felkészítették a diákokat. Angolból Kiss Ottó- né és Heltai Pál, német nyelv­űül Kránicz Imre és Várhelyi Péter, valamint Pohl Tiborné segítette őket. Franciából Ör­kényi Rózsa és Kungl Ferenc foglalkozott a benevezett hall­gatókkal. A gödöllői egyetemisták sikere elismerésre méltó, de az eredmények a tov ’ibblé- pésre is ösztönöznek. A gaz­daságok, termelőszövetkezetek ugyanis egyre inkább elvár­ják, hogy az egyetemről ki­kerülő fiatal szakemberek legalább egy idegen nyelven jól beszéljenek, a külkereske­delmi kapcsolatok felvételénél, ápolásánál tárgyalóképes part­nerek legyenek. Ennek érde­kében a jövőben bővítik majd az egyetemen a nyelvi ok­tatás lehetőségeit, javítják technikai feltételeit. Kettős megemlékezés Túrán A KÖZSÉG felszabadulásá­nak 34. évfordulóján ünnep­ségsorozat kezdődött Túrán. A hagyományokhoz híven a község vezetői az úttörőgárda század és az úttörőtanács tag­jai megkoszorúzták a teme­tőben a fasiszták által elhur­colt és meggyilkolt Kovács család sírját. Az ünnepségen részt vett a mártírhalált halt héttagú család egyetlen élet­ben maradt tagja is, Kovács Imre nyugalmazott boltveze­tő, a nagyközségi tanács tag­ja. A benőséges ünnepélyen Lukács Ildikó úttörő-munkás- őr emlékezett a község felsza­badulására. Az embertelenül elpusztí­tott Kovács család legkisebb tagjának — a hétéves Évának emlékére — alapította a pe­dagógus pártalapszervezet az „ÉVA—44” nívódíjat, amelyet az a tanuló nyer el, akinek képzőművészeti alkotása a legjobban kifejezi a háború borzalmait. Az idén először meghirdetett pályázatra több mint harminc munka érke­zett, melyek közül a zsűri tizet ítélt díjazásra alkalmasnak. Közülük kiemelt díjat kapott Mészáros Zsolt, Kele József és Dobák Tibor tanuló mun­kája. A nívódíjat Győri Já­nos nyolcadik osztályos ta­nuló nyerte fasizmusellenes plakátjával. Jutalma egy fényképezőgép volt, amelyet Kovács Imre adott át a nyer­tesnek, a pedagógus és köz- művelődési pártalapszervezet ünnepi taggyűlésén. Ezen részt vettek a párttagok mel­lett a pedagógus KlSZ-alap- szervezet tagjai, az úttörő- csapat ifivezetői és az úttö­rőtanács tagjai is. A megem­lékezés után az úttörő irodal­mi színpad versekkel, dalok­kal köszöntötte a KMP meg­alakulásának 60. évfordulóját. Ezen az ünnepségen vette át a nemrég elhunyt kiváló pe­dagógusról, Pock Aladárról elnevezett díjat a névadó öz­vegyétől Szél Erzsébet nyol­cadikos pajtás. Tizennyolc új ifivezető avatásával zárult a megemlékezés. A község felszabadulásáról emlékeztek meg az általános iskola nyolcadik osztályában megrendezett ünnepi orosz­órán, amelyen szovjet pajtá­sok is részt vettek. Gyenes László tanuló orosz nyelven köszöntötte a szovjet pajtáso­kat, az iskola és a község ve­zetőit. Ezután diaképek, hang­szalagok segítségével Moszk­váról és a Szovjetunióról sze­rezhettek pontos ismereteket. A szovjet vendégek elisme­réssel nyilatkoztak a pedagó­gusok és a magyar diákok sokoldalú munkájáról, mely­nek során nemcsak a nyelvet sajátíthatják el jól a gyere­kek, hanem a Szovjetunióval és a szovjet nép életével is megismerkedhetnek. Az úttörőcsapat ünnepélyes csapatgyűlésen köszöntötte a KMP megalakulásának évfor­dulóját. Ezen hirdették ki a „Párttal, a néppel egy az útunk” - vetélkedő további küzdelmeiben részt vevő őr­sök nevét, majd a kisdobosok műsora után elhangzott a csaptvezetőség díszparancsa. A NAGYKÖZSÉGI pártbi­zottságon is megemlékeztek a község felszabadulásáról és a KMP 60 évvel ezelőtti meg­alakulásáról. Takács Pál Népi értékeink védelmében Műemlék lakóházak a járásban A járás népművészeti hagyományainak kutatói figyelő szemmel járják a községeket, s minden, megőrzésre méltó em­léket Igyekeznek gondozásba venni. Polónyi Péter, a városi helytörténeti gyűjtemény vezetője jó ismerője ezeknek az em­lékeknek, ő fedezte fel azt a két népi építészeti remeket is, amelyeket most az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánított. Hozzá járulnak a házak megvásárlásához is. Első képünk az ikladi, Szabadság út 127. szám alatti régi parasztház homlokzatát ábrázolja, az épületben özvegy Braun Pálné lakik. Második képünk a Hévíagyörkön felfedezett ház tiszta-, vagy ahogy errefelé nevezik, első szobáját mutatja. A Kossuth Lajos utca 111-es szám alatti, most már védetté nyilvánított épület lakója özvegy Aszódi Mihály né. _A műemléki jelleg remélhetően megóvja a két épületet, s később otthont adhat mindkét községben egy-egy tájháznak. Az elmúlt években megnyílt zsámboki és galgamácsai táj ház után a vidék új látnivalói még több érdeklődőt vonzanak majd já­rásunkba. Közös feladatunk, hogy védjük, s ápoljuk őkét. G. Z. Az ikladi ház homlokzata. A hévízgyörki parasztház első szobája. Polónyi Péter felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents