Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

Ülésezett a járási pártbizottság Jubileumi megemlékezés Ülést tartott tegnap a gö­döllői járási pártbizottság. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tar­tott megemlékezésre, amely az ülés első napirendi pont­ja volt, meghívták a járás munkásmozgalmi veteránjait, a Szocialista »Hazáért Érdem­rend kitüntetettjeit s a párton kívüli harcostársak képvise­lőit. A Himnusz hangjainak fel- csendtilése után József Attila Tanítások című költeményét Kurucz Márta isaszegi tanuló, a gödöllői Török Ignác Gim­názium és Óvónői Szakközép- iskola diákja adta elő, majd Fehér Béla, a járási pártbi­zottság első titkára nyitotta meg az ülést. Ünnepi megemlékezést Pé- csy Pálné, a járási pártbizott­ság titkára tartott. Méltatta a KMP megalakulását s vissza­tekintett arra a nehéz, bukta­tókkal terhes és eredmények­ben gazdag hat évtizedre, amely a munkásság érdeké­ben folytatott következetes harcban eltelt. Emlékeztetett rá, hogy a fiatal párt vezeté­sével már 1919 márciusában megalakult az első magyar proletár állam, amelynek a felszabadítás adta lehetőséget kihasználó utódja, addig nem remélt távlatokat nyitott a magyar dolgozók előtt. Beszélt arról a kommunis­ták irányította hatalmas fej­lődésről is, amely a gödöllői járásban bontakozott ki az el­múlt évtizedekben, s amely­nek köszönhetően ma jólétben, alkotó és szabad munkában élhetnek a községek lakói, az üzemek, a szövetkezetek dol­gozói. A megemlékezés után Ra- docsányi János, a kistarcsai Tövál párttitkára, a Szocialis­ta Hazáért Érdemrend birto­kosa, a párt veterán tagja mondott köszöntőt, majd Drabon József, a járási párt- bizottság tagja, a kartali ál­talános iskola igazgatója a járás középkorú és fiatal pártnemzedékének nevében méltatta az évfordulót. Ezután Fehér Béla tizenhét Szocialista Hazáért Érdem­renddel kitüntetett párttagnak átadta a Pest megyei pártbi­zottság elismerő levelét, majd a jubileumi megemlékezés az Internacionálé eíéneklésével ért véget. A pártbizottság ülésének második napirendi pontjaként a testület megvitatta a párt­végrehajtóbizottság előterjesz­tését a járás mezőgazdaságá­nak és élelmiszeriparának helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Amint az írásos előterjesz­tésből és ar. Szaoó Gyuia, a járási pártbizottság titkára szóbeli kiegészítéséből kitűnt, a gödöllői járás fontos szere­pet tölt be a megye mezőgaz­daságában. Jelentősen javult a gazda­ságokban a munka termelé­kenysége, emelkedtek a ter­méshozamok és az állatte­nyésztés is biztató eredmé­nyeket ért el. A mai állapotok megfelelő alapot adnak a jövőbeni fejlő­déshez is, amely elsősorban a minőség javítását, a gazdasá­gok belső tartalékainak fel­tárását, a hatásosabb munka- szervezést s a tudományos eredmények tudatos felhasz­nálását jelenti. Erről beszéltek a vitában felszólalók is. Oroszt János, a kerepesi Szilasmenti Terme­lőszövetkezet mezőgazdasági gépszerelője a közös gazda­ság eredményeit ismertette, Furulyás János, a vácszent- lászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke a minőségi követelmények elő­térbe állítását szorgalmazta. Dr. Süpek Zoltán, a járási hi­vatal ' elnöke hozzászólásában kitért a vezetők fokozott fe­lelősségére, Tábik Ferenc, a tangazdaság pártbizottságá­nak titkára az együttműködés még jobb kihasználását aján­lotta. A járási pártbizottság az előterjesztést megvitatva, megállapította, hogy az össz­hangban van az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Pest megyei pártbizottság határo­zatával s egyhangúlag elfo­gadta. , A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜU “ADÁSA V. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1978. NOVEMBER 25., SZOMEAT Takaros utcák, porták Tizennyolc tanácstagi válasz­tókörzet tartozik a városi 2- es számú körzeti népfrontbi­zottsághoz. Elnöke, Akácz Já­nos, a Kisállattenyésztési Ku­tató Intézet tudományos mun­katársa, a Hazafias Népfront városi elnökségének legutóbbi ülésén tájékoztatta a testületet a körzet ügyes-bajos dolgai­ról, a lakóbizottságok és a lakóterületi négyszögek mun­kájáról. Akácz János elmondta, hogy a többnyire külterületi részek — Blaha, Máriabesnyő, Feny­ves — az utóbbi években gyor­sabban fejlődtek, mint koráb­ban, s ez jórészt a megélén­kült tanácstagi munkának kö­szönhető. A nagyobb törődést tapasztalva a környék lakói is szívesebben dolgoznak társa­dalmi munkában, s ezt bizo­nyítja, hogy hat körzetben ta­valy 600 ezer forintot könyvel­hettek el az akciók nyeresé­geként. Ezeken a vidékeken nincs la­kótelep, a kertes házak, a fa­lusias jelleg meghatározza a lakóbizottságok és a négyszö­gek sajátos tennivalóit. Itt a szokásosnál is meggyőzőbb agitációra van szüksgg, hiszen nagy a terület. Általános ta­pasztalat, hogy ott eredménye­sebb a munka, ahol a négyszö­gek tagjai, a lakóbizottsági el­nök, a tanácstag, a párt és a Hazafias Népfront aktívája közelebb lakik egymáshoz, s gyakrabban jöhetnek össze megbeszélni az időszerű gon­dokat. Különösen a 2-es, az 5-ös és a 11-es választókerületekben eredményes a szocialista lakó- közösségi mozgalom. Ezekben a kerületekben Gömöri Gusz­táváé, Kosztolányi Imre és Szálát Károlyné a tanácstag. Sok munkát vállalt magára a lakók mozgósításából Pál Ist­ván, a Damjanich János álta­lános iskola igazgatója, aki az iskolai soortkombinát építésé­hez agitálta a környék lakóit. A családi házas település előnye, hogy a lakók azon ver­sengenek, kinek a portája, ut­cája a szebb, takarosabb. A város új lakőteleoein élők ta­nulhatnának a külterületiektől, akik sokkal inkább a szívükön viselik saját közvetlen környe­zetüket. Ugyanez vonatkozik a közintézményekre is, előttük általában nagyobb a rendet­lenség. G. Z. If júsági parlament üti függ a fiatalok sorsa? A kartali Petőfi Termelőszö­vetkezet ötszázötven dolgozó tagja közül száznyolcvanheten harminc éven aluliak. Tizen­egy fiatal végzett egyetemet, tizennyolcán technikumot, nyolcvannyolcuknak szakmun­kásbizonyítványa van. örven­detes, hogy tizenöten felelős szakvezetői beosztásban dol­goznak. Ez a fiatal gárda al­kotja azt a magot, amely ké­sőbb a szövetkezet vezető ereje lehet. E megállapítások tük­rében érthető, hogy a szövet­kezet ifjúsági parlamentjén sok fontos téma kertiit terí­tékre. Szakmai tan folyamot kérnek Kovács László, a szövetkezet elnöke, beszámolójában ezt mondta a fiataloknak: „Örü­lünk a diplomásoknak, a jól képzett technikusoknak, a me­zőgazdaságot élethivatásul vá­lasztó szakmunkásoknak. Vall­juk, hogy a leggyümölcsözőbb befektetés egy termelő üzem­ben is a szellemi tőke gyara­pítása. Éppen ezért minden ér­telmes, tovább tanulni kívánó fiatalt támogatunk és kérünk, éljen a lehetőségekkel, s meg­szerzett tudását kamatoztassa közösségünk érdekében.” Az elnöki felszólítás nem maradt hatás nélkül a jelen­lévőkre, sokan emelkedtek szó­lásra, hogy elmondják véle­ményüket a szövetkezet ügyei­ről. S nemcsak a fiatalok gondjairól volt szó, hanem a középkorú vagy éppen idősebb dolgozókkal való együttműkö­désről is. Volt aki a munkahelyi kol­lektívák emberi közösséggé Adózók figyelmébe Az OTP gyorsabb Gyakorta előfordul, hogy ér­tesítést kapunk a tanácstól, az adóhatóságtól: a törvényes ha­táridőt elmulasztva nem fizet­tük be adónkat, illetékünket. Pedig birtokunkban a számla, amellyel aztán igazolni tud­juk: nem vétettünk a szabá­lyok ellen. Hogyhogy mégis felszólítást kapunk, miért kell az időnket felesleges igazolá­sokkal töltenünk? Erről érdek­lődtünk a városi tanács adó­ügyi csoportjánál, amelynek vezetője, Pólai Béla tájékozta­tott bennünket. — Sajnos gyakori az eset, — mondta — s ez abból ered, hogy az együttes- és gépkocsi­adót legtöbben postán fizetik be. A postai csekkek hivatali útja azonban túl hosszú. Elő­ször az Országos Csekkleszá­molási Hivatalba kerülnek, ott feldolgozzák őket, majd ezután küldik el a helyi hatóságok­hoz. Előfordul, hogy a befize­tés után csak 3—4 héttel szer­zünk tudomást a dologról. Megesett, hogy egy szeptem­beri befizetést az adóügyi cso­porthoz csak november elején utaltak át. A minap, novem­ber 21-én érkezett például egy olyan csekk, amelyet már 3-án postáztak. — Hogyan lehet elkerülni a felesleges utánjárást, ami egy­ben a hatóság munkáját is megkönnyítené? ^ Egyszerűbb ha az OTP-n keresztül fizetünk. A Szabad­ság tér 6. szám alatti irodá­ban, a bevételi pénztárban munkanapokon délelőtt 8-tól 11 óráig fogadják az ügyfele­ket. Az OTP-től 48 órán belül megérkezik hozzánk az átuta­lás. Így egyszerűbb a tanácsiak dolga is, akik szigorú adóterv szerint dolgoznak, s ha azt ta­pasztalják, hogy valaki még nem tett eleget kötelessé­gének, azonnal kénytelenek felszólítást küldeni. Az már sovány vigasz, hogy az igazolás felmutatása után megköszönik az ügyfelek fá­radozását, a bosszúság meg­történt. Ráadásul előfordul az is, hogy valaki, tudván, hogy ő fizetett, nem megy be a ta­nácsra, hogy még egyszer iga­zolja ezt. S ha a határidő szo­rít, a végrehajtási eljárást is elrendelik vele szemben. Az OTP közreműködésével elke­rülhetjük az ilyen kínos ese-* teket, még akkor is, ha csak az utolsó pillanatokban jut eszünkbe a fizetés. Cs. J. ERDÉSZEKNEK Előadás a környezet- védelemről Az Országos Erdészeti Egye­sület gödöllői csoportja no­vember 27-én, hétfőn délután három órakor tartja összejö­vetelét. Ez alkalommal Rakon- czai Zoltán, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese tart előadást az érdeklődőknek. A téma: Magyarország termé­szet- és környezetvédelme. Az előadó szavait diaképek teszik szemléletesebbé. válásának lassú ütemét kifogá­solta, s ezért a fiatalokra há­rította a felelősséget. Hiszen éppen a pályájuk elején áliók tudnak színt, tartalmat vinni a brigádok munkán kívüli éle­tébe is. Alakuljanak ifjúsági brigádok s a fiatalos lendület a munkában, a tanulásban, a kulturálódásban hatással lesz az idősebbekre is, akik már nehezebben mozdulnak, s aki­ket több dolog köt a hagyo­mányos életmódhoz. Az idősebbek segítése nélkül azonban a fiatalok is keve­sebbre juthatnak. Az egyik hozzászóló éppen a tapasztala­tok átadását, a türelmes, fi­gyelmes gondoskodást kérte s azt, hogy a fiatalok vélemé­nyét is jobban vegyék figye­lembe a döntéseknél; hiszen ők több olyan hiányosságot is észrevesznek, amit a megszo­kás már elfed. A fiatal diplomások felelős­sége is szóba került a parla­menten. Többen hangsúlyoz­ták, hogy az egyetemen, főis­kolán megszerzett tudásból mi­nél többet kell átadniuk a munkahelyen. Szervezzenek szakmai tanfolyamokat, tart­sanak előadásokat. Ha akar­nak, találnak tennivalót bőven a munkán kívül is, a szövet­kezetben, a községekben egy­aránt. Házhelyek kedvezményesen De nemcsak a fiatalok köte­lességeiről beszéltek a hozzá­szólók, vissza-visszatérő téma volt az a segítség is, amit a szövetkezet adhat a harminc éven aluliaknak. Az ifjúsági parlament hiva­talos befejezése után sem siettek haza a résztvevők. So­kan voltak, akik a terem sar­kába húzódva tovább beszél­gettek, egyéni és közös terve­ikről, a lehetőségekről. Többen ostromolták kérdé­sekkel Kovács Lászlót, aki a kötetlen beszélgetésen bőveb­ben is kifejtette véleményét-. — Azt hiszem nem kell bi­zonygatni előttetek, hogy egy évvel ezelőtt, a verseg-kartali és a bag-hévízgyörki termelő- szövetkezetek egyesülésekor két szegény gazdaság adta ösz­sze kevéske vagyonát. Nem túlzás a hasonlat: két szerény anyagi lehetőségű ember há­zasságát mintáztuk, akiknek a háta mögött nem álltak gaz­dag rokonok, itt nem volt menyasszonytánc. Mindent ne­héz munkával kell előterem­tenünk, ami a közös élethez kell. — De bármilyen nehézsé­gekkel küszködtünk is, jóné- hány dologban sikerült már előbbre lépnünk. Mindenki megkapta a munkaruha járan­dóságát, felújítottuk a Zoltán- tanyai sertéstelepet, bővítettük a vérségi, bagi gépműhelyeket. Javítottuk a munkakörülmé­nyeket a Micsurin telepi tehe­nészetben, a vérségi gumi­üzemben, a húsfeldolgozóban és a sütőműhelyben is. Felújí­tottuk az öltözőket, fürdőket. Háromezer négyzetméternyi új út- és térburkolat, hat millió forint értékű korszerű gép, a két napos térítésmentes or­szágjáró kirándulások is bizo­nyítják; ha szerényen is, de fejlődtünk már egy év alatt. Ne csak a jegyzőkönyv A fiatalok egyetértettek az elnöki értékeléssel. S azt is jó érzéssel vették tudomásul, hogy a jövőben még több se­gítségre számíthatnak. Ha igénylik, egy ifjúsági lakóte­lep felépítéséhez is segítséget kaphatnak, esetleg kedvez­ményesen vásárolhatnak ház­helyeket. Házépítési fuvarked­vezményt már most kérhetnek a tagok s ez főként a fiatalok érdekét szolgálja. Nem ígérhetnek azonban könnyelműen a szövetkezet vezetői, hiszen csak addig nyújtózkodhatnak, amedig a takaró ér. S hogy ez a takaró nagyobb legyen, az éppen a fiatalokon múlik az elkövetkező évekoen. A két év múlva megtartandó ifjú­sági parlamenten visszatérnek majd a mostanira: mit sike­rült megvalósítani a javasla­tokból. Valamennyi szövetke­zeti tag érdekelt abban, hogy ne csak a jegyzőkönyv tanús­kodjon a tartalmas tanácsko­zásról, hanem a szövetkezet fejlődése, a fiatalok sorsának további javulása is. Cs. Fegyelmez a szövetség Kézilabda-végeredmény A járási kézilabda-bajnokság befejezése után akadt dolga a fegyelmi bizottságnak. Az ok­tóber 28-án megrendezett és félbeszakadt Kartal—Galgahé- víz A mérkőzésen kiállított Száraz Zoltán és Oláh Károly, kartali játékosokat 1979. július 31-ig minden hivatalos kézi­labda-mérkőzéstől eltiltották. Megbüntették Száraz Józsefet, a Kartali Medosz sportkpr el­nökhelyettesét is, aki nem ér­tett egyet a szövetség eljárá­sával, s ezt sportszerűtlen mó­don hozta az illetékesek tudo­mására. A fegyelmi szabály­zat értelmében ezért a sport­körben viselt tisztségétől 1978. november 15-től 1979. novem­ber 15-ig eltiltották. Az október 29-én lejátszott Galgahévíz A—Pécel mérkőzé­sen kiállított Juhász Miklóst a fegyelmi bizottság eltiltotta a csapatkapitányi tisztségtől, s a következő bajnokság első négy mérkőzésén nem játsz­hat. A november 5-i Pécel— Túra mérkőzésen történtek miatt Dúsa Józsefet dorgálás­ban részesítettéit. Remélhető, hogy a szigorú intézkedésekkel sikerül rendet teremteni, s a másodszor kiírt bajnokság jövőre sportszerűbb körülmények között zajlik majd. A bajnokság végeredménye. Nők: 1. GSC 2. Veresegyház 3. Aszódi Spart. 4. Hévízgyörk 5. Galgahévíz A 6. Galgahévíz B 7. Dány, verse­nyen kívül 1 — 128- 24 17 1 2 62- 45 12 1 7 34- 67 1 1 7 28-115 1 törölve törölve 8 3 — 5 28- 56 6 Férfiak: 1. Oalgahév. A 19 16 1 2. Túra 19 16 3. Gyömrő 19 13 — 4. Veresegyház 19 10 1 5. Ácsa 19 9 1 6. Kartal 19 10 — 7. Erdőkért. B 19 7 8. Galgaljév, B 19 6 2 4S2-273 33 3 501-324 22 6 459-321 25 8 353-296 21 9 314-370 19 9 361-315 17 1 11 397-397 13 1 2 356-442 12 9. Erdőkért. A 19 5 1 13 330-302 U 10. Pécel 19 tf — 14 326-484 8 11. Hévízgyörk, törölve 10 ------- 10 96-311 0 A Galgahévíz A és a Túrái VM SC férfi-, illetve a GSC női csapata jövőre magasabb osztályban küzdhet a bajnoki pontokért. Szombati jegyzet Tartalmasán Egy értekezlet, mint any- nyi más dolog a világon, lehet jó, lehet rossz, köze­pes, s persze átmeneti is az előbbiek között. S ami érvényes az értekezletekre, az elmondható a tanácsko­zásokra, a különféle fóru­mokra, összejövetelekre, ál­talában azokra a rendezőé nyekre, amiket azért szer­veznek, mert megbeszélni­valójuk van egymással a résztvevőiknek. Olykor előfordul persze, hogy erről nem tudnak az érdekeltek, vagy másként gondolják a dolgot. Hiszen a városi, községi vagy ke­rületi fórumokon, gondol junk a legegyszerűbbekre, mint a választási jelölőgyű­lések, sokan azért nem je­lennek meg, mert úgy vé­lik, nincs mit keresniük ott. S ha a rendezvények valóban nem töltik be sze­repüket, igazán nincs sok értelme időt pazarolni rá­juk. Kérdés persze, hogy nem éppen a hiányzók az okai az eredménytelenség­nek? Akár így, akár úgy, akik nem mennek el, tud­ják vagy tudni vélik az okát, legfeljebb abban té­vednek, hogy a távoliét va­lamit is megold. Vannak összejövetelek, amikből kevesebb több lenne. A minap a tanács egyik vezetőjével beszél­gettem, aki elmondta, hogy azt fontolgatják; az egyik tanácsi testület tartson ke­vesebb ülést a jövőben. Az okok, amiért erre a gondo­latra jutottak, általánosak, s nemcsak az említett tes­tületre érvényesek. Ügy gondolják, hogy a törvény előírta mértéken felül nem érdemes összecsődíténi a tagokat. Hogy miért? A legfonto­sabb indok, hogy a gyakori tanácskozások felhígítják a mondanivalót. Éppen mert korlátlannak tűnik a vitára adott idő, gyakran kalan­doznak el a témáktól, s olyan mellékes dolgokról folyik a szó, amihez nem kell egy egész testület. Gyakran már a megvita­tandó témák kijelölésekor hibáznak, ezért a munka­tervet a jövőben szigorúbb elvek alapján kívánják összeállítani. Hasonló megfontolásokra könnyen jutnatna több más szervezet, testület. Ér­demes volna mindenütt megvizsgálni, vajon szüksé­ges-e a gyakori eszmecsere, amelyeken többnyire csak csere folyik; értékes i/dőt cserélnek értéktelenre. Ugyancsak több figyel­met érdemelne a vitafegye­lem is — bármily furcsán hangzik az így összetett szó. Hiszen ki az, akit nem csábít a hozzászólás, az ál­lásfoglalás. Még akkor is, ha a vélemény közhely, ha a mások által már elmon­dottakat ismétli, ha nem vet fel új szempontokat, ha nem gazdagítja a vitát, ha nem teszi tartalmasabbá. Márpedig a dolog termé­szeténél fogva bizonyos, hogy az értekezletek több­ségén, több az ilyen hozzá­szólás, mint az ellenkező előjelű. Szó se róla. a meg­alapozott döntésekhez át­fogóan értékelni kell a helyzetet, s minél több szempontot vesznek figye­lembe, annál jobb. De a megfontolás nem jelenthet szócséplést,, az előkészítés nem fulladhat elodázásba. A vezérszó mindenkép­pen a tartalom. Legyen szó bármilyen bizottsági ülés­ről, vezetői értekezletről, jelölőgyűlésről, vagy éppen ifjúsági parlamentről. Sőt: mivel rendezvényről be­széltünk, s bármilyenről, akár a színházat vagy a mozit is példának vehet­jük. Az utóbbiakkal esetleg a saját hangjukba szerel­mes, örökös hozzászólókat is meggyőzhetjük. Üljenek csak be egy olyan előadás­ra. amelyik unalmas., sem­mitmondó, önismétlő s a végén mégis hiányérzetet szül, mert mégsem mondott semmit. Akinek van tartalmas mondandója, az menjen el az összejövetelekre és mondja el. s legfeljebb ne hagyja szóhoz jutni azokat, akiknek nincs. Gáti Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents