Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

^kMiVop 1978. NOVEMBER 34., PÉNTEK Eltemették Orbán Lászlót Családtagjai, munkatársai, elvtársai, a magyar politikai, kulturális és tudományos élet képviselői kísérték utolsó út­jára csütörtökön dr. Orbán Lászlót, a magyar kommunis­ta mozgalom kiemelkedő sze­mélyiségét, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagját, nyugalma­zott kulturális minisztert, or­szággyűlési képviselőt, az Or­szágos Közművelődési Tanács elnökét. A Mező Imre úti te­mető díszravatalozójában %a vörös drapériával bevont, ko­szorúkkal övezett ravatalnál párt- és állami életünk jeles képviselői álltak díszőrséget. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, az országgyűlés, a Miniszter- tanács és a család nevében Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vett búcsút az elhunyttól. — Orbán László halálával egy szép, boldog, teljes embe­ri élet szakadt meg, mert Or­bán László boldog ember volt: megtalálta élete értel­mét, a küzdelmet, a munkát egy jobb világért, a párt, a nép ügyének önzetlen szolgá­latát. 1938-ban érett ifjúként lett a párt tagja. Olyan idő­pontban lett a munkásmozga­lom harcosa, minden veszélyt vállalva, amikor a fasizmus szennyes áradata elönteni ké­szült a világot. Mikor a na­cionalizmus tobzódása sokak látását elhomályosította, azok közé a hazafiak közé állt, akik felismerték, hogy hazánkat halálos veszély fenyegeti. A legnehezebb, s egyben a leg­becsületesebb utat választot­ta, s ezen az úton megmaradt mindhalálig. Tőle búcsúzva, rá gondolva a bátorságról, az odaadásról, a hűségről, az igazságszeretetről, a becsüle­tességről, a mélységes ember­ségről, a szerénységről szó­lunk, anélkül, hogy e szava­kat az embert eltakaró, vagy megszépítő frázisoknak érez­nénk. — Példamutató volt a bá­torsága, amikor a Horthy- fasizmus gyötrelmes éveiben diplomás jogászként, tudatos elkötelezettséggel, a hivatalos áradattal szembeszállva a szo­cialista jövőért való harcot választotta, az értelmiség so­raiból érkezve a munkásosz­tály forradalmi osztagának katonája lett. A párt megúj­hodásának jelentős részese volt nemcsak beszédeivel, ha­nem mindenekelőtt tetteivel, emberi magatartásával, sze­mélyes példájával. Egész éle­te azt példázza számunkra, hogy minden becsületes em­bernek egy cél felé vezet az útja, a szocializmus felé. De tanulság számunkra az is, hogy aki előbb lép erre az út­ra, nem lehet gőgös, másokat kioktató. Lett volna mivel di­csekednie, mégsem tette soha. Legnagyobb öröme az volt, ha meg tudott valakit nyerni ügyünknek. — Született agitátor volt a szó legnemesebb értelmében. Sokoldalúan és közérthetően tudta magyarázni a legbo­nyolultabb elméleti kérdéseket is. Közel tudta hozni az em­berekhez a párt politikáját. Megtanulta, hogy a szocializ­mus nem kész, befejezett rendszer, amely egyszer s mindenkorra boldoggá teszi az embereket. Életünk való­sága egyre bonyolultabb fel­adatok elé állítja a szocialis­ta építés munkásait, az egyik probléma megoldása nyomán új és nagyobb felkészültséget kívánó feladatok következnek. Ezért a megoldatlan feladatok láttán nem vált csalódott, megkeseredett emberré, ha­nem megtanulta, hogy minden eredményért meg kell küzde­ni. Ha valami első próbálko­zásra nem sikerült, képes volt arra, hogy újrakezdje a mun­kát, ha kellett, többször is. Nyugdíjazása után is nagy akaraterővel és lelkesedéssel dolgozott az Országos Közmű­velődési Tanács élén. Munká­ja nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a közművelődés társadalmi üggyé vált. — Munkád eredményeit hagytad ránk vigaszul. Életed gazdag termését a halál nem semmisíti meg. A végső bú­csúnál enyhítse fájdalmunkat az a tudat, hogy mi és az új nemzedékek további útunkon találkozunk termékeny életed maradandó alkotásaival, le­gyen ez a szüntelen találkozás forradalmár, elkötelezett éle­tednek, neved tisztességének maradandó emléke. Amit ránk hagytál, hűen megőrizzük. Életed példáját követjük. Lángoló hitedet, őszinte lelke­sedésedet, egyenes beszéde­det, bátorságodat, nyílt tekin­tetedet, derűs mosolyodat nem felejtjük soha — mondotta Óvári Miklós. Orbán Lászlót a Munkás- mozgalmi Panteon sírsétányán helyezték örök nyugalomra. A temetés az Internacionálé hangjaival fejeződött bé. Összefogással nyolc hónap alatt Bölcsődét avattak Cegléden A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 60. évfordulóján Cegléden teg­nap 60 személyes bölcsődét avattak. Kovács Károlynak, a váro­si tanács elnökének megnyitó szavai után dr. Hollósi Ildikó, főorvos, a városi-járási egész­ségügyi osztály vezetője mon­dott avatóbeszédet. Azt a szé­leskörű. társadalmi összefo­gást méltatta, amely lehetővé tette, hogy 8 hónap alatt fel­épüljön a bölcsőde. Nemcsak a munkát irányító Pest me­gyei Beruházási Vállalatot és a kivitelező Ceglédi Építő­ipari Vállalatot illeti elisme­rés, hanem mindazokat a vál­lalatokat és üzemeket, ame­lyek a kommunista műsza­kok bevételét felajánlották, a gyermekintézmények céljaira. Nem volt olyan hétvége, hogy önkéntes segítők ne dolgoztak volna az építkezésen. A tár­sadalmi segítségnyújtás érté­ke jelentős, csupán a Ceglédi Építőipari Vállalat 600 ezer forint értékű munkát adott ön­zetlenül. A bölcsőde felépíté­sével sikerült elérni, hogy va­lamennyi jogos igényt kielé­gíthetnek, következésképp sok kismama munkába állhat; a bölcsődei helyek száma 228-ról 288-ra emelkedett a városban. A társadalmi munkában ki­tűntek közül többen elismerés­ben részesültek. Kiváló tár­sadalmi munkás kitüntetést kapott Keszthelyi István mozdonyvezető és Kuvintz Mihály, a KÖZGÉP villany- szerelője. Érdemes társadalmi munkás lett Hartyányi János, az 1. sz. Volán Vállalat 11-es üzemegységének mázolója, Baki László mozdonyvezető és Mészáros András, a 203. Bem József Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet szakoktatója. Elis­merő oklevelet kapott a hon­védség egyik alakulatának két KISZ-bizottsága, Határ Gyula, a KÖZGÉP esztergályosa, Er­dős Ferenc ács, a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság dolgozója, az ÁFOR Kun Béla és Kossuth Lajos szocialista brigádja. A szépen berendezett épü­letet Gyigor József, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára adta át Hümpfer Ká­roly né bölcsődevezetőnek. T. T. ki olvasó népért—eredményesen A Hazafias Népfront Pest megyei bizottságénak ülése A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága tegnapi ülé­sén — Barna Lajosnak, a HNF megyei bizottsága elnöké­nek elnökletével — megtárgyalta az olvasó népért mozgalom eddigi eredményeit és további feladatait a II. országos kon­ferencia alapján, valamint az önálló községekben működő népfrontbizottságok munkáját. A napirendek szerint a beszá­molókat Poldauf Medárd, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat igazgatója, a népfront Pest megyei művelődés- politikai bizottságának elnöke, illetve Kovács Antalné, a HNF megyei bizottságának titkára terjesztette elő. Az ülésen részt vett és felszólalt Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának osztályvezetője is. Meghatározó a munkásság műveltsége A munkásmozgalomban min­dig is a politikai felvilágosí­tás, a tudatformálás nélkülöz­hetetlen eszközei voltak a könyvek. A munkásotthonok­ban, falusi olvasókörökben nemcsak a mozgalom résztve­vői készültek nagy feladataik­ra, mai életünk megalapozá­sára. Ezekben a műhelyekben mérhetetlen lehetőség nyílt a munkásegység, a munkás­paraszt szövetség kovácsolásá­ra, a tömegkapcsol'atok erősíté­sére is. A Hazafias Népfront volt hivatott ezeket a hagyo­mányokat is folytatni a fel- szabadulás után. Pest megyében indult út­jára 1945-ben az ország első művelődési autója, egy évvel később itt kezdődött a min­den családnak — egy könyvet mozgalom, ennek jegyében 1947 márciusától tizennyolc vándorkönyvtár járta a me­gyét. Harminc esztendővel ké­sőbb — tavaly — már 150 ezernyi rendszeres olvasót tar­tottak nyilván Pest megye ta­nácsi és szakszervezeti könyv­tárai — ám nincs összesített adatunk az üzemi, iskolai, családi és egyéni könyvtárak olvasóiról. Bizonyos jelzé­sekből mégis tudjuk, ez utób­biak nagyon sokan vannak: különböző könyvterjesztők ál­lami és szövetkezeti boltjai­ban a múlt esztendőben csak­nem 70 millió forint értékű könyvet adtak el. A mozgalomra jelentős ha­tást gyakorolnak a könyvtá­rak fejlesztési lehetőségei Pest megyében, akár a berendezést, a könyvállományt, vagy a személyi feltételeket tekintjük. Több tartalékra számíthatunk még az iskolai könyvtárak há- zatáján, ám továbbra is je­lentős szerep jut a népfront­nak a saját könyvtár kiala­kításának serkentésében, a válogatást jótanácsokkal tá­mogatva. Ennek a mozgalom­nak is az a lényege, hogy mind több embert aktivizáljon — ezúttal olvasásra — a tár­sadalom valamennyi rétegéből. A mozgósítás számtalan be­vált eszköze közül minden­képp említésre méltó a Kell a jó könyv pályázat és az olvasótáborok sora. Országos érdek az olvasóvá nevelés, jövőnk alapja a dolgozók mű­velt tömege, a jól képzett, kulturált ipari és mezőgazda- sági munkásság. Hasznos javaslatok A társadalom egészének életét .meghatározza a mun­kásosztály műveltségi színvo­nala, annak emelésében sokat vállaltak magukra a szakszer­vezetek — mondotta Juhász Róbert. Hozzátette azonban, hogy a parasztság olvasottsá­gáért a népfront teheti a leg­többet. Bana Elly, a nagykátai já­rási könyvtár vezetője, is a mezőgazdasági települések KÖZÉLET gondjaival, lehetőségeivel fog­lalkozott, konkrét elképzelést is tálalt a megoldáshoz veze­tő útkeresésre. A tanyai la­kosság nehezen jut könyvtár­ba. Vannak azonban megye- szerte olyan fölöslegessé vált épületek, amelyeket a tsz- egyesülések után nemigen használnak semmire. Milyen jók lennének ezek arra, hogy könyvek mellett összejöjjenek bennük fiatalok, idősebbek, lassan tovatűnne az elszige­teltség érzése is. Az olvasótáborok tapaszta­latait" elemezte Nyári Károly pomázi nyugdíjas és Szanka Ferencné dabasi pedagógus, továbbfejlesztésükről szólt Dékány Sándor, a népfront ráckevei nagyközségi bizott­ságának titkára. Érdekes az is, amit az irodalmi és szak­mai folyóiratok olvasásáról említett: szerinte ebben ma­radunk el leginkább, pedig ezeknek révén jutnánk leg­jobban a mindig új ismere­tekhez közelebb. Megfonto­landó javaslatot adott a me­gyei népfrontbizottságnak Tóth Ferenc, a Pest megyei tanács művelődési osztályának képviseletében mint meghí­vott vendég: vegyék figyelem­be a jövőben az olvasótábo­rok szervezése alkalmával a népművelőket, könyvtárosokat, a szülőket is, akik szintén ve­zethetnek foglalkozásokat, nemcsak a pedagógusok. Célravezető lehet az olvasó népért mozgalom továbbfejlő­désében az a kezdeményezés, amit Okos Lászlóné, a ceglédi Áfész dolgozója ismertetett. Az Abony környéki tanyák lakossága az Áfészhez fordult segítségért egy külterületi klub létrehozásához, Nagyja rásban. A klubban a televízió, rádió mellé mozgókönyvtár láthatná el olvasnivalóval az embereket. A kérés Ceglédsn megértésre, támogatásra ta­lált. Élni tudnak az önállósággal A bizottság elismeréssel fo­gadta az önálló községekben működő népfrontmunkáról szóló részletes, alapos beszá­molót is. A megye 56 önálló községében differenciálódik talán legjobban a mozgalmi munka, a helyi adottságok, sajátosságok következtében. A legtöbb községben folya­matos és eredményes a nép­fronttestületek munkája. Az általános tevékenységen kívül Kocséron, Nyársapáton, Törte­ién foglalkoztak például a ta­nyai lakosság közművelődésé­nek lehetőségeivel, megszer­vezték a szülők akadémiáját tikai vitakörök sorozatát ren­dezték meg Szentmártonká tán, Újszilváson, Csömörön. A járási bizottságok meg­szűnésével annak idején több község népfronttestülete érez­te úgy, hogy magára maradt. Azóta azonban — a helyi párt- és tanácsi szervekkel kialakult jó kapcsolatok ré­vén is — élni tudnak az ön­állósággal, érezve munkájuk lényegesen nagyobb felelőssé­gét. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága a két beszá mólót egyhangúlag elfogadta, majd az ülés Barna Lajos zár­Dányban, Kosdon, Pilisszent- szavával befejeződött. márton'oan és Versegen, poli- 1 B. I. Országgyűlési bizottság A vízügy hosszútáv!! terve Mélykúti Attila, az MTI tu-* dósítója jelenti: A vízügy valamennyi nép- gazdasági ággal szoros kapcso­latban áll, ezért úgy kell fej­leszteni a gazdálkodást, hogy a vízhiány ne válhasson a tár­sadalmi, gazdasági haladás akadályává — fogalmazta meg a vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztésének lényegét Ger­gely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke. Az 1976—1990-re szóló átdolgozott és továbbfejlesz­tett tervvel csütörtökön a szentendrei Vízügyi Tovább­képző Intézetben ismerkedtek az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjai. Az élénk érdeklődést és a sokágú vitát 28 kérdés és hozzászólás bizonyította. Több képviselő örömmel üdvözölte a lakosság közműellátásának kiemelt fejlesztését. Schmidt Ernő (Vas megye) és Pál Ist­ván (Fejér megye) a nemzet­közi vízügyi együttműködés­ről, Bélák Sándor (Veszprém megye) pedig a Duna—Majna —Rajna csatorna építéséről érdeklődött. Gergely István és Breinich Miklós, az OVH el­nökhelyettese aláhúzta: a kö­zös természeti kincset, a vizet az érintett országok méltányos érdekeinek szem előtt tartásá­val kell és lehet hasznosítani. A Duna—Majna—Rajna csa­torna épül, ám a különböző nehézségek miatt elképzelhető, hogy az 1982-es határidő vala­melyest csúszik. Az új víziytat nem sokkal a gabcsikovó— nagymarosi vízlépcső elké­szülte előtt adják át a forga­lomnak. Kovács István (Békés me­gye) a hévizek gyógy- és ide­genforgalmi hasznosítását szorgalmazta. Mateovics Jó­zsef (Budapest) és Antal Imre (Pest megye 19. v. k.) a tele­pülések közműellátásának ja­vítását méltatta, megtoldva azzal, hogy a lakosság hozzá­járulásával a községekben a vízvezeték- és csatornaépítést a jövőben gyorsítani lehet. Jugoszláv parlamenti képviselők látogatása Százhalombattán Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön fogad­ta Vudhi Chuchom rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tet, a Thaiföldi Királyság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Garai Róbert külügymi­niszter-helyettes. Nagy Mária, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtit­kára a társaság székházában fogadta az előadókörútra ha­zánkba érkezett szovjet tudó­sokat, Szergej Melihovot, a i Szovjet Tudományos Akadé­mia közgazdasági matematikai intézetének tudományos fő- munkatársát, és Vlagyiszlav Geraszjovot, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia társadalom- tudományi szekciójának tudo­mányos titkárát, továbbá Vla­gyimir Pervercevet, az APN hírügynökség fotóművészét, akinek kiállítása nyílt Buda pesten. Dr. Szlameniczky István, a Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa elnökének meghívására csütörtökön oszt­rák szövetkezeti delegáció ér­kezett hazánkba. A Dunai Kőolajipari Válla­lat irodaépületének főbejára­tánál tegnap délelőtt1 kétnyel­vű felirat, magyar és jugo­szláv lobogó köszöntötte a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság nemzetgyű­lésének delegációját, amely Dragoszlav Markovicsnak, a nemzetgyűlés elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága tagjának vezetésével hivata­los látogatáson tartózkodik hazánkban. A küldöttséget a százhalombattai látogatásra elkísérte Péter János, az or­szággyűlés alelnöke. Jelen volt dr. Vitomir Gasparovics, Jugoszlávia budapesti nagykö­vete, Csurgai Lajos nehézipa­ri miniszterhelyettes, Mándics Mihály, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövet­ségének elnöke. A vendégeket Balázs Gézá- né, a városi pártbizottság el­ső titkára, Szekeres József ta­nácselnök, valamint a vállalat vezetői fogadták. Sokorai Ist­ván műszaki igazgatóhelyet­tes részletes tájékoztatót adott a vállalat termeléséről, vissza­tekintett az alapítás, 1961 óta eltelt nagyarányú fejlesztő munkára, részletesen szólt az Adria távvezeték fogadóállo­másának építéséről. Elmon­dotta, hogy a két országot át­szelő vezetéken évente tízmil­lió tonna kőolaj érkezhet és a vállalat már most kész fo­gadni a fontos alapanyagot. Beszámolt arról is, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalat­nak rendkívül kiterjedt kap­csolatai vannak jilgoszláv cégekkel. Szekeres József tanácselnök ismertette a fiatal szocialista város történetét. Szólt arról is, högy a város két nagy ener- i giabázisa évente mintegy 25 A vendének a gyárlátogatás során megtekintették az aromás üzem­egységet is. Képiünkön, balról jobbra: Sokorai István és Dragoszlav Alarkovics, mellette a tolmács. Halmágyi Péter felvétele milliárd forint termelési érté­ket állít elő. Ezek az üzemek jól segítik Százhalombatta te­lepülésfejlesztését, szociális és kommunális ellátásának javí­tását is. Dragoszlav Markovics a de­legáció nevében köszönetét mondott a rendkívül szívé­lyes fogadtatásért, majd be­mutatta a küldöttség tagjait, a jugoszláv köztársaságok képviselőit. A vendégek szá­mos kérdést tettek fel, a töb­bi között arról, hogyan terme­lik meg és hogyan osztják el a vállalat nyereségét. Ezután a vendégek és ven­déglátóik autóbuszra szálltak és üzemlátogatásra indultak. Egyebek közt megtekintették az Adria távvezeték tartályte­lepét, az AV—3 jelű üzemet és az aromás termékeket elő­állító csarnokot Itt Érszegi Andor termelési főmérnök is­mertette a technológiai folya­matokat. Ezután a küldöttség város­nézésre indult. A Dunai Kő­olajipari Vállalat 160 gyereket befogadó óvodájában a hat­éves Tornai Mirjana anya­nyelvén köszöntötte a delegá­ció tagjait. A kicsinyek ének­tudásukat is bemutatták a vendégeknek. A jugoszláv nemzetgyűlés küldöttsége ez­után az egy esztendeje épült, korszerű szakorvosi rendelőin­tézetet tekintette meg, amely — miht a házigazdák elmon­dották — hosszú esztendőkre megoldotta a város járóbeteg­ellátásának gondjajt. B. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents