Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

1978. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK %MUw 5 Tudományos- fantasztikus klub Tavaly novemberben ala­kult meg Érden a művelődési központban a tudományos­fantasztikus klub. A 25 lelkes tag az őszi programok során Lantos László klubvezető irá­nyításával bepillantást nyer­hetett az űrkutatás és csilla­gászat legújabb eredményei­be. Előadást hallgattak a sci-fi mozgalom jövőjéről, majd Verne Gyulára emlé­keztek. Ma, csütörtök este 18 órakor beszámolót hallgatnak meg a nemzetközi tudomá­nyos-fantasztikus rendezvé­nyekről. Decemberben megismerked­hetnek a tudományos-fantasz­tikus film és képzőművészet történetével, s külön műsor keretében a sci-fi és a zene kapcsolatával is, ahol Péterffi Gábor, a budapesti klub zenei szekciójának vezetője szóra­koztatja őket. N. P. Angolnarekord Új telepítések, mindkét parton Az idén angolnafogási re­kord született a Fertő tavon. A magyar oldalon dolgozó ha­lászbrigádok az év eddig eltelt részében 367 mázsa angolnát zsákmányoltak. A korábbi leg­nagyobb évi fogás 250 mázsa volt. A zsákmány nagyobb ré­szét speciális hűtőkocsikban, élve, Ausztriába és a Német Szövetségi Köztársaságba szál­lították. Jelentős mennyiségű angolnát fogtak ki a tóból az osztrák halászok is. A tavon a két ország közötti egyezmény alapján dolgoznak a halászok, s ennek megfele­lően folytatják a haltelepítése­ket is. Az osztrákok az idén 12 mázsa súlyban, 4 millió elő­nevelt angolnát helyeztek ki, míg a magyar halászok 200 ezer előnevelt — 3—5 centi­méter hosszú — süldőt telepí­tettek a tóba. A tó halállomá­nyának gyarapítására 2700 kis harcsát és ezer előnevelt ke- csegét is vízbe raktak. Ez utóbbi kísérlet, amelyet az osztrák partner kívánságára hajtottak végre. Kipróbálják, hogy ez a sebes vizeket ked­velő halfaj miként viselkedik a Fertő tóban, amely egyéb­ként Európa egyik legtisztább álló vize. Költözés után — Törökbálinton Nagycsaládosok kapták, megkezdték a berendezést Lakást kapott Törökbálinton 18 nagy család. A ragyogó Cél­szerűséggel tervezett, 55 négy­zetméteres, komfortos, két és fél szobát képzeletben beren­deztem magamnak. Nagyon jól elfértek kigondolt bútoraim. A várakozó irigységen kívül azonban semmi okom sincs el­kívánni az itt lakóktól ottho­naikat. Sőt. Olyan körülmé­nyek, olyan életmód, idegekbe rögződött összeszorultság előz­te meg az otthonteremtést, me­lyet senki sem akarhat, ahogy mondani szokás, ellenségeinek sem. Nagytétényből jöttek A megyei, járási, nagyköz­ségi elhatározás nehéz sorso­kon enyhített. Az új otthonok­ba hat-hét tagú családok köl­töztek. Jöttek tizennégy négy­zetméteres albérletből, szute- rénből, szoba-konyhából, re­pedt falak, lyukas tető alkotta dobozból. Nem, ezen nincs mit irigyelni. Az öröm pedig? Egy hathe­tes ikerpár tökéletes elégedett­ségben alszik Boros Józsefék- nál. A háziasszonyt délidőben zavarom, ebéd készül a kicsik­nek, no meg a 11 éves fiúnak és a 8 éves lánytestvérének. — Mikor költöztek be? — November nyolcadikén. — Az avatáskor? — Négy napra rá. — Honnan jöttek? — Nagytétényből. — Nem törökbálintiak? — Férjem váltókezelő a Nagytétény—Diósd állomáson. Ott volt kétszobás szolgálati lakásunk. — Hogy kerültek akkor ide? j — Életveszélyessé nyilvání­tották otthonunkat. — Mikor? — Négy éve. — Mi volt a baj? — Megrepedt a betonkö- szorú, vagy mi. Félő volt, hogy lezuhanunk a földszintre. Nap­ról napra rosszabb lett a hely­zet. — Miért? — Hát a vonatok. Mindegyik egy-egy kis földrengés. — Mégis, hogy kerültek ide? Van otthonuk — A férjem 10 éve van a MÁV-nál. Szeretik megbecsü­lik. Itt bérlőkijelölési jogot Szalag a gyufagyárban vettek. Ránk esett a választá­suk. — Szépen berendezkedtek már. — A bútorok egy része már a régi lakásban is megvolt. Most újakat is vásároltunk hozzá. — Mennyit keresnek? — A férjem öt és fél kö­rül, én a Kelenföldi Közértnél háromkettőt, háromnégyet. — A lakás mibe van? — Százkilencvennyolc forint a havi bér. — Buta kérdés: örülnek? — Jaj istenkém. Tudja, mi az, vizet hordani naponta többször, föl az emeletre? Ki­lométerekre gyalogolni a gye­rekeknek iskolába? Rettegni a födémtől? Képzelje csak el: itthon maradhatok gyesen a picikkel! Itthon, mert van ott­honunk. Pár hónap múlva Hartauer Jánoséknél is az asszonyt találom. Szabadkozik: — Rendetlenség van, a, gye­rekszobát alakítgatom. Szinte nem is hiszem még, hogy gye­rekszobánk van. Szoba-kony­hában laktunk hatan. Igen, itt Bálinton. Itt dolgozunk mind­ketten, az uram köztisztasági, én meg a tüdőszanatóriumban takarítok. Hát bizony, bútor még kellene, mi fért a régi­be? Semmi, meg nedves is volt, minek vettünk volna, a rothadásnak? Most majd ké­rünk áruvásárlási kölcsönt, ugye így mondják? Jöjjön vissza pár hónap múlva, úgy berendezkedünk, hogy még! Törökbálinton a nagycsalá­dosoknak 50 lakás építését ter­vezték. Eddig harmincnyolc készült el. Jövőre újabb tizen­két otthon teremtésének örül­hetünk a beköltözőkkel együtt. A. Gy. DABASI JÁRÁS A pártbizottság ünnepi ülése Ünnepi kibővített pártbizott­sági ülésen emlékeztek meg tegnap a dabasi járás kommu­nistái a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak 60. évfordulójáról. Az ülé­sen részt vettek Hámori Anna és Beke András, az MSZMP Pest megyei bizottságának munkatársai. Az ülésen jelen voltak korunk három nemze­dékének képviselői: állami és tömegszervezeti vezetők, a köz­ségek pártbizottságainak és pártvezetőségének titkárai, KISZ-fiatalok. Meghívták a megemlékezésre a veteránok között azokat a Szocialista Ha­záért Érdemrenddel kitüntetett kommunistákat is, akik a já­rásban tevékenykedtek: Bö- röcz István, Maries Lajos, Föl­des György és Bende Lénárd nyugdíjasokat. A pártbizottsági ülést Kál­mán Ferenc, a dabasi járási párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a járási hivatal elnöke nyi­totta meg. Ezt követően ihá­szt József, az MSZMP dabasi járási bizottságának első tit­kára emlékezett a magyar kommunisták pártalapító tevé­kenységére, illegális harcukra, majd a felszabadulás utáni szocializmust építő munká­jukra. A pártbizottsági ülés egyéb napirendeket is megtárgyalt. A testület tagjai megvitatták a járás káderhelyzetét, a sze­mélyzeti munka soron követ­kező feladatait. A téma elő­adója Rácz Sándor, az MSZMP járási bizottságának titkára í volt. ELKÉSZÜLT A MÁSODIK Épül a harmadik alagút A Budapestről Pécsre tartó gyorsvonat haladt elsőként ke­resztül a főváros és a bara­nyai megyeszékhely közötti vasútvonal rekonstrukciója ke­retében épült 418 méter hosszú hetvehelyi alagúton és a kap­csolódó új vágányszakaszon. A Budapest—Pécs vasútvo­nal kritikus mecseki szakaszá­nak korszerűsítése 1970-ben kezdődött azzal a céllal, hogy növelhessék a vonatok sebes­ségét, terhelését és a közleke­dés biztonságát. A költséges és a kivitelezők­től kemény helytállást igénylő munka első kiemelkedő állo­mása 1973 volt, amikor átad­twí a forgalomnak a 667 méter hosszú új abaligeti alagutat, amely háromszor hosszabb ki­lencven esztendős elődjénél. Ezt megelőzően Magyarorszá­gon hat évtizeden át nem épí­tettek közforgalmú vasúti alagútat. Most viszont sorozat­ban készülnek. Nem messze a most üzembe helyezett hetve- helyitől, javában dolgoznak a harmadik 110 méter hosszú alagút építésén, amelyet jövőre adnak át a forgalomnak. Ha ez is megvalósul, a Budapest— Pécs között közlekedő vona­tok több mint egy kilométer hosszan alagútban futnak majd, s megszűnnek az éles kanyarok, emelkedők. A Gyufaipari Vállalat két gyárában Budafokon és Szege­den az idén hatszázötvenötmillió doboz gyufát gyártanak, és ebből húszmillió dobozzal tőkés országokba exportálnak. Budafokon a modern mártó-töltő automata gépekről óránként harmincezer doboz kerül le. GOMBÓ PÁL: Cóiitörtöbi hohtéi r Mint már írtam: szürkén beszélünk. Felmerül | az igény, dolgozunk a célkitűzések megvalósí- = tásán, ami hozzájárul a feladatok végrehajtá- § sának eredményességéhez. Továbbra is harcol- = ván e háttér és fantázia nélküli nyelvezet ellen, i ajánlok még szállóigéket, szárnyas szavakat, i képes kifejezéseket közhasználatra. haladjon végig a 0 kilométerkőtől a szélrózsa valamelyik irányába a megyehatárig. Ünnepi szónokok beszédeire sem kell azt mondanunk, hogy „nagy érdeklődést keltett”, mikor senki sem figyelt oda. Elég, ha azt mondjuk: „ruganyos léptekkel beszélt”. Sőt, a kifejezést eredeti dicsérő értelmében is kitűnően alkalmazhatjuk beszédünk színe­sítésére : „Ruganyos léptekkel sikkasztott..., balatoni villát épített..., emelte az árakat stb.” Szerelemnek szerelem az ára Lakjunk szebben, korszerűbben! Ofthonberendezési ankét a Csepel Autógyárban Nagy érdeklődést váltott ki a Csepel Autógyár művelődési házában a gyár szocialista bri­gádvezetőinek és a Lakáskul­túra című folyóirat szerkesz­tőinek találkozója. A résztve­vők érezhetően nem hivatal­ból ültek műszak után a kis­Színek, tárgy Az autógyárban is sokan várnak még lakásra, de még többen révbe jutottak a szi- getszentmiklósi lakótelepen, vagy a környező kisebb tele­püléseken, ahol részben a gyár támogatásával családi házat építettek. A beköltözés utáni gondok megszűnésével — fő­leg a fiatalokban — előtérbe került a kérdés: hogyan lehet szebben, korszerűbben lakni? A késő délutáni órákba nyúló filmvetítés és az élénk beszélgetés közben többen megragadták az alkalmat, s — kis vázlatot rajzolva otthonuk­ról — lakberendezési tanácsot is kértek. Szóba került a fa­lak színe, a kiegészítők, díszítő tárgyak harmóniája. Volt, aki a tapétára esküdött, mások el­mondták, hogy száműzték ott­honukból a függönyt, mert ré­gimódinak tartották. S a kér­dések: Ahol nagyszülőktől örö­asztalok mellett. Akadt, aki érkezése után rövid idővel hir­telen távozott, de sietve tért vissza, munkatársát, barátnő­jét hívta. A hallgatóságban házaspárok is voltak szép számmal. Ic harmóniája költ szekrények, padok van­nak a lakásban, beillenek-e azok, és hogyan az elemes bú­Ötletek és A gyakorlatias, hasznos vá­laszokat sebesen jegyezték az ankét résztvevői. Például: bár­mennyire is csábító a lehető­ség, a konyhák, fürdőszobák falait ne tapétázzuk, ezekben a helyiségekben alkalmasabb a műanyag festék. A világos, nem mintázott falszínek tágít­ják a teret. Bátran nyúlhatunk azonban erősebb árnyalatok­hoz is, az ajtókeretek búcsút mondhatnak a fehérnek. Mindez azonban ne legyen tarka-barka, a lakásban egy vezető szín mindenképpen uralkodjék. Nézzünk szét a lakószobákban, állapítsuk meg határozottan, mi fölösleges. Felejtsük el gyorsan, melyik — urambocsá’ — kacathoz mi­lyen emlék fűz bennünket, rakjuk el, csak előnyére vál­hat a szobabelsőnek. Ne ren­dezzünk be otthonunkban nö­vényház méretű virágsarkot. torok közé? Allhat-e szőnyeg- padlón a guzsaly, vagy a rok­ka? Egyéni lesz-e a szoba a divatos színes reprodukciók­tól? Miért osztjuk fel a tágas lakásteret falakkal, ajtókkal? Helyénvalónak tartják-e a lak- berendezők a lambériát? Mi a függöny szerepe, illetve mikor felesleges, vagy mikor cél­szerű? jó tanácsok És szabaduljunk meg a régeb­ben vásárokon összeszedett ál­népies tányér-köcsög halmaz­tól is. A lambéria? Az utóbbi években valóságos járvány. Amennyire helyénvaló az ét­kezősarokban, annyira fölösle­ges azzal borítani az egész konyhát. Ha valaki mégis erre határozza el magát, semmi­képp se válassza a túlságosan keskeny lécezést, és feltétlenül kerülje az esztétikumból csú­fot űző műanyag lambériát. — Jöjjenek el hozzánk, más­kor is, minél előbb! — hang­zott a búcsúzáskor a gyáriak szava. Nem halogathatták to­vább, hogy elinduljanak, hi­szen hosszú az út hazáig. Mint ahogyan valóban hosszú az az út is, amely a mai emberhez méltó, esztétikus, korszerű lak- berendezésig, az igazi lakás- kultúráig vezet. Komáromi Magda Falrahányt borsó Eredete szerint: sámánok szórták, csak szórták, de mi sem változott. Szemben a kürthasználattól, amelynek eredményeként ugyebár, Jerikó falai összeomlottak. Hogy mit jelent, tehát tudjuk — de mikor használjuk? Mindenekelőtt a csúnya, idegen eredetű „kritika” szó helyett. „Megfalrahánytborsóz- tam a főnökömet!” — mondjuk, ha bátrak vagyunk. „írtam egy falrahánytborsót a panaszkönyvbe” — dicsekedett el, ha érzé­keltetni akarjuk, hogy nem vagyunk analfa­béták. A tömegkommunikációs eszközökben külön rovata van a falrahánytborsónak. Ha valaki egy könyvet vagy filmet falrahánytborsóban megdicsér, azt senki nem olvassa el, mert tudják, hogy a szerző (rendező) vagy szent tehén, vagy a kritikus barátja, ismerőse, ro­kona, kedves őse; esetleg a mű egyszerűen szépelgő unalom, hóka lovakkal és a végén egyre kisebbedve eltűnő alakkal a tájban. (Vigyázat: a művészeti kritika nem helyet­tesíthető a falrahánytborsózással, ha letol. A letolás ugyanis eredményes tevékenység: a népszerűség forrása. Az emberek rohannak a könyvet pult alól megvenni, a filmet meg­tekinteni, mert vagy kárörvendve megálla­píthatják, hogy a készítő tényleg marha, vagy dacosan és boldogan arra következtethetnek, hogy a kritikus az.) Ruganyos léptekkel A 90 esztendős I. Vilmos német császárról írta minden nyilvános megjelenése alkalmából hízelkedve a Berliner Tageblatt, hogy ruga­nyos léptekkel jár. Később az ugyancsak nem egészen fiatal Ferenc Józsefre használták — de akkor már kiérződött belőle a gúny. A szókép rendkívül Időszerűen használható. Lehet például a vállalataink harmincéves fennállása alkalmából 100 000 példányban merített íveken díszkötésben kiadott pros­pektusokat kezdeni a sorokkal: „Vállalatunk feladatait teljesítve és túlteljesítve, ma ruga­nyos léptekkel ünnepli önmagát.” Ugyanez díszkiadás nélkül olcsóbb: a vezérigazgatóval az élen az egész vállalat ruganyos léptekkel Schiller Don Carlosában fogalmazza meg. S noha csaknem kétszáz éve írta le, ma lett csak igazán időszerű. Elsősorban a bár képszerűnek született, de unalomig elcsépelt „kéz kezet mos” helyette­sítésére. Mondjuk azt akarjuk kifejezni, hogy megadjuk mi azt az adókedvezményt, ha a kedvezményezett kedvezményesen megjavítja társasházunk társastetejét. Akkor csak úgy, spontán eldúdoljuk, hogy „szerelemnek sze­relem az ára.” De vigyázat: másneműekkel szemben a szólásmondás nem alkalmazható, mert még a végén tetőfedés helyett megjele­nik lakásunkon a pasas, kezében egy üveg háromcsillagos konyakkal. Vagy a nő, ami­kor is, csak később látjuk meg, mit hozott. Alkalmazható a kifejezés továbbá szemé­lyes, de korántsem szerelmi viszonyok kép­letes jellemzésére. Ha én felveszem osztály- vezetőnek a te feleségedet, te felveszed osz­tályvezetőnek az én feleségemet — nos: „sze­relemnek szerelem az ára”. A tárgyalás módjából nyilvánvaló, hogy korántsem ket­tős és kölcsönös házasságtörésről van szó, hanem véd- éss dacszövetség megerősítésé.ól, a kölcsönös érdekek figyelembevételével. Fattyú, megöllek! Az igazat megvallva, középszerűvé higgadt napjainkban, nem is száll már ez a szálló­ige, pedig kár érte. Mint tudjuk, Bánk ront e bánhoz illő szavakkal Biberachra, aki el­csábította feleségét. (Természetesen holmi álomporok, kábítószerek, és a korabeli gyógy­szeripar egyéb termékei túladagolásával előbb öntudatlanná téve őt.) Rendkívül sokat lendítene mindennapjaink érzelmi telítettségén, ha például az önbírálat­nak ezt a formáját választanánk. A főköny­velő azt állítja, hogy kissé sokat költünk rep­rezentációra. Erre ahelyett, hogy így vála­szolnánk: „Berzenkédy kartárs szavait meg­fontolom, bár egyelőre nem látom bizonyított­nak” — egyszerűen felpattanunk: „Fattyú, megöllek!” Berzenkédy stílusunk színeit mél­tányolni fogja és attól kezdve kushad.

Next

/
Thumbnails
Contents