Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-22 / 275. szám

1578. NOVEMBER 22., SZERDA V^ n -é/?r If xJunav Raktároz vagy szállít? Vajon a címben jelölt fogai- ma*, aóz ül melyia iIiik a vas­úti teneráocsiA-a'/ Gonuoioiii, mindenki rá vág ja: persze, hogy a szállítóeszköz. Pedig nem egy gazdasági vezető széles c hazában raKtárként kezeli a szállítási csúcsok idején oly­annyira kevés vasúti kocsit. Legalábbis erre vallanak a szá­mok. Tehervagonjainkban ugyanis átlagosan csak mint- egy iiarminc órát van úton a termék, ötven órát pedig ki-, illetve berakás alatt, vagy „csak úgy”, áll. Mint akárme­lyik raktárban, azzal a különb, s éggel, hogy a raktárra más­hol nincs szükség, a vasúti ko­csit viszont úgy keresik, mint a cukrot. Pedig nem olcsó a raktáro­zásnak ez a módja. A szállítá­si költségeken felül kocsiállás- pénzt is fizetnek a vállalatok, ha nem rakják ki időben a részükre szállított árukat. Per­sze, nem azok fizetik, akik a vállalat szállítási problémáinak megoldásáért felelősek. Abban is hasonlít a „gördülő” raktár az igazira, hogy költségeit — kocsiálláspénzt — ugyanúgy vállalati költségek között számolják el, mint az egyéb raktározási díjakat. Népgazda­sági szempontból egyik zse­bünkből a másikba tesszük a pénzt, s ebből a műveletből minden lehet, csak több vasúti kocsi nem. Más lenne a helyzet, ha a fe­lelősök is ráfizetnének a bolt­ra. Ekkor sem teremne na­gyobb szállítási kapacitás, de talán jobban szorgalmaznák a korszerű szállítási és rakodási módszerek elterjesztését. Ez pedig csökkentené az állásidőt, a jelenlegi harminc óra he­lyett lényegesen nagyobb szám jelezné a tényleges szállítási időt. A módszerek ismertek, rakodólapok alkalmazása, egységrakományok kialakítása és a konténeres szállítás se­gítségével nemcsak gépesíthető, hanem gyorsítható is a ki- és berakodás. Mindez természete­sen pénzbe ke**ttl. de azt min­denki tud.fa, hogy az idő is pénz. Azzal a különbséggel, hogy a várakozással eltöltött idő nem fektethető be okos gépe!; vásárlásába, míg a meg­spórolt kocsiálláspénz — ha nem is közvetlenül — igen. Valahogy a környezetvédelmi bírságokhoz hasonlóan kellene kezelni a kocsiálláspénz ügyét. (S megvizsgálni a vállalatokat, mit tesznek a gyorsabb kocsi­fordulókért.) Ha gazdaságosabb nekik a büntetés kifizetése, mint a korszerű szállítási mód­szerek elterjesztése, tegyük ezt gazdaságtalanabbá. Legalábbis áthidaló megoldásként addig, amíg a vagonokat raktárnak - használó vállalatok jobb belá­tásra nem térnek. Gőz József Megőrzik a termelési kedvet Jövedelmező zöldségtermesztés a Szabadság Tsz-ben Ha megszemléljük a piaci árusok portékáit, elolvassuk a mezőgazdaság eredményeiről szóló jelentéseket, kitűnik: o kedvezőtlen időjárás ellenére is jól alakultak az idei ter­mésátlagok. A mezőgazdaság rohamléptekkel fejlődik, s a mai idők szántóvetői legin­kább régi tapasztalatokból — a fiatalok csak hírből — isme­rik az évtizedekkel ezelőtti nehéz paraszti munkát. A gaz­dálkodás azonban még ma sem mentes teljesen a környezet hatásaitól. Különösen igaz ez a Szabadság Termelőszövetkezet esetében, amely néhány évvel ezelőtt három Budapest mel­letti közös gazdaság egyesülé­séből jött létre. Kézi munkával — A gazdálkodásban olykor valóban nem kevés a rizikó — mondja Höchst János, a téesz elnökhelyettese. — Közös gaz­daságunk dolgozóinak munká­ját korábban is a főváros kö­zelsége határozta meg. Mindig egyik fő feladatunk volt a bu­dapestiek ellátása, mégpedig olyan termékekkel, amelyek megfelelnek a háziasszonyok kívánságának, akik friss, jó minőségű árut akarnak vásá­rolni. A termesztés viszont munkaigényes. Szövetkeze­tünkben hajdani bolgárkerté­szetek helyén teremtettük meg a nagyüzemi gazdálkodás fel­tételeit. — Különösen a kormány­program meghirdetése után indult fejlődésnek a zöldség- termesztés — kapcsolódik a beszélgetésbe Csipay Ferenc, a pártbizottság titkára. — Évek óta 20—22 féle zöldséget és gyümölcsöt adunk. Rögtön hoz­zátenném, hogy a zöldségfélék többségéh'ék a ''term—ztését nem lehet gépesíteni, .s. kézi munka aránya nálunk 80 szá­Dunaharaszfi Szépül a község A ldskunlacházi ÉGSZÖV mintegy 24 millió forintos be­ruházással április óta építi Punaharasztin, az Eötvös út­jában azt a 8 tantermes álta­lános iskolát, amelyet a jöyö ív szeptemberére adnak át rendeltetésének. A nagyközségi tanács évek 5ta fontos feladatának te­kinti a lakásépítést. Jelenleg ;íz célcsoportos, egyenként 65 négyzetméteres lakás épül .nagycsaládosok számára több mint 3 millió forintos beruhá­zással a Martos Flóra utcában. A település régi gondja oldó­dott meg a közelmúltban, ami­kor elkészült az ivóvíz háló­zat 60 millió forintos beruhá­zással. Idén tanácsi támogatás­sal az újonnan nyitott utcák­ban is befejeződött az ivóvíz- hálózat bővítése. Igaz, nem tanácsi beruhá­zás, mégis szót érdemel a ceglédi Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat 400 négyzet- méteres új élelmiszer ABC- áruházának építése, ami 4,5 millió forintba kerül. Jövőre" adják át rendeltetésének. A nagyközségi tanács idén több mint 2 millió forintot költött az utak korszerűsíté­sére, s a tervek szerint jö­vőre újabb 1 millió forintot fordítanak az utak, járdák ja­vítására. N. P. FÉRJ A VOLÁN 1. sz. Vállalat B. C. E. kategóriás jogosítvány megszerzésére kiképez gépjárművezetőket Munkahelyek Budapesten és Pest megyében. A vállalat a tanfolyam idejére munkabért fizet és fedezi a tanfolyam költségeit A tanfolyamon való részvétel feltételei: büntetlen előélet, 8 általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév. Jelentkezés: munkanapokon 8 és 15 éra között az alábbi címeken a személyzeti vezetőnél: Budapest XIV., Pillangó u. 22. Budapest XIV.. Mogyoródi u. 32. Budapest III.. Zay u. 24. Budapest IX., Táblás u. 36—38. Budapest XIII., Hegedűs Gyula u. 45. Budapest XV., Bogáncs u. 1—3. Cegléd. Külső Körösi út 12035. hrsz. Gödöllő, Dózsa György u. 65. Felvilágosítás kérhető továbbá a következő címeken: Budafok. Kővirág sor 15—17. Budaörs, Rákóczi út 40. Százhalombatta. Erőmű u. 3. Érd, Diósdi út 3. Pilisvörösvár Fő u. 39. Szentendre. Dózsa György út 8. Kiskunlacháza. Rákóczi u. 20. Dabas, Vasút sor. Nagykőrös, Szurdok dűlő 3. Nagykáta. Jászberényi út 1. Monor, Petőfi u. 1. Abony. János u. 2. Vác, Deákvári fasor. Aszód, Pesti út 25. zalék. Az országos munkaerő­gondok ismeretében, mi is tudtuk: nehezen kapunk majd idénymunkásokat. Szerencsére sokat segítenek melléküzeme­ink dolgozói, az általános is­kolások és a nagyobb diákok. Ilyen bevezető után aligha gondolhatná bárki is, hogy a Szabadság Termelőszövetkezet vezetői és dolgozói tényleg amellett kardoskodnak: a zöld­ség jövedelmező. Pedig igy van. Idén például 270—280 hektáron termesztettek ká­posztát, gyökérféleségeket, pri­mőrburgonyát, paprikát, para­dicsomot ... Értékesítési gondok — Legkiemelkedőbb ered­ményeinket 1975—76-ban ér­tük el — veszi át ismét a szót Höchst János. — A ter­vek elkészítésekor évente be- táblázzük a 8—10 százalékos nyereséget, s rendszerint va­lóra válnak elképzeléseink. Megemlíteném azonban, hogy a kormányprogram meghirde­tése után túltermelés jelent­kezett országszerte, amely az idén bizonyos értékesítési gon­dokat is okozott. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a főváros környéki gazdaságok között még nem mindenben megfe­lelő az együttműködés. Kiss Antal főkertész levelet mutat, amelyet a Budapesti Zöldértnek — a közös gazda­ság legfőbb felvásárlójának — főosztályvezetője és osztályve­zetője írt alá. Ez áll benne: Felettes szervünk egyes cik­kek szerződésére mennyiségi­leg rendelkezett. Ezen rendel­kezés értelmében 1979. évre csak 20 svg. (súlyvagon, pon­tosabban száz mázsa) sárgaré­pára és 40 svg. őszi fejeská­posztára tudunk Önökkel ter­mékértékesítési szerződést kötni. — Ez pedig tetemes mennyi­ség — mondja a főkertész —, ha figyelembe vesszük, hogy sárgarépából 25 vagonnyi, fe­jeskáposztából pedig 58 va­gonnyit termesztettünk az idén, s hasonló mennyiséget ter­veztünk jövőre is. Ha már gondokról beszélünk, hozzá­tenném: jobban kellene diffe­renciálni a zöldségtermesztés­sel foglalkozó közös gazdasá­gok között. Ismeretes, hogy vannak olyan termékek, ame­lyeknek az előállítása úgyszól­ván teljesen gépesíthető. Ilyen például a zöldborsó, vagy a konzervgyári feldolgozásra al­kalmas számos növényíéleség. Ugyanakkor a kereskedelembe kerülő zöldségek és gyümöl­csök termesztése java részt kézi munkát igényel. Összefogással A Szabadság Termelőszövet­kezet 2800 dolgozója mintegy 3000 hektárnyi földterületet művel, termelési értékük eléri a 850 millió forintot. A mező- gazdaság árbevétele 140 mil­liót tesz ki, melynek egyhar- madát a zöldségtermesztés adja. — Éppen ezért akarjuk meg­őrizni dolgozóink termelési kedvét — egészíti ki a mon­dottakat Csipay Ferenc. — Idén a mostoha időjárás köze­pette sok idénymunkásra volt szükségünk. A hétvégeken, a szabad szombatokon, vasárna­pokon nem egyszer előfordult, hogy az alkalmazottak, a ter­melést irányítók is kimentek a földekre, és segítették a be­takarítást. Virág Ferenc Budai járás A pártbizottság ünnepi ülése Ünnepi kibővített pártbi­zottsági ülésen, emlékeztek meg tegnap a budai járás kommunistái a Kommunisták Magyarországi Pártja megala­kulásának 60. évfordulójáról. Az ülésen részt vett Soron Sándor, az MSZMP Pest me­gyei bizottságának osztályve­zető-helyettese. Jelen voltak korunk három nemzedéké­nek képviselői: a KISZ járási bizottságának tagjai, állami és tömegszervezeti vezetők, a községek pártbizottságainak és pártvezetőségeinek titká­rai. Meghívták a megemléke­zésre a veteránok között azo­kat a Szocialista Hazáért Ér­demrenddel kitüntetett kom­munistákat is, akik a járás­ban tevékenykednek: Gaál Miklós, Guttray Józsefné és Horváth Mihály nyugdíjaso­kat, a járási pártbizottság tagjait, valamint Balázsik Jó­zsefné, Földi István, Jambrik Frigyes, Varga István nyugdí­jasokat, Légrádi Sándort, az Agrokorr Vállalat üzemgaz­dászát, alapszervezeti párttit­kárt és Verdőn Jánost, a Pest megyei Pincegazdaság főosz­tályvezetőjét. A pártbizottsági ülést Mó- gor Béla, az MSZMP budai járási bizottságának titkára nyitotta meg. Ezt követően Krasznai Lajos, az MSZMP járási bizottságának első tit­kára emlékezett a magyar kommunisták pártalapító te­vékenységére, két világháború közötti harcára, a felszabadu­lás utáni szocializmust építő munkájára. A három nemzedék képvi­seletében felszólalt Gaál Mik­lós nyugdíjas, dr. Karafja Gyula ügyész és Peller Rita, pilisvörösvári gimnazista. A pártbizottság ülésén má­sodik napirendként a járás­beli tömegszervezetek és tö­megmozgalmak pártirányítá­sának helyzetét, elkövetkező feladatait tárgyalták meg a testület tagjai. Az előadó Szviatovszky András, a járási pártbizottság osztályvezetője volt. Nem megy máról holnapra Változik az Örkényi cigányság életmódja — az Emlékezetes, hogy az Örké­nyi nagyközségi közös tanácsa helyi párt- és társadalmi szer­vek, valamint a munkahelyek segítségévéi 1974 vége és 1977 májusa között példaadó mó­don juttatott lakáshoz 64 ci­gánycsaládot Jól sáfárkodtak azzal a 12 millió forintos álla­mi támogatással, amelyhez sa­ját erőből 845 ezer forintot tett a község. Felelősek érte A felvilágosító, nevelő mun­ka nem fejeződött be a kulcs­átadással, inkább akkor kezdő­dött csak igazán. Felhívták az új lakók figyelmét, hogy a la­kások rendjéért és tisztaságá­ért felelősséget kell vállalniuk. Minden család boldogan vet­te birtokba az új lakást. Más­fél éve új szakasz kezdődött az Örkényi cigányság életében. Minden udvarba víz és vécé került, a házakat kerítések vá­lasztják el egymástól- Ezzel is igyekeznek rávezetni a csalá­dokat arra, hogy: az enyémre vigyázok, a máséhoz nem nyú­lok. A beköltözött családok több­sége azóta törekszik életkörül­ményeinek továbbá javítására. A legtöbb lakást szépen be­rendezték. OTP-köicsönnel bú­üzletekbe, a piacokra | tort, televíziót, rádiót, hűtő­szekrényt, mosógépét vásárol­tak. Az ilyen családok élete gyökeresen megváltozott, a gyerekeik tisztán, rendszeresen járnak iskolákba, az ottani kö­zösségbe beilleszkedtek. Nincs megállás Így van ez a felnőtteknél is. Nagyobb a becsülete annak, aki rendszeresen, jól dolgozik, aki a családjának él, s elítélik azokat, akik például italozó életmódot folytatnak. Örkényben 628 cigány la­kik, 156 családba n. Az utóbbi időben egyre töb­ben vállalnak helyben, vagy a lakóhelyükhöz közelebb mun­kát. Nagy részük szorgalmas, törekvő, vannak köztük olya­nok is, akikről bárki példái vehetne. Az állandó munka- viszonyban állók átlagkeresete 2650 forint. Mindez nem je­lenti azt, hogy a helyi szervek­nek nem akad már dolguk. Ebben a munkában nincs meg­állás. Türelmes és szívós meg­győzés eredménye a férfiak közötti teljes foglalkoztatás, ma pedig az a cél, hogy vala­mennyiük állandó munlcavi- szonnyal rendelkezzék. A munkaadók is megteszik a magúkét, a becsületesen dol­gozóknak vállalati kölcsönt adnak, ez a többiekre serkentő hatással van. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság pusz táv ácsi üzemében ter­vezik, hogy jövőre megszerve­zik az általános iskolai fel­nőttoktatást. Az iskolára marad Az. Örkényi általános iskolá­ban az elmúlt tanévben is volt esti oktatás, itt tanultak a ko­rábban felmentett cigányfia­talok is. Tavaly előtt húsz, ta­valy tizenhárom tanulót men­tettek fel, egy részüket azért, mert rájuk hárult a család- fenntartás kötelezettsége, má­sokat erkölcsi magatartásuk, illetve egészségi állapotuk miatt. Az általános iskola 573 tanulója közül 152 a cigány- gyerek, az idén hat kisegítő osztályt nyitottak. Az óvodába változatlanul nem sikerül bevonni a cigány­gyerekeket Igaz, hely sincs elég, de a községi vezetők eb­be nem törődnek bele. A 65 gyerek közül, akiket szeptem­berben felvettek az első osz­tályba. egy sem járt óvodába, csak tizen iskolaelőkészítőbe, fgy a pedagógusok munka la c“oíthet csak. hogy a hiányzó előképzést pótolni tudják. Sok még az igazolatlan hi­ányzás és kevés gyerek jár napközibe. Nem mindegyikük­nek veszik meg a szülők a tan­felszerelést sem, ezért az isko­la 20 ezer forintot fordított er­re a célra, 30 ezer forintért pedig kirándulásra vitték a cigánygyerekeket A beilleszkedés első lépése a rendes lakásba költözés, de ez önmagában még nem old meg mindent. Ezt az is mutatja, hogy a gyámhatóságnak, a rendőrségnek is akad még dol­ga. Szerencsére egyre keve­sebb. Tavaly még 57 esetben kellett a gyámhatóságnak vé­dő-óvó intézkedést hoznia a gyerekek érdekében, az idén szeptemberig már csak 26 eset­ben. Mindkét évben kilenc kis­korút vettek állami gondozás­ba. A körzeti megbízott időin­ként ellenőrzést tart így ta­láltak az új házak közül kelté­ben jogtalan beköltözőket. El­lenőrzésre azért is szükség van, mert a cigányok között is van, aki túl gyakran jár a kocsmába. Náluk ez súlyosab­ban esik a latba. A cigánycsa­ládfők keresetének jobban megvan a helye otthon, mint bárhol másutt, hiszen a ci­gánycsaládokban kétszer-há- romszor annyi gyerek szüle­tik. Az italozók közül kerülnek ki azok is, akik fizetési köte­lezettségeiket elmulasztják. Sok a lakbérhátralók, s e te­kintetben a helyzet az idén sem javult Mindenkinek jut A községi vezetők lankadat­lan türelemmel dolgoznak to­vább, nem veszíthetik el, amit eddig nyertek. A községi párt- alapszervezet meghatározta a párttagok feladatatait, a nép­front is talál munkát bizottsá­gi tagjai számára, s dolgozik a tavaly megalakult koordináci­ós bizottság is. A tanács határozati javasla­ta: a szakigazgatási szerv to­vábbra is tartson szoros kap­csolatot a munkáltatókkal; In­gyenes telekjuttatással segít­sék a rendszeresen dolgozó fia­talok lakásépítését; növelni kell az óvodai helyek számát, mind több cigánygyereket be­vonni az óvodai és a napközis foglalkozásokba; a családokat rendszeres egészségügyi neve­léssel kell fokozottabb tiszta­ságra ösztönözni, s el kell ér­ni, hogy szociális okokból egyetlen gyerek se maradjon ki az iskolából. Hatos Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents