Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-21 / 274. szám
\ A történelmi évfordulót méltatták ■ ■ Ünnepi pártbizottság! ülés Gödöllőn A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából hétfőn délután kibővített ünnepi ülést tartott az MSZMP Gödöllő városi bizottsága. A Töröki Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola diákjainak ünnepi műsora után Plutzer' Miklós, a pártbizottság első titkára köszöntötte a Gödöllő város mintegy kétezer kommunistájának képvi-\ seletében jelenlevőket, köztük a munkásmozgalom azon veteránjait, akik a KMP megalakulása óta kiemelkedő szerepet játszottak a város és környékének életében. Az ünnepi ülés szónoka Nemes István, az MSZMP politikai főiskolájának tanára Volt. Beszédében áttekintette azt a hosszú és viszontagságoktól sem mentes időszakot, amelyet a magyar munkásosztály új típusú pártja, a kommunista párt megalakulása óta az ország történelmének alakításában átélt. Kiemelte, hogy a 60 évvel ezelőtt megalakult párt fordulópontot jelentett nemcsak a magyar munkáspárt, hanem az egész nép életében azáltal, hogy utat mutatott az' osztályoktól és kizsákmányolástól mentes társadalom megteremtéséhez, felépítéséhez. A marxista—leninista eszmék talaján álló párt a fehérterror és a Horthy-korszak 25 esztendeje alatt az illegalitásban is aktívan, véráldozatok árán harcolt a munkásosztály ügyéért. Gödöllőn és környékén sajátos vonás volt ezekben a történelmi időkben, hogy munkássága erősen kötődött a főváros politikai életéhez és a járás agrárproletariátusához. Gödöllőn 1918-ban a mátyásföldi és az aszódi munkások hatására a Szociáldemokrata Párt legjobbjai és a Szovjet- Oroszországból hazatért hadifoglyok alapították meg a kommusta pártot. Legjobbjai Knapp József, Keresztesi Géza, Szabó Mariska és Mosolygó Antal a Tanácsköztársaság idején is a gödöllői munkásság vezetői voltak. Az életükét is áldozó Regonya József, Kobzi János, Mikola Ádám és Valentin János életútja hosz- szú évtizedek után is példát ad a gödöllői kommunistáknak. Plutzer Miklós első titkár az ünnepség befejezéseként emlékplakettet adott át azoknak a párttagoknak, akik munkájukkal, tapasztalataikkal még ma is aktívan segítik Gödöllő és környékének boldogulását: Bucskó Béla, Czabán Dániel- né. Nagy Ignác, Horváth Károly, Galó János, Csákváry Jenő, Hegedűs Imre, Csillag Lajos és Király Miklós részesült az elismerésben. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1978. NOVEMBER 21., KEDD Aszód, Iklad, Domony Fejlesztik a kézségeket Járásunk második legnagyobb lélekszámú települése Aszód, amely éppen kilenc éve lett nagyközség. Hétezer ember otthona. Egykor a Gal- ga-völgye kereskedelmi köz pontja, járási székhely volt, s mára is jelentős feladatai maradtak. Aszódot átszeli a harmincas számú fő közlekedési útvonal, S innen ágazik el a Vácra, illetve Balassagyarmatra, valamint a Kartalon és Versegen át a szomszédos Heves megyébe átvezető viszonylag nagy forgalmú közút, fgy aztán nemcsak a helybéliek, hanem az átutazók is gyakori vásárlói üzleteinek, piacának. Csupán terv... A nagyközségnek 1973. áprilisában társai lettek; DoÉlei kedve a régi Mozgalmas idők emléke Csákvári Jenő egyike azoknak a gödöllőieknek, akik cselekvő részesei voltak az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság hatvan évvel ezelőtti eseményeinek. Nyolca vanhét éves, de emlékezete ma is friss. Testi erejére sem panaszkodhat, hiszen rendszeresen eljár a könyvtárba, legkedvesebb időtöltése az olvasás. Korosztálya alaposan megfogyatkozott már, s akik még élnek, többnyire ágyhoz, szobához kötöttek. De ők is, miként vendéglátóm, akit Bem utcai lakásán kerestem fel, lelkesen emlékeznek azokra az eseményekre, amelyeket ezekben a hónapokban oly gyakran elevenítünk fel. Ők is harcoltak — Mozgalmas, szép idők voltak — kezdi az emlékezést Csákvári Jenő, aki 1933-ban került Gödöllőre. Az első világháború előtt Baján, az állami tanítóképzőbe járt, de a harmadik osztályból ki kellett maradnia, mert édesapja meghalt, s nem volt, aki taníttassa. Ezután a vasúthoz került, majd katona lett. — Háromszor voltam a fronton — mondja —, s harmadszorra súlyosan megsebesültem. Egy oldallövést kaptam, s ezután a császári-királyi hajóállomás parancsnokságára helyeztek. Itt ért bennünket az őszirózsás forradalom. Később beválasztották a Budapesti Katonatanácsba, üléseiket a régi képviselőházban tartották. Leszerelése után pedig a budapesti Vörösőrség 4. karhatalmi századába került. Persze, ez sem jelentett nyugodt szemlélődést. — Mi is mentünk harcolni, Miskolc felszabadításáért. Ott Voltunk a második zászlóaljban, amit úgy szedtek össze hirtelen, de azért jól harcoltunk. Az egykori vöröskatona családi örökségként kapta azt a harckészséget, amit 1919-ben, a fiatal Tanácsköztársaság védelmébe állított. Nagyapja az 1848—49-es szabadságharcban főhadnagyként szolgált, a lles vörössapkás zászlóalj tisztje volt, Isaszeg határában, a híres csatában is kitüntette magát. Csákvári Jenő vöröskatonaként szakaszparancsnokságig vitte, nem rajta, s nem is a többieken múlott a katonai vereség. — A túlerő győzött le bennünket — mondja. — Mindannyian reménykedtünk a győzelemben, de hiába. A hadi és a politikai helyzet rosszra fordúlt, s augusztus 3-án minden összeomlott. A reakciós román királyi csapatok bevonultak Budapestre. Hosszú bujdosás Hosszú bújdosás várt a vöröskatonák többségére. Csákvári Jenő és barátai is életveszélyben voltak, hiszen a román őrjáratok az első napokban minden házban bolse- vikokat kerestek. S ha valaki feladta a rejtőzködőket, jaj volt nekik. Nem is volt a fővárosban maradása sokuknak. Csákvári Jenő is csak jóval később tudott újra munkát vállalni a Hatvani Cukorgyárban, mint répaátvevő. 1944-ben a Ganz Vagongyárba került, majd a hajógyárban lett revizor, s innét is ment nyugdíjba 1955-ben. Annak idején mint vöröskatona, társaival együtt kérte felvételét a pártba, de az ösz- szeomlás alaposan elodázta a felvételt. Csak a felszabadulás után nyílott alkalom arra, hogy az évtizedekig titkon ápolt eszméket újra fennen hangoztathassák. Csákvári Jenő az elsők között lépett be a kommunisták közé: — Jól emlékszem első pártgyűlésünkre, 1945. március 15-én hatan tartottuk meg az összejövetelt Aztán egyre többen lettünk, s a mi dolgunk volt, hogy agitáljuk a munkásokat. Igyekeztünk minél több embert megnyerni a szocializmus gondolatának. Azóta is aktív párttag, ma is ott van a nyugdíjasok párt- alapszervezetének gyűlésein. Beszélgetésünk közben büszkén mutatta kitüntetéseit, a Tanácsköztársasági Emlékérmet, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, a miniszteri kiváló dolgozó jelvényt. Ezt 1961-ben kapta, amikor már nyugdíjasként dolgozott. Még két évvel ezelőtt, 85 éves korában is rendszeresen bejárt az Agrártudományi Egyetemre, a kísérleti telepen mint kisegítő adminisztrátort alkalmazták. Aztán egy sajnálatos baleset érte, megcsúszott a lépcsőn, s azóta fájlalja a lábát. Különben jól érzi magát. Két gyermeke, hat unokája és tizennégy dédunokája körében tölti öregségét. Szívesen megy Élvezetesen, okosan beszél. Nem' véletlen, hogy tavaly, s azelőtt is hívták a volt Király utcai és a Petőfi általános iskolába: a Tanácsköztársaság évfordulóján az úttörőknek beszámolt élményeiről, a hatvan évvel ezelőtt történtekről. Ha kérik, az idén is szívesen megy. Ismerősei, elvtársai nevében kívánjuk, hogy még sokszor hívhassák. G. Z. Tanulás és sport A csepeli, huszadszor megrendezett maratoni futóversenyen az idén egy gödöllői fiatalember is rajthoz állt. Szabó István, a GEAC húszéves versenyzője, aki a Gödöllői Gépgyárban dolgozik, nem vallott szégyent a neves versenyzőkből álló mezőnyben, ahol ott voltak tíz európai ország meghívottjai is. A 160 induló között, a 42 kilométeres távon Szabó István a mezőny első felében érkezett célba, megelőzve 22 külföldi versenyzőt. • A fiatalember, aki szakmunkás-bizonyítványa mellé érettségit is szerzett, követendő példát mutat társainak, munkában, tanulásban, sportban egyaránt. Ahhoz, hogy minden fronton megállja a helyét, sok gyakorlásra, akaratra, jó időbeosztásra van szükség. Szabó István azt reméli, hogy jövőre sikerül elérnie a II. osztályú minősítést, s az utánpótlás korosztályban bekerül az ország legjobb tíz futója közé. Terveihez a szakosztály minden segítséget megad. A többi versenyzővel együtt, akik közül • számosán öregbítették jó eredményekkel az idén a GEAC s a város hírnevét, jó pályákon és megfelelő felszereléssel gyakorolhat. Cs. J. mony és Iklad. Mindkét helységben kétezren laknak, így a nagyközségi közös tanácson és a kát tanácsi kirendeltségen nem kevesebb, mint 11 ezer ember ügyes-bajos dolgát intézik. A tanács elnökével, Kiss Károllyal településfejlesztési eredményeikről, gondjaikról beszélgettünk. — Ami Aszódot illeti, a már mögöttünk levő két tervciklusban sokat kellett a kereskedelmi hálózat fejlesztésére költeni. Terveink nagyrészt ugyan valóra váltak, két fontos létesítményt azonban még nagyon hiányol a lakosság — mondja Kiss Károly. — Az egyik, a mezőgazdasági szakboltunk, amely a ház körüli kertészkedőket látná el áruval. Annyit azonban már elmondhatok, hogy tárgyaltunk róla a túrái Áfésszel. Mi a piactéren adunk helyet az üzletnek, ahol facsemetéket is árusíthatnak. Főként az idősebbek kívánsága teljesülne egy foto- és optikai cikkeket árusító üzlettel, hogy ne kelljen a szemüvegért távolabbra menniük. Ezen a gondon remélhetőleg 1980-ban tudunk segíteni. — A közös tanács létrejöttével megnőttek feladataink, bár igaz, hogy az elmúlt öt évben sokat megoldottunk belőlük. Ügy ítélem meg, hogy Domonyban is, Ikladon is javult a közellátás, jobb, mint azelőtt volt, ennek ellenére a meglevő üzletek ma már korszerűtlenek, helyettük újak kellenének. Domonyban három éve épült élelmiszerbolt, egy másikra tavaly év végén adtunk ki építési engedélyt, s úgy volt, hogy az idén megnyílik. Ez azonban csupán terv maradt, megvalósulásában, a túrái áfész segítségével 1978-ra bizakodunk. * Uj óvoda — Az ötödik ötéves tervre 58 lakás átadását terveztük — mondja a tanácselnök —, ebből mostanáig 54 elkészült, s már lakják. Jelenleg öt orvosi lakás épül, amelyeket a jövő év első felében adunk át. Ezeket a lakásokat egyébként társadalmi munkában Mihalicza József építésztechnikus, a Galga-völgyi Regionális Vízmű munkatársa, alapszervezeti párttitkár tervezte. Hogy mennyire szükség van az új orvosi lakásokra, arra jó példa: jelenleg nem tudunk hosz- szabb távra laboratóriumvezető orvost fogadni a rendelő- intézetbe, mert lakást nem tudtunk adni. Ide tartozik, hogy a tervidőszak végére gyermekorvosi rendelést akarunk bevezetni Domonyban és Ikladon. Aszódon ez megoldott, a két társközségben pedig egy orvos látja majd el a feladatokat. — Jövőre hat pedagóguslakás építését kezdjük el, amelyeket 1980-ban kívánunk átadni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az oktatás és az egészségügyi ellátás szakembereit hosszú távra megtartsuk, s ehhez lakásproblémáik megoldását segítsük. A községben 1977. végén 120 lakásigénylőt tartottunk számon, s az 1978— 79. évi lakáselosztási névjegyzékbe 34 családot tudtunk felvenni, közülük ebben az' évben már 21 család új otthonba költözhetett. — A negyedik ötéves tervben, 1975 előtt épült fel Domonyban egy hat tantermes iskola, és a volt tanácsháza épületében két iskolai napközis csoportot alakítottunk. Ugyanott korábban már volt két óvodai csoportunk, mellettük az idén egy újabbat szerveztünk, amelybe a 27 óvodás korú cigánygyerekből 17-et fel tudtunk venni. Ikladon három éve készült el az óvoda közművesítése, de ez a létesítmény ma már szűk. Ezért megkezdtük egy 75 személyes új óvoda építését. Társadalmi munkában A Hazafias Népfront és a lakosság igen sok segítséget nyújt a tanácsnak a fejlesztéshez. Az ikladi óvoda kiviteli tervét a gödöllői járási hivatal műszaki osztályának munkatársai készítették el társadalmi munkában, a gépészeti tervek egy részét tanácsunk költségvetési üzemének dolgozói vetették papírra. Az ikladi óvoda átadását 1980-ra terveztük, de ha a lakosság továbbra is lelkesen segít, jövő év végére elkészülhetünk. Ez annál is nagyobb örömet jelent majd számunkra, mert mindhárom községben megoldjuk az óvodások elhelyezésének régi gondját. Kaposi Z. Pál Ifivezetők vetélkedője Hárman a magyei döntőben Járási területi vetélkedőn adtak számot tudásukról az úttörőcsapatoknál dolgozó ifivezetők. Három községben, Aszódon, Pécelen és Túrán a nagytarcsai ifik által összeállított anyagból vizsgáztak a fiatalok. Be kellett bizonyítaniuk jártasságukat az úttörő- alapismeretekben, a vezetői' módszerekben, s tréfás ügyes- ségi számokban döntötték el a továbbjutás sorsát. A hazai csapatokon kívül a karta- liak és a veresegyháziak jutottak be a megyei területi döntőbe, amelyet december 10-én rendeznek Vácott. Kicsi a példányszám Hasznos füzet Évente egyszer-kétszer jelenik meg a Pécel—Isaszeg Áfész sokszorosított kiadványa, a Szövetkezetünk Élete. A legelj abb szám 48 oldalon ad tájékoztatást az áfészesek örömeiről, gondjairól. Az egyik cikkben a szövetkezet közgazdasági helyzetéről olvashatunk, hasznos tudnivalókat közöl a füzet a zöldséggyümölcs kereskedelemről, az ellenőrzésekről, a lakossági szolgáltatásokról. Cikk szól a vevők és az eladók kapcsolatairól, a színes írások közül említésre méltó egy adriai élménybeszámoló. Nyilatkoznak a Szövetkezetünk Életében az áfész társadalmi szervezeteinek vezetői is. Kár, hogy a hasznos kiadvány kis példányszámban jelent meg. Kerekaszta!feeszélgetés A testmozgás jelentősége lesz a témája annak a kerekasztal- beszélgetésnek, amelyet november 22-én, szerdán, délután 4 órakor tartanak a gödöllői Agrártudományi Egyetem KISZ-klubjában. A sportprogrammal kiegészített rendezvényen dr. Ludvig Károly belgyógyász főorvos tart előadást. Itt is, ott is 29 Rendet a számozásban! Nemrég túrataxit rendeltek Budapestről Gödöllőre, a Szabadság tér 29/b-be. Egy másik ügyben, zongorahangolásra, ugyancsak a fővárosból vártak szakembert a helyi Szabadság tér 29/b alatt. Nincs tévedés, annál inkább nincs, mivel harmadszor is szóba kerülhetne ugyanez a cím, hiszen egy harmadik lakótömbben is van 29/b számozású lépcsőház. A történethez tartozik, hogy a taxivezető, ha körülményesen is, de megtalálta hívóját, a zongorahangolót viszont egynapos szabadsága alatt hiába várta az ott lakó, mert mint másnap kiderült, járt Gödöllőn az illető, de amikor két azonos számú házban mást talált, tréfának vette a csalogatást és elment. Tudom, hogy az alakuló városközpontban nehézséget okoz'eldönteni: melyik házra milyen szám kerüljön. Ámbár, ha meggondoljuk, hogy az építkezést tervezés, a házak helyének kijelölése előzi meg, már nem lehetünk túlságosan elnézőek. Hiszen egyetlen alap-, vagy egyszerű területrajzon egyértelmű a már meglevő és a majdan építendő házak helye, száma. Az egyik, Szabadság tér 29. számot viselő házcsoport, amely három pontházból áll, s az Erzsábet-parki HÉV-meg- állóhoz a legközelebb, van, valaha a Táncsics utca 2. számot viselte. Átkeresztelésével lett egy újabb 29-es. Ezek után épült fel közelükben egy öt lépcsőházas tömbház, amely ugyanazt a számot kapta. Száz szónak is egy a vége, rendet kellene teremteni a Szabadság téri házak számozásában, spórolni a huszonki- lencesekkel, hiszen rajta kívül még van néhány szám. Így kívánná a környéken lakó emberek, a taxisok, a postások, a díjbeszedők és még a zongorahangolók érdeke is. K. Z. P. | la majdani udvarának egyen- ! getéséhez. A napokban megjelentek a gödi termelőszövetkezet melléküzemágának dolgozói is, akik a bokrokat irtják, s kivágják az útbaeső fákat. Elkezdődött már a több mint kétméteres árok betonozása is, s lehet, hogy még az idén végeznek vele. A környék lakói azt tervezik, hogy a rende-. zett árok partján sétányt alakítanak ki, fákat ültetnek. Ezért kérik nap-nap után az itt dolgozókat, hogy minél több fát mentsenek meg. Az új, rendezett terület nemcsak a lakóknak, a községnek jelent gyarapodást, jól jár vele a MÁV, s a vízügyi hatóság is. Megóvásáról közösen kell majd gondoskodni. Á. I. Ki tudja, tálán évszázadok óta csordogál a víz a péceli Csúnya-árokban. Az egykori Vásártér szélén húzódó mélyedés az utóbbi időben inkább szemétgyűjtő telepre hasonlított, s ráadásul egy-két közeli házból odavezették a szennyvizet is. Ez a kellemesnek nem nevezhető látvány tárult a közben felépült OTP-házak lakóinak tekintete elé. Itt talán emberemlékezet óta egy lapát földet sem mozgattak meg, kivéve, amikor a MÁV az árok egy részéből eltakarította a közlekedést akadályozó vastag iszapot. Most annál nagyobb a sürgés-forgás ezen a vidéken. Hatalmas markoló dolgozik hetek óta, billenős teherautók hordják a kitermelt földet a közelben épülő általános iskoKözösen óvják Megszépül a Csúnya-árok
