Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-21 / 274. szám
VAC I MAP LÖ XXII. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1978. NOVEMBER 21., KEDD Szód ligettől Kisköréig Íz Észak Duna—Tisza Csatorna T erve a Magyar Hidrológiai T ár saság élőit A Magyar Hidrológiai Társaság szegedi ülésén tárgyalta meg az Észak Duna—Tisza Csatorna tervét. A csatorna Vác alatt Szödligetnél hagyná el a Dunát és öt vízlépcső, több előkészítő mű beiktatásával, Váchartyán, Galgamácsa, Aszód, Jászberény, Jászapáti érintésével, a Kiskörei Víztárolónál érné el a Tiszát. Az előzmények Gondolata nem újkeletű. Ugyanezen a vonalon, határaik védelmében, a jazigok a II. században egy hat méter széles és három méter mély árkot építettek, amit a területet elfoglaló hunok és betelepült szlávok később az ördög murikájának tulajdonítottak és nevéről (Csersz, Csörsz ördögöt jelent), Ördögároknak, illetve Csörsz árkának nevezték, A honfoglalás után keletkező népmese úgy tartja számon, hogy élt egyszer egy Csörsz nevezetű király, aki beleszeretett a szomszédos ország királylányába, de csak úgy vehette el feleségül, ha hajón szállítja országába. Csörsz király erre kihajtotta népét csatornát építeni, de amikor a csatorna Jászfény- szaruig elkészült, hatalmas égiháború keletkezett, és a villám agyonsújtotta a királyt, vizekkel. Az Észak-Duna Csatorna építésének tervét okmányokkal 1722-ből tudjuk bizonyítani. Az 1722/23. évi országgyűlés elé egy francia mérnök elképzelését vitték: a francia a csatornát Váctól Szolnokig akarta megépíteni. Anyagiak hiánya miatt, a terv megbukott. Másodszor, hatvanhat év után, 1789-ben, Schönstein Ferenc a sószállítás megoldására készített új tervet, szintén a Vác—Szolnok csatornáról, de II. József halála és az azt követő események miatt nem valósították meg. A múlt században többször tárgyaltak a csatornaépítésről, most már nemcsak az olcsó víziút, hanem az öntözés miatt is, de a háborúk és pénzhiány miatt, érdemlegesen nem Intézkedtek. A II. világháború után Duna—Tisza csatornatervek is napvilágot láttak, helyettesíteni a Bácskai Nagy Csatornát, de a versenyből mindvégig az Észak Duna—Tisza Csatornáé került ki győztesen. Legutóbb, a hetvenes évek elején, Molnár István irányító tervező, a FŐMTERV, és Hábel György műszaki-gazdasági tanácsadó, a MÁVTI munkatársa készítette el a csatorna részletes tervét, melyet benyújtott az Országos Vízügyi Hivatalba, Az OVH elnöke, dr. Gergely István államtitkár, 1977-ben felkérte a két tervezőt, hogy munkájukat továbbfejlesztve dolgozzák át. A végleges terv elkészült és most a Magyar Hidrológiai Társaság ülése elé került. lelő vízellátását, de Hatvan, Jászberény, Szolnok, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Szeged, Kelebia, környékén az öntözővíz, ipari víz ellátását is, a főcsatornához csatlakozó oldalcsatornákkal és vízművekkel. Az Észak Duna—Tisza Csatorna, az ország legjobban iparosodott vidékét kapcsolná össze a most épülő Duna— Majna—Rajna víziúttal, a Záhony—Budapest útvonalat 142 kilométerrel, a Záhony—Pozsony útvonalat 206 kilométerrel rövidítené meg, egyben bekapcsolná a nemzetközi vízi- útba a Tiszát is, következésképp a csatorna nemzetközi érdekeltségűvé válhatna éppen a közlekedés miatt. A csatorna a Záhony—Budapest és Hidasnémeti—Budapest vasútvonal között haladna, tehát csúcsforgalmi időkben tehermentesítené ezeket a vasútvonalakat és főközlekedési útvonalakat. A Magyar Hidrológiai Társaság szegedi ülésén külön gondkét foglalkozott a szenny- Magyarország vízkészletének 96 százaléka külföldi eredetű és egyre szeny- nyezettebben érkezik hazánkba. Ugyanakkor hazai vízkészletünk is nagymértékben veszélyeztetett. A Duna szeny- nyezettsége már olyan fokú, hogy öntözésre is alig alkalmas. Az Észak Duna—Tisza Csa torna, a kedvező domborzati viszonyok között, olcsón épk hető meg. Az itt termelt villamos energiából az egész csatornarendszer költsége, a szá mítások szerint, hét év alatt megtérülne. Ilyen beruházások esetében ez rekordidőnek számít. Javaslatok A Magyar Hidrológiai Társaság szegedi ülése javasolta, hogy a csatorna építése miatt szüntessék meg a püspökszilágyi izotóp- és méregtemetőt, helyezzék más helyre, valamint szüntessék meg a Cserhát hegység déli részének további beépítését és a csatornatervet bocsássák társadalmi vitára. Mészáros Gyula KEVESEBB LESZ A POR Hét végén is rakodnak a DCM-ben Fontos az energia- és anyagtakarékosság Nemzetközi érdekeltség A csatorna hossza 118 kilométer. öt helyen vízlépcső, több helyen víztározó és előkészítő mű épül., A Cserhát hegység déli részén, a Gödöllői dombság északi részén és Gomba község térségében mintegy másfél-kétmilliárd köbméter előkezelt víz tárolására nyílna lehetőség: megteremthetné nemcsak Budapestnek, és környékének megfeA Dunai Cement- és Mészművek szakszervezeti bizottságának ülésén Koltai Imre igazgató beszámolt a következő év termelési-gazdasági feladatairól. Az idei eredményekre épülnek a jövő évi tervek. Az 1979-es termelés — a klinke- ré és az égetett mészé kivételével — nem haladhatja meg az ideit. A klinkergyártásban a legfontosabb a mennyiségi előirányzat teljesítése, valamint a Dopol-kemence föld- gáztüzelésének üzemszerű alkalmazásához szükséges kísérletek sikeres befejezése. Koltai Imre elmondta, hogy a cementőrlésben és kiszállításban továbbra is számolhatnak a magas készlet okozta nehézségekkel, ezért fokozottabban fel kell készülni a szombati és vasárnapi kiszállítások növelésére. Növelni kell a malmok teljesítményét, hogy a felszabaduló üzemórákban sor kerülhessen a tervezett elevátor- és hajtóműcserére. Az égetettmész-terv teljesítéséhez ütemes nyersanyag- ellátásra van szükség, továbbá kiemelten fontos az energia- és anyagtakarékosság is. A tervezett állóeszköz fenntartási költség 25 millió forinttal több lesz az ideinél. A munkák zöme a cementmalmokban végzendő. Sor kerül a darupálya felújítására is, emiatt két malmot átmenetileg le kell állítani. Mindez körültekintő szervezést kíván a munkahelyek vezetőitől, csak úgy háríthatok el az egyes üzemrészek működtetésének időleges megszüntetéséből keletkező zavarok. A műszaki fejlesztésben a legfontosabb a gyári portala- nítási program második ütemének megvalósítása és a negyedik kemence földgáztüzelésének végleges megoldása. A program szerint, három nyersmalom és két szárító portala- lanító berendezés cseréjét fejezik be 1979-ben. P. R. Újat, játékosat, érdekeset megismerik liaiáiá tájait Továbbfejlesztik a vándcvlábo r mozgalmat | volit a központja a Görgey- zászlóalj tevékenységének. — A csapatvezetők egy része a programot zsúfoltnak, a kétnaponkénti sátorbontást- verést megterhelőnek tartotta. — Szerintünk nem a program volt zsúfolt, inkább néhány csapatban a táborozás előkészítése nem volt elég alapos — vallja Ballagó József. Sokan segítettek — Nem lehetett könnyű a túrát megszervezni. — Sokan és sokat segítettek, az erdőgazdaság a táborhelyek és a hozzájuk vezető utak kialakításálban, a községi . tanácsok szálláshelyeinek közművesítésében, a Budapesti Műszaki Egyetem a táborok berendezésében, a Híradástechnikai Kutató Intézet természetjárói pedig Kisirtás pusztai turistaházukat adták kölcsön. — Mit terveznek jövőre? — Nagybörzsönyben sátortábor épül, Verőcemaroson új bázishely létesül, és Törökmezőn is szeretnénk tábort építeni Meglevő táborainkat továbbfejlesztjük. — Hogyant készülnek a csapatok a következő táborozás-. ra? — A mi iskolánk például szoros kapcsolatot alakított ki az Országos Madártani Intézettel, a helybeli erdőgazdasággal és a mű velődési házzal. Közös munkánk eredménye a Nagymarosi természet- védelmi napok. Rendszeres a munka környezetvédelmi, természetjáró és madártani szakkörünkben. A környezetvédő és természetjáró úttörők tájvédelmi feladatokat is ellátnak: tisztítják a parkerdőket, felújítják a jelzéseket, felkutatnak forrásokat és kialakítják környezetüket. Az alsóta- gozatoscknak és az ötödik osztályosoknak Nagymaros környékére vezetünk túrát, a nagyobbak távolabbi tájakra is eljutnak, sőt cseretáboroztatás keretében, külföldi túrákon is, részt vehetnek. Minden évben többet — Minden mozgalmi évben szeretnék valami újat, valami játékosat és érdekeset nyújtani a gyerekeknek. Ugyanakkor az Iskolai oktató-nevelő munkának a szakkörök, a versenyek és a vándortáborozások is fontos részei. Németh Péter Többszörös véradék elismerése Évek óta először fordult elő a DCM-ben, hogy kitüntették a sokszoros véradókat. Tiszteletükre a Vöröskereszt gyári szervezete ünnepséget rendezett, melyen, Horváth Józsefné csúcstitkár köszöntője után, dr. Csömör Pál üzemorvos beszélt az önkéntes véradómozgalom jelentőségéről. A tizenötszörös donorokat, Sándor Annát, Veszeley' Gyulát, Nerpl Magdolnát, Keczkó Pált, Varga Sándort, Szlatky Tamást és Termán Józsefet, a gyár vezetői pénzjutalomban is részesítették. Azok, akik tizenötször, illetve tízszer adtak vért, megkapták a Magyar Vöröskereszt kitüntető jelvényét. Sándor Anna, a pénzügyi osztály dolgozója, több mint tizenötször adott vért Dr. Csömör Pál is köszöntötte a sokszoros véradókat Robotka János felvételei — Befejeződnek a nagymarosi környezetvédelmi napok. A kéthetes program zárásaként holnap, november 22-én, este hat órakor vitát rendeznek a helyi művelődési házban, a nagyközség környezet- védelmi kérdéseiről. ★ — Felszabadulási bált rendez december 9-én a váci 204. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet szülői munkaközössége és KlSZ-szervezete. ★ — Cikkünk nyomán eltűntek a régi fényképek a busz- pályaudvar közelében levő hirdetőtábláról, helyükre képsor került az alapítása 40. jubileumát ünneplő Vox Humana énekkarról. ★ — író—olvasó találkozó keretében Szilvási Lajos beszél életútjáról, munkájáról, november 24-én, pénteken, délután négy órakor, a váci Madách Imre Művelődési Központban a Vác és vidéke Áfész dolgozóinak, majd könyveit dedikálja. ★ — Kultúra és külpolitika az e heti Péntek Esti Magazin témája. A feltett kérdésekre 15, majd 17 órakor válaszol Réti Ervin főszerkesztő, valamint Bernát László és Harmat Endre. •fc — A pedagógusklubban holnap, november 22-én, 17 órakor dr. Terray Balázs ta-. nár tart előadást, A múlt szá«. zadbeli beiskolázás címmel. — Cornells Hoek holland énekes dalestje holnap, szerdán 18 órakor kezdődik a Váci Állami Zeneiskola nagytermében. A műsorban Beethoven-, Schubert-, Brahms- és R, Strauss-művek szerepelnek, Zongorán kísér Katona Ágnese OLVASÓI FÓRUM: Kommentár nélkül Október 31-én 18 óra 30 perckor, a Szekeres Péter vezette Forte gyári buszra szálltunk föl Vácott a Kálvin utcai megállóban. Menetdíjként gyermekem két 1 forintost, két 50 fillérest és öt 20 fillérest adott a vezetőnek, aki a pénzt dühösen bevágta a többi közé, majd így szólt: — Micsoda emberek vannak! Van a pofájukon bőr 20 filléresekkel fizetni a buszon! Gondolom, a történet nem kíván kommentárt. Szilágyi Gyuláné Vác, Földvári téri lakótelep VALASZ CIKKÜNKRE Mulasztást nem követtek el Lapunk október 18-i számában, az Olvasói fórumban jelent meg, A buszjegyváltás keservei címmel, özv. dr. Korpás Jánosné olvasónk levele, melyben a levélíró azt panaszolta, hogy sem az elővételi jegypénztár, sem a kalauz nem adott jegyet neki október 13-án a nógrádmegyeri járatra. Dr. Pártay Tivadar, a Volán 20. számú Vállalata forgalmi főosztályvezetője, az alábbiakban válaszolt olvasónk panaszára: A Budapest—Engels térijpá- lyaudvarról 15,25 órakor induló, Nógrádmegyerre közlekedő járatot a Volán 2. számú Vállalata üzemelteti. A járatra Engels téri elővételi pénztárunk csak 18 menetjegyet adhat el elővételben, a többi hellyel a társvállalat rendelkezik. A jelzett napon — október 13-án, pénteken — elővételi pénztárunk már mind a 18, rendelkezésünkre álló helyre kiadta a menetjegyeket, ezért. csak a járat kalauzánál váltja hatott ön menetjegyet. Sajnáljuk, hogy a megnövekedett pénteki utasforgalom miatt, a járat jegykezelője a> Vácon túl utazókat részesítette előnyben (Vácig a Lehel útról gyakrabban indulnak autóbuszok) és ön csak a 16,25 órakor, Litkére közlekedő járatunkkal tudott lakhelyére utazni. (Ezt a járatunkat• egyébként mentesítöként indíttattuk.) Fentiek alapján, sem elővé-i teli pénztárosunk, sem a társvállalat jegykezelője szolgálati mulasztást nem követett el. Hírek + Hírek + Hírek + Hírek A járás általános iskoláinak javában szervezik az úttörők 1979. évi vándortáborozását. Ballagó Józsefet, a nagymarosi általános iskola tanárát, a járási táborozási szakbizottság vezetőjét kérdeztük, meg az idei börzsönyi vándortáborokról és a további tervekről. — A Magyar Úttörők Szövetsége, a városi-járási úttörő elnökségek és az erdészetek támogatásával szervezték a gyalogos, kerékpáros és vízi úttörő vándortáborokat. Tizenöt közül választhattak a csapatok, azok egyike a 14 napos Börzsöny-túra volt. Együtt — egymásért — Milyen célokat s milyen feladatokat ad egy-egy ilyen többnapos túra? — A vándortáborok az úttörők Együtt-egymásért mozgalmának szerves részét alkotják. Céljuk az, hogy a gyerekek megismerjék hazánk, tájait,- természeti szépségeit, szocialista építőmunkánk eredményeit. Feladatuk hazánk történelmi nevezetességeinek felkutatása, valamint az ellenállási és partizánmozgalmak történetének megismerése. Ezek a célok és feladatok együtt szolgálják az úttörők közösségi szellemének, öntevékenységének, fizikai edzettségének erősítését, de minden egyes vándortábornak, a helyi adottságokhoz, igazodva, sajátos céljai is vannak. Például a börzsönyi túrákéi a Börzsöny természeti szépségeinek, nevezetességeinek megismerése, a Csóványos meghódítása, valamint a Görgey partizánzászlóalj harci tevékenységének tanulmányozása. — Eszerint az útvonalat e célok határozzák meg? — Nem egészen. Ugyanis az úttörők túráinak és a természetjárók országos fcéktúra- mozgalmának útvonalai azonosak, és azonos a cél is: az egész ország megismerése. Ennek megfelelően, a Börzsönytúra Királyréttől Zebegényig, nagyjából félkörívben halad. — Mennyi időt töltenek a résztvevők egy-egy táborhelyen? — Kettő-négy napot, alttól függően, hogy milyenek a feladataik és mennyi a látnivaló. Vámosmikolán például hosszabb ideig tartózkodnak, mert ott és Nagybörzsönyben
