Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1978. NOVEMBER 19., VASÁRNAP A párizsi látogatás B efejeződött Kádár Já­nos franciaországi lá­togatása, megjelent a tárgyalásokról kiadott nyi­latkozat. A mérleg egyér­telmű: a két ország kap­csolatainak legmagasabb szintű találkozója jól szol­gálta nemcsak népeink, ha­nem kontinensünk és a vi­lág valamennyi békét óhaj­tó emberének érdekeit. Milyen közegben, milyen előzmények után került sor erre a látogatásra? A Quai d’Orsay-ben, a francia külügyminiszté­rium Szajna-parti palotá­jában Kádár János utazá­sának előestéjén emlékez­tettek arra, hogy Párizs különleges jelentőséget tu­lajdonít a szocialista or­szágokkal fenntartott kap­csolatoknak. Ennek egyik látványos bizonyítéka, hogy — 1966-ban — éppen De Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság akkori elnöke volt az első nyugati állam­fő, aki hivatalos látogatást tett a szovjet fővárosban. Ami a magyar—francia viszonyt illeti, a mostani csúcstalálkozó egy hosszú és eredményekben gazdag út minden eddiginél fon­tosabb állomásának tekint­hető. A nemzetközi enyhü­lés jótékony körülményei között realizálható volt a két nép, a két ország kö­zötti hagyományos rokon- szenvből fakadó célkitűzés a viszony szüntelen javítá­sára. A mostani csúcstalál­kozó nemcsak protokollá­ris, de logikai előzményé­nek tekinthető a kormány­fők kölcsönös látogatása: Lázár György párizsi útját Raymonde Barre francia miniszterelnök viszonozta Budapesten. M ár ezeken a találkozó­kon sok szó eiett a kapcsolatok egyik leg­fontosabb eleméről, a gaz­dasági érintkezésekről. Nemcsak Budapesten, hanem Párizsban sem tart­ják törvényszerűnek azt a tényt, hogy Magyarország kereskedelmi partnerei kö­zül Franciaország — a Né­met Szövetségi Köztársa­ság, Ausztria és Olaszor­szág mögött — csak a ne­gyedik helyen áll. Azt sem vitatták francia részről, hogy az egyensúly hiánya nehezíti a kölcsönös áru­csere gyorsulását. Erre utalt Kádár János is, amikor látogatása előtt interjút adott Budapesten az egyik legtekintélyesebb francia napilapnak, a Le Monde-nak és ebben kije­lentette: „Kapcsolataink alapvetően rendezettek, fel­felé ívelnek, de nem élünk még az együttműködés szá­mos lehetőségével. Bízom azonban abban, hogy kö­zelgő látogatásom, a Fran­cia Köztársaság tisztelt el­nökével és többi vezető té­nyezőjével folytatandó megbeszéléseink lendületet adnak majd biztatóan ala­kuló kapcsolataink sokol­dalú fejlesztéséhez. Ez a két ország érdekein túl po­zitív hozzájárulás lenne a béke és biztonság ügyé­hez.” A Le Monde nemcsak az interjút közölte, hanem ve­zércikkben méltatta a láto­gatás jelentőségét, amely­ben így írt: „Kádár János útja új szakaszt jelez Fran­ciaország kelet-európai po­litikájában.” A nagypolgá­ri Figarótól kezdve a kom­munista Humanitéig vala­mennyi jelentős francia lap vezető helyen foglalkozott a látogatással. Ilyen biztató előzmények után került sor a látogatás­ra. A Himnusz és a Mar­seillaise egymást követő fel- csendülése a párizsi repülő­téren valóban kiemelkedő jelentőségű eseménysorozat nyitányának bizonyult. „... Azzal a szándékkal léptem francia földre — mondotta érkezéskor Ká­dár János —, hogy a ma­gyar és francia nép baráti kapcsolatait elmélyítsük, hogy ösztönözzük orszá­gaink sokoldalú kapcsola­tainak fejlődését és szót váltsunk a kölcsönösen ér­deklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről.” A csúcstalálkozón ez utóbbi, a kétoldalú kapcso­latokon túlmutató kérdések között vezető helyet kapott a béke, az enyhülés proble­matikája. Mind Kádár János, mind a francia államfő hangsú­lyozta: minden felelős po­litikai tényezőnek erőfeszí­téseket kell tennie annak érdekében, hogy a helsinki megállapodások megvaló­suljanak, F ranciaországban élénk visszhangot keltett Kádár Jánosnak az Elysée-palotában rendezett díszvacsorán elhangzott po­hárköszöntője, amely sze­rint „... mi itt olyan orszá­gokat képviselünk, amelye­ken a történelem két leg­pusztítóbb háborúja söpört végig. A jelenlegi, sok bo­nyolult problémával terhelt korban minden erőnkkel olyan helyzet kialakításán kívánunk munkálkodni, amelyben zavartalanul és hatékonyan kiteljesedik a különböző társadalmi rend­szerű országok békés együttműködése.” Már Kádár János párizsi tartózkodása alatt kitűnt, hogy mindkét fél úgy ér­zi: az eredmények megfe­lelnek a kölcsönös várako­zásnak. Raymonde Barre francia miniszterelnök az MSZMP KB első titkára és felesége tiszteletére adott díszvacsorán úgy fogalma­zott, hogy a csúcstalálkozó „bizonyíték arra: a külön­böző politikai és társadal­mi rendszerű országok, egymás kötelékeit kölcsö­nösen tiszteletben tartva, megérthetik egymást és közösen szolgálhatják a béke ügyét”. A francia elnök és Ká­dár János által aláírt közös közlemény tükrözi a tár­gyalások jó légkörét és eredményességét. Kitűnik belőle, hogy a Magyar Népköztársaság és a Fran­cia Köztársaság ragaszko­dik az enyhülési folyamat továbbviteléhez, az erőszak és a belügyekbe való be­avatkozás elvetéséhez, Hel­sinki szellemének ébren tartásához. Megvizsgálták gazdasági, kulturális, tu­risztikai és egyéb kapcso­lataink továbbépítésének lehetőségét is. Kádár János és a francia elnök — han­goztatja a közlemény — elégedett a tárgyalások eredményeivel. Ä látogatás befejeződött, új lendületet adva a magyar—francia vi­szony fejlődésének, és a két ország határán túl is hozzájárulva az enyhülés folyamatához. A csúcsta­lálkozó ünnepi eseményei után a hétköznapok sora következik. Jó tudni, hogy mind a Duna, mind a Szaj­na partján azon munkál­kodnak, hogy sokat szenve­dett kontinensünkön alkotó nappalok és nyugalmas éj­szakák váltakozzanak. Harmat Endre A KMP évfordulójára •• Ünnepi gyűlés Moszkvában A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának közelgő 60. évfordulójáról gyűlésen emlékeztek meg az elektrovákuumtechnikai be­rendezések moszkvai gyárá­ban. A gyűlésen Zaja Tyimofe- jeva, a Rabotnyica című szov­jet lap helyettes főszerkesztő­je, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság alelnöke méltatta a magyar kommunisták pártjá­nak hat évtizedes útját, a mai Magyarország eredmé­nyeit. Felszólalt Molnár Já­nos, a Politikai Főiskola rek­torhelyettese, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság küldöttsé­gének vezetője is. Tizenötmiillós hét vége Üzem körül, óvodánál, szalagokon Kommunista szombat a Csepel Autógyárban Szorgalmasan nyüzsgő volt a Csepel Autógyár és környéke a tegnapi ködös szombat dél­előttös Nemcsak a szalagok mellett dolgoztak a munkás­kezek, hanem a gyár melletti óvoda építésénél, a gyár ud­varának és környékének szé­pítésénél is. A kommunista szombatot a KMP megalakulásának közelgő 60. évfordulója al­kalmából szervezték, s a felhívásra a központi gyártelep mintegy négyezer dolgozója, köztük az alkalma­zottak is, részt vettek a mun­kában. Csatlakozott hozzájuk a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium 230 tanulója, il­letve tanára, valamint a Cse­peli Baj áki Ferenc Ipari Szak­munkásképző Intézet harminc diákja. A két középfokú ok­tatási intézménynek együttmű­ködési szerződése van a cse­peliekkel, érthető tehát, hogy a fiatalok is részt vettek a kommunista szombaton. Mel­lettük még a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet alakulatok több katonája is tevékenyen segített a gyár területének és környékének szépítésében. Exportbővítő beruházások Jövőre készül el a hernádi baromfíüzem Sikeresek voltak az exportot bővítő mezőgazdasági beruhá­zások, a hasonló rendeltetésű élelmiszeripari fejlesztésekről viszont ilyen egyértelműen nem mondható el ugyanez. Esetenként ugyanis megkésnek ezek a beruházások, és nem­egyszer a vártnál lassabb ütemben bontakozott ki a fej­lődés — ezt állapította meg a MÉM átfogó jelentése, amely arra keresett választ, hogyan áll a jelentős összegű hite­lekkel felépített üzemek, üzem­részek fejlesztése, és a beru­házások mennyire telelnek meg a várakozásnak. A 43 milliárd forintos hi­telalapból a tárcához tartozó üzemek, gazdaságok 15,8 mil­liárd forintot vettek igénybe, tehát a rendelkezésre álló összeg harmadát kötötték le. Az állami gazdaságok és a tsz-ek főként gépeket vásárol, tak a hitelből, s a hozamok fokozásával teremtették elő a hitel visszafizetésének anyagi fedezetét. Speciális beruházá­sokat is megvalósítottak, így például nyúltenyészeteket lé­tesítettek, mint például Duna- varsányban. Mindent egybe­vetve, a mezőgazdasági üzemek fejlesztő munkájának eredmé­nyét jelzi, hogy vállalt köte­lezettségeinek eleget tettek, és esetenként a tervezettnél nagyobb összegű exportot szá­moltak el. Nem ennyire egyértelmű a kép az élelmiszeriparban. A hitel segítségével 31 helyen kezdtek fejlesztéshez, eddig 12 létesítményt helyeztek üzembe, s idén az év végéig négy beru­házással készülnek el. A ter­vezettel szemben késés mu­tatkozik három beruházásnál, a Miskolci Húsüzem husii,szt- részlege, a Budafoki Élesztő­gyár szeszüzeme, valamint a hernádi Március 13. Termelő- szövetkezet baromfiüzeme teljes egészében csak jövő­re készül eL Az elemzés megállapítot­ta: az esetenként mutatkozó kivitelezői lemaradást részben az okozta, hogy a pályázat be­nyújtásától a hitelszerződés megkötéséig tartó eljárás túl­ságosan hosszadalmas volt, s ez visszavetette a beruházás startját. Más esetben a hitel elnyerése érdekében maguk a pályázók jelölték meg a reá­lisnál rövidebb kivitelezési időt, ami visszájára sült eL Az iskolák diákjai gondosan ültették a vékony suhángokat. hogy néhány év múlva árnyat adó fákká cseperedjenek, s ezzel is szebbé, kellemesebbé tegyék a nagyhírű autógyár környékét. A legnagyobb intenzitással talán mégis a gyár mellet­ti száz személyes óvoda építésénél folyt a munka. Mintegy két hónapja kezdő­dött meg a csehszlovák köny- nyűszerkezetes blokkelemek­ből készülő gyermekintézmény építése. Elkészülte után első­sorban a Szigethalomról és környékéről bejáró nők gyer­mekei kapnak benne helyet. Átérezve az óvoda mielőbbi átadásának jelentőségét a kommunista szombat mintegy félmillió forint értékű mun­kabérét erre a célra ajánlot­ták fel az üzem munkásai, azon túl, hogy sokan két ke­zük munkájával is siettették az építkezést. A tervek szerint jövő május elsején adják át rendeltetésének a gyár új óvodáját. A szerelőszalagok mellett az Ikarus buszok padlóvázának szerelése, a főegységek és a pótalkatrészek gyártása folyt ezen a délelőttön. A gyár dol­gozóinak és a hozzájuk csatla­kozott fiataloknak munkája mintegy 15 mil­lió forint értéket eredmé­nyezett. A Csepel Autógyár külső gyáregységei már korábban megtartották a termelést is segítő kommunista szombatot, de tettrekészségben és az elvégzett munkát illetően a központi gyártelep dolgozó» sem maradtak le mögöttük. G. M. Amerikai szenátusi küldöttség érkezett a magyar fővárosba Kádár János fogadta a delegációt Szombaton reggel kétnapos látogatásra Budapestre érke­zett az amerikai szenátus, Abraham Ribicoff szenátor vezette küldöttsége. A delegá­ció ezt megelőzően Moszkvá­ban járt. A Ferihegyi repülőtéren Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes és Darvasi Ist­ván, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára fogadta a szenátorokat. Jelen volt Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton délelőtt az MSZMP KB székházában fo­gadta a hazánkban tartózkodó Abraham Rioicoff szenátor vezette amerikai szenátusi küldöttséget. Megbeszélést folytatott a szenátorokkal, a két ország kapcsolatairól, va­lamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A meg­beszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter, je­len volt Philif) M. Kaiser. Szombat délután a tizenegy amerikai szenátort és kísére­tét a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában fogadta Púja Frigyes. A megbeszélése­ken a magyar—amerikai kap­csolatokról és más, a feleket kölcsönösen érdeklő nemzet­közi kérdésekről volt szó. Púja Frigyes és felesége szombaton vacsorát adott az amerikai szenátusi küldöttség tiszteletére. Elutazott a Komszomol küldöttsége Budapestről Szombaton elutazott Bu­dapestről a lenini Komszomol küldöttsége, amely Borisz Nyikolajevics Pasztuhovnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége tagjának, a Komszomol Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével tett látogatást hazánkban. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­Nyújtott és folyamatos műszakban Szorgos munka a nagyhutai tárásban A kedvező időjárást kihasz­nálva a nagykátai járásban, szövetkezeti tagok, alkalma­zottak a hét végén is vala­mennyien a betakarítással fog­lalkoztak. — Most, a szüret, a napra­forgó, a cukorrépa, a burgonya betakarítása után — tájékoz­tatott Kiss Lajos, a járási hi­vatal élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztályának ve­zetője — a legfőbb gondunk, hogy mielőbb végezzünk a kukoricával, a cirokkal és az őszi mélyszántással. Ennek ér­dekében a földeken s a szá­rítótelepeken nyújtott és műszakban folyamatos dolgoznak. A járásban levő szárító beren­dezéseket a lehető legjobban kihasználjuk, éjjel-nappal és termeinek ünnepnapokon is üzemeltetjük a gépeket Ugyanis a nagy nedvességtartalmú kukocia be­takarításának ez szab határt A tengeri törését befejező gaz­daságok a betakarító gépek­kel, szárítóval kölcsönösen se­gítik egymást. A tápiószőllősi termelőszövetkezet például Nagykátának szárít, a szent- mártonkátai és a nagykátai gazdaságoknak pedig kombáj­nokat ad kölcsön. A tóalmási A vácszentlászlól Zöldmező Termelőszövetkezetben harminc hektáron petrezselymet. A gyökeret a helyszínen tisztogatják és osztályozzák. Lenin Termelőszövetkezet ku­koricáját a Monori Állami Gazdaság szárítja, azonban csak napi tíz vagont képes fogadni, pedig a szövetkezet ennél lénye­gesen többet küldene. A járási hivatal osztályve­zetője a továbbiakban arról is tájékoztatott, hogy szorgos munkával és megfontolt üzemszervezéssel a még hátra­levő 850 hektár kukorica kombájnozását november 20 és 22 között fejezik be. A ku­korica várható termésered­ménye — a járás 5700 hektár­ján — átlagosan a 60 mázsát is meghaladja. A havazás be­állta előtt a járásban az őszi mélyszántást is befejezik. az jelent Maróthy László, MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és az ifjúsági szövetség több más vezetője. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. KÖZELET Z. A. Csheidze, a Grúziái Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára vezette azt a szovjet pártmunkáskül­döttséget, amely az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására tartózkodott hazánk­ban. A delegációt itt-tartózko- dása során fogadta Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. A szovjet vendégek — akik tegnap utaz­tak el a magyar fővárosból — hazánkban tanulmányozták a pártirányítás tapasztalatait, a belkereskedelem és a lakossá­gi szolgáltatás területén. Ritter Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese vezetésé­vel magyar pártmunkáskül­döttség tartózkodott november 14. és 18. között Romániában, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására. A magyar küldött­séget fogadba Virgil Cazacu, a Román Kommunista Párt Politikai 'Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára A Budapestre akkreditált külföldi tudósítók a Külügy­minisztérium sajtófőosztályá­nak, valamint a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium szervezé­sében tegnap látogatást tet­tek a Jászberényi Hűtőgép­gyárban, ahol megismerkedtek (az üzem életével, valamint szociális és sportlótesítményei- B. Gy. I veL

Next

/
Thumbnails
Contents