Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

Tisztulnak a köpenyek, lepedők A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat textil- tiszti üzemébe mind több megrendelés érkezik a lakosságtól és a közüleíektől. Káplár Béláné és Hajdú Istvánné a Zrínyi Miidós szo­cialista brigád tagjai Kalander típusú mángorló gépen vasal­ják a kimosott ágyneműt. A vasaló gépsornál Erdei Lászlóné művezető ellenőrzi a Keskeny Kudolfné által vasalt konzervgyári köpenyeket. Egy műszak alatt 300—350 köpeny kerül le a gépsorról. Varga Irén felvételei Bábelőadás Viruljon a humor November 19-én, vasárnap délután 6 órai kezdettel Do­monkos Béla bábművész Vi­ruljon a humor című műsorát rendezik meg a városi ifjúsági klubban. A hónap utolsó hét­főjén, 27-én pedig az. Arany János Művelődési Központ színháztermében mutatják be a kicsinyeknek a Grimm me­séjéből készült Csipkerózsika című mesejátékot délután 2 órai kezdettel. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 272. SZÄM 1978. NOVEMBER IS., SZOMBAT Önálló szakaszt szerveznek Parancsnokok találkozója Megtekintették az oktatóbázist Az Ifjú Gárda megyei pa­rancsnoksága a napokban Nagykőrösön tartotta össze­vont értekezletét, melyen a megyei parancsnokság tagjain kívül részt vettek az Ifjú Gár­da járási és városi vezetői is. A tanácskozáson megjelente­ket Tóth János megyei pa­rancsnok üdvözölte, majd Káló József, a városi pártbi­zottság és Gulyás Sándor, a KISZ városi bizottságának titkára ismertette a vendé­gekkel Nagykőrös múltját, je­lenét, az itt folyó politikai, gazdasági munkát. Szóltak a város fontosabb, üzemeiről, oktatási és egyéb intézményei­ről, az ifjúsági mozgalom eredményeiről, a ma és a hol­nap feladatairól, válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. Az értekezlet résztvevői előtt nem volt teljesen ismeretlen Nagy­kőrös városa, hiszen a tele­pülés az elmúlt években jó néhány sikeres és emlékeze­tes megyei eseménynek, közte ifjúsági rendezvénynek volt a színhelye. Pontozásos rendszer A vendéglátók tájékoztatója után Tóth János az október 28—29-i megyei ifjúgárda- riadó tapasztalatairól beszélt. Mint mondotta, sikeres volt az akció, hasznos ismeretekkel szolgált a további felkészülés­hez. Külön dicsérettel szólt a nagykőrösi kékegyenruhás fiatalok teljesítményéről. A helyiek kilenc társukkal kép­viseltették magukat a riadón. Becsülettel helytálltak, bizo­IJernádi Miklós Közhelyszó- tára kimeríthetetlen gyűjteménye a tanulással kap­csolatos, u nos-un tálán ismé­telt, s már tartalmát vesztett mondatainknak. Persze min­den közhelynek van valami igazsága, sót éppen azért vál­nak ezek a mondatok köz­hellyé, mert nagyon is Igazak! Tanulni valóban keli, s min­den apróságból, mely velünk, körülöttünk történik, tanul­hatunk. Feltéve, hogy figye­lünk ezekre az esetekre. Pél­dául arra is, hogy mind gyak­rabban hangzik el munkahe­lyeken ez a mondat: „ne ha­ragudj öregem, most nem érek rá, mert tanulok, mert holnap vizsgázom”. Nem meglepő ez a bocsánatkérő elutasítás mondjuk egy tudományos ku­tatóintézetben, ahol a tanulás és a munka nem választható szét Az is helyénvaló, ha egy hivatalban — nem ügyfélfoga­dás alatt — az ügyintéző a legfrissebb rendeleteket tanul­mányozza. Ez olyan tanulás, mely hozzátartozik a munká­jához. Az is bizonyos, hogy aki érettségire, könyvelői vizsgá­ra, egyetemi kollokviumra, diplomavédésre készül, olyas­mit tanul, amit akár a követ­kező pillanatban felhasználhat a munkájában. Mégsem le­hetne azt állítani, hogy a tan­könyvek forgatása munkaköri kötelessége volna. Még akkor sem, ha netán a munkahely írta elő ennek vagy amannak a vizsgának a letételét. Pon­tosabban, a tanulás ma már mindenkinek munkaköri kö­telessége. Munkaidő után. Ta­nulmányi szabadság idején. Hétköznapjaink mind gya­koribb kérdésévé vált az, hogy mikor és hogyan tanuljunk? Miként egyeztessük össze a tanulást és munkát. Régeb­ben ezek a kérdések ritkán, szűk körben merültek feL A dolgozók többségének elegen­dő volt bizonyos alapfokú is­meretek birtokába jutni, s ez hossz.’! idő-e elegendőnek bi­zonyult, kiegészítve néhány Hét végi jegyzet Mikor tanuljanak a felnőttek? önkén télén ül is megtanult is­merettel ahhoz, hogy megke­ressék kenyerüket. Ma fordí­tott a helyzet A tanulás, a fo­lyamatos ismeretszerzés elen­gedhetetlen feltételévé vált munkánknak. Aki nem tanul, esetleg holnap már nem áll­hat a gépe mellé, nem ülhet íróasztala mögé. Legalábbis becsülettel nem. Valamiféle természetes jog­érzék gyakran mondatja ve­lünk, hogy ha a tanulás eny- nyire összefügg a munkával, akkor a tudásunk gyarapításá­ra fordított idő is munkaidő­nek kell számítson, s ha ez így van, akkor mi sem természete­sebb, hogy ezt az időt a mun­kára fordítandó órákból sza­kítjuk ki. A törvény is elisme­ri, hasonló gondolatmenet alapján, hogy aki tanul, an­nak tanulmányi szabadság jár. Kevesebbet kell neki dolgozni. Majd ha többet tud, s ennek következtében jobban dolgo­zik, bepótolja ezt a kiesést. Való igaz. A törvényalkotók, mi valamennyien számolunk a tanulás munkára gyakorolt kedvező hatásával. A tanulást kissé durván fogalmazva, va­lamiféle jó befektetésnek te­kintjük, mely kamatozik. Ér­demes tehát áldozatokat hoz­ni, szabadságot, tankönyvet, munkaidő-kedvezményt, jobb munkaidő-beosztást adni. S mert a tanulás szükségessége nyilvánvaló, számítunk is ar­ra. hogy a lehetőséget mind többen, a lehető legtöbben ki­használják. Hanem arra már egyikünk sem gondolt, amikor törvény- nvel teremtettük meg saját ér­dekünkben a tanuláshoz szük­séges kedvező körülményeket, hogy ezek körét bárki önhatal­múlag még szélesíteni is fog­ja. Pedig ez történt. Ma már senki sem lepődik meg, néhány akadékoskodónak mondott ve­zetőt kivéve, ha valaki könyv­vel a kezében üti agyon mun­kanapja jó részét. Aki persze szalagon dolgozik, s álló nap befőttes üvegeket kapkod, ezt nemigen teheti meg, de aki­nek íróasztal került a közelé­be, már könnyedén. Mert a munkatársai is eltűrik tétlen­ségét, sőt, segítik is. Inkább dolgoznak helyette, ö csalt ta­nuljon. Tiszteletre méltó szán­dék. Miként jutottunk el idáig? A magyarázat felettébb egy­szerű. Rájöttünk, hogy a ta­nulás hasznos, tehát tisztelni kezdtük a tanulást, a tanulót. Mértéken felül. Pedig arra kellett volna rájönnünk, hogy a tanulás ugyan hasznos, mert fejleszti elménket, de értéke valójában a tudásnak van. Nem a tanulónak jár mérté­ken felüli tisztelet, hanem a tudónak. A tanulót az állam, egyszó­val ml valamennyien rendsza­bályok szerint segítjük. Még arra is gondolhatunk, hogv kö­zösen változtassuk meg ezeket a törvényeket. Adjunk még több segítséget a munka mel­lett tanulóknak. Csak akkor vizsga után kérdezzük meg a volt diákot, hogy na mit is ta­nultál. s ha lehet, segítsük ab­ban is. hogy tudását kamatoz­tassa. Mi meg hecsiiliük meg a minkét meghaladó ismere­teit, feltéve, hogy társunk e1ő- hozakodik velük. Persze tudá­sára hivatkozva ne dolgoztas­suk magunk helvett. S mi se dolgozzunk helvette többet a törvénvben megszabottnál ak­kor. amikor még tanul. A munkaidőt és az • elvég- zendő munka mennyisé­gét sehol sem lehet álmegér­tésből, barátságból önkénye­sen változtatgatni. Farkas Péter nyitva felkészültségüket, igye­kezetüket, a megyei parancs­nok szavaival élve, követendő példaként állítva többi társuk elé. Az értékelés után Vadnay István, a KISZ városi bizott­ságának politikai munkatár­sa, az Ifjú Gárda megyei pa­rancsnokának politikai helyet­tese az 1978—79-es képzési év­ben folyó szocialista verseny- mozgalomról, az erre érkezett benevezésekről tájékoztatta a jelenlevőket. Mint mondta, a képzés folyamatosságát segítő, a kampány jeli eget megszün­tető elképzelés, és gyakorlati megvalósítása, kedvező ha­tással van a mozgalomra. A mostani versenyre számos be­nevezés érkezett. A Kiváló alegység címért a megyéből összesen 18 alegység verseng, az Élenjáró egység címért pedig húsz. A Kiváló Ifjú Gárdista kitüntetést 400- an kívánják elnyerni, köztük 97 nagykőrösi fiatal. A hely­béliek négy szakasza a Kiváló alegység címre pályázik. Szó esett a tájékoztatóban az új­fajta pontozási rendszer sajá­tosságairól, és arról, hogy az értékelést még a szemlék megrendezése előtt, májusban kell elkészíteni. Újabb tagok Következő napirendként Zöid János hadnagy, a megyei tűzoltóparancsr.okság munka­társa adott módszertani tájé­koztatót egy közelmúltban rendezett megbeszélés kap­csán az Ifjú Gárda és a tűz­oltóság kapcsolatáról, együtt­működéséről. A jelenlévők ér­deklődéssel hallgatták szavait, csakúgy, mint Tóth László, az Ifjú Gárda városi parancsno­kának beszámolóját a nagykő­rösi szakaszokban tevékenyke­dő fiatalok felkészüléséről. Elmondta egyebek között, hogy a városban összesen mintegy száz kelj egyenruhás fiatal vesz részt a képzésben. Eredményes munkájukat nem egy siker példázza, s most azon vannak, hogy újabb ta­gokat toborozzanak. Tervezik például, hogy a Nagykőrösi Konzervgyárban, ahol már ed­dig is több lelkes fiatal vesz részt az Ifjú Gárda munkájá­ban, önálló szakaszt szervez­nek. Ismertette a helyi IG klub tevékenységét. Azért ér­demelt ez különös figyelmet, mivel ez az egyetlen ilyen jel­legű közösség a megyében. Tapasztalatai más városok­ban és a községekben is jól hasznosíthatók. A széles ösz- szefogással kialakított klub igen nagy segítséget jelent a képzési feladatok teljesítésé­ben, haszna egyértelműen iga­zolódott a politikai és kultu­rális nevelőmunkában. T apasztalatcsere Az értekezlet első részének befejezése után délután foly­tatódott az egész napos ta­nácskozás. Résztvevői először az Arany János múzeum, új, komplex kiállítását tekintet­ték meg, ismerkedve a város múltjának történeti és iro­dalmi emlékeivel. Ezt köve­tően a közeli Toldi Miklós élelmiszeripari szakközépisko­la és szakmunkásképző inté­zetet keresték fel, ahol részt vettek az iskola Ifjú Gárda alegységének foglalkozásán, s elbeszélgettek az ott levő fia­talokkal. A városi kiképzőbázist ke­resték fel ezután, ahol a 224- es ipari szakmunkásképző in­tézet ifjú gárdistái tartották foglalkozásukat. Ezt is megte­kintették, majd az oktatásra kiválóan alkalmas létesít­ménnyel ismerkedtek meg a vendégek, egyebek között az elméleti felkészülést segítő, értékes és leleményes szem­léltető eszközökkel, az audio­vizuális oktatást segítő beren­dezésekkel. A hasznos és tar­talmas megyei parancsnoki értekezlet találkozóval, ta­pasztalatcserével zárult. K. A. Irodalmi est Az Arany János Művelődési Központ dísztermében novem­ber 14-én tartották Almási Éva és Balázsovits Lajos szín­művészek irodalmi estjét. A műsor végig pergő és hangu­latos volt. Petőfi, Ady, Juhász Gyula csodálatos szerelmes verseinek előadását nagy él­vezettel hallgatta a közönség. A ver,set próza követte, de he­lyet kapott a humor is Molnár Ferenc villám jelenetének be­mutatásával. A két sokoldalú művész a műsor végén egy-egy régi si­keres dal eléneklésével örven­deztette meg a nagykőrösi kö­zönséget. Nagy érdeklődéssel várjuk az irodalmi bérleti sorozat kö­vetkező előadásait és újabb fnűvészek bemutatkozását, hasonló magas színvonalú eló.i adásban. H. É. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóság értesíti a la­kosságot, hogy 1978. novem­ber 20—21—22-én, reggel 7 órától 16 óráig a Kecskeméti út mindkét oldalán a Kálvin tértől a Zöldfa utcáig, a Tán­csics Mihály,. Pacsirta, Fürj, Kalocsa Balázs utca, Zátony utca végén áramszünet lesz. Emelkedtek a piaci árak A pénteki piac forgalmán meglátszott a télies hideg idő. Elég nagy felhozatal mellett, közepes forgalom alakult ki'. A szemestermény-piacon ol­csóbb lett a kukorica, liter­jét 3—3,50 forintért adták, a búzát 4—4,50 forintért mér­ték, a csöves kukorica mázsá­ja 2250 forintért kelt. Árpa nem volt. A gyümölcs- és a zöldség­piacon az alma 6—12, a kör­te 8—14, a szőlő 8,60—15, a dió 30, a karfiol 12, a fejes káposzta 4, a kelkáposzta 4,50, a savanyú káposzta 8, a bur­gonya 4, a vöröshagyma 7—8, a fokhagyma 14—18, a zöld­paprika 8—16—30, a petre­zselyemgyökér 12, a sárgarépa 4—5, a sülttök darabja 4—5 forintért kelt. A baromfipiacon az árak emelkedést mutattak. A tyúk párja 150—170, a vágócsirke 65—90 forint volt, de a nagy­fajta, szép csibe párjáért 120 forintot is adtak. A lúd és a pulyka 300—350 forint kö­rül kelt, a fiatal gyöngyöst 70—80 forintért, a kacsát 150 —170, a tyúktojás darabját H forintért árulták. A halá­szati szövetkezeteknél az élő- halat 25—30, az egész csirkét 39, a csirkemájat 58, a mel­let 54, a combot 60, a tyúkot 36, a liba- és csirkeaprólékot 24 forintért mérték. A takarmánypiacon a sütni-' való tök kilóját 3 forintért, a takarmányrépa mázsáját 70, a tök kilóját 80—90 fillérért árulták. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT— SPORT Küzdelem az ÁFÉSZ Kupáért Az általános iskolás labda­rúgó ÁFÉSZ Kupa mérkőzés­sorozat 2x30 perces találkozói változatosak, fordulatosak. A hideg idő sem vette el a paj­tások kedvét. Veretlen csapat már nincs a mezőnyben. Fel­tűnő a kocsériak jó szereplé­se. Eredmények: a Kinizsi­sporttelepen: Nk. Arany isk.— Nk. Petőfi isk. 5—2, Kocséri isk.—Nk. Kossuth isk. 2—0, Nk. Kossuth isk.—Nk. Arany isk. 2—1. Kocséron: Kocséri isk.—Nk. Rákóczi isk. 4—3. Asztaliteniszben újabb győzelem Az Nk: Kinizsi—Vasútépítő Törekvés (Bp.) 11—5. Nk.: G. Bíró (3), Varga (3), Erdei (3), Pörge (2). Bár hosszú volt a küzdelem, a körösiek biztosan vágtak vissza a tavaszi vere­ségért az NB III-as férfi asz­talitenisz csapatbajnoki talál­kozón. A mérkőzés érdekessé­ge volt, hogy az ellenfél csa­patában szerepelt az 50-es évek elejének neves, Volt kö­rösi játékosa: Köhler Zoltán is. Súlyemelés Cegléden meghívásos me­gyei súlyemelőversenyt ren­deztek, amelyen három diák- sportkör sportolói mérték ösz- sze erejüket. Az Nk. Toldi DSK-sok közül meglepően jól szerepeltek az újoncok. A kö­rösiek eredményei a követke­zők voltak. Ifjúságiak. Légsúly (6 indu­ló): ...2. Páncsics Ferenc 105 kg. Tohelysúly: ...2. Lakatos Jenő 130; 3. Mihalik Béla 110 kg. Serdülők. Harmatsúly (8 fő): 1. Héjjas János 87,5 kg; Lég­súly: 1. Angyal Zoltán 100; 2. Maszel Sándor 85; 3. Szabó Győző 80 kg. Könnyűsúly (4): ... 2. Szigeti János 97,5 kg. Váltósúly (3): ... 2. Mikus István 102,5 kg. Félnehézsúly Í7): 1. Vámos Márton 147,5; 2. Nagy Sándor 97,5 kg. A Ceglédre tervezett orszá­gos meghívásos középiskolás versenyt későbbre halasztót-« ták. Mai sportműsor Atlétika Kinizsi-sporttelep, 15 óra: városi általános és középisko­lás futóverseny. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14: Nk. Arany isk.—Kocseri isk., 13: Nk. Petőfi .isk.—Nk. Rákóczi isk., általános iskolás ÁFÉSZ Kupa-mérkőzés. Vasárnapi sportműsor Sportotthon, 9.30: Nk. Kini­zsi II—Gödöllői SC és Nk. Ki­nizsi ifi—Gödöllői SC ifi, me­gyei férfi csapatbajnoki mér­kőzés. Birkózás Abony: országos úttörő sza­badfogású verseny. Kosárlabda Toldi-sportcsarnok. 15.30: Nk. Pedagógus—Kőbányai Sör, NB II-es férfi bajnoki mérkő­zés. Labdarúgás Kerepes: Ksreoestarcsai S(2 —NK. Kinizsi felnőtt és ifjú­sági megyei bajnoki mérkőzés. Modellezés Kinizsi-sporttelep, 10 óra: megyei autómodellező-bajnok- ság. Sportlövészet Sportotthoni pincelőtér, 9: a III. osztályú MHSZ Kupa versenysorozat puskás-piszto- lyos 1. fordulója. Budapest: a III. osztályú MHSZ Kupa pisztolyos 1. fordulója. Természetjárás Szentendre: megyei túra. Moziműsor Észbe kaptál, gratulálok. Színes magyarul beszélő szov­jet ifjúsági -film. Előadás kez­dete: 4 óra. Huszadik század I—II. Olasz film. (18 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 óra.

Next

/
Thumbnails
Contents