Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-18 / 272. szám
’T/fíitao 1978. NOVEMBER 18., SZOMBAT Kádár János sajtóértekezlete Párizsban (Folytatás az 1. oldalról.) A TASZSZ PÁRIZSI TUDÓSÍTÓJA azokról a kezdeményezésekről érdeklődött, amelyeket a közelmúltban Ma. gyarország tett a leszerelés érdekében. VÁLASZ: — A Magyar Nép- köztársaság szövetségeseivel, a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés más országaival együtt minden érdemi és az ügyet előmozdító leszerelési tárgyaláson részt vett. Azon vagyunk, hogy a fegyverkezési versenyt lefékezzük, és az egyenlő biztonság elvének megfelelően a jelenlegi egyensúlyt — ha lehetséges —r a fegyverzetek alacsonyabb szintjén biztosítsuk. — Nagy jelentőséget tulajdonítunk a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozására irányuló szovjet—amerikai tárgyalásoknak, amelyekhez sikert kívánunk. Mi magunk részt veszünk a genfi leszerelési bizottság munkájában, jelen vagyunk Bécsben a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon. — A köztársasági elnök úr megemlítette a legutóbbi időben tett francia kezdeményezést bizonyos összeurópai le. szerelési tárgyalás összehívására. Közöltük, hogy most tanulmányozzuk ezt a francia kezdeményezést. A Magyar Népköztársaság egyébként minden reálisnak mutatkozó fegyverzetcsökkentési kezdeményezést támogat.'1 A TÉMOIGNAGE CHRÉTIEN című lap tudósítója azt kérdezte, hogy milyen az egyházak és az állam kapcsolata Magyarországon. VÁLASZ: talán kevésbé ismert, hogy Magyarországon történelmileg a katolikus egyház erős és befolyásos volt; a lakosság mintegy 65 százalékát fogta át. De igen erős protestáns — egyházak is működtek. — A második világháború után mi is eljutottunk ahhoz a nagy történelmi feladathoz, amelyet a francia forradalom már 1789-ben megcggfttt.;. az állam és az egyház szétválasztásához. Ez nem ment zökkenők nélkül, de megtörtént. Magyarországon az állam és az egyházak viszonya rendezett. A katolikus egyház vonatkozásában a Vatikánnal 14 éven át folytattunk tárgyalásokat és a múlt esztendőben VI. Pál pápánál tett látogatásom alkalmával — hogy úgy mondjam — a Vatikán is áldását adta a katolikus egyház és a magyar állam rendezett viszonyára. — Mi az alapja az állam és az egyházak rendezett viszonyának? Egyfelől az állam tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját, a hitélet kérdéseibe nem avatkozik be. Másfelől egyetértés született abban, hogy az egyházak készek támogatni a maguk eszközeivel a nép szocialista építési programját. — Mi az állam és az egyházak viszonyának rendezettségét nagy vívmánynak tartjuk. Ma a hivő ember békességben, nyugodt lelkiismerettel élhet, mert mind az állam, mind az egyház azt ajánlja, hogy támogassa a szocialista építés munkáját. Ha lelkiismerete úgy kívánja, éljen hitéletet. A LE MONDE tudósítója a bécsi tárgyalások és a fran• • Ünnepélyes Délután 16 óra 30 perckor a párizsi Orly repülőteréről hazaindult Kádár János és kísérete. Az MSZMP Központi Bizottsága első titkárát, az Elnöki 'tanács tagját és feleségét Raymond Barre francia miniszterelnök és felesége kísérte ki az Orly repülőtérre. A díszpavilonban búcsúztatására egybegyűlt a párizsi magyar kolónia számos tagja, jelen volt Veress Péter, a Magyar N épfcözltársa&ág párizsi nagykövete. Kádár János, Raymond Barre miniszterelnök kíséretében, ellépett a köztársasági gárda díszegysége előtt. Felhangzott a magyar himnusz, majd a Marseillaise. A francia miniszterelnök és felesége egészten a különgép lépcsőjéig kísérte az MSZMP KB első cia állásponttal kapcsolatban tett fel kiegészítő kérdést. VÁLASZ: a folyamatban lévő leszerelési tárgyalások közül megemlítettük a genfi és a bécsi tárgyalásokat. Noha Franciaország nem vesz részt a bécsi tárgyalásokon, kifejezésre juttattuk, hogy minden érdemi tárgyalásnak figyelmet kell szentelni és kívánatos azok sikere. Én egyébként az elnök úrnál —■ mivel erre alkalmam volt — üdvözöltem a hivatalos francia álláspontban az utóbbi időben bekövetkezett bizonyos mértékű változást, a közeledést és az érdeklődést olyan leszerelési tárgyalások iránt is, amelyekkel szemben korábban Franciaország tartózkodást tanúsított. ★ A sajtóértekezlet után Kádár János délben ebédet adott Valery Giscard d’Estaing tiszteletére, a Marigny-palotában. Az ebéden részt vett Raymond Barre miniszterelnök, Alain Poher, a szenátus elnöke, a kormány több tagja és a francia politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége, valamint Kádár János kíséretének tagjai. búcsúztatás titkárát és feleségét, majd a különgép a felszállópályára gördült és pontosan 16 óra 30 perckor levegőbe emelkedett. ★ Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Loson- czi Pál, az Elin/ökú Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benkei András belügyminiszter, Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rácz Pál külügyi államtitkár, Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, Vrbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár fogadtat•• Jelen -volt Francois-Xavief " : Thiollier; a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Afrika népei megnövelték nemzetközi szerepüket Baráti szovjet-etióp tárgyalások Moszkvában Pénteken Moszkvában, a Kremlben megtartották a szovjet és az etiópiai küldöttség tárgyalását. A tárgyalások az elvtársias- ság, az őszinte barátság légkörében folytak. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Afrika kérdéseiről szólt részletesen pénteken azon az estebéden, amelyet a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa adott Mengisztu Haile Mariam, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnöke és miniszterelnöke tiszteletére. A Szovjetunió mindig határozottan és szilárdan kiállt Etiópia függetlenségének és szabadságának védelmében — állapította meg az SZKP főtitkára. — Napjainkban az afrikai népek jelentősen megnövelték a nemzetközi életben betöltött szerepüket — mondotta Leonyid Brezsnyev. — Az imperialisták már nem hagyhatják figyelmen kívül véleményüket. A Szovjetunió tiszteletben tartja minden nép jogát arra, hogy önállóan válassza meg fejlődésének útját — mutatott rá Leonyid Brezsnyev. — Határozót tan elutasítja a beavatkozást az afrikai országok bel- ügyeibe, szuverenitásuk, területi egységük megsértését. A Szovjetunió ebből az álláspontból indul ki Afrika és a vele szomszédos térség mai problémáinak megítélésében.-,-í#_°nyjd Brfzspysy „yéggze- tül kijelentette: Etiópia népe kipróbált forradalmi vezetői irányításával bátran visszaverte a külső behatolást, megvédte a forradalom vívmányait, hazája területének épségét. Ma az a feladat áll az ország népe előtt, hogy megvalósítsa a forradalom eszméit, a békés építő munka eszközeivel. Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács elnöke, miniszterelnök pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lelkesítő példája nagy hatást gyakorol az olyan fejlődő országokra, mint Etiópia. Végül köszönetét mondott a Szovjetunió segítségéért és rámutatott — ez a segítség része az etióp forradalom történetének. A szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésének fontosságát hangoztatta az amerikai szenátusi küldöttséggel folytatott pénteki megbeszélésen Leonyid Brezsnyev, aki a Kremlben fogadta az Abraham Ribicoff szenátor vezette küldöttséget. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok pozitív irányú fejlődése az egész világ békéje szempontjából fontos, majd rámutatott, hogy a hadászati támadó fegyverzetek korlátozásáról szóló megállapodás mielőbbi megkötése nagy lépést jelentene a fegyverkezni yerseny korlátozásában, megnyitná az utat a két ország — s egyúttal más országok biztonságához, s javítaná a szovjet—amerikai viszonyt. Ceausescu elutazott Belgrádból Tito elnök meghívására csütörtökön kétnapos jugoszláviai látogatásra érkezett Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő. A két elnök tárgyalásai a jugoszláv—román kapcsolatok további fejlesztése mellett kiterjedtek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseire. A tárgyalásokat követően Tito elnök átnyújtotta Nicolae Ceausescunak, a Szocialista Munka Hőse érdemrendet A tárgyalások végén kiadott közös közleményben megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország és a két párt kapcsolatai igen eredményesen fejlődtek. Nemzetközi kérdésekről a két fél nagyfokú nézetazonosságot mutatott. Nicolae Ceausescu pénteken elutazott Belgrádból. Az amerikai küldöttség tagjai hangoztatták, hogy a két ország közötti némely nézet- különbségek ellenére mindkettőjüknek erőfeszítéseket köll tenni a kölcsönös megértés javításáért. A szenátusi küldöttség szombaton befejezi látogatását a Szovjetunióban. Hatvanéves a Holland KP A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözletei küldött a Holland Kommunista Párt Központi Bizottságának, a párt megalakulása 60. évfordulója alkalmából. Az amerikai szenátorok Leonyid Brezsnyemél Magyar—francia nyilatkozat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnökének a meghívására 1978. november 15. és 17. között hivatalos látogatást tett Franciaországban. A látogatás során Kádár János megbeszéléseket folytatott Valéry Giscard d’Estaing- nel az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és Francia- ország együttműködésének fejlesztéséről. Kádár János eszmecserét folytatott Raymond Barre-ral, a Francia Köztársaság miniszterelnökével is. Egyidejűleg megbeszélések voltak Púja Frigyes külügyminiszter és Louis de Guirin- gaud külügyminiszter, valamint Bíró József külkereskedelmi miniszter és Jean Francois Deniau külkereskedelmi miniszter között. A tárgyalások szívélyes légkörben, Magyarország és Franciaország barátságának megfelelően, a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. I. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tagja és a Francia Köztársaság elnöke teljes mértékben egyetértett azokban az alapvető célokban, amelyeket a Magyar Népköztársaság és Franciaország nemzetközi tevékenységében maga elé tűzött: a béke és a biztonság megteremtése a világban, s ennek érdekében az ENSZ alapokmányában foglalt elveken alapuló államközi kapcsolatok fejlesztése az egymás iránti tisztelet, a kölcsönös megértés és bizalom légkörében. Magyarország és Franciaország nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyek az enyhülési folyamat és az államok együttműködésének fejlődése révén Európában születtek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke emlékeztetett arra, hogy mindkét ország hozzájárult e folyamat kedvező alakulásához. Kádár János és Giscard d’Estaing megerősítette, hogy országaik ragaszkodnak az enyhüléshez, mert abban látják a tartós béke biztosítását Európában és az egész világon, úgyszintén valamennyi ország jogának szavatolását a függetlenséghez és a fejlődéshez. Ennek szellemében a két fél síkraszáll az államok egyenlőségén alapuló közvetlen párbeszédek mellett, szuverenitásuk és vállalt nemzetközi kötelezettségeik tiszteletben tartásával, attól függetlenül, hogy milyen a politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésük, tagjai-e valamilyen szövetségi rendszernek vagy sem. Magyarország és Francia- ország az enyhüléssel összeegyeztethetetlennek tartja és elveti az erőszak alkalmazását, az erőszakkal való fenyegetés, a megfélemlítés és a belügyekbe történő beavatkozás minden formáját. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke mélyreható eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről. Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Aláhúzták, hogy az európaj biztonsági és együttműködési értekezlet jelentősen hozzájárult a részt vevő államok kapcsolatainak fejlesztését segítő légkör megteremtéséhez. Egyetértőén kiemelték, hogy a helsinki értekezlet által elindított folyamatot el kell mélyíteni, egyrészt azoknak az elveknek a szigorú tiszteletben tartásával, amelyekben a harmincöt ország képviselői önként megegyeztek, másrészt a záróokmány valamennyi ajánlásának következetes valóra- váltásával. A Magyar Népköztársaság és Franciaország, elsősorban megfelelő konzultáció révén, együttműködik annak érdekében, hogy a madridi találkozó sikeres legyen és hozzájáruljon az enyhülési folyamat elmélyítéséhez. A feleket mély aggodalommal tölti el a fegyverek felhalmozódása a világban. Állást foglaltak a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló tényleges, általános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetet, figyelembe véve minden ország egyenlő jogát saját biztonságára. Azt kívánják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között újabb megállapodás jöjjön létre a hadászati támadófegyverek korlátozásáról, amely előrehaladást jelentene 3 leszerelés útján. A felek méltatták az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának eredményeit és eszmecserét folytattak az európai leszerelési értekezlet összehívására tett francia javaslatról, valamint a leszerelési világértekezletről. A felek megvitatták a közel-keleti helyzetet. Ennek a rendezésnek az 1967-ben Izrael által megszállt területek kiürítésén, a palesztin nép törvényes jogainak elismerésén és annak elismerésén kell alapulnia, hogy a térség minden államának — így Izraelnek is — joga van a békés létezéshez, biztonságos, elismert és szavatolt határokon belül. A felek egyetértettek abban, hogy változtatásokat kell eszközölni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Olyan gazdasági rend kialakítását tartják szükségesnek, amely valamennyi ország érdekein és egyenlőségén alapszik, elősegíti az államok gazdasági kapcsolatainak kiegyensúlyozott és kölcsönös fejlesztését, s amelyen belül a fejlődő országok megoldhatják problémáikat és igazságosabb részt kaphatnak a nemzetközi gazdasági tevékenység eredményeiből. III. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját és a Francia Köztársaság elnökét az az eltökéltség vezérli, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlődése minden területen meggyorsuljon. Aláhúzták a magyar—francia politikai párbeszéd elmélyítésének fontosságát. Megállapodtak abban, hogy minden szinten — beleértve a legmagasabb szintet is — folytatják az eszmecserét a két országot kölcsönösen érdeklő valamennyi témában. Kádár János és Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy a két ország gazdasági együttműködése a magyar—francia kapcsolatok fejlődésének egyik lényeges tényezője. Elhatározták, hogy ennek újabb ösztönzést adnak, mélyrehatóan megvizsgálták az elért eredményeket, az együttműködés erősítésének és újabb területekre történő kiterjesztésének módozatait. Elégedetten állapították meg, hogy a kereskedelmi forgalom értéke öt év alatt kétszeresére nőtt. Ez azonban még mindig elmarad országaik gazdasági teljesítőképességének szintjétől. Megerősítették azt a szándékukat, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítják a további haladás és a jobb egyensúly érdekében. A két fél aláhúzta az ipari kooperáció fejlesztésének nagy jelentőségét. Örömmel nyugtázták az elért eredményeket, különösen a számítástechnika, a vegyipar és a gépipar területén. Elhatározták az együttműködés elmélyítését ezekben az iparágakban és kiterjesztését más iparágakra is. A két külkereskedelmi miniszter megállapodást írt alá Magyarország és Franciaország gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének fejlesztéséről. A felek továbbra is támogatják a műszakitudományos együttműködés fejlesztését, bátorítani fogják az üzletemberek, a kereskedelmi és ipari vállalatok, intézmények és szervezetek közvetlen kapcsolatait, közös fellépésüket harmadik piacokon. E célból kívánatosnak tartják a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság tevékenységének fokozását. Megállapították, hogy a kulturális, tudományos, műszaki együttműködés és csere az elfogadott programoknak megfelelően fejlődik. Nagy fontosságot tulajdonítanak egymás kultúrája és tudományos eredményei kölcsönös ismertetésének. Ösztönzik a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatását. Meggyorsítják a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyegyezmény kidolgozását. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy súlyt helyez a magyar és a francia nép közötti megbecsülés és baráti érzelmek erősítésére, a kölcsönös megismerés és az állampolgárok kapcsolatainak bővítésére. Ennek érdekében szükségesnek tartják a turizmus fejlesztését és annak megvizsgálását, hogy milyen intézkedésekkel lehet ezt elősegíteni. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke kijelentette, hogy elégedett tárgyalásaik eredményével. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy találkozásuk hozzájárul Magyarország és Franciaország barátságának és együttműködésének ügyéhez, az enyhülés előrehaladásához. Kádár János megerősítette Valéry Giscard d’Estaing magyarországi látogatására szóló meghívását. A Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy a meghívást örömmel elfogadja és szándékában áll annak a közeljövőben eleget tenni. Párizs, 1978. november 17. VALÉRY GISCARD D’ESTAING, a Francia Köztársaság elnöke KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja
